Tökéletes bizalom avagy a hatalom mindent tud az alattvalókról

0
358
Facebook

A kommunista Kína mindig is rendőrállam volt, de az informatika segítségével a Covid pandémia idején tökélyre fejlesztette megfigyelési rendszerét. Ez derül ki abból a kínai ellenzéki filmből, amely angolul a Total Trust – Tökéletes Bizalom címet viseli.

A megfigyelt személyekről a hatalom olykor többet tud mint ők maguk hiszen az értékelésnél figyelembe veszik az eddig összegyűjtött információkat is, melyeket a szóban forgó személy esetleg már elfelejtett. Jelenleg a kínai kommunista párt negyedik számú vezetője irányítja a nagy társadalmi megfigyelési rendszert. Ő tanult az Egyesült Államokban is, és annak a Fudan egyetemnek a professzora, amely európai egyetemét Budapesten tervezi felépíteni. Ez a sanghaji egyetem Kína három legfontosabb felsőoktatási intézménye között helyezkedik el, a másik kettő Pekingben van. Mindhárom egyetemet külföldi vallási intézmények alapították. Kínában csak olyan politikus kerülhet be a felső vezetésbe, aki jó nevű egyetemen végzett: Hszi Csin-ping elnök például a pekingi Csinghua egyetem diákja volt. Ez az egyetem a pekingi Pejtaval együtt alkotja a nagy triót, amelyet a legkiválóbb kínai felsőoktatási intézmények képeznek.

Permanens értékelés

A városokban élő összes kínai állampolgár számíthat arra, hogy életét tökéletesen megfigyelik, és pontozzák. -50 pontot jelent, ha valaki beadvánnyal fordul a hatalomhoz. Abból ugyanis az tűnik ki, hogy valamivel nincsen megelégedve. Márpedig Kínában elvárás, hogy az alattvalók mindennel legyenek megelégedve, változtatni a dolgok menetén csakis a kommunista pártnak van joga. Minden fölülről érkezik, az alul lévők egyetlen és legfontosabb feladata az engedelmesség. Mindez nem újdonság Kínában Konfuciusz rendszere már a császárok korában  is így működött. Kínában 1911-ben bukott meg a császárság, majd hosszú polgárháborús időszak után 1949-ben a kommunista párt átvette a hatalmat Pekingben, és beköltözött a Tiltott Városba. A kommunista párt úgy működik mint a mandarinok kasztja a császári időkben.

A cél a Mennyei Harmónia – a Tien An, amelyről Peking központi terét elnevezték. Itt gyülekeztek a tiltakozó diákok 1989 tavaszán, és itt végzett velük a hadsereg a kommunista párt megbízásából. A diákok valamiféle reformokat akartak, amelyek közelebb viszik Kínát a nyugati modellhez, de a kommunista párt elitje viták után másként döntött. Teng Hsziao-ping, Kína akkori erős embere ezt úgy foglalta össze, hogy a politikában semmi, a gazdaságban minden megváltozhat. Megszületett a kommunista párt diktatúra és a piacgazdaság furcsa szövetsége. A modell a bukott Szovjetunió helyett Szingapúr lett, ahol az államkapitalista rendszer gazdasági csodát produkált. A kommunista kínai piacgazdaság hasonlóképp világraszóló eredményeket ért el a gazdaságban: második helyre hozta fel Kínát a világgazdaságban. Körülbelül félmilliárd kínai immár nyugati színvonalon él és fogyaszt, de az 1,4 milliárd lakos többsége még mindig nyomorog jórészt faluhelyen.

Átveszi-e Orbán Viktor is a kínai megfigyelési és értékelési rendszert?

Az európai jogrend szerint ez elfogadhatatlan, de a szükségállapot, melyet a szervilis parlament megszavaz és meghosszabbít, lehetőséget teremthet erre is. Rogán Antal nem véletlenül kapta meg az ellenőrzés jogát a titkosszolgálatok fölött is bár valószínűleg maga Orbán Viktor is rajtuk tartja a szemét. A hatalom mindent tudni akar, és a modern informatika erre szinte korlátlan lehetőségeket teremt. A problémát mindinkább nem is az információk megszerzése hanem az értékelése jelenti. Már 2001 szeptember 11-én is kiderült, hogy a különböző titkosszolgálatok és az FBI szinte mindent tudtak a készülő Al Kaida merényletről, csak épp nem állt össze a kép csak utólag. Ugyanez történt Franciaországban is, ahol egyszerre nyolc helyszínen hajtottak végre gyilkos terrorakciókat iszlamista merénylők, de ezt nem tudta megakadályozni a terrorelhárító rendszer Párizsban. A rendőrség és a titkosszolgálatok egyetlenegy vezetőjét sem váltották le a terrortámadás miatt, melynek több mint 200 halottja és sok sebesültje volt, mert mindegyik szervezet tette a dolgát, csak épp a kép utólag állt össze.

Orbán Viktor hatalma jelenleg oly erős, hogy nincsen szüksége általános megfigyelési rendszerre. A hatalomtól való egzisztenciális  függés elég a rendszer stabilitásához. Egyelőre. Ezért aztán létrehozták a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amely jelenleg még fogatlan tigris, nincs intézkedési joga, de gyűjtheti az adatokat. Amelyeket azután bármikor elő lehet venni.

Az információ hatalom, és a kínai példa mutatja, hogy meghatározó fontossága lehet a rendszer stabilitásában. Orbán ezért is adta egy kézbe a médiát és a titkosszolgálatot, hogy szinte teljes legyen a kontroll. Némi gondot jelent Orbán Viktornak a világháló, melytől erős tűzfal óvja a kínai kommunista rendszert. Amíg a választópolgárok egzisztenciális függése a hatalomtól fennáll addig ez nem okoz különösebb gondot Orbán Viktornak, aki mindent meg is tesz azért, hogy továbbra is a szegényház királya maradjon az Európai Unió szegényházában.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .