Kezdőlap Világ Oldal 14

Világ

Egy oligarcha tündöklése… – 2019. március

„A ’90-es években megkaparintotta a Gyermekvédelmi és Prevenciós Központ vezetését, hogy kisvártatva innen exportáljon szemrevaló fiatalokat a nagyobb európai bordélyokba. A busás hasznot szállodákba fektette, melyeket előszeretettel látogatott a politikai elit, különösen, hogy körükben ingyenes kuponokat osztogatott szét. Ám a szobákat még idejekorán bekamerázta s mindenkiről rögzített valamilyen intim részletet. Innen már csak egy ugrásra volt a szédületes politikai karrier.”

A 2019 februárjában megtartott parlamenti választást az „oligarchapártként” számon tartott Moldáviai Demokrata Párt elvesztette; a Moszkva támogatta szocialista párt (PSRM) lett az első, ami 35 mandátumot jelent a 101 fős parlamentben. A Demokrata Párt 30 mandátumot szerzett, a korrupcióellenes szövetség, az ACUM pedig 26-ot. 7 mandátumot szerzett a szintén orosz hátterű ŞOR, s 3 független jelölt is bekerült a parlamentbe. Mindennek dacára nem zárható ki, hogy a Vladimir Plahotniuc oligarcha vezette demokraták fogják adni a kormányt. De ki is ez a, jelenleg három: orosz, moldáv és román útlevéllel, és három különböző néven utazgató Plahotniuc?

A fényes karrier 1991-ben vette kezdetét, néhány hónappal azt megelőzően, hogy a Szovjetunió darabjaira hullott volna, s Moldávia független államként megszületett. Plahotniucnak, még a régi szovjet struktúrák és kapcsolatrendszerek jóvoltából sikerült megszereznie a helyi Gyermekvédelmi és Prevenciós Központ vezetését, mely árvák és bántalmazott kiskorúak rehabilitációjáért volt felelős. Két évre rá, immáron a Moldovai Köztársaság nevet viselő állam adta jogi lehetőségeket kihasználva, a Prevenciós Központot magánosította, s az így létrejött részvénytársaságnak ő lett a kizárólagos tulajdonosa.

Ekkorra viszont már ki is épültek azok a hálózatok, amelyek a Központból folyamatosan kiközvetítették a szemrevaló fiatalkorúakat nyugati bordélyoknak, illetve olyan bűnözői köröknek, amelyek készek voltak busásan honorálni az apró szívességet.

Alig pár év kellett ahhoz, hogy az immáron dúsgazdag Plahotniuc beindítsa szállodabizniszét. A vállalkozás „zászlóshajója” a főváros, Chişinău (Kisinyov) luxushotele lett, a Hotel Nobil, melyet nagy előszeretettel látogatott nem csak a moldáv, de a román politikai elit is. Nem csoda, hisz körükben Plahotniuc nagylelkűen ingyenes kuponokat osztogatott.

Ám a tulajdonos még idejekorán bekameráztatta a Hotel Nobil szobáit, így egyre gyűltek a felvételek a vendégek intim találkáiról olyan fiatalkorúakkal, akik kezdetben szintén a Gyermekvédelmi és Prevenciós Központ lakói voltak, majd pedig teljes mértékben kiépült ipari méretűvé az egész rendszer.

Innen már csak egy könnyed ugrás volt, hogy megvalósuljon a komoly politikai befolyás: akit nem zsarolással, azt pénzzel vásárolt meg Plahotniuc. E célra a korábbi választások során 5 millió eurót költött. Közben kiépítette szilárd kapcsolatait az észak-olasz maffiával, török embercsempészekkel, sőt létrehozott egy moldáv-amerikai pénzügyi csoportot Angyalok (Angels) néven. Odahaza pedig kezdetét vette politikai karrierje. Rövidesen a Moldvai Demokrata Párt élén látjuk s a pozíció immáron relatív védelmet jelentett számára mindazon nemzetközi eljárásokkal szemben is, melyek feltárni igyekeztek nemzetközi üzelmeit.

Vladimir Plahotniuc

A kétezres években parlamenti képviselő, sőt az országgyűlés alelnöke két ízben is. A 2014 novemberében megtartott választások után nagyszabású mandátumvásárlásba kezd, a többi pártból annyi képviselőt állít így a maga oldalára, hogy a Demokrata Párt kormányt alakíthat, s Plahotniuc bejelentkezik a miniszterelnöki posztra, ám az államfő nem hajlandó kinevezni, ráadásul tömegtüntetések zajlanak a fővárosban, így egy olyan személy veszi át a kormányt, aki minden tekintetben Plahotniuc kreatúrája.

Bár a Demokrata Párt elkötelezett Európa-pártinak mutatja magát, ez azonban nem akadályozta Plahotniucot abban, hogy az altright-os Fox televízióban üdvözölje Donald Trump Oroszországhoz és Putyinhoz fűződő, megértő politikáját.

Kapcsolatai az Európai Unióval más ügyek miatt is megromlottak, így az onnan jövő reform-finanszírozás elapadt közvetlenül azt követően, hogy a múlt évi chişinăui polgármesteri posztot megszerző, a korrupcióellenességet zászlajára tűző Andrei Năstase funkcióba lépését mondvacsinált ürüggyel, a szintén Plahotniuc kezére játszó legfelsőbb bíróság megsemmisítette, s helyébe egy olyan személyt raktak a főváros élére, aki megint csak szorosan köthető az oligarchához.

Bár a 2019-es választások akár változást is hozhatnának, hisz olyan híresztelések is lábra kaptak, hogy az Európa-ellenes szocialisták akár az Európa-párti ACUM-mal is összefognának, a lehetőségek tárháza mégis ennél sokkal tágabb, s különösen Plahotniuc számára. Mindössze 6 mandátumra van szüksége ahhoz, hogy többsége legyen a törvényhozásban, és az oligarchának nagy gyakorlata van abban, hogyan lehet képviselőket vagy szavazatokat megvásárolni. Némely szocialista és független honatya alighanem csak az ajánlatra vár.

Ara_Kovács Attila

Őrangyalok őrzik a zsinagógákat

A legutóbbi merénylet után a Chabad ortodox zsidó közösség vezetői megkeresték az őrangyalok szervezetét. A Guardian Angels privát őrszolgálat, melynek emberei a keleti harcművészetek mesterei. Ők elvállalták a New Yorki zsidó intézmények egy részének védelmét, sőt őrjáratokat is tartanak azokban a negyedekben, ahol sok zsidó lakik.

Az előzmények :

Merényletek Hanuka idején – New York rendőrei megerősítik a zsidó intézmények védelmét

Késelés egy haszid rabbi házában New York államban. A támadó öt embert megsebesített. Ez már a hetedik antiszemita akció Hanuka idején különböző zsidó intézmények ellen New Yorkban és környékén, ahol több mint 2 millió zsidó él. A nyolcnapos ünnep múlt vasárnap kezdődött meg mindenütt a világon, ahol zsidók élnek.

“A gyűlölködés felemelte ronda fejét!”

Ezt hangsúlyozta Bill de Blasio polgármester , aki személyesen ment el, hogy megnyugtassa a zsidó közösség vezetőit: a rendőrség mindent megtesz a jövőben a zsinagógák és más zsidó intézmények védelme érdekében.

Pénteken egy nő nekiment három tradicionális zsidó öltözetű nőnek és közben antiszemita szitkokat kiáltozott. Letartóztatták, és a bíróság előtt felel majd az antiszemita akcióért.

Hétfőn ököllel arcul ütöttek egy hatvanöt éves ortodox zsidót. Ugyancsak hétfőn fiatalok zaklattak két zsidó gyereket, akiknek az öltözete kifejezte vallási hovatartozásukat.

Támadás a kóser piac ellen – hat halott

December 10-én lövöldözés tört ki New York közelében észak New Jersey-ben, ahol sok zsidó lakik. Hatan meghaltak és többen megsebesültek.

“Krízis pontra jutott az antiszemitizmus az erőszakos akciók miatt New Yorkban és a környékén” – hangsúlyozta Eric Goldstein, az egyik legnagyobb zsidó jótékonysági alap igazgatója.

“Annál is undorítóbbak ezek az antiszemita merényletek, mert vallási ünnepek idején követik el őket ” – jelentette ki New York állam kormányzója. Andrew Cuomo kormányzó elrendelte: az erőszakos antiszemita akciók esetén a terrorelhárító szolgálat segítse a rendőrség munkáját  New York államban.

Két év a Mol-vezérnek – Horvátországban

Első fokon 6 év börtönbüntetésre ítélte hétfőn a Zágráb megyei bíróság Ivo Sanader volt horvát kormányfőt, az ő megvesztegetésével vádolt Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója távollétében 2 év börtönbüntetést kapott – közölte a horvát köztévé. Újra felerősödhet a Mol kiszállása az INA-ból.

A bíróság az egy év és két hónapja kezdődött egyesített perben a két vádlottat bűnösnek mondta ki vesztegetés elfogadásában, illetve vesztegetés elkövetésében. Maja Stampar Stipic bírónő indoklása szerint Sanader megegyezett Hernádi Zsolttal, hogy

tízmillió euró fejében a magyar társaság irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett,

és arról, hogy az INA-ból kivonják a veszteséges gázágazatot. Sanader a kormányülésen azt kérte, hogy fogadják el azt a jelentést, amelyben átengedik a Molnak az INA irányítását, ezt a kabinet megtette – mondta a bírónő.

Az ítélethirdetésen egészségi okok miatt nem vett részt Sanader. A volt kormányfő egy másik ítélet miatt börtönben van, miután az ország legfelsőbb bírósága jogerősen 6 évre felemelte büntetését a Planinska néven ismert korrupciós ügyben.

A bíróság Sanadert ötmillió euró értékű vagyonelkobzásra is ítélete.

Sanadernek és Hernádinak mintegy 60 ezer kuna (nagyjából 2,6 millió forint) perköltséget is ki kell fizetnie.

Robert Jezic, a Sanader-per koronatanúja korábban azt állította, hogy a 10 millió euró felét a Mol az ő tulajdonában lévő svájci vállalat számlájára utalta. Jezic kijelentette, hogy a pénzt a legrövidebb időn belül átutalja a bíróság számlájára, de ezt évek óta nem tette meg. Az ítélet szerint Jezicnek ezt a pénzt most át kell utalnia.

Sanader ügyvédei a sajtónak elmondták, fellebbeznek az ítélet ellen. Jadranka Slokovic ügyvéd elmondta: nem lepte meg őket az ítélet.

A perben szisztematikusan megsértették a vádlott és a védőügyvédek jogait is

– hangsúlyozta.

Sanadert ebben az ügyben korábban már jogerősen elítélték.

A Hypo Bank- és a Mol-INA-ügyek egyesített perében a Zágráb megyei bíróság 2012 novemberében nem jogerősen tíz év börtönbüntetésre ítélte háborús nyerészkedés, hivatali visszaélés és vesztegetés miatt. A legfelsőbb bíróság a büntetést 2014-ben jogerősen nyolc és fél évre enyhítette. A volt horvát miniszterelnök ezt követően eljárási hibák miatt az alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért, a testület pedig

2015 júliusában hatályon kívül helyezte az ítéletet és újratárgyalást rendelt el.

A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek. A Mol és Hernádi  visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért.

A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette.

A magyar bíróság 2013-ban megtagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását Hernádi ellen,

mert álláspontja szerint a parancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette.

A Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében lekerült az Interpol körözési listájáról, mert a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot. Horvátország a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult. A szervezet 2016. deceemberében a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó

valamennyi horvát kérelmet elutasította.

Horvátország ennek ellenére úgy döntött, folytatja a horvátországi büntetőeljárást, és közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi ellen kiadott európai elfogatóparancsot, valamint 2018 augusztusában újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést. A horvát rendőrség a kérelmet azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták.

A magyar

Fővárosi Törvényszék tavaly augusztusban ismét megtagadta az európai elfogatóparancsot.

A törvényszék a döntést azzal indokolta, hogy „fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása”.

A zágrábi bíróság 2015 decemberében egyesítette a két pert azzal az indokkal, hogy az INA-Mol-ügyben indított két eljárás kapcsolatban van egymással, és ugyanazon bizonyítékokra alapszik, továbbá mindkét ügy azonos fázisban van, ezzel pedig megteremtődtek a feltételek a peregyesítéshez.

A Mol-csoport csalódottan értesült az ítéletről

a Sanader-perben, hiszen a korábbi határozatok, mind a magyar hatóságok, mind pedig a horvát kormány által kezdeményezett nemzetközi választottbíróság (UNCITRAL) részéről azt állapították meg, hogy a Mol nem követett el bűncselekményt – közölte a cég. Azt is megjegyezték, a Mol ragaszkodik korábbi érveihez, határozottan visszautasítja a nem megfelelő üzleti magatartásra vonatkozó állításokat, és továbbra is minden eszközzel védekezik a bűncselekménnyel kapcsolatos alaptalan vádak ellen. Csalódás van bennünk, de meglepetés nincs:

ez már nem az első tisztességtelen eljárás volt, amit Horvátországban folytattak le

– írták.

Leszögezték, az elnök-vezérigazgató továbbra is teljes mértékben élvezi a Mol-csoport Igazgatóságának bizalmát és támogatását. A Mol INA-val kapcsolatos stratégiája pedig változatlan, ahogyan azt néhány hete is bebizonyítottuk a rijekai maradékfeldolgozási projekttel kapcsolatos beruházási döntés jóváhagyásával” – áll a közleményben.

Az ügy hátterében a Mol fokozatos tulajdonszerzése áll a horvát olajcégben. Hosszú évek után a magyar vállalat 49,08 százalékot szerzett, 44,84 százaléka pedig a horvát államé maradt. Vagyis csupán relatív többséget élvez a Mol, amely azonban az idők során eurómilliárdokat költött a korábban lerobbant állapotú INA korszerűsítésére. Miután a legnagyobb részvényes lett (akkor 47 százalékkal), a horvát kormánnyal kötött megállapodás nyomán megkapta az irányítói jogokat is az INA-ban.

Az abszolút többség megszerzése nem sikerült,

mert időközben feltámadt a nacionalista közhangulat Horvátországban, amelynek korábbi kormánya megakadályozta a különféle kisebb befektetők részesedésének megvételét. Ebben a hullámban a horvátok többször kinyilvánították szándékukat, hogy visszaveszik a Mol részét az INA-ban. A vita az elmúlt tíz évben elérte a kormányok szintjét (már csak azért is, mert a magyar államnak negyedrésznyi tulajdona van a Molban), és Orbán Viktor is úgy nyilatkozott: a békesség érdekében megfontolandó a visszavásárlás. A Mol vezetése nem zárkózik el ettől, de

Horvátországnak nincs annyi pénze, amennyi kellene a visszavételhez.

Lehetséges, hogy a Mol rövidre zárhatta volna a vitát már évekkel ezelőtt. Ha a privatizációs szerződés – amelyet még Medgyessy Péter magyar miniszterelnök jelenlétében írtak alá bő másfél évtizede – tartalmazna valamit arra a helyzetre, ha a Mol az eredeti szándékkal szemben nem tudna abszolút többséget szerezni az INA-ban; az irányítási jog egyértelmű tisztázása vállalati érdek.

Különösen azért lenne ez jó, mert

a vád Hernádival és Sanaderrel szemben meglehetősen gyenge lábakon áll.

Az első számú bizonyíték egy éttermi belső felvétel, amelyen – hang nélkül – annyi látható, hogy kettejük beszélgetése közben Hernádi egy cédulára felír valamit (ez nem olvasható el a felvételen) és átadja Sanadernek. Fontos, hogy az irányítás engedélyezése ekkorra megtörtént, és Sanader addigra elvesztette a választást, tehát

már nem volt miniszterelnök.

Ráadásul a per koronatanúja, Robert Jezic, korábban üzletelt az INA-val (sőt, baráti viszony fűzte Sanaderhez), és nagy összegű tartozása lett a horvát céggel szemben. Ezt pedig csak úgy tudta volna megúszni, ha a Mol nem veszi át a cég feletti irányítást.

A Mol kiszállása a mostani ítélettel újra napirendre kerülhet. A cég változatlanul nyitottságát hangoztatja. Kérdés újra csak az ár.

Tanmese az átpolitizált agyunkról – Chile – 2019. március

Bálint bácsinak és Margit néninek négy gyereke volt: Pista, Gyuri, Miki és Panci. Épségben átvészelték a háborút. Majd a két idősebb fiú elhatározta, hogy otthagyja a szülőföldet, mert a kialakulóban lévő szovjetrendszer (pártok megszüntetése, államosítások, stb.) nem sok jóval kecsegtetett, és nem úgy nézett ki, hogy itt valaha is jó élet (demokrácia, plusz virágzó kapitalizmus) lesz.

Tervükbe beavatták a papát, aki a MÁV központban volt alkalmazott. A papa megszervezte, hogy egy gabonaszállító vagonba elbújva megpróbálják a kijutást az országból. Egy papundekli (kartonlemez) alá bebújva, majd gabonával beszórva indultak el az életveszélyes nagy kalandra. Bálint bácsi azt is megszervezte, hogy a hegyeshalmi ügyelet táviratot küldött Pestre az Andrássy úti központba:

„a szállítmány elhagyta Magyarországot”.

Megkönnyebbülés volt a távirat olvasása. Igaz, még el kellett jutni Bécsbe, illetve valamelyik szövetségesi zónába ahonnan aztán tovább a nagyvilágba, pontosabban el Európából. A legrövidebb várólista a Chile-be kivándorolni szándékozóknál volt. Mindkét fiú ott kezdett új életet. Aztán lassan jöttek az életjellel felérő „kedveskedések”, mint például a kis helyen elférő és könnyen elajándékozható Gillette borotvapengék. Majd a beilleszkedés évei következtek. Pista még Magyarországon tanult szakmájában helyezkedett el, optikus lett. Gyuri pedig benősült egy farmer családba, gazdálkodó lett. Bálint bácsi meghalt, a két fiú nem tudott hazajönni a temetésre, hogy végső búcsút vegyenek szeretett apjuktól, aki aktívan segítette menekülésüket.

A 60-as évek végére Chile-ben a háború utáni magyarországi politikai időkre emlékeztető események kezdtek elszaporodni. Úgy, ahogy Magyarországon is demokratikusan, parlamenti választások útján (szalámi taktikával) került hatalomra a kommunista párt, a chile-i belpolitikai helyzet is (nagyon) hasonlónak tűnt, pláne olyanok szemében, akik már ezt egyszer átélték a 1945-1948 között Magyarországon. A két testvér választás elé került:   vagy bevárni, és átélni azt a kommunista (marxista) rendszert, ami elől elmenekültek, vagy továbbállni, azaz ismét menekülni.

Pista a továbbállás mellett döntött, chile-i útlevéllel, családostul települt át Kaliforniába, ahol a spanyol is sokat segített a gyors beilleszkedésben. Az újrakezdésben velük tartott a házvezetőnőjük is.

Gyuri viszont úgy döntött, hogy marad. Ő chile-i, megtalálta második hazáját, családja van, chile-i állampolgár, gazdálkodó, ő nem megy sehova. Jöjjön, aminek jönnie kell. Túléljük. Felesége farmer családja sem hagyja el a megélhetésüket biztosító (szülő)földet. Gyuriék maradtak. Gyuri azzal vigasztalta magát, hogy elvégre a szülei és másik két testvérük sem hagyták el Magyarországot. Aztán hamarosan Gyuri is megtapasztalta, hogy milyen az, amikor földjét, gazdaságát elveszik.

Allende köztársasági elnök tragikus végét szokás emlegetni, viszont hatalomra jutásáról még napjainkban is mélyen hallgat a hazai közvélemény, pedig a KGB rendesen benne volt, és aktívan támogatta Allende győzelmét. Mielőtt bárki szememre vetné, hogy nem igaz, azokat emlékeztetném, hogy a 60-as évek végén, a hidegháború idején, a kétpólusú világban, mindkét nagyhatalom a maga oldalára próbálta állítani a közvetlen érdekszféráján kívül eső országokat, népeket. Chile-ben 1932 óta közvetlen köztársasági elnökválasztás volt, és az alkotmány szerint az győz, aki eléri a szavazatok 50%-át. Ha ez nem következik be, akkor a legtöbb szavazatot kapott személy lesz a köztársaság elnöke. 1970-ben, a szeptember 04-i elnökválasztás eredménye:

Salvador Allende szocialista (marxista) pártja: Popular Unity szavazatok száma: 1.070.334
százalék: 36.61% mandátum, parlamenti hely: 153

Jorge Alessandri független pártja: PN-DR (Nemzeti Párt (PN) – Radikális Demokraták (DR) )
szavazatok száma: 1.031.159 százalék: 35.27% mandátum, parlamenti hely: 35

Tehát, Allende és pártja mindössze 1,34 %-kal győzött, azaz mindössze 39.175 szavazattal.

A harmadik helyezett, a kereszténydemokrata párt színeiben indult horvát származású Radomiro Tomic lett, akire 821.801-en szavaztak.

Az alsóházi szavazáskor a kereszténydemokraták Allendére adták le voksaikat, így a képviselőházban is a „Népfront” (Popular Unity) jött ki győztesen. Allende „egységpártjába” tömörültek a Luis Corvalán vezette kommunisták is. Ha van, aki még emlékszik erre a névre, esetleg Vlagyimir Bukovszkijra.

Az elnökválasztási harcba, kampányba jelentősen beleavatkozott az akkori kétpólusú világ titkosszolgálata (CIA, KGB). A CIA az Anti-Allende táborra koncentrált, azt bizonygatva, hogy diktatúrához és a kapitalizmus végéhez vezet a marxista elnök megválasztása. Ebben elsősorban az amerikai nagyvállalatok (multik) jártak az élen, pl. az ITT telefon-cég, mely dollár százezreket költött az ellenjelöltekre. A KGB sokkal jobban koncentrált jelöltjük győzelmére. Például Allende-t nyíltan 50.000.- US dollárral támogatták. A közvetlen elnökválasztás eredményét (1.36%) látva Andropov az SZKP KB-nek megígérte, mindent elkövet, hogy a chile-i Alsóház is Allende-t hozza ki győztesnek. Nixon pedig tajtékzott, hogy a CIA képtelen volt ezt a minimális szavazati különbséget megváltoztatni, és a független Alessandri javára fordítani.

Allende első intézkedései a társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetését, de legalább is enyhítését célozták meg.

Az elégedetlenségek csak később jöttek elő. Mint általában a munkásság megmozdulásai, a sztrájkok keltenek zavargásokat, de leginkább hangulatot. Ezek fokozása vezethet később tragikus következményekhez. 1973 áprilisában magasabb bért követelő bányászsztrájk kezdődött. Egy bányászt lelőttek. Erre az egyik páncélos alakulat megtámadta az elnöki palotát. A hadsereg nem követte a puccsistákat, mivel a törvény- és alkotmány-tisztelő katonaság kizárólag a köztársasági elnöknek engedelmeskedik. Allende tábornoka, a hadsereg főparancsnoka, Augusto Pinochet távol tartotta magát és katonáit. Júliusban 40 ezer kamionos lépett sztrájkba, mely súlyosan érintette az egész ország ellátását, és jelentősen növelte a köztársaság elnök elleni közhangulatot. Az áremelkedések és az élelmiszerhiány utcára vitte az embereket. Allende a könnygáz használatát engedélyezte a tiltakozók ellen. A legnagyobb példányszámú (kormányellenes) újság, a Le Mercurio-t adócsalással vádolták, főszerkesztőjét letartóztatták. Az infláció szeptemberre 300 %-os lett, és a lakosság megosztottá vált az Allende kormánnyal szemben. Közben még augusztusban az Alsóház (Congress) 81-47 arányban követelte, hogy Allende tartsa tiszteletben az alkotmányt. Igaz, a Felsőházban (Senate) nem kapta meg a kétharmados többséget, ami szükséges, hogy elítéljék az elnököt. Mégis jelentős kihívás volt a kialakult helyzet, ami ellen nem tett semmit az köztársasági elnök, Allende. Kivéve, hogy közölte: nem mond le.

A katonai alakulatok körbefogták az elnöki palotát (La Moneda Palace), a bent tartózkodó elnök – több forrás szerint – öngyilkos lett.

A puccshoz csatlakozott a teljes chilei fegyveres erő (hadsereg, tengerészet, légierő és a rendőrség (Carabineros). A fegyveres erők katonai kormányt alakítottak és vezetőjüknek megtették Allende addigi főparancsnokát, Pinochet tábornokot. Az Egyesült Államok azonnal elismerte az új rezsimet és felajánlotta segítségét.

Az ezt követő megtorlás példa nélküli Chile történetében. Az ENSZ és az emberi jogi szervezetek mélységesen elítélték a több ezer ember börtönbe vetését, megkínzását, „eltüntetését” és meggyilkolását. 200.000-re becsülik az országot elhagyók számát.

Allende elődje, Frei elnök, aki a marxista államelnök hivatali ideje alatt ellenzékben volt, először üdvözölte Pinochet hatalomátvételét, majd látva annak brutalitását, a katonai diktatúra ellen fordult. Hasonlóan üdvözölte a puccsot a katolikus egyház feje: Raúl Silva Henríquez bíboros is, aki szerint a hadsereg megmentette az országot a „marxista diktatúrától”. Viszont a puccsisták emberjogi és szociális érzéketlenségét látva hamar Pinochet-ék ellen fordult a szókimondó bíboros.

A (részben trockista) marxisták szerint Allende nem látta át a helyzetet, a „baloldali koalícióba” bevett kommunisták pedig nem voltak elég erősek, így

elmulasztották azt az alkalmat, amikor szabad választáson a marxisták hatalomra tudtak kerülni (először a történelem során!).

Allende kormányzása alatt a kommunista (főtitkár) Corvalán semmit sem tett a hatalom megszilárdítására. A sztrájkokat az ellenzék (beleértve a CIA) szervezte. A munkásosztály nem volt felkészítve Allende és a szocialista, marxista értékek megvédésére. Magát a puccsot néhány (mindenre elszánt) katona hajtotta végre. A fegyveres erők többsége a laktanyákban marad, és tartották magukat, amire felesküdtek: „a mindenkori köztársasági elnököt szolgálom és védem”. Valóban, Corvalán neve akkoriban nem szerepelt a hírekben! Mégis letartóztatása után távollétében, Moszkvában (!) Nemzetközi Lenin-békedíjjal tüntette ki Brezsnyev.

Chile Allende elnöksége alatt vette fel a diplomáciai kapcsolatot Kubával és Észak-Koreával. A szeptemberi katonai puccsot követően a szocialista országok, élén a Szovjetunióval, megszakította a diplomáciai kapcsolatot Chile-vel. Így az NDK, Észak-Vietnam, Lengyelország, Csehszlovákia, Bulgária, Jugoszlávia és Magyarország is. Ugyanakkor Románia és a Kommunista (Vörös) Kína, nem!

Most vissza a családi történethez! 1979-ben Győrben meghalt Margit néni. A két távolba szakadt fiú 30 év elteltével úgy érezte hazajöhet, hogy búcsút vehessenek édesanyjuktól.

Pista, mint amerikai állampolgár, az Egyesült Államok hadseregének egyik laboratóriumának vezetője, megkapta a haláleset miatti sürgősségi beutazó vízumot Magyarországra. Gyuri bajban volt, mert Chile-ben nem volt magyar külképviselet. Így magyar beutazási vízumot a Pinochet-diktatúrában élő chilei még halálesetkor sem kaphatott! Valaki megsúgta Gyurinak, hogy repüljön Bécsbe, és ott a magyar követségen nagy valószínűséggel megkapja arra a pár órára a beutazási engedélyt, hogy eljusson Győrig, a mama temetésére. Közel 20 órás repülés után Bécsben beadta és várta a beutazási engedélyt, hogy végső búcsút tudjon venni édesanyjától. Nos, a magyar állam képviselői sokkal előbbre tartották az ideológiát és a politikát, mint az anya-fiú közti emberi, családi kapcsolatot, és nem adták meg a beutazási engedélyt. Ez a történet egy életre megtanította, hogy a “nagy politika” semmibe veszi a kisembert, a családi, emberi kapcsolatokat.

Trump ügyvédje: mindennap hazudtam az érdekében – 2019. február

Mosolyogva jelent meg a képviselőház bizottsága előtt Michael Cohen ügyvéd Washingtonban. “Önök nem ismerik Donald Trumpot! Én igen. Ha valaki a Trump Organization-nek dolgozott, akkor tudta: mindennap hazudnia kellett a főnök érdekében!

Én is ezt tettem!” – vallotta Trump egykori személyes ügyvédje, akit a bíróság hároméves börtönre ítélt választási visszaélések és adócsalás miatt. Azért kapott csak ilyen keveset, mert vádalkut kötött: ha kitálal Trumpról, akkor megúszhatja a hosszas börtönbüntetést. Michael Cohen 2007 óta volt Trump személyes ügyvédje, aki sok kínos ügyet elsimított az USA mostani elnökének.

Donald Trump a legutolsó percig nem nagyon hitt abban, hogy megválasztják, ezért maga is gátlástalanul hazudozott a választási kampány során is – vallotta egykori ügyvédje. Mindvégig hazudott az orosz kapcsolatairól – mondja most Michael Cohen, aki sokáig védte egykori főnökét. Csakhogy Mueller ügyész a sarokba szorította. A különleges ügyész elsősorban azt vizsgálja: együttműködött-e Trump az orosz titkosszolgálattal a választási kampány idején. Hillary Clinton, aki elveszítette a választást, ezzel vádolta meg ellenfelét. Ezzel kapcsolatban Michael Cohen azt vallotta most, hogy biztos benne: Trump ismerte Hillary Clinton levelezését, de bizonyítani ezt nem tudja. Mint ahogy azt sem, hogy az orosz titkosszolgálat juttatta el a levelezést Trumpnak.

Az ügyvéd vallomása rendkívül kellemetlen Donald Trumpnak, aki 2020-ban újra meg akarja nyerni a választást. Mindkét elődje: a republikánus George W. Bush és Barack Obama duplázott vagyis nyolc évet töltött a Fehér Házban. Ellenfelei, a demokraták mindenképp meg akarják ezt akadályozni. Ehhez nagyon jól jön az egykori személyes ügyvéd vallomása, aki szerint “Trump egy rasszista csaló, aki egyeduralomra törekszik. Igazi autokrata!”

Soros: Európa, kérlek, ébredj fel! – 2019. február

Európa alszik, alvajáróként a semmi felé halad. Az európai népeknek fel kell ébredniük, mielőtt túl késő lenne – írja Soros György. Ha nem, az Európai Unió úgy jár, mint a Szovjetunió 1991-ben. Sem a vezetők, sem a polgárok nem ismerték fel, hogy a lehetőségek köre igen széles, és a különböző utak eredményessége bizonytalan.

Európa, kérlek, ébredj fel! címmel írt cikket a Project Syndicate-en Soros György. Az írást a hazai olvasók számára apróbb rövidítésekkel közöljük.

Legtöbben azt feltételezik, hogy a jövő többé-kevésbé hasonlít a jelenre, de ez nem feltétlenül így van. Hosszú és változatos életemben sok olyan időszak tanúja voltam, amit radikális egyensúlynak nevezek. Ma ilyen időszakban élünk.

A következő értékvesztő pont az Európai Parlament 2019. májusi választása lesz. Sajnos az európai ellenséges erők versenyelőnyt élveznek a szavazás során. Ennek számos oka van, köztük a legtöbb európai országban fennálló elavult tagállami pártrendszer, ami akadályozza a megújulás, alkalmazkodás lehetőségét, valamint

az Európai Unió alapját képező elveket megsértő tagállamok fegyelmezésére szolgáló jogi eszközök teljes hiánya.

Az EU a közösségi vívmányokat (az uniós jog testület) alkalmazhatja a tagjelölt országokra, de nem rendelkezik elegendő kapacitással a tagállamok megfelelésének érvényesítéséhez.

Az elavult pártrendszer akadályozza azokat, akik meg akarják őrizni azokat az értékeket, amelyekre az EU-t alapították, de segít azoknak, akik szeretnék helyettesíteni ezeket az értékeket valamilyen radikálisan eltérő módon. Ez igaz az egyes országokra és még inkább a transzeurópai szövetségekre.

Az egyes államok pártrendszere tükrözi a tizenkilencedik és a huszadik században fennálló felosztásokat, mint például a tőke és a munkaerő közötti konfliktus. De a leginkább lényeges törés a pro- és anti-európai erők között van.

Az EU domináns országa Németország, de a németországi domináns politikai szövetség – a kereszténydemokrata unió (CDU) és a bajor keresztény szociális unió (CSU) között – fenntarthatatlanná vált. A szövetség addig működött, amíg Bajorországban nem volt jelentős párt a CSU jobb oldalán. Ez megváltozott a szélsőséges Alternativ für Deutschland (AfD) felemelkedésével. A tavalyi szeptemberi tartományi választásokon a CSU a legrosszabb eredményt hozta hat évtized alatt, és az AfD először jutott be a bajor parlamentbe.

Az AfD felemelkedése megszüntette a CDU-CSU-szövetség létjogosultságát.

De ez a szövetség nem bontható fel anélkül, hogy új választásokhoz vezessen, amit azonban sem Németország, sem Európa nem engedheti meg magának. A jelenlegi kormányzó koalíció nem lehet olyan erősen Európa-párti, mintha az AfD nem fenyegetné a jobb oldalát.

A helyzet azért messze nem reménytelen.

A német zöldek az országban az egyetlen következetesen Európa-barát pártnak számítanak, és a közvélemény-kutatások során továbbra is emelkednek, míg az AfD, úgy tűnik, elérte csúcspontját (kivéve a volt Kelet-Németországot). Most azonban a CDU/CSU-szavazókat olyan pártszövetség képviseli, amelynek elkötelezettsége az európai értékek iránt ambivalens.

Az Egyesült Királyságban is elavult pártstruktúra akadályozza a népakarat kifejeződését. Mind a Munkáspárt, mind a konzervatívok belsőleg megosztottak, de vezetőik,

Jeremy Corbyn és Theresa May annyira elszántak, hogy a Brexitet végigviszik,

és együttműködnek ennek elérése érdekében. A helyzet annyira bonyolult, hogy – bár a legtöbb brit nem látja át – ez lesz az ország számára meghatározó esemény az elkövetkező évtizedekben.

A Corbyn és May közötti egyezség azonban mindkét pártban ellenkezést váltott ki, ami a Munkáspárt esetében a lázadással határos. A nyilvánosság is tudatában van a Brexit szörnyű voltának. Annak esélye, hogy May tervezetét február 14-én elutasítják, napról napra növekszik. Ez az ismételt népszavazást vagy még inkább a brit 50. cikk szerinti döntés (a kilépésről – a szerk.) visszavonását hozhatja.

Olaszország hasonló helyzetben van. Az EU 2017-ben végzetes hibát követett el a dublini megállapodás szigorú betartatásával (a menekültügyben – a szerk.), amely tisztességtelen terheket ró az olyan országokra, mint Olaszország, ahol a bevándorlók először belépnek az EU-ba.

Ez lökte Olaszország túlnyomórészt Európát támogató és bevándorló választóit az anti-európai Liga és Öt Csillag Mozgalom karjába 2018-ban.

A korábban domináns Demokrata Párt szétesett. Ennek eredményeképpen a választópolgárok jelentős részének, akik továbbra is Európa-pártiak, nincs kire szavazniuk.

Van kísérlet arra, hogy egységes európai kezdeményezést szervezzünk. Néhány országban megtörténik a pártrendszerek átalakítása, például Franciaországban, Lengyelországban, Svédországban és valószínűleg máshol is.

A transzeurópai szövetségek esetében a helyzet még rosszabb.

A nemzeti pártoknak legalább a gyökerei megvannak a múltban, de a transzeurópai szövetségeket a pártvezetők saját érdeke határozza meg. Az Európai Néppárt (EPP) a legrosszabb elkövető. Az EPP szinte teljesen elvesztette alapelveit, amint azt a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor vezette Fidesz tagságának folyamatos fenntartása is bizonyítja, annak érdekében, hogy megőrizze többségét és ellenőrizze a munkahelyek legjobb elosztását az EU-ban.

Az Európa-ellenes erők jónak tűnhetnek az összehasonlításban: legalábbis vannak bizonyos elveik, még akkor is, ha szörnyűek.

Nehéz elhinni, hogy a májusban megtartandó európai parlamenti választásokon az Európa-párti pártok győzedelmeskedjenek, kivéve, ha képesek Európa érdekeit saját érdekeik elé helyezni.

Az EU megőrzését még mindig el lehet érni,

ha ennek érdekében radikálisan meg tud újulni. Ezt a rendszer szívénél kell kezdenie a jelenlegi vezetésnek és emlékezni kell arra, hogy olyan helyzetbe lavírozta magát, mint amikor a Szovjetunió összeomlott.

Az első lépés, hogy megvédjük Európát ellenségeitől, mind a belső, mind a külső ellenfelektől, az, hogy felismerje a fenyegetés mértékét. A második az, hogy felébressze az alvó pro-európai többséget, és mozgósítsa azt az értékek védelme érdekében, amelyeken az EU-t alapították. Ellenkező esetben az egyesült Európa álma válhat a 21. század rémálmává.

A hiperszonikus Avangard ellen nincs védelem

Putyin elnök azt állítja nincsen védelem az orosz hiperszonikus rakéta ellen. Szerinte az USA egész európai védelmi rendszere elavulttá vált, mert a hiperszonikus orosz fegyverekkel szemben nincs ellenszere!

“Nincs megfelelő védelmünk ezek ellen az orosz fegyverek ellen” – ismerte el a washingtoni szenátus előtt John Hyten tábornok, az USA stratégiai parancsnokságának korábbi vezetője. Az oroszok be is mutatták az új fegyvereket az amerikaiaknak, akik állandóan a transzparencia hiányára panaszkodnak.

Jelenleg csakis Oroszországnak vannak hiperszonikus fegyverei: az Avangard és a rövidebb hatótávolságú repülőgépről kilőhető Kinzsal. Putyin szerint az Avangard a világ bármely pontján csapást mérhet az ellenfélre, mely nem képes védekezni ellene. Bár az oroszok szerint nincs védelem a hiperszonikus fegyverek ellen, de azért ők maguk kísérleteznek egy védelmi rendszerrel – számol be róla az Rt.com.

Űr erők jelenthetik a védelmi megoldást?

Az orosz hírszerzés értesülései szerint az új haderőnemet, az Űr erőket /Space Forces/ azért hozta létre az USA, mert az űrből el lehetne találni az orosz kilövő állásokat vagyis meg lehetne semmisíteni a hiperszonikus rakétákat még azelőtt, hogy felgyorsulnának és ily módon sebezhetetlenné válnának.

Csillagok háborúja?

Reagan elnök ezzel kényszerítette olyan versenyre a Szovjetuniót, amely ebbe gazdaságilag belerokkant és végül bele is bukott. Putyin most ugyanilyen fegyverkezési versenyre akarja kényszeríteni az Egyesült Államokat, melynek a költségvetési deficitje meghaladja az éves GDP 100%-át és gyors ütemben növekszik. Trump elnök nemrég írta alá az USA jövő évi katonai költségvetését, mely minden korábbit meghalad. Az orosz szakértők szerint most az USA-nak kell dollár milliárdokat arra költenie, hogy ellensúlyozza az orosz hiperszonikus fegyverzetet. Trump ezért is forszírozza azt, hogy szövetségesei többet költsenek katonai célokra, mert az Egyesült Államoknak mind nagyobb gondot jelent, hogy ellensúlyozza Oroszország és Kína gyors ütemű fegyverkezését.

Merényletek Hanuka idején

Eddig hat antiszemita akciót követtek el Hanuka idején különböző zsidó intézmények ellen New Yorkban, ahol több mint 2 millió zsidó él. A nyolc napos ünnep múlt vasárnap kezdődött meg mindenütt a világon, ahol zsidók élnek.

“A gyűlölködés felemelte ronda fejét!”

Ezt hangsúlyozta Bill de Blasio polgármester, aki személyesen ment el, hogy megnyugtassa a zsidó közösség vezetőit: a rendőrség mindent megtesz a jövőben a zsinagógák és más zsidó intézmények védelme érdekében.

Pénteken egy nő nekiment három tradicionális zsidó öltözetű nőnek és közben antiszemita szitkokat kiáltozott. Letartóztatták, és a bíróság előtt felel majd az antiszemita akcióért.

Hétfőn ököllel arcul ütöttek egy hatvanöt éves ortodox zsidót. Ugyancsak hétfőn fiatalok zaklattak két zsidó gyereket, akiknek az öltözete kifejezte vallási hovatartozásukat.

Támadás a kóser piac ellen – hat halott

December 10-én lövöldözés tört ki New York közelében észak New Jerseyben, ahol sok zsidó lakik. Hatan meghaltak és többen megsebesültek.

“Krízis pontra jutott az antiszemitizmus az erőszakos akciók miatt New Yorkban és a környékén” – hangsúlyozta Eric Goldstein, az egyik legnagyobb zsidó jótékonysági alap igazgatója.

“Annál is undorítóbbak ezek az antiszemita merényletek, mert a vallási ünnepek idején követik el őket” – jelentette ki New York állam kormányzója. Andrew Cuomo kormányzó elrendelte: a terrorelhárító szolgálat segítse a rendőrség munkáját az erőszakos antiszemita akciók esetén New York államban.

A Huawei és az ötödik generáció – 2019. január

Németországban a hírközlési hatóság nem alkalmaz politikai diszkriminációt, de az óceánon túlról épp ezt sürgetik. Trump azt szeretné, ha európai szövetségesei is kizárnák a Huawei-t, melynek az örökösnőjét, aki egyben a pénzügyi igazgatója is a kínai óriásnak, amerikai kérésre fogva tartják Kanadában.

Nicholas Eftimiades, a CIA egykori büszkesége, aki jelenleg a Penn egyetem tanára, így fogalmazta meg az amerikai intést: morálisan helyes-e együttműködni egy diktatúrával, mely a biztonságunkat is fenyegetheti, csak azért, mert ebből sok cégünk üzleti hasznot húz? Az egykori CIA ügynök érvelése meglehetősen képmutató, mivel eddig a technológiai versenyben az USA az élen állt. A 3 és a 4 G technológia esetében a kínaiak kénytelenek voltak átvenni az amerikai normákat. Most viszont önálló fejlesztéssel az élre álltak.

Németország 4G hálózatának 45%-a Huawei technológiával működik

Soha semmi baj nem volt ebből. Senki nem jelzett semmifajta kémkedést ezzel kapcsolatban – állítják azok a szakértők, akiket a közszolgálati Deutsche Welle portál megkérdezett. Az USA pedig épp a nemzetbiztonságra hivatkozva szeretné kiszorítani a Huawei-t a legnagyobb európai piacról, a németről. Csakhogy Németországban nemigen felejtik el, hogy az NSA vígan kémkedett a német vezetők után is. Még Merkel kancellár telefonját is lehallgatták. Snowden leleplezéseit nemigen cáfolták Washingtonban.

Jó ez nekünk?

Teszik fel a kérdést Berlinben amikor az amerikaiak arra akarják rábeszélni őket ne engedjék indulni a Huawei-t az ötödik generációs versenyen! Németországnak ugyanis fontos üzleti érdekei vannak Kínában. Nemcsak a Deutsche Telecom van igen jóban a Huawei-jel, de a Volkswagen már évtizedek óta jelen van Sanghajban és meghatározó szerepet játszik a világ legnagyobb autós piacán. Csakhogy Amerikának igen nagy a zsarolási potenciálja. Csak egyetlen példa: a T Mobile US tervezett egyesülése a Sprinttel. Csekély 26 milliárd dolláros ügyletről van szó. A felügyelet engedélye függhet attól is, hogy a németek hajlandók-e igent mondani az USA Huawei ellenes kampányára.

Fel van adva a lecke a német kémelhárításnak

Németországban nem becsülik alá a kínaiak nyomulásának a kockázatát. A német kémelhárítás öt pontban foglalta össze a kínai nyomulás veszélyeit:

1/ a kínaiak felvásárolják a német cégeket. Kis és közepes vállalatokat teljes egészében. Aztán áttelepítik őket Kínába, ahol már a német technológiával folyik a termelés. Ma már a Mercedes legnagyobb részvényesét Li Sufu elvtársnak hívják. Ő a Geely autó vállalat tulajdonosa és főnöke, aki 9 milliárd dollárért vett Mercedes részvényeket. A Kika robot céget a kínai Medeo vásárolta föl. A kínaiak nem vaktában vásárolnak. Az autóiparban például megállapították, hogy a németekkel nem bírják a versenyt, ezért átálltak az elektromos autókra és akkumulátorokra. Ezenkívül a repülőgép ipart célozták meg. Versenytársai akarnak lenni a Boeing-nek és az Airbus-nak.

2/ Kínának egymillió titkos ügynöke van, akiknek az egyik fő feladata az ipari kémkedés. Ez csak Németországnak évente 20-50 milliárd dolláros kárt okoz! A kínaiak minden eszközt felhasználnak erre. Például a társas oldalakat. A LinkedIn rendszerben 10 ezer hamis nevet fedeztek fel, melyek a pekingi titkosszolgálatokhoz voltak köthetőek.

3/ A Süddeutsche Zeitung írta meg, hogy szorgos kínai hackerek munkálkodnak a Felhőben, hogy minél több információhoz juthassanak a német gazdaságról.

4/ A megvesztegetés ősi módszerével is szívesen kísérleteznek a kínaiak. Egy német honatyának 30 ezer eurót kínált fel titkos információkért egy kínai kém.

5/ Végül pedig itt vannak a tudományos csere programok. A tudósok jelentős része igen hiú és naiv. A kínaiak szívesen csodálják őket miközben számtalan fontos kutatási eredményt szereznek meg ingyen.

A Deutsche Welle hangsúlyozza:

Távolról sem csak magáról Németországról van szó hanem az egész Európai Unióról. A kínaiak szinte mindegyik uniós országban hasonló módszereket alkalmaznak, de mindíg igyekeznek alkalmazkodni a helyi körülményekhez. Athénban Ven Csiapao akkori miniszterelnök a válság mélypontján ígért segítséget. Az athéni parlament felállva tapsolt…

Elsősorban Magyarország és Görögország aggasztja Berlint

A Deutsche Welle szerint ebben a két országban különösen nagy erőkkel nyomulnak a kínaiak, akik a Nyugat Balkánon is törnek előre. Az Új Selyemúton nyomuló kínaiakat Berlinben már többször figyelmeztették: a kapcsolatok rovására mehet, ha Peking megpróbálja kiszorítani a német cégeket Magyarországról, Görögországból és a Nyugat Balkánról.

A kínaiak csodálják Németországot, melynek neve náluk Tö kuó vagyis az Erény országa. Minthogy az Európai Unió legerősebb államáról van szó, ezért Peking nagyon figyel: mi lesz a Huawei-el Németországban. Meghajolnak-e az amerikai nyomás alatt vagy fontosabbnak tartják a virágzó kínai-német kapcsolatokat? Egész Európát érintheti a stratégiai döntés, mely az ötödik generációról születik Németországban …

Peking óva inti Európát a kínai cégek bojkottjától

  • Peking uniós nagykövete fenyeget

  • A szakértők a kritériumok szigorítását javasolják

  • Magyarország az elsők között szavazott a Huawei-re, hivatkozva azokra akik még nem döntöttek

  • Németország és Franciaország még nem döntött

Ha az Európai Unió akadályozza a Huawei ötödik generációs rendszerének bevezetését, akkor ennek “szörnyű” következményei lehetnek Európa számára! – Erről nyilatkozott Peking uniós nagykövete a londoni Financial Timesnak. Zsang Ming nagykövet kifejtette, hogy bízik benne: az európaiak kitartanak a szabadpiaci elvek és a multilaterális kereskedelem mellett.

De hogyha nem ezt teszik, akkor abból Kína levonja a következtetéseket. Ez elsősorban azt jelentheti, hogy Peking csökkenti a beruházásokat az uniós országokban illetve a saját piacán éppúgy diszkriminálja az európai cégeket ahogy azt az EU tenné a Huawei-jel és más kínai vállalkozásokkal. Mindezt nem véletlenül most közli Peking uniós nagykövete hiszen januárban teszi közzé álláspontját az a szakértői csoport, amely az ötödik generációs rendszerek bevezetésével foglalkozik az Európai Unióban. A szakértők a kritériumok szigorítását javasolják – értesült a brüsszeli Politico. Ez pedig azt jelentheti, hogy Németország és Franciaország nehéz döntés elé kerül: vagy szuverén módon dönt, és ezzel kivívja az USA rosszallását vagy pedig háttérbe szorítja a kínaiakat, akik viszont retorziókkal fenyegetnek.

Magyarország már megoldotta a problémát: a Huawei-re bízta az ötödik generáció rendszer bevezetését

annak ellenére, hogy Mike Pompeo amerikai külügyminiszter személyesen lobbizott ellene Budapesten. Orbán Viktor miniszterelnök akkor azt válaszolta neki, hogy Magyarországnak a két uniós nagyhatalom: Németország és Franciaország az irányadó ebben az ügyben. Csakhogy sem a németek sem a franciák nem döntöttek még miközben Magyarország elkötelezte magát a Huawei mellett.

Van-e nemzetbiztonsági kockázat ?

Washington azzal érvel, hogy az európai szövetségesek nagy nemzetbiztonsági kockázatot vállalnak akkor, ha a Huawei ötödik generációs technológiáját választják. Az európai szakértők megosztottak ebben a kérdésben, de a döntés elsősorban politikai. Trump rá akarja kényszeríteni európai szövetségeseit arra, hogy vegyék meg az amerikai technológiát akkor is, ha az még nincsen kész és minden bizonnyal drágább lesz mint a Huawei. Az európaiak többsége nem vállalja a többéves késlekedést ezen a kulcsfontosságú területen. Míg az Egyesült Államok stratégiai ellenfélnek tekinti Kínát addig az európaiak partnert látnak a kínaiakban, akik ellensúlyozhatják Trump brutális nyomulását. Ilyen feltételek mellett kell dönteniük a németeknek és a franciáknak az ötödik generációs technológiáról és egyben az USA-hoz és Kínához fűződő viszonyról. A hosszú időszakra szóló döntést hamarosan meg kell hozni Párizsban és Berlinben miközben senki sem sejti: marad-e Trump a Fehér Házban és vele a brutális önzésen alapuló amerikai politika? Vagy felváltja azt egy mérsékeltebb vonal, mely együttműködésre és nem konfrontációra törekszik Európával és Kínával ?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK