Fontos

Angela Merkel kancellár saját pártjának nyomása alatt áll, hogy vesse el az ellentmondásos gázvezeték támogatását Oroszországgal, miután az orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij megmérgezésében a Kreml érintett lehet.

Norbert Roettgen, a német parlament külügyi bizottságának vezetője és Merkel kereszténydemokrata pártjának jelöltje szerint az Északi Áramlat 2 vezetéket le kell állítani, mert annak befejezése jutalmazza, nem pedig megbünteti Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

„Navalij megmérgezése után határozott európai válaszra van szükségünk, amelyet Putyin megért: az EU-nak közösen kell döntenie a Nord Stream 2 leállításáról”

– mondta csütörtökön a Twitteren.

„A diplomáciai rituálék már nem elegendőek.”

A Bild szerkesztőségében  – Németország legnagyobb napilapja – felszólította Merkelt, hogy „állítsa le a Putyin-vezetéket „, mondván, hogy a cselekvés elmulasztása a következő Kreml-támadás finanszírozását jelenti.

Merkel szerint a tesztek „egyértelműen” kimutatták, hogy Navalnijt egy katonai szintű novicsok idegméreg mérgezte meg, és válaszadásra szólította fel az orosz kormányt. Az anyagot a volt orosz kém, Szergej Szkripal és lánya meggyilkolásának kísérletében használták fel brit földön, ami 150 orosz diplomatának összehangolt kiutasítását eredményezte.

Merkel konzultációt tervez az Európai Unió és a NATO szövetségeseivel a válasz megfogalmazása érdekében a következő napokban, de nem tett javaslatot.

Alexander Dobrindt, Merkel pártjának tagja új uniós szankciókat követelt Oroszország ellen. Erre a tettre „közös európai válaszra” lesz szükség – mondta a törvényhozó szerdai sajtótájékoztatóján, valamint az orosz és a német kormány „kellemetlen és komoly” megbeszélésein.

Mielőtt egy különleges német fegyveres erők laboratóriuma megerősítette Navalnij novicsok mérgezését, a kancellár elválasztotta az Északi Áramlat 2 gázvezeték építését a Putyin kritikusa elleni támadástól. A projekt egy közös orosz-európai gazdasági vállalkozás, és összekapcsolni azt a Navalij-esettel „nem megfelelő” – mondta pénteken.

A Nord Stream 2 konzorciumot az orosz Gazprom PJSC vezeti. A csoport, amely magában foglalja a BASF SE Wintershall DEA egységét és az osztrák OMV AG-t, eddig közel 8 milliárd eurót (9,5 milliárd dollárt) fektetett be a 745 mérföldes vezetékbe.

Még azelőtt, hogy a Navalnij-mérgezés fokozta az Oroszországgal fennálló feszültséget, miközben amerikai szenátorok újból erőfeszítéseket tettek a befejezés megtorpedózására.

„Néhány projekt blokkolható” – mondta Andrej Kortunov, a Kreml által alapított Orosz Nemzetközi Ügyek Tanácsának igazgatója. „A befektetett pénz mennyisége miatt ez nem valószínű, de Merkel abbahagyhatja az Nord Stream 2 támogatását.”

A csővezeték üzemeltetője azt mondta, hogy megoldásokat keres a vezeték fennmaradó hat százalékának lefektetésére – mondta a szóvivő, aki nem volt hajlandó kommentálni a politikai vitákat.

Ralph Brinkhaus, a Merkel-párt parlamenti képviselő-testületének vezetője kétségeket ébresztett abban, hogy lehet-e most folytatni a Nord Stream 2-t.

„A következő napokban látnunk kell, hogy milyen válaszokat kapunk, és milyen megbeszélésekre kerül sor. De ez valóban nagyon súlyos eset”

– mondta Brinkhaus szerdán.

Brinkhaus miután észrevette, hogy kijelentése ellentmond Merkelnek az Északi Áramlattal kapcsolatban elfoglalt álláspontjával, visszavágott, mondván: „Nem építettem közvetlen kapcsolatot a Navalij-ügy és az Északi Áramlat között, csak az általános német-orosz kapcsolatokra gondoltam, és, hogy ennek milyen következményei lehetnek. ”

A politikai reakció körüli vita mellett Németország aggódik a hosszútávú energiaellátása miatt.

Peter Altmaier gazdasági miniszter megkérdőjelezte, hogy az ország hogyan fogja táplálni a gazdaságát anélkül, hogy felhasználná az orosz gázt, különösen, amikor Németország kilép a szén- és az atomenergiából.

„Milyen alternatívák vannak, ha nem akarunk több orosz gázt” – mondta Altmaier csütörtökön, anélkül, hogy közvetlenül utalt volna a Navalnij-esetre.

Az Oroszországgal folytatott kereskedelmet támogató ipari csoport, a Német Keleti Üzleti Szövetség támogatta a kormány cselekvési felszólítását, és követelte, hogy Oroszország azonnal tisztázza a Navalnij-ügyet.

„A kancellár jó okból elutasította a Navalnij-ügy bármilyen szankcióval való összekapcsolását a Nord Stream 2 ellen”

– mondta Andreas Metz, a csoport szóvivője közleményében. A szélesebb körű szankciók sértenék a „teljesen érintett vállalatokat és az orosz embereket”.