Kezdőlap Világ Oldal 13

Világ

Nem jött be a brexit

47 ezer cég táncol a csőd szélén Nagy Britanniában, és azt a brexit furcsa utóhatásának tartja a legtöbb szakértő, hogy ilyen sok vállalkozás jutott csődközelbe. Különösen az építési vállalkozók és az ingatlanos cégek kerültek bajba – írja a londoni Guardian.

25%-kal nőtt a kritikus pénzügyi helyzetben levő vállalkozások száma az Egyesült Királyságban, ahol több mint 47 cég néz bizonytalan jövő elé az idei évben. A baj az, hogy a 25%-os növekedés az utolsó három hónapban egy pontosan ugyanakkora növekedés után következett vagyis a mélyrepülés nemcsak, hogy folyamatos, de a helyzet egyre rosszabb.

Red Flag – vörös zászló – ezt a nevet viseli a kiadvány, amely összegyűjti a kritikus helyzetbe került cégeket. Az építőipar illetve az ingatlan biznisz jelenti az összes csődközeli cég csaknem egyharmadát. Drámai mértékben nőtt a pénzügyi csőd szélére jutott egészségügyi és oktatási cégek száma: 41%-os az emelkedés. Miért?

“Nehéz éve volt a gazdaságnak 2023, mert magas lett az infláció és a kamatláb,  meggyengült a fogyasztói bizalom, és mindenkit sújtott a rezsiköltségek és más váratlan kiadások növekedése. Mindez viharos helyzetbe sodorta az egész üzleti világot Nagy Britanniában”

– mondja a Begbies Taylor egyik partnere. Julie Palmer arra emlékeztet, hogy a Bank of England villámgyorsan emelte a kamatlábat 0,1%-ról 5,25%-ra, hogy ily módon tartsa kézben az inflációt, mely ennek ellenére 10% fölé ment. Így aztán méregdrága lett az adósság finanszírozása, amely az alacsony kamatláb mellett még nem okozott gondot.

“Cégek ezrei, melyek vígan eladósodtak az alacsony kamatláb idején, azon vették észre magukat, hogy csak nehezen tudják finanszírozni az adósságot. Emiatt rengeteg brit cég, amely eddig optimistán nézett a jövőbe, 2024-ben kénytelen a létéért küzdeni.”

A listán csaknem 540 ezer olyan cég szerepel, amely “jelentős pénzügyi gondokkal küszködik”.

Brexit utóhatás

2008, a nagy pénzügyi válság óta nem ment ilyen sok cég csődbe Nagy Britanniában mint 2023- ban, és a trend minden bizonnyal folytatódik majd az idén.

“Sok cég adta le a vészjelzést 2023-ban, és ezek közül sok meg is bukik majd az idén”

– hangsúlyozza Susannah Streeter, a Hargreaves Lansdown pénzügyi elemző osztályának vezetője. Aki ehhez hozzátette:

”csaknem mindenki recesszióra számít 2024-ben.”

Londoni főpolgármester: jó lenne újra benne lenni a vámunióban

A brexit hibájának tartja Sadiq Khan, London főpolgármestere, hogy ilyen gyengén muzsikál Nagy Britannia gazdasága. A fabiánus társaságban a baloldali főpolgármester elmondta, hogy a brexit már eddig is több mint 30 milliárd fontos kárt okozott a brit fővárosnak. A főpolgármester, aki harcolt a brexit ellen, évek óta érvel azzal, hogy Nagy Britanniának vissza kellene térnie az európai vámunióba, amely fellendülést hozhatna a brit gazdaságban. A konzervatív kormány elutasít minden hasonló gondolatot, és az ellenzéki Munkáspárt is óvatos. A Munkáspárt ugyanis vezet a közvélemény-kutatási listákon, és ezt nem akarja kockára tenni a brexit elleni nyílt kiállással. A főpolgármester viszont semmit sem veszíthet a brexit elleni fellépéssel hiszen London lakosságának többsége mindig is ellenezte Nagy Britannia kilépését az Európai Unióból – írja a londoni Guardian.

NATO főtitkár: Putyin nem fenyegeti a NATO-t

Jens Stoltenberg brüsszeli sajtóértekezletén megerősítette, hogy “az észak-atlanti katonai szervezet egyetlen tagállama ellen sem látunk orosz fenyegetést.”

Zelenszkij ukrán elnök állandóan ennek az ellenkezőjét hangsúlyozza mondván Putyin egész Európát fenyegeti, ezért kell mindenkinek Ukrajnát támogatnia! Tusk lengyel miniszterelnök osztja Zelenszkij vélekedését, és a balti államok is tartanak Oroszországtól. A NATO azonban tisztában van a katonai realitásokkal: Oroszországnak semmilyen esélye sem lenne az észak-atlanti katonai szövetséggel szemben.

Ha viszont ez a helyzet, akkor miért nem köt fegyverszünetet a NATO Ukrajna feje fölött Oroszországgal? Ezt kérdezi Donald Trump, aki ismét nagy győzelmet aratott egy republikánus előválasztáson Iowa után  ezúttal New Hampshire államban. Az USA ex elnöke, aki szeretne visszakerülni a Fehér Házba, állandóan fogadkozik: napok alatt megoldaná az ukrajnai háború ügyét oly módon, hogy tárgyalna Putyinnal Zelenszkij ukrán elnök feje fölött. Az amerikai republikánusok ugyan ezért akadályozzák a 60 milliárd dolláros támogatást Ukrajnának,  és nem is valószínű, hogy ezt valósítaná meg, ha ismét elnökké választanák, de szájkaratéban mindig is verhetetlen volt..

Orbán Viktor magyar miniszterelnök is részt vesz ebben a diplomáciai hadműveletben azzal, hogy megvétózta az Európai Unió 50 milliárd eurós támogatását a fronton egyre nehezebb helyzetbe kerülő Ukrajna számára.

Német pénzügyminiszter: egyedül nem győzzük Ukrajna támogatását

Már amikor Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke jelezte, hogy az Európai Unió 50 milliárd eurós segélycsomagot állít össze Ukrajnának, Lindner pénzügyminiszter közölte:

”ez nincsen benne a német költségvetésben.”

Később azután Scholz kancellár bejelentette, hogy négy év alatt Németország 4 milliárd helyett 8 milliárd eurós támogatást nyújt. Erre a népszerűtlen német kormány azért vállalkozott, mert Biden amerikai elnök megkérte Berlint, hogy nyújtson támogatást Ukrajnának addig is amíg Washingtonban sikerül megszavaztatni a 60 milliárd dolláros támogató csomagot Ukrajnának. Kijevben közben Marcsenko pénzügyminiszter közölte: az első negyedévben még elketyeg Ukrajna költségvetése, de utána már nem lesz képes béreket fizetni a közszolgálati dolgozóknak, ha nem kap támogatást Nyugatról.

Az Európai Unió rendkívül csúcstalálkozót rendez február elsején, hogy jóváhagyja az Ukrajnának szánt támogató csomagot. Brüsszel puhítja Orbán Viktort, aki ezt a pozíciót arra használja föl, hogy minél több pénzt zsaroljon ki Brüsszeltől. Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke két tűz között van: az Európai Parlament perli a bizottságot, mert kiutal 10 milliárd eurót Magyarországnak. Ursula von der Leyen viszont azt hangsúlyozta az Európai Parlament előtt, hogy 20 milliárd euró továbbra is az ablakban van: ezt a magyar kormány csak akkor kaphatja meg, ha teljesíti a brüsszeli feltételeket. A legkényesebb kérdés a korrupció: a Transparency International szerint az elmúlt időszak 30 milliárd eurós uniós utalásából körülbelül 10 milliárd eurót vágtak zsebre Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei.

Oroszországban korrupció miatt fagyoskodik sok család a nagy orosz tél kellős közepén

Kéttucat orosz tartományból jelentették, hogy időnként leáll a fűtési rendszer a tél kellős közepén amikor helyenként mínusz 25 fokot vagy még többet mutat a hőmérő. Márciusban választások lesznek Oroszországban úgyhogy ez nem túl jó előjel Vlagyimir Putyinnak.

“Viseljen kalapot Vlagyimir Vlagyimirovics, mert nálunk igencsak hideg van. Nekünk pedig szükségünk van egy egészséges elnökre” – így üdvözölték a távoli Habarovszk városában az odalátogató államfőt a kirendelt hivatásos rajongók. Akik lehet, hogy otthon  fagyoskodnak, de miért?

“A problémák gyökere még a szovjet időkben keresendő, akkor ugyanis mindent centralizálni akartak, és ez meg is történt az energia gazdálkodásban is. Csakhogy ennek a centralizálásnak nem az volt a célja, amit hivatalosan hirdettek:

“olcsón fűteni a családok otthonát” hanem az ipar és a főként a hadiipar ellátása”

– nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Vlagyimir Milov egykori energiaügyi államtitkár, aki ellenzékivé vált, mert nem értett egyet Putyin politikájával az utóbbi időben.

Hogyan fűtik jelenleg az orosz otthonok többségét a nagyvárosokban? “Nagy hőközpontok működnek a városok határában, és innen csővezetéken érkezik a melegvíz  a lakásokba. Ha nagyon hideg van, akkor a víz, melynek fel kellene fűtenie a lakást, már lehűlt mire odaérkezik. Ez a helyzet Habarovszkban is, ahol 15 kilométerre van a hőközpont a város centrumától.”

Másutt eltörhetnek a régi csövek: Szibéria legnagyobb városában Novoszibirszken a lakások fele fűtés nélkül maradt, mert eltört egy fontos vezeték. A másfél milliós város lakossága napokig fagyoskodott. Ilyen hidegben ez életveszélyes különösen, hogy a leállás az iskolákat és a kórházakat sem kíméli.

Ellopták a felújítási pénzeket

A Szovjetunió bukása után a kormányok dollármilliárdokat  utaltak ki az infrastruktúra karbantartására. Csakhogy a kiutalt pénzek nagy része sohasem érkezett meg a célhoz hanem menetközben lenyúlták kormányközeli kezek. Az orosz infrastruktúra így nem más mint egy nagy Potyemkin falu: Nagy Katalin cárnő kegyence szépen kifesttette a külső falakat, melyeket az uralkodó láthatott miközben hagyta lepusztulni a házakat. Putyin Oroszországában ugyanez folyik: a karbantartó munkások sokszor visszatemetik a vezetéket nehogy kiderüljön a korrózió, melyet már rég el kellett volna tüntetni, de nem történt semmi viszont a pénz szőrén szálán eltűnt!

A háború kezdete – 2022 február 24 óta – nagy gond a munkaerő hiánya is Oroszországban. A rosszul fizetett karbantartó munkára nem könnyű dolgozókat találni.

Hogy oldja meg Putyin a problémát? Befogja a sajtó száját! A háborús helyzetre hivatkozva tilos olyan negatív híreket közölni a kormánypárti sajtóban, melyek arról szónak , hogy a nagy hidegben sok millió orosz család kerül életveszélybe, mert leáll a fűtés. Ellenzéki források két tucat tartományból kaptak ilyen jelentéseket, és ezek fele közel van Moszkvához. Pedig már Sztálin elrendelte, hogy Moszkvában, ha törik ha szakad mindig melegnek kell lennie. A grúz diktátor ugyanis fázott Moszkvában. Ezért gyakran időzött Délen, ebben Putyin is követi , aki Szocsi környékén építette fel téli rezidenciáját, melyet azután az ellenzéki Navalnij videója tett világhírűvé: több mint százmillióan látták! Navalnijt a tél kellős közepén egy olyan fegyintézetbe vitték, amely a messze északon van. Legutóbbi bírósági kihallgatásán azzal kezdte válaszát:

“borzasztó hideg van a fegyházban!”

Putyin minden pénzt a háborúra költ

Egy hónapos háborús kiadás elég lenne arra, hogy felújítsák a lepukkant energia hálózatot Oroszországban – állítják ellenzéki szakértők. Ehelyett mi történik? Felére csökkentették az infrastruktúra költségvetését a következő évekre egészen 2026-ig.

Peszkov, Putyin szóvivője mindeközben “herkulesi erőfeszítésről beszél az energia hálózat felújítására.”

Azt elismerte, hogy évtizedek mulasztásait nem lehet helyrehozni napok alatt.

”Hova tűnt a pénz? Rejtély. Végre soknapos szünet után újra van fűtés. Újra élünk, eddig csak túléltünk”

– nyilatkozta egy 76 éves asszony Novoszibirszken a Politiconak, de kérte, hogy csak a keresztnevet írják ki: Ludmilla.

Trump népszerűbb mint Biden pedig az USA gazdasága egész jól működik

Az Egyesült Államokban a választópolgárok többsége a pénztárcája alapján ítéli meg a helyzetet, és a többség dühös és elégedetlen, de miért? Miért elégedetlen az USA-ban a választópolgárok jórésze?

“A gazdaság a fontos” – hangsúlyozta 1992-ben a választási kampány során Bill Clinton, aki nyolc évre be is költözött a Fehér Házba. A proteszt szavazat most is az ellenzéket – minden valószínűség szerint – Donald Trumpot erősíti. Biden elnök, aki nyolc évre tervezi a karrierjét a Fehér Házban igyekezett mindent megtenni annak érdekében, hogy az amerikai választópolgárok jól érezzék magukat a bőrükben, és papíron jók az eredmények: a magas inflációt sikerült úgy megfékezni, hogy nem állt le a gazdaság mint Európában. A munkaerőpiacon könnyű elhelyezkedni. A társadalmi különbségek nőttek, de Biden elnök igyekezett mindent megtenni az alacsony jövedelmű rétegek támogatására. Személyesen elment a sztrájkoló autógyári munkások közé, és nyíltan hirdette: a munkaadók többet tehetnének a munkások életszínvonalának megőrzése érdekében.

A Fehér Ház közvetített a szakszervezet és a munkaadók között, és fontos szerepet játszott a kompromisszumban. A Gini koefficiens, mely a bérek és jövedelmek egyenlőtlenségét mutatja drámai mértékben nőtt Trump elnöksége idején, de Biden alatt leállt. Az egyenlőtlenség nem nőtt – legalábbis ezt mutatják a statisztikák, de nem így érzik az Egyesült Államok választópolgárai. Nem véletlenül: az egészségügyi kiadások ugyanis az egekbe emelkedtek. Részben az infláció miatt részben pedig azért, mert a lakosság öregszik. Mind több amerikai család adósodik el amiatt, hogy nem tudja fizetni az egészségügyi számlákat. Távolról sem csak a szegényekről van szó hanem sok középosztálybeli család kerül nehéz helyzetbe, mert az egészségbiztosítása nem fedezi a kórházi költségeket.

A fiatalok félnek a jövőtől

Míg korábban az Egyesült Államokban optimizmus uralkodott a jövő kilátásaival kapcsolatban manapság a fiatalabb korosztályok távolról sem olyan magabiztosak mint a szüleik vagy a nagyszüleik voltak ifjúságuk idején. Ennek technológiai okai is vannak hiszen a mesterséges intelligencia a munkahelyek 60%-át fenyegetheti a nem is oly távoli jövőben. Ezt mutatta a hollywoodi színészek és forgatókönyvírók elhúzódó sztrájkja. A fiatalok bizonytalanságát fokozza, hogy a zöld átmenet az Egyesült Államokban is igencsak problematikus: a gazdasági és környezetvédelmi érdekek gyakran keresztezik egymást.

A fiatalok esélyeit rontja, hogy a szülők és a nagyszülők jórésze ül a pénzén. Manapság sokáig élnek az Egyesült Államokban, ezért a fiatalok úgy érezhetik: nincs esélyük olyan életszínvonalra mint a szüleiknek.

Méregdrága lett a színvonalas oktatás, melyet a családok többsége nem tud megfizetni. A diákhitel pedig sokszor csapdának bizonyul, mert sokan évekig – évtizedekig képtelenek visszafizetni a kölcsönt.

“A szülők nemzedékével való összehasonlítás igazságtalan, mert amikor ők kiléptek a munkaerő piacra, akkor a globalizáció miatt pezsgés volt a világgazdaságban, ahol most nagy a bizonytalanság” – írja a Project Syndicate oldalon Pinelopi Koujianu Goldberg, a Yale egyetem közgazdász professzora, aki a főszerkesztője az American Economic Review-nak, és korábban dolgozott a Világbankban is.

A professzor hozzáteszi: nagyon megnőttek az igények is:

“én a Yale egyetemen végeztem, ahol 2007-ben 18 ezren jelentkeztek felvételre, 2027-re már most 52 ezer jelentkező van, és hol van még 2027?”

A fiatalok úgy érzik, hogy most sokkal kevésbé van lehetőségük a feljutásra   mint Bill Clintonnak vagy Barack Obamának, akik alulról küzdötték fel magukat a Fehér Házig.

“Vagyis ma már távolról sem csak a gazdaság számít mint 1992-ben” – hangsúlyozza a Yale egyetem közgazdász professzora az amerikai választópolgárok elégedetlenségének okairól a 2024-es választási évben.

Templom avatás Indiában avagy a hindu fasizmus mint az USA szövetségese

“Eljött Ram isten, évszázadok várakozása után megérkezett. Oly sok áldozat és oly sok türelem után megjött Ram isten” – ezekkel a szavakkal avatta föl az új hindu templomot Ayodhaban Narendra Modi indiai miniszterelnök, akinek pártja a BJP 2014-ben került hatalomra, és most harmadszor is győzni akar a világ legnépesebb államában.

Indiában a lakosság többsége a hindu vallást követi, de több mint egyharmada más vallású és nem is a hindi az anyanyelve. A BJP viszont a hindu vallású Indiát hirdette meg szemben Gandhival, aki az állam és az egyház szétválasztása mellett foglalt állást. Nem véletlenül: Indiában jelenleg mintegy 200 millió muzulmán él, akik megdöbbenve vették tudomásul, hogy egy lerombolt mecset helyén hindu templom épült. A BJP hívei azzal érvelnek, hogy a mecset egy régi hindu szentély helyén állt. Ezért rombolták le, és ezért emelték most Ayodhaban a Ram isten templomot.

“Most ebben a szent pillanatban 1000 éves birodalom alapjait rakjuk le. Most mindnyájan letesszük az esküt arra, hogy egy sikeres, csodálatos, isteni Indiát építünk föl együtt”

– hangsúlyozta Narendra Modi miniszterelnök. Mit szólnak ehhez a muzulmán, keresztény vagy buddhista kisebbség tagjai?

Az USA lecserélte Kínát Indiára

1972-ben az Egyesült Államok úgy döntött, hogy a Szovjetunióval szemben szövetséget köt Kínával, amelyet 1949 óta vaskézzel irányít a kommunista párt, és amellyel háborúban állt korában – 1950-1953.

Kína az USA támogatásával megerősödött, Washingtonban úgy ítélték meg, hogy túlságosan is, ezért 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánították az egykori szövetségest. Gyorsan meg is találták az új szövetségest Indiában: “a világ két legnagyobb demokráciája immár együttműködik egymással” – jelentette be Joe Biden elnök Narendra Modi társaságában Washingtonban. Már mindenki igyekszik megfeledkezni arról, hogy Modit tíz éven keresztül nem is fogadták az Egyesült Államokban, mert pártja, a BJP pogromot szervezett a muzulmánok ellen Gujarat államban. Ennek során több ezer embert megöltek. Gujarat állam főminisztere a kérdéses időben nem volt más mint Narendra Modi. Akit azután már Trump elnök is szőrös keblére ölelt, majd folytatta a barátkozást Joe Biden is. Az USA – India barátság közös alapja a Kína ellenesség. Létrehoztak egy olyan négyes szövetséget, amely Ausztráliával és Japánnal együtt megpróbálja mérsékelni Kína befolyását Ázsiában és a Távol Keleten.

India persze óvatos: az 1,4 milliárd lakosú állam tisztában van azzal, hogy Kína mint szomszéd mindenképp megmarad, ezért továbbra is tagja a BRICS szövetségnek: Brazília – Oroszország – India – Kína – Dél Afrika.

India hasznot húz az Oroszország elleni szankciókból: felvásárolja az orosz olajat, majd finomítja azt. Ezek után mint indiai áru kerül a piacra, melyet természetesen nem sújt semmiféle szankció. India Oroszországnak rúpiában fizet vagyis nem költ kemény valutát az olaj üzletre.

Jelenleg a nagyhatalmak közül India fejlődik a leggyorsabban, több mint évi 7%-kal. Ezt követi Kína több mint 5%-kal. Az USA növekedése 2-3%, az Európai Unió pedig stagnál. India hatalmas népessége és fejlődőképessége miatt hamarosan a világ három legerősebb nagyhatalma közé kerül az USA és Kína társaságában. Az Egyesült Államok és Kína versengésében India játszhatja a mérleg nyelvét. Kérdés persze, hogy egy soknemzetiségű és sokvallású országban miként tudja vezetni Indiát egy hindu elit, melyet nem épp a tolerancia jellemez a kisebbségek irányában.

Csődben a Csíki Sör tulaja, Szijjártó Péter barátja?

Mivel Magyarország „nemzeti” söre román, így teljesen érthetetlen, hogy a magyar diplomataútlevéllel rendelkező román állampolgársággal is bíró tulajdonosának miért nem nézik el, ha gyorshajtáson érik. Arról nem is beszélve honnan szerezzen 650 eurót melyre ebből kifolyólag megbütették. Talán majd a magyar kormány nyújt neki ismételten segítséget, hiszen ez az összeg bagatellnek az eddig megkapott magyar kormányzati támogatáshoz képest.  

Lénárd András, a Csíki Sör egyik tulajdonosa 162 kilométeres sebességgel száguldott az autópályán a magyar határ közelében Nagylaknál amikor a rendőrök megállították Bukarestben regisztrált Bentley luxus autóját. A gyorshajtásért 3300 lejes bírságot szabtak ki, ez mintegy 650 eurónak felel meg.

A dúsgazdag erdélyi vállalkozó nem hajlandó fizetni arra hivatkozva, hogy ő magyar állampolgár és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter megbízottja. Románia törvényei kimondják – összhangban a nemzetközi joggal -, hogy kettős állampolgárság esetében az a mérvadó, hogy melyik állam területén követtek el bűncselekményt. Miután ez Románia területén történt, ezért az erdélyi vállalkozónak fizetni kell. Csakhogy neki magyar diplomata útlevele is van. Ez ebben az esetben nem jelent mentességet, de a budapesti külügy még nem foglalt állást az ügyben.

Romániában Lénárd András román állampolgárnak számít függetlenül attól, hogy magyar diplomáciai útlevele is van.

Gyémántgyűrűvel jegyezte el a magyar celebet

Lénárd András, a többi magyar oligarchához hasonlóan nem szűkölködik, és ezt nem is titkolja. Míg Mészáros Lőrinc, aki tavaly 150 milliárd forinttal növelte vagyonát, és újra a leggazdagabb magyar lett, aki a Földközi tengeren yachton nyaralt miközben a magyar lakosság többségének  csökkent az életszínvonala, Lénárd András gyémánt gyűrűvel jegyezte el Kárpáti Rebeka magyar celebritást. Az egykori szépségkirálynő 17 évvel fiatalabb az erdélyi vállalkozónál. A vállalkozó szellemű Lénárd András korábban lányokkal is kereskedett, az FBI emiatt érdeklődött utána az Egyesült Államokban. A sörgyár Tiltott Csíki sör Don’t Rush videó kampányával botrányt okozott, mert a gyár női alkalmazottaival úgy reklámozta a csíki söröket, hogy azt a feminista polgárjogi szervezetek szexistának minősítették.

A holland társtulaj csődeljárást kezdeményezett

Erről számol be a Magyar Hang, amely korábban hosszan foglalkozott a Csíki Söröket forgalmazó Lénárd András ügyeivel. Az erdélyi vállalkozó ugyanis dúskál a magyar kormányzati támogatásban, és valószínűleg korábban is csak úgy sikerült elkerülnie a csődeljárást, hogy Budapestről “kisegítették.” Miért? Erre az egyszerű kérdésre éppúgy mint más Orbán Viktorhoz hűséges oligarchák esetében sosincs válasz pedig a magyar miniszterelnök nem arról híres, hogy ingyen osztogat milliókat. Lénárd András 25 millió eurós beruházást hajtott végre sörgyára mellett Csíkszentsimonban. Ehhez jelentős összegű állami támogatást kapott Budapestről. Az Európai Unió jelentős részben azért is tartja vissza az eurómilliárdokat az Orbán kormánytól, mert egyáltalán nem világos, hogy mihez kezd azzal a magyar miniszterelnök, aki a pénzek jórészét rokonainak, barátainak és üzletfeleinek juttatja. A Transparency International szerint a legutóbbi hétéves uniós támogatás 30 milliárd eurós összegéből mintegy 10 milliárd landolt Orbán Viktor rokonainak, barátainak és ügyfeleinek zsebében.

A magyar miniszterelnök szívesen élvezi népszerűségét a Székelyföldön: nemrég a népszerű csíkszeredai jéghoki csapatnak szurkolt unokái  és Novák Katalin köztársasági elnök kíséretében Brassóban. Novák Katalin társas oldalára feltette a videót, melyen ria, ria Hungária kiáltással szurkolt a csíkszeredai jéghokicsapatnak Brassóban.

Az orosz csodafegyver nem produkál csodát az ukrán fronton

0

Azt állapították meg kínai katonai szakértők a hiperszonikus Kinzsal rakétáról, melyet Putyin elnök úgy jellemzett, hogy minden védelmet képes áttörni, és nagy pusztítást okoz az ellenségnek. Nem így van – konstatálták kínai katonai szakértők, akik figyelmesen követik a háború menetét Ukrajnában.

“Mind több tény bizonyítja, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna információi hitelesek az orosz Kinzsal rakéta hatékonyságáról” – írta Jin Csie katonai szakértő egy hadiipari szaklapban Kínában. “A Kinzsal rakétának az oroszok állításával ellentétben nem lesz nagy hatása a csatatéren” – hangsúlyozza a kínai szakértő, aki szerint a felújított amerikai Patriot védelmi rendszer képes a Kinzsal rakéták elfogására. A másik probléma az orosz csodafegyverrel az, hogy nem pontos vagyis a Patriot rendszer azért nem fogja el, mert a Kinzsal hiperszonikus rakéta amúgyis célt téveszt. A Patriot rakéták igen drágák, ezért a rakétavédelmi rendszer parancsnokának kétszer is meg kell gondolnia, hogy minden támadó rakéta ellen be akarja-e vetni azt. A drágaság mellett az is problémája Ukrajnának, hogy utánpótlási gondok vannak, mert az amerikaiaknak a gázai háború miatt Izraelt is el kell látniuk a Patriot rendszer rakétáival.

Mi a baja a Kinzsal rakétának? Az, hogy Putyin és a vezérkar sürgette a rakéta tervezőit: mielőbb készüljenek el vele, mert ők már készülődtek a háborúra, amely már 2014 óta húzódott Ukrajnában, és 2022-ben magasabb fokozatba kapcsolt. A Kinzsal rakéta nem más mint az Iszkander továbbfejlesztett változata, melynek hatékonysága elmarad a várttól – szögezi le a kínai szakértő. Aki rámutat: ez tulajdonképp a nyolcvanas évek szovjet technológiája, csakhogy a világ azóta sokat haladt előre. Egy másik kínai katonai szakértő szerint a Kinzsal valójában nem is igazi hiperszonikus rakéta, mert igaz ugyan, hogy fel tud gyorsulni ilyen sebességre, arra azonban nem képes, hogy manőverezzen is ilyen gyorsaság mellett. A kínai szakértők megjegyzik, hogy maguk az oroszok is tisztában lehetnek a hiányosságokkal, mert kezdetben a Mig 31-es  harci gépekből lőtték ki a Kinzsal rakétákat, de mivel a Mig 31-eseknek be kell repülniük az ukrán légvédelem terébe, és így sebezhetővé válnak. Ezért mostanában már a Su 34-esek fedélzetéről lövik ki a Kinzsal rakétákat, amelyek távol vannak az ukrán légvédelemtől viszont így a találati biztonság sokkal rosszabb, mert az orosz csodafegyver nem tud manőverezni vagyis menetközben nem irányítható. A Su 34-es viszonylag lassú gép pedig a Kinzsal rakétának az kell a hiperszonikus sebesség eléréséhez, hogy a hordozó repülőgép is gyors legyen.

Más problémákra is rámutatnak a kínai szakértők például arra, hogy az amerikaiaknak sokkal több a műholdjuk Ukrajna felett mint az oroszoknak, ezért a Kinzsal rakéta irányítása is problematikussá válhat az információk hiánya miatt.

Végül pedig itt a nyugati szankciók problémája: Oroszországnak egészen egyszerűen nincsen elég chipje ahhoz, hogy elég Kinzsal rakétát gyártson, mert ezen a területen a szankciók nagyon hatékonyak. Mindössze havi négy új Kinzsal rakétát képes előállítani jelenleg az orosz hadiipar – az ukrán hírszerzésnek ezt a jelentését amerikai források is megerősítik.

Mi ebből a tanulság Kína számára?

A kínai szerzők nem említik, de az amerikai sajtó igen, hogy a kínai diplomácia irányítója, Vang Ji letette a nagyesküt Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadónak: nem szállítanak olyan chipeket Oroszországnak, melyek szerepelnek a nyugati szankciós listákon. Jake Sullivan arra is figyelmeztette a kínaiakat, hogy ellenőrizni fogják az ígéret betartását, és amennyiben annak megszegését tapasztalják, akkor azt komoly szankciók követhetik immár Kína ellen. Pekingnek százszor fontosabb az amerikai kapcsolat mint Oroszország, ezért valószínűleg be is tartják ígéretüket.

A kínai szakértők azt a tanulságot vonják le a Kinzsal kudarcaiból, hogy saját hiperszonikus rakétájuk, a Dongfeng fejlesztésére kell koncentrálniuk. Ennek a hiperszonikus rakétának manővereznie is kell tudnia a magas sebességen. A másik fontos tanulság a kínaiak számára az, hogy az oroszok képtelenek megszervezni a sorozatgyártást márpedig a háború eszi a haditechnikát. Nagy számban kell előállítanunk a Dongfeng hiperszonikus rakétát – vonják le a tanulságot a kínai szakértők.

Peking a haditechnikában is verseng az Egyesült Államokkal, de a kínaiak tisztában vannak azzal, hogy e tekintetben nagyon komoly a lemaradásuk.

Ennek az a fő oka, hogy a kínai elit nem akarta elkövetni a Szovjetunió hibáját, amely apait anyait beleadott  a hadiipari fejlesztésekbe, és emiatt elhanyagolta a többi szektort. A Szovjetunió jelentős részben azért bukott meg 1991-ben, mert nem bírta a hadiipari versenyt a Nyugattal. Ezért Peking nyomatékosan hangsúlyozza, hogy nem akar hidegháborút. Li Csiang kínai miniszterelnök valóságos békegalambként tűnt fel Davosban a világgazdasági fórumon, ahol ő bizniszről beszélt míg a nyugatiak jórészt geopolitikáról. A kínai képmutatáson túl emögött józan számítás rejtőzik: a gazdaság terén jóval nagyobb esélye kínálkozik Kínának az USA utolérésére mint a hadiiparban, ahol sok évtizedes lemaradást kell behoznia. Pekingben ezenkívül azt is felmérték, hogy a háború kontraproduktív: mind a Szovjetunió mind az Egyesült Államok belebukott az afganisztáni katonai kalandba noha jóval gyengébb ellenféllel álltak szemben. Putyin Ukrajna elleni sikertelen agressziója szintén arról győzheti meg a kínaiakat, hogy a régi bölcsességet vegyék elő:

“az okos ember a hegytetőről nézi a tigrisek harcát a völgyben.”

Fel kellene gyorsítani a zöld átmenetet az Európai Unióban

90%-kal kellene csökkenteni a melegház hatást 2040-ig az Európai Unióban. A jelenlegi tempó ugyanis nem elég ahhoz, hogy a zéró kibocsátást elérje az Európai Unió 2050-re – állapította meg a tudományos tanácsadó testület. A brüsszeli bizottság hamarosan elő is terjeszti a javaslatot – mondta el két magasrangú uniós tisztviselő a Politico tudósítójának.

A 90%-os csökkentést az 1990-es bázishoz mérik a tudósok, akik 90-95%-ot javasoltak, és a brüsszeli bizottság ebből választotta a legalacsonyabb határértéket. A brüsszeli bizottság február hatodikán terjeszti elő hivatalosan a javaslatot, de miután júniusban választások lesznek, ezért a vele kapcsolatos további teendők már mind az új adminisztrációra várnak.

Magyarország, amely a következő soros elnök lesz az Európai Unióban, azt javasolja, hogy az ezzel kapcsolatos döntést a Tanács hozza meg, melyben minden tagállamnak vétójoga van – írja a brüsszeli Politico.

Eddig egyedül Dánia jelezte nyíltan, hogy számára elfogadható a 90%-os csökkentés, Bulgária és Lengyelország úgy foglalt állást, hogy meg lehet vitatni ezt a célt.

Nem jól halad a zöld átmenet az Európai Unióban

Miközben a politikai akarat lankad főként a választások miatt, a tudományos tanácsadó testület arra hívta fel a figyelmet, hogyha minden így megy tovább, akkor nem teljesül a 2050-es zéró kibocsátás célkitűzés.

A 15 tagú tudós testület tisztában van azzal, hogy a kívánatos környezetvédelmi döntéseknek magas politikai ára van. Jól példázza ezt a német parasztgazdák jelenlegi tüntetés sorozata, mely nehéz helyzetbe hozta a koalíciós kormányt Berlinben. A tudósok megállapították, hogy az agrárszektor különösen elmarad a zöld átmenet követelményeinek a teljesítésében. A német kormány, amelyben a zöldek is benne vannak, csökkenteni akarja a gázolaj állami támogatását, de a parasztgazdák ezt nem akarják elfogadni, mert számukra ez azt jelentheti, hogy csökken a versenyképességük a piacon.

A tudományos tanácsadó testület ugyanakkor azt javasolja, hogy azonnal a kétszeresére kellene emelni a melegházhatás csökkentését, ha az Európai Unió el akarja érni az 55%-os tervezett célt 2030-ra. A zöld átmenet gyorsítása megkezdődött a legtöbb tagállamban, de a tudósok számításai szerint ez csak 49-51%-os csökkentést tesz lehetővé 2030-ig. Ha a jelenlegi tempó folytatódik, akkor 2050-ben nagy valószínűséggel az Európai Unió nem éri el a zéró kibocsátást, sőt messze a kitűzött cél alatt marad.

Mit lehet tenni?

A tagállamok kormányainak határozottabban kellene lépniük vagy hogyha ezt nem teszik meg, akkor Brüsszelnek kell közbeavatkoznia – javasolja a tudományos tanácsadó testület.

“Komoly házifeladat vár mindenkire” – mondta el újságíróknak Ottmar Edenhofer, a tudományos tanácsadó testület elnöke. Aki azt javasolja, hogy amennyiben a tagállamok nem hoznak megfelelő intézkedéseket a júniusi határidőig, akkor a brüsszeli bizottság terelje jogi útra az ügyet: vigye bíróság elé illetve alkalmazzon büntetéseket.

A következő brüsszeli bizottságnak meg kellene változtatnia a környezetvédelmi adózás egész rendszerét az Európai Unióban – javasolják a tudósok, akik magasabb adókat sürgetnek a fosszilis fűtőanyagokra, és a légitársaságok adókedvezményeinek megszüntetését is tanácsolják. A jelenlegi brüsszeli bizottság már próbálkozott ezzel 2021- ben, de az elképzelés a nagy ellenállás miatt megbukott.

A leginkább húsbavágó javaslatok a mezőgazdaságot érintik.

Az agrárszektor nem csökkentette szignifikánsan a melegház hatást az elmúlt 20 évben. “Itt a legnagyobb a lemaradás a zöld átmenet terén” – hangsúlyozta a tudományos tanácsadó testület elnöke. Aki szerint az Európai Unióban érzékelhető mértékben csökkenteni kellene a hús, a tej és a tojás fogyasztását ahhoz, hogy teljesüljenek a környezetvédelmi vállalások. A baj az, hogy a javaslatok nemcsak a parasztgazdáknak nem tetszenek, de a fogyasztóknak sem, mert ők úgy vélik, hogy a környezetvédelmi adó újra megindítaná az inflációs hullámot, amely sok tagállamban életszínvonal csökkenést jelentett.

A tudósok ezért azt javasolják, hogy a gazdag háztartások vállaljanak magukra többet a zöld átmenet finanszírozásában.

Brüsszelnek lépéseket kellene tennie a lakosság energia és nyersanyag fogyasztásának csökkentésére: Európa földgázfüggő, és ezt meg kell szüntetni! – fogalmaznak igen határozottan. Bírálják a rezsitámogatás rendszerét, melyet sok tagállam alkalmaz az energiaválság negatív következményeinek kivédésére. Az állami támogatás csökkentése vagy megvonása természetesen igen problematikus egy választási évben – írja a brüsszeli Politico.

A vér testen kívüli szűrésére reményt ad a betegeknek

Amerikai orvosok disznómájat csatoltak egy agyhalott testéhez. 72 órán keresztül sikeresen szűrte a vért – számolt be a kísérletről  egy detroiti portál.

A kísérletet  során a Pennsylvaniai Egyetem sebészei végezték. A sebészek külsőleg egy sertésmájat erősítettek egy agyhalott emberi testhez, és figyelték, hogyan szűri meg a vért, ami egy nagy lépés afelé, hogy végül májelégtelenségben szenvedő betegeknél is kipróbálják a technikát. Ez lehetővé tette egyfajta „híd” kialakítását a vértisztításhoz, hasonlóan a veseelégtelenség esetén végzett dialízishez.

Az elhunyt szervei nem voltak alkalmasak adományozásra, ezért családja megengedte, hogy testét kutatásra használják fel.

A kísérlet során az orvosok genetikailag módosított sertésmájat használtak. Egy olyan eszközhöz kötötték, amely általában segíti a donor emberi máját az átültetés előtt. A vérkeringést speciális eszközökkel tartották fenn.

A vizsgálat eredménye az emberi vér szűrése volt sertésmáj és speciális eszközök segítségével 72 órán keresztül. A sebészek szerint a donor teste mindvégig stabil maradt. A máj sem sérült meg.

Az orvosok hosszú ideje dolgoznak a „májdialízis” eszközeinek kifejlesztésén. Az új kísérlet egy lépést jelent ennek a technikának a májelégtelenségben szenvedő betegeken végzett jövőbeni vizsgálatai felé. Jelenleg körülbelül 10 000 ember van az Egyesült Államokban a májátültetésre várólistán.

Emlékeztetni kell arra, hogy az USA-ban meghalt egy férfi, akire az orvostudomány történetében másodszor ültettek át disznószívet. Ez majdnem hat héttel a műtét után történt.

Zelenszkij, a kijevi Mór

Kétségbeesetten kalapozott pénzért Volodimir Zelenszkij Davosban a világgazdasági fórumon, ahol Kína kormányfője nem kívánt találkozni vele pedig korábban Peking még béketervet is közzétett, és Davosban nyugati diplomaták is úgy nyilatkoztak, hogy Kína nélkül nehéz lenne békét teremteni Ukrajnában.

Az ukrán pénzügyminiszter közölte: az első negyedévben még eldöcög a költségvetés Kijevben, de március 31 után kifogy a pénz a kasszából. Az USA 60 milliárd dolláros támogatása pedig éppúgy a levegőben mint az Európai Unió 50 milliárd eurója. Az előbbit Trump hívei akadályozzák Washingtonban, az utóbbit pedig Orbán Viktor magyar miniszterelnök vétózta meg az Európai Unió legutóbbi csúcstalálkozóján. Trump és Orbán e tekintetben is szorosan együttműködik, de miért?

Orbán nem Putyin hanem Trump bábuja Brüsszelben

A magyar miniszterelnök már réges-régen leírta Oroszországot, mert észrevette, hogy az orosz elit képtelen versenyképes gazdaságot létrehozni a hatalmas területű ásványkincsekkel bőségesen ellátott országban. 2010-es hatalomra jutása előtt csakis az Egyesült Államokban és Kínában tett hosszabb látogatást. Washingtonban a demokraták leírták a magyar miniszterelnököt, aki ezekután Trumpot választotta. Trump azt állítja, hogy pillanatok alatt rendezné az ukrajnai válságot oly módon, hogy Zelenszkij feje fölött megállapodna Vlagyimir Putyinnal. Trump elképzelése mögött stratégiai koncepció rejtőzik, melyet olyan szakértők dolgoztak ki mint a nemrég elhunyt Henry Kissinger. Az USA egykori külügyminisztere kiváló diplomáciatörténész is volt, és ebben a minőségében többször is felhívta a döntéshozók figyelmét: az Egyesült Államok érdeke ugyanaz mint a Brit birodalomé volt vagyis megakadályozni egy kontinentális birodalom létrejöttét, amely az Atlanti óceántól a Csendes-óceánig tart. Ezért küzdött Őfelsége kormánya Napóleon császár ellen, és ezért szálltak partra 1944 júniusában az angol-amerikai csapatok Normandiában, mert Marshall és Eisenhower tábornok attól tartott, hogyha sokáig késlekednek, akkor Sztálin marsall csapatai érik el az Atlanti partokat.

Zelenszkij, a kijevi Mór

Az Egyesült Államok szempontjából Zelenszkij szereplése tökéletesen sikeres volt: hosszú évtizedekre tönkretette Oroszország és az Európai Unió együttműködését. A Mór tehát teljesítette  küldetését, a Mór mehet – ahogy Shakespeare ezt Othello esetében megfogalmazta. Ukrajnának valószínűleg bele kell törődnie a területet a békéért programba, melyet Zelenszkij elnök elutasít. Biden vagy Trump meneszti-e a hősiesen kiálló ukrán elnököt, a végeredmény szempontjából mindegy. Washingtonnak ugyanis új oka van arra, hogy megállapodásra törekedjen Putyinnal, ez pedig a gázai háború. A CIA gyanúja szerint a Hamász terrorakcióját Izrael ellen az oroszok és az irániak együtt készítették elő.

A Hamász magasrangú küldöttsége nemsokkal a terrorakció kezdete után Moszkvában tárgyalt.

Blinken amerikai külügyminiszter, aki megpróbálja sarokba szorítani Oroszországot, kénytelen volt rádöbbeni Izraelben, hogy az USA immár képtelen egyedül rendezni a közel-keleti helyzetet ahogy ez még Henry Kissingernek a Jom Kippur háború idején sikerült. Négyszer is járt Izraelben az amerikai diplomácia jelenlegi vezetője, aki gyakran hivatkozott ott zsidó származására is, de hiába: Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közölte: semmiképp sem fogadnak el egy palesztin államot! Márpedig ez az előfeltétele annak a béketervnek, melyet a mérsékelt arab államok – élükön Szaúd Arábiával előkészítenek – az USA csendes jóváhagyásával. Emiatt a gázai háború is elhúzódik márpedig két ilyen konfliktus finanszírozása sok az amerikai és az európai választóknak. Ezért egyre nehezebb pénzt szerezni a külföldi segélycsomagra mind Washingtonban mind pedig Brüsszelben.

Kínán kívül mindenki rosszul jár

A kínai katonai akadémiákon tananyag Szun Ce mester értékelése a háborúról, amelyben ez a klasszikus megállapítás szerepel:

“az jár a legjobban, aki kimarad belőle!”

Li Csiang miniszterelnök gazdasági együttműködést ajánlott a Nyugatnak Davosban. Hszi Csin-ping elnök letette a nagyesküt Biden elnöknek:

“Amíg én állok Kína élén nem támadjuk meg Tajvant, ha az USA nem támogatja a sziget függetlenségét.”

A tajvani választások után Biden elnök sietett megerősíteni: “Az USA továbbra sem támogatja Tajvan függetlenségét.”

Kína közel-keleti béketervet tett közzé, és Vang Ji külügyminiszter bejárta a térséget. Pekingben takaréklángra állították a világhatalmi terveket, mert észrevették, hogy ennek nyílt deklarálása csak ellenfeleket teremt a számukra. Minek beszélni róla, inkább csinálni kell – ez az új kínai irányvonal, amely hosszútávra játszik ellentétben az Egyesült Államokkal, ahol két öregember viaskodik egymással miközben egyikük sem tudja, hogy merre van előre?!…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK