Kezdőlap Világ Oldal 54

Világ

Mi lesz Lengyelországgal az uniós pénzek nélkül?

Morawiecki miniszterelnök hosszan értekezett a lengyel gazdaságról, de arra nem tért ki mi lesz a gazdasággal az uniós pénzek nélkül. Azt viszont közölte: az állam nem vonulhat ki a gazdaságból!

A lengyel miniszterelnök a neoliberális elveket bírálta miközben állást foglalt amellett, hogy a gazdaság jelenti a XXI-ik században egy ország erejének alapját. A lengyel miniszterelnök a Magyar Hírlapban jelentette meg cikkét arról, hogy miképp képzeli el az ország jövőjét. Rámutat arra, hogy a XXI-ik században a technológia az, amely eldönti egy ország  versenyképességét.

Az állam nem vonulhat ki a piacról hanem valamiféle szinergiának kell létrejönnnie – fejtegeti a lengyel kormányfő, aki szeretne az országot valójában kormányzó Jaroslaw Kaczynski utóda lenni.

A miniszterelnök büszkélkedik a lengyel gazdaság teljesítményével főként azzal, hogy miközben csökkentették az adókat és a költségvetési hiányt jelentős béremelést hajtottak végre és családtámogatási programot finanszíroztak.

Mindezt miből?

Morawiecki miniszterelnök egy kukkot sem szól arról, hogy Lengyelország kapta a legnagyobb uniós támogatást valamennyi tagállam közül. Nem véletlenül nem tesz említést erről, mert mostanában épp arról van szó, hogy Brüsszel le akarja állítani a támogatást miután az alkotmánybíróság Varsóban úgy döntött: a nemzeti jog felülírja az Európai bíróság döntéseit! Az alkotmánybíróság kizárólag a hatalom biráiból áll vagyis aligha valószínűtlen, hogy ne a Kaczynski rendszer tudatos lépését lássuk benne.

Kaczynski korábban úgy nyilatkozott, hogy a Polexit csak az ellenzék propagandája. Ezek után viszont ez reális perspektívának tűnik. Ennek pedig legalábbis kettős következménye van: az uniós pénzek hiánya felboríthatja Lengyelország pénzügyi egyensúlyát, és a külső értékelések leronthatják Varsó minősítését mondván a Brüsszel elleni háború nem kedvez az erős zlotynak.

Ilyen körülmények között mi lesz az erős gazdasággal, amely Morawiecki miniszterelnök szerint az ország hatalmának alapja?

Erről az apróságról nem ír semmit Lengyelország miniszterelnöke, akinek cikkét Magyarországon a Magyar Hírlap közölte.

Egy szerb twitter: Orbán Viktor képe a kávézók falán

„Egyes vajdasági kávézók tulajdonosai Orbán Viktor magyar miniszterelnök képét helyezik el a falon. Biztos, ami biztos, minden eshetőségre felkészülve.“

A szerb bulvármédia, annak is internetes, kevésbé komolyan vehető része cikkezik hetek óta arról, hogy a szerb államfő öccse, Andrej Vučić megjelent a szabadkai Boss étteremben, ahol Csákány Lajos tulajdonosnak „felajánlotta”, hogy bevásárolja magát az üzletbe. A homályos forrásokra támaszkodó híradások szerint ezek után Orbán Viktor magyar miniszterelnököt hívták fel telefonon, aki Aleksandar Vučićnál interveniált, így az üzletből nem lett semmi – írja a Szabad Magyar Szó.

A városi legendát eddig egyetlen hivatalos személy sem cáfolta, vagy erősítette meg, a polgárok azonban beszélnek róla.

Ez a történet szülte a Twitteren egy bizonyos Deda Marko (Márkó apó) bejegyzését:

„Egyes vajdasági kávézók tulajdonosai Orbán Viktor magyar miniszterelnök képét helyezik el a falon. Biztos, ami biztos, minden eshetőségre felkészülve.”

A szabadkai történetnek, mint minden városi legendának egyébként van alapja. A Vreme (liberális hetilap) magazinban is megjelent egy írás és máshonnan is hallani lehet róla, hogy

az államfő fivére üzleti partnereivel sorra keresi fel az ország jól működő vállalkozásait, amelyeknek felajánlja, hogy üzlettárs lenne.

Ha az adott vállalkozó ezt elutasítja, mindenféle felügyelőségek jelennek meg a vállalatban, ha meg belemegy, szépen lassan teljes tulajdonrészét elveszíti – fűzi hozzá a Szabad Magyar Szó.

Az EU legnagyobb reformja a láthatáron

Az unió eddigi legkomolyabb reformjának ígérkezik a Merkel-Macron-páros által ismertetett terv. Költségvetésileg saját lábára állna az eurózóna és a konvergenciából esetleg kikerülnének az eurón kívüli országok. Úgy tűnik, megpróbálják kiiktatni a „kekeckedőket”, így a magyarokat a külpolitikai döntésekben. Átszabnák a bevándorlási intézményrendszert is.

Az Európai Unió talán eddigi legnagyobb átalakítási terve lehet abból, amit Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök ismertetett kedden késő este – értékelte az erről megjelent beszámolókat Feledy Botond. A külpolitikai szakértő, egyetemi tanár ehhez hozzáteszi, hogy – miként azt maga Macron is hangsúlyozta – a részleteket előbb a tagországokkal akarják ismertetni és megbeszélni, ezért most még sok a kérdőjel.

Alapvető változásnak ígérkezik, az euróövezet (19 tag) saját költségvetése. Ebben eddig ismert volt a német és francia felfogás közti különbség: előbbi csak néhány tízmilliárdos alapot szeretne, utóbbi viszont sok százmilliárd eurós valódi büdzsét. Feledy Botond szerint ennek megemlítése azért áttörés, mert így már nem az a kérdés, hogy legyen vagy ne legyen ilyen intézmény.

Ez az euróövezet saját lábára állását jelentheti

– tette hozzá.

Például Magyarország számára ez a reform mindenekelőtt azzal járhat, hogy nem eurót használó országként kimaradnánk belőle. De azt is, hogy a jelek szerint fontosabbá vált az eurótagok közül a lemaradottak (portugálok, görögök) felzárkóztatása, mint az övezeten kívüliek konvergenciája – hangsúlyozta a szakértő. Ez része lehetne a kétsebességes Európaként ismert belső szétválásnak:

az unió az eurózónára koncentrálna.

Egyelőre kérdés, hogy a saját költségvetést (vagy ahhoz hasonló intézményt) hogyan hoznák létre. Egyik megoldás a kormányok közti megállapodás, a másik lehetőség (például egyesek ellenkezése esetén) a jelenlegi szerződéses renden kívül, önálló megállapodás lehetne.

Ez esetben

ezt nem tudnák blokkolni azok, akik nem részei a megegyezésnek

– mondta Feledy Botond. Ehhez hasonló fajsúlyú változás lenne a külpolitikai döntéshozatal megváltoztatása, ami szintén a magyar kormánynak „dedikált” átalakulásként értelmezhető.

Eszerint megszüntetnék a teljes egyhangúságot megkövetelő döntéshozatalt, amely alapján a magyar kormány két fontos megállapodást torpedózott meg az elmúlt időben. Az afrikai országokkal tető alá hozott menekültügyi szerződést és a kínai kormány politikáját elítélő nyilatkozatot.

Ennek politikai lehetősége most fényévekre van a szakértő szerint. Azért, mert ehhez magához is konszenzusos döntés kellene.

Az úgynevezett Mesebergi Nyilatkozatban a két vezető javasolja létrehozni a szintén az euróövezetnek szóló egységes válságkezelő alapot és mechanizmust (ESM). Ez a Nemzetközi Valutaalap mintájára

megteremtené a tagországi költségvetések – eddig elmulasztott – ellenőrzését,

és anyagi segítséget nyújtana a bajba került tagállamoknak. Az ördög a részletekben rejlik, nem tudjuk, hogy például hogyan alakulna a felhatalmazás ezekben a döntésekben – mondta Feledy Botond.

Átszabnák a menekültügyi eljárásokat és intézményeket a javaslat értelmében. Közös menekültügyi döntéshozatali rend jönne létre a kérelmek elbírálására. Ez az a további pont, amelyben jelenleg teljesen merev a magyar kormány elutasító álláspontja. Ennél is komolyabbnak ígérkezik a lényegét tekintve

teljesen önálló, a tagországi döntésektől független határ- és partvédelmi ügynökség

megalapítása.

Ez elképesztően bonyolult reform lenne: közös parancsnokság és fegyveres erő – mondta Feledy. Hozzátette: talán a legsúlyosabb szuverenitási kérdést veti fel az, ha ennek az ügynökségnek fegyveresei bármely tagállamban megjelenhetnek, ahol külső uniós határ húzódik.

Mit akar Putyin Európában?

Az orosz elnök szívélyesen elbeszélgetett Ursula von der Leyen asszonnyal telefonon nem sokkal a brüsszeli bizottság első ülése előtt. A hivatalos közlemények nem sokat árultak el a beszélgetés tartalmáról, de Putyin korábban sem arról volt ismert, hogy a nyilvánossággal tudatja: mit is akar valójában?!

Oroszország a szomszédunk és az is marad! Pont!

Katonás rövidséggel így összegezte véleményét Oroszországról Ursula von der Leyen asszony nem sokkal azután, hogy megválasztották a brüsszeli bizottság elnökének. Ursula von der Leyen korábban honvédelmi miniszter volt, és ebben a minőségben rá jutott az a szerep Merkel kancellár csapatában, hogy bírálja Moszkvát. A leghatározottabban ezt akkor tette meg amikor az oroszok annektálták a Krím félszigetet 2014-ben. „Az erő pozíciójából kell tárgyalnunk az oroszokkal”- mondta akkor Ursula von der Leyen.

A Normandia formula

Az ukrajnai válság megoldására hozták létre az úgynevezett Normandia formulát, mely azt jelenti, hogy Németország és Franciaország is résztvesz az orosz-ukrán válság rendezésében. Sikerült is Angela Merkel kancellárnak és Francois Hollande elnöknek enyhítenie Moszkva és Kijev szembenállását. Most a békefolyamat felgyorsítását remélik.

Putyin a Normandia formuláról egyeztetett Ursula von der Leyennel

Az egyetlen konkrétum a Kreml közleményben ez volt, hogy a hamarosan újrakezdődő négyes tanácskozást megvitatta Putyin és Ursula von der Leyen. A munka neheze természetesen Angela Merkel kancellárra és Emmanuel Macron francia elnökre vár. Nekik kell valamilyen modus vivendire rávenni Oroszországot és Ukrajnát. Amióta Ukrajna első számú vezetője Volodomir Zelenszkij lett jelentősen javult a viszony Kijev és Moszkva között. Áttörés nem történt márpedig ez a célja az Európai Uniónak, mely szeretné, hogyha nem az amerikaiak vadászterülete lenne Ukrajna, és a rendezés nem lenne kiszolgáltatva Trump szeszélyeinek.

Putyin szerint a NATO terjeszkedése fenyegeti Oroszországot

A londoni NATO tanácskozással egyidőben Vlagyimir Putyin elmondta: az észak-atlanti szervezet keleti terjeszkedését fenyegetésnek tartják Moszkvában! Hangsúlyozta, hogy a NATO-nak 13 új tagállama lett a Szovjetunió bukása után – jórészt egykori szocialista országok az orosz határok közelében. Az amerikaiak katonai jelenléte a Baltikumban, rakéták telepítése Lengyelországban és Romániában mind-mind fenyegetésnek számít Moszkva szemében.

Ukrajna kapcsolata a NATO-hoz pedig különös mértékben érdekli Putyint hiszen stratégiai szempontból kulcsfontosságú területről van szó. Arról persze minden oroszok elnöke megfeledkezett, hogy az oroszok is rakétákat telepítettek Kalinyingrád környékére. Ez is stratégiai fontos stratégiai fontosságú terület az egykori Kelet Poroszországban, így érthető, hogy ezt pedig a NATO tagállamok élik meg orosz fenyegetésként.

Mit akar Putyin valójában Európában?

A Business Insider orosz szakértője szerint mindenekelőtt az Európai Unió egységének megtörését. Anton Sekovcov, az európai – orosz kapcsolatok szakértője arra mutat rá, hogy Putyin arra törekszik: az EU tagállamaival alakítson ki közvetlen kapcsolatot Brüsszel megkerülésével. Bár a szakértő erre nem tér ki, de Magyarország erre kiváló példa hiszen miközben gyakran összetűzésbe kerül az Európai Unió brüsszeli központjával addig remek kapcsolatot ápol Oroszországgal, mellyel aktívan együttműködik Ukrajnával szemben.

Putyin logikája meglehetősen egyszerű: az 500 milliós Európai Unióhoz képest Oroszország valóságos gazdasági törpe. A tagállamokhoz képest viszont nyugodtan eljátszhatja a nagyhatalom szerepét.

Az oroszok biztonságpolitikai és gazdasági szempontból egységes területnek tekintik az egész térséget Vlagyivosztoktól Dublinig! Ebben a térségben akarják eljátszani a nagyhatalom szerepét. Ezért gyengítik az Európai Unió minden tagállamában a liberális demokráciát, támogatva a populista erőket – hangsúlyozza a szakértő a Business Insider portálon.

Putyin kedvezően ítéli meg az egységes európai hadsereget

Ursula von der Leyen korábban is sürgette az egységes európai erő létrehozását , mely most a brexit következtében realitássá is válhat. Ezért örültek Moszkvában Ursula von der Leyen megválasztásának. Putyin szeretné megosztani illetve perspektivikusan feloszlatni a NATO -t vagyis az amerikaiak kipaterolni Európából. Ez már régi terve Moszkvának, és ebben Putyin elődei biztonságpolitikáját követi állapította meg a Business Insider szakértője.

Erdogan a migránsokkal zsarolja Európát

Megismétlődik a korábbi migráns áradat, mert Törökország nem tartja be ígéretét? – teszi fel a kérdést a Die Welt, mely megszerzett egy bizalmas uniós jelentést a migrációról. Eszerint idén 70 ezernél is több lesz az olyan migránsok száma az Európai Unióban, akik Törökországból érkeztek.

Jórészt Görögországot sújtja ez, de Bulgária és Olaszország is érintett. De akkor miért fizet euró milliárdokat az Európai Unió Törökországnak? Angela Merkel kancellár állapodott meg Erdogan elnökkel arról, hogy a törökök nem engedik át a menekülteket és cserébe az EU hozzájárul az eltartásukhoz Törökország területén.

Régebben Szíriából érkezett a legtöbb menekült, de mostanában Afganisztánból jönnek a legtöbben az Európai Unióba. Minden harmadik új migráns afgán állampolgár.

Erdogan előre menekül

A török államfő népszerűségének alapja az volt, hogy a törökök még sohasem éltek olyan jól mint az ő idejében. De ennek vége. Az életszínvonal stagnál, sőt csökken. Erdogan a három legnagyobb várost már elveszítette: Isztambul, Ankara és İzmir ellene szavazott.

A nacionalista külpolitika maradt a fő ütőkártya Erdogan kezében. Ezért avatkozik be Szíriában, mely egykor a szultán birodalmához tartozott. Ezért fenyegetőzik beavatkozással Líbiában, és ezért zsarolja Európát. Sőt újabban az Egyesült Államokat is.

Két nagy amerikai támaszpont bezárásával fenyegetőzik Erdogan

Törökország majd mindenható elnökét felbosszantotta, hogy az amerikai törvényhozás – több mint százéves késéssel – elítélte az örmény népirtást a szultán birodalmában. Erdogan bejelentette: két fontos támaszpont is megszűnhet, ha Amerika kekeckedik vele. A kettő közül különösen Incirlik légi támaszpontja jelentene komoly veszteséget az amerikai légierőnek, mely innen elérheti a Közel Kelet bármilyen pontját pillanatok alatt. Csakhogy ezen a támaszponton szerveztek puccsot Erdogan ellen, aki azt állítja: az USA állt az összeesküvők mögött! Washington elítélte a szíriai török beavatkozást és nem lelkesedik azért sem, hogy Erdogan katonákat akar küldeni Líbiába is.

Washingtonban régóta számolnak azzal, hogy Törökország már nem oly hű szövetséges mint a hidegháború idején amikor a Szovjetuniótól tartva maximálisan kiszolgálta az amerikai érdekeket. A washingtoni stratégák azzal számolnak, hogy Románia töltheti be azt az űrt, melyet Törökország csendes távolodása hoz létre. Ezért az amerikaiak dollár milliárdokért szállítanak fegyvereket Romániába, ahol a Mihai Kogalniceanu támaszponton és másutt igyekeznek kiépíteni olyan bázisokat mint amilyenek Törökországban vannak. Romániának előnye, hogy innen nemcsak a Közel Kelet hanem Oroszország is könnyen elérhető. Míg Erdogan egyre inkább oroszbarát politikát folytat, Bukarestben sziklaszilárdan ragaszkodnak az amerikai szövetséghez.

Erdogan zsarolási potenciálja távolról sem végtelen. Az is nagy kérdés, hogy a nacionalista diplomácia meddig ellensúlyozza a romló életkörülményeket. Addig is Erdogan előre menekül, mert tudja: ebben a régióban nem bánnak kesztyűs kézzel a bukott diktátorokkal: Kadhafi elnököt például darabokra tépte az ő népe 42 éves uralom után Líbiában …

Putyin: a NATO terjeszkedése fenyegeti Oroszországot

13 új tagja van a NATO-nak azóta, hogy a Szovjetunió megszűnt – fejtegette az orosz elnök. A NATO hetven éve azon a címen jött létre, hogy a Szovjetunió fenyegeti Nyugat Európát. A Szovjetunió rég megszűnt, de a NATO tovább terjeszkedik a határaink irányában.

A NATO terjeszkedése fenyegetés Oroszországra nézve

Az orosz elnök nyilvánvalóan arra utalt, hogy a balti államok igen közel vannak Szentpétervárhoz, Oroszország második legnagyobb városához. Az amerikaiak rakétákat helyeznek el Lengyelországban és Romániában, Moszkva ezt is közvetlen fenyegetésnek tartja. Arról nem beszélt Putyin, hogy az oroszok új rakétákat telepítettek Kalinyingrád környékén, és ezt a közeli NATO tagállamok nyílt fenyegetésként élik meg.

A Közel Keleten Oroszország együttműködik Törökországgal

A NATO belülről igen megosztott. Ez most is kiderült amikor Londonban megemlékeztek a megállapítás hetvenedik évfordulójáról. Míg a legtöbb NATO tagállam fenyegetésnek tekinti Oroszországot addig Törökország és Magyarország vígan együttműködik Moszkvával. Erdogan elnök meg is mondta Londonban, hogy egy NATO tagállamnak nem kell feltétlenül orosz ellenesnek lennie. A magyar miniszterelnök ugyanezen a véleményen van.

Ezért is mondta Macron francia elnök, hogy a NATO agyhalott, mert döntésképtelen! Trump is korholta emiatt a francia elnököt, de a lényeget tekintve kevesen cáfolták meg Macront. A 29 tagállam érdekei annyira különböznek, hogy a hagyományos orosz ellenesség immár kevés ahhoz, hogy összetartsa a szövetséget. Ráadásul az amerikaiak most a Kína ellenességet akarják eladni európai partnereiknek, akik szerint nagyon is kilóg a lóláb: az USA ki akarja szorítani Kínát az európai piacról, hogy ott azután a saját technológiáit adja el. A fenyegetés címén pedig jó sok amerikai fegyvert lehet eladni az európai szövetségeseknek, akik inkább a szociális kiadásokat növelnék, hogy megakadályozzák a populizmus áttörését Európában.

Bajba kerülhet Donald Trump?

0

Már három volt munkatársa ellen emeltek vádat. Az igazi problémát nem is a volt kampányfőnöke, Paul Manafort elleni eljárás jelentheti, hanem az, hogy volt külpolitikai tanácsadója, George Papadopoulos vallani kezdett arról, hogy az orosz kormányhoz közel álló emberekkel volt kapcsolatban.

Robert Mueller különleges ügyész pont azt vizsgálja, hogy az oroszok hogyan avatkoztak be a tavalyi amerikai elnökválasztásba.

Paul Manafort a vádemelés után
Fotó: MTI/EPA/Tasos Katopodis

Trump volt kampányfőnöke, Paul Manafort és egy munkatársa ellen is vádat emeltek, és Trump fiát is meghallgatta már a vizsgálóbizottság, ugyanis Manaforttal és Trump vejével, Jared Kushnerrel együtt találkozott a kampány alatt egy orosz ügyvéddel, aki Hillary Clintonról ígért információkat.

Trump a Twitteren ugyan azt írta, hogy a Manafort elleni vádak jelentéktelenek és minden korábban történt, de neki

a legnagyobb gondot a Papadopoulos elleni eljárás jelentheti.

Ő ugyan nem tartozott a kampánystáb legfontosabb tagjai közé, de kiderült, hogy nem csak, hogy bűnösnek vallotta magát, de még júliusban letartóztatták a washingtoni repülőtéren, és azóta együttműködik az FBI-jal. A CNN által megszerzett dokumentumok szerint például elismerte, hogy azután lett „érdekes” az oroszok számára, hogy szerepet vállalt Trump kampányában – erről hazudott korábban.

Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

A papírokból a New York Times szerint egyértelműen kiderül, hogy

Trump kampánycsapatának tisztában kellett lennie azzal, hogy az oroszok segíteni akarnak neki.

Papadopoulos egy, Professzornak nevezett emberrel állt kapcsolatban, akivel 2016 áprilisában egy londoni szállodában találkozott is, és aki lejárató információkat ígért Hillary Clintonról. A Professzor másoknak is bemutatta a tanácsadót, akik szintén az orosz kormánnyal álltak kapcsolatban. Egyikükről azt állította, hogy Putyin rokona.

Az oroszok azt is el akarták érni, hogy Trump még a kampány alatt látogasson el Oroszországba.

A New York Times-nak egy korábbi vizsgálóbizottság független tanácsadója azt mondta: ezek nagyon komoly fejlemények. Eleve a Nixon bukásához vezető Watergate-ügy óta Manafort az első volt elnöki kampányfőnök, akit vád alá helyeznek. Papadopoulos pedig bizonyítja is, hogy a kampánystáb valóban összejátszott az oroszokkal.

A Politico információi szerint Donald Trump egyre izgatottabb, egyre több ember kérdezget arról, hogyan kellene reagálnia a hírekre. A lap szerint

a Fehér Házban már készülnek a korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó, Michael Flynn elleni vádemelésre is.

A The Hill szerint még az is elképzelhető, hogy a fokozatos vádemelésekkel Mueller már a Trump elleni eljárást készíti elő.

Orbán és a Merkel korszak vége

Németország kancellárja sok mindent elnéz olyan autokrata vezetőknek mint például Orbán Viktor – írja a londoni Financial Times abból az alkalomból, hogy pénteken Nagy Britanniába látogat a magyar miniszterelnök.

A brit pénzügyi lap szerint Angelq Merkel mindenekelőtt a német autóipar miatt cselekedett így.

Magyarország ily módon összeszerelő üzemmé vált a nagy német autógyárak számára, amelyek jelentős állami támogatást kaptak Orbán Viktortól.

Ezenkívül kihasználták azt, hogy Magyarországon a munkabérek lényegesen alacsonyabbak, és a környezetvédelmi előírásokat sem veszik olyan komolyan mint Németországban.

Merkel távozóban

Németországban szeptemberben választásokat tartanak, és ennek eredményeképp kiderülhet, hogy kiveszi át a stafétabotot Merkel kancellártól.

Esély van a folyamatosságra is: Merkel politikáját Armin Laschet vinné tovább. Orbán Viktor is megkönnyebbülhetne hiszen a folyamatosság azt jelentené, hogy az EU legfontosabb állama a jövőben is szépen csendben támogatná a nemzeti együttműködés rendszerét, melyet mind többen bírálnak Brüsszelben és Washingtonban.

Legutóbb amikor Ursula von der Leyen asszony Orbán Viktorral tárgyalt az uniós pénzekről, akkor a brüsszeli bizottság kőkemény javaslatot nyomott az elnökének kezébe. Eszerint az Európai Unió mindenképp azt szeretné, ha Magyarország is csatlakozna az európai ügyészséghez vagyis a pénzek elköltése Magyarországon is ellenőrizhető lenne.

Merkel kancellár tanácsára Ursula von der Leyen asszony nem olvasta fel az eredeti javaslatot hanem azt mérsékelt formában adta elő.

Például elvetette az egyetem privatizálási programot, amelynek uniós támogatását azután Orbán Viktor fel is adta.

Mi tesz Orbán, ha zöld kancellár lesz Berlinben?

Ez Orbán Viktor rémálma hiszen Washingtonban elveszítette Trumpot, Németországban pedig Merkel után Anneliese Baerbock következne, aki a zöldek kancellár jelöltje. Az Európai parlamentben a zöldek Orbán Viktor rendszerének legelszántabb bírálói közé tartoztak, ezért Berlinben már korántsem számíthatna olyan támogatásra mint Merkel kancellár idején. Ezenkívül a zöldek Németországban komolyan gondolják a környezetszennyezés elleni harcot, ez pedig nem sok jót ígér a hagyományos autóiparnak. Míg a nagy német autógyárak lelkes támogatói Merkel kancellárnak és Orbán Viktor miniszterelnöknek addíg ez a zöldek kancellár jelöltje esetében enyhén szólva kérdéses.

Biden emberei Washingtonban nem is nagyon titkolják, hogy szálka a szemükben a magyar miniszterelnök.

Ha Berlin is csatlakozik a bírálók kórusához, akkor Orbán Viktor a sarokba szorulhat.

A magyar miniszterelnök ezért is építgeti szorgosan a visegrádi szövetséget, és reménykedik abban, hogy Olaszország következő miniszterelnökét Matteo Salvininek hívják majd.

Mészáros – Stadler

A svájci Stadler segítségével immár a világpiacot célozza meg a magyar miniszterelnök alteregója. A New Yorki Bloomberg is beszámolt arról, hogy Mészáros Lőrinc a svájci Stadlerral gyárt majd együtt vasúti teher vagonokat Magyarországon. Mindez összefüggésbe lehet a Budapest-Belgrád vasut vonallal, melyben ugyancsak jelentősek Mészáros Lőrinc részesedései. A kínai kölcsönből finanszírozott vasútépítés titkairól csak nagyon kevesen tudhatnak, mert azokat hosszú időre elzárták a nyilvánosság elől.

Jellemző egyébként, hogy a svájci Stadler Fehéroroszországban épít hasonló vagongyárat. Minszkben hónapok óta tiltakozik az ellenzék Lukasenka rendszere ellen. A svájci Stadler úgy nyilatkozott, hogy az üzletnek semmi köze a politikához.

Mészáros Simicska utóda

A Bloomberg emlékeztet arra, hogy Simicska Lajos és Orbán Viktor összekülönbözése után rakéta sebességgel ívelt fel a miniszterelnök gyerekkori barátjának karrierje. Mészáros Lőrinc egyre – másra kapja a zsíros állami megrendeléseket. Épp ez az, amit az EU szeretne megakadályozni. Ezért is vették bele a legutóbbi költségvetési csomagba azt, hogy Brüsszelnek joga van tájékozódni a pénz elköltéséről. Orbán ezért akarta megvétózni az uniós költségvetést. A kompromisszum, amely létrejött, csak késlelteti, de nem szünteti meg a fenyegetést: előbb vagy utóbb a körmére néznek a kormányfőnek.

Magyarország az EU harmadik legkorruptabb állama

Ezt mutatta ki újra a Transparency International. Bulgária és Románia társaságában szerénykedik hazánk a korrupciós trióban.

Romániában az USA nagykövetségének támogatással kemény korrupcióellenes kampány folyt. Laura Codruta Kövesi ügyésznő az elit sok tagját juttatta börtönbe míg azután megbuktatták Bukarestben. Az Európai Unió azonban felkarolta, és az újonnan alakult korrupcióellenes ügyészség élére állította. A magyar kormány nem lépett be ebbe a korrupcióellenes ügyészségbe nehogy a vizsgálatok kimutassák Orbán Viktor miniszterelnök érintettségét a korrupciós ügyekben.

Egy színházi rendező, aki felrobbantotta a mostari hidat

0

A délszláv háborús bűnök kivizsgálására 24 évvel ezelőtt alapított Hágai Törvényszék utolsó ítélethirdetésekor, az egyik elítélt, Slobodan Praljak, az egykori Herceg-Bosna nevű boszniai horvát bábállam vezérkari főnöke, mérget ivott és a kórházba szállítása után, meghalt. Legemlékezetesebb haditette az volt, hogy felrobbantatta a Mostar főleg bosnyákok illetve horvátok lakta negyedét összekötő, régi, a Neretva folyót átívelő hidat. Indoklásként azt hozta fel, hogy csak így tudta megakadályozni, hogy a bosnyákok ne indíthassanak támadást a horvát lakosság ellen.

Slobodan Praljak 1945. január 2-án született a boszniai Čapljinaban. 1970-ben szerzett diplomát a zágrábi műszaki egyetemen, 1971-ben a zágrábi bölcsésztudományi karon és 1972-ben pedig a színház, televízió és film akadémián. A délszláv háborúig színházi rendezőként dolgozott Zágrábban, Eszéken és Mostarban, valamint több filmet és dokumentumfilmet is rendezett.

1991-ben önkéntesként csatlakozott a boszniai horvát fegyveres erőkhöz és vezérőrnagyi rangot szerzett, majd 1993-ban a boszniai horvát védelmi tanács (HVO) vezérkari főnökévé választották.

A hágai törvényszék 2006-ban kezdődő pere óta Praljak – munkatársai segítségével – 18 könyvet adott ki, amelyben dokumentálta és elemezte a horvát és a boszniai háborút.

A hágai nemzetközi törvényszék még öt boszniai horvát háborús bűnöst is elítélt másodfokon. Az év végén a törvényszék befejezi működését, melynek fő célja az volt, hogy megbüntessék a délszláv háborúk legfőbb bűnöseit, akik többszázezer ember halálát idézték elő és több mint egymillió civilt késztettek menekülésre az egykori Jugoszláviából.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK