Kezdőlap Világ Oldal 315

Világ

Magával rántotta a Brexit mocsara Mayt

Lemondott Theresa May. A brit miniszterelnök belebukott a Brexit eddig totális kudarcába. Emiatt a britek tegnap kényszerűen szavaztak az EP-választáson.

Nomen est omen, Theresa May brit miniszterelnök még májusban, ma bejelentette, hogy június 7-én távozik a kormányzó Konzervatív Párt éléről. Ez miniszterelnöki megbízatásának végét is jelenti, de ügyvezető minőségben az utód megválasztásáig várhatóan ő marad a kormányfő.

Kudarc kudarc hátán

A Downing Street 10. alatti hivatala előtt felolvasott, könnyek között befejezett hatperces nyilatkozatában May felidézte, hogy háromszor is megpróbálta elfogadtatni a parlamenttel a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodást, de kísérletei nem jártak sikerrel.

Most is

úgy hiszi, hogy helyénvaló volt a kitartó próbálkozás

még akkor is, ha az esélyek nem a sikernek kedveztek. Mára azonban egyértelművé vált számára, hogy az ország érdekeit az szolgálja a legjobban, ha ezt az erőfeszítést egy új miniszterelnök folytatja. Kijelentette: a Konzervatív Párt új vezetőjének megválasztási folyamata az ő távozásának időpontja utáni héten kezdődik.

May távozását az utóbbi időben már pártján belül is egyre többen követelték, elsősorban a brexiter alsóházi képviselők között. A brit kormány és az Európai Bizottság között tavaly novemberben létrejött kilépési megállapodást eddig háromszor szavazta le a parlament, a negyedjére ígért „új és bátor” dokumentumot pedig végül be se terjeszti júniusban.

Előtte kudarcba fulladt a Munkáspárttal folytatott egyeztetése annak érdekében, hogy akár az ő többségükkel vigye át az egyezséget. A Labour követelése az volt, hogy maradjon valamilyen vámunió Nagy-Britannia és az EU között, és rendezzenek újabb népszavazást a kilépésről. Ezt a toryk elutasítják.

Új emberrel sikerül?

Így marad az EU által október 31-éig adott ismételt határidő ahhoz, hogy elfogadott megállapodással hagyja el az uniót a szigetország. Emiatt azonban a briteknek is az urnákhoz kellett járulniuk tegnap, az EP választások első napján. Korábban abban reménykedtek, hogy a megválasztott 73 képviselőjük a gyakorlatban nem foglalja el székét az EP-ben.

A Mayt magával rántó, eddig sehová se vezető vita tétje az, hogy

az ország megállapodás nélkül távozik-e az EU-ból.

Ennek következménye azonban az lenne, hogy Britannia úgynevezett harmadik országnak számítanak, ami miatt visszaállnak a határok és a vámok a kétoldalú kereskedelemben és közlekedésben. Például az ír-északír határon.

Egyelőre erősen kétséges, hogy mire megtalálják az új miniszterelnököt, marad-e idő új megállapodást tető alá hozni a parlamentben október végéig. Különösen úgy, hogy az Európai Bizottság többször kinyilvánította: a novemberi egyezségen nem hajlandók változtatni. Ennek tartalma azonban összeegyeztethetetlennek tűnik a Brexit-hívők akaratával.

Lerombolnák Varsó jelképét

0

A jobboldali populista lengyel kormány két befolyásos tagja is lerombolná a varsói Kultúrpalotát, a lengyel főváros látképét uraló 237 méteres felhőkarcolót, amely 1955-re épült fel „Sztálin és a szovjet nép ajándékaként”.

Fotó: Németh Róbert

Mateusz Morawiecki miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter azt mondta, hogy ő a kommunista uralom maradványaként tekint az épületre, és

azt szeretné, ha eltűnne Varsó központjából.

Piotr Glinski miniszterelnök-helyettes, kulturális miniszter már előző nap úgy nyilatkozott, hogy pártolná a 42 emeletes felhőkarcoló eltüntetését.

A felhőkarcoló nagyon hasonlít hét, Moszkvában található épületre, például a Lomonoszov Egyetemre. Itt tartották a lengyel kommunista párt kongresszusait, de a háromezer férőhelyes nagyteremben koncerteket is tartottak, fellépett itt Marlene Dietrich, Charles Aznavour és a Rolling Stones is.

Az épületben most egyetemi tanszékek, színháztermek, mozik, éttermek, kiállítótermek működnek,

van benne uszoda, és itt van számos intézmény székhelye.

Fotó: Németh Róbert

A Kultúrpalota a sztálini totalitarizmus szimbólumaként vegyes érzelmeket ébreszt a lengyelekben, akik közül sokan már a rendszerváltozás után szerették volna a lerombolását. Az eltávolítására vonatkozó követelések azonban idővel elcsendesedtek, az épületet átalakították, a varsóiak pedig megszokták:

a lengyel főváros emblémájává vált, sőt 2007-ben védetté nyilvánították.

Morawiecki most azt mondta, hogy nem prioritás számára a lebontás, de „valami szebbet, valami fontosabbat” szeretne látni a helyén.

Szakértők szerint bontás hosszú, akadályokkal teli folyamat lenne, ami technikailag is nagyon nehéz, ráadásul rendkívül drága is lenne. A Kultúrpalota körül egyébként az utóbbi időben több felhőkarcoló is épült.

Az „aranyútlevél” az EU biztonságát fenyegeti

0

Változtatnának az EU-ban a biztonságot veszélyeztető, kétes elemeknek is szabad mozgást nyújtó „aranyútlevelek” rendszerén. Az igazságügyi biztos a letelepedési kötvényes okmányokról nem beszélt.

Az Európai Unió biztonságát veszélyezteti a pénzért árusított úgynevezett „aranyútlevél” gyakorlata – hangsúlyozta Vera Jourová uniós igazságügyi biztos, amikor az OECD új feketelistájáról beszélt. A Párizsban működő nemzetközi szervezet, melynek Magyarország is tagja, 21 államot helyezett feketelistára amiatt, mert kétes külföldi személyeknek adtak „aranyútlevelet”, vagyis olyan úti okmányt, amellyel szabadon utazhatnak a világban.

Különösen az aggasztja az EU biztosát, hogy a feketelistán két uniós tagállam is szerepel: Ciprus és Málta. Mindkét állam pénzért ad útlevelet olykor kétes személyeknek, akik elsősorban Kínából, Oroszországból és a Közel-Keletről érkeznek egy nagy zsák tisztázatlan eredetű pénzzel.

Ezek az országok a pénzt a biztonság elé helyezik

– hangsúlyozta Vera Jourová, aki elmondta: Brüsszelben gondolkodnak a változtatás lehetőségén.

Egyelőre ugyanis nemzeti hatáskörben van az útlevelek kiadása, miközben azok tulajdonosai szabadon mozoghatnak az unió egész területén. A biztonság mind több tagállamban vált prioritássá, ezért az „aranyútlevelek” ügye mindinkább uniós probléma. A másik ok,

ami miatt problematikus ezek ügye, az a korrupció

– mutatott rá az uniós biztos.

Vera Jourová emlékeztetett arra, hogy Málta szigetén napra pontosan egy éve robbantották fel az oknyomozó újságíró autóját. Daphne Caruana Galizia azt állította: Málta miniszterelnöke is benne van egy hálózatban, mely gazdag külföldieknek „aranyútlevelet” nyújt anélkül, hogy meggyőződne arról: jelent-e az illető biztonsági kockázatot az országnak és az Európai Uniónak. (A máltai okmány ára egymillió dollár.)

Az „aranyútlevelek” tulajdonosai általában

nem kívánnak letelepedni a szóban forgó államban,

de szabadon akarnak mozogni mind az Európai Unióban, mind pedig azokban az országokban, ahová az uniós útlevél automatikus belépést tesz lehetővé.

Jourová szavaiból úgy tűnik, hogy az állampolgársággal együtt járó útlevelek gyakorlata aggasztja az EU-t. A biztos nem beszélt azon esetekről, amelyekben állampolgársággal nem együtt járó letelepedési engedélyt adnak. Ezekkel az okmányokkal ugyanúgy szabad mozgás joga jár a közösségen belül. Magyarországgal szemben ugyanaz a fenntartás fogalmazódik meg: lényegében ellenőrzés nélkül ad ki nagy mennyiségben letelepedési engedélyt kétes EU-n kívüli figuráknak.

Csúcson a német kormányválság

0

Súlyosbodik a politikai válság Németországban, miután Horst Seehofer kilátásba helyezte, hogy lemond mind belügyminiszterként, mind a CSU elnökeként, tekintve, hogy az uniós csúcson szerinte nem sikerült olyan megoldást találni, amely véget vetne a migránsok beáramlásának – írja a Südeutsche Zeitung. A Politico szerint Seehofer távozása magával ránthatja Angela Merkelt is.

Éjszakai sajtótájékoztatóján Seehofer közölte, hogy ma szeretne újra leülni az eddigi szövetséges CDU vezetőivel, utána dönt véglegesen a hogyan továbbról. A keresztényszociálisok 11 órán át tárgyaltak Münchenben a helyzetről és hírek szerint egységesen maradásra igyekeznek rávenni a politikust. Ő azonban ragaszkodik ahhoz, hogy vissza kell fordítani a bajor határról mindazokat a menedékkérőket, akiket más tagállamban már regisztráltak. Merkel kancellár szerint viszont a nemzeti külön út láncreakciót eredményezne, amitől összeomlana a schengeni rendszer.

A két uniópárt vezetése előzőleg külön-külön jóváhagyta a kormányfő, illetve a belügyminiszter álláspontját, ám Seehofer bejelentésével még tovább éleződik a vita. A politikus azt állítja, hogy minden rosszul megy a német menedékpolitikában, amióta az ország csaknem 3 évvel ezelőtt megnyitotta a határokat a menekültek előtt, akik rettenetes körülmények között vesztegeltek Budapesten. A döntés töréshez vezetett Európában, Németországban és a CDU-CSU-n belül – tette hozzá a belügyi tárca vezetője. Ő teljesen hatástalannak tartja a múlt heti uniós csúcson született határozatokat.

A Politico azt írja, hogy Seehofer a szakadék széléra sodorta a német kormánykoalíciót. Az amerikai honlap brüsszeli kiadása német szakértőkre hivatkozva úgy véli, hogy a belügyminiszter keménykedése mögött az októberi bajorországi választások miatti aggodalom rejlik. Ott ugyanis a szélsőjobboldali AfG előretörése miatt a CSU elveszítheti abszolút többségét. Tekintettel, hogy ez a párt csak a konzervatív bajor tartományban működik, országos jelentősége alaposan megcsappanhat. Pláne, ha megtörténik az elképzelhetetlen, vagyis, hogy szakít a két uniós párt: az országos (mínusz Bajorország) Merkel-vezette CDU és a csak bajor CSU. Ebben az esetben Seehoferéknek még azzal is szembesülniük kellene, hogy a CDU a saját tartományukban is politikai ellenfélként lépne fel ellenük.

Erre figyelmeztettek a CSU mérsékeltebb politikusai is, mint például Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője. A közvéleménykutatások is azt mutatják, hogy a többség a kormányválság miatt inkább a CSU-t okolja, ami megbosszulhatja magát a bajor választásokon.

A Politico szerint a mostani válsághoz nagyban hozzájárul a személyes ellentét Merkel és Seehofer között.

Mindenesetre, ha Seehofer lemondásával magával rántja Merkelt, akkor ő lesz az, aki utoljára nevet. Lehet, hogy utolsó alkalommal is.

Putyin: nyitás a járvány ellenére

Hiába döntöget rekordokat a fertőzöttek és a halottak száma Oroszországban, minden oroszok örökös elnöke elrendelte: kedden majdnem mindenki munkába áll!

A fertőzöttek gyorsan növekvő számát az orosz elnök azzal indokolta, hogy jóval több tesztet végeznek el most Oroszországban mint korábban. A statisztikák hitelességével kapcsolatban még Moszkva polgármesterének is kételyei vannak. Szerinte legkevesebb háromszor annyian haltak meg a korona vírus következtében mint ahányat a kormányzat bejelent. Valamivel 2000 fölött van a hivatalos halottak aránya. Maga a miniszterelnök is karanténban várja sorsa jobbrafordulását. Putyin rábízta a járvány menedzselését, de eközben a kormányfő is megkapta a vírust.

Rossz időzítés

Az orosz elnök egyáltalán nem számított a koronavírus válságra. Olaj háborút kezdett Szaúd Arábiával és az USA-val épp akkor amikor a járvány miatt rohamosan csökkent a kereslet az olaj iránt. Az ár összeomlott – és magával rántotta Putyin reményeit is a gazdasági fellendülésre.

Most azért kell mindenáron újrakezdeni a munkát Oroszországban nehogy a gazdaság végképp padlót fogjon. Putyin elnök ugyan a válságot arra használta ki, hogy az alkotmányban örökös elnökké neveztette ki magát. De ehhez még kell egy népszavazás. Márpedig a válság miatt megélhetésüket veszített milliók aligha lelkesednek igazán minden oroszok elnökéért, ha Putyin nem ér el gyorsan fordulatot, és nem ébreszt reményt honfitársaiban és a világban: Oroszország képes leküzdeni ezt a válságot is…

Brüsszel nem akar pénzt adni a bajkeverőknek

0

2021-2027 az Európai Unió következő költségvetési periódusa, melynek az előkészületei javában folynak Brüsszelben. Günther Oettinger költségvetési biztos körbejárta a tagállamokat, hogy tisztázza: ki mennyit vállal a brexit után?

A kelet- és közép-európai uniós tagállamok vállalták az emelést vagyis azt, hogy a GDP több mint 1%-át fizetik be a közös alapba a következő költségvetési periódusban.

De ki kap pénzeket a közös kasszából ?

Brüsszelt az aggasztja, hogy a „bajkeverők” mint Lengyelország vagy Magyarország egyben a legnagyobb haszonélvezői is a közösség pénzének. A Deutsche Welle német lapnak név nélkül nyilatkozó uniós hivatalnok szerint ezen mindenképp változtatni fognak.

Günther Oettingernek két javaslata is van, mely politikai feltételekhez kötné az uniós pénzeket.

Az egyik a jogállamiság betartását ellenőrizné, a másik pedig a menekült kvótához kapcsolódik.

Magyarország és Lengyelország mindkettőben érintett. Csakhogy a javaslatok akkor válhatnak uniós határozattá, hogyha minden tagállam megszavazza őket. Nyilvánvaló, hogy erre sem Budapest sem pedig Varsó nem hajlandó. Legalábbis amíg Orbán Viktor van kormányon Magyarországon, és Brüsszelben kevesen kételkednek abban, hogy a magyar miniszterelnök újabb négy évre bizalmat kap.

Két sorosozás között 500 millió

Az újvidéki Magyar Szó fél éves költségvetését kapja ajándékba a magyar kormánytól (magyarországi adófizetőktől).

Névlegesen fejlesztésre menne a támogatás, de hát azt is tudjuk, hogy dübörög a határon túliak mozgósítása a jövő évi választásokra. Belgrád sem panaszkodhat: áfa címén az összeg 20 százaléka a szerb költségvetésbe megy.

Az 500 milliós támogatásra vonatkozó kormányrendelet a múlt hét végén jelent meg hivatalosan, Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes aláírásával. A FüHü megpróbált tudakozódni a várományosnál, az Újvidéken (meg Szabadkán és Zentán) székelő napilap illetékesénél, de választ nem kaptunk. Vajdasági magyar ellenzéki körökből viszont azt megtudtuk, hogy

az alig néhány ezer példányszámban megjelenő napilap 2016-os pénzügyi tervében összegként 377 millió dinár szerepel. Azaz magyar forintra lefordítva: 957 millió HUF.

A már említett ellenzéki örök, amelyek hivatalosan még nem foglaltak állást az ügyben, nem tudják, hogy a Magyar Szó mihez kezd ezzel a pénzzel. A történethez hozzátartozik, hogy a lap teljes mellbe dobással támogatja, sőt propagálja az itteni legnagyobb magyar pártot, a Vajdasági Magyar Szövetséget, amely kitűnő kapcsolatokat ápol a Fidesszel és a Szerbiában egyeduralkodó Szerbiai Haladó Párttal.

A lap csak akkor kerül skizofrén helyzetbe, amikor a migránsokról (a menekült szó ennek a lapnak a hasábjairól is eltűnt) van szó, a szerb politika feléjük (az EU felé igazodás miatt elsősorban) ugyanis, látszólag legalábbis, sokkal megengedőbb.

Azonban mégis csak győz a nemzeti összefogás szelleme és a Magyar Szó már évek óta élen jár Vajdaságban a „migránsbűnözés” leleplezésében. Ezért kár volt még 500 milliót kiadni, megy ez magától is, nemzeti önszorgalomból.

Mint ahogy szorgalmasok voltak azok a magyarországi illetékesek is, akik Szent István napja alkalmából tisztelték meg a szerb közvéleményt magvas hazai gondolataik megosztásával. Így Pintér Attila, a belgrádi magyar nagykövet a kormánypárti Politikának nyilatkozva

kitért Soros György akcióira is és megítélése szerint a Soros-hálózat folyamatosan támadja Magyarországot, támogatja a migránsok Európába telepítését, ami – Pintér véleménye szerint – rossz politika, amely „ellentétben áll Magyarország érdekeivel”.

Simicskó István honvédelmi miniszter, aki nemcsak Budapesten, hanem néhány órával korábban Szabadkán (pontosabban Palicson) is méltatta az államalapítót, már nem pendítette meg a vajdaságiakat és az anyaországiakat egyaránt gyötrő Soros Györgyöt.

Viszont Pásztor István, a VMSZ elnöke már az újabb 500 milliós adomány tudatában mondhatta:

„Egy határon túli magyar politikusnak, pártelnökként sokszoros felelősséggel, az a legnagyobb jó, ha… nem éreztetik azt, hogy kilincselni és kuncsorogni kell Budapesten, mert

a támogatást nem alamizsnaként adják, teherként és nyűgként élve meg a határon túl élő magyarságot, hanem azért, mert a közjogi értelemben egységes magyar nemzet közös építkezésének ez a módja.”

Akkor most már világos: az 500 millió forint azért megy a Magyar Szónak, hogy a közös nemzeti építkezésben részt vegyen. És ugyan ki tehet arról, hogy a közös építkezésbe beletartozik a Fideszre való szavazás propagálása is. Így kerek a nemzet.

Weber a múlt, Barnier a jövő?

0

Sokan ellenzik a Spitzenkandidat rendszert és személyesen Manfred Weber megválasztását a tagállamok vezetői között – jelentette a brüsszeli Politico Nagyszebenből, ahol az Európai Unió nem hivatalos csúcstalálkozót tartott.

Az egyik fő téma az volt: kik legyenek Brüsszelben az EU vezetői a májusi választások után? Donald Tusk, az EU elnöke jelezte: május 28-ra csúcstalálkozót hív össze, hogy gyorsan összeállítassák az EU vezérkarát. A fő kérdés az, hogy ki lesz a brüsszeli bizottság elnöke ?

A Politico szerint jöhet Barnier

Az uniós ügyekben általában igen jólértesült lap szerint a francia Michel Barnier kampányt folytat azért, hogy elnyerje a bizottság elnöki címét. Korábban is megpróbálta már ezt, de akkor Jean Claude Juncker megelőzte őt. Részben amiatt, hogy ő egy tagállam miniszterelnöke volt mint előtte Barroso. Michel Barnier fő ütőkártyája viszont épp az, hogy sokkal inkább európai mint francia! Kétszer is volt EU biztos és ő vezette a brexit tárgyalásokat. Minden poszton jól teljesített és sok támogatót szerzett. Az ő jelszava az, hogy

európai profi kell a brüsszeli bizottság elnöki székébe!

A siker érdekében Michel Barnier beutazza Európát: tárgyalt Horvátország és Málta miniszterelnökével. Még Bajorországba is elmerészkedett pedig az Manfred Weber szűkebb pátriája! Dehát Webernek nagy baja az, hogy német. Ciprasz görög miniszterelnök kerek-perec ki is jelentette Nagyszebenben, hogy semmiképp sem szavaz Manfred Weberre! Jól emlékszik ugyanis arra, hogy a pénzügyi csődbe került Görögországot mennyire megszorongatták a németek a stabilizáció idején. Orbán Viktor miniszterelnök más okból nem támogatja Manfred Webert. Szerinte az Európai Néppártnak a szélsőjobboldali pártokkal kellene paktálnia nem pedig a liberálisokkal és a baloldallal.

Más okból nem támogatja Webert és az egész Spitzenkandidat rendszert Emmanuel Macron francia elnök, aki az egész Európai Unió reformjára törekszik. A 40 éves elnök számára a 46 éves Manfred Weber az idősebb generáció képviselője, akinek nincs komoly uniós tapasztalata. Érdekes módon az EU legfiatalabb miniszterelnöke, az osztrák Sebastian Kurz kiállt Manfred Weber mellett. Az új generáció képviselőjének nevezte őt Nagyszebenben. A Politico szerint az sem kizárt, hogy maga Kurz is szívesen megpályázza a brüsszeli bizottság elnöki posztját. Dehát addig még jönnek a választások, melyek végülis dönthetnek arról: kik is legyenek az EU vezetői a következő öt évben.

101 éves korában halt meg Észak Korea alapító elnökének öccse

Kim Ir Szen 1945-ben a szovjet csapatokkal érkezett meg a koreai félszigetre, amelyet az USA és a Szovjetunió kettéosztott. Az északi rész a kommunistáké lett. Sztálin Kim Ir Szen-t jelölte ki vezetőnek. A dinasztia azóta is mindenható uralkodói az országnak.

Kim Ir Szen fiatalabbik öccse, a most elhunyt, Kim Jong Dzsu bátyja uralkodása idejében fontos tisztségeket töltött be. Tagja volt a Politikai Bizottságnak, és egy időben vezette a kommunista párt személyzeti osztályát. Aztán amikor Kim Ir Szen kinevezte a fiát, a Szovjetunióban született Kim Dzsong Il-t trónörökösnek, az öccs karrierje megindult lefelé. A hatalom második vonalában élt mint a semmiről sem döntő parlament egyik alelnöke. A családra nem jellemző módon 101 évet élt.

Őssejt kezelések

Kínai mintára Észak Koreában is őssejt kezelést kapnak az öregedő vezető elvtársak. Ez nem tesz csodát: a dinasztia második tagja, Kim Dzsong Il viszonylag fiatalon meghalt szívrohamban. Rémes egészségi állapotban volt, súlyos cukor betegsége és alkoholizmusa miatt. Fia, a jelenlegi diktátor, Kim Dzsong Un sem egészséges. Nyilvánvalóan túlsúlyos és állítólag még mindig a Covid vírus szövődményeivel küszködik – bár hivatalosan a vírus nem jutott be Észak Koreába.

Akinek viszont nincsen különösebb egészségi problémája, az elérheti a 101-ik életévét is. Ez annál is jelentősebb eredménynek számít mert Kim Jong Dzsu fiatalkorában a sztálini Szovjetunióban élt, ahol az élet minősége még a káderek között sem volt lenyűgözően magas.

Lesz-e negyedik tagja a Kim dinasztiának?

A nemzeti kommunista rendszer jelenlegi uralkodója még fiatal, de szemmel láthatóan egészségi problémákkal küszködik. Egyszer sírvafakadt a nyilvánosság előtt, és bocsánatot kért népétől. Egy kőkemény diktatúrában ezt általában a gyengeség jelének tekintik.

Különösen egy olyan országban, amely a második nagy éhezési hullámmal néz szembe.

Az első a kilencvenes években több tízezer ember halálát követelte. Akkor azzal magyarázták a tömeges éhezést, hogy megbukott a Szovjetunió, amely támogatta Észak Koreát. Most azzal indokolják, hogy Észak Koreát hermetikusan el kell zárni a világtól a Covid járvány miatt.

Valójában Észak Koreában mindmáig hadikommunista gazdálkodás folyik: mindent a fegyveres erők kapnak meg. A parasztok egyáltalán nem érdekeltek a gazdálkodásban: siralmas életszínvonaluk egyáltalán nem függ az elért termés eredményektől. Kína reformokat javasolt az ifjú diktátornak, aki cserébe megölette Peking emberét a phenjani vezetésben.

A hadiállapot Dél Koreával viszont véget érhet, mert hála a szöuli diplomáciának megszülethet a békeszerződés. A BBC szerint Mun Dzsein dél-koreai elnök bejelentette, a két Korea, az Egyesült Államok és Kína elviekben megegyeztek abban, hogy hivatalosan is kinyilvánítják a koreai háború befejezését. A koreai háború 1950-től 1953-ig között tartott, és fegyverszünettel ért véget. A békeszerződés normalizálhatná a két Korea kapcsolatát. Kim Dzsong Un az ifjú diktátor most azt mérlegeli: a normalizálódó viszony Dél Koreával nem ássa-e alá a nemzeti kommunista diktatúrát, amely a Kim dinasztia uralmát jelenti Észak Koreában háromnegyed évszázada.

Háborús kódgépet találtak elásva

Második világháborús német kódológépet találtak Németországban. Az elásott Schüsselgerät 41-re fémdetekrorral találtak rá. Az SG 41 a híres Enigma utódja lett volna, de csak kevés példány került a csapatokhoz.

A két kincsvadász még májusban fémdetektorral tapogatta ki az erdőben a háborús tárgyat, amely mintegy 40 centiméterrel a talajszint alatt rejtőzött. A müncheni Német Múzeum közleménye szerint a Schlüsselgerät 41 (41-es kulcskészülék) elnevezésű gépet a háború befejezésekor valószínűleg elásták az Aying melletti erdőben – adta hírül az MTI.

A szerkezet, amelyet a híres Enigma utódjául szántak a háború vége felé,

első látásra olyan, mint egy korabeli tábori írógép. Titkosított üzenetek továbbítására használták.

Az Enigma alappéldányát még a 20-as években alkották meg polgári, kereskedelmi célra, majd a háborús készülődéskor alakították át bonyolult, hagyományos kódtöréssel megfejthetetlen sokaságú variációra lehetőséget adó rejtjelező készülékké. A Wehrmacht minden fontosabb alakulatánál és a tengeralattjárókon is megtalálhatók voltak. A britek a 30-as évek végétől az angliai Bletchley Parkban létrehozott sokezer fős csapattal (és titkosszolgálati műveletekkel) több év alatt fejtették meg az Enigma működését és alkották meg az Ultrát a híres matematikus, Alan Turing vezetésével. Ezután minden német üzenetváltást megfejthettek.

A Schlüsselgerät 41-et egy chemnitzi cég gyártotta, és 1944 októberében mutatták be. Noha 11 ezret rendeltek belőle, ténylegesen csak 1000-2000 közötti egységet küldtek a csapatokhoz a háború végéig. Több itt olvasható.

A kincskeresők a Német Múzeumnak ajándékozták a leletet. „Ez a különleges darab hiányzott még a kódológyűjteményünkből” – mondta Carola Dahlke kurátor. A Német Múzeum csak néhány hónapja kapta ajándékba a gyűjteményt, benne az Enigma egy igen értékes példányát.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK