Kezdőlap Világ Oldal 39

Világ

EP: klímavészhelyzet!

Éghajlatváltozási vészhelyzetet hirdetett ki az Európai Parlament. A fideszesek is megszavazták, pedig itthon hasonlóra nem hajlandók.

Az Európai Parlament 429 szavazattal, 225 ellenszavazat és 19 tartózkodás mellett fogadta el az éghajlatváltozási vészhelyzet kihirdetését. A határozatok nagyon komoly javaslatokat tettek az Európai Bizottságnak és a tagországoknak a pénzbeli hozzájárulásig és a közlekedési kibocsátás csökkentéséig bezáróan. Betiltanák a fosszilis tüzelőanyagok bármilyen támogatását is.

Az EP kimondta, hogy az Európai Bizottságnak biztosítania kell, hogy

minden javaslat a maximum 1,5 Celsius fokos hőmérséklet-emelkedést szolgálja,

az uniónak 2030-ig 55 százalékkal kellene csökkentenie kibocsátását ahhoz, hogy 2050-re klímasemleges legyen, és a hajózástól a repülésig, mindenhol csökkenteni kell a globális kibocsátást. A törvényhozók szerint

a 2050-ig szóló klímasemlegesség mellett kell elköteleznie magát az Európai Uniónak

a jövő heti ENSZ-konferencián.

A képviselők a bizottságtól azt várják, hogy annak minden jogalkotási és költségvetési javaslata összhangban álljon a legfeljebb másfél Celsius fokos globális felmelegedés céljával.

A képviselők az új Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent arra kérik, hogy az Európai Zöld „New Deal” tartalmazza a 2030-ig elérendő 55 százalékos kibocsátáscsökkenés célértékét.

Az EP szerint

meredekebben csökkentse kibocsátását a légiközlekedés és a hajózás.

A képviselők úgy látják, hogy a légiközlekedés és hajózás jelenlegi kibocsátáscsökkentési céljai a szükségesnél kevéssé ambíciózusak. Minden országnak bele kell számolnia nemzeti tervébe e két területből származó kibocsátást. A bizottságnak

a hajózási ágazatot is az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá kell vonnia.

Nagyobb támogatást vár az éghajlatváltozás elleni fellépéshez az EP. Az uniós

tagországoknak minimum kétszeresére kellene emelniük a nemzetközi Zöld Éghajlati Alaphoz való hozzájárulásukat,

mondta ki a parlament. Saját büdzséjükön és az uniós költségvetésen keresztül az uniós országok biztosítják az éghajlatváltozás elleni küzdelem állami finanszírozásának oroszlánrészét,  az uniós költségvetésnek pedig teljesítenie kell nemzetközi kötelezettségvállalásait.

A fejlett országok felajánlásai nem érik el a 2020-tól évenként ígért 100 milliárd dollárt.

A képviselők felszólítják a tagállamokat, hogy 2020-ig sürgősen vezessék ki a fosszilis tüzelőanyagoknak adott összes közvetlen és közvetett támogatást.

Az EP ezekkel a döntéseivel a bizottságnak is egyértelmű és jókor érkező üzenetet küldtek pár héttel a Zöld New Dealről szóló bejelentése előtt – mondta Pascal Calfin (Renew Europe frakció), a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság francia elnöke a hétfői vitában.

Az állásfoglalásokat az Európai Néppártban ülő fideszesek is elfogadták, noha itthon a kormány eddig elutasította a hasonló vészhelyzet kinyilvánítását. Az új Fővárosi Közgyűlés első döntései között megtette ezt Budapestre. Most a DK indított aláírásgyűjtést indított annak érdekében, hogy a kormány is lépjen.

Kína lekapcsolhatja az áramot a Fülöp szigeteken

A távol-keleti szigetország egyik szenátora állítja, hogy akár leállíthatja Kína a szigetország áramellátását is. Sőt Peking olyan stratégiai pozíciókat szerzett az országban, melyekkel befolyásolhatja nemcsak a gazdasági, de a politikai életet is.

Risa Honteros szenátor szerint még az is lehetséges, hogy a kínaiak beavatkozzanak a választásokba. Nemrég Ausztráliában lepleztek le egy kínai hálózatot, melynek egyik célja az volt, hogy a saját emberét bejuttassa a törvényhozásba. Peking természetesen mindent cáfol. Miről van szó?

A kínaiak 40%-ban részesülnek a nemzeti villamos művekben

Áramszünetet okozhat egy külföldi hatalom – szerepel abban a jelentésben, melyet az amerikai CNN hírtelevízió szerzett meg. Erre hivatkozott Risa Honteros szenátor is, aki szerint fennáll a szabotázs lehetősége abban az országban, amely ugyan hagyományosan az Egyesült Államok szövetségese, de Rodrigo Duterte elnök kiváló kapcsolatokat ápol Pekinggel annak ellenére, hogy ezt Washingtonban távolról sem fogadják örömmel. Egyre másra jönnek  a figyelmeztetések az amerikai fővárosból: lazítsatok a kapcsolatokon Kínával hiszen az informatikai immár olyan beavatkozási lehetőségeket is ad a nagyhatalmak kezébe, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. Persze Rodrigo Duterte elnök erre azzal vág vissza, hogy az amerikaiak sem fukarkodnak ezeknek az eszközöknek a használatával. Utal Edward Snowdenre, aki leleplezte, hogy az USA a barátait éppúgy megfigyeli mint az ellenfeleit.

Mennyire reális a kínai beavatkozás veszélye ?

Az amerikaiak folyton ezzel riogatnak. Miután Nagy Britanniában a kínaiak betársultak egy atomerőmű építésébe, ezért a britek fokozottan érzékenyek arra, hogy vajon náluk is előfordulhat az, amivel a manilai szenátor fenyeget: Pekingben lekapcsolhatják a villanyt! A Financial Times több szakértőt is megkérdezett erről. Ők úgy nyilatkoztak, hogy egyelőre nem reális a veszély, de a következő körben az lehet.

Az ötödik generáció komoly nemzetbiztonsági kockázat

A Huawei által kifejlesztett rendszer, amely eddig a legjobb a világon, lehetővé teszi azt, hogy az emberek megkerülésével a gépek egymással kommunikáljanak. Vagyis a nagy hálózatok befolyásolására mód nyílhat egyes szakértők szerint. Az amerikaiak ezért óvják minden szövetségesüket a Huawei ötödik generációjától. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter ezért körbejárta Európát, Magyarországon is járt. Hiába. Magyarországon a Huawei ötödik generációs rendszerét vezetik be. Németországban még tart a vita. Angela Merkel kancellár amellett van, hogy ebben a kérdésben a németek nemzeti érdeke szemben áll az USA-val. Az amerikaiak ugyanis azért akarják kizárni a Huaweit a szövetségeseik piacáról, hogy a saját rendszereiket adják el. Peter Altmaier gazdasági miniszter, aki korábban Angela Merkel kabinetfőnöke volt, kerek-perec meg is mondta az amerikaiaknak: mi sem róttuk fel azt, hogy az NSA lehallgatta a kancellárt! Finoman arra célzott, hogy minden állam aközött választhat, hogy Washington vagy Peking informatikai rendszerét alkalmazza – vállalva ennek az összes nemzetbiztonsági kockázatát.

der Leyen: nincs kompromisszum a jogállamiság ügyében

A brüsszeli bizottság elnöke Strasbourgban az európai honatyák előtt hangsúlyozta: sosem köthet kompromisszumot a jog betartásának kérdésében. Ezt aligha lehet másképp értelmezni mint nyílt figyelmeztetést olyan renitens tagállamokkal szemben, melyek megpróbálnak szembe helyezkedni az uniós normákkal.

Elsősorban Lengyelországot, Magyarországot és Romániát érte bírálat ebben a tekintetben az Európai Unió központjában. Az európai választások eredményeit látva a románok meghátráltak: börtönbe küldték a szociáldemokraták erős emberét, aki elsősorban szorgalmazta azt, hogy csökkentsék a jogi szféra függetlenségét. Elérte, hogy leváltsák tisztségéről Laura Codreanu-Kövesi ügyésznőt, aki az elit számos tagját juttatta börtönbe visszaélések miatt.

Az EU első ügyésze épp Laura Codreanu-Kövesi lett

Az Európai parlament megmutatta, hogy a jogállamiság tekintetében nem tűr el kompromisszumot. Laura Codreanu – Kövesit épp azért találták alkalmasnak a feladatra, amiért Romániában megbuktatták: ellenszélben is vállalta az együttműködést az USA-val és az Európai Unióval annak érdekében, hogy megtisztítsa a korrupciótól a román elitet.

A Fidesz és a PiS támogatta Ursula von der Leyen megválasztását

Miután a románok meghátráltak és visszavonták jogi reformjaikat, Magyarország és Lengyelország maradt az Európai Unió célkeresztjében. Mindkét állam kormányzó pártja támogatta Ursula von der Leyen megválasztását a brüsszeli bizottság elnöki posztjára. A német politikus asszony nem kis részben ennek is köszönhette a megválasztását hiszen csak nagyon csekély többséggel ment át a vizsgán. Mind a magyar mind a lengyel vezetés gyakran emlékeztette erre Ursula von der Leyent. Aki ezért is fogadta el unió biztosnak Várhelyi Olivért. De a jogállamiság kérdésében nem engedhet az új brüsszeli bizottság sem! Erre figyelmeztette Ursula von der Leyen a magyar és a lengyel vezetést Strasbourgban.

Megszavazták az Európai Bizottságot

Megkapta a többségi támogatást az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság. Ezzel decembertől munkába állhatnak.

Az Európai Parlamentben 461 képviselő mondott igent az új bizottságra, 157-en ellene szavaztak, 89-en tartózkodtak.

A megelőző vitában a három legnagyobb frakció, a néppárti, a szociáldemokrata és a liberális-centrista képviselőcsoport vezetője támogatásáról biztosította Ursula von der Leyent. A zöldek nevében Ska Keller társelnök azt közölte, hogy tartózkodni fognak a voksoláson, mint elégtelennek tartják a tervezett éghajlatvédelmi programot. A radikális bal-, illetve jobboldali képviselők valószínűleg egyaránt a testület ellen szavaztak. (A voksolás gépi volt, a nevek később válnak ismertté.)

David Sassoli EP-elnök ezután aláírta a kinevezési okmányt. Ezzel elhárult az akadály az elől, hogy december elsején munkába álljon az új bizottság, amelynek tagja Várhelyi Olivér, a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztos. A testületnek azonban csak 27 tagja van, mert a brit kormány – az általa remélt közelgő kiválásra hivatkozva – nem jelölt senkit.

A szavazás előtti vitáról itt olvashat.

Bemutatták az új bizottsági tagokat

A klímavédelemre helyezte a súlyt az új Európai Bizottság bemutatásakor Ursula von der Leyen. Arról is szólt, hogy a migráció velünk marad. Sokan beszéltek a magyar kormányról.

Ma szavaz az Európai Parlament az Európai Bizottság új tagjait Ursula von der Leyen. A strasbourgi ülésen a következő bizottsági elnök először megemlékezett a prágai bársonyos forradalom 30-ik évfordulójáról.

Von der Leyen sorjában mutatta be a biztosjelölteket és területüket. Másodikként a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős Várhelyi Olivért. Szerinte a nyugat-balkáni országokat biztosítani kell arról, hogy a kapu nyitva áll előttük.

A bizottsági elnök a klímavédelmet és karbonsemleges Európát nevezte legfontosabb célnak. Nincs több elvesztegetni való idő – mondta. Rövidesen meghirdeti a „Zöld New Deal” programot, amellyel az EU lesz képes csökkenteni a károsanyag-kibocsátást és új munkahelyeket teremteni. Ennek felelőse Frans Timmermans ügyvezető alelnök lesz.

Von der Leyen beszélt a menekültügyről is. A migráció velünk marad – mondta, ezért az EU menekültügyi rendszerének reformját és a határok megerősítését nevezte sürgetőnek. Ehhez szolidaritás és felelősségvállalás kell a tagállamok részéről. Azt is mondta, hogy vissza kell küldeni azokat, akiknek nem jár a nemzetközi védelem, és a schengeni rendszer biztonságos működésére is figyelni kell.

A beszédben kitért a nemi egyenlőség, a digitalizáció és az európai gazdaság feladataira. A kilépni szándékozó Nagy-Britanniára utalva leszögezte, hogy ő mindig maradáspárti lesz. Álljunk munkába, hogy 30 év múlva is azt mondhassuk, éljen Európa – zárta beszédét Ursula von der Leyen.

Beszéde után képviselői hozzászólások hangzottak el. Volt, aki hiányolta a beszédből az adócsalás, a korrupció megemlítését. Egy skót képviselő kilátásba helyezte, hogy ha a Brexittel kikényszerítik őket az EU-ból, akkor ők rövidesen visszajönnek. Zöldpárti képviselő ismét előhozta Várhelyi Olivér személyét. Mint mondta, a magyar biztos lesz a felelős a szomszédságpolitikán belül a felvételre váró országok jogállamisági állapotáért, ezért őrá figyelnie kell von der Leyennek.

Kati Piri holland szocialista sürgette a bővítés felgyorsítását és a fellépést az „Orbán Viktorok ellen”. Egy zöld képviselő szerint az EU nagy árat fizet Orbánért.

Lemondott a miniszterelnök kabinetfőnöke

A kabinetfőnököm arról tájékoztatott, hogy azonnali hatállyal lemond – közölte a sajtóval Málta miniszterelnöke. Egy üzletember, akit azzal gyanúsítanak, hogy megszervezte Daphne Caruana Galizia meggyilkolását azt vallotta, hogy a kabinetfőnök is érintett az ügyben! “Én magam akkor mondok le, ha kiderül a direkt kapcsolat köztem és a gyilkosság között” – mondta a miniszterelnök.

Az előzmények:

Mi volt a szerepe Málta miniszterelnökének az újságírónő meggyilkolásában?

Ezután tudakozódik Daphne Caruana Galizia családja azt követően, hogy Joseph Muscat kormányfő néhány kulcsfontosságú tanúnak vádalkut ígért. A miniszterelnök maradjon távol az eljárástól, mely esetleg őt is érinti! – közölte az Európa Tanács fő vizsgálója. Pieter Omtzigt kutatja azokat a szálakat, melyek az újságírónő autóját felrobbantó maffiózókat Málta kormányához kötötték.

A miniszterelnök kabinetfőnöke is érintett

Nemrég letartóztatta a parti őrség Yorgen Fenech dúsgazdag üzletembert, aki luxus jachton próbált meg elmenekülni Máltáról. Őt gyanúsítják azzal, hogy megrendelte a gyilkosságot  a maffiánál. Csakhogy kihallgatás során kiderült, hogy kapcsolatban állt a kormány két tagjával, az egyikük a miniszterelnök kabinetfőnöke! A két minisztert korábban is kihallgatták, de ők tagadták a szoros kapcsolatot a letartóztatott üzletemberrel.

Miért érdeklődik az Európa Tanács?

Azerbajdzsán, mely tagja a szervezetnek, igyekszik növelni befolyását Európában. Ilham Alijev elnök ezt oly módon kívánja megoldani, hogy megvásárol európai politikusokat (így vette meg a baltás gyilkost Magyarországtól). A szükséges pénzt egy kétes bank adta a kaviár diplomáciához. Nemzetközi vizsgálatok után eltűnt a bank azeri vezérkara miután az európai sajtóban sorozatok jelentek meg a kaviár diplomáciáról, mely a baltás gyilkos kiadatásától az eurovíziós vetélkedők befolyásolásáig terjedt. Erről is írt Daphne Caruana Galizia. Megírta a többi között, hogy a miniszterelnök nejének bankszámláján azeri átutalások találhatóak. Miután az oknyomozó újságírónő autóját két éve felrobbantották, vizsgálat indult a miniszterelnök ellen is. Miután saját emberei folytatták a vizsgálatot, ezért Joseph Muscat miniszterelnököt ártatlannak találták. Neje visszafizette a kérdéses pénz összeget. Daphne Caruana Galizia családja továbbra is megvan győződve arról, hogy az újságírónő meggyilkolása mögött valójában a kormányfő áll Máltán.

Horogkereszt Sholem Aleichem szobrán

A kijevi Brodsky Zsinagóga gyülekezete a híres író, Sholem Aleichem szobrát megbecstelenítve találta. Valakik hétfő hajnalra vörös horogkereszteket festettek a szoborra. A közösség rabbija  súlyos provokációnak nevezte a bűncselekményt.

Vandálok horogkeresztet festettek Kijevben Sholem Aleichem író szobrára – jelezte Mose Reuven Aszman, Ukrajna főrabbija. A főrabbi Facebook oldalán fotó is látható a nyilvánvaló gyűlölet-bűncslekményről. A szobron több vörös festékkel festett horogkereszt látható.

A hatóságok lefoglalták a közelben lévő köztéri kamerák felvételeit, hogy kézre kerítsék az elkövetőket.

Sólem Aléchem (jiddisül שלום עליכם), eredeti nevén Sólem Rabinovics zsidó vallású, jiddis nyelven alkotó népszerű orosz író. Gazdag családba született. Három éven át rabbi volt, ezután üzletbe kezdett, átvéve apósa üzletét, majd tönkrement. Ettől fogva írásaiból élt. Létrehozta a Dí Jídise Folkszbibliotek című évkönyvet, amely olvasnivalóval igyekezett ellátni a zsidónegyedek lakosságát. Az első világháború alatt az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le.
Tóbiás, a tejesember című írásának musicalváltozata, a Hegedűs a háztetőn világsikert aratott, a legsikeresebb angol nyelvű film a kelet-európai zsidóság életéről.

A kémügy ellenére szívesen látott vendég Belgrádban Putyin

Erről nyilatkozott a hamburgi Der Spiegelnek Aleksandar Vucic szerb elnök. A nacionalista politikus, aki a háborús bűnös Szlobodan Milosevics szóvivője volt egykor, most nagy barátja Vlagyimir Putyinnak és Orbán Viktornak. Ezenkívül be szeretne lépni az Európai Unióba.

Ez a portfolió az Európai Unióban Várhelyi Olivérhez tartozik majd vagyis nem lesz hátrány Szerbia számára Orbán Viktor barátsága. Dehát az igazi nagy barát mégiscsak Vlagyimir Putyin , aki a Balkánon szeretné eljátszani a cárok szerepét: minden szlávok vezérének képzelheti magát. Igaz, hogy az Európai Unió erről más véleményen van. Horvátország és Szlovénia is csak mérsékelten lelkesedik Putyinért éppen, mert Belgrádban oly közeli barátnak tekintik őt.

Miért kémkedtek nálunk?

Ezt kérdezte Aleksandar Vucic elnök amikor kiderült, hogy az orosz nagykövetség egyik katonai attaséja egész kém hálózatot épített ki Szerbiában. Akcióinak egy részét lefilmezték. Ebből kirobbant a botrány, amely annális kínosabb volt, mert Putyin elnök december negyedikén Belgrádba érkezik. Olyan jók a kapcsolataink Oroszországgal, hogy ezt kém ügyek nem zavarhatják meg – hangsúlyozta Aleksandar Vucic, aki a hamburgi Der Spiegelnek nyilatkozott.

Trump: Pekinget én beszéltem le Hongkong lerohanásáról

14 perc alatt elfoglalták volna a kínaiak Hongkongot, hogyha én nem beszéltem le erről Hszi Csinping elnököt – jelentette ki Donald Trump a Fox televízióban.

Az USA elnöke szerint a kínaiak már ugrásra készen álltak amikor ő felhívta Hszi Csinping elnököt, és lebeszélte őt a katonai akcióról.

Hongkongban a hétvégén nagy győzelmet arattak a Peking ellenes erők a helyi választásokon. Peking jelöltjei elvéreztek. A Kínához tartozó egykori brit gyarmaton hetek óta tartanak a tüntetések, mert Hongkongban sokan úgy érzik: Peking irányítani akarja a viszonylag autonómiát élvező várost. Hongkong az egy ország két rendszer elv alapján működik. Erről még Nagy Britannia állapodott meg Pekinggel. Eszerint a függetlenség kikiáltása után ötven évig Hongkong elismeri ugyan azt, hogy Kínához tartozik, de viszonylagos önállóságot élvez. Hongkongban a brit időkből örökölt jogrend van érvényben.

A kínai külügyminiszter a helyi választások eredményét látva kijelentette: Hongkong mindenképp Kína része marad. Henry Kissinger, aki Pekingben részt vett a Bloomberg konferenciáján Hongkong kapcsán azt fejtegette: jó lenne, ha az USA nem támogatná oly erősen a tiltakozó mozgalmat, mert Pekingben ezt beavatkozásnak tekintik Kína belügyeibe. Ebből pedig az következik, hogy elhúzódó hidegháború alakulhat ki az USA és Kína között – hangsúlyozta Henry Kissinger, aki véget vetett a két nagyhatalom hideg háborújának azzal, hogy 1972-ben összehozta Nixon elnököt és Mao Ce-tungot Pekingben.

Klímatámogatás: kiszúr velünk az EU?

Tovább csökkenne a közép- és kelet-európaiak támogatása, ha az EU a klímaátállásra szánt 35 milliárd hetedét az ő rovásukra finanszírozná. Mindössze egy magyar régió (Mátrai Erőmű) kaphatnak pénzt, a németek jól járnának.

Tizennyolc uniós tagállam mintegy 50 régiója, benne egy magyar között kellene felosztani 2021-27 között azt a szerény, 35 milliárd eurós pénzügyi alapot, ami a klímasemlegesség (dekarbonizáció) túlzott terheit hivatott mérsékelni az EU-n belül – írja a Bruxinfo. Az Európai Bizottság az új zöld megállapodásról szóló közleménnyel együtt december 11-én tervezi bemutatni a Méltányos Átállást szolgáló Alapra (Just Transition Fund – JTF) vonatkozó javaslatát, aminek tervezete a Politico birtokába jutott.

Sok az eszkimó, kevés a fóka

A Méltányos Átállást szolgáló Alap október 31-i keltezésű tervezetéből kiderül, hogy az Európai Bizottság széles körben kíván hozzáférést biztosítani – és nem csak a szegényebb közép- és kelet-európai országokból – a jelenség által érintett európai régióknak az új forrásokhoz.

A Politico által ismertetett tervezet értelmében 18 uniós tagállam nagyjából félszáz régiója lenne jogosult az alapból járó források igénybevételére. Ebből 10 Lengyelországban, 8 Németországban, 6 Spanyolországban, 5 Görögországban, 4 Olaszországban, 2-2 Bulgáriában, Csehországban, Romániában és Szlovákiában, 1-1 Belgiumban, Horvátországban, Cipruson, Észtországban, Magyarországon (a lignittüzelésű Mátrai Erőmű) Hollandiában, Portugáliában, Szlovéniában és a Franciaországhoz tartozó indiai-óceáni szigeten, Réunion szigetén található. (A Mátrai Erőművet és tulajdonosát, Mészáros Lőrincet éppen most kívánja megszabadítani a veszteségtől az állam.)

A csökkenő pénzből vennének el

Ami igazán fekete leves, az a finanszírozás forrása. Öt milliárd eurót

az uniós költségvetés kohéziós politikai keretéből csoportosítanának át.

Vagyis részben a közép- és kelet-európaiak már így is csökkenő felzárkóztatási forrásainak terhére (amelyben enélkül is akár 25 százalékos csökkenés „néz ki” Magyarországnak). További 5 milliárd eurót más költségvetési fejezetből csippentenének le, vagy tagállami pluszbefizetésen alapulna, azaz új pénz lenne. A bizottság további 5 milliárd eurót szeretne tagállami társfinanszarozásból. Az uniós költségvetésből 500 millió euró segítségével 1,5 milliárd eurós EIB-garanciaalapot hoznának létre, amivel pénzügyi konstrukció formájában körülbelül 20 milliárd euró magántőkét vonnának be.

Az alap mérete, annak finanszírozási és elosztási módja is

jóval elmarad a közép- és kelet-európaiak várakozásaitól,

akik eredetileg csak egy ilyen pénzügyi csomag fejében lennének készek ráállni az unió klímaambícióinak ugrásszerű növeléséhez 2050-ig. Különösen Lengyelországnak lehet elégtelen a felajánlandó összeg, amely egy tanulmányban közel 900 milliárd euróra becsülte a lengyel gazdaság teljes szénmentesítésének költségeit. Ehhez képest ez a javaslat csak morzsának tűnik.

Az egyes országokra jutó támogatások összegét a bizottság számolná ki a kritériumok alapján és utalná át a tagállamoknak, amelyek maguk dönthetnének konkrét felhasználásukról.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK