Kezdőlap Világ Oldal 15

Világ

Győzedelmes török harcos a XXI. századból

Egy görög blogbejegyzés szerint így teremtenek békét a szír határ mentén az előrenyomuló török csapatok.

Azért nekünk nagy szerencsénk van, hogy Szijjártó külgazdasági és külügyminiszter úr megnyugtatta szent hazánkért aggódókat: török barátaink megvédenek minket az embertelen terrorizmustól.

Az új brüsszeli bizottság december elsején kezdhet

Ezt mondta a sajtónak David Sassoli, az Európai parlament elnöke. November elsején kellene megkezdenie a munkáját a brüsszeli bizottságnak, de erre mind kevesebb az esély miután Magyarország és Románia után Franciaországnak is új biztos jelöltet kell állítania.

Macronnak egyelőre nincs új jelöltje az európai biztos posztjára miután Sylvie Goulard-t leszavazta az Európai parlament. A francia elnök nem érti a helyzetet hiszen a három nagy párt család szerinte megegyezett a jelöltekről. A néppártiak és a szocialisták ezt cáfolják. Sőt a brüsszeli Politico értesülései szerint a legnagyobb frakció ki akarta nyírni Macron jelöltjét. Amikor megszavazta Sylvie Goulard jelöltségét a jogi bizottság, akkor egy néppárti képviselő ezt írta társainak: nyugi, nyugi, most átengedtük, de a parlamentben úgyis leszavazzuk! Később törölték a bejegyzést, de jól mutatja az Európai Néppárt hangulatát. Miért buktatták meg Sylvie Goulard? Hivatalosan azzal érveltek , hogy az EU parlamentje nem fogadhat el olyan jelöltet akinek Franciaországban távoznia kellett a kormányból pénzügyi visszaélések miatt. Csakhogy Sylvie Goulard időközben visszafizette a kérdéses pénzt az Európai parlamentnek és ezt mindenki tudta is. A jogi bizottság ezért nem kifogásolta a jelölését. Vagyis nyilvánvalóan nem róla volt szó hanem Macron elnöknek üzentek. Két ügyet rónak fel az Európai Néppártban Macronnak: az egyik Weber megbuktatása. A másik pedig a magyar jelölt elmeszelése. A Politico ezzel kapcsolatban gúnyosan írja: Macron elnök hangsúlyozta, hogy közeledni kíván a közép-kelet-európai tagállamokhoz. Valószínűleg nem arra gondolt, hogy a három elutasított jelölt közül kettő közép-kelet-európai (Magyarország és Románia) egy pedig francia lesz!

Ki lehet az utóda Sylvie Goulard asszonynak?

A belső piac szabályozása igen fontos a franciáknak különösen azért, mert idetartozik a hadiipar is. Ezért ezt mindenképp szeretnék megtartani. Korábban Macron elnök megkérdezte hadügyminiszterét és pénzügyminiszterét: nem akarnak-e biztosok lenni Brüsszelben, de mind a ketten nemmel válaszoltak.

Jelölt persze van bőven, de a francia elnöknek újra végig kell gondolni: mekkora befolyása van valójában Brüsszelben?

Az ellenzéki Figaro Párizsban arról ír, hogy megalázó vereséget szenvedett Macron elnök Brüsszelben. Arra utalnak, hogy Sylvie Goulard asszonyt csúnyán leszavazták az Európai parlamentben. Az új jelölt persze nemcsak tőle függ hanem elsősorban Ursula von der Leyen asszonytól, akinek Sylvie Goulard jó barátnője volt! “Ursula von der Leyen ragaszkodott hozzá, hogy ő legyen a francia jelölt” – állítja Macron elnök. Ursula von der Leyen szóvivője sem cáfolni sem megerősíteni nem kívánta ezt az információt hiszen maga a bizottsági elnök is Macron jelöltje volt.

Lyonban a francia köztársasági elnök kijelentette, hogy egyelőre nincsen újabb jelöltje. Még Michel Barnier neve is újra felmerült. Csakhogy ő a brexit fő tárgyalója és a brit kilépés határideje éppúgy november elseje mint a brüsszeli bizottság megalakulásának tervezett időpontja. Kissé kaotikus helyzet bontakozik ki Brüsszelben, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy Romániában megbukott a kormány. Vagyis a román biztos jelölése éppúgy bizonytalan mint a franciáé vagy épp a magyaré. Ráadásul a három össze is van kapcsolva egymással úgyhogy Ursula von der Leyen asszonynak minden diplomáciai képességére szüksége lesz, ha azt akarja: a brüsszeli bizottság mielőbb üzemképes legyen, és végre valós problémákkal foglalkozhasson…

Halle: Vallomást tett a Yom Kippur merénylő

A 27 éves Stephan B. szélsőjobboldali és antiszemita nézeteivel indokolta, hogy a zsidóság ünnepén megtámadott egy zsinagógát Halle városában Németország keleti részén.

Két embert megölt és hetet megsebesített. A zsinagógába nem sikerült betörnie, mert annak a védelmi rendszere jól működött. Az ügyészség két rendbeli gyilkosság és hét rendbeli gyilkossági kísérlet miatt emel vádat a szélsőjobboldali terrorista ellen.

A német parlament felsőháza, a Bundesrat egy perces néma felállással tisztelgett az áldozatok emléke előtt. Az Alkotmányvédelmi hivatal szerint növekedett az antiszemita bűncselekmények száma Németországban. Kétféle veszélyt különböztetnek meg: az egyik a neonáci szélsőjobboldali terrorizmus, a másik pedig az iszlamista antiszemtizmus. A Yom Kippur merényletet az ügyészség egyértelműen az első csoportba sorolja. Merkel kancellár az ország sok más vezető politikusához hasonlóan elítélte az antiszemita merényletet és szigorúbb fellépést sürgetett a terrorista csoportokkal szemben Németországban.

A brüsszeli bizottság bírósághoz fordul a lengyel jogi reform miatt

Az EU bizottsága szerint veszély fenyegeti a bírák függetlenségét Lengyelországban, ezért az európai bírósághoz fordultak a jogi reform ügyében. A brüsszeli bizottság távozóban van hiszen november elsején új bizottság kezd munkába, már persze ha addig Ursula von der Leyen csapatát megszavazza az Európai parlament.

A brüsszeli bizottság még a lengyelországi választások előtt tette meg ezt a lépést. A közvélemény-kutatások szerint a kormányzó pártnak, a PiS – nek jó esélye van arra, hogy ezúttal is győzzön. Tavasszal is ők nyerték az európai választásokat annak ellenére, hogy az ellenzék összefogott ellenük. Most nincs ilyen ellenzéki összefogás, ezért a PiS győzelme igencsak valószínű.

Orbán Viktor miniszterelnök többször is jelezte: Magyarország megvétóz minden olyan brüsszeli döntést, mely szankciókat alkalmazna Lengyelországgal szemben. Ezért Varsóban nyugodtan alhatnak, de más szempontból okozhat gondot a brüsszeli bizottság döntése. Az európai pénzek elosztásánál figyelembe vehetik az egyes nemzeti kormányok és az uniós jog viszonyát, és azok az államok kevesebb pénzt kaphatnak, melyek Brüsszel véleménye szerint megsértik ezeket az alapelveket.

Az Európai Parlament leszavazta Macron biztos jelöltjét

Sylvie Goulard kapta volna a nagyon fontos területet, mely az Európai Unió belső piacát szabályozza. Az Európai parlament nagy többséggel ellene szavazott. Sylvie Goulard – Macron egykori minisztere – tudomásul vette a döntést.

“Ha le kellett mondania a francia miniszterségről etikai problémák miatt, akkor miért választhatnánk jó lelkiismerettel uniós biztossá?” – tette fel a kínos kérdést az Európai Néppárt frakcióvezetője, aki arra szólította fel a képviselőket, hogy ne szavazzák meg Sylvie Goulard jelöltségét. A szóban forgó etikai probléma: fiktív állások, melyeket uniós forrásokból fedeztek. Sylvie Goulard emiatt távozott a francia kormányból. Azt hangoztatta: ha elítélik, akkor lemond a biztosi posztról is. Addig az ártatlanság vélelmére hivatkozott. Éppúgy mint maga Macron elnök, aki fenntartotta Sylvie Goulard jelöltségét azután is, hogy miniszterének távoznia kellett a francia kormányból.

Macron elnök sok háttéralkut kötött az európai választások után. Ő javasolta a brüsszeli bizottság élére Ursula von der Leyen asszonyt, akit az európai képviselők – ha kis többséggel is – de megszavaztak. Azóta viszont visszadobták a magyar és a román jelöltet. Most pedig Franciaország jelöltje járt ugyanígy …

Moszkva hibrid háborút folytat a Nyugat ellen

Ennek elit alakulata a GRU , a katonai hírszerzés 29155-ös csapata – állítja a New York Times, amely hosszú cikket szentel a témának. Már legalább egy évtizede működik ez az elit alakulat, de a nyugati kémelhárítás csak mostanában rakta össze a mozaikokat.

Peter Zwack, aki az amerikai katonai hírszerzés ásza volt és az USA moszkvai katonai attaséjaként jól ismerte Oroszországot, arról nyilatkozott a lapnak, hogy a Nyugat alábecsüli az oroszok elszántságát.

Montenegróban meg akarták gyilkolni a miniszterelnököt

2016-ban puccsot próbáltak meg végrehajtani az oroszbarát erők a kis délszláv országban, hogy megakadályozzák annak csatlakozását a NATO-hoz. A 29155 alakulat két tagja azt a parancsot kapta, hogy ölje meg Montenegro kormányfőjét. Az amerikaiak időben értesültek az orosz akció tervéről, így azt sikerült meghiúsítani. Montenegro pedig belépett a NATO-ba.

Szkripal ezredes két hóhérát Oroszország hőse érdemrenddel tüntették ki

Tavaly a GRU híres árulóját és annak lányát majdnem sikerült meggyilkolnia a titokzatos alakulat két tagjának. Az idegméreg csaknem megölte Szkripal ezredest és a lányát Júliát Salisburyben Nagy Britanniában. Az orvosok végül megmentették az apa és lányának életét, ők továbbra is védett személyek Nagy Britanniában. A két hóhért Moszkvában kitüntették az Oroszország hőse érdemrenddel. Ez a legmagasabb katonai kitüntetés ma Oroszországban.

Andrej Averjanov tábornok a parancsnok

A New York Times-nak magasrangú magukat megnevezni nem kívánó titkosszolgálati emberek elmondták, hogy a 29155-ös alakulat parancsnoka Andrej Averjanov vezérőrnagy a csecsenföldi háborúk “hőse”. Ott kapta meg az Oroszország hőse kitüntetést viszonylag fiatalon hiszen 1988-ban végezte el a katonai akadémiát Taskentben (ez ma Üzbegisztán, de akkoriban a Szovjetunióhoz tartozott).

A hibrid háborút először Csecsenföldön próbálta ki az orosz hadsereg: a brutális beavatkozást politikai akciók és propaganda kampányok tették elfogadhatóvá a külvilág számára. Az eredmény: Kadirov, az egykori ellenség, ma Csecsenföld ura, aki Putyin kegyelméből vaskézzel kormányozza honfitársait.

Geraszimov tábornok találta ki a hibrid háborút

Az orosz hadsereg mai vezérkari főnöke dolgozta ki azt a módszert , amellyel a lehető legnagyobb hatást lehet elérni nem túlságosan nagy erőbevetéssel. Csecsenföld után ezt alkalmazzák Ukrajnában is. Ugyanezzel a módszerrel gyakorolnak hatást az USA-ra is.

Az USA továbbra is stratégiai ellenfél

2016-ban a GRU hackerei feltörték a Demokrata Párt központi irodáinak kódját éppúgy mint Hillary Clinton kampány irodájának internetes tűzfalát. Az ott megszerzett információk hozzásegítették Donald Trumpot a választások megnyeréséhez – emlékeztet a New York Times.

A Deutsche Bank kezelte Trump pénzügyeit miután Amerikában már nem hiteleztek neki. A gyanú szerint az oroszok a Deutsche Bankon keresztül finanszírozhatták Trumpot illetve zsarolhatják azzal, hogy megvásárolták adósságait. Az amerikai elnök ezért minden eszközt bevet annak érdekében, hogy a Deutsche Bank ne hozza nyilvánosságra a húszéves pénzügyi együttműködés történetét. Az ellenzéki demokraták épp ezt forszírozzák, mert gyűjtik az adatokat egy impeachment-hez vagyis Trump alkotmányos elmozdításához.

2 millió uniós polgár folyamodott tartózkodási engedélyért Nagy Britanniában

Érződik a brexit pánik az Egyesült Királyság mintegy 12 millió uniós polgárán. Csak szeptemberben több mint ötszázezren kértek letelepedési engedélyt Nagy Britanniában, mert attól tartanak, hogy Boris Johnson miniszterelnök betartja az ígéretét: mindenképp kivezeti hazáját az Európai Unióból október 31-ig. Angela Merkel kancellár telefonon figyelmeztette a brit miniszterelnököt: addig aligha tud már megállapodást kötni az Európai Unióval!

Az uniós polgárok egyhatoda jelentkezett- írja a londoni Guardian, mely felhívja a figyelmet: nincs ok pánikra! A jelenlegi törvények szerint az engedély kérést a jövő év végéig beadhatják az EU polgárai Nagy Britanniában. Kik a legszorgalmasabbak?

Több mint 345 ezer lengyel polgár regisztrálta már magát

Ezzel a lengyelek a rekorderek. Ez nem is csoda hiszen belőlük van a legtöbb Nagy Britanniában. Már a körülbelül egymillió lengyel alkotja Nagy Britannia legnagyobb nemzeti kisebbségét – megelőzve az indiaiakat. Utánuk az olaszok és a románok következnek a listán: közülük is nagyon sokan szeretnének az Egyesült Királyságban maradni a brexit után is.

Ha nem lesz megállapodás London és Brüsszel között, akkor az uniós állampolgárok helyzete Nagy Britanniában éppoly kérdésessé válik mint a brit polgároké az EU országaiban. Ezért a brit polgárok rohamot indítottak az ír útlevélért. Aki tud igazolni egy ír felmenőt, az megkaphatja az ír állampolgárságot és ily módon mentesülhet a brexit kínos következményei alól az Európai Unióban.

“Az USA kivonulása Szíriából katasztrófa lenne Izrael számára”

A republikánus szenátor abból az alkalomból nyilatkozott az ynetnews izraeli portálnak, hogy Trump elnök jelezte: az Egyesült Államok fokozatosan kivonja a csapatait Szíriából és szabad utat enged Törökországnak. Erdogan elnök le akar sújtani a kurdokra, akik az Egyesült Államok szövetségesei voltak eddig.

Trump új közel-keleti politikája: cserbenhagyja a kurdokat és támogatja Erdogan török elnököt

Az USA sem nem támogatja sem nem akadályozza a törökök offenzíváját Szíriában – ezzel a lakonikus közleménnyel tudatták a külvilággal: Trump immár fontosabbnak tartja Törökországot mint a kurdokat, akiket eddig az amerikaiak első számú szövetségesnek tekintettek az egész térségben. Korábban Trump elnök azzal fenyegette meg Törökországot, hogy gazdaságilag tönkreteszi Erdogan rendszerét, ha megtámadják az USA kurd szövetségeseit Szíriában. Vasárnap hosszas telefonbeszélgetést folytatott Trump Erdogan elnökkel. Előtte egyeztetett Izraellel sőt Oroszországgal is. Az eredmény:

a törökök szabad kezet kapnak az amerikaiak által felfegyverzett kurd milícia szétverésére

Erdogan elnök már régóta célba vette a kurd milíciát Szíriában, mert azt gyanítja, hogy az szorosan együttműködik a Törökországban küzdő kurd erőkkel. Azokat Erdogan terroristának tekinti, és most elérte, hogy Trump elnök is elfogadja az álláspontját. A BBC katonai szakértője a döntés kapcsán megjegyzi, hogy a Pentagonban sokan nem értenek egyet Trump döntésével, de az amerikai elnök elkötelezte magát Erdogan mellett. Miért ?

Korábban Törökország nyíltan kihívta az USA haragját amikor orosz rakétavédelmi rendszert vásárolt annak ellenére, hogy a NATO tagja vagyis az orosz berendezések egyáltalán nem kompatibilisek. A Pentagon akkor szankciókat javasolt Erdogan elnök ellen, de Trump ellenállt. Az USA nem vezetett be szankciókat Törökország ellen. Pedig a törökök nemcsak, hogy orosz fegyvereket vásároltak, de a vezérkari főnök rendszeresen egyezteti elképzeléseit az orosz és az iráni vezérkari főnökkel.

Fontos tanácskozás Izraelben

Benjamin Netanjahu miniszterelnök biztonságpolitikai szakértője meghívta amerikai és orosz kollégáját: hangolják össze terveiket a Közel Keleten. Putyin tanácsadóját fogadta Netanjahu és mindketten hangsúlyozták: ez még csak a kezdet, mert a háromoldalú tanácskozások a jövőben folytatódni fognak. Trump számára Izrael a stratégiai kiindulópont a térségben, az ő megkérdezésük nélkül nem hagyta volna jóvá a törökök terveit.

Mi lesz ezután ?

A kurdok kétségbeesetten tiltakoznak. Úgy érzik – egyáltalán nem alaptalanul – hogy az USA cserbenhagyta őket! Dehát valamit tenniük kell! Moszkva régóta azt javasolja nekik, hogy közeledjenek Asszad szír elnökhöz, aki képes megvédeni őket a törökökkel szemben. A BBC katonai szakértője ugyanezt jósolja: kétségbeejtő helyzetükben a kurd milícia vezetői nemigen tehetnek mást minthogy Asszad elnök kétes kegyelmére bízzák magukat – ismét elfelejtve autonómia törekvéseiket.

Erdogan elnök pedig a markába nevethet: az USA nemhogy nem alkalmaz vele szemben szankciókat hanem sorsára hagyja kurd szövetségeseit, akiknek semmilyen esélyük sincs a török hadsereg ellen. Igaz, hogy Trump újra megfenyegette Törökországot gazdasági szankciókkal, de Ankarában tudják: ez üres blöff! A belső válsággal küszködő Erdogan elnök számára egy harci siker Szíriában óriási politikai előnyökkel jár, mert a nacionalizmus felszítása megerősítheti az iszlámra és a nemzeti érzésre alapozó mozgalmának népszerűségét Törökországban, ahol a csökkenő életszínvonal miatt Erdogan elveszítette a választásokat a három legnagyobb városban: Isztanbulban, Ankarában és Izmirben.

És mi lesz Izraellel? – tudakolta az ynetnews Graham szenátortól, aki republikánusként Trump támogatója kellene, hogy legyen, de az elnöknek ezt a döntését elveti. Mégpedig azért, mert a véleménye szerint a végeredmény az lenne, hogy Irán tovább erősödne a térségben. Márpedig Irán Izrael esküdt ellensége. Nemrég a forradalmi gárda parancsnoka Teheránban kijelentette: immár megvannak az eszközeink arra, hogy eltöröljük a föld felszínéről “a cionista képződményt”!

Sorossal találkozott, távozását követelik

Imran Khan, Pakisztán kormányfője szeptemberben tárgyalt Soros Györggyel New Yorkban amikor ott részt vett az ENSZ közgyűlésén. Most az iszlamista pártok “a zsidóbérenc miniszterelnök” távozását követelik Iszlamabadban – számolt be erről az izraeli Haaretz portál.

Imran Khan elsősorban a Korán iskolák miatt nyugtalankodik , melyek futószalagon képezik ki a tálib terroristákat Pakisztánban.

Imran Khan, aki az iszlamista pártok támogatásával került hatalomra, volt az első olyan kormányfő, aki az egész világ előtt elismerte: a hadsereg képezte ki a tálib mozgalom dzsihád harcosait, akik azután örömmel üdvözölték Afganisztánban Oszama bin Ladent. Aki ott készítette elő a szeptember 11-i merényletet. Amerikai kommandósok levadászták Oszama bin Ladent Pakisztánban 2011-ben, de erről csak utólag értesítették “szövetségesüket”, mert tudták a hadsereg titkosszolgálata igen jó kapcsolatokat ápol a tálibokkal.

Pakisztán gazdasági válságban miközben az USA átállt India oldalára

Kasmírban válsághelyzet alakult ki miután India megszüntette a muzulmán többségű állam autonómiáját. Ilyen esetekben általában Pakisztán számíthatott az USA támogatására. Ezentúl azonban nem! Trump elnök Indiát ütőkártyaként kívánja kihasználni Kína ellen. Ezért Houstonban együtt kampányolt India miniszterelnökével, Narendra Modival. Pakisztánnal pedig közölték: hagyjon fel az iszlamista terrorizmus támogatásával! Ehhez szükséges lenne az egész oktatási rendszer átszervezésére Pakisztánban, ahol egyes Korán iskolákban nyíltan dzsihádra buzdítanak a tanárok.

Az oktatás átszervezése céljából találkozott Soros Györggyel New Yorkban Pakisztán miniszterelnöke.

Akinek ezt az iszlamista pártok nem bocsátják meg. Sőt a katonai titkosszolgálat is ellene fordulhat – írja a Haaretz. Imran Khan nyilván tudta, hogy mit vállal azzal, hogy találkozik Soros Györggyel, akit iszlamista körökben ördögi személyiségnek tartanak. Pakisztán miniszterelnöke mindenesetre felvállalta a kockázatot, mert az Egyesült Államokban a tudtára adták: míg korábban Amerika buzdította Pakisztánt a tálibok kiképzésére a Szovjetunió ellen, ez most már nem elfogadható. Ha nem szakít a dzsihád harcosokkal, akkor búcsút mondhat az IMF támogatásának, amely nélkül Pakisztán gazdasága elsüllyedhet a válságban.

Brexit, Brüsszel, Orbán…

“A magyar jelölttel való leszámolást a jobboldal rábízta a baloldalra és a szélsőbalra; a románét pedig a baloldal a jobboldalra és szélsőjobboldalra, de Trócsányi – vagyis a magyar jelölt – nem feltétlenül kapta meg a Néppárt minden szavazatát, viszont lelkesen és elkötelezetten rá szavazott az egész európai szélsőjobb.”

A hét végén közölte a The Daily Telegraph Boris Johnson brit kormányfő nyilatkozatát, miszerint: nagyon reméli, hogy Magyarország meg fogja vétózni a brexit újbóli elhalasztását – így arra október 31-én mindenképp sor kerül. Azon túl, hogy már a kezdetek óta Orbán Viktor kalkulációiban is benne van egy efféle forgatókönyv, a remény valóra válásához számos egyéb szempontnak kell beteljesülnie.

Érdeke-e Orbánnak, hogy a brexit mellé álljon? Erre a kérdésre több, egymásnak ellentmondó választ lehet adni. Nem érdeke, ha belső szövetségeseket akar találni és megtartani őket az unión belül. Igaz, ha Budapesten úgy látják, Nagy Britannia kilépése elkerülhetetlen, akkor még elgondolkodnak majd azon, hogyan jönnek ki jobban a helyzetből: ha Londont támogatják-e vagy Brüsszelt?

A Fidesz szempontjából ez már akkor sem egyszerű döntés, ha történetesen az épp most felálló Bizottságon meg akarnák torolni a két óriási pofont, amit az elmúlt másfél hétben az Orbán-kormány kapott: Trócsányi bukását, s a bővítés- és szomszédságpolitika elvételét a jövendő magyar biztostól. Ugyanis a brexit utáni London időtálló szolidaritására csak akkor számíthatnak, ha Orbán továbbra is az unió elhagyását fontolgatja. Ám látjuk, hogy egy ilyen lépés mit okoz Angliának, akkor el lehet képzelni, milyen következményekkel járna Magyarország esetében.

A gyors és kemény brexit megtámogatása a tanácsi szavazáson viszont végképp ellehetetlenítené a Fidesz útját vissza az Európai Néppártba (EPP).

A biztosi jelöltek meghallgatásának és a róluk folyó szavazásoknak az időszakában olyan kép tárult elénk, melybe bepillantást korábban aligha láttunk kívülről. Igaz, hogy a magyar jelölttel való leszámolást a jobboldal rábízta a baloldalra és a szélsőbalra; a románét pedig a baloldal a jobboldalra és szélsőjobboldalra, de Trócsányi – vagyis a magyar jelölt – nem feltétlenül kapta meg a Néppárt minden szavazatát, viszont lelkesen és elkötelezetten rá szavazott az egész európai szélsőjobb.

A Trócsányi bukását kísérő események tanulságai óvva intenek, nehogy valaki elintézettnek vegye a Fidesz visszavételét az Európai Néppártba. Bár elképzelhető: az a számos kompromisszum, amit Orbán ennek fejébe felajánlhat sok minden meglepőt tartogathat még. Így beleértve akár a brexit elhalasztásának megszavazását is. Nem Johnson lenne az első potenciális szövetséges, akit Orbán gond nélkül elárul. Emlékezzünk csak az olasz populista pártvezérre, Matteo Salvinira…

Ara_Kovács Attila

FRISS HÍREK

A bírák elné...

Szabadságjog...

Brit választ...

Kérdezni tud...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK