Kezdőlap Világ Oldal 316

Világ

Brüsszel nem akar pénzt adni a bajkeverőknek

0

2021-2027 az Európai Unió következő költségvetési periódusa, melynek az előkészületei javában folynak Brüsszelben. Günther Oettinger költségvetési biztos körbejárta a tagállamokat, hogy tisztázza: ki mennyit vállal a brexit után?

A kelet- és közép-európai uniós tagállamok vállalták az emelést vagyis azt, hogy a GDP több mint 1%-át fizetik be a közös alapba a következő költségvetési periódusban.

De ki kap pénzeket a közös kasszából ?

Brüsszelt az aggasztja, hogy a „bajkeverők” mint Lengyelország vagy Magyarország egyben a legnagyobb haszonélvezői is a közösség pénzének. A Deutsche Welle német lapnak név nélkül nyilatkozó uniós hivatalnok szerint ezen mindenképp változtatni fognak.

Günther Oettingernek két javaslata is van, mely politikai feltételekhez kötné az uniós pénzeket.

Az egyik a jogállamiság betartását ellenőrizné, a másik pedig a menekült kvótához kapcsolódik.

Magyarország és Lengyelország mindkettőben érintett. Csakhogy a javaslatok akkor válhatnak uniós határozattá, hogyha minden tagállam megszavazza őket. Nyilvánvaló, hogy erre sem Budapest sem pedig Varsó nem hajlandó. Legalábbis amíg Orbán Viktor van kormányon Magyarországon, és Brüsszelben kevesen kételkednek abban, hogy a magyar miniszterelnök újabb négy évre bizalmat kap.

Pénzügyi csalással vádolják a Zelenszkijt hatalomra segítő oligarchát

Félmilliárd hrivnya értékű pénzmosással gyanúsítják Ihor Kolomijszkijt, akit otthonában keresett fel az SZBU. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég jelentette be, hogy a titkosszolgálatra bízza a korrupció elleni harcot, mert a rendőrség és az ügyészség nem elég hatékony ezen a téren.

Zelenszkij elnököt folyamatosan a korrupció elleni harc fokozására buzdítják nyugati szövetségesei, akiket nyugtalanít, hogy az Ukrajnának küldött támogatás kézen közön eltűnik Európa egyik legkorruptabb országában.

Zelenszkij elnök épp a korrupció ellenes harc nevében indult a választásokon 2019-ben, de a győzelem után nem sokat tett ígéreteinek megvalósítása érdekében. Népszerűsége emiatt gyorsan csökkent is, és csak a háború során tanúsított bátor magatartásnak következtében lett igazán népszerű Ukrajnában.

Zelenszkij nem véletlenül volt annyira visszafogott a korrupció ellenes harcban hiszen legfőbb támogatója, Ihor Kolomijszkij, Ukrajna egyik minden hájjal megkent oligarchája volt.

Ki is az az Ihor Kolomijszkij?

A nép szolgája című televíziós sorozat, amely megalapozta Zelenszkij hírnevét Ukrajnában Ihor Kolomijszkij találmánya volt, ő pénzelte és az ő televíziója sugározta a sorozatot.

2019-ben az elnökválasztás évében Zelenszkij részt vett Kolomijszkij születésnapi ünnepségén. Az oligarcha idén 60 éves, 1963-ban született zsidó családban. Ukrajna területén élt valaha a világ egyik legnagyobb zsidó közössége: itt született például Golda Meir izraeli miniszterelnök, innen vándorolt ki Palesztinába Benjamin Netanjahu jelenlegi izraeli kormányfő családja. Ukrajnában nemrég felújították azt a zsinagógát, melyben annak idején Netanjahu ősei imádkoztak. Zelenszkij is nem vallásos zsidó családban született, az anyanyelve orosz, csak később tanult meg ukránul. Érdemes megemlíteni, hogy az elnökválasztási kampány idején ellenfele azt állította, hogy

“ha Zelenszkijre szavaztok, akkor Putyint kapjátok!”

2022 február 24-én Volodimir Zelenszkij alaposan rácáfolt erre.

Ihor Kolomijszkij saját bevallása szerint üvegvisszaváltással foglalkozott diák éveiben – tanulás helyett. A Leonyid Brezsnyevről elnevezett kohászati egyetemen tanult Dnyipropetrovszkban.

A nagy lehetőséget a meggazdagodásra a Szovjetunió bukása jelentette 1991-ben. Ukrajna lakosságának több mint 90%-a a függetlenség mellett döntött, és ez egy csapásra véget vetett a moszkvai irányításnak. A gazdaságban megkezdődött a szabadrablás időszaka, melyben Ihor Kolomijszkij igen leleményesnek bizonyult. Privat nevű cége a szó szoros értelmében szinte mindennel foglalkozott a kohászattól a bankokig és a televíziókig. Száz vállalat tartozik a Privat birodalomba, de vannak a Kolomijszkijnak külföldi cégei is. Innen a pénzmosás lehetősége is, melyet a háború természetesen korlátoz, de a mostani vizsgálat a 2013 és 2020 közötti pénzügyekre vonatkozik. Az amerikai Forbes magazin szerint Ihor Kolomijszkij dollárban is milliárdos: vagyonát különbözőképpen becsülik fel, és 3-6 milliárd dollár közé teszik.

Ihor Kolomijszkij szép pénzekkel támogatja a zsidó hitközséget is Dnyipropetrovszkban. Egy időben az Egyesült Ukrán Zsidó közösség elnöke volt, sőt öt évig az Európai Zsidó Unió élén is állt.

Ihor Kolomijszkijnak három állampolgársága is van: ukrán, izraeli és ciprusi. Ukrajnában elvben tilos a kettős állampolgárság, de nagyon sokan rendelkeznek ezzel, mert a hatóságok behunyják a fél szemüket. Kárpátalján a magyarok többsége is rendelkezik magyar állampolgársággal.

2014-ben az oligarchát kinevezték Dnyipropetrovszk tartomány kormányzójának, ahol szervezte az ellenállást az oroszok nyomulásával szemben. Kolomijszkij kormányzóként kijelentette: minden elfogott orosz szabotőrért 10 ezer dollárt fizet! Mindezt a koldusszegény Ukrajnában, ahol az életszínvonal azóta sem érte el a szovjet időkben tapasztalt nem túlságosan magas színvonalat.

2020-ban Ihor Kolomijszkijt pénzügyi csalással vádolták meg az Egyesült Államokban, melynek területéről kitiltották. Erre hivatkozva Zelenszkij elnök tavaly júliusban megfosztotta ukrán állampolgárságától egykori támogatóját. Az oligarcha stratégiai fontosságú cégeit államosították Ukrajnában. A mostani titkosszolgálati vizsgálat Ihor Kolomijszkij ellen azt mutatja, hogy Zelenszkij elnök igyekszik komolyan venni a korrupció ellenes harcot a háború nehéz körülményei között is mindenekelőtt azért, mert ily módon fokozhatja a bizalmat nyugati szövetségeseinél: az Ukrajna támogatására küldött pénz oda kerül ahova szánták nem pedig a dúsgazdag oligarchák zsebébe.

Lerombolnák Varsó jelképét

0

A jobboldali populista lengyel kormány két befolyásos tagja is lerombolná a varsói Kultúrpalotát, a lengyel főváros látképét uraló 237 méteres felhőkarcolót, amely 1955-re épült fel „Sztálin és a szovjet nép ajándékaként”.

Fotó: Németh Róbert

Mateusz Morawiecki miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter azt mondta, hogy ő a kommunista uralom maradványaként tekint az épületre, és

azt szeretné, ha eltűnne Varsó központjából.

Piotr Glinski miniszterelnök-helyettes, kulturális miniszter már előző nap úgy nyilatkozott, hogy pártolná a 42 emeletes felhőkarcoló eltüntetését.

A felhőkarcoló nagyon hasonlít hét, Moszkvában található épületre, például a Lomonoszov Egyetemre. Itt tartották a lengyel kommunista párt kongresszusait, de a háromezer férőhelyes nagyteremben koncerteket is tartottak, fellépett itt Marlene Dietrich, Charles Aznavour és a Rolling Stones is.

Az épületben most egyetemi tanszékek, színháztermek, mozik, éttermek, kiállítótermek működnek,

van benne uszoda, és itt van számos intézmény székhelye.

Fotó: Németh Róbert

A Kultúrpalota a sztálini totalitarizmus szimbólumaként vegyes érzelmeket ébreszt a lengyelekben, akik közül sokan már a rendszerváltozás után szerették volna a lerombolását. Az eltávolítására vonatkozó követelések azonban idővel elcsendesedtek, az épületet átalakították, a varsóiak pedig megszokták:

a lengyel főváros emblémájává vált, sőt 2007-ben védetté nyilvánították.

Morawiecki most azt mondta, hogy nem prioritás számára a lebontás, de „valami szebbet, valami fontosabbat” szeretne látni a helyén.

Szakértők szerint bontás hosszú, akadályokkal teli folyamat lenne, ami technikailag is nagyon nehéz, ráadásul rendkívül drága is lenne. A Kultúrpalota körül egyébként az utóbbi időben több felhőkarcoló is épült.

4 ok, amiért érdemes Las Vegasba látogatni

0

Las Vegas nem csak a fények és nem csak a kaszinók városa. Rengeteg élménnyel és látnivalóval gazdagodhatunk, ha egyszer ellátogatunk a gengszterek városába. Mutatunk is 4 okot, amelyek miatt mindenképpen érdemes ellátogatni ebbe a gyönyörű és fantasztikus városba!

Las Vegas tele van kaszinókkal. Ezek zömében a neves szállodákban találhatók. Ha csak végig sétálunk a Stripen, már akkor is számtalan kaszinót láthatunk és sok kaszinóba téthetünk be játszani. De mi a helyzet az élő kaszinókkal? Természetesen, a fények városában is van lehetőség arra, hogy az élő kaszinó játékait élvezhessük. Olyan klasszikus kedvenceket játszhatunk, mint blackjack, rulett és baccarat.

Az online kaszinók is ugyanazt a kaszinó-élményt biztosítják, mintha csak valamelyik csillogó és valódi kaszinók. Otthonunk kényelméből játszhatunk, de valódi krupiék segítik a játékot, így igazi kaszinó feeling szállhat meg bennünket. Az élő kaszinó kínálatok egyedi kaszinó-funkciókkal is rendelkeznek, illetve az élő kaszinó azt is lehetővé teszi, hogy egyszerre több asztalnál is játszunk. Nekünk nincs is más dolgunk, mint virtuálisan helyet foglalni, majd élvezni a játék örömeit.

Majd, ha kijátszottuk magunkat Las Vegas valamelyik kaszinójában, el is indulhatunk a városba, hiszen Las Vegas számos izgalmas műsort kínál az ide látogatók számára. Ilyen például a Cirque du Soleil látványa, a bűvészműsorok, a Drag Queen Show, a felnőtteknek szóló show műsorok vagy a Tribute show-k.

Las Vegas éjszakai élete okkal híres. Itt nem csak a legjobb kaszinókat, bárokat és klubokat találjuk meg, hanem azt az izgalmat és pezsgést, amivel sehol máshol nem találkozhatunk. Ha az igazi Las Vegasi éjszakára vágyunk, akkor a Vegas Boulevard az igazán nekünk való hely. Ez a hely tele van remek szórakozóhelyekkel. Ha az egyiket megunjuk, már jöhet is a másik. És még csak sokat sem kell gyalogolnunk. Las Vegasba különleges alkalom miatt is utazhatunk, legyen szó legénybúcsúról, vagy éppen egy spontán esküvőről.

Las Vegas ad helyet a világ legjobb éttermeinek is. Ha szeretsz különböző konyhákat felfedezni, akkor Las Vegas egy igazán neked való hely. Vegas ugyanis tele van olyan ikonikus és exkluzív éttermekkel, amelyek nemzetközi ételeket kínálnak. Akár a mexikói, akár az olasz konyhát részesítjük előnyben, az itt tartózkodásunk alatt mindenféle étterembe betérhetünk, hogy aztán finom ételeket együnk.  Vegasban nem mellesleg nagyon sok híres séf is nyitott éttermet, amely hihetetlen ízélményeket biztosít nem csak a helyieknek, de a turistáknak is. Mindemellett rengeteg családbarát étterem is megnyitotta a kapuit a városban.

Las Vegas szállodái igazi luxusélményeket kínálnak. Ezek a szállodák a legjobb kényelmi szolgáltatásokkal rendelkeznek. A legtöbb szállodához medence és gyógyfürdő is tartozik, amelyek felejthetetlenné varázsolják az itt tartózkodásunkat. Ha pedig kaszinózni támad kedvünk, akkor szinte minden sarkon találunk majd egyet, de a legtöbb szállodában is van lehetőség a szerencsejáték eme formájára.

Búcsú Putyin kedvenc csecsen vezérétől?

0

Távozni szándékozik a hatalomból Ramzan Kadirov, Csecsenföld immár tíz éve teljhatalmú ura. A Rosszija 1-nek adott hétfői interjújában közölte: „Itt voltam, amikor harcolni kellett, de most már megteremtettük a békét és a stabilitást”.

A még mindig fiatal, 41 éves csecsen vezérnek Vlagyimir Putyin az eszményképe.

„Ha parancsot adna rá, akkor szívesen meghalnék érte”

– nyilatkozta korábban Kadirov.

A Kadirov család sokáig szemben állt az oroszokkal a véres harcok idején, amikor Putyin parancsára tűzzel és vassal csináltak rendet Csecsenföldön. Aztán a család átállt Putyin oldalára, cserébe az orosz elnök rájuk bízta Csecsenföld irányítását.

Kadirov apja szintén Csecsenföld vezetője volt, ő egy terrortámadásban halt meg. Fia hihetetlen brutalitással számolt le a lázadókkal, akik közül sokan az iszlamista irányzatokhoz csatlakoztak. A 12 gyerekes Ramzan Kadirov a hívő muszlim szerepében tetszeleg.

Vlagyimir Putyin aligha értene egyet hű csecsen vezérének távozásával. Megkérdezték erről Dmitrij Peszkovot, Putyin szóvivőjét, aki katonásan így válaszolt :

Ramzan Kadirev Csecsenföld vezetője, és az is marad.

Putyin jövőre negyedszer is megpályázza az elnöki posztot. Minden bizonnyal szüksége van egy hű támogatóra Csecsenföldön is, ahol aligha találna jobb oroszbarát vezért mint Ramzan Kadirov.

Putyin sokat veszíthet Venezuelában

0

A legsúlyosabb következményekkel járhat egy amerikai beavatkozás Venezuelában – figyelmeztetette Szergej Lavrov külügyminiszter amerikai kollégáját, aki a Monroe doktrínára hívta fel a figyelmét.

John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó és Mike Pompeo külügyminiszter egymást váltva ismételgetik: Oroszországnak semmi keresnivalója sincsen az amerikai kontinensen! Ahogy azt Monroe elnök még a XIX-ik században megfogalmazta. Csakhogy most a huszonegyedik században vagyunk amikor a globális gazdaság eltüntette a távolságokat. Oroszország pedig igen szoros viszonyt épített ki Venezuelával. Ha bukik Nicolas Maduro populista rendszere, akkor Putyin is pórul járhat.

A Rosznyeft 9 milliárd dollárt ruházott be Venezuelában

Nem véletlenül indította meg most támadását a Maduro rendszer megbuktatására Juan Guaido, az ellenzék vezére, akit Trump elnök nyíltan támogat. Április 28-án lépett életbe az az embargó, melyet az USA mondott ki Venezuela olaj exportjára! Ez újabb koporsószeg a Maduro rendszernek, mely már így is ezer sebből vérzik. A PDVSA, az állami olajvállalat a rendszer legfőbb pénzügyi támogatója. Bankja a Gazprombank Moszkvában. Az oroszok ugyanis jelentős kölcsönöket is nyújtottak Venezuelának, amely a fizetésképtelenséget gyakran csak orosz és kínai pénzekkel kerülte el. 17 millárd dollárra teszik az orosz kölcsönök értékét. Ezek fedezete Venezuela olajkincse, mely a legnagyobb a világon.

Ha Maduro bukik, mi lesz az orosz szerződésekkel?

Putyin sokat veszíthet – hívja fel a figyelmet a londoni Daily Mail, mely riportjában emlékeztet arra: tavaly decemberben orosz szuperszonikus harci gépek szálltak le Venezuelában. Nemrég pedig érkezett egy válogatott kommandós csapat Moszkvából élén egy tábornokkal. Washingtoni tiltakozásra az oroszok közölték: katonai egyezményük van Venezuelával.

Trump opciói kifogyóban vannak

Erre figyelmeztet a Reuters hírügynökség, mely rámutat arra, hogy a katonai beavatkozás nemigen számíthatna támogatókra sem az Egyesült Államokban sem pedig Latin Amerikában. Marad tehát a fenyegetőzés. A kubaikat újabb szigorú szankciókkal akarják rábírni arra, hogy kivonják a fegyveres erőiket Venezuelából. Washington szerint 20-25 ezer válogatott kubai katona őrködik Maduro rendszerének stabilitásán. Havannában ezt természetesen cáfolják.

A politikai káosz közepette tovább folytatódik Venezuela mélyrepülése. Az ország, mely a világ legnagyobb olaj kincsén üldögél, kénytelen volt olajat vásárolni Nigériától. Saját olajipara, melybe oly sok pénzt fektettek az oroszok és a kínaiak egyre inkább működésképtelen. Gyakoriak az áramszünetek és fogyatkozóban a pótalkatrészek. Az USA ily módon akarja megfojtani a Maduro rendszert, melyet viszont Oroszország, Kína, Kuba és Törökország elszántan támogat. Oroszország és Kína egyáltalán nem önzetlenül, hiszen dollár milliárdjaik vannak befektetve Venezuelában, ahol a gazdasági csőd politikai káosszal párosul …

Háborús kódgépet találtak elásva

Második világháborús német kódológépet találtak Németországban. Az elásott Schüsselgerät 41-re fémdetekrorral találtak rá. Az SG 41 a híres Enigma utódja lett volna, de csak kevés példány került a csapatokhoz.

A két kincsvadász még májusban fémdetektorral tapogatta ki az erdőben a háborús tárgyat, amely mintegy 40 centiméterrel a talajszint alatt rejtőzött. A müncheni Német Múzeum közleménye szerint a Schlüsselgerät 41 (41-es kulcskészülék) elnevezésű gépet a háború befejezésekor valószínűleg elásták az Aying melletti erdőben – adta hírül az MTI.

A szerkezet, amelyet a híres Enigma utódjául szántak a háború vége felé,

első látásra olyan, mint egy korabeli tábori írógép. Titkosított üzenetek továbbítására használták.

Az Enigma alappéldányát még a 20-as években alkották meg polgári, kereskedelmi célra, majd a háborús készülődéskor alakították át bonyolult, hagyományos kódtöréssel megfejthetetlen sokaságú variációra lehetőséget adó rejtjelező készülékké. A Wehrmacht minden fontosabb alakulatánál és a tengeralattjárókon is megtalálhatók voltak. A britek a 30-as évek végétől az angliai Bletchley Parkban létrehozott sokezer fős csapattal (és titkosszolgálati műveletekkel) több év alatt fejtették meg az Enigma működését és alkották meg az Ultrát a híres matematikus, Alan Turing vezetésével. Ezután minden német üzenetváltást megfejthettek.

A Schlüsselgerät 41-et egy chemnitzi cég gyártotta, és 1944 októberében mutatták be. Noha 11 ezret rendeltek belőle, ténylegesen csak 1000-2000 közötti egységet küldtek a csapatokhoz a háború végéig. Több itt olvasható.

A kincskeresők a Német Múzeumnak ajándékozták a leletet. „Ez a különleges darab hiányzott még a kódológyűjteményünkből” – mondta Carola Dahlke kurátor. A Német Múzeum csak néhány hónapja kapta ajándékba a gyűjteményt, benne az Enigma egy igen értékes példányát.

Sem az Európai Parlament sem az Európai Bíróság nem fogadja el a tervezett költségvetési csökkentést

Az inflációra hivatkoznak, de a Brüsszeli Bizottság egyelőre ragaszkodik ahhoz, hogy mind az Európai Parlamentnek mind pedig az Európai Bíróságnak jövőre kevesebbel kell beérnie.

Johannes Hahn uniós költségvetési biztos levelét megírta, és ebből kiderült: az Európai Parlamentnek jövőre 28 millió euróval jutna kevesebb míg az Európai Bíróságnak 6 millió euróval szerényebb a büdzséje. A brüsszeli Politico, mely megszerezte a belső levelezést, úgy értesült, hogy mind az Európai Parlament mind pedig az Európai Bíróság kemény ellenállást tanúsít a költségvetés megkurtításával szemben. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnökasszonya levélben tiltakozott.

“Remélem, hogy módosítani fogják a javaslatukat “

– nyilatkozta Roberta Metsola a Politiconak.

A brüsszeli bizottság arra hivatkozik, hogy ez a 27,7 millió eurós csökkentés csak csepp a tengerben hiszen az Európai Parlament jövő évi költségvetése 2,4 milliárd euró. A tervezett csökkentés a béren kívüli kiadásokra vonatkozik például az energia számlákra. Az Európai Bíróság elnöke ezért azt írta levelében:

”Ha elfogadják a költségvetési tervezetet az energiaszámlák csökkentésére, akkor fennáll a kockázata annak, hogy nem tudjuk teljesíteni a kötelezettségeinket a következő évben.”

A magas energiaszámla másutt is gondot okoz: az Európai Tanács – az állam és kormányfők testülete – szintén kérte a Brüsszeli Bizottságtól, hogy irányozzon elő nagyobb összeget az energiafogyasztásra jövőre. A vita folyamatosan tart amíg el nem készül a költségvetési tervezet végső változata, melyről azután szavaznak Brüsszelben. A gyakorlat az, hogy az Európai Tanács illetve az Európai Parlament az ősszel szavazza meg a jövő évi költségvetést. Az Európai Parlament pozícióit gyengíti a Katar-gate korrupciós botrány, melyről nyilatkozott Belgium főügyésze:

“A vizsgálat nem ért véget”

– ezt hangsúlyozza a főügyész, aki a Le Soirnak nyilatkozott.

Frédéric van Leeuw elmondta, hogy

“Eva Kaili alelnök asszony kiengedése az előzetesből egyáltalán nem azt jelenti, hogy a vizsgálat lezárult volna. 15 korrupciós vizsgáló dolgozik az ügyön. Eva Kaili négy hónapig volt előzetesben, ez egy nagyon komoly korrupciós ügy. Remélem, hogy a vizsgálat az év végéig lezárulhat”

– mondta a belga főügyész a Katar-gate-ről.

Két sorosozás között 500 millió

Az újvidéki Magyar Szó fél éves költségvetését kapja ajándékba a magyar kormánytól (magyarországi adófizetőktől).

Névlegesen fejlesztésre menne a támogatás, de hát azt is tudjuk, hogy dübörög a határon túliak mozgósítása a jövő évi választásokra. Belgrád sem panaszkodhat: áfa címén az összeg 20 százaléka a szerb költségvetésbe megy.

Az 500 milliós támogatásra vonatkozó kormányrendelet a múlt hét végén jelent meg hivatalosan, Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes aláírásával. A FüHü megpróbált tudakozódni a várományosnál, az Újvidéken (meg Szabadkán és Zentán) székelő napilap illetékesénél, de választ nem kaptunk. Vajdasági magyar ellenzéki körökből viszont azt megtudtuk, hogy

az alig néhány ezer példányszámban megjelenő napilap 2016-os pénzügyi tervében összegként 377 millió dinár szerepel. Azaz magyar forintra lefordítva: 957 millió HUF.

A már említett ellenzéki örök, amelyek hivatalosan még nem foglaltak állást az ügyben, nem tudják, hogy a Magyar Szó mihez kezd ezzel a pénzzel. A történethez hozzátartozik, hogy a lap teljes mellbe dobással támogatja, sőt propagálja az itteni legnagyobb magyar pártot, a Vajdasági Magyar Szövetséget, amely kitűnő kapcsolatokat ápol a Fidesszel és a Szerbiában egyeduralkodó Szerbiai Haladó Párttal.

A lap csak akkor kerül skizofrén helyzetbe, amikor a migránsokról (a menekült szó ennek a lapnak a hasábjairól is eltűnt) van szó, a szerb politika feléjük (az EU felé igazodás miatt elsősorban) ugyanis, látszólag legalábbis, sokkal megengedőbb.

Azonban mégis csak győz a nemzeti összefogás szelleme és a Magyar Szó már évek óta élen jár Vajdaságban a „migránsbűnözés” leleplezésében. Ezért kár volt még 500 milliót kiadni, megy ez magától is, nemzeti önszorgalomból.

Mint ahogy szorgalmasok voltak azok a magyarországi illetékesek is, akik Szent István napja alkalmából tisztelték meg a szerb közvéleményt magvas hazai gondolataik megosztásával. Így Pintér Attila, a belgrádi magyar nagykövet a kormánypárti Politikának nyilatkozva

kitért Soros György akcióira is és megítélése szerint a Soros-hálózat folyamatosan támadja Magyarországot, támogatja a migránsok Európába telepítését, ami – Pintér véleménye szerint – rossz politika, amely „ellentétben áll Magyarország érdekeivel”.

Simicskó István honvédelmi miniszter, aki nemcsak Budapesten, hanem néhány órával korábban Szabadkán (pontosabban Palicson) is méltatta az államalapítót, már nem pendítette meg a vajdaságiakat és az anyaországiakat egyaránt gyötrő Soros Györgyöt.

Viszont Pásztor István, a VMSZ elnöke már az újabb 500 milliós adomány tudatában mondhatta:

„Egy határon túli magyar politikusnak, pártelnökként sokszoros felelősséggel, az a legnagyobb jó, ha… nem éreztetik azt, hogy kilincselni és kuncsorogni kell Budapesten, mert

a támogatást nem alamizsnaként adják, teherként és nyűgként élve meg a határon túl élő magyarságot, hanem azért, mert a közjogi értelemben egységes magyar nemzet közös építkezésének ez a módja.”

Akkor most már világos: az 500 millió forint azért megy a Magyar Szónak, hogy a közös nemzeti építkezésben részt vegyen. És ugyan ki tehet arról, hogy a közös építkezésbe beletartozik a Fideszre való szavazás propagálása is. Így kerek a nemzet.

Weber a múlt, Barnier a jövő?

0

Sokan ellenzik a Spitzenkandidat rendszert és személyesen Manfred Weber megválasztását a tagállamok vezetői között – jelentette a brüsszeli Politico Nagyszebenből, ahol az Európai Unió nem hivatalos csúcstalálkozót tartott.

Az egyik fő téma az volt: kik legyenek Brüsszelben az EU vezetői a májusi választások után? Donald Tusk, az EU elnöke jelezte: május 28-ra csúcstalálkozót hív össze, hogy gyorsan összeállítassák az EU vezérkarát. A fő kérdés az, hogy ki lesz a brüsszeli bizottság elnöke ?

A Politico szerint jöhet Barnier

Az uniós ügyekben általában igen jólértesült lap szerint a francia Michel Barnier kampányt folytat azért, hogy elnyerje a bizottság elnöki címét. Korábban is megpróbálta már ezt, de akkor Jean Claude Juncker megelőzte őt. Részben amiatt, hogy ő egy tagállam miniszterelnöke volt mint előtte Barroso. Michel Barnier fő ütőkártyája viszont épp az, hogy sokkal inkább európai mint francia! Kétszer is volt EU biztos és ő vezette a brexit tárgyalásokat. Minden poszton jól teljesített és sok támogatót szerzett. Az ő jelszava az, hogy

európai profi kell a brüsszeli bizottság elnöki székébe!

A siker érdekében Michel Barnier beutazza Európát: tárgyalt Horvátország és Málta miniszterelnökével. Még Bajorországba is elmerészkedett pedig az Manfred Weber szűkebb pátriája! Dehát Webernek nagy baja az, hogy német. Ciprasz görög miniszterelnök kerek-perec ki is jelentette Nagyszebenben, hogy semmiképp sem szavaz Manfred Weberre! Jól emlékszik ugyanis arra, hogy a pénzügyi csődbe került Görögországot mennyire megszorongatták a németek a stabilizáció idején. Orbán Viktor miniszterelnök más okból nem támogatja Manfred Webert. Szerinte az Európai Néppártnak a szélsőjobboldali pártokkal kellene paktálnia nem pedig a liberálisokkal és a baloldallal.

Más okból nem támogatja Webert és az egész Spitzenkandidat rendszert Emmanuel Macron francia elnök, aki az egész Európai Unió reformjára törekszik. A 40 éves elnök számára a 46 éves Manfred Weber az idősebb generáció képviselője, akinek nincs komoly uniós tapasztalata. Érdekes módon az EU legfiatalabb miniszterelnöke, az osztrák Sebastian Kurz kiállt Manfred Weber mellett. Az új generáció képviselőjének nevezte őt Nagyszebenben. A Politico szerint az sem kizárt, hogy maga Kurz is szívesen megpályázza a brüsszeli bizottság elnöki posztját. Dehát addig még jönnek a választások, melyek végülis dönthetnek arról: kik is legyenek az EU vezetői a következő öt évben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK