Kezdőlap Világ Oldal 226

Világ

Putyin kitüntette Kim Dzsong un-t

Alig tért vissza a nyilvánosság elé az észak-koreai diktátor máris kitüntetést kapott jó barátjától, Putyin orosz elnöktől. Méghozzá a Győzelem napja alkalmából amikor egyikük sem élt még.

Moszkvában május 8-án ünneplik meg a náci Németország legyőzésének 75-ik évfordulóját. A kitüntetést Oroszország nagykövete adta át Észak Korea külügyminiszterének. Kim Dzsong un nem volt jelen.

A közös múlt

Amerikai és brit szövetségeseinek kérésére 1945 augusztusában indított Sztálin elsöprő támadást a japán erők ellen Kínában és a koreai félszigeten. Az amerikai atombombák ledobása után a japánok megadták magukat. A Kínában és a koreai félszigeten állomásozó japán alakulatok fegyvereit a kínai és koreai kommunisták kapták meg. Akik ennek segítségével vették át a hatalmat Pekingben és Phenjanban.

A jelenlegi diktátor nagypapája egy szovjet táborban készülődött a hazatérésre. Kim Ir Szen szovjet századosi egyenruhában érkezett meg szülőföldjére, ahol hamarosan teljhatalmú úr lett az északi részen. Sztálin parancsára megindította a koreai háborút, melyben katasztrofális vereséget szenvedett volna, ha a kínaiak nem segítettek volna Észak Koreának. Moszkva fegyvereket szállított. A harci repülőgépeket orosz pilóták vezették a koreai háborúban. Erre emlékezve kapott most kitüntetést Putyin elnöktől Kim Dzsong un.

Az orosz kitüntetés átadása során mind a nagykövet mind pedig az észak-koreai külügyminiszter maszkot viselt. Ez arra mutat, hogy a világtól elzárkózó nemzeti kommunista államban is jelen lehet a koronavírus bár hivatalosan ezt nem ismerték el. Korábban Putyin elnök meghívta Kim Dzsong un-t, hogy vegyen részt Moszkvában a Győzelem napi ünnepségeken. A koronavírus járvány miatt azonban úgy az ünnepséget mint a szokásos katonai díszszemlét elhalasztották Moszkvában.

Oroszország, ahol az elégedetlenek kiesnek az ablakon

Elégedetlenkedő orvosok ne menjenek az ablakhoz, mert védőfelszerelés nincsen viszont nagy a huzat. Ha tombol a járvány és nincsen elegendő védőfelszerelés vagy ne elégedetlenkedj vagy kerüld az ablakokat. Csakhogy az elégedetlenkedők száma ettől nem csökken, mert az eddig is válságban lévő gazdaság negatív kilátásai talán egy évtizedre megpecsételődtek.

Alekszandr Sulepov bírálta a korona vírus járvány menedzselését. Maga is megfertőződött. Saját kórházában ápolták. A hétvégén kiesett az ablakon…

Ő volt már a harmadik orosz doktor, aki így járt két hét alatt. A másik kettő meghalt, de Alkeszandr Sulepov mentőorvos életben maradt. Állapota súlyos …

Mi történt?

Voronyezs városának egyik kórházában Sulepov és Kiszjagin doktor videón bírálta a vezetést amiatt, hogy nincsen elegendő védőfelszerelés az orvosok és ápolók számára miközben a járvány elszabadult Oroszországban. Azt is felrótták a vezetésnek, hogy

Sulepov doktort azután is beosztották szolgálatba, hogy a vírus tesztje pozitív lett!

A videó felkerült a világhálóra, ahol nagy feltűnést keltett. Ezért a kórház igazgató főorvosa rávette Sulepov doktort egy új videóra. Ebben a vírusfertőzött mentőorvos már nem bírált senkit. Közölte: ápolják saját kórházában. Majd jött a hír: kiesett egy második emeleti ablakból! Minthogy ő volt a harmadik, ezért megindult a gyanakvó kommentek áradata. Sokan azt is felvetették: nem önszántukból estek ki az ablakon a derék doktorok Oroszországban. Az amerikai CNN az orosz rendőrség helyi vezetőjét is meg akarta szólaltatni, de nem kapott lehetőséget …

Putyin bajban

A vírusválság csak tovább növeli a majd mindenható orosz elnök problémáit. Az elnök a  válság menedzselését rábízta az új miniszterelnökre. Az új seprű olyan jól seper, hogy ő is megfertőződött és karanténba vonult.

A koronavírus válság csak megerősítette azt, amit mindenki tudott Oroszországban: az elitet szolgáló egy-két kiváló kórház kivételével az egészségügyi rendszer elavult, és nem képes megbirkózni olyan komoly fenyegetéssel mint a koronavírus válság.

A járvány miatt viszont le kellett állítani a gazdaságot, amely jelenleg lélegeztető gépen van. Hatalmas összegeket kell csupán arra fordítani, hogy ne omoljon össze a gazdaság rendszere az elzárás idején. Csakhogy az olaj árának mélyrepülése miatt az orosz államnak egyre kevesebb pénze van arra, hogy finanszírozza a csőd szélén álló egészségügyet és életben tartsa a gazdaságot addig amíg véget ér a járvány. Putyin ugyan alkotmányos puccsal élete végéig bebetonozta magát a hatalomba, de pontosan tudja: az emberek többségét nem az alkotmány érdekli hanem saját családjának a megélhetése! Márpedig ezen a téren nehéz hónapok sőt évek következnek Oroszországban, ahol Putyin lassan-lassan feléli népszerűségének maradékát és nemigen tudja: mivel lehetne azt visszaszerezni. Márpedig egy választott diktátor esetében fontos a népszerűség még Oroszországban is…

Előkerült a duci diktátor

Kim Dzsong un kövérebb mint valaha azon a fényképen, melyet a hivatalos hírügynökség tett közzé róla. Húsz napig nem látta senki. Haláláról illetve súlyos betegségéről terjedtek el hírek.

A szakértők persze utaltak arra, hogy korábban is voltak eltűnései az ifjú generálisnak, melyek összefügghettek egészségi állapotával, de akár a politikai helyzettel is. Most sokan a koronavírusra gyanakszanak, mely hivatalosan nincs jelen Észak Koreában, de azért elszántan harcolnak ellene. Dél-koreai értesülések szerint a fegyveres erők és a pártapparátus soraiban is vannak halálos áldozatok …

A diktátor húga premier plánban

Kim Jodzsong bátyjának legbizalmasabb tanácsadója és egyben kabinetfőnöke. A diktátor távollétében ő irányítja a legfontosabb testületeket: a védelmi bizottságot, mely a hadsereget felügyeli, a belügyi bizottságot és az agitációs és propaganda bizottságot, melynek a diktátor húga az elnöke is. Ha valamilyen oknál fogva a diktátor nem elérhető, akkor húgán keresztül ad utasításokat a párt és kormányzati vezetőknek illetve a tábornokoknak. Most komoly válság lehetett hiszen Kínából nemcsak orvosokat küldtek, de a kommunista párt nemzetközi osztályának vezetője is Phenjanba látogatott. Peking rajta keresztül tudatja akaratát a külföldi kommunista pártok elitjével. A kínaiaknak nagyon óvatosan kell játszaniuk hiszen korábban nyíltan támogatták az ifjú diktátor mentorát, aki fegyverkezés helyett gazdasági reformot javasolt. Kim Dzsong un kitartott apja politikája mellett: minden pénzt a hadseregre költött, hogy tárgyaló asztalhoz kényszerítse az amerikai elnököt. Mentorát kivégző osztag elé küldte…

Trump és Kim

Az USA elnökének legnagyobb diplomáciai sikere az volt, hogy tárgyalt Kim Dzsong un-nal. A duci diktátor megígérte: leszereli atomfegyvereit és ballisztikus rakétáit, melyekkel állítólag az USA-t is elérheti. A megállapodásból nem sok valósult meg, mert az amerikaiak közölték: csakis akkor vetnek véget az Észak Koreát fojtogató blokádnak, ha a leszerelés már végbement! Kim Dzsong un párhuzamos akciót akar, de ezt Washingtonban nem fogadják el. Trump ennek ellenére újabb csúcstalálkozóra készült az ifjú diktátorral, de közbejött a járvány. Az USA-ban most zajlik a választási kampány, és Trump tanácsadói szerint növelné az elnök népszerűségét egy új találkozó Kim Dzsong un-nal. Ellenfele, Joe Biden azzal vádolja Trumpot, hogy összeférhetetlen, és sok mindenkivel veszett össze, ártva ezzel az Egyesült Államok érdekeinek. Egy látványos találkozó talán Trump megkopott presztízsén javítana. Persze az amerikaiaknak ma kisebb gondjuk is nagyobb a külpolitikánál. A munkanélküliek száma meghaladja a 30 milliót! Trumptól a gazdaság megmentését várják nem pedig egy diplomáciai PR találkozót. De minthogy a gazdaság mélyrepülése folytatódik, ezért pótcselekvésnek megteheti egy újabb találkozó Kim Dzsong un-nal, aki húsz napos szünet után újra megjelent a nyilvánosság előtt.

A láthatatlan diktátor

Trump állítja tudja mi van diktátor barátjával, de nem árulja el, a kínaiak orvos-küldöttséget küldtek gyógyításához. Előkerült a diktátor, felavatott egy gyárat, igaz senki nem látta.

Előkerült Kim Dzsong un – a hivatalos hírügynökség szerint felavatott egy műtrágya gyárat. Kíséretében ott volt húga, Kim Jodzsong is, aki távollétében állítólag betöltötte a régens szerepét. Képet a hírügynökség nem közölt. Ezért lehet, hogy ez csak propaganda fogás. A propagandát a diktátor húga, Kim Jodzsong irányítja.

A piramis csúcsán nincs senki?

Észak Koreában több mint hetven éve egyszemélyi vezetés van: a világ első kommunista dinasztiájának három nemzedéke uralkodott eddig. Kim Dzsong un még csak harmincas éveinek a közepén jár, de nem egészséges. Túlsúlyos és sokat dohányzik.

A Covid 19 vírus az ilyen embereket különösen fenyegeti. Észak Koreában hivatalosan nincsen ilyen vírus, de a propaganda azért felszólít arra, hogy „harcoljunk ellene”. Kínából nemrég egy orvos csapatot küldtek Észak Koreába, hogy segítsen Kim Dzsong un egészségi állapotának javításában. Kína a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer egyetlen igazi szövetségese. Peking számára fontos, hogy fennmaradjon a koreai félsziget megosztottsága, mert különben a határ mentén megjelennének az amerikai katonák. Trump elnök úgy nyilatkozott, hogy Kim Dzsong un él, de erről többet nem mondhat. Nyilvánvalóan azért nem, mert az amerikai hírszerzésnek lehet egy informátora Kim Dzsong un környezetében, aki tájékoztatja Washingtont a diktátor állapotáról.

No comment… – A sajtószabadság világnapja alkalmából

A sajtószabadság világnapján elismeréssel adózunk az újságírásnak, amely alapvető szerepet tölt be a demokratikus társadalmakban az online és offline véleménynyilvánítás szabadságának biztosításában, valamint az átláthatóság és az elszámoltathatóság előmozdításában.

A Covid 19 válság egyértelművé tette a sajtó által végzett munka jelentőségét. Az indokolatlan beavatkozástól és befolyástól mentes, tényeken alapuló, megbízható információkhoz való hozzáférés bizonytalan időkben minden eddiginél fontosabb, és hozzájárul a társadalom ellenálló képességének növeléséhez.

Aggodalomra ad okot, hogy egyes országokban a Covid 19 világjárványt ürügyként használják a sajtószabadság indokolatlan korlátozására.

A Covid 19 világjárvány jelentette új kockázatok és kihívások ellenére az újságírók és médiamunkások világszerte folytatják nélkülözhetetlen munkájukat, olykor nehéz körülmények között. Megszólaltatják a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévőket, hogy e történetek nyilvánosságra kerüljenek. Tudósítanak nehezen megközelíthető területekről, ideértve a konfliktusövezeteket is. Fontos tájékoztatást nyújtanak arról, hogy a pandémia világszerte milyen – gyakran igen súlyos – következményekkel jár, ugyanakkor beszámolnak szolidaritásról és bátorságról tanúskodó, felemelő történetekről is.

Az újságírók döntő szerepet játszanak az arról szóló eszmecsere előmozdításában, hogy a társadalmak miként készülhetnek fel jobban az előttünk álló kihívásokra, és végső soron hogyan válhatnak biztonságosabbá, virágzóbbá és fenntarthatóbbá.

Biztosítani kell, hogy az újságírók szabadon végezhessék munkájukat. A sajtószabadság – napjainkban talán még inkább, mint valaha – a demokratikus társadalmak egyik sarkalatos pontja. E társadalmak pedig csak akkor lehetnek sikeresek, ha a polgárok megbízható információkhoz férnek hozzá, és megalapozott döntéseket tudnak hozni. Az újságírás hozzájárul a dezinformáció feltárásához és az ellene való küzdelemhez.

Most is sok olyan ország van, ahol az újságírók munkáját korlátozó jogszabályok nehezítik (melyek fenntartását olykor a Covid 19 nyomán kialakult szükséghelyzettel indokolják), ami csorbítja a véleménynyilvánítás szabadságát és a sajtószabadságot. Egyre gyakoribbá válik az internet leállítása és weboldalak bezárása. A riporterek – különösen a nők – gyakran válnak lejárató kampányok, pénzügyi nyomás, illetve a kormány vagy pártoskodó médiaorgánumok által indított támadások célpontjává, mindez pedig sok esetben öncenzúrára kényszeríti őket. Az sem ritka, hogy zaklatást, önkényes letartóztatást és bebörtönzést kell elszenvedniük. Sajnos nem kevesen az életükkel fizettek azért, mert munkájukat végezték.

Az Európai Unió itthon és külföldön egyaránt azon dolgozik, hogy fellépjen a világjárvány egészségügyi, emberi jogi és társadalmi-gazdasági következményeivel szemben, beleértve a hírügynökségeket érő hatásokat is. Az uniós válaszintézkedések – a véleménynyilvánítás szabadságának rendíthetetlen biztosítása mellett – a Covid 19 világjárvánnyal kapcsolatos dezinformáció elleni küzdelemre is kiterjednek. Idetartozik a megbízható források népszerűsítése, a hamis vagy félrevezető tartalmak korlátozása, valamint a jogellenes tartalmak eltávolítása. Ezek az intézkedések csakis akkor lehetnek sikeresek, ha építhetnek azon elkötelezett és bátor újságírók lelkiismeretes munkájára, akiknek mindennapi erőfeszítései igazságosabbá, demokratikusabbá és biztonságosabbá teszik a társadalmakat.

Az EU a mai napon határozottan megerősíti, hogy továbbra is támogatja azt a kulcsfontosságú szerepet, amelyet a független és megbízható média világszerte betölt.

A sajtószabadság olyan jog, amely nem csupán a médiaszakembereké, hanem mindannyiunké.

Josep Borrell főképviselő
Európai Unió,  2020. május 3.

„Globális válasz kell a koronavírusra”

Választ kell adni a koronavírus járvány leküzdésére. A nemzetállami megoldások pillanatnyi eredményre vezethetnek, a vírus legyőzését csak globális összefogással érhetjük el. 

Az Európai Unió csatlakozott ahhoz a maratoni akcióhoz, amely pénzt gyűjt ahhoz, hogy minél előbb meglegyen az oltóanyag a Covid 19 vírus ellen. Ezt hangsúlyozta Ursula von der Leyen asszony, aki a Deutsche Wellenek nyilatkozott. A brüsszeli bizottság elnöke szerint minimum 7,5 milliárd euróra van szükség.

Olyan drága lesz az oltóanyag, hogy sokan nem tudják majd megfizetni

A brüsszeli bizottság azért szállt be az akcióba, hogy azután több millió oltóanyagot tudjon a tagállamok rendelkezésére bocsátani elfogadható áron. Fennáll ugyanis annak a veszélye, hogy a nagy gyógyszergyárak olyan csillagászati költségeket számolnak el a koronavírus oltóanyagáért, hogy azt sok uniós polgár nem lenne képes megfizetni.

Az Európai Unió továbbra is a koronavírus által legjobban sújtott régiója a világnak bár az Egyesült Államokban, Oroszországban és Indiában gyorsan növekszik a járvány áldozatainak a száma. Az Európai Unió késve reagált a járvány veszélyre, ezért a nemzetállamok külön-külön döntöttek a szükséges intézkedésekről. Most a brüsszeli bizottság igyekszik hasznossá tenni magát, hogy minden uniós polgárnak biztosítson oltóanyagot a vírus ellen. „Ez egy globális fenyegetés. A vírus nem ismer határokat. Nekünk is globális választ kell adnunk”- hangsúlyozta Ursula von der Leyen asszony, aki foglalkozására nézve orvos, de hivatását régen nem gyakorolja, mert már régóta politikai pályára lépett.

A koronavírust nem ember állította elő

A koronavírust nem ember állította elő és nem genetikailag módosított kórokozó – jelentette be csütörtökön nyilvánosságra hozott közleményében a valamennyi amerikai hírszerző szervezetet összefogó Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI).

A DNI kiemelte ez nem csak a saját álláspontjuk, hanem a nemzetközi közösség széleskörű tudományos konszenzusát tükrözi.

ugyanakkor azt is megerősítették, hogy továbbra is vizsgálatot folytatnak a vírus eredetének felderítésére, s vizsgálják azt a felvetést is, hogy a vírus nem egy kínai laboratóriumból szabadult-e ki véletlenül. Mint a közlemény fogalmazott: a hírszerző közösség

„továbbra is kiemelten vizsgálja az információkat és hírszerzési jelentéseket annak érdekében, hogy döntő bizonyítékot találjon, vajon a járvány fertőzött állatokkal történt érintkezés, vagy egy vuhani laboratóriumban történt baleset következtében szabadult el”.

Korábban  Donald Trump elnök és Mike Pompeo külügyminiszter is azt sugalmazta, hogy a koronavírus a vuhani virológiai kutatóintézetből került ki emberi hanyagság miatt.

A vuhani élőállat-piachoz kötötték a vírusfertőzés kiindulási pontját mivel az ott árult – és a helyiek számára csemegének számító fertőzött tobzoskák vagy denevérek terjesztették. – állítják a szakemberek.

1,6 milliárd ember megélhetését fenyegeti a vírus válság

Több, mint másfél milliárd embert nem csak egészségügyi, de megélhetési válság is fenyegeti. Ez körülbelül a Föld munkavállalóinak a fele – hangsúlyozza a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO, mely friss jelentésében drámai perspektívát vázol fel.  

A koronavírus járvány miatt sokan csak rövidített munkaidőben dolgozhatnak, amely általában lényeges jövedelem csökkentéssel jár. Ázsiában és a Csendes óceáni térségben ez 175 millió embert érint, az amerikai földrészen 48 milliót, Afrikában 37 milliót, Európában pedig 30 milliót.

Az elzárás drámai mértékben rontotta azoknak a jövedelmi esélyeit , akik nem vehetnek részt távmunkában. Nemcsak arról van szó, hogy nem dolgozhatnak és kereshetnek eleget az elzárás idején hanem arról is, hogy hosszú távon megszűnhet a munkalehetőségük.

Az első hónapban 60%-al csökkent a jövedelem

Azokban az országokban, ahol elzárás volt és van, átlagosan ennyivel esett a munkavállalók bevétele, amely sok országban eddig sem volt túlságosan magas. Ráadásul ez a 60%-os csökkenés világátlag, de az amerikai földrészen és Afrikában ez 81%, Európában, Oroszországban és Közép Ázsiában 70%. Alig több mint 20% a csökkenés Ázsiában és a Távol Keleten, ahol a munkavállalók többsége megtarthatta állását, és jövedelmének jó részét is garantálta az állam.

400 millió kis és közép vállalkozás került veszélybe

Az ILO jelentése megállapítja, hogy ezek a nagyon sok embernek munkát adó cégek fuldokolnak a koronavírus válság miatt: máról holnapra élnek, és tömegesen mennek csődbe. Az ENSZ munkaügyi hivatala ezért nagyobb állami támogatást sürget mind a munkavállalóknak mind pedig a kis és közép vállalkozóknak. Guy Rider ILO vezérigazgató a BBC-nek elmondta: „sok millió munkásnak a jövedelem elvesztése azt jelenti, hogy nem jut élelmiszerhez, megszűnik a társadalombiztosítása, és eltűnik a jövője. A kisvállalkozóknak nincsenek megtakarításaik és nem kapnak hitelt. Ha nem érkezik segítség, akkor elpusztulnak!”

Trump: a vírussal akarják megakadályozni az újraválasztásomat

Az USA elnöke ideges: a koronavírus válság kitörése óta a népszerűsége jelentősen csökkent – különösen az amerikai gazdaság mélyrepülése miatt. Immár 30 millió fölé emelkedett a munkanélküliek száma. Trump ezért bűnbak keresésbe fogott, és rögtön megtalálta Kínát.

A Reuters hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a kínaiak őt akarják megbuktatni a vírus válsággal. Mindez persze színjáték: Trump elnök Hszi Csinping elnöknek telefonon elmondta, hogy csakis az elnökválasztási kampány miatt adja elő a különböző zűrzavaros vádakat Kína ellen. Valójában érdekelt a két nagyhatalom jó viszonyában.

Joe Biden előretör

A demokraták elég színtelen jelöltje jelenleg több szavazatot kapna mint Donald Trump. Ez még nem sokat jelent, mert az Egyesült Államokban elektori rendszer van: a tagállamok döntik el azt, hogy ki legyen az USA elnöke. Hillary Clinton azért veszített Trump ellen, mert figyelmen kívül hagyta, hogy a globalizáció vesztes tagállamai több elektort állíthatnak mint a sikeres tagállamok: Kalifornia vagy New York. Trump egészen a koronavírus válság kitöréséig esélyesnek számított arra, hogy újra ő nyerjen. A járvány viszont mélybe lökte a tőzsde indexet és hatalmas munkanélküliségi hullámot eredményezett. Trump nem tudja jól kezelni sem a járványt sem pedig a gazdasági válságot. Ezzel feljött Joe Biden napja, aki akár azzal is nyerhet, hogy én vagyok Donald Trump ellenfele az amerikai elnökválasztáson.

Johannis: a szociáldemokraták odaadták a magyaroknak Erdélyt

Románia szász elnöke a székely autonómiát bírálta, amelyről tervezetet fogadott el a bukaresti parlament alsóháza. Ez azért vált lehetségessé, mert a szociáldemokraták és az RMDSZ megállapodott egymással.

Románia elnöke konzervatív liberálisnak vallja magát, de nem szívesen nyilatkozik a Ceausescu korszakban betöltött szerepéről. A diktatúra idején a Securitate egyik munkatársa volt, akit épp emiatt a rendszerváltás után nem akartak beengedni Németországba. Klaus Johannis élesen szembeáll a szociáldemokratákkal, akik meg akarták buktatni őt.

Székely autonómia

Sztálin kényszerítette rá a román vezetést a székely autonómia elfogadására. A Maros-Magyar Autonóm tartomány több mint egy évtizedig állt fenn, fővárosa Marosvásárhely volt. Nicolae Ceausescu szüntette meg, aki megpróbálta beolvasztani a nemzeti kisebbségeket Romániában. A Székelyföldön több százezer magyar él. Jelenleg két román megyében van magyar többség, mindkettő a Székelyföldön van. Az egyik Kovászna, a másik Hargita. A székelyek régi törekvése az autonómia, de Romániában a politikai osztály mindmáig akadályozza ezt a folyamatot. Ehhez a vonalhoz csatlakozott a szász Klaus Johannis elnök, aki azzal vádolta meg politikai ellenfelét, hogy „a magyaroknak adta Erdélyt”.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK