Kezdőlap Világ Oldal 13

Világ

Ujhelyi: biztosította az EP az ingyenes vonatbérlet-program folytatását!

Elfogadta az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése a mai napon azt az állásfoglalást, amely a jövő évi költségvetési kereteket és prioritásokat tartalmazza. Ennek egyik fontos tételeként az EP megerősítette, hogy az általam mentorált ingyenes InterRail-bérlet programja a következő évben is folytatódhat, az ehhez szükséges források rendelkezésre fognak állni.

Mint azt az elfogadott állásfoglalás is rögzíti: folytatni kell és tovább kell erősíteni a DiscoverEU pályázatot, különös tekintettel az Erasmus+ programba tervezett integrálása kapcsán.

Büszke vagyok arra, hogy elsőként karoltam fel ezt a kezdeményezést és segítettem a megvalósulását. Az elmúlt években eddig közel háromszázezer fiatal jelentkezett a programra, közülük ötvenezren tudtak élni az ingyenes vonatbérlet nyújtotta utazással. A program sikerét jól mutatja, hogy a Magyarországon elérhető bérletekre is közel tízszeres volt a túljelentkezés. Kétségkívül ez az Európai Unió egyik legprogresszívebb és legtöbb bővítési lehetőséget rejtő programja, amelyre a 2021 utáni hét éves költségvetésben várhatóan már évi százmillió euró fog rendelkezésre állni. Azon fogok dolgozni, hogy a program mind szélesebb kör számára elérhető legyen és erősíteni tudjuk az oktatási és ismeretterjesztő lehetőségeit.

A „FreeInterRail” alapötlete két német fiatal aktivistától, Vincent-Immanuel Herrtől és Martin Speertől származik, akik néhány éve arra tettek javaslatot, hogy az Európai Unió lepjen meg minden európai fiatalt egy ingyenes vonatbérlettel a 18. születésnapján. A végül DiscoverEU néven megvalósuló program nemrég európai nívó-díjat nyert.

Trump kész katonai erővel fellépni a törökök ellen

Pompeo külügyminiszter szerint Trump elnök kész katonai erőt is bevetni a török invázió ellen. Erről a CNBC televíziónak beszélt amikor elemezte a helyzetet Szíriában. Trump korábban kivonta az amerikai csapatok nagy részét Szíriából mire október kilencedikén Törökország megkezdte ott invázióját. Pence alelnök és Pompeo külügyminiszter ötnapos tűzszünetet harcolt ki Erdogan elnöktől. Ez kedden jár le. Erdogan fogadkozik: folytatja az offenzívát!

Ha elmélyül a válság Szíriában , akkor Trump elnök kész arra, hogy katonai erőt alkalmazzon egy NATO szövetségessel szemben! Ezt közölte Pompeo külügyminiszter, aki nem tisztázta: milyen helyzetben döntene Trump az amerikai erők bevetéséről Törökország ellen?! A NATO történetében először fordulna elő, hogy az USA fegyveres erői szembekerülnek egy szövetséges állam katonáival. A NATO alapszerződése elvben kizárja ezt a lehetőséget, de Trump a nemzetközi szerződések értelmezése terén soha nem bajlódott a részletekkel.

Mi az USA stratégiája a Közel Keleten?

Ezt nem közölte a nyilvánossággal Pompeo külügyminiszter Izraelben sem holott a zsidó állam az USA első számú szövetségese a térségben. Esper hadügyminiszter a szír válság kapcsán kijelentette: nekünk az olaj a fontos a térségben, és nem a kurdok sorsa! Ezért az olajkutak közelében megmaradnak az amerikai katonák Szíriában. Korábban ugyanis ezek az olajkutak az Iszlám államnak hajtottak hasznot. Méghozzá úgy, hogy

az embargó hatálya eső olajat olyan cég exportálta a világpiacra, melyet Erdogan elnök fia üzemeltetett.

Az amerikai stratégiát, ha van ilyen, nem értik a szövetségesek, akik emiatt mind nagyobb számban fordulnak Oroszország felé – ha katonai kérdésekről van szó, Kína felé, ha pénzre van szükségük. Az izraeli Haaretz szakértője szerint tudomásul kell venni, hogy az USA kivonul a Közel Keletről. Helyét a gazdaságban Kína foglalja el, mely a világ legnagyobb olaj és földgáz importőre, és amelynek pénze is van arra, hogy vásároljon. A katonai problémák rendezését pedig rábízza szövetségesére, Oroszországra …

És… eljöve Putyin ‘s megoldja a szír válságot

Erdogan török elnök Szocsiban tárgyal az orosz államfővel Szíriáról. Közben pedig ma lejár a határidő: véget ér az ötnapos tűzszünet a kurdokkal.

“Ha nem hagyják el a területet, akkor levágom a fejüket!”

– fogadkozott Erdogan.

Csakhogy közben szír kormány csapatok vonultak be a kivonuló amerikaiak helyére! Vagyis immár Erdogan akciójának semmiféle legitimitása sincsen Szíriában! – hangsúlyozza az Rt.com, mely általában a hivatalos moszkvai álláspontot visszhangozza.

Orosz csapatok is a helyszínen vannak, ők választják el a törököket és a szír kormány alakulatait. Ráadásul a törökök nem is reguláris csapatok hanem olyan milíciák, melyek Erdogan támogatását élvezik. Köztük vannak turkománok, akik szíriai törökök illetve olyan szunnita muzulmán dzsihád harcosok, akik együttműködtek az Iszlám állammal. Emiatt sokan aggódnak amiatt, hogy a törökök biztonsági zónájában újjászülethet az Iszlám állam. Ha valami, hát ez semmiképp sem áll Putyin érdekében.

Ha a dzsihád harcosok beteszik a lábukat Csecsenföldre, akkor a temetőbe váltanak jegyet.

Így fenyegette meg az Iszlám államot Kadirov, aki Putyin nevében vaskézzel kormányozza Csecsenföldet. Ahol az iszlamista lázadást Putyin könyörtelen módszerekkel számolta fel. Az orosz elnök nemrég látogatást tett Szaúd Arábiában, ahonnan a dzsihad harcosok gyakran kaptak támogatást. Mohamed bin Szalman trónörökös, aki egyben hadügyminiszter is, megígérte Putyinnak: a jövőben nem támogatják az Iszlám állam fanatikus harcosait.

Putyin tehát erős pozícióból tárgyal Erdogan elnökkel, akinek viszont valamiféle sikert fel kellene mutatnia. A nacionalista háborús kampányt épp azért kezdte el, hogy hanyatló hazai népszerűségét visszaszerezze. Ezért olyan kompromisszumot kell találni Szocsiban, mely mindenkinek megfelel – kivéve a szerencsétlen kurdokat, akiknek autonómia igénye újra a jövő ködébe vész.

Orbán Putyinnal közösen bábozta Trumpot?

Két vezető amerikai lap szerint Orbán és Putyin hatására fordult Ukrajna ellen Trump a nyáron. A Fehér Házban sokáig blokkolták Orbán fogadását.

Az impeachment (alkotmányos felelősségre vonási eljárás) elkezdődésében – jelenleg előkészítési fázisban van – is szerepe lehet Orbán Viktornak és Vlagyimir Putyinnak – olvasható ki a két vezető amerikai napilap, a The New York Times (NYT) és a Washington Post (WP) írásából, amelyek megállapításait a 444.hu foglalta össze. Eszerint Putyiné mellett Orbán keze is benne van abban, hogy Donald Trump véleménye Ukrajnáról alaposan megromlott.

Egyes tisztviselők szerint az amerikai elnök egyenesen arra is gyanakszik, hogy Ukrajnából akarták aláásni az ő 2016-os elnökválasztási kampányát. Az amerikai cikkek szerint se Orbán, se Putyin nem beszélték rá arra Trumpot, hogy Ukrajnából próbáljon terhelő adatokat kérni Joe Biden ellen, vagy hogy az országnak része lett volna a kampánya megfúrásában. Ugyanakkor becsmérlő leírásuk megerősítette Trump kedvezőtlen nézeteit Ukrajnáról, ami után a Fehér Ház szakértői már nem tudták meggyőzni az elnököt, hogy támogassa Kijevet.

A WP arról ír, hogy Orbán és Putyin meghatározó szerepéről egy zárt ajtós meghallgatáson George Kent, a külügyminisztérium helyettes államtitkára beszélt a múlt héten. Szerinte

Trump a magyar és az orosz vezető hatására döntött úgy, hogy lefolytassa azt a júliusi telefonbeszélgetést

az ukrán elnökkel, amiről aztán kiszivárgott, hogy terhelő adatokat kért a demokrata riválisa ellen.

Ebből óriási politikai botrány támadt Washingtonban, miután egy ismeretlen amerikai hírszerző feljelentést tett. Az derült ki, hogy Trump lényegében megzsarolta Volodimir Zelenszkijt, amikor július 25-ei telefonbeszélgetésükben terhelő bizonyítékokat kért Ukrajnától Joe Biden volt amerikai alelnök, a Demokrata Párt egyik fő elnökjelölt-aspiránsa ellen. (Biden egyik fia, Hunter egy ukrán gázvállalat igazgatótanácsának tagja volt évekig, miközben apja meghatározó szereplője volt az Egyesült Államok Ukrajna-politikájának, és jelentős összegeket keresett Ukrajnában.) Ennek érdekében visszatartott egy nagy összegű katonai segélyt Ukrajnától.

A demokraták

ezután jelentették be az impeachment előkészítését.

Szerintük az elnök hivatali visszaélést követett el, mert Bidenék lejáratásának céljából saját javára használta fel az elnöki hatalmat.

A külügyes Kent a vallomásban beszélt arról is, hogy az amerikai tisztviselők először bizakodtak, hogy Trump azért akar beszélni az áprilisban megválasztott Zelenszkijjel, mert az az Egyesült Államok partnere lehet abban, hogy elhárítsa az orosz agressziót és fellép a korrupció ellen.

Trump azonban Zelenszkij megválasztása előtt beszélt telefonon Putyinnal, majd fogadta Orbánt a Fehér Házban, ezek után pedig hirtelen sokkal rosszabb véleménnyel lett Zelenszkijről. Ennek tudható be, hogy eltávolította az addigi amerikai nagykövetet, nem engedte, hogy Mike Pence alelnök elmenjen Zelenszkij beiktatására, majd a 391 millió dolláros katonai segélyt is felfüggesztette.

A WP azt állítja, hogy

a Fehér Házban sokan ellenezték Trump és Orbán májusi találkozóját,

mert a magyar miniszterelnök leépíti a demokratikus intézményeket és konfliktusos viszonyban van az Egyesült Államok európai szövetségeseivel. Ezért már Trump elnökségének kezdete óta

próbálták blokkolni a találkozót,

mert az legitimálta volna az „Európában gyakran kiközösített” magyar vezetőt, másrészt tartottak attól, hogy Orbán rossz hatással lesz Trumpra.

Az ellenállás az év elején kezdett csökkenni, amikor új arcok jelentek meg az elnök hivatalában. Közülük külön kiemelték Mick Mulvaneyt, Trump kabinetfőnökét, akinek tetszettek Orbán jobboldali nézetei és szkeptikus hozzáállása az Európai Unióhoz.

Az amerikai lap szerint Orbán egy régi határvita és a magyar kisebbség helyzete miatt nincs jó véleménnyel Ukrajnáról. Ugyanakkor Zelenszkijjel szemben ideológiai kifogásai is vannak, mivel az új ukrán elnök a Nyugat szövetségesének tekinti magát.

Hogy készült az első szovjet atombomba?

Először tettek közzé szigorúan titkos iratokat Oroszországban arról, hogy miképp sikerült az oroszoknak nukleáris fegyvert előállítani alig négy évvel a Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadás után?!

1949 augusztus 29-én robbantották fel az első szovjet nukleáris bombát Szemipalatyinszk környékén a sivatagban. (Ez ma Kazahsztán, de akkor a Szovjetunió része volt). A Roszatom közzétette azt a három oldalas gépelt utasítást, melyben Moszkva elrendeli az atomfegyver elkészítését és kipróbálását. A szöveg szigorúan konspiratív: egy sugárhajtású motor előállításáról szól, melyet kétféle variációban kellett elkészíteni. Az egyik, amely “nehéz üzemanyagot használ”, a másik, amely “könnyűt”. Ez jelentette a plutónium illetve uránium alapú bombát.

Berija felügyelte az atom programot

A rettegett titkosrendőrség feje volt a felelős azért, hogy mielőbb megtörjék az amerikaiak atom monopóliumát. Ezért Lavrenytij Berija összegyűjtötte a Szovjetunió legkiválóbb atomfizikusait, akiknek a világtól elzárva kellett eredményt produkálni – méghozzá rohamtempóban. A program tudományos igazgatója Kurcsatov akadémikus volt. Ő kapta meg azokat a hírszerzői jelentéseket, melyeket a katonai felderítés eljuttatott a Szovjetunióba az Egyesült Államokból. Ily módon sikerült behozni az amerikaiak előnyét – alig négy év alatt. Nemcsak amerikai forrásból dolgoztak, de a náci Németország tudását is felhasználták. Hitler egyik kedvenc atomfizikusa segítette a munkát. Később von Ardenne ezért a társaival együtt Sztálin díjat kapott.

Amerikában gyanították, hogy az oroszok a kémkedésnek köszönhették a gyors sikert

Megkezdődött a vizsgálat, melynek során leváltották Oppenheimert, aki a Manhattan terv vezetője volt. Több tudóst letartóztattak és elítéltek. A Rosenberg házaspárt halálra ítélték és kivégezték. Az USA atom monopóliuma megtört pedig az amerikaiak erre alapozták stratégiai elképzeléseiket. A Roszatom minden bizonnyal Putyin utasítására tette közzé az első szovjet atombomba szigorúan titkos dokumentumait, melyek között azok a fotók is szerepelnek, melyeket az első atom robbantásról készítettek Szemipalatyinszk környékén 1949-ben.

Erdogan új iszlám államot akar Szíriában

Az izraeli ynetnews  véleménye szerint a törökök évek óta készülődnek arra, hogy megfojtják a kurd autonómiát, amely legyőzte az Iszlám államot. A portál szakértőjének állítja Erdogan ezt nem tehette volna meg az USA támogatása nélkül – érvel Tsur Shezaf.

Izraelnek is újra kell gondolnia egész biztonságpolitikai rendszerét, mely azon nyugodott, hogy Trump mindenképp támogatja a zsidó államot. Izrael a kurdok legelszántabb védelmezője volt a térségben. Nem titok: támogattak volna egy önálló kurd államot!

Ezért Rojava elveszítése fekete nap nemcsak a kurdok hanem Izrael számára is. Rojava a kurd autonómia neve Szíriában, amelyet az USA és Izrael pénzelt és támogatott. És amelyet Trump elárult. A kurdok keddig kaptak határidőt a zóna elhagyására. Erdogan elnök azzal fenyegeti őket, hogy levágja a fejüket ha nem vonulnak vissza!

Pompeo amerikai külügyminiszter arra ösztönözte Netanjahut, hogy ne Szíriára figyeljen hanem Iránra. A lényeg az, hogy Iránt elzárják Libanontól, ahol a síita milíciák szoros szövetségesei Teheránnak. Már az Iszlám államnak is ez volt a küldetése. Ezért számíthatott kezdetben az USA és Törökország jóindulatára. Sőt Törökország ennél is többet tett: az Iszlám állam szankciókkal sújtott olaját Erdogan elnök fia árusította a világpiacon! Az Iszlám állam dzsihád harcosai számíthattak a törökök jóindulatú támogatására a különböző terrorakciók során. Emiatt Erdogan elnököt rendszeresen figyelmeztették Brüsszelből, Párizsból, Londonból és Berlinből.

Most mégiscsak zöld utat kapott a török offenzíva a kurdok ellen Washingtontól. Ebből látszik, hogy az USA újragondolta közel-keleti stratégiáját, és Izrael nem számíthat olyan feltétlen támogatásra mint korábban.

Erdogan elnök biztonsági zónája pedig az Iszlám állam utóda lesz Szíriában – figyelmeztet az ynetnews katonai szakértője, aki szerint ezzel Izrael stratégiai pozíciója is komolyan meggyengül majd.

Főhet Orbán feje: Tusk kerülhet a néppárt élére

Egyelőre egyedüli jelöltként Donald Tusk lehet az Európai Néppárt elnöke egy hónap múlva. A lengyel politikus nem kedveli Orbánt és rendszerét, és az ő ideje alatt dönthetnek a Fidesz sorsáról, amit novemberben várhatóan elhalasztanak. A helyzet mintha mindenkinek jó lenne.

A francia Joseph Daul helyébe Donald Tusk kerülhet az Európai Néppárt (EPP) elnöki posztjára – írta a Euronews egy belga lap híre alapján. A korábbi lengyel miniszterelnök, jelenleg az Európai Tanács leköszönő elnöke egyelőre az egyetlen jelölt az EPP élére. Tusk közismerten nem nagyon kedveli Orbán Viktort és főleg a magyar rendszert. Se annak antidemokratikus volta, se Putyin-barátsága miatt.

Az EPP kongresszusát egy hónap múlva tartják. Márciusban, amikor felfüggesztették a Fidesz tagságát, erre az alkalomra utalták a végső döntést, addig pedig a „három bölcs” vizsgálódik arról, megfelel-e a magyar kormány működése a jogállamisági feltételeknek. Ez az eleve inkább időhúzásként és alibiként elhatározott vizsgálati jelentés se fog valószínűleg elkészülni a kongresszusig.

Jelenleg ugyanis nincs a kongresszus napirendjén a Fidesz ügye.

Ez voltaképpen megfelel mindkét félnek. A Fidesz az EPP-ben ugyan nem kaphat tisztségeket, de ez nem vonatkozik az Európai Parlamentre, ahol eddig négy fideszest meg is választottak posztokra. Ezzel az EPP nem veszíti el a 13 magyar szavazatot, a Fidesz pedig nem került ki a „senki földjére” azután, hogy elmaradt a szélsőjobb Orbán által is annyira áhított áttörése az EP-választáson. És addig a németek (CDU, CSU) elkerülhetik az állásfoglalást a Fidesz ügyében.

Ez viszont azt jelenti, hogy – a Fideszt a tavaszi Soros-Juncker-plakáthadjáratig védő – Daul helyébe lépő Tusk vezetése veszi át a magyar párt sorsának intézését.

Erdogan tiltott fegyvereket is bevet a kurdok ellen

Napalmot és foszfor bombákat is alkalmaz a törökök légiereje a kurdok megfélemlítésére Szíriában – közölte a kurd milícia, melynek az amerikai-török megállapodás értelmében keddig kell elhagyniuk területüket. Kedden Erdogan elnök “véletlenül” Szocsiban tárgyal Putyin orosz államfővel.

Közben új bíráló csatlakozott Erdogan akciójának kritikusaihoz: Matteo Salvini szerint a törököket mindenképp meg kell állítani Szíriában !

Az Európai Uniónak határozottan fel kellene lépnie annak érdekében, hogy Erdogan offenzívája mielőbb véget érjen! – jelentette ki Matteo Salvini, aki nem is oly rég még Olaszország erős embere volt. A Liga vezére a párizsi Le Point hetilapnak adott hosszú interjút, melyben kifejti, hogy készen állnak a kormányzásra. Matteo Salvini, aki miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter volt az előző kormányban, maga buktatta meg azt, mert ő akart miniszterelnök lenni. Ehelyett maradt a miniszterelnök, aki immár Salvini ellenfelével, a baloldallal kormányozza együtt Olaszországot. Ráadásul egészen más irányban mint Salvini, aki szereti magát “a szuverenista erők európai vezérének” tekinteni. Ebben a minőségében igen jó kapcsolatot ápol Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki többször is a támogatásáról biztosította Matteo Salvinit. A törökök offenzíváját Szíriában azonban pontosan ellenkezőképp ítélik meg. A magyar diplomácia azzal indokolja Erdogan támogatását, hogy ily módon a szír menekültek hazájukba térnek vissza, és nem jönnek Európába. Erdogan azzal fenyegetőzik, hogy 3,5 millió szír menekültet indít Európa felé, ha offenzívája leállítására kényszerítik. Salvini viszont arra mutat rá, hogy Erdogan katonai akciója újabb válságot idéz elő Szíriában újabb menekültekkel. Vagyis ahelyett, hogy megoldaná a menekült problémát, épp ellenkezőleg fokozza azt.

Ezért arra buzdítja az Európai Uniót, hogy kényszerítse rá Erdogant a visszavonulásra. Erre azonban csak az USA vagy Oroszország képes, mert megfelelő katonai erővel csakis ők rendelkeznek. Mike Pence amerikai alelnök így is ért el tűzszünetet miközben a helyszínen az oroszok választják szét a szembeálló török és szír csapatokat.

Boris Johnson a Brexit elhalasztását kérte

Boris Johnson telefonon értesítette az Európai Tanács elnökét, Donald Tuskot, hogy Nagy Britannia  még a szombati napon, hogy levelet küld, amelyben kéri a Brexit újabb halasztását kéri.

Annak ellenére, hogy a miniszterelnök ragaszkodott ahhoz, hogy nem fog „tárgyalni” az Egyesült Királyság EU-tagságának további meghosszabbításáról, szombat este megerősítette, hogy ilyen meghosszabbítást kér.

Tusk várhatóan konzultál az EU vezetõivel a reagálás módjáról. “Ez néhány napot vehet igénybe” – mondta a forrás.

A brüsszeli tisztviselők szerint nem volt kétséges, hogy Johnson benyújtja a meghosszabbítás iránti kérelmet annak ellenére, hogy a miniszterelnök megpróbálta megkérdőjelezni egy ilyen döntést szükségszerűségét.

A szóvivő azt mondta: „Az Európai Bizottság tudomásul veszi az Alsóházban szombaton zajló szavazást az úgynevezett Letwin-módosításról, ami azt jelenti, hogy magáról a visszavonási megállapodásról nem a tegnapi napon szavaznak.

“Az Egyesült Királyság kormányának az a feladata, hogy a lehető leghamarabb tájékoztasson minket a következő lépésekről.”

Halasztást kell kérni a Brexitről

Egy csavaros módosító elfogadásával a brit alsóház arra kényszeríti Boris Johnsont, hogy mindenképpen kérje a Brexit újabb halasztását január végéig. Magát a megállapodást nem is tárgyalták meg.

Elfogadta szombat délután a londoni alsóház azt a módosító indítványt, amelynek célja a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás formális jóváhagyásának halasztása mindaddig, amíg a megállapodás jogi szövegét a parlament teljes egészében törvénybe nem iktatja. A 322-306 arányban elfogadott módosítás

gyakorlatilag a Brexit halasztását is jelenti,

mivel következményeként nagy valószínűséggel szombaton a tervekkel ellentétben nem lesz szavazás a Brexit-egyezmény jóváhagyását célzó kormányzati indítványról.

Ennek egyenes következményeként érvénybe lépett az a törvény, amelynek alapján Boris Johnson miniszterelnöknek még szombaton, brit idő szerint 23 óráig kezdeményeznie kell az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit halasztását a jelenleg érvényes október 31-i Brexit-határnapon túl.

A képviselők azt a módosító indítványt szavazták meg, amelynek célja a Brexit feltételrendszerét rögzítő, e héten elért megállapodás formális jóváhagyásának halasztása mindaddig, amíg a megállapodás törvénybe iktatásához szükséges összes joganyagot, köztük az egyezmény szövegét a parlament törvénybe nem iktatja.

Reagálásában Johnson kijelentette, hogy nem hajlandó tárgyalni az EU-val a halasztásról, és a törvény őt erre nem is kötelezi. Azt ugyanakkor nem mondta, hogy nem írja meg a halasztást kezdeményező levelet.

Az Európai Bizottság tudomásul veszi, hogy a brit alsóház egyelőre nem szavazott a Brexit-megállapodásról.

Ez után a brit kormány feladata az, hogy mielőbb tájékoztassa az Európai Bizottságot a továbbiakban tervezett lépéseiről.

Boris Johnson brit kormányfő csütörtökön írta alá a módosított Brexit-megállapodást Jean-Claude Juncker bizottsági elnökkel, amit aznap az állam- és kormányfők szerve, az Európai Tanács azonmód jóvá is hagyott. Johnson ezt a megállapodást szerette volna jóváhagyatni ma a brit parlament alsóházával.

A csel azonban ekkor érkezett egy Oliver Letwin nevű képviselő javaslataként. A megállapodás elmaradása esetére a halasztás kérését kötelezővé tevő szeptemberi törvény megszavazása miatt a konzervatívoktól kizárt mintegy 20 képviselő egyike a szerzője a módosítónak. Ezt többpárti támogatással nyújtotta be.

A módosítóként elfogadott törvény lényege az, hogy megfordítják a Brexit-kilépési jogalkotást. Vagyis előbb (a parlament által) ratifikálni kell a brit kilépés szövegét és utána szavazni a megállapodásról. A képviselő szerint ezzel lehet kizárni azt a veszélyt, hogy megállapodás nélkül esik ki az Egyesült Királyság október végén az EU-ból.

Az első lépésként most megszabott „előszavazásra” akár sor is kerülhet október 31-ig, de nagy a veszélye annak, hogy kicsúsznak a határidőből. Aminek következménye az, hogy megállapodás nélkül esne ki az ország az EU-ból.

A szeptemberi törvény ma éjfélig adott időt a megállapodás megerősítésére, pontosabban arra kötelezte Johnsont, hogy ennek hiányában kötelező kérnie a Brexit elhalasztását három hónappal január végéig. Ezért lényegében nincs más választása Johnsonnak, hogy kezdeményezze ezt. A megállapodás nélküli kilépést már hónapokkal ezelőtt kizárta az alsóház.

Tehát egy jogtechnikainak álcázott módosítással mégis csak arra kényszerül Johnson, hogy mindenképpen kezdeményezze a Brexit újabb elhalasztását a megállapodás nélküli kilépés elkerülésére. Ehhez azonban Az EU-nak is hozzá kell járulnia.

FRISS HÍREK

A bírák elné...

Szabadságjog...

Brit választ...

Kérdezni tud...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK