Kultúra

Az európai örökségpolitika bukása

Múlt évben már komoly botrány volt a Világörökségi Bizottság ülésén. Kiabálás, teremből kivezettetés, gyilkosozás. Most, ha ilyenre nem is számítunk, de biztos, hogy nem lesz jó a hangulat. Bár a cím kicsit provokatív, az biztos, hogy komoly kérdések kerülnek terítékre… Lesz szó nemzetietlen pacifizmusról,  arab-muszlim nyomulásról, az intézmények bosszújáról, sőt még arról is, hogy szabad-e kivételezni a zsidókkal. Hálás vitatémák, ugye. 

Utáljuk persze a cseppben a tenger hasonlatot, így, mondjuk úgy, az idei év világörökségi jelöléseinek botrányát egy esettanulmányon mutatjuk be. A történet mintegy száz évvel ezelőtt kezdődik, amikor is vége lett az első világháborúnak. Nyugaton a fegyverszünet napja – november 11. – igazi ünnep. Ott a négy évnyi pusztulástól való megszabadulás örömünnepe, egyúttal az emlékezés napja arra a háborúra, amelyik addig sosem látott szenvedést hozott Európára.

ÖÁ

(Nálunk értelemszerűen  messze nem ilyen egyértelmű a megítélése, hiszen egy részről a vesztesek oldalán voltunk, más részről a háború vége vezetett a trianoni békéhez.) A száz éves évforduló ennek megfelelően  Angliában, Franciaországban, Belgiumban igen fontos esemény lesz. Állam és kormányfők jelennek majd meg, egymást fogják érni a díszbeszédek és koszorúzások, és természetesen mindent élőben fog adni a tévé. Az összes emlékhely készül erre az alkalomra – már négy éve. Ahol csak lehetett, felújították az emlékhelyeket, újrainstallálták a múzeumokat. A francia és belga örökségvédelmi hivatalok pedig alaposan előkészítették a dossziét, ami alapján az emlékhelyek a száz éves évfordulóra megkapták volna a világörökségi címet. No, ebbe rondított bele most az UNESCO. Nem lesz itt világörökség se most, se – ha rajtuk múlik – később. Hogy miért, és hogy mi okoz ebből felháborodást sokaknál – arról később szólunk. Előbb nézzük meg a felterjesztés tárgyát – no, nem az összeset, mert mint látni fogjuk több is van a kelleténél, de egyet, amely magában hordozza a dolog  összes fontos jellemzőjét – mint cseppben a tenger, ugye. (Mégis leírtam, pedig tényleg utálom.) Verdunről lesz szó, ahol az első világháború egyik emblematikus csatája zajlott. Az eseménytörténetre nem is pazarolnánk sok időt – van számos szakblog, ahol nagyobb hozzáértéssel írnák le. A lényeg, hogy 1916. február 21. és október 21. között itt zajlott az egész háború egyik legvéresebb csatája. A németek célja nem is a klasszikus területfoglalás volt – „fel akarták morzsolni” a francia hadsereget, ami, ha nem ilyen eufemisztikusan fogalmazunk, minél több ember megölését jelentette. A csata csúcspontján mindkét oldalon közel egy millió katona nézett egymással farkasszemet. Összesen több, mint 300 ezren haltak meg, és több, mint 400 ezren sebesültek meg a csatában. A frontvonal pedig a csata végén pontosan ugyanott húzódott, mint az előtt. Ami itt történt, emblematikusan mutatja a modern háborúk eszetlen borzalmát.

Eligazító tábla…ÖÁ

Mivel Verdun amúgy is komoly történelmi jelentőségű város – ezer évvel a nagy háború előtt itt egy másik háborút zárt le a Verduni Szerződés, amely a későbbi francia és német állam alapjait tette le – egyértelmű volt a hely szimbolikus jelentősége. (Többek között ezért is pont ide tervezték a csatát a németek is.) Így aztán a szimbolikus emlékhelyek is hamar elkészültek. A kisebb emlékművet már 1923-ban felavatták. 16142 fejfát helyeztek el azoknak a katonáknak, akiknek a családjai ezt kérték. Ezzel ez lett a legnagyobb francia katonai temető – kezdeményezője maga is a csata veteránja, André Maginot volt – aki később a róla elnevezett védvonalat tervezte a francai-német határra. (Amit aztán a németek a következő világháborúban egyszerűen megkerültek.)

Ő maga is kapott emlékművet …ÖÁ

A fehér keresztek hosszú – látszólag végeláthatatlan sora döbbenetes erővel mutatja az emberi veszteség mértékét. Ugyanakkor esztétikus – mondhatjuk művészi – rendezettsége nyugalmat, rendet sugároz.

ÖÁ

Ma már szinte minden háborús temető így néz ki, de akkor, amikor ezt építették, még nem csak a veszteség volt friss, de a műfaj is. 1932-re aztán elkészült a Douamont Osszuárium – ami már az összes – közel 160 ezer – francia katonának emléket állít, akik a csatában elestek.

ÖÁ

Drámai és impozáns – jellegzetes emléke a kornak, amely létrehozta. Negyvenhat méter magas tornyában egy két tonnás bronzharang van, tetején a „halál lámpása”, amely éjszaka megvilágítja az egész csatamezőt. A kor leghíresebb francia építészei tervezték – és Lebrun elnök nyitotta meg. Létesült aztán külön emlékhely a csata zsidó és muszlim áldozatainak is – a francia birodalomban mindkettőből volt bőven.

Az ú.n. bajonett-árok, ahol az emlékművet állították… ÖÁ

A második világháború után az emlékezetpolitika is fordulatot vett – a „győzelem” helyett a „béke”, illetve a megbékélés lett a kulcsszó. A dicsőség helyett pedig a borzalmak bemutatása. 1967-ben nyitották meg az egyik elpusztított falu volt vasútállomásában a múzeumot, amit aztán – a századik évfordulóra – 2016-ra teljesen újraterveztek, újrainstalláltak.

A fehérre festett ágyúk jelzik a bejáratot…ÖÁ

Mára pedig szinte az egész – jó 20 négyzetkilométernyi – egykori csatatér ilyen-olyan emlékhelyekkel lett teli, ami akár egy (vagy több) napnyi „emlékezetturizmusra” ad lehetőséget. Az új múzeum egyszerre hiteles, és megrázó. Úgy használja fel a modern interaktív technikákat, hogy nem válik valamiféle első világháborús diznilenddé, szenvedéspornóvá.

Interaktív 3D-s térkép a csatáról… ÖÁ

Láthatjuk a sárba ragadt teherautókat, átélhetjük, milyen gázmaszkban lélegezni, és hallhatjuk a bombák becsapódásait – de ami a legfontosabb, sok-sok személyes történetet láthatunk. Leveket a frontról (mindkét oldalról), élettörténeteket,  sorsokat.

Sárba ragadt gulyáságyú… ÖÁ

Hogy mennyire megrázó az egész, azt a saját – akkor kilenc és öt éves gyermekeinken mérhettük le, akiket egyszerre kötött le a kiállítás (persze sokat kellett nekik fordítani, magyarázni), és jöttek ki onnan falfehéren, kvázi rémülten. Legalább ilyen felkavaró – egyszerre azért felemelő – élmény Fleury-devant-Douamont.

ÖÁ

A falu az úgy nevezett ‘vörös zónában” volt, azon a területen, amelyet teljesen elpusztítottak, lakhatatlanná tettek a csata idején. Ma békés, nyugodt, madárdalos erdő – pontosan száz éves fákkal. Az egykori falura csak a kitett táblák emlékeztetnek, amelyek az egykori utcák, házak helyét jelzik, meg a mementóként helyreállított kis templom.

Az egykori falu helyreállított temploma… ÖÁ

A csatára pedig csak azok a furcsa gödrök emlékeztetnek, amelyekből a fák kinőnek – a száz éves bombatölcsérek. Szimbolikus hely ez is, ahogy a természet úrrá lesz az emberi gonoszság művén és békévé oldja a borzalmat.

Erdő a bombatölcsérekben… ÖÁ

A többi már tényleg a modern átélhető múzeumok mintájára épült ki. Van két bejárható erőd – a Vaux és a Douamont erőd – és vannak helyreállított lövészárkok. Ez erődökben látható, hogyan éltek ott a csata idején a katonák. És persze az elképesztő hadigépezetek is.

Legénységi körlet… ÖÁ
… és löveg a Douamont erődben.ÖÁ

A gyerekek meg kaphatnak első világháborús kirakót is – ami azért oldotta bennük a feszültséget. És persze mindenütt alaposan odafigyelnek, hogy ne legyen egyoldalú a múzeum, hogy bár Franciaországban vagyunk, ne csak a franciák szenvedéseiről szóljon, és ne a jó és a rossz harcaként mutassa be a világháborút.

Német, francia és uniós zászló az erőd tetején – amelyért egykor a németek és franciák harcoltak…ÖÁ

Összességében azt kell mondanom, profi módon tálalt, és jó koncepcióval összeállított emlékhely lett Verdun. Ami pedig a nyugati front egészét illeti, nem kétséges, hogy történelmi jelentőséggel bír. Nem csak a hadászatot forgatta fel, de új dimenziót nyitott a háborúban, azzal, ahogy ipari méretűvé tette a pusztítást, a gyilkolást. Nem szép dolog, de megtörtént. Büszkének éppen nem kell rá lenni, de az emberiség közös örökségében helye van. Ilyen egy par excellence világörökségi helyszín. Nyilván ezt gondolták azok is, akik a felterjesztést elkészítették. De ennél azért alaposabban készítették elő: ismervén az ICOMOS és az UNESCO általános alapelveit, és gyakorlatát, magát a jelölést nem ennyire tágan fogalmazták meg. Mivel a korábbi évek vitáiból sejthető volt, hogy az UNESCO nem rajongana a csataterekért, a jelölési dossziéban a temetőkre, emlékhelyekre koncentráltak. Összesen 139 katonai temető került volna a világörökségi listára egy szeriális jelölés keretében.

Brit katonai temető Belgiumban…ÖÁ

Az anyagban részletesen leírták a különböző temetőtípusokat (brit, francia, német), azoknak a kialakulását, és azokat a jeles építészeket és politikusokat (August Perret-től Rudyard Kiplingig), akik ezeknek a temetőknek a kialakításában részt vettek. Arra koncentráltak, hogy bemutassák, az első világháború után jelenik meg a tömeges katonai temető, mint építészeti műfaj – és válik a temető egyben nemzeti emlékhellyé. Korábban a csata után a halottakat általában tömegsírba temették. Sem a technika nem állt rendelkezésre az egyes halottak azonosítására egy  nagyobb csatatéren, de – az egyszerű katonák esetében – igény sem volt rá. A katonáskodás hivatás volt, ahol benne volt a pakliban, hogy egy idegen ország csataterén jeltelen tömegsírba kerül valaki. A járványok megelőzése végett a halottakat gyakran égették el – síremlék pedig csak az elhullott vezéreknek járt, vagy azoknak sem. Ha mégis gondoskodni akart valaki a halottairól, azt maga – családja – tette.

Száz évvel korábban a napóleoni háborúk hősi halottaira még csak a Diadalívvel emlékeztek…ÖÁ

Az első világháborúra már megvolt a technológia az egyes halottak azonosítására, és az igény is, hogy egyéni sírokba kerüljenek. A 19. század végétől az európai hadseregek körében már általános lett az egyéni azonosító „dögcédula” kötelezővé tétele. A sorozott tömeghadseregek korában az államnak – nemzetnek – pedig már kötelessége is volt, hogy gondoskodjon erről. Az ezzel kapcsolatos törvénykezés a háború első hónapjaiban indult, amikor már látszott, hogy a helyzetet kezelni kell. Közvetlenül a háború után pedig mindenütt megindult az uniformizált egyéni sírokból álló katonai temetők kiépítése, amelyek egyben nemzeti emlékhelyek is lettek. Az anyagban nem csak erre hivatkoznak, hanem arra is, hogy az első világháború nyugati frontjának temetői teremtették meg azt a kánont, amely alapján a későbbi katonai temetőket kialakítják.

A Srebrenicában kivégzettek sírkertje – a fejfák formája más, az elrendezés, az elv, ugyanaz…ÖÁ

Hogy pontosak legyünk három kritérium alapján szerették volna felvetetni a listára:

  • egyedi (de legalábbis kivételes) megtestesítője egy élő vagy már letűnt civilizációnak.
    Hiszen ezek az első, uniformizált egyéni sírokkal készült katonai temetők.
  • egy építészeti stílus / együttes / technológia, vagy az emberiség történelme egy vagy több korszakát tükröző táj kiemelkedő példája
    Tájépítészetileg kiemelkedőek – és meghatározzák máig a hasonló emlékhelyek stilisztikai jegyeit.
  • kapcsolódik kivételes, egyetemes jelentőségű eseményekhez vagy élő hagyományokhoz, ideákhoz vagy meggyőződésekhez, művészeti vagy irodalmi művekhez

Ezt pedig tán magyarázni sem kell …

Ebből – első látásra – kb. mind a három megáll. Nem csak én láttam így – és persze a francia és belga örökségvédelmi szakemberek – de gyakorlatilag a teljes világörökséges közösség. A szakblogokon, Facebook-csoportokban egyértelmű volt, hogy ezeknek a temetőknek ott van a helyük a listán. Magyarázni sem kell igazán. Persze látszott az is, hogy a jelölésnek vannak gyenge pontjai. Legfőképpen a szeriális jelölésbe bevont elemek extrémen magas száma. Igen ritka, hogy egy száznál több elemet mozgató jelölésnél mindenhol rendben legyenek a határok, tulajdonviszonyok a management plan stb. De ennek ellenére mindenki biztos befutónak tartotta – ha másért nem, az évforduló miatt. Mondom, mindenki így látta – kivéve a javaslatot tevő ICOMOS-t. Ők ugyanis már a folyamat közben egyszer kiegészítést kértek a felterjesztőktől, ami azért nem jelent jót. De még így is azt valószínűsítettük, hogy egy olyan javaslattal állnak elő, ami
– vagy Referralt/Deferralt javasolt – amit aztán a Bizottság megváltoztathat.
– vagy azt javasolják, hogy csak egy részét vegyék fel a listára a javasolt elemeknek.

Ehelyett jött a hidegzuhany. Úgy, ahogy van, elkaszálták a jelölést. Ráadásul azt javasolták, hogy az egész tárgyalást halasszák el – vagyis ez idén már nem is kerül a Bizottság elé. De miért?  Az ellenvetések egy része – ami a helyszínek autenticitása-integritása cím alatt fut – akár jogos is lehet. A megelőző levelezést nem hozták nyilvánosságra, de kiderül, hogy  az ICOMOS-nak alapvetően az volt a gondja, hogy miért pont ezeket a temetőket – emlékhelyeket jelölték ki, és miért nem másokat. Ilyen nagy szeriális jelölések esetén ez lehet probléma valóban. Ahogy az is, hogy a kijelölt 139 helyszín igen sokféle, a jogilag különböző szintű védelem alatt áll – vagy nem áll.

A továbbiakban viszont már mintha kiesne az ICOMOS szerepéből, és – bár a szöveg alkotói igyekeztek  tartani magukat  az ilyenkor szokásos formai követelményekhez, a szövegből süt, hogy egyszerűen utálják az egészet.

A II. kritériumról szólva elismerik, hogy valóban nemigen voltak korábban ilyen temetők – bár elkezdenek kötekedni, hogy de mégis, próbálkoztak már hasonlóval az amerikai
polgárháborúban, meg a porosz-francia háborúban, csak az nem volt ilyen. Aztán kibökik:
„ez kétségtelenül egy eredmény, de nehezen tekinthető ez az eredmény egy kulturális hagyomány kiemelkedő tanújának”
„a helyszínek a világtörténelmi megrázkódtatásról tanúskodnak első sorban ”

A másik két kritériumnál még ennyire sem magyaráznak. Egyszerűen azt írják, hogy őket bizony nem győzték meg az érvek. A zsákból a szög azonban a szöveg befejező részében bújik ki. Néhány idézetet teszek ide, aki  szeretné végigolvasni az eredetit, az itt megteheti a 136.-tól a 154. oldalig.
Az ICOMOS  kételkedik abban, hogy az, hogy a harcban elesett , minden egyes katonát méltó módon temessenek el, egy olyan eredmény, amely a világörökségek  listájára való.

Annak ellenére, hogy a jelölés  a katonai temetőket és  emlékhelyeket  tartalmazza, nem tekinthetünk el attól, hogy nagy részük olyan helyen van, ahol a harcok folytak, és ez csata-emlékmű jelleget ad nekik, még akkor is, ha magukat a csatatereket nagy odafigyeléssel elkerülték, és azok csak a buffer zónában jelennek meg.
(Vagyis: megfelelnek a kívánalmaknak, de  nehogymá…)

Nem tettek kísérletet arra, hogy jelezzék, a jelölés mennyiben reflektál a háború mértékére és embertelen voltára. Bár ez minden valószínűség szerint nem is lehetséges.
(Vagyis: várjunk el valamit, amiről magunk is tudjuk, hogy teljesíthetetlen…)

Az ICOMOS  szerint  komoly kérdéseket vet fel, hogy megfelel-e a Világörökségi Konvenció szellemiségének, hogy olyan helyszíneket ünnepeljünk, amelyek háborúkhoz, konfliktusokhoz kapcsolódnak. Még akkor is, ha a a jelölés célja éppen a békére és megbocsátásra való felhívás, hiszen végülis mégis csak egy háború eredményeként jöttek éltre.
(Vagyis hívjunk fel békére, úgy, hogy ne emlékezzünk a háborúra? Most ezt hogy?)

1979-ben Auschwitz jelölésének vizsgálatakor megállapították: „annak érdekében, hogy megőrizze szimbolikus jellegét, mint minden áldozat emlékműve, meg kell őriznie izolációját, vagyis egyedüliként kell állnia a kulturális helyszínek között. … … Auschwitz felvétele a listára nem jelenthet precedenst egy sor hasonló helyszín jelöléséhez

Nem kétlem, hogy három kiváló szakember fogalmazta a szöveget (egy kanadai, egy svájci és egy portugál), de – és ez ismét nem csak nekem szúrt szemet – vannak benne súlyos csúsztatások. Leginkább is az, hogy folyamatosan a „negative and divisive memory” – negatív és megosztó emlék – kategóriát emlegetik a katonai temetőkkel kapcsolatban. És azt, hogy ennek  nincs, vagy csak korlátosan van helye a világörökségi listán.  Ebben viszont  sok a csúsztatás.

  1. Sokkal több a „negatív” emlékhely, mint amennyire hivatkoznak.

A szövegben úgy tesznek, mintha Auschwitz – ahogy eredetileg tervezték? – magában állna. Valójában ez messze nincs így, nem csak a Hirosimai  Genbaku Dóm (az atomtámadás emlékműve) van a listán, hanem a Bikini Atoll Nukleáris Kísérleti Terület, a Robben-sziget (Nelson Mandela börtöne), az ausztráliai büntetőtelepek  egyértelműen ezek közé tartoznak, de a Szoloveckij-szigetek esetében is a GULAG -tábor a világörökségi területen belül fekszik. És mit mondjunk az olomouci Pestis-oszlopról? Mégiscsak sokan haltak meg, hogy ilyen szépet építettek.

ÖÁ
  1. Van sokkal megosztóbb helyszín is

Az emlékezetpolitika – mint minden politika – elég gyakran igen megosztó, és ehhez nem kell, hogy háborús emlékművekről szóljon. Kevés megosztóbb helyszín van, mint Preah Vihear, amiért még háborút is vívott Thaiföld és Kambodzsa.

SONY DSC

Preah Vihear – amiért még háborút is vívtak

De legalább ilyen megosztó helyszín Japánban az ú.n. Meidzsi-kor ipari emlékei, amelynél a koreaiak kifogásolták, hogy japánok  meg sem említették a koreai rabszolgamunkások tízezreit, akik felépítették azokat.  Máskor éppen a gyarmati múlt eltűntetése volt a megosztó – Aszmara esetében például, bár nem tiltakoztak az olaszok, de nagyon ki lettek felejtve, pedig ők építtették az egészet. Hasonló eset az antiguai haditengerészeti dokkok története, ahonnan kifelejtették az építtetőket. És akkor még nem beszéltünk Jeruzsálemről, Hebronról, Battírról. ..    Vagy mit gondoljanak az indiánok leszármazottai arról, ahogy körülrajongjuk  Latin-Amerikában a hódító katolikus egyház emlékeit. (A probléma valós, voltak őslakos demonstrációk a pápa legutóbbi chilei útján is.)

  1. Pont a pozitív példát fúrnák ki

Ha van, ami nem megosztó, az az első világháború nyugati frontja. Hiszen nem csak az példaértékű, hogy a franciák és németek hogyan simították el az évszázados ellentéteket (friss felmérés szerint a németek 94%-a tartja Franciaországot megbízható szövetségesnek), de az, hogy ezt hogyan segítette az emlékezetpolitika. Ezt az erőfeszítést azért inkább  jutalmazni kellene, mint fikázni.

  1. Önmagában az Auschwitz kivételességéről szóló deklaráció is megosztó

Hát igen. Itt már igen ingoványos vizekre evezünk. De minden halottszámlálás és méricskélés nélkül azért mára mondhatjuk, hogy a holokauszttal való kivételezés nem szül jó vért. Mint láttuk, egyébként ez a valóságban nem történt így, akkor meg hivatkozni rá, csakhogy támadási felületet hagyjunk, értelmetlen.

  1. Amit javasolnak, minimum fura

Meglepő módon a szerzők az Angol Tóvidék esetére hivatkoznak. Ezt először 1987-ben terjesztették fel de facto kultúrtájként, úgy, hogy ekkor még nem létezett külön kategóriaként a kultúrtáj (cultural landscape). 2016-ban végül ekként került a listára. Ha egyátalán – bár leginkább sehogy -, de egy újabb  külön kategóriaként tudnák elképzelni a szerzők a „szomorú dolgokat”.

  1. Ezzel sok értékes, fontos helyszínt eleve elkaszálnak (persze lehet, hogy ez volt a cél).

Ruanda 2019-re a népirtás emlékeivel pályázott (volna), a Zöld-foki szigetek meg a Tarrafal koncentrációs táborral, ahová a portugálok a fekete  szabadságharcosokat zárták. Előbbit komoly esélyesnek tartották.

ÖÁ

Tarrafal őszintén szólva nem egy nagy durranás – igaz, a szigetek eddigi egyetlen helyszíne, Cidade Velha se az. 

Előkészületben van két első világháborús jelölés is, Gallipoli Törökországban, és az olasz front. Ez utóbbi, bár olasz-szlovén közös jelölés, de értelemszerűen minket is érintene.

  1. És legfőképp azért ne szórakozzunk már, a történelemhez konkrétan hozzá tartoznak a szomorú dolgok is …

Sőt, az élet is. Ez van. Nem lehet kiírtani a szonmorú emlékeket a történelemből, mert akkor egy totálisan hamis képet kapunk.

Nem  hiszem, hogy az ICOMOS mindezt ne látta volna. Akkor mégis miért ez a vehemencia? Ennek több oka lehet. Egyrészt, tegyük fel, hogy valóban így is gondolják. A nyugati értelmiségben a pacifizmus elég erős, a nacionalizmus elítélése még inkább, szóval,  bőven lehet, hogy komolyan gondolták, amit írtak. De azért érzek én itt mást is.

Az elmúlt években már többször írtunk a világörökségi mozgalom nehézségeiről, sőt, mondhatni válságáról. 2015-ben már látszott, hogy nagy a gond, különösen azért, mert a nagy, európai tagállamok totálisan leuralták a rendszert. Jelentős erőforrásaik, lobbierejük és jó örökségvédelmi apparátusuk segítségével már bármit fellobbizhattak a listára. 2016-ra a szakapparátus visszavágásra készült egy új, szigorúbb szabályzással, de végül is a kutya nem figyelt rájuk – a Bizottság ülését pont akkor tartották Isztambulban, amikor kitört a pancserpuccs, így a delegátusok inkább a bőrüket mentették, és a reptérről üzentek, hogy majd megbeszéljük. 2017-ben aztán – írtuk – botrány lett. A politikusokból álló Bizottság jól földbe taposta az ICOMOS ajánlásait, és elfogadta Hebront, a valaha volt legmegosztóbb helyszínt. Volt is veszekedés, kiabálás. Van egy olyan érzésem, hogy idén az ICOMOS készül visszavágásra. Ugyanis nemcsak a katonai temetőket igyekeznek megfúrni. Sosem volt még ilyen magas azoknak a helyszíneknek a száma, amelyeket elutasításra javasolnak, és soha ilyen kevés nem volt az elfogadásra javasolt helyszínek száma.

A naumburgi dómmal már évek óta próbálkoznak a németek – az ICOMOS most besztrájkolt, és még ajánlást sem adott, mondván ők már eddig is megírták, hogy nem kéne… ÖÁ

Ha az ICOMOS-on múlna, idén kevesebb, mint feleannyi új helyszín lenne, mint amennyi egy átlagos évben szokott lenni. (Tíz pozitív javaslatot írtak – az átlagos szám 23.) Különösen feltűnő, hogy a tízből alig KETTŐ európai. (Technikailag Európához veszik még a törökországi Göbekli Tepét, de az semmilyen egyéb szempontból nem számít ide.)  Az egyik Medinat az-Zahra,  egy spanyolországi, a muszlim uralom korából származó, romváros Cordoba mellett, a másik, a hányattatott sorsú Verespatak –  amit aztán a román kormány mégis visszavont. (A múlt augusztusban jelentették be, hogy vissza szeretnék vonni, de mégis lefolytatták az eljárást – úgy értelmetlen, ahogy van.)

GC-X1 Image

Medinat az-Zahra – Európa talán legkevésbé európai helyszíne

A minuciózus szabályokat – amelyek alapján most az ICOMOS szór – éppen az európaiak szorgalmazták egykor. Így szereztek komparatív előnyöket mindenki mással szemben. Most pont ezt fordították ellenük, hogy meggátolják a nagy tagállamok nyomulását, illetve, hogy – a múlt évi szivatás után – visszaszívassák a Bizottságot. Jó-e ez bárkinek is? Nem igazán. Egy tekintélyes, ENSZ szakosított szervezet esetében a nettó szivatás nem növeli a tekintélyt, csak rombolja. Pedig egy szép és jó ügyről lenne szó.

Andy Landy mosolyalbuma – Kérem a következőt!

„Tavaly Donald Trump amerikai elnök, majd Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök veszítette el a választásokat. Tegnap pedig nem csak Andrej Babiš cseh kormányfőt szavazták le a polgárok, de korrupciós vádak miatt lemondott az Orbán Viktort egyre gyakrabban mentegető Sebastian Kurz osztrák kancellár is.”

AL

Revolut online kaszinó bónuszok és promóciók

0

Az online kaszinók valósággal meghódították a magyar internetet, és ma már rengeteg legális netes játékteremben regisztrálhatunk mi is. Az egyes szerencsejáték-oldalak között azonban óriási különbségek lehetnek a játékkínálat, a fizetési módok és a bónuszok terén is.

Magyarországon a legújabb trend a Revolut casino oldalak megjelenése és elterjedése, amelyeket a Playsafehu oldalon az értékelésekkel együtt megtalálhatsz. Ezek a játéktermek azért lettek olyan felkapottak, mert a magyar kormány elkezdte tiltani a bankkártyás szerencsejáték-tranzakciókat, ám Revoluttal még mindig használhatjuk a külföldi operátorok oldalait.

Tudtad, hogy a Revolut online kaszinók is számos izgalmas bónusszal készülnek a játékosoknak? Ezeknek az ajánlatoknak általában az a lényege, hogy új játékosokat vonzzanak be a kaszinóba, vagy segítsenek a régiek megtartásában. Ebben a cikkben minden fontos információt összeszedtük a Revolut online kaszinó bónuszokról, és elmondjuk azt is, hogyan használhatod ki a lehető legjobban a promóciókat. Görgess tovább, és tudj meg mindent a Revolut kaszinós promóciókról!

Üdvözlő vagy regisztrációs bónusz

A Revolut kaszinó bónuszoknak a leggyakoribb típusa az úgynevezett üdvözlő bónusz, amely az újonnan regisztrált játékosokat jutalmazza meg. Legtöbbször 100%-os üdvözlő bónuszt válthatunk be, ami azt jelenti, hogy a kaszinó az első befizetés értékét megduplázza. Általában meghatároznak egy maximális bónuszösszeget is, tehát ha például olyat látsz, hogy 100%-os regisztrációs bónusz 100 000 Ft-ig, az azt jelenti, hogy csak 100 000 Ft-ig egészíti ki a befizetést az adott oldal. Ehhez gyakran járnak még ingyen pörgetések is, amelyeket az alábbiakban részletesen is bemutatunk.

Ingyen pörgetések

Az ingyen pörgetés, más néven free spins bónusz gyakran az üdvözlő csomag része, de előfordulhat az is, hogy az online kaszinó külön IP bónuszt kínál a felhasználóknak. Ennek a promóciónak az a lényege, hogy a játékos egy meghatározott számú ingyen pörgetést kap, amit a kiválasztott nyerőgépen használhat fel. A free spinekből természetesen valódi pénzt is nyerhet, így ez az ajánlat remek választás lehet azoknak, akik ingyen szeretnék kipróbálni, hogy milyen funkciókkal rendelkezik az adott nyerőgép.

Feltöltési bónuszok, pénzvisszafizetési ajánlatok

Számos más ajánlatot is láthatunk az online kaszinók promóciós oldalán. Az egyik ilyen a feltöltési bónusz, amelyet ha beváltunk, a kaszinó kiegészíti a befizetés összegét vagy ingyen pörgetéssel jutalmazza az egyenleg feltöltését. Ehhez azonban a megadott napon (például szerdán vagy hétvégén) kell befizetned a számládra. A bónuszok másik csoportja a cashback ajánlatok, amelynek egészen más a célja. Ez a promóció a veszteségekért kompenzálja a játékosokat, akik így az elvesztett összeg egy bizonyos részét visszanyerhetik a kaszinótól. Az online kaszinókban gyakran találkozhatunk élő kaszinó cashbackkel, amely kifejezetten a valós időben közvetített játékokra érvényes.

VIP-hűségprogramok

Az online kaszinók a meglévő felhasználók igényeit is szem előtt tartják, és szeretnék az ő hűségüket is elnyerni – erre valók a VIP-hűségprogramok. A VIP-programok általában úgy működnek, hogy a felhasználók a játék során pontokat gyűjthetnek, amikkel szintet léphetnek. Minél magasabb szinten vannak a ranglétrán, annál nagyobb jutalmakban részesülhetnek. A VIP-jutalmak lehetnek például ingyen pörgetések, speciális ajánlatok, személyi menedzser vagy megnövelt kifizetési limit, sőt, még pénzvisszafizetési ajánlat is. A VIP-hűségprogramban a részvétel általában automatikus, vagyis nem kell külön jelentkezni a promócióra. Akármelyik ajánlatot is választod az itt megemlítettek közül, azt ne feledd, hogy a bónuszból származó nyeremények is adókötelesek.

A bónuszokhoz kapcsolódó feltételek

A Revolut kaszinó bónuszokhoz különböző feltételek tartozhatnak, ám ezek kaszinónként eltérőek lehetnek, így mindig fontos az apróbetűs rész alapos elolvasása, mielőtt beváltanál egy ajánlatot. A promóciókhoz a legtöbbször kapcsolódnak például megforgatási követelmények: ezt számban adják meg (pl. 40x), és azt jelzi, hogy a bónuszösszeget vagy az IP-ből származó nyereményeket hányszor kell megjátszani ahhoz, hogy azok kifizethetővé váljanak. Emellett gyakran találkozhatunk időbeli korlátozással, játékbeli korlátozásokkal, de még azt is meghatározhatják, hogy mely fizetési módokat használhatjuk a bónusz aktiválásához (a Skrill és a Neteller szolgáltatások gyakran nem elérhetők).

Így használd ki a legjobban a bónuszokat

Ha szeretnéd okosan kihasználni a Revolut kaszinó bónuszokat, először érdemes alaposan átnézni a bónuszhoz tartozó feltételeket, például a megjátszási követelményeket és a kizárt játékokat. Csak olyan bónuszt válassz, amely tökéletesen illik játékstílusodhoz és igényeidhez. Kövesd figyelemmel az időszakos promóciókat és a különleges ajánlatokat is, hiszen ezekkel gyakran óriási jutalmakra lehet lecsapni. Nézd meg, hogy mikor jár le az adott bónusz, és próbáld meg azt a lehető leghamarabb felhasználni.

Az is fontos, hogy hatékonyan kezeld az egyenleged és okosan válassz tétet. Ne feledkezz meg a felelősségteljes szerencsejáték alapelveiről, és ne játssz akkora összegben, amit nem engedhetsz meg magadnak. Használd a bónuszokat okosan, és ne hagyd, hogy az érzelmek befolyásolják a döntéseidet. Végül pedig maradj naprakész a bónuszok és promóciók terén, hogy ne maradj le az új lehetőségekről. Ha betartod ezeket a tanácsokat, biztosan jól fogsz járni a Revolut kaszinó bónuszokkal.

Végszó

Az online kaszinók aranykorukat élik Magyarországon, és a banki tranzakciók letiltása miatt elterjedtek az alternatív fizetési módot kínáló online kaszinók. A Revolut és a PaySafeCard kaszinó online listán rengeteg olyan oldalt találhatunk, amelyek a magyar játékosok számára is elérhetők. Ha regisztrálsz egy ilyen kaszinóban, előbb mindenképp nézd meg a bónuszok listáját, hiszen tovább növelheted a játékidőt és – élményt. Azonban a feltételek elolvasásáról semmiképp se feledkezz meg, hogy később ne érjen kellemetlen meglepetés.

Andy Landy mosolyalbuma –

 

Az orosz vezetés látványosan megalázta Orbán Viktort – írta Rácz András Oroszország-szakértő a keddi Orbán-Putyin-találkozóról Facebook-oldalán. A Kreml nyilvánosságra hozott egy videót, amin a szakértő szerint a magyar miniszterelnök láthatóan idegesen viselkedik Putyin társaságában. „Semmi sem kényszerítette az orosz vezetést, hogy pont ezt a felvételt közöljék. Mégis ezt választották, látványosan megalázva ezzel a magyar miniszterelnököt.”

FH

Új időszámítás kezdődik Hollywoodban?

Egyre inkább úgy tűnik, lavinát indított el a New York Times cikke a nagyhatalmú producer, Harvey Weinstein szexuális zaklatási ügyeiről. Most már nemi erőszakkal is vádolják az eddig érinthetetlennek tűnő Weinsteint, és más hollywoodi nagyágyúk szennyese is előkerülhet. Léa Seydoux már az egész filmipar ellen írt vádiratot.

A francia színésznő, Léa Seydoux szerint sok Weinsteinhez hasonló férfi van Hollywoodban, aki visszaél a pozíciójával.

„Ha a filmiparban dolgozol nőként, harcolnod kell, mert ez egy nőgyűlölő világ”

– írta egy publicisztikában a Guardianen. Szerinte az ipar sokkal nagyobb elvárásokat támaszt a nőkkel szemben, és a kívánatosságukra épít, és sok férfi filmes úgy gondolja, hogy ő is jogot formálhat a vonzó színésznőkre.

Seydoux a legutóbbi azoknak a színésznőknek és más filmeseknek a hosszú sorában, akik arról vallottak, hogy zaklatta őket Hollywood egyik legbefolyásosabb embere, Harvey Weinstein. A történetekben általában közös elem, hogy az érintettek eddig attól féltek, ha előhozakodnak a történettel, Weinstein lejáratja őket, és ellehetetleníti a szakmában, illetve azt gondolták, úgyis eltussolnák az ügyet. Ez a botrányt kirobbantó New York Times cikkel kapcsolatban nyilvánvalóan nem sikerült, sőt. Néhány napja a New Yorker folytatta a sztorit, ahol már olyan színésznők is megszólaltak, akik

egyenesen nemi erőszakkal vádolták a producert.

Asia Argento, Dario Argento olasz filmrendező lánya, azt állítja, hogy 21 éve korában erőszakolta meg a producer. Mira Sorvino és Rosanna Arquette pedig arról beszéltek a lapnak, hogy miután elhárították Weinstein közeledéseit, több szereptől elestek.

Léa Seydoux (MTI/EPA/Julien Warnand)

Weinstein a cikk szerint olyan történeteket juttatott el a médiába, amelyek lejáratták azokat a nőket, akik visszautasították őt, ráadásul megkerülhetetlen figurának számított, ha valaki hollywoodi karrierről álmodott. Ezért hiába terjedt a pletyka a zaklatási sztorikról, a színésznők és a női filmes szakemberek továbbra is dolgoztak Weinsteinnel. Sokak hallgatását pénzzel vette meg a producer, míg mások nem mertek volna ellene fordulni, hiszen úgy tűnt, a szakma összezár Weinstein védelmében.

Pedig saját bevallásuk szerint olyan szupersztárok is érintettek voltak, mint Gwyneth Paltrow és Angelina Jolie, akiket – sok más nőhöz hasonlóan – még fiatal, kezdő színésznőként zaklatott a producer. Paltrow elmondta, hogy a Jane Austen regényéből készült adaptáció, az Emma főszerepe miatt került kapcsolatba Weinsteinnel, aki egy hotelszobában környékezte meg, később pedig ráparancsolt, hogy hallgasson erről. Angelina Jolie-t szintén egy hotelszobában próbálta elcsábítani Weinstein, és ezek után a színésznő nem is dolgozott vele többet, és másokat is figyelmeztetett a veszélyre – mondta a New York Timesnak.

A történetekből az derül ki, hogy munkatársainak nagy része is tudott Weinstein viselt dolgairól, mégsem tettek semmit,

vagy nem tudtak róla, de asszisztáltak neki azzal, hogy munkával kapcsolatos találkozók vagy nagyszabású partik ígéretével Weinsteinhez hívták a nőket, majd magukra hagyták őket, kiszolgáltatva a producernek. Szintén visszatérő elem, hogy a nyilvános helyen megszervezett találkozóhoz Weinstein egy női kollégát választott, hogy ezzel is megnyugtassa a becserkészni kívánt színésznőket, és eleinte tényleg munkáról beszélt velük. Majd felcsábította őket valamilyen indokkal a hotelszobájába, ahol váratlanul letámadta őket, kihasználva testi fölényét.

Léa Seydoux saját bevallása szerint már fel volt készülve arra, hogy Weinstein másokhoz hasonlóan őt sem a munka miatt hívatta elsősörban, de nem akarta visszautasítani a találkozót a producer befolyása miatt. Valahogy azután sikerült is elmenekülnie a hotelszobából, ahol Weinstein megpróbált kikezdeni vele, de a történetről egészen mostanáig csak a barátainak beszélt. A francia színésznő leírta azt is, hogy azóta többször is találkozott Weinsteinnel, hiszen a filmiparban lehetetlen elkerülni a producert.

„Ez a legundorítóbb. Mindenki tudta, hogy miben mesterkedik, még sem tettek semmit. Hihetetlen, hogy évtizedekig csinálta ezt és mégis megtartotta a titkát”

– írt Seydoux.

Harvey Weinstein (MTI/EPA/Peter Foley)

Nyílt titok lehetett talán Weinstein természete, méghozzá egyre nyíltabb: 2013-ban Seth MacFarlane az Oscar-gálán a legjobb női mellékszereplők kategóriájának felvezetésében is utalt Weinstein zaklatási ügyeire. „Gratulálok ennek az öt fiatal lánynak, akiknek nem kell tovább úgy tenniük, mintha vonzódnának Harvey Weinsteinhez” – mondta. MacFarlane most azzal magyarázta az akkori beszólást, hogy nem sokkal a gála előtt avatta be egy ismerőse abba, hogy őt is megkörnyékezte a producer.

Hogy miért nem robbant ki korábban a botrány, annak Weinstein hatalma és befolyásossága lehet a magyarázata. Arról, hogy mennyire fontos figura Hollywoodban a Miramaxot és a Weinstein Companyt megalapító producer, sokat elmond, hogy az Oscar-díj történetében

Isten és Steven Spielberg után neki köszönték meg legtöbbször a díjat

– írja a New Yorker. Weinstein producerként olyan sikerfilmekben működöttközre, mint a Carol, A király beszéde, az Aviátor, A Gyűrűk Ura: A két torony, Az angol beteg, a Szerelmes Shakespeare, több Tarantino-film, és a lista még hosszan folytatható lenne filmekkel, illetve tévésorozatokkal is.

Emellett Weinstein a Demokrata Párt hatalmas támogatója, aki 1992 óta majdnem másfél millió dollárt adományozott a párt politikusainak, akik most nem győznek elhatárolódni tőle. A botrány kirobbanása óta eltel egy hétben Weinsteint saját cége is elbocsátotta, felesége, a divattervező Georgina Chapman is bejelentette, hogy elhagyja, a Brit Filmakadémia felfüggesztette a tagságát, az amerikai pedig válságülést hívott össze az ügy miatt.

Weinstein bukása tehát gyors és teljes volt, pedig a legsúlyosabb vádakat a kezdetektől tagadta, csak annyit ismert be, hogy sok fájdalmat okozott azzal, hogy nem megfelelően viselkedett női kollégáival.

Kérdés, hogy megáll-e Weinsteinnél a történet, vagy más hollywoodi botrányok is napvilágra kerülnek.

A filmipar szexizmusával kapcsolatos vádak ugyanis az utóbbi időkben egyre inkább napirendben vannak,

és Weinstein példájából úgy tűnik, hogy egyre nehezebben lehet megúszni a konkrét zaklatási ügyeket. Ráadásul az USA-ban a munkahelyi visszaélések ügye is sokkal jobban napirenden van, mint Magyarországon. Valószínűleg most érett meg a helyzet Weinstein megbuktatására, bár a legújabb hírek szerint már korábban is nyomoztak újságírók a dolgai után, de akkor más befolyásos filmesek lebeszélték őket erről.

A mostani médiafigyelemben már előkerült Ben Affleck korábbi ügye is, mert a színész-rendező-producerről több videófelvétel is készült régebben, amelyen újságírónőket fogdos. Mindez az után, hogy Affleck most sok más kollégájához hasonlóan elítélte Weinsteint, amiért visszaélt a hatalmával, hogy nőket zaklasson és manipuláljon…

Férfibú

Férfiak öntik ki a lelküket az Ürgék című produkcióban, a Katona József Színház stúdiójában, a Kamrában. Egy lepukkant kiskocsmában, de nevezhetjük szebb napokat látott retro presszónak is, nekiveselkedve mondják és mondák a magukét. Persze leginkább nőkről. Egymásra licitálva történeteket mesélnek. Időnként dalra fakadnak, táncra perdülnek. És közben azért vannak nők is…

 

Különböző korú hapsik búsulnak neki. Nem feltétlenül könnyen, de előtör belőlük a szó. Gyakran nem is a többieknek mesélnek, hanem maguk elé dörmögnek. Bánatosak, de közben azért csak cifrázzák a történeteiket. Amit az előbb még csak mormogtak, félig emelt hangon mondtak, azzal most már tetszést akarnak aratni. Arra vágynak, hogy az ő történetük legyen a legszórakoztatóbb, legeredetibb, képzeletbeli tapsot akarnak aratni a társaik között, de könnyíteni is akarnak a lelkükön.

Fotó: Horváth Judit

Hétköznapi, valós történetek ezek, nincs bennük semmi különös, nem rendkívüli hősökről, nem kiemelkedő teljesítményekről szólnak. Két nő gyűjtötte őket, a rendező, Pelsőczy Réka és a dramaturg Török Tamara. A színlap alján, kis betűkkel szedve, ott is a felsorolás, hogy ki mindenki nyílt meg nekik. Valós történetekből alakult ki a színjátékszöveg, egyveleg. Nem állítom, hogy darab, mert az nem igazán van. Sok szöveg megmarad monológnak, jelenet sem nagyon kerekedik belőlük, az egyik színész mondja a magáét, a többiek pedig gesztusokkal, mimikával, különböző módon reagálva, hallgatják. Persze formálódnak párbeszédek, jelenetfoszlányok, akár jelenetek, sőt, jelenetfüzérek, gyengébb vagy erősebb szálakkal összetoldva, ezekből építkezik a produkció.

Fotó: Horváth Judit

No, meg a koncentrált színészi jelenlétből. Az is lehet hangsúlyos, hogy a remek színészek, Ujlaki Dénes, Szacsvay László, Bán János, Tasnádi Bence, Dér Zsolt, csak ülnek a Kálmán Eszter által megteremtett közegben, Keszei Borbála ruháiban, gubbasztanak egy bárszéken, és véleményük lerí az arcukról, leolvasható a gesztusaikról. Valaki pedig akár éppen felénk fordulva monologizál. Szóba kerül például, a nőkre való sóvárgás, a tőlük való félelem, de a nagypofájú macsós csajozás is, meg az, hogy már nem megy a szeretkezés. Szó van öngyilkosságról, halálról, arról, hogy rendszeres program lett a temetőbe járás. Ezúttal a főszereplők a férfiak. De időnként megjelenik, belibben, vigasztal, kiakaszt, csodálatos vagy éppen elidegenítő, Pálmai Anna és Pálos Hanna, ők adják az örök, nélkülözhetetlen, imádni vagy éppen utálni való nőket. Ha úgy tetszik, az ürgék számára az élet értelmét, és alapjában véve, a beszédtémát. Végül ők is elregélnek egy-egy történetet.

Fotó: Horváth Judit

A produkció alcíme, hogy Férfitörténetek a zenés Kelet-Közép-Európából. Így aztán a szereplők időnként dalra fakadnak és hozzá táncra penderülnek, Wagner-Puskás Péter zenei vezető, illetve Fejes Kitty koreográfus intenció szerint. A szituációhoz passzoló slágerek, örökzöldek, kuplék, táncdalok hangzanak el, mifelénk jellemzően, akarva, nem akarva, nyomorúságunkat, de boldogságunkat, vagy műboldogságunkat is tükrözve. Vicces és megrendítő históriák sorjáznak. Egymásba fonódik szomorú, édesbús és tragikus. A zenés esztrád akár mellbevágó történettel keveredik. Pelsőczy felhasznál abból valamennyit, amit már a Musik, Musikk, Musique előadásával kikísérletezett, ugyancsak a Katona társulatával, amitől nem idegen, hogy konkrét dokumentumokat használ fel az előadásaiban. Ahogy ezt például az egészségügyről, a romákról, vagy a színháztörténetről szóló produkcióiban tette.

Most éppen a férfi a téma. A megfejthetetlensége, a beszédes hallgatása, a mellébeszélése, a bonyolultsága, az egyszerűsége, a pitiánersége, a nagyvonalúsága, még sorolhatnám és sorolhatnám. Nincs szó, hú, de nagy mélységek feltárásáról, iszonyú megrendülésről. Ez inkább kedves, szellemes este, játékos is, de az utóbbiból azért lehetne kicsit több.

Várom a nőkről készült verziót!

Meghalt Cseke László

0

A Szabad Európa Rádió egykori szerkesztőjének és műsorvezetőjének a neve a fiatalabb korosztálynak már nem mond semmit a neve, és feltehetőleg a középkorúak közül is csak kevesen emlékeznek rá. Pedig műsora, az 1959-ben indult Teenager Party a hatvanas-hetvenes években sokak számára szabadságot, és a nyugati kultúrához való hozzáférést jelentette.

„Itt a Szabad Európa rádió, a 19, 25, 31, 41 és 49 méteres rövidhullámon…”. Ezzel a mondattal kezdte műsorait, és ez a szöveg örök időkre „beégett” a ma már hatvanon felüli egykori hallgatók fülébe.

Cseke László – eredeti nevén Ekecs Géza a Szabad Európa egyik alapítója volt, és a vasfüggöny innenső oldalán élő magyar fiatalok titokban hallgatták a műsorait. Jó érzékkel fedezte fel, hogy az akkori nagyok, a Beatles, a Rolling Stones zenéjére – és nem utolsósorban szellemiségére- van kereslet Magyarországon,

Cseke László 90 éves volt.

 

Ez fájni fog

Törőcsik Mari arcán rajta van a világmindenség. A szörnyűséges kínok, és a szétáradó, sugárzó öröm egyaránt. Bámulom őt Mészáros Márta Aurora Borealis-Északi fény című új filmjében, és nem tudok betelni vele.

Törőcsik magába sűríti a Kelet-Közép-Európa-i létet, már akkor is azt tette, amikor Fábri Zoltán filmremekében, a Körhintában kitűnt, és ezzel megrendített minket, meg hírt vitt felőlünk nyugatra is. Ugyanolyan boldogan tud felragyogni az arca, mint egykoron.

Csak most már látszik rajta a nagyrészt leélt  életének az öröm- és szenvedéstörténete.

És ez kell Mária szerepéhez, akit játszik, aki rettenetes titkot őriz, mint ezen a tájékon olyan sokan, hiszen még mindig nem kibeszélt, feltárt kellőképpen a fasizmus, a háború, az ötvenhatos forradalom. A traumák, a szorongások, az elhallgatások viszont akár tudat alatt is öröklődnek, a zsigereinkbe ivódnak úgy, hogy esetleg nem is sejtjük, mi miatt örököljük ezeket őseinktől, akár hetedíziglen.

Törőcsik ezúttal olyan nagymama bőrébe bújik, aki a film elején Oroszországból kap egy levelet, aminek elolvasása után falusi házában rögvest rosszul lesz, elájul, kómába esik. Érdemes felfigyelni arra az apróságnak tűnő, de fontos momentumra, hogy postásként a levelet Monori Lili hozza, aki Mészáros több emblematikus filmjének az emlékezetben örökre rögződő főhőse. Most szinte stafétabotszerűen ő adja át a döntő fontosságú hírt, amitől Mária csaknem örökre jobblétre szenderül. Senki nem tudja, mi okozza ezt az iszonyú sokkot. Az orvos, akit Fekete Ernő játszik, azt se tudja, hogy az idős asszony még eszméletére tér-e.

Nagyobb méretért kattintson a kis képre!

A lánya pedig, aki Bécsben sikeres ügyvéd, és éppen egy tárgyalás közepén látjuk kosztümösen, disztingváltan, némiképp hivatalosan, fölöttébb határozottan megnyilvánulni, haza lohol, hogy mellette legyen, és belső ösztönétől mindinkább vezérelve, megpróbálja kideríteni, mi is történt. A Tóth Ildikó által remekül megformált gazdag, polgári jólétben leledző Bécsből, elegáns nőként viharzik a mi boldogtalanabb, feldolgozatlan traumákkal telítettebb, szegényesebben elkámpicsorodott világunk felé. Akár jelképesnek is tekinthető, hogy nálunk már pulóvert visel kosztüm helyett. Az ő arcára is ráközelít Piotr Sobocinski Jr. lengyel operatőr érzékeny kamerája. Megmutatja, hogy azon az emberen, aki udvariasan, de némiképp ridegen, kimérten, csaknem fapofával tárgyalt Bécsben, itthon, kiélezett helyzetben, kiütnek az érzések, és látszik rajta mennyire kételyekkel telien sebezhető. A Ladányi Jákob által játszott unokán is zavarodottság mutatkozik, amikor csodával határosan, ahogy egykor Törőcsik is a való életben, a nagymama magához tér. A fiú szintén mohón igyekszik kifürkészni a titkát. Mária hárít, mélységesen bezárkózik, igen hosszas unszolás, lelki ráhatás, kérlelés után kezd megnyílni, de megmondja előre, hogy ez fájni fog.

Visszarévedései a múltba megelevenednek. A háborúból nehezen ocsúdó ötvenes években járunk.

A fiatal Máriát Törőcsik Franciska személyesíti meg. A Wunderlich József megformálta szerelmével Ausztriába próbálnak szökni. Ákost az orosz katonák szökés közben lelövik. A halott férfi mellett megerőszakolják a lányt, akit Ákos unokatestvére fogad be Bécsben. A terhes Mária vívódik, nem gyűlölt orosz katonától van-e a gyerek. Szülés után kalandos módon, gyereket cserél. Ez az ősfőbűn. Ezt tudja meg Olga ennyi idő után. Az Oroszországból jött levél pedig az édes gyermekről adott hírt, akiről Mária azóta se hallott…

Rövid részlet a filmből.

Mészáros Márta arról csinált filmet, hogy a háborús és közvetlenül háború utáni gyermekek megrázkódtatása a mába ível. Kicsit régimódi eszközökkel, lassúdadan hömpölyögtetve a cselekményt, meséli el a megborzongató történetet. Akadhat, aki unja. Én nem tartozom közéjük, hiszen igen fontos dolgokról, sok tekintetben létkérdésekről beszél, miközben ezeket a témákat mifelénk még mindig sokan a  szőnyeg alá akarják söpörni.

Top online kaszinó játékok 2023-ban Magyarország

0

Akár ingyen, akár valódi pénzért szeretnél játszani, vannak olyan top játékok, amelyeket érdemes megnézni 2023-ban. Melyek tehát a top játékok, amiket idén érdemes játszani? Ebben a bejegyzésben megosztjuk veled a legjobb lehetőségeket és további játéktippeket.

Apropó, a legjobb kaszinóbónuszokat a legjobb kaszinóoldalakról a https://kaszinokonline.com/ oldalon találod. Javasoljuk, hogy mielőtt igénybe vennéd ezeket a bónuszokat, ellenőrizd a hozzájuk kapcsolódó feltételeket. Térjünk tehát vissza a 2023-ban felfedezésre váró legjobb online kaszinójátékokhoz.

Melyek a 2023-ban felfedezésre váró top kaszinójátékok online?

Amikor a legjobb kaszinójátékokról van szó, a preferencia a legfontosabb. Minden arról szól, hogy milyen játékokat szeretsz a legjobban játszani. Sok kaszinójátékos számára a nyerőgépek a legjobb választás. A rulett egy másik, sok játékos által kedvelt játék, és ez a legtöbbet játszott asztali játék.

A blackjack és annak változatai szintén az első helyen állnak a vezető kártyajátékok között, amelyeket 2023-ban érdemes játszani. Íme néhány a legjobb kaszinójátékok közül, amelyeket érdemes megnézni idén:

– Baccarat
– Videópóker
– Caribbean Stud
– Pai Gow póker
– Nyerőgépek
– Rulett
– Blackjack
– Élő osztó

Hogyan működnek a kaszinójátékok?

Az online kaszinójátékokra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a szárazföldi kaszinókban. Az egyetlen különbség az, hogy az online játékok szoftvervezéreltek, kivéve az élő osztós játékokat. A szoftverprogram tartalmaz egy véletlenszám-generátort, amelyet úgy terveztek, hogy garantálja a tisztességes eredményeket.

A véletlenszám-generátor (RNG) igazságos és elfogulatlan módon határozza meg az egyes fordulók eredményét. Ennek a szoftverprogramnak köszönhetően lehetetlenné válik a kaszinójátékok manipulálása. Mielőtt a kaszinójátékokat az online kaszinókban telepítik, a játékok minden összetevőjét, beleértve a RNG-t is, a vállalat telepíti.

A telepítés után a platform teszteli a játékokat, hogy biztosítsa, hogy azok elfogulatlan eredményeket szolgáltatnak. Érdemes megemlíteni, hogy a kaszinók nem manipulálhatják vagy módosíthatják a játék mechanizmusait.

Kaszinójátékok a legjobb esélyekkel

A legnépszerűbb, legjobb esélyekkel rendelkező játékok a craps és a rulett. A bakkara és a blackjack további olyan játékok, amelyek nagyszerű játékos-előnyökkel rendelkeznek. Másrészt a nyerőgépek arról ismertek, hogy magas hozamot biztosítanak a játékosoknak, ezek a gépek átlagosan 97%-os RTP-vel rendelkeznek.

Ez azt jelenti, hogy a játékosoknak minden egyes, a nyerőgépes játékban elhelyezett dollár 97%-át fizetik ki. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy Ön lesz a szerencsés nyertes, aki a nyereményt megkapja.

Következtetés

Minden játéknak megvannak a maga hullámvölgyei. Például a legjobb esélyekkel rendelkező játékok készségeket igényelnek. Ez azt jelenti, hogy ha új vagy a kaszinójátékokban, akkor nem biztos, hogy ezek a legjobb játékok számodra. A nyerőgépek azonban a legegyszerűbbek és a legszórakoztatóbbak. Nem igényelnek semmilyen készséget tőled, de az esélyeik alacsonyak a többi stratégiai játékhoz képest.

Emellett a legnagyobb jackpotokat a progresszív nyerőgépekből lehet megszerezni, ami sokak számára, akik jackpotot szeretnének nyerni, a legjobb választássá teszi. A nyerőgépekből akár nyolc számjegyű jackpotokat is szerezhetsz. Amikor a kaszinójátékok kiválasztására kerül sor, mérlegelje a rendelkezésre álló lehetőségeket, hogy megalapozott döntést hozhasson.

Andy Landy mosolyalbuma – Mélygondolkodók

„…óriás
leszel, csak hunyd le kis szemed, –
aludj el szépen
…”

AL

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK