Érdekes

Elutasította a moszkvai bíróság a Raoul Wallenberg rokonai által az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ellen benyújtott keresetét. Azt akarták elérni, hogy hozzáférhessenek olyan dokumentumokhoz, amelyekből kiderülhet a diplomata sorsa.

Marie Dupuy, Wallenberg unokahúga képviselte a felpereseket, akik azt akarták elérni, hogy cenzúrázatlan formában férhessenek hozzá olyan dokumentumokhoz, amelyekből kiderülhet,

hol és mikor halt meg a Szovjetunióban a svéd diplomata,

aki a holokauszt idején zsidók tízezreinek életét mentette meg Budapesten. Az FSZB jogásza a bíróságon elmondta, hogy az iratok titkosságát 2020 és 2022 között oldják majd fel.

Wallenberget a szovjet titkosszolgálatok 1945-ben Budapesten tartóztatták le. További

sorsát nem tudni biztosan;

a legelterjedtebb, egy 1957-es hivatalos jelentésen alapuló verzió szerint 1947-ban a ljubjankai börtönben halt meg. Több állítólagos szemtanú ugyanakkor azt mondta, hogy évekkel ezután is találkozott vele.

Az FSZB jogásza a RIA Novosztyi szerint a bíróságon arra hivatkozott, hogy az igényelt dokumentumokban mások személyi adatai is szerepelnek, ezek pedig a törvény értelmében nem oszthatók meg a Wallenberg-hozzátartozókkal. Mint mondta, a vonatkozó archív anyagokat annak idején az orosz-svéd bizottság rendelkezésére bocsátották és azokat publikálták is.

Dupuy ügyvédje, Ivan Pavlov viszont

cinikusnak nevezte, hogy az FSZB aggódik

az elődei általi üldöztetések áldozatainak magánélete miatt.

A Szolgálat ügyvédje azzal védekezett, hogy

„az FSZB-nek semmi köze az 1945-ös eseményekhez. Mi csak őrizzük ezeket a dokumentumokat.”

Azt is mondta, hogy az FSZB nem utódszervezete a KGB-nek (szovjet Állambiztonsági Bizottságnak), hanem a Kémelhárítási Szolgálatból hozták létre.

Az ügyvéd azt is állította, hogy Wallenberg Ribbentrop német külügyminiszter „felderítői rezidentúrájának vezetője volt Magyarországon”, és ezért tartóztatták le. Állítása szerint

természetes halállal halt meg, amikor a fogva tartási helyéről a krasznogorszki táborba vitték.

A TASZSZ összefoglalója szerint, amelyet az MTI idéz, 1991 szeptemberében Oroszország Svédország rendelkezésére bocsátott öt, a KGB archívumában fellelt, Wallenbergre vonatkozó iratot. Ugyanekkor állították fel a kétoldalú bizottságot is, hogy kiderítsék a diplomata sorsát.

Ezekből az iratokból derült az ki, hogy Wallenberget „Németország javára elkövetett kémkedéssel” gyanúsították, és 1946. február 6-án

hadifogolyként vitték a belbiztonsági minisztérium lubjankai belső börtönébe,

ahol a börtönorvos jelentése szerint 1947. június 17-én halt meg, feltehetően infarktusban.

2000 decemberében az orosz főügyészség rehabilitálta Wallenberget és magyar sofőrjét, Langfelder Vilmost. 2012-ben a svéd külügyminisztérium kérte az oroszokatt, hogy segítsenek megtalálni a diplomatára vonatkozó dokumentumokat. Orosz szakértők akkor azt mondták, hogy

sem kihallgatási jegyzőkönyvek, sem más iratok nem maradtak fenn

a levéltárban, és hogy minden dokumentum, amelyet sikerült fellelni, hozzáférhető.

Az Interfax hírügynökség arról ír, hogy a Wallenberg család és a kutatókból álló Wallenberg Research Initiative nevű csoport tavaly októberben adott át egy hivatalos listát a nyitva maradt kérésékről az orosz hatóságoknak, ám azok ismételten megtagadták a levéltárakhoz való hozzáférést.

Idén márciusban a hozzátartozók három kérvényt intéztek az FSZB-hez, hogy tanulmányozhassák a ljubjankai és a lefortovói börtön 1945 és 1947 közötti időszakra vonatkozó dokumentumainak eredeti példányait,

de ezt is elutasították.

Marie Dupuy ezután kezdeményezett pert annak érdekében, hogy az FSZB-t kötelezzék a hozzáférés biztosítására. Júliusi közleménye szerint az orosz levéltárakban több olyan, konkrétan a diplomata sorsával kapcsolatos iratot őriznek, amelyekhez eddig sem a család képviselőinek, sem független kutatóknak nem volt hozzáférésük.

Wallenberg 1944 júliusától szolgált a budapesti svéd nagykövetség első titkáraként. Ebben a minőségében

ezrével bocsátott ki életmentő menleveleket.

A diplomata az amerikai Háborús Menekültek Bizottságának megbízásából lépett fel a magyarországi üldözöttek védelmében.

Az anyakönyvi adatokat nyilvántartó svéd adóhatóság csak tavaly októberben, vagyis 71 évvel eltűnése után minősítette halottnak Raoul Wallenberget.

Budapesti letartóztatásával kapcsolatban a TASZSZ megemlítette Bengt Jangfeldt svéd történész 2012 megjelentetett Wallenberg-életrajzát, amely szerint amikor a diplomatát őrizetbe vették, 15-20 kilogrammnyi aranyat, valamint nagy mennyiségű készpénzt találtak kocsijának benzintartályában.

„Az oroszok minden bizonnyal abból indultak ki, hogy Wallenberg náci aranyat akart előlük elrejteni. Őrizetbe vételének magyarázata tehát rendkívül banális lehet”

– idézte Jangfeldtet az orosz hírügynökség.

A történész szerint ezek valószínűleg a Wallenberg által megmentett zsidók értéktárgyai lehettek, amelyeket megőrzésre adtak át.