Kezdőlap Világ Oldal 51

Világ

A Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigodzsin fegyveres lázadást jelent be

A zsoldostársaság főnöke azt állította, péntekről szombatra virradó éjszaka 25 ezer ember kíséretében átlépte az ukrán határt, hogy „felszabadítsa az orosz népet”. Eközben Moszkvában „terrorizmusellenes tevékenységek” zajlanak.

A Wagner-csoport vezetője,  június 24-én, szombaton azt mondta, hogy csapataival azért lépett be Oroszországba, hogy megdöntse a katonai parancsnokságot, és azt mondta, hogy 25 000 emberével készen áll a halálra, hogy „felszabadítsa az orosz népet.

A félkatonai csoport vezetője szombaton arról biztosította, hogy az ukrajnai hadműveletek idegközpontjában, a rosztovi hadsereg főhadiszállásán tartózkodik, és több katonai helyszínt irányít. „A főhadiszálláson vagyunk, reggel 7:30 van.”  – mondta  Prigozsin a Telegram egyik videójában. „A rosztovi katonai telephelyek ellenőrzésünk alatt állnak, beleértve a repülőteret is”. 

Az orosz ügyészség a maga részéről nyomozást hirdetett „fegyveres lázadás” miatt Prigozsin ellen, aki fellázadt, miután megvádolta az orosz reguláris hadsereget, hogy bombázta embereit. A hatóságok megszigorították a biztonsági intézkedéseket Moszkvában és az ország több más részén.

„Folytatjuk, a végére járunk” – indította hangüzenetben a félkatonai csoport vezetője a Telegramon. „Mindent elpusztítunk, ami az utunkba kerül” – fenyegetőzött. „Mindannyian készen állunk a halálra, mind a 25 000. És utána lesz még 25 000.” – tett még rá egy lapáttal.

Bejelentette, hogy az eddig Ukrajnába telepített csapatai átlépték az orosz határt, és behatoltak a dél-oroszországi Rosztov városába. Azt is biztosította, hogy lelőttek egy orosz helikoptert, amely „tüzet nyitott egy civil oszlopra”. Nem szolgáltatott bizonyítékot ezekre az állításokra; Az AFP nem tudta megerősíteni igazukat.

Moszkvában „megerősítették” a biztonsági intézkedéseket az érzékeny oldalak körül a TASZSZ hírügynökség szerint. A közösségi oldalakon és az online médiában megjelent képeken, amelyek valódiságát szintén nem lehetett megerősíteni, katonai járművek láthatók a fővárosban, a Honvédelmi Minisztérium közelében, és a parlament alsóháza, a Duma előtt néhány méterre a Kremltől.

Szergej Szobjanin, Moszkva polgármestere szombaton délelőtt szintén bejelentette, hogy a fővárosban „terrorellenes tevékenység” folyik.  „A hozzánk  eljutott információk miatt terrorellenes tevékenységek folynak Moszkvában a biztonsági intézkedések megerősítése céljából ” – írta a Telegram üzenetében.

A Rosztovi régió kormányzója a maga részéről „otthonmaradásra” szólította fel a lakosságot , a Moszkvától 420 kilométerre délre fekvő Lipeck városa pedig szintén „megerősített biztonsági intézkedéseket” jelentett be. Igor Krasznov orosz főügyész tájékoztatta Vlagyimir Putyin elnököt „bűnügyi vizsgálat megindításáról a fegyveres lázadás kísérletével kapcsolatban ” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

„Az igazságosság menetel”

Jevgenyij Prigozsin a nap folyamán több hangüzenetben is azt állította, hogy az orosz csapások „nagyon sok áldozatot” okoztak a soraiban. – Lövéseket, rakétacsapásokat hajtottak végre a hátsó táborainkra. Nagyon sok harcosunk életét vesztette ” – mondta a Wagner-csoport főnöke, azzal vádolva Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert, hogy elrendelte ezeket a támadásokat. Ezek a vádak „nem felelnek meg a valóságnak, és provokációnak minősülnek” – vágott vissza a Honvédelmi Minisztérium sajtóközleményében.

Egy befolyásos orosz tábornok, Szergej Surovikin felszólította Wagner harcosait, hogy térjenek vissza laktanyáikba. Arra kérlek, hagyd abba. (…) Mielőtt túl késő lenne, engedelmeskednünk kell Oroszország megválasztott elnökének akaratának és parancsának ” – mondta a Telegram egyik videójában. Az FSZB (orosz biztonsági szolgálatok) szintén felszólította Wagner harcosait, hogy tartóztassák le vezetőjüket. Az orosz törvények szerint Jevgenij Prigozsin-t tizenkét és húsz év közötti szabadságvesztés fenyegeti, ha letartóztatják.

Putyin: Zelenszkij a zsidóság szégyene

0

„Zelenszkij egyesíti az ukrán népet a barbár agresszióval szemben,
mi zsidók pedig büszkék lehetünk arra, hogy népünk képviselője
történelmi és jelentős szerepet játszik az egész világ összefogásában
a jövőnk védelme érdekében”. (Natan Saranszkij)

Az orosz elnök, aki 2022 február 24-én azon a címen indította meg csapatait Ukrajna ellen, hogy ott náci rendszer uralkodik, és ezt kell leváltani, nemrég kijelentette: ”zsidó barátaim szerint Zelenszkij nem is zsidó, ő a zsidó nép szégyene!”

Az ukrán elnök felesége interjút adott a Jerusalem Postnak, és ebben visszautasította Putyin furcsa kijelentését: ”Ez szégyenletes! Nem tudom, hogy politikai kontextusban szabad-e egyáltalán valakinek az etnikai hovatartozásáról beszélni?!” – hangsúlyozta Olena Zelenska, aki Izrael támogatását kérte hazájának. Ukrajnának elsősorban annak az izraeli rendszerre lenne szüksége, mely megbízhatóan előrejelzi az orosz légicsapásokat, hogy fel tudjanak készülni azok elhárítására. A mesterséges intelligenciát felhasználó rendszert egyelőre Izrael nem adta át Ukrajnának, mert “Oroszország katonai szomszédunk” – jelentette ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök arra célozva, hogy Szíriában jelentős haderő állomásozik, melynek döntő szerepe volt abban, hogy Asszad elnök megvédte rendszerét a Nyugat által támogatott milíciákkal szemben.

Izrael egyensúlyoz Moszkva és Kijev között. Benjamin Netanjahu miniszterelnök egyik elődje Naftali Bennett béketervet dolgozott ki az ukrajnai háború befejezésére nem sokkal az agresszió kezdete után. Rövid habozás után az izraeli kompromisszumos béketervet mind Ukrajna mind Oroszország visszautasította meghosszabbítva ezzel a háborút, amely immár egy éve és négy hónapja tart, és senki sem látja a végét.

Antiszemitizmus a KGB-ben

Vlagyimir Putyin abban az időben szolgált a szovjet titkosszolgálatnál amikor azt kifejezetten antiszemita tendenciák jellemezték annak ellenére, hogy Jurij Vlagyimirovics Andropov maga is zsidó volt (az egykori budapesti szovjet nagykövet, a Szovjetunió későbbi első embere, 1967 és 1982 között állt a KGB élén.) Ebben a minőségében azt a nézetet vallotta, hogy az európai szocialista országokban kibontakozó reformista és ellenzéki mozgalmak a világméretű cionizmus következményei. Épp ezért tisztogatást rendelt el magában a KGB-ben éppúgy mint a magyar, a lengyel vagy épp a csehszlovák titkosszolgálat soraiban. Andropov azt vallotta, hogy

“a zsidók tönkretettek két világbirodalmat, egy harmadikat nem fognak!”

Az ex KGB főnök a római birodalomra és a cári rendszerre gondolt valamilyen furcsa antiszemita történelem magyarázattal. A harmadik világbirodalom minden estre megbukott: 1991-ben megszűnt a Szovjetunió, nyolc évvel azután, hogy Andropov meghalt.

Putyinnak valóban vannak zsidó barátai: például a Rotenberg fivérek, akikkel évtizedes üzleti barátság fűzi őket össze. Amikor Navalnij leleplezte Putyin sok milliárd dollár értékű birtokát a Fekete tenger közelében, akkor az egyik Rotenberg fivér vállalta el a tulaj névleges szerepét.

Putyin felfelé ívelő pályája idején nemigen foglalkozott ideológiával, ez csak akkor jutott eszébe amikor leállt az orosz gazdaság modernizációja, és végképp kiderült: a KGB-s nemzeti együttműködési modell versenyképtelen: Oroszország sem a Nyugattal sem Kínával szemben nem képes gazdasági erőt felmutatni. Ebben a zsákutcában indultak el a katonai megoldások: Grúzia, Krím félsziget és tavaly februárban Kijev, az ukrán kormányzat megdöntésére. Ennek ideológia alapja a nagyorosz nacionalizmus, melynek szerves része az antiszemitizmus. Ez nemcsak a cári időkben volt így, de Sztálin korában is. A szovjet diktátor cionista pereket készített elő a Szovjetunióban, Csehszlovákiában ezen a címen végeztek Slanskyval és más kommunista vezetőkkel. Magyarországon pedig cionista összeesküvés vádjával fogták el Péter Gábor altábornagyot, az ÁVH főnökét Sztálin parancsára néhány nappal a diktátor halála előtt 1953-ban.

1 milliárd dollárra perli régi munkahelyét a kirúgott elnök vezérigazgató

Carlos Ghosn, aki nem is oly rég még a Renault-Nissan-Mitsubishi  autó gyáróriás elnök vezérigazgatója volt, egy cselló tokjában hagyta el Japánt 2019-ben, ahol korábban letartóztatták. Most rágalmazás és hitelrontás miatt perli a Nissant.

16 milliárd dollár a japán autógyár tőzsdei értéke, ennek csaknem 5%-át akarja kiperelni a libanoni menedzser – közli a Bloomberg. A sztár menedzsert 2018 végén vették őrizetbe miután saját cége azzal gyanúsította, hogy adóbevallásában csalt, és saját céljaira használta fel a Nissan pénzét. Carlos Ghosn mindent tagad, és azt állítja, hogy a japán igazságszolgáltatás elfogult a külföldiekkel szemben.

Az egykori sztármenedzser nem hagyhatja el Libanont, mert az Interpol körözést bocsátott ki ellene, amely az egész világra érvényes.

2021-ben egy amerikai állampolgárt és fiát az USA kiadta Japánnak, ahol el is ítélték őket, mert jó pénzért megszöktették egy cselló dobozában Carlos Ghosnt Japánból. 2022-ben Franciaországban is perbe fogtak mondván: saját céljaira használta fel a Renault pénzét. Carlos Ghosn erre azt válaszolta, hogy amennyiben szabadon mozoghatna, akkor minden vádra megfelelne. A sztármenedzser azt állítja, hogy az egész akciót a Nissan azért indította meg ellene, mert attól tartott, hogy összeolvasztja a japán autógyárat a francia Renault-val.

Japánban nem könnyű a külföldi menedzserek sorsa

A libanoni-brazil menedzser az első volt Japánban, aki egy óriás cég élére került, mert sikeres költség csökkentési módszereivel szép pénzt hozott a Nissan-nak, melyet összeházasított a Mitsubishivel is, hogy növelje az export kapacitást.

Carlos Ghosn eredményei Franciaországban is figyelmet keltettek, és 2005-ben rábízták a Renault vezetését is.

A Nissan-Mitsubishi-Renault a világ legnagyobb autógyára lett: 2018ban 5,54 autót adtak el az első félévben, és ezzel megelőzték a Volkswagent.

Csakhogy Japánban úgy vélték, hogy nekik nem érdekük a nagy egyesülé : nem akartak a Renault ázsiai részlegévé válni. 2018 november 19-én Carlos Ghosnt letartóztatták Japánban, és ezt követően mind a Nissan mind a Mitsubishi leváltotta vezérigazgatói posztjáról. A Renault egy kicsit tovább kitartott mellette, de végülis 2019-ben ők is nyugdíjazták. Óvadék ellenében Japánban kiengedték a börtönből a sztár menedzsert, akit azután Libanonba csempésztek. Carlos Ghosnnak több állampolgársága is van, de azért választotta Libanont, mert ez a kis ország nem adja ki polgárait bárhonnan is kérik azt.

Mi lesz a Nissan-Renault házassággal, melyet Carlos Ghosn hozott össze? Kezdetben olyan hírek terjedtek el, hogy válás lesz a vége, de most a Bloomberg arról számolt be, hogy új házassági szerződést köt a Renault és a Nissan, amely abban különbözik az előzőtől, hogy csökkenti a francia fél beleszólási jogait a japán autógyár ügyeibe.

A gall kakas és a széljárás

Változott a széljárás, a gall kakas is másként kukorékol. Ukrajna egy lépéssel közelebb a NATO-hoz, melynek kapuját csak a béke kulcsa nyitja meg számára.

Oroszország az elmúlt tizenhat hónapban soha nem látott mértékű emberi szenvedést okozott Ukrajnában. A kahovkai gát lerombolása ismét azt mutatja, hogy Oroszország teljesen semmibe veszi az ukrán nép életét.

A kahovkai gát felrobbantása  a legfrissebb, de biztosan nem az utolsó az orosz csapatok által elkövetett háborús bűnök sokasága közül. Utóbbiak a konfliktus során végig polgári városokat és infrastruktúrát vettek célba, azzal a céllal, hogy pokollá tegyék az ukránok életét. Ez nem csak egy Ukrajna elleni háború.

Ez egy háború Európa alapelvei és az egyetemes értékek ellen, amelyeket Európának kötelessége védelmezni.

Ezzel a barbársággal szembenézve az ukrán nép óriási bátorságot tanúsított. A hadsereg a maga részéről nap mint nap demonstrálja, hogy a szükséges fegyverekkel meg tudja és le is tudja győzni Oroszországot a hazai csatatéren.

A Caesar fegyverek és a francia AMX-10 harckocsik lehetővé teszik, hogy az ukrán erők néhány nap alatt felszabadítsák azokat a területeket, amelyeket Oroszországnak hónapokig tartott elfoglalni. A francia nép és a kormány határozott támogatása nélkül ez nem jöhetett volna létre – dülleszti mellét immár a gall kakas nevében Macron elnök.

Ukrajna szövetségeseinek továbbra is minden szükséges támogatást meg kell adniuk, hogy megvédhesse népét és visszafoglalhassa teljes területét. Fel kell készülnünk azonban a jövőre is, és hosszú távú biztonsági architektúrát kell kialakítanunk Ukrajna számára.

Nincs biztonság

A széljárás változásával a gall kakas nevében Emmanuel Macron elnök jelentős személyes vezető szerepről tesz tanúbizonyságot. Június 12-én fogadta Olaf Scholz német kancellárt és Andrzej Duda lengyel elnököt, hogy megvitassák az Ukrajna biztonsági garanciáit. 

Május 31-én Pozsonyban a július 11-én és 12-én Vilniusba tervezett NATO csúcson kijelentette, hogy Ukrajnának egyértelmű utat kell kínálni az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében (NATO) való tagsághoz, valamint „kézzelfogható és hiteles biztonsági garanciákat” kell adni. 

Kínai támaszpont Kubában?

0

Havanna és Peking arról folytat intenzív tárgyalásokat, hogy valamiféle kiképző központ jöjjön létre a szigetországban, ahol a kínaiak intenzív kémkedést folytatnak az USA-val szemben – értesült a Wall Street Journal. Washingtont azért aggasztja ez, mert Kuba alig 150 kilométerre van az Egyesült Államok keleti partvidékétől.

Az Egyesült Államok megkereste a kubai kormányt, hogy lebeszélje arról: engedélyezze egy kínai hírszerző központ létesítését a karib-tengeri szigetországban. Kedden Pekingben amerikai tudósítók érdeklődtek a kínai külügy szóvivőjénél, hogy mit tud arról: hamarosan kínai katonák állomásozhatnak Kubában? A szóvivő azt a rutinszerű választ adta, hogy nincsen tudomása az ügyről, amelyet épp akkor robbantott ki a Wall Street Journal amikor Antony Blinken amerikai külügyminiszter befejezte tárgyalásait a kínai fővárosban.

Nem is oly rég Peking vendége volt Kuba első embere is, aki pénzügyi támogatást kért a gazdasági válsággal küszködő karib-tengeri szigetországnak. A kínai-kubai csúcstalálkozóról nem szivárogtak ki hírek, de ezt követően fokozódtak a félelmek Washingtonban, hogy Kína valamiféle kémközpontot hozna létre a szigetországban. A hatvanas évek elején csaknem világháború robbant ki amiatt, hogy a Szovjetunió nukleáris robbanófejjel ellátott rakétákat telepített a karib-tengeri szigetországba. Az USA követelésére a Szovjetunió kivonta rakétáit, de továbbra is intenzív hírszerző tevékenységet folytatott Kubában az Egyesült Államok ellen. A Szovjetunió bukása után fokozatosan a kínaiak vették át ezt a szerepet – írja a yahoo news hírügynökség szakértője. Emlékeztet arra, hogy már 2019-ben felhívta az USA Kuba figyelmét arra, hogy a két állam kapcsolatait veszélyezteti, ha a kínaiak fokozzák hírszerző tevékenységüket, de az ennek ellenére tovább fokozódott.

A Wall Street Journal nemrég már olyan információt közölt titkosszolgálati forrásokra hivatkozva, hogy a kínaiak és a kubaiak már meg is kötöttek egy titkos egyezményt a kínai kémközpontról. A Fehér Ház magát megnevezni nem kívánó magasrangú szakértője cáfolta ezt az információt. Szerinte évek óta folytatnak kémkedést a kínaiak Kuba területéről az USA ellen, és ebben nem következett be minőségi ugrás. Arról nincs hír, hogy Blinken külügyminiszter felvetette volna a kubai kérdést kínai tárgyaló partnereinek.

Mind az USA mind Kína elégedett

Blinken külügyminisztert fogadta Hszi Csin-ping elnök is. A kínai államfő utána kijelentette, hogy Kína és az Egyesült Államok visszatér ahhoz, “amiben Bali szigetén Biden elnökkel megállapodtunk.” Akkor mind az Egyesült Államok mind Kína azt hangsúlyozta, hogy fenn kell tartani a párbeszédet Washington és Peking között. Most Blinken pekingi látogatása után ugyanezt emelte ki a washingtoni külügy:

”A versenyt az USA és Kína között nyílt csatornákon kell folytatni, mert el kell kerülni azt, hogy a versengés konfliktushoz vezessen.”

Korábban Kína első számú diplomatája, Vang Ji azt kérte az Egyesült Államoktól, hogy “ne használja a kínai fenyegetés kifejezést, szüntesse meg a szankciókat Kínával szemben és ne avatkozzon be a tajvani ügyekbe.”

Hosszú idő után Blinken külügyminiszter látogatása volt az első hivatalos magas szintű személyes kapcsolatfelvétel a két nagyhatalom vezetői között. Májusban titokban járt Pekingben William Burns, a CIA igazgatója, és ezt követően jelezte Hirosimában a G7 csúcstalálkozón Biden elnök, hogy “olvadás indulhat meg az Egyesült Államok és Kína kapcsolatában.”

Kik használják jobban a mesterséges intelligenciát a fronton: ukránok vagy oroszok?

A Deutsche Welle tudósítója a helyszínen győződött meg arról, hogy a drónok és robotok milyen fontos szerepet játszanak a hírszerzésben az ukrán haderőnél.

Az ukrán felderítők gyakran előbb tudják, hogy mire készülnek velük szemben az orosz katonák mint maguk a harcosok, mert hála a mesterséges intelligencia által vezérelt technikának le tudják hallgatni a parancsnoki harcálláspontokat. Ugyancsak mesterséges intelligencia irányítja célba a drónokat és rakétákat, majd pedig a gép maga értékeli a csapás sikerességét és korrigálja az esetleges hibákat. Machine learning – mondja a szakértő, aki a Deutsche Wellenek nyilatkozott.

A gép képes tanulásra és fejleszti képességeit menetközben.

Amerikai magáncégek mint a Palantir itt próbálják ki az új eszközöket.

Az ukránok maguk is létrehozták  “a varázslók műhelyét.” Ebben a katonai alakulatban  olyanok szolgálnak, akik a civil életben foglalkoztak a mesterséges intelligenciával. A csapat parancsnoka elmesélte a Deutsche Welle tudósítójának, hogy elsősorban drónokat irányítanak az orosz állások felé vagy hírszerzés vagy robbantás céljából. Ez még csak a jövő, mert a tudósító azt tapasztalta az ukrajnai fronton, hogy az első világháború eseményei elevenednek meg 2023-ban, a mesterséges intelligencia még távolról sem játszik meghatározó szerepet a fronton.

Fölényben vannak-e a mesterséges intelligencia használatában az ukránok?

“Nagyon nehéz ezt megmondani, mert az oroszok is alkalmazzák már a mesterséges intelligenciát a fronton például a légvédelemben”

– mondja Marina Miron, a londoni King’s College szakértője.

Érdemes megemlíteni, hogy magát az utasítást a célpont kilövésére mindig ember adja ki mind a két oldalon. A mesterséges intelligencia ugyanis arra kiválóan alkalmas, hogy lerövidíti a folyamatot: villámgyorsan azonosítja a célpontot és beállítja a kilövést, de azt nem tudja felbecsülni, hogy milyen károkat okozhat azzal, ha eltalálja a célpontot. A collateral damage felmérése megmaradt emberi feladatnak, mert a mesterséges intelligencia ebben még nem eléggé megbízható.

Igazában a mesterséges intelligencia a legjobban a hírszerzésben és az ellenséges információs rendszerek megbénításában illetve félrevezető hírek terjesztésében alkalmazható.

Ez utóbbiban az oroszok rendkívül aktívak. Az orosz hírszerzés troll farmokat működtet, ahol szisztematikusan gyártják a dezinformációra alkalmas híreket. Az oroszok a Nyugat ellen dezinformációs háborút folytatnak, és ahogy fokozódik maga a háború, úgy lesznek egyre aktívabbak ezen a téren – nyilatkozta Marina Miron, a londoni King’s College szakértője.

Erdogan megnyerte a választást, de a török líra folytatja mélyrepülését 

Feszült a hangulat Isztambul nagy bazárjában, ahol jól ki lehet tapintani a török gazdaság pulzusát: a líra árfolyama Erdogan megválasztása után tovább gyengélkedik annak ellenére, hogy az államfő megbecsült szakembereket állított a pénzügyminiszter és a Nemzeti Bank elnöki posztjára.

177 milliárd dollárt költött eddig a Nemzeti Bank Törökországban a líra védelmére azóta, hogy a török pénz megindult a lejtőn 2021 decemberében – írta a Bloomberg.

Erdogan a választások előtt nem ortodox gazdaságpolitikát alkalmazott: az infláció ellenére csökkentette a Nemzeti Bank kamatlábát. Az inflációt nem sikerült megfékeznie, és a líra iránti bizalom a mélypontra süllyedt. Hivatalosan 39% az infláció, de valójában 100% – állapítja meg a Guardian tudósítója Isztambulban. Ki vesz ilyen körülmények között török lírát? A választások idején egy dollárért még 20 lírát adtak. Mennyi most az árfolyam: 23, de a bazárban már 25-öt is adnak érte.

A Nemzeti Bank 5 milliárd lírát  juttatott el a nagy bazárba, hogy megpróbálja enyhíteni a nyomást – közölte egy helyi pénzügyi lap.

A pénzváltók szkeptikusak:

”A választások előtt, amikor 18-19 volt a dollár árfolyama, akkor vettük a dollárt, ha majd 30 lesz az árfolyam, akkor eladom.”

Csütörtökre várva

A Nemzeti Bank igazgató tanácsa akkor tartja első ülését az új főnökasszony vezetésével. Mindenki arra vár, hogy mit döntenek. Tőle és az új pénzügyminisztertől Mehmet Şimşek – korábbi Nemzeti Bank elnöktől – aki kincstári és pénzügyminiszter lett – Erdogan a csodát vár tőlük: a gazdaság stabilizálását.

Hafize Gaye Erkan asszony, a Nemzeti Bank első női elnöke arról győzködi Erdogan elnököt, hogy emelni kell a bank kamatlábat, ha le akarja szorítani az inflációt.

Az államfő ezt maga is sejti csakhogy az őt támogató vállalkozói réteg a kamatláb emeléssel nehéz helyzetbe kerülhet, akár csődbe is juthat.

A bazárban hatalmas kamatláb emelésre számítanak: 5%-ra. A JP Morgan helyi szakértői szerint még ennél is nagyobb kamatláb emelés kellene az infláció letörésére.

Mit mond Erdogan? A Szultán – ahogy hívei nevezik – már kiváló közgazdásznak is képzeli magát – legalábbis a CNN-nek így nyilatkozott. Most megerősítette álláspontját: kitart a nem ortodox gazdaságpolitika mellett. Na és az új pénzügyminiszter, akit ő maga nevezett ki a választási győzelem után?

“A jelenlegi helyzetben támogatom azokat az intézkedéseket, melyeket a pénzügyminiszter és a Nemzeti Bank elnöke tervez az infláció letörésére.

Célunk az egyszámjegyű infláció”

– hangsúlyozta minden törökök ura.

Mit gondolnak erről a bazárban? Az új gazdasági vezetők nem tehetnek csodákat, hosszabb távon érhetnek el kedvező változást, de rövid távon marad a bizonytalanság – ez az általános vélemény.

Erdogan szemmel láthatóan kapkod: 2018-ban kezdődött meg a gazdasági válság, és azóta most nevezte ki az ötödik elnököt a Nemzeti Bank élére.

Miben reménykednek a bazárban Isztambulban? A külföldi turistákban  hiszen nekik jó az olcsó török líra. Egyelőre azonban nem jön sok külföldi turista, pang a pénzváltás: van olyan nap, hogy egy üzletet sem kötök panaszkodott a londoni Guardian tudósítójának egy pénzváltó a nagy bazárban Isztambulban.

Nem lesz megegyezés a költségvetési hiányról és az államadóságról

Azt jósolja a brüsszeli Politico miután a pénzügyminiszterek hétvégi tanácskozásán élesen szembekerült a két tábor, hogy az idén nem lesz megegyezés sem költségvetésről, sem az államadósságról. Két tábor: a fukar országok, melyeket Németország vezet, és a költekezők, melyek élén Franciaország áll.

“Egységes, minden országra egyformán érvényes kritérium rendszer kell!” – hangsúlyozta Németország pénzügyminisztere. Christian Lindner szerint:

”Olyan biztos utat kell találnunk, amelyen csökkenteni tudjuk a költségvetés hiányát és az államadósságot.”

A német pénzügyminiszter ehhez hozzátette, hogy sok ország osztja a véleményét az Európai Unióban  és a nemzetközi pénzpiacok is ezen az állásponton vannak.

Mit mondanak a franciák? Ennek pontosan az ellenkezőjét!

“Abban van nézeteltérés, hogy kellenek-e egységes kritériumok a stabilitási és növekedési paktumban (ez a maastrichti kritériumok hivatalos neve) vagy sem? A válaszunk erre az, hogy nem kellenek egységes kritériumok, mert ezek hibát jelentenének mind gazdasági mind pedig politikai szempontból” – hangoztatta Bruno LeMaire francia pénzügyminiszter, aki Macron után elnök szeretne lenni Franciaországban. Ezért is hivatkozik politikai szempontokra is, de az utalás ettől függetlenül egyértelmű: a közvélemény nem fogadna el szigorú költségvetést az Európai Unió  sok országában. Olaszország soha nem volt képes a kritériumok teljesítésére, Franciaországban a GDP-hez viszonyított államadósság meghaladja a 110%-ot, a költségvetés hiánya is magasabb mint az előírt 3%, és a tervek szerint jövőre is felülmúlja azt.

Két tábor ellentétes érdekekkel

Sokan állnak Németország mögött, és ezek az országok alá is írtak egy közös dokumentumot arról, hogy egységes kritériumok kellenek a költségvetési hiányra és az államadósságra. A pandémia előtt ilyenek is voltak, de szinte mindenütt túllépték a költési határt a tagállamok, ezért felfüggesztették a maastrichti kritériumokat, amelyeket vissza kell állítani, de nagy kérdés, hogy milyen formában.

Ki támogatja Berlin elképzelését az egységes kritérium rendszerről? Ausztria, Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Horvátország, Lettország, Litvánia és Szlovénia írta alá a közös dokumentumot Luxemburgban, de van néhány tagállam, amely elvben egyetért, de a részletekben eltérő álláspontot vall: Finnország, Hollandia, Írország, Svédország  és Szlovákia.

Németország jó példával akar elöl járni, és le akarja vinni az államadósságot a GDP 60%-a alá még az idén.

A másik csapat szerint ez számukra lehetetlen. Kik követik a francia példát? Görögország, Olaszország, Portugália és Spanyolország. Vagyis a hagyományos észak-déli ellentétről van szó, amely mögött kőkemény gazdasági érdekek lapulnak.

Mire hivatkoznak a déliek? Az olaszok például arra, hogy a helyreállítási alap, amelyből több mint 200 milliárd eurót kaptak – messze a legtöbbet az Európai Unióban – olyan beruházásokat indított el, melyek finanszírozása a jövőben is megterheli az államkasszát:

”Megfelelő figyelmet kell fordítani az állami beruházásokra, különösen azokra, melyek felgyorsítják a digitalizációt és a zöld programokat. Ezért különleges elbírálásra van szükség”

– hangoztatta Giancarlo Giorgetti olasz pénzügyminiszter.

Az idő sürget, de nem nagyon: jövő év júniusában kellene valamiféle egységes elképzelést  letenni az asztalra, mert az Európai Parlament addig várja a pénzügyminiszterek javaslatát. Korábban a pénzügyminiszterek az év végét jelölték meg határidőnek, de a francia-német vita most megmutatta: ebből valószínűleg nem lesz semmi – írja a brüsszeli Politico.

“A kritérium rendszer megnyugtatná a piacokat, hogy a költségvetést kézben tartják a tagállamok kormányai, és egyidejűleg megnyugtatná a tagállamok polgárait is arról, hogy nem lesznek kemény megszorító intézkedések, és lehet középtávon reformokat és szükséges beruházásokat tervezni. Ehhez nem áll rendelkezésünkre végtelenül sok idő“ – vázolta fel a patthelyzetet az Európai Unió pénzügyi biztosa, Paolo Gentiloni Luxemburgban.

Az orosz hadsereg robbanóanyaggal teli tankot indít az ukrán vonalak felé

Az orosz védelmi minisztérium azt állítja, hogy egy robbanóanyaggal megtöltött páncélozott járművet indított el egy ukrán állás ellen, földrajzi elhelyezkedésének pontosítása nélkül.

A minisztérium a Telegram csatornáján szombaton közzétett üzenetében kifejtette, hogy a tank „körülbelül 3,5 tonna TNT-t és 5 FAB-100 bombát tartalmazott” , amelyek mindegyike 100 kiló robbanóanyagot tartalmazott. Az üzenetet kísérő videón egy orosz tiszt pózol egy páncélozott személyszállító mellett, és elmagyarázza, hogy ő irányította a támadást.

„Körülbelül 300 méternél a harckocsivezető kiugrott a járműből, miután az ellenség állásai felé irányította azt. Hátulmaradtam megfigyelni, és miután a jármű megközelítette, rádióparancs segítségével felrobbantottam

– mondta. Szerinte,„a robbanás nagyon fontos volt (…) , az ellenség jelentős veszteségeket szenvedett”.

Egy orosz háborús blogger további felvételeket osztott meg az oroszbarát Romanov 92 csatornán. Egy drónnal felvett T-55 harckocsit mutatják, amint előrenyomul, mielőtt egy akna mozdulatlanná teszi, és egy rakéta eltalálja, ami nagy robbanást okoz. A Twitteren a Közel-Keleten dolgozó amerikai agytröszt, a Middle East Institute járműbombákkal foglalkozó kutatója emlékeztet arra, hogy az oroszok 2023 februárjában már bevetettek robbanóanyaggal megtöltött páncélozott szállítókocsit ukrán csapatok ellen a luhanszki régióban.

Ebben a videóban az orosz védelmi minisztérium a tankelhárító aknák és más aknák közelében készült ukrán járművekről készült, télen lőtt képeket kever össze (legelő fény, lombtalan fák), és a kamikaze harckocsi előkészítését mutatják be.

Frontvonal – 2023. június 19.

Úgy tűnik, hogy az ukrán erők szünetet tartanak ellentámadásukban, hogy átértékeljék taktikájukat – írja az Institute for The Study of War (ISW), idézve különösen az Észt Védelmi Erők Felderítő Központjának vezetőjét, Margo Grosberg ezredest, aki június 16-án azt mondta, hogy szerinte a következő hét napban nem lesz offenzíva. 

Wall Street Journal június 17-én arról is beszámolt, hogy az ukrán erők többsége az elmúlt napokban leállította előrenyomulását, mivel az ukrán parancsnokság átgondolta taktikáját. Az ISW korábban megjegyezte, hogy Ukrajna még nem kötelezte el rendelkezésre álló erőinek többségét ellentámadásra, és még nem kezdte meg fő erőfeszítéseit. A hadműveleti szünetek a nagy offenzívák általános jellemzői, és ez a szünet nem jelenti Ukrajna ellentámadásának végét.

Mindeközben Volodimir Zelenszkij beszélt Rishi Sunak brit miniszterelnökkel, akitől nagyobb hatótávolságú rakétákat kért. Konkrétan

„Ukrajna képességeinek növeléséről volt szó a harctéren, különösen nagy hatótávolságú fegyverek révén”.

Az ukrán elnök arra is hivatkozik, hogy „Oroszország felgyorsítja a nyugati alkatrészeket használó rakéták gyártását”, vagyis szükségesnek tartja ugyanakkor a szankciók fokozásának szükségességére.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!