NBC élőben közvetíti ahogyan a tüntető tömeg megkísérli elfoglalni Tbilisziben a Grúz parlament épületét.
LIVE: Thousands of protesters attempt to storm Georgia’s parliament building in Tbilisi.
LIVE: Thousands of protesters attempt to storm Georgia’s parliament building in Tbilisi.
Közzétette: NBC News – 2019. június 20., csütörtök
A mai napon Dr. Cseh Katalint, a Momentum európai parlamenti képviselőjét a harmadik legnagyobb, a májusi EP-választáson legnagyobb növekedést elért EP-frakció, a Megújuló Európa (Renew Europe) alelnökének választották.
Ez hatalmas siker a Momentumnak és hatalmas siker Magyarországnak is: Dr. Cseh Katalin egyedüli magyarként ül majd egy európai frakció vezetésében, folyamatosan bemutatva, hogy Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral és a Fidesszel. Hogy van egy másik, szabadságszerető, nyitott, fiatal Magyarország is.
Dr. Cseh Katalin frakcióvezető-helyettessé választása elismerés annak a több százezer embernek, aki májusban a Momentumot választotta – és annak a több milliónak, aki egy szabadabb, sikeresebb, európaibb Magyarországot szeretne. A Momentum politikusa velük és értük dolgozik majd.
A Momentum már EP-választási kampányában is világossá tette: nem a jelenlegi állapotokat akarja konzerválni, hanem megújítani Magyarországot és Európát. Dinamikusabb, a fiatalok érdekeire jobban figyelő, megújuló Európára van szükség, Magyarországon pedig átláthatóbban és hatékonyabban kell elkölteni az EU forrásokat. Minden elérhető eszközzel küzdeni kell a jogállamiság és a demokrácia helyreállításáért és fel kell számolni a korrupciót. Cseh Katalin alelnökké választása azt jelzi: ezekről a célokról végre nem csak beszélni lehet majd, hanem ténylegesen tenni is.
Ahhoz képest, hogy egy belső információkból összeállított könyv szerint valójában nem is igazán készült az elnökségre, és erősen meglepődve vette tudomásul győzelmét három éve, mostanra belejött. Amerikai idő szerint este Trump a floriai Orlandóban bejelentette: a 2020-as elnökválasztáson újra indul az elnökségért.
Több tízezres nagygyűlésen meg is kezdte újraválasztási kampányát. Trump felidézte: éppen négy évvel ezelőtt közölte nyilvánosan a New York-i Trump-torony lépcsőjén, hogy indul az elnökségért. Történelmi pillanatnak nevezte azt a bejelentést, és megállapította, hogy akkor egy
„nagyszerű politikai mozgalom”
indult útjára.
Az elnök teljesen komolyan arról beszélt, hogy
de ő helyreállította azt a lincolni elvet, hogy a kormány a népből vétetett, a nép választotta és a népért dolgozik. Leszögezte, hogy a gazdaság jelenleg remek állapotban van, sőt, mindenki Amerikát irigyli.
Trump előtt a gyermekei, majd a first lady, Melania Trump mondott pár szót, az egész nagygyűlést pedig Mike Pence alelnök nyitotta meg. Pence hangsúlyozta: Trump annak idején azt ígérte, hogy Amerikát ismét naggyá teszi, és pontosan ezt is tette. „Amerika visszatért”, és
– mondta Mike Pence. Kijelentette: „egyetlen okból vagyunk most itt, mégpedig azért, mert Amerikának szüksége van arra, hogy Donald Trump további négy évig elnök legyen”. Az egyébként is szinte minden mondat után tapsoló tömeg kórusban énekelte: „Még négy évet!”.
Mintegy 70-75 perces beszédében az elnök hosszasan foglalkozott korábbi vetélytársával, Hillary Clintonnal, a demokraták volt elnökjelöltjével, ostorozta a sajtót és általában a demokratákat. Mint mondta, az elmúlt három évben
Úgy vélte: miután a korábbi kampánycsapatának munkatársai és az oroszok közötti esetleges összejátszást vizsgáló, Robert Mueller vezette bizottság kimondta, hogy nem volt összejátszás, a demokraták most szerinte „újra akarják játszani az egész ügyet”. Utalt arra is, hogy elődje, Barack Obama elnök „semmit sem tett”, amikor tájékoztatták arról, hogy az oroszok megpróbáltak beavatkozni a 2016-os választások folyamatába.
„Radikális demokrata párti ellenfeleinket gyűlölködő előítéletesség és düh vezérli. Tönkre akarnak tenni titeket, és tönkre akarják tenni az országot” – mondta.
Miután bejelentette, hogy újból indul az elnökségért, Trump úgy fogalmazott: minden szívdobbanásával és minden csepp verejtékével azon lesz, hogy Amerikát továbbra is naggyá tegyék és megőrizzék nagyszerűnek. „Ígérhetem nektek, hogy soha, soha, de soha nem hagylak cserben benneteket” – mondta hívei tömege előtt.
Az EU Tanács kötelező célértékeket fogadott el, amelyeket minden tagállamnak teljesítenie kell a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek közbeszerzése terén. Az új szabályok fokozni fogják a piaci biztonságot, ösztönzik az innovációt és növelik az európai ipar globális versenyképességét.
A tiszta üzemű gépjárművek kulcsszerepet fognak betölteni az üvegházhatású gázok és a légszennyező anyagok kibocsátásainak csökkentésében, hozzásegítve ezzel az Uniót a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségeinek teljesítéséhez.
– mondta Răzvan Cuc, Románia közlekedési minisztere, a Tanács soros elnöke
A reform közbeszerzési minimumcélértékeket állapít meg nemzeti szinten a tiszta üzemű könnyűgépjárművekre (személyautók és kisteherautók) és nehézgépjárművekre (teherautók, kamionok és buszok) vonatkozóan, egyszerű számítási módszert alkalmazva. Az intézkedésekre két eltérő referencia-időszakot határoztak meg: az egyik 2025 végén, a másik 2030 végén zárul.
A szövegben szerepel a „tiszta üzemű gépjármű” új fogalommeghatározása. A tiszta üzemű könnyűgépjárművek fogalommeghatározása a CO2-kibocsátási előírásokon alapul, és 2026-tól kezdődően az előírt CO2-kibocsátási küszöbérték nulla. A tiszta üzemű nehézgépjárművek fogalommeghatározása az alternatív tüzelőanyagok használatán alapul. Emellett külön célértékek vonatkoznak a nulla kibocsátású autóbuszokra.
A szabályok hatálya az érintett beszerzési gyakorlatokat tekintve kibővül. Ezenfelül az új szabályokat a szolgáltatások szélesebb körére kell alkalmazni, ideértve a közúti szolgáltatásokat, a különleges célú személyszállítási szolgáltatásokat, a hulladékgyűjtést, valamint a postai és csomagkézbesítési szolgáltatásokat is. A tiszta üzemű gépjárművek közbeszerzésének ösztönzését célzó korábbi uniós szabályok 2009-re nyúlnak vissza.
A román elnökség és az Európai Parlament 2019. február 11-én ért el ideiglenes megállapodást a jogszabályról. Az Európai Parlament 2019. április 18-án szavazott a javaslatról.
Az irányelv most kihirdetésre kerül az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és kihirdetése után 20 nappal hatályba lép. A tagállamoknak ezt követően két évük lesz arra, hogy a rendelkezéseket átültessék nemzeti jogukba. A tagállamoknak háromévente be kell számolniuk a Bizottságnak a szabályok alkalmazásáról.
A hangos brexit-pártiak külön zárványként vannak Brüsszelben jelen. Nem nagyon érintkeznek senkivel, de – szemben a Fidesz Európa Parlamenti képviselőivel, akik maguk is nagyon magányosak, minthogy mindenki hátat fordít nekik, ezért igyekeznek elbújni a megvető tekintetek elől – a brexit pártiak igen büszkén és öntudatosan vállalják önnön végtelen korlátoltságukat és kártékonyságukat.
Theresa May távozása a Downing Street 10 alól némileg tisztázta Európában is a helyzetet: Brüsszel és a brexit ügyeiért felelős európai vezetők számára immáron megszülettek az új opciók. Májusig három lehetőséggel számoltak az uniós vezetésben, (1) rendezett – azaz megállapodásos – brexittel, (2) kemény, azaz rendezetlen brexittel és (3) no brexittel, vagyis az 2016-os népszavazás döntésének így vagy úgy történő revideálásával. Nagy valószínűséggel titkon mindenki egy új referendumra gondolt, melyet majd a brexitet elutasítók nyernek meg.
Aztán május 26.-a, vagyis annak következményei sokakat kijózanított. A brexit párt túlnyerte magát, szemmel láthatóan a 2016-os népszavazás utáni oly hangos brexit-kritikák elültek, Nigel Farage és Boris Johnson populizmusa viszont újult erőre kapott. Mindez egycsapásra levette a napirendről a 3. opciót, s maradt a mindenképpeni távozás – megegyezéssel vagy anélkül.
Nem újkeletű helyzet ez. Aki annak idején szorosabban nyomon követte az eseményeket, már eleve ezt a két lehetőséget olvasta ki a stratégiákból, s csak azt követgően fogalmazódott meg a “Nagy Britannia talán mégsem hagyja el az uniót” vágyálma, hogy erőt kezdet mutatin Farage és Johnson ellentábora, illetve rendre dugába döltek Theresa May próbálozásai, hogy országát, s főként pártját, a torykat kivezesse a válságból.
Ezt az érzést legitimálja az is, hogy a hangos brexit-pártiak külön zárványként vannak Brüsszelben jelen. Nem nagyon érintkeznek senkivel, de – szemben a Fidesz Európa Parlamenti képviselőivel, akik maguk is nagyon magányosak, minthogy mindenki hátat fordít nekik, ezért igyekeznek elbújni a megvető tekintetek elől – a brexit pártiak igen büszkén és öntudatosan vállalják önnön végtelen korlátoltságukat és kártékonyságukat.
Változás tapasztalható a téren is, hogy míg a brit munkáspárt (Labour) Brüsszelben csendestársként működött együtt a torykkal az európai projektek aláaknázásában, mára hangos brexit-kritikussá vált. Csak úgy ömlik képviselőikből a sajnálkozás, s egy percig sem hajlandók elismerni: nem kevés részük van abban, hogy a dolgok idáig fajultak.
Most mindenki arra vár, hogy Boris Johnson megörökölje May székét. Kéjes örömöt éreznek sokan arra gondolva, hogy mossák majd fel vele a padlót, s hogyan kényszerítik belle olyan lehetetlen helyzetekbe, amilyenekbe még pár hónapja is ő kergette Theresa Mayt. Hogy aztán nagyon fájdalmas engedményekkel szülessen meg a megállapodás, vagy épp ellenkezőleg: Nagy Britannia kemény landolással essen ki az Európai Unióból – megállapodás nélkül.
Ara-Kovács Attila
A 210 ezer lakosú német kikötő az első nagyváros, ahol külföldi állampolgárt választottak meg polgármesternek. Ezt az uniós jogszabályok lehetővé teszik, de Németországban mindezidáig a polgárok nem éltek ezzel a joggal. Most viszont 57%-os többséggel megválasztották a Koppenhágában született Claus Ruhe Madsent Rostock polgármesterének.
A dán férfi 1992 óta éldegél Németországban, az utolsó hét évben Rostock városában. Ahol jól ismerik, mert több bútor üzlete is van. Ő volt a helyi kereskedelmi kamara elnöke. Politikailag a kereszténydemokraták /CDU/ és a szabaddemokraták támogatták. Vesztes ellenfele a Linke jelöltje volt. Ez a párt a volt NDK állampártjának utóda.
A volt NDK egyik kisvárosában áttörésre készült a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland. Görlitz lett volna az első német város, melynek az élén szélsőjobboldali polgármester állt volna. A közszolgálati Deutsche Welle szerint a CDU győzött, így nem sikerült polgármesteri posztot szereznie az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali pártnak Németországban.
Két arab jelentkezett mindössze a sorozáson Izraelben, közülük csak egy szolgál fegyveres alakulatnál. Méghozzá nem is akárhol hanem a Golan elit alakulatnál.
„Ide akartam kerülni”- nyilatkozta az izraeli hadsereg arab muzulmán katonája, aki nem akarta a nevét megadni a Yedioth Ahronot című izraeli lapnak. A rokonság ugyanis úgy tudja, hogy Európában folytat mérnöki tanulmányokat. Erről egyelőre szó sincsen bár A ahogy a Yedioth Ahronot nevezi valóban ezért lépett be az izraeli hadseregbe. „Minden középiskolás társam fizikai munkát végez. Én többet akarok. Mérnök akarok lenni!” – nyilatkozta a 20 éves katona, aki az izraeli hadsereg támogatásával kívánja elérni az álmait. Erről csak a legszűkebb család tud. Édesanyja rendszeresen felkeresi, hogy házi kosztot hozzon. Ő mossa ki az egyenruhát is, de mindig csak otthon. Nehogy a szomszédok megtudják: a fiú az izraeli hadseregben szolgál.
„Izrael polgára vagyok és az izraeli hadseregben szolgálok. Jól esik, ha a villamoson vagy a buszon ismeretlenek is emiatt üdvözölnek”- nyilatkozta A, aki a Golani elit alakulatnál szolgál. ” Ide akartam kerülni, mert ez olyan mint egy család. Semmiféle faji megkülönböztetést nem tapasztaltam. Azt viszont nem zárom ki, hogy ilyesmi létezne az izraeli társadalomban”.
A öccse is követni kívánja a bátyja útját , de erről csakis a legszűkebb család tud. A rokonság ugyanis Hebron városában éldegél, ahol a palesztin többség és a betelepült zsidók között csakis hadsereg tartja fenn a rendet. Izraelben csakis azok hadkötelesek, akik lojálisak a zsidó államhoz. Ezért a palesztinok döntő többsége nem lép be Izrael állam hadseregébe. A amolyan első fecske. Izrael hadserege bízik benne, hogy sokan követik még hiszen a közel-keleti feszültség miatt szinte állandó a harckészültség Izraelben. Tömeges jelentkezésre nyilván nem számítanak a palesztin fiatalok között, de abban bíznak: A példája meggyőzi a palesztin fiatalokat, hogy beléphetnek az izraeli hadseregbe anélkül, hogy feladnák nemzeti vagy vallási identitásukat.
Emmanuel Macron francia elnök és Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök a brüsszeli bizottság élére Angela Merkelt javasolja. A brüsszeli Politico értesülése szerint a Néppárt és a liberálisok megállapodtak a két legfontosabb posztról: Guy Verhofstadt, egykori belga miniszterelnök lenne az Európai parlament új elnöke és a Néppárt megkapná a brüsszeli bizottság elnöki posztját, azzal a nem is nagyon titkolt kikötéssel: ne Manfred Weber legyen a jelölt!
A francia államfő már régóta kapacitálja Angela Merkelt: vállalja el az uniós bizottság elnöki posztját! Angela Merkel eddig mindig nemet mondott.
Angela Merkel eddig a háttérből irányította az uniós bizottságot, amelynek eddig még sohasem volt német elnöke. Ma viszont Németország súlya és jelentősége olyan nagy, hogy a vezető szerep nyílt vállalása immár elkerülhetetlennek látszik. Ezért jelölte a Néppárt Manfred Webert, akit nemrég meg is választottak frakcióvezetőnek. Ez teljesen testre szabott szerep a bajor politikusnak, aki a politikai pályafutását az Európai parlamentben vitte sikerre.
Csakhogy a fontos döntéseket a Tanács hozza az Európai Unióban. A Tanács résztvevői a tagállamok első számú vezetői. Orbán Viktor többször is hangsúlyozta: nem fogadja el Manfred Webert! Ha Guy Verhofstadt lenne az Európai parlament elnöke, az mindenképp politikai vereség lenne a magyar miniszterelnöknek hiszen az egykori belga kormányfő a legelszántabb bírálói közé tartozik. Ha tehát igaz a liberálisok paktuma a Néppárttal, akkor az eredmény mindenképp vereség Orbán Viktor miniszterelnöknek. A kármentésre jövő csütörtökön kerülhet sor amikor a Tanács újra összeül, hogy döntsön a vezető tisztségekről. Az uniós bizottság elnökéről még nem olyan sürgős dönteni , de a parlamenti elnök személyéről igen: július elején ül össze a nemrég megválasztott parlament, melynek első aktusa épp a vezetők kiválasztása. Akárki is lesz az Európai parlament elnöke illetve a brüsszeli bizottság vezetője, nem lesz könnyű dolga. Európa ugyanis rendkívüli mértékben megosztott miközben fokozatosan egyre hátrébb szorul a globális versenyben Észak Amerikával és Ázsiával szemben.
A németországi zsidók tanácsának elnöke üdvözölte a döntést és közölte: a jövőben jó lenne, ha egy zsidó irányítaná a Zsidó múzeumot Berlinben. A lemondást egy kiállítás váltotta ki, melyet sokan bíráltak belföldön és külföldön egyaránt.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök tavaly decemberben levélben kérte Angela Merkel kancellárt, hogy zárassa be a Welcome in Jerusalem kiállítást. Izrael kormányfője szerint a kiállítás elfogult, mert a palesztinok és a muzulmánok szemszögéből mutatja be Jeruzsálemet. Peter Schäfer most lemondott igazgató akkor azzal védekezett, hogy Jeruzsálem mind a zsidók mind a keresztények mind pedig a muzulmánok számára szent város. Trump elnök tavaly decemberben ismerte el Jeruzsálemet Izrael fővárosának, de az Európai Unió kitart korábbi álláspontja mellett, mely szerint Jeruzsálem egyben a palesztinok fővárosa is.
Berlinben a Zsidó múzeum közintézmény, mely évente több mint 700 ezer látogatót vonz. A holokauszt előtt Berlinben jelentős zsidó közösség élt, de a többségüket meggyilkolták, a túlélők jó része pedig emigrált. A Szovjetunió bukása után (1991) jelentős számú zsidó emigrált Izrael és az USA mellett Németországba is. Ennek eredményeképp a Németországban élő zsidók száma immár meghaladja a negyedmilliót. A Zsidó tanács őket képviseli. Ezért amikor az elnök, Josef Schuster felszólította a Zsidó múzeum igazgatóját a távozásra, akkor az vette a kalapját és sietve lemondott. Joseph Schuster elnök javasolta: a Zsidó múzeum igazgatója a jövőben legyen zsidó!
Soros György szerint az európai választás eredménye jobb lett a várakozásoknál, mert megszólalt az Európa-párti csendes többség, és azt mondta: meg akarja őrizni azokat az értékeket, amelyekre az Európai Uniót alapították, de egyben radikális változtatásokat akarnak az EU működésében.
Soros György cikke a Project Syndicate prágai székhelyű véleményportálon jelent meg, amely neves politikusok, más személyiségek állásfoglalásait jelenteti meg, és amelytől ezeket az írásokat mintegy 70 millió emberhez eljuttató közel 500 sajtóorgánum veszi át.
Soros szerint a csendes többség legfőbb aggodalma a klímaváltozás, és ez kedvező az Európa-barát pártok, különösen a zöldek számára. Az Európa-ellenes pártok, amelyektől nem lehet konstruktív cselekvést várni, a várakozásokkal ellentétben nem arattak nagy sikert, és nem tudják létrehozni azt az egységfrontot, amelyre szükség lenne ahhoz, hogy növeljék befolyásukat.
Soros György úgy látja, mindenekelőtt a csúcsjelölt-rendszeren kell változtatni, amely az EU vezetésének közvetett szelektálását szolgálja, és amint Franklin Dehousse írta az EU Observerben megjelent briliáns, de borúlátó cikkében, rosszabb, mintha egyáltalán nem lenne demokratikus választás.
Ez legfőként az EPP-re jellemző, amely már 2004 óta a kezében tartja a bizottság elnöki tisztségét. Az EPP jelenlegi vezetője, Manfred Weber – akinek nincs kormányzati tapasztalata -, a jelek szerint bármilyen kompromisszumra kész, hogy a parlamenti többségben maradjon.
E kompromisszumok között van Orbán Viktor, a tekintélyelvű magyar miniszterelnök keblére ölelése. Orbán komoly gondot jelentett Webernek, mert nyíltan megszegte az európai normákat, és az EPP tagpártjainak közel a fele Orbán pártjának kizárását követelte. Ehelyett azonban Weber meggyőzte az EPP-t, hogy viszonylag könnyen teljesíthető feltételeket szabjon Orbánnak: engedje tovább Budapesten maradni a CEU-t amerikai egyetemként. Ezt Orbán nem teljesítette. Az EPP azonban mégsem zárta ki a Fideszt, hanem csak felfüggesztette, azért, hogy az EPP tagjai közé lehessen számítani, amikor a bizottság elnökét megválasztják.
A csúcsjelölti rendszer nem kormányok közötti megállapodáson nyugszik, ezért könnyen megváltoztatható. Sokkal jobb lenne, ha az Európai Bizottság elnökét képzett jelöltek gondosan összeállított listájáról, közvetlenül választanák meg, de ehhez a szerződések módosítására lenne szükség. Az Európai Tanács elnökét továbbra is a tagállamok minősített többsége választhatna meg, ahogyan azt a Lisszaboni Szerződés előirányozza. A reformot, amely a szerződések módosítását követelné meg, igazolja az európai választás eredménye – írta Soros, és részletezte az eredményeket, kiemelve a húsz éve nem tapasztalt nagy részvételi arányt. Megállapította: ezúttal a csúcsjelölti rendszer álomcsapatot ígért, és ez főleg a rendszert elvszerűen ellenző Emmanuel Macron érdeme. Pedro Sanchez spanyol miniszterelnökkel még a választás előtt tartott találkozón a két politikus megállapodott abban, hogy a bizottság és a tanács élére ideális két csúcsjelöltet támogatják.
A csúcsjelölti rendszer fő támogatója Németország. Amennyiben Weber nem tudja elnyerni a bizottsági elnöki tisztséget, Berlin azon lesz, hogy az Európai Központi Bank (ECB) élére Jens Weidman kerüljön. Ő azonban aligha lenne ideális a tisztségre: diszkvalifikálja őt a tény, hogy a német alkotmánybíróság előtt tanúskodott az EZB ellen egy olyan ügyben, amelyben az EZB egy olyan jogának megkérdőjelezéséről volt szó, amelynek döntő szerepe volt az euró-válság legyőzésében. „Remélem, hogy ez a tény minél szélesebb közben ismertté válik” – írta Soros, hozzátéve, hogy az EZB élére bárki más alkalmasabb lenne.
Megállapította: a dolgok jelen állása mellett egyetlen vezető tisztség sem kerül Franciaországhoz, és jó lenne, ha Németországhoz sem kerülne egy sem, mert ez több teret engedne más államoknak. Ám
Ez azonban várhat, amíg kiderül, hogy teljesülnek, s ha igen, milyen mértékben az európai választás eredményeiben lévő ígéretek. „Még nem jött el az ideje annak, hogy győzelmet hirdessünk, hátradőljünk és ünnepeljünk. Még nagyon sok munka kell ahhoz, hogy az EU-t olyan jól működő szervezetté alakítsuk, amely megfelel hatalmas lehetőségeinek” – írta Soros György.
Ara-Kovács Attila
