Kezdőlap Itthon Oldal 835

Itthon

Burzs Rákosrendező (a Budapest sorozatból)

Mint tudjuk, ha Dubajban egy vállalkozó tíz luxuslakást épít, azonnal van rá harminc jelentkező. Ha jó magasra építi, akkor a felső lakásokban lakók átlátnak a mellettük lévő kisebb toronyépületek felett, panoráma a tengerre, így aztán még drágábban lehet egy lapos, sivatagi terepen ezeket eladni, de hálisten Dubajban van az a pénz, sőt még sokkal több is, ezért veszik. A befektető meg jól jár.

Az alsó lakások azért előnyösek, mert a többi toronyépület kellemes árnyékot biztosít a közvetlenül az ablakokra tűző napsütés ellen. A kis alapterületű magas ház esetén a Dubajban nagyon drága telekköltség egy lakásra eső része lényegesen csökkenthető, ráadásul a kis alapterületen sok lakás esetén sokan lesznek közel a város központi részéhez, ahová nem busszal kell menniük, hanem lifttel. Ilyen előnyök mellett majd hülye lesz a befektető nem építeni, és ha már épít, akkor tornyot épít luxuslakásokkal. Mivel pedig a befektetők nem hülyék (azért van annyi pénzük), pontosan ezt teszik.

Dubajban

Ha megvizsgáljuk az ügyet, hogyan nézne ki ez Budapest elhagyatott vasúti területén, ahonnan egy magasépület felső lakásaiból a pontosan ugyanúgy látható a város, mint a Várból vagy a Gellérthegyről (Dubajban nincs hegy), na, talán a budai hegyek távoli látványa ad valami pluszt, de csak a nyugati fekvésű lakások esetén. A telekár sem indokolja a toronyépületet (a telek itt elképesztően olcsóbb, mint Dubajban), és hogy a benne lévő, biztosan drága lakásokra fizetőképes kereslet lenne Budapesten… hát… inkább nem írok ide semmit. Messziről üvölt a „projektről”, hogy nem a befektetők jöttek azzal, szeretnének valamit építeni itt, nálunk a Rákosrendezőn, hanem valamelyik szerencsétlen odafönt megálmodta (valószínűleg jogász lehet, vagy ilyesmi, és járt már Dubajban – na, esetleg Hódmezővásárhelyen). A megálmodás következményeképpen szóltak Szijjártó Péter külügyérnek, aki egyben gazdaságügyér is (lásd például lélegeztetőgépek, amelyek beszerzésénél egyszer már nagy sikere volt). Ő a kapott parancs szerint végig vizitálta az öbölmenti államokat, az ottani befektetők előtt vázolta a lángelmés tervet, majd feltette a kérdést: „Na?”. A befektetők (mint már említettem, ők nem hülyék), nyilván végig gondolták mindazt, amit leírtam (sőt valószínűleg az ilyen épületeknél óhatatlanul felmerülő alapozási követelményeket és buktatókat is – a terep nekik ismeretlen), az udvariasság megkövetelte módon bólogattak, hümmögtek, aztán Szijjártó hazautazott. Mire hazaért, az „elképzelés” már nyilvánosságra került, és most mindenki ezt ragozza. Félő, hogy ha mi forszírozzuk a beruházást, a befektető egyre több engedményt és fejlesztés átvállalást fog kicsikarni a kormányzatból, ami nagyon sokba kerülhet a magyar adófizetőknek, akik ezzel a pénzzel a beruházót fogják „támogatni”.

Az projektről nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy leginkább emlékezetpolitikai célból született, célja: az magyarok sokáig jó szívvel emlékezzenek a zseniális megálmodó, projekt támogató és mecénás nevére. A derék mecénás természetesen a mi pénzünkből lenne városépítő híresség – így kell sokra vinni, polgártársak, mert aki kevésre viszi, az annyit is ér. Mivel a szuperprojektet megálmodó akárki egy vezető politikus, a projekt nagy fényerejű, mindenkit elvakító csillogása alapkövetelmény, ide nagyvonalúság szükséges, azaz a tíz-tizenöt emeletes, szégyenletesen pimf viskók gondolatától kéretik a tervezőket azonnal eltanácsolni. Száz-százötven, az már jobban hangzik. Nagyon hasonló létesítmény volt Budapesten anno a raktárházak közé illesztett Bálna a Nehru parkban, amely egy néhai főpolgármester nevének megőrzésére létesíttetett (D. Emlékmű). Sok mindenre ugyan nem használatos, de az alapcélnak azaz egy név közpénzen való hirdetésének abszolúte megfelel. Döntő részben erre szolgálna ez a projekt is, ha egyéb téren hátránya is lenne, esetleg több is, teljesen érdektelen.

A város célja persze más. Jól használható, kedvező árú lakások, lakóparkként megépítve. Az elhanyagolt területen nem rendeznek már semmit, pláne vonatokat nem, viszont a terület a város belsejében van, azaz sokkal jobb lenne az emberiség (klímavédelem), az ország (olajimport), a város (légszennyezés) és az egyének (benzinköltség, napi beautózás), azaz mindenki szempontjából, ha az agglomeráció helyett itt laknának az emberek, és hosszas dugóban ácsorgás meg drága és környezetszennyező benzinpusztítás helyett közösségi közlekedéssel mennének be a városba. Ide tehát olyan lakásokat kell tervezni és megépíteni, amelyekre van fizetőképes kereslet. Ebben az esetben akár a város is lehetne befektető, és akkor teljes kontrollt gyakorolhat a tervkészítés és a beruházás felett, valamint elfogadható az is, ha kissé ráfizetéses az ügy. Ebben az esetben nem a maximális haszonra törekvő magánberuházó érdekei érvényesülnének, hanem a városé, és az új lakópark jól illeszkedne Budapesthez.

Az építkezéssel egyidőben a közlekedés fejlesztését is meg kell oldani. A fejlesztéshez alapvetően szükség van a Teleki Blanka úti felüljáró megépítésére, amely minden oldalról csatlakozik a lakóparkhoz, hogy az autósok könnyen bejuthassanak a belül már önálló úthálózattal bíró lakóparkba.

A közösségi közlekedés fejlesztéséhez több lehetőség áll rendelkezésre.

  • A tervek szerint az egyes számú változat a 3 villamos átvezetése az új felüljárón és további kiépítése a Szegedi úton, ahonnan akár a Lehel útra, bármelyik irányba kanyarodva tovább vezethető. A változat hátránya, hogy a villamos nem a centrumba viszi az új városrészből az ott lakókat, hanem Angyalföldre vagy Kőbányára, a másik hátránya, hogy igencsak drága, és persze a Szegedi út sem a villamosközlekedésre van méretezve.

Ha a felüljáróból kispórolják a villamost, nagy hátrányt nem okoz, mert az új felüljáró révén a 32 busz kitérője a Hungária körúti felüljáró felé megszüntethető, és akkor a busz pontosan ugyanazon az útvonalon járna, mint a 3 villamos tervezett pályája. Mivel a lakóparkból aránylag kevesen igyekeznek majd az Örs vezér tere vagy a Szegedi út felé, azoknak a buszjárat bőven elegendő. Így a 3 villamos nyugodtan maradhat mostani útvonalán, melynek jelenlegi végállomása a Hungária körúti 1 villamoshoz és a kisföldalattihoz csatlakozik, melyek így nem szűnnének meg.

  • A másik sokat hangoztatott lehetőség a kisföldalatti meghosszabbítása a vasút múzeumig. Elég drága megoldás, és bár vitathatatlan az eleganciája, van helyette jobb.
  • A javasolható megoldás a mostani, amúgy is adott MÁV sínrendszer kihasználásával ingázó vonatjárat indítása a Nyugati Pályaudvar és a Rákosrendezői Lakópark között. A vonatjárat a Nyugatiig vinné az utasokat, amely már gyakorlatilag belváros és nagy csatlakozási csomópont, innen a város bármely pontjára könnyű eljutni. Különleges kiépítést ez a változat nem igényel, egy, maximum két szerelvény közlekedne a pályán (kettő esetében középen lenne egy kitérő, így egy vágány elég). A biztos megállók száma három, az egyik a Nyugatinál, a másik a jelenlegi Rákosrendező pályaudvar épületénél, a harmadik a vonatmúzeumnál, és hogy utóbbi kettő között hány darab megálló lenne és hol, azt már a lakópark tervezésénél lehet és kell meghatározni.

Nem nagyon hiszek benne, hogy a mostani keresletnél és magyar vásárlóerőnél esély lenne bármilyen befektető idecsábítására (mondhatni, hálaisten!), ezért a területtel a városnak kell foglalkoznia.

A fentebb javasolt megoldás messze a legjobb, és bár a projekt megálmodója így rosszul jár, az legyen a mi legnagyobb bajunk.

Szalad a szekér…, de a Bölcsek köve még nincs rajta

Hogy lettél milliomos? – kérdi a legnépszerűbb magyar énekes Orbán Viktor rokonaitól, barátaitól és üzletfeleitől.

Cunami söpör majd el titeket – jósolja Azariah a fiatal énekes, aki nemrég háromszor is megtöltötte a Puskás Stadiont rajongóival. Ezért Orbán Viktor is megpróbált barátkozni vele, de mint látjuk a siker e tekintetben sem teljes. A magyar miniszterelnöknek egyszerre kell szembenéznie kül- és belpolitikai válsággal, de az igazán nagy krízis az, amiről  most Azariah dalol: miközben a magyar lakosság életszínvonala csökkent Mészáros Lőrinc 150 milliárd forinttal lett gazdagabb egyetlen év alatt! Mégis miért? Erre az egyszerű kérdésre Orbán Viktornak semmiféle hihető válasza sincsen a nemzeti együttműködés rendszerének tizennegyedik évében.

Húsvét hétfői meglepetés Orbán Viktornak

Faszt érdekel az, hogy hogy lettél milliomos?

Jön majd egy cunami,
és minden szarod elmossa,
Ha nem te éled meg,
Hát majd a kövi generáció

Ez a cipoe című szám nem épp finom figyelmeztetése a nemzeti együttműködés rendszerének, amelynek propaganda gépezetének is van egy üzenet:

Így ha netalán a szél jártatná a szád
Vagy hoznád másra rá a frászt
Egy buta Origo cikkel
Te propagandagép

Rogán Antal a propagandagépezet és a titkosszolgálatok felügyelője a nemzeti együttműködés rendszerében. Tóni neve előkerült a válság során hiszen Magyar Péter hangfelvételén is elhangzik, mely a Völner – Schadl korrupciós ügyet érinti. Magyar Péter egyértelműen arra célzott, hogy a Völner – Schadl korrupciós páros felső kapcsolata nem Varga Judit volt, akit megbuktattak az igazságügyi minisztériumban hanem Rogán Antal, akinek Magyar Péter szerint hamarosan keresnie kellene egy olyan országot , mellyel Magyarországnak nincsen kiadatási egyezménye. Az, hogy Magyar Péter ügyvédje nem más mint Bárándy Péter egykori igazságügyi miniszter, azt sejteti, hogy komoly ügyről van szó. Bárándy úgy nyilatkozott, hogy “az ügyészség nem tehet mást minthogy vizsgálatot indít.” Az ügyészség a maga részéről közölte: tudja, hogy kicsoda Tóni. Csakhogy Rogán Antal a hatalom második számú vezetője, aki már négy választást nyert meg Orbán Viktornak. Jelenleg ő pótolhatatlan a hatalom gépezetében hiszen a propaganda és a titkosszolgálatok irányítása egész embert kíván: Sztálin mellett is ott állt Berija, Brezsnyev mellett Andropov.

A korrupciós vizsgálat elérhetne Orbán Viktorig is

Erre célzott már Magyar Péter is, aki Rogán Antal után célba vette a miniszterelnököt is. Maffia hasonlata nyilvánvalóvá tette, hogy ő a főnöke a korrupciós piramisnak: Orbán hozza meg a legfontosabb döntéseket. Magyar Péter korábban arról is beszélt , hogy az elit valójában egy vegyes társaság , amely a Fidesz vezérkarából és néhány milliárdos üzletemberből áll. Ebben a körben dőlnek el a legfontosabb gazdasági ügyek például az, hogy az energia rendszer milyen irányban változik: mit fejlesztenek kormányzati támogatással? Bár Orbán Viktor folyamatosan a szuverenitásról beszél , de pontosan tudja, hogy Magyarország a globalizált világban csakis úgy érvényesülhet hogyha pénzügyileg erős partnerekkel működik együtt. Ennek jó példája a kínai – német együttműködés Debrecenben az elektromos autók illetve akkumulátorok gyártásában. A másik ilyen a pesti Dubaj, amely hatalmas pénzeket mozgat meg ráadásul olyan partnerekkel, akik számára a korrupció az ügyintézés megszokott része. A katari emír annak idején Sarkozy francia elnök támogatásával vásárolta meg a futball világbajnokságot. Augusztus huszadikán ő is a díszvendégek között szerénykedett a karmelita kolostorban.

Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb állama – ezt hangsúlyozza Magyar Péter, aki újabb tüntetést szervez. Erről dalol Magyarország legnépszerűbb énekese. Nem csoda, hogy Orbán Viktor egyelőre vár a csattanós válasszal, a márciusra beígért békemenet pedig valamilyen oknál fogva elmaradt…

Orbán menekülő útja – Mészáros Lőrinc, Magyarország leggazdagabb embere külföldön is terjeszkedik

2014-ben még “csak” 7,7 milliárd forintra becsülték Mészáros Lőrinc vagyonát. Ekkor szakított Simicska Lajos Orbán Viktorral, ma Mészáros Lőrinc Magyarország leggazdagabb embere, vagyonát 591 milliárd forintra becsülik. Ez dollárban is több mint egymilliárd.

A globális gazdaságban ez csekélység: a világ leggazdagabb embere, a francia Bernard Arnault túl jár a 200 milliárd dolláron, de Magyarországon, ahol a lakosság több mint kétharmada a havi ezer eurós európai szegénységi küszöb alatt él, kissé soknak tűnik. Lázár János miniszter szerint

“egyre több Mészáros Lőrincre lenne szükség.”

Nem biztos, hogy a magyar közvélemény egyetért ezzel, pont az ellenkezőjét állítja  az Unióa és a magyar ellenzék beleértve Magyar Péternek is, aki úgy vonta meg a nemzeti együttműködés rendszerének eddigi mérlegét, hogy

“Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országává vált!”

Orbán menekülő útja: a külföldi beruházások

Tiborcz István Belgrádban nyomul az ingatlan piacon, a miniszterelnök veje nem véletlenül választotta Szerbia fővárosát: ha szorul a kapca, akkor Orbán Viktor ide menekülhet hiszen Vucsics elnök régi jóbarát. Mészáros Lőrinc most arról nyilatkozott, hogy “a szállodaiparban már vannak érdekeltségeink Horvátország és Montenegro mellett Ausztriában is. Megyünk tovább: Rijeka mellett ötcsillagos szállodát építünk, melyet 20 évig a Marriot üzemeltet majd.”

Majd később:

”elsősorban Európában terjeszkedünk, de Észak Afrikában Líbiában, és a Közel Keleten Omanban is vannak érdekeltségeink.”

Tegyük hozzá, hogy Budapesten épül az Emírségek által finanszírozott “európai Dubaj”, melyet persze a magyar állam is nagyvonalúan támogat.

Augusztus huszadikán, a magyar kereszténység legnagyobb ünnepén a karmelita kolostorban Orbán Viktor fogadta a katari emírt, aki a Hamász iszlamista terrorista csoport fő támogatója volt.

Mészáros Lőrincnek is feltűnt, hogy a világon igencsak kevés olyan cégcsoport van, amely szinte mindennel foglalkozik. “Európában csak Törökországban találtam ilyen cégcsoportokat” – mondta Magyarország leggazdagabb embere. Nem véletlen a török párhuzam : Erdogan is a nemzeti tőke támogatására építette rendszerét, amely most megingott, mert az infláció megrendítette a társadalmi bázisát, a vallásos vidéki társadalmat és a nagyvárosi szegényeket, akiknek drámai mértékben romlott az életszínvonaluk.

Mészáros Magyarország legnagyobb agrár vállalkozója

Miért volt oly magas az élelmiszerinfláció Magyarországon?

– ezt véletlenül sem tudakolta az Index Mészáros Lőrinctől, aki a legnagyobb földbirtokos Magyarországon.

Orbán Viktor alteregója 65 ezer hektáron gazdálkodik Magyarországon, ezzel ő az új Esterházy herceg, aki 1945 előtt a legnagyobb földbirtokos volt. Igaz, hogy Esterházy herceg nem kapott támogatást az Európai Uniótól, melyet Orbán Viktor oly elszántan bírál. Főként amiatt, mert számonkéri rajta az eurómilliárdokat, melyeket nem elsősorban a miniszterelnök rokonainak, barátainak és üzletfeleinek szántak. Mészáros Lőrinc ugyan azt nyilatkozta az Indexnek, hogy az ő vállalkozásai teljesen transzparensek, de hogyha ez így van, akkor nem egészen érthető, hogy Orbán Viktor miért óvakodik attól, hogy Magyarország az Európai Ügyészség ellenőrzése alá kerüljön? Talán az motiválja a miniszterelnököt, hogy a Transparency International az Európai Unió legkorruptabb államának nyilvánította Magyarországot.

Garázdaság

Hát, kérem tisztelettel, nem lehet mindig ugyanarról írni. Az olvasónak már a könyökén jön ki, hogy 2010. előtt svájci indexálás volt, azaz a nyugdíjak akkoriban nem csak az infláció, hanem a bérek arányában is emelkedtek, és nem szakadtak le úgy a bérektől, ahogy már 14 éve teszik, hogy a 13. havit Medgyessy vezette be, Gyurcsány végig fizette, és Bajnai ugyan a válság miatt szüneteltetni rendelte, de azt mondta, ha jobb idő jön, újra bevezethető.

Ámde 2010. után hiába jöttek jobb idők sok-sok EU pénzzel meg világgazdasági fellendüléssel, a derék Viktor akkor sem változtatott. 10 évig lopta a nyugdíjasoktól a 13. havit. Az a ravasz húzás, hogy a svájci indexálást hatalomra kerülésekor azonnal megszüntette, és a MANYUP kasszát is lenyúlta 2700 milliárddal, Orbánt ismerve magától értetődik.

A rezsicsökkentés is unalmas, mert már mindenki tudja, hogy a 2022-es választás kampányában nem ám csak egy egyszerű közgazdász, mint például Bokros, hanem maga az összefogott ellenzék miniszterelnök jelöltje, Márki-Zay Péter jelentette ki, hogy:

Micsoda ostobaság volt annak idején így rezsit csökkenteni. Lehet rezsit csökkenteni, hogyne lehetne: kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni. Át kell térni megújulókra.”

Erre aztán a teljes NER média azonnal rácsapott (pl. origo):

A Gyurcsány vezette baloldal győzelme esetén tehát eltörölnék azt a kedvezményt, amivel minden magyar család havonta átlagosan 32 ezer forintot tud megspórolni.”

Magyarázkodhatott hát szegény dilettáns Márki-Zay, mindenki csak röhögött rajta, és mikor végül a háború kitörése után fiainkat akarta vágóhídra küldeni, az összefogott ellenzék akkorát bukott vele, mint előtte még soha.

A bukásban vastagon benne vannak a nyugdíjasok, de ők rosszul tudják a dolgokat, hiába hiszik azt, hogy jól. Az ellenzék regnálása alatt sokkal nagyobb biztonságban lenne mind a nyugdíjuk, mind ők maguk, mivel az ellenzék visszahozná az Orbán által eltörölt svájci indexálást, megtartaná a 13. havit, és a rezsicsökkentést is sokkal igazságosabbá tenné, amennyiben a kevesebbet fogyasztó arányosan több támogatást kapna, így nem Hatvanpuszta meg a többi „nagyfogyasztó” szippantaná föl előlük a pénzt. A nyugdíjasok azért tudják rosszul, mert a NER sajtó hazudik nekik, a független sajtó nem teszi helyre a dolgokat (vajon miért?), a magyar értelmiséget meg láthatóan nem érdekli ez az egész hercehurca. Elvannak ők Orbán alatt is szépen, a Mari néni meg örüljön, hogy a rokonok jóvoltából él még egy ideig.

Ezek a nagy témák sajnos kezdenek kifogyni, mert akinek erről értelme lenne írni, azokhoz nem jut el, akikhez meg eljut, azok olvasnának már helyette mást. A fentiek miatt csak néhány apróságra fókuszálhatunk.

Ilyen például az elvetemült Varju László másodfokon való elítélése, akinek Németh Szilárd birkózóválogatottjában simán akadna hely, és még az olimpián sem volna esélytelen, bármely súlycsoportban indulna is. Hollik pont ezt akarja, hogyha már elítélték, vonuljon Varju vissza, mondjon le, tűnjön el, legyen akár birkózó, ha tetszik, de ne rontsa itt a levegőt nagystílű, de főleg büntetlen előéletű tolvajok között. Piha! Még egy jachtja sincs neki!

Az öldöklő küzdelmet tekintve az esetről készült videofelvételen látszik, hogy Varju nem egy emberrel vette fel a harcot, hanem hat, pont erre kiképzett, jól megtermett biztonsági őrrel. A garázdaságot a bíróság bizonyítottnak látta, mert az amatőr ketrecharcos megadás helyett akcióba lendült, és levert hat profit. Nagyon remélem, hogy ezek után az MTVA úgy rúgta ki mindegyiket, hogy a lábuk sem érte a földet! Ezekre a pancserokra, akik nem bírtak egyetlen vézna garázdával, még egy tyúkól védelmét sem szabad rábízni senkinek, nemhogy a magyar csúcsmédium székházát!

Az esetnek két előzménye van. Az egyik a 2006-os székház ostrom, amellyel össze lehet hasonlítani, a másik a közmédia 2010. utáni FIDESZ pártszolgálatba állítása, ami miatt Varjuék egyáltalán odamentek.

2006.09.19.

„A pár ezres tömeg ezután a térről felszedett utcakövekkel kezdte dobálni a székházat és rendőröket, majd hamarosan autókat gyújtottak fel. Miközben a bejáratot elérőket többször is könnygázzal illetve tűzoltóslaggal verték vissza a székházba vezényelt rendőrök, újabb és újabb rohamok indultak a kapuk ellen… A tüntetők fél kettőkor feltépték az addig kitartó vasrácsokat a főbejáratnál, és behatoltak a székházba. Miután hamar kiderült, hogy a még ott talált dolgozók nem tudják újraindítani az ostrom miatt negyed kettőkor beszüntetett adást, a székház egyfajta látványossággá változott: az ostrom nyomait viselő bejáraton át a tüntetők csoportosan vonultak be, a többség egyszerűen csak körülnézett, illetve az aulában kezdett pihenni, de többen kifosztották a büfét és ‘szuvenireket’ vettek magukhoz.”

Az ostromban több mint 100 rendőr sérült meg, többen súlyosan (a kockakő nehéz). Úgy tudom, a székházat ostromlók közül nem ítéltek el senkit, pláne nem garázdaságért, mint ahogy most Varjut meg Fekete-Győrt. A mi ’06-os hőseinket ez a kis büntetlenség bizton megilleti. Ahogy a büfé árukészlete.

2018.12.16.

A tömegből 11 ellenzéki politikus az igazolványa felmutatása után bejutott az épületbe, ahol egy öt pontból álló követeléslistát akartak beolvastatni. Vasárnap éjjel azonban a köztévé biztonsági szolgálatának vezetője nem engedte őket a stúdiókhoz, és tévés vezetőkkel sem sikerült beszélniük… A követeléseik: a rabszolgatörvény azonnali visszavonása; kevesebb rendőri túlóra; független bíróságok; Európai Ügyészség; független közmédia.”

A legutolsó a leglényegesebb: az Orbán kormány a kapott kétharmad birtokában a közmédiát fideszes pártmédiává „alakította át” (a „silányította” visszafogottabb, úri változata). Ezzel hatalmas előnyhöz jutott, figyelembe véve egyrészt az adás foghatóságát, amely az ország területén mindenütt adott, másrészt főleg a vidéki tévézési szokásokat, ahol a „magyar tévé” a messze a leginkább nézett csatorna, főleg az idősebbek körében. Nagyon fontos hát az ellenzéknek a független közmédia követelése, mert az MTVA fideszes mivolta miatt az ellenzék hangja sok helyre nem jut el. Mivel az ellenzéki képviselőknek pont azokban a stúdiókban kellett volna megszólalniuk, ahová sohasem hívják meg őket, ezért voltak kénytelenek a „behatolásos” módszert választani, hogy felhívják magukra a figyelmét azoknak, akik csak az MTVA-t nézik, vagy csak azt tudják nézni, mert más nincs nekik.

Az akció nem lett sikeres. Varjuékat kidobták. Az ellenzék azóta sem tudja a közmédián keresztül a lakosság jó részét megszólítani. Erről a kormány gondoskodik.

Ami meglepő: a nem NER-es magyarországi médiáknak az MTVA lenyúlási ügyhöz való hozzáállása. Állandó téma náluk a Megafon meg az egyéb fideszes törpe hírharangok közpénzből való, állami támogatásának elítélése, ugyanakkor az MTVA-ról, melyet évente majd 150 milliárd (nem millió!) közpénzből működtet a FIDESZ, nincs szó sehol. Még csak szembe sem állították a dollárbaloldal néhány milliárdjával, bemutatva a magyar emberek ellopott pénzéből fizetett MTVA pártkampányolását, azaz a magyar választásokba a külföldi magánpénzek elfogadásánál sokkal súlyosabb bűn révén való fideszes beavatkozást. Csak nem valami tabutéma ez? Az ÁSZ, amelynek elvileg a közpénz védelme a fő feladata, magától értetődőn kussol (őket is a FIDESZ fizeti, a főnöküket nagyon gavallérosan), de mi van a független médiákkal, tessen mondani?

A 2006-os székház ostromban fideszes képviselő nem vett részt, így a magyarok halált megvető bátorságú, No 1. street fightere sem (tőle magától tudjuk, hogy az). Ebből is látszik, hogy a 12 évvel később otromba agresszivitással támadó DK-s képviselő mennyivel veszélyesebb a mi szelíd és jólelkű miniszterelnökünknél, aki soha nem tenne olyat, hogy miközben négyen rángatják, egy meg rajta ül, a földön fekve kézzel gáncsolja el szegény hatodik őrt, aki belesérül az aljas támadásba. Kristálytiszta testi sértés, lehet mondani. Tessék elképzelni, kérem, milyen sötét korszak borulna ránk, ha egy ilyen ellenzék kaparintaná meg a hatalmat! Nagyon ideje volt már az elszabadult Varjut helyretenni: eddig, és ne tovább, gyurcsányfióka! Coki! Reméljük, ért a szóból, illetve hát a büntetésből.

– Istennél a kegyelem! – harsogta a bíró a széttört pálcát nézve kis mosollyal, amely ördögien hasonlított valakiére, akit most nem fogok megnevezni.

Tudja azt mindenki jól.

2,9%-kal csökkentek a reálbérek Magyarországon

A KSH közlése szerint a magas infláció nemcsak elvitte a bérnövekedést, de csökkentette a reálbéreket méghozzá jelentős mértékben.

Ha figyelembe vesszük azt, hogy a KSH az inflációs adatait mindig is a hatalom szándékaihoz igazította, akkor ez azt jelenti, hogy a szánalmasan alacsony magyar életszínvonal az Európai Unió legmélyére süllyedt. Ezt igazolja különben az Eurostat jelentése is, mely szerint egy főre jutó fogyasztás tekintetében immár Bulgária is megelőz bennünket. Ez a nemzeti együttműködés tizennégyéves mérlege. Ami annál is drámaibb hiszen átlagról van szó, melyet a hatalomhű elit magas keresetei felfelé húznak. Mészáros Lőrinc tavaly 150 milliárd forinttal lett gazdagabb, és dagadhat a nemzeti kebel: immár újra ő a leggazdagabb magyar!

Orbán: ezt a választást is megnyerjük!

A miniszterelnök a frakció ülésén jelentette ki, hogy júniusban is a Fidesz lesz messze az első, és a közvélemény-kutatási adatok megerősítik Orbán optimizmusát. Hogy lehet úgy választást nyerni, ha az életszínvonal a döntő többség számára csökken miközben a hatalom emberei vígan tovább gazdagodnak? Úgy, hogy nem erről beszélünk hanem az LMBTQ ügyekről és arról, hogy ki lesz a köztársasági elnök. Az agyhalott ellenzék is erre koncentrál mintha nem lenne mindegy a nemzeti együttműködés rendszerében, hogy ki az államfő? Orbán Viktor csakis lojális embert választ, akinek dekorációs szerepet szán. Novák Katalin ezt sokáig jól betöltötte, de a pedofil botrányba belebukott. Ki helyezte el lába alatt a banánhéjat? Ez sohasem fog kiderülni. Orbán mindenesetre beáldozta, és ezzel szépen elvonta a figyelmet a nemzeti együttműködés rendszerének gyenge gazdaságpolitikájáról, mely az Európai Unió legszegényebb államává tette Magyarországot. És egyben a legkorruptabbá. Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei jól elvannak: a legutóbbi uniós periódus 30 milliárd eurójából ők nyúltak le 10 milliárdot. A nemzeti együttműködés rendszere politikai siker és gazdasági kudarc. A kettő összefügg : Orbán Viktor rendszere a szegény és kiszolgáltatott rétegek szavazatain alapul. Az ő szegénységük hosszútávra stabilizálja Orbán rendszerét, mely ellen csak egy kisebbség tiltakozik: a városi középosztály, amely nincs teljesen kiszolgáltatva az állam jóindulatának. Nekik Orbán ajtót mutat megismételve Gyurcsány Ferencet:” el is lehet menni…”

Újabb sumákság készül az OKFŐ aktuális covid-teszt beszerzése körül?!

Több mint félmillió darab covid-gyorstesztet kíván vásárolni az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ), a nemrég kiírt közbeszerzési eljárás feltételeinek hirtelen módosítása azonban sokakban felveti egy szervezett visszaélés lehetőségének gyanúját. Ez utóbbit az mindenképpen alátámasztja, hogy az OKFŐ máig nem tisztázta semmilyen módon a covid-járvány ideje alatt – akkor ráadásul közbeszerzési eljárás nélkül lefolytatott – súlyosan korrupciógyanús és sokmilliárd forint közpénzt felemésztő covidteszt-beszerzéseinek körülményeit – írja Ujhelyi István európai parlamenti képviselő.

A tényfeltáró sajtóban már hivatkozott friss közbeszerzési hirdetmény hatszázezer covid-gyorsteszt beszerzésére írt ki közbeszerzési eljárást, azt azonban nem tudni, hogy milyen célra és milyen költségkerettel kívánja megvásárolni ezeket a teszteket az állami intézmény. Ugyanilyen érdekesség, hogy az első – még február elején közzétett – közbeszerzést időközben visszavonták és azt az előírt feltételeken módosítva jelentették meg újra márciusban. Eredetileg kitétel volt, hogy csak olyan cég nyerhet a pályázaton, amely az elmúlt három évben már rendelkezett olyan megrendeléssel, amelynek során minimum négyszázezer darab tesztet képes volt leszállítani. Ezt a darabszámot az új kiírásban levitték a felére, és már csak kétszázezer a referencialimit. Normál esetben nem lenne ebben semmi különleges, azonban az OKFŐ a mai napig nem tisztázta semmilyen érdemi módon a korábbi súlyosan korrupciógyanús, többmilliárdos covidteszt-beszerzései kapcsán felmerült kérdéseket, így jelen esetben is jogosan merül fel a kérdés: nem azért kell-e módosítani a kiírás részletein, hogy azzal egy adott vagy remélt beszállítónak kedvezzenek?

Emlékezetes, hogy az OKFŐ (illetve akkori jogelődje) 2020 évvégén összesen öt szerződést kötött három különböző céggel, mintegy ötmilliárd forint értékben covid-tesztek beszerzésére. Az általam korábban közérdekű adatigénylés során kikért szerződések közül két cég esetében ordít, hogy leginkább stróman közvetítőként iktathatták be őket a beszerzési folyamatba.

Az egyik vállalkozás korábban thai-masszázzsal foglalkozott, semmilyen kapcsolódó referenciával nem rendelkezett, viszont a másfélmilliárd forintos megrendelés aláírása előtt hirtelen cégtulajdonos lett benne a Fidesz egyik korábbi országgyűlési képviselője.

A másik, szintén milliárdos tesztbeszerzést elnyerő céget a szerződés aláírása előtt néhány héttel alapították csak, tulajdonosa pedig a ferencvárosi Fidesz meghatározó alakja és képviselője volt, aki korábban még a kormánypárt egyik alelnökének személyi titkáraként is dolgozott.

Mindkét céget az OKFŐ-vel kötött sokmilliárdos üzlet után hamar eladták, átalakították, felszámolásuk – vagyis a nyomok eltüntetése – jelenleg is zajlik. Azt, hogy az OKFŐ, illetve jogelődje miért ezeket a cégeket bízta meg akkor a covidtesztek beszerzésével, a mai napig nem tudni. Az elmúlt egy hónapban többször is elküldtem ezzel kapcsolatos levelet és benne a közérdeket szolgáló kérdéseimet Révész János jelenlegi országos kórházi főigazgatónak, de eleddig semmilyen válasz nem érkezett.

Határozott álláspontom, hogy az OKFŐ jelenlegi vezetésének erkölcsi kötelessége és jogi felelőssége is tisztázni a 2020-as korrupciógyanús beszerzések minden részletét, éppen azért, hogy semmilyen jelenlegi, a közbeszerzési- és korrupcióellenes szabályoknak egyébként megfelelni akaró eljárásra ne vetüljön hasonló, lemoshatatlan árnyék.

Ezúton is arra kérem az OKFŐ jelenlegi vezetőjét, hogy ne gátolja, hanem példaértékű módon segítse elő a korábbi vezetés által aláírt szerződések kapcsán felmerült súlyos kérdések tisztázását. Ha ebben rövid időn belül nem mutatkozik partnerség, akkor kénytelen leszek minden jogi lehetőséget kihasználva rászorítani erre az illetékeseket.

Tartozunk annyival a covid-járvány következtében elhunyt több mint hatvanezer magyarnak, hogy elszámolunk azokkal a sokmilliárdos beszerzésekkel, amelyek otromba nyerészkedés gyanúját keltették.

Vitézy II.

(a Vitézy I. folytatása)

A 2 metró és a gödöllői-csömöri HÉV összekötése

A projekt aránylag (de csak aránylag, például egy hosszabb metróvonalhoz képest) olcsón megvalósítható, ezért sajnos várható a fontolóra vétele.

A megvalósítás fantasztikus előnye, hogy a HÉV-vel érkezőknek nem kellene a HÉV-ről leszállva átmenni az Örs vezér téri aluljárón, és metróra szállni (majd délután fordítva), azaz két, kb. 150 méteres, fel-le lépcsőzéssel súlyosbított sétát, ezzel átlagosan kb. 2*6 = 12 percet tudnának vele megspórolni naponta – kivéve persze azokat, akiknek jövet-menet az Árkádban, az IKEÁ-ban, a SUGÁR üzletközpontban vagy az Örs vezér téri orvosi rendelőben dolguk van, mert azok úgyis leszállnak, akár össze van kötve a metró a HÉV-vel, akár nem, hiszen  eleve az Örsre jöttek, és egyelőre vagy semmiképpen nem akarnak tovább utazni innen.

Ez az összekötésből adódó kényelmi szolgáltatás jól hangzik, de sok haszna nincs, sőt (tekintve az átszálláskor muszájból végzendő lépcsősportot) népegészségügyileg ( 🙂 még tán jobb is lenne, ha maradna a mai helyzet. A projekt megvalósítása aligha ér el néhánynál több embert, arra ösztönözve őket, hogy tegyék le a kocsijukat, és kötöttpályás tömegközlekedéssel menjenek a városba, mert az átszállók nagy része, akiket ez ma ténylegesen érint (ők néhány ezren vannak), amúgy is tömegközlekednek, azaz a gépkocsi forgalom csökkenés jellegű haszon ennél a projektnél a város számára gyakorlatilag nulla. Azt ugyanis nem hiszem, hogy jelentős lenne azok száma, akik eddig kizárólag azért jártak kocsival a városba, mert az Örsön át kellett szállni a HÉV-ről a metróra, és ha már nem kell, akkor ők majd otthon hagyják a kocsit és attól kezdve csakis hévmetróval járnak.

Az összekötéssel az új utazókat elérő budapesti kötöttpályás hálózat egy méterrel sem nő, a budapesti gépkocsiforgalom csökkenése ennek révén nem várható, viszont rengeteg pénzt lehet kiadni építkezésre meg új szerelvényekre, miközben a repülőtérrel nincs a városnak kötöttpályás összeköttetése, és a 4 metró nemhogy a Szilas pihenőhelyig (P&R parkoló), de még a Bosnyák térig se megy ki. Amíg egy házon beszakadófélben van a tető, és omladozik a vakolat, nem javasolt az amúgy is kevés rendelkezésre álló pénzt új kistorony építésére költeni, amelynek gyakorlatilag semmi haszna nincs, de jól néz ki. Bár, ha jobban megszemlélem, még csak nem is néz ki jól az a nagyméretű, otromba híd az Örsön.

Megjegyzendő, hogy az ilyen összekötések esetén a régi szerelvényparkot teljesen le kell cserélni olyan szerelvényekre, melyek mind a HÉV, mind a metró vonalán tudnak közlekedni, azaz mind a HÉV, mind a metró szerelvényeinél drágábbak. A HÉV szerelvények úgyis elöregedtek, le kell cserélni őket, így azoknál csak némi ráfizetést igényel az ügy, viszont a 2 metrón új szerelvények járnak, melyek a HÉV vonalon való közlekedésre alkalmatlanok. A csere valószínűleg úgy nézne ki, hogy a 2 metróvonalra teljesen új hévmetrós szerelvényparkot vesznek, az ottani szerelvényeket átirányítják a 3 metróra, a 3 vonalán járó orosz metrókat meg kidobják, mert azokat Szijjártó még baráti kipcsák államokban se tudná eladni. Ahogy a lélegeztető gépek is itthon porosodnak, mivel még ajándéknak sem kellenek sehol.

Áttekintve az eddigieket, félelmetesen nagy esze lehet annak, aki ezt a város számára teljesen értelmetlen, viszont igencsak drága „projektet” kitalálta. De, ha kérném szabad, a továbbiakban ne szóljon bele a közlekedésfejlesztésbe.

Az 5 metró

Az 5 metró egy régi elképzelés. Lényege, hogy a szentendrei HÉV-et a város alatti alagútban összekötik a ráckevei és a csepeli HÉV-vel. A teljes projekt eredménye néhány, a sűrű beépítettség miatt kifejezetten drága új metrómegálló a Belvárosban (már nagyon hiányzott) és esetleg még a Margitszigeten is egy. Hogy miért menjen az ember metróval a Margitszigetre, azt persze majd valahogy még meg kell magyarázni, viszont ha az így tervezett 5 metró a leendő „budapesti olimpiai helyszíneket” kötné össze, az más! Akkor van értelme – persze nem a város lakosainak.

Az elképzelés érdekessége az, hogy a HÉV-ek már most is össze vannak kötve, mert a Batthyány tértől egy metrómegálló a Kossuth Lajos tér, majd onnan a 2 villamossal a csepeli HÉV 11 perc, a ráckevei meg 16. Persze mennyivel kényelmesebb lenne egyeseknek, ha nem kellene átszállni, és a szentendreiek (már akiknek ott dolga van) egy járattal tudnák le a csepeli kirándulást, valamint vicaverza. Hogy ez hány embert jelentene, aki jelenleg minden nap kocsival teszi meg ezt az utat, de ilyen hatalmas kényelemnövekedés esetén rögtön átnyergelne a HÉV-re, azt pontosan nem tudom. Lehetnek vagy százötvenen.

A Kálvin térig HÉV-metróval való robogás lenne az 5 metró építésének első lépése, amely nyilván azt célozná, hogy a déli HÉV-ekkel érkezők közvetlenül érjék el a 3 metrót. Jelenleg sajnos szegény ráckeveieknek át kell szállniuk a 2 villamosra, majd a Fővám téren egy másikra, hogy a Kálvin térig jussanak el. A csepeliek dolga egyszerűbb, ők a 6 vagy a 4 villamossal a Boráros tértől két megállónyira érhetik el a 3 metrót az Üllői útnál. Akik persze nem a 3 metrót akarják elérni, hanem például a kisföldalattit vagy a 2 metrót, azok úgyis leszállnak, és a 2. villamossal mennek tovább, akár megépítjük a Kálvin térig az alagutat, akár nem.

A fentiek alapján a terv első lépése maximum néhány ezer ember komfortigényét szolgálná ki, akik amúgy is HÉV-vel utaznak, mégpedig nem kis áron, tekintve a HÉV-ek metrótól eltérő felső áramszedőjét, azaz a nagyobb alagutat, vagy ha alsó áramszedőjük is van, akkor a szerelvények drágább beszerzését. Hogy az alagút mennyibe kerülne, arra vonatkozóan nyilván léteznek előtervek. Nem számítanék kis összegre.

A fentiek alapján az 5 metró is beleillik abba a (nem rövid) sorba, amely csak pár ezer ember kényelmének kismértékű fokozását célozza (egy átszállás elmaradása) és semmi mást, azaz a város életére gyakorlatilag nincs hatással, mert nem csökkenti érdemben a városi autóforgalmat. Erre a projektre ostobaság pénzt költeni, mert sokkal hasznosabb lenne ezt az összeget a 4. metró Keletitől a Szilas pihenőhelyig való kiépítésére fordítani, és/vagy a KÖKI-től induló egyvágányos reptéri metróra, mert ezek sokkal nagyobb haszonnal járnak a város számára a lakosság nagyobb tömegeinek elérése, és ezáltal a gépkocsi forgalom tényleges és lényegi csökkentése révén. Természetesen, ha a 2 villamos már nem bírja a HÉV-től HÉV-ig rajta utazó tömeget, az más, de ilyenről egyelőre nem hallottam.

A félreértések elkerülése végett: tisztában vagyok vele, hogy az 5 metró is meg fog épülni, de nagyon remélem, hogy csak akkor, mikor az ennél sokkal fontosabb közlekedési beruházások már készek, a város minden útjának aszfaltja tükörsima, a P&R parkolók ott vannak minden fontos helyen, a BKK járműpark fiatal és üde, és nem okoz pénzügyi gondot egy komolyabb költségvetésű építkezés. Addig csak riasztó jele annak, hogy az átgondoltság sem a városvezetésnek sem a kormányzatnak nem az erőssége.

A fentiekhez hasonló, néhány ezer ember kényelmét „átszállás megspórolással” javító, és legfeljebb néhányszáz(!) embert ezzel az autózástól a tömegközlekedésre csábító, ugyanakkor rengeteg pénzt igénylő projektektől minden komoly városvezetésnek, pláne a komoly… khm, „szakértőknek” ódzkodni kell. Intő példa lehetne a hódmezővásárhelyi tramtrain, ahol nagyon sok pénz elköltésével értek el nagyon kevés hasznot, de úgy látszik, a „Mi az, ami a városnak pillanatnyilag a leghasznosabb” elv helyett a „Mi az, ami nekem tetszik” elv érvényesül. Még szerencse, hogy nincs pénz, mert sokan vannak, tán még szakértők is, akik jelenleg értelmetlen dolgokra költenék.

A városvezetés sajnos nem politika, hanem szakma. Mostani érdekessége, hogy a kormány által a várost vezető politikai ellenfélre rákényszerített „gúzsbakötve táncolós” üzem (csak elvonás van, támogatás nuku) sokkal hasznosabb, mintha a kormánynak kedves személy jutna Budapesten hatalomra, aki aztán a pénzt hülyeségekre költené. Félő ugyanis, hogy hogy van a fiókban még több elképzelés, amely nagyon sokat költene nagyon kevesek kényelmének egészen kismértékű javítására, ellehetetlenítve ezzel a fontos projekteket.

Tisztára, mint a rezsicsökkentés. Bár ott azért több a nyertes, mint a fenti, kifejezetten szakértő által támogatott elképzelésekben. Ki hitte volna, emberek?

Tudás

Azzal nyilván mindenki tisztában van, hogy tudás sokrétű. Van ugyebár a tudás mellett még a nem tudás, a féltudás meg a rosszul tudás is. A múltkor már irkáltam erről, és ott megemlítettem azt, hogy a legnagyobb bajokat Hawking szerint az utóbbi szokta okozni, ha illúzióval párosul, azaz az ember ugyan rosszul tudja, de az az illúziója, hogy jól.

Sir Francis Bacon jegyezte le, hogy scientia potentia est, azaz a tudás hatalom, és ebben nagyon igaza van. Ha valamit tudok, akkor evvel a tudással számomra jó irányba fordíthatom a dolgokat, hogy azok a magam, a szeretteim, sőt akár az elveim számára kedvezőbbek legyenek, mint ahogy eredetileg lettek volna. Probléma akkor szokott lenni, ha az én elveim az emberiség morális vagy egyéb elveivel nem vágnak egybe, mert akkor a magam számára a tudás ugyan hasznos, de az emberiség számára nem, és ebből akár hátrányom is származhat, ha a többiek a velük ellenséges viselkedésemet látván begorombulnak. Akár több hátrány is, mint amennyi előnyt eredetileg nyertem vele.

A hatalom, amit a tudásunk által magunknak biztosíthatunk, bárki ellen bevethető. Így például ha egy zsenge gyermek valamely pedofil bűnöző erőszakos közeledését látva pontosan tudja azt, hogy egyrészt ez micsoda, másrészt, hogy ezt vele nem teheti meg (még ha kiszolgáltatott is neki, mert az igazgatója, a gyámja vagy egyszerűen csak felnőtt), akkor hatásosan képes megakadályozni, leleplezni és ellehetetleníteni János bácsi további ténykedését, mert tudja, hogy ezt azonnal jelentenie kell, és azt is tudja, hol. Ma a gyermeket sajnos úgy „védik”, hogy törvénybe foglalják: a szexualitást illetően 18 éves koráig ne tudjon, és ne is tudhasson meg róla semmit, még az ún. „normál” változatról se (megjegyzendő, hogy mindegyik változat normális, legfeljebb nem többségi). Ebből következően, ha jön a pedofil bűnöző, a gyermeknek fogalma sincs arról, hogy mi történik vele, nem tudja, hogy ennek nem kell így lennie, és azt sem, hogy nem ő a hibás, ha rossz neki. Teljesen olyan, mintha a gyerek előtt titokban tartanák a gravitációt, mert akkor sosem esik el. Persze előbb-utóbb találkozik vele (sokkal előbb, mint hinnénk), de akkor se! Tanulja meg a saját kárán a büdös kölök! Ahogy a szülei is.

A gyermekek ilyetén felvilágosítási igényéről persze hatalmas a csönd, mert aki ezt fel merné vetni, azt „Megrontás, megrontás!” kiáltások közepette elevenen falja fel a nép. Érdekesség, hogy a törvény által parancsolt gyermeki tudatlanságban tartás miatt bekövetkező magas pedofil bűnözői látenciát meg az aránylag sok leányanya terhességet azok leginkább tragikus következményeivel együtt simán elfogadják. Azt a nagy többség mintegy az élet természetes velejárójának tekinti.

A tudás a választók feletti hatalom kiterjesztésére is használható, amennyiben a népszerűséget ez által fokozni lehet. Ismeretes, hogy Putyin háborúja miatt 2022 őszén a tőzsdei földgáz ár másfél hétre a tizenkétszeresére nőtt. Na, ki is számolták gyorsan fideszék, hogy ez mit jelent rezsicsökkentésben, és bár ez már másfél éve volt, és azóta a tőzsdei ár réges-rég visszatért a normál szintre (ráadásul nálunk sohasem volt ennyi), a miniszterelnök úr még nemrég is azzal etette a jónépet, hogy ő minden háztartást havonta 181 000 forinttal támogat. A hülyítésünkhöz… illetve hatalom kiterjesztéshez persze az is kell, hogy a jónép ne tudja a részleteket, ezért a miniszterelnök úr gondosan nem árulta el, hogy egyrészt a rezsit nem ám az ő pénzéből, hanem a mi adónkból „támogatja” (minél több vizet, gázt, villanyt fogyaszt valaki, annál több támogatást kap az adózóktól), másrészt, hogy az immár másfél éve hangoztatott összeg régóta és messze nem igaz. Még Szijjártó sem tudott az oroszokkal olyan rossz üzletet kötni földgázszállítási téren (pedig ért ám hozzá, lásd lélegeztetőgépek), hogy a mondott összegnek akár a töredéke is igaz legyen. Ha ugyanis így lenne, az évi 8700 milliárddal növelné a költségvetési kiadást, ami legfeljebb egy éven belül az ország gazdasági összeomlását okozná, de ez, bár a 2023-as hiány kétségbeejtően magas (kb. 2500 milliárd), azóta sem történt meg, így aztán a miniszterelnöki szöveg csak egy primitív humbug. Ha valaki kap egy villanyszámlát azon narancssárgával kiemelt szöveggel, hogy a fogyasztásának ára 5000 forint, de ha nem lenne rezsitámogatás, akkor 40 000 forintra rúgna, ezért a megtakarítása Orbán miniszterelnök úr jóvoltából 35 000 forint, akkor tudnia kell, hogy ez színtiszta átverés. Van ugyan támogatás, de az jóval kevesebb, és amúgy is az ő pénzéből kapja önmagától, mert ha nem lenne ilyen támogatás, kevesebbet kellene adóznia a népnek.

Itt van aztán a migráció. Gyakorlatilag bunkósbotként forgatja a FIDESZ, mutatva, hogy mennyire igyekszik, és majdnem akkora elánnal véd minket a vérszomjas migránsoktól, mint gyermekeinket a tudás okozta erkölcsi fertő miatti elkárhozástól (utóbbit azért jobban). Hálásak is vagyunk neki módfelett. A migráció már régóta kérdés Európa szerte, és az EU folyamatosan próbálgatja megoldani a Mutti szarvashibájából összejött zűrzavaros helyzetet. A sok pont között már vagy tíz éve mindig szerepel, hogy tehermentesíteni kell azokat az államokat, akikhez a legtöbb migráns érkezik. A tehermentesítés úgy történne, hogy valamilyen kvótarendszer szerint meghatározzák, melyik országban mennyi migráns lehet, és amelyekhez sok érkezik, azok a kvóta szerint adnak át belőle azokhoz, amelyekhez kevés érkezik. Ezt Magyarországnak (korábban a lengyelekkel, ma már egyedül) sokáig sikerült blokkolnia, de a múlt év decemberében a javaslat érvénybe lépett, mert elég volt a minősített többség. Itthoni fegyverként viszont (kihasználva a nép tudáshiányát) továbbra is használatos:

A miniszterelnök szerint Brüsszel azt akarja, hogy osztozzunk abban a biztonsági kockázatban, amiben évek óta szenvednek a rossz döntéseik miatt. – Az unió úgy döntött, hogy nekünk is fel kellene építenünk egy migránsgettót. Egy rossz dolgot akarnak ránk erőltetni – jegyezte meg. Orbán Viktor kiemelte, hogy a migrációval szemben egyetlen módszer, a magyar megoldás vált be. Mint mondta, hazánkban nincsenek migránsok, és nem is lesznek.

Ahogyan az egyértelmű (sajnos nem mindenki számára), akár akarja Brüsszel, akár nem, már ma is, kvóta nélkül is, sőt 2004. óta „osztozunk abban a biztonsági kockázatban”, amelyben a többiek is osztoznak velünk, hiszen a schengeni nyitott határok miatt bármelyik másutt beengedett, és az EU területére engedélyt kapó migráns vagy akárki bármikor idejöhet. Egyetlen szerencsénk, hogy ebbe a lepusztulófélben lévő országba, ahol nincs segély, nincs dzsámi, és még utálják is őket, egyetlen épeszű migráns sem akar jönni.

Fordítva a helyzet ugyanez. A kvóta nem arra szolgál, hogy idetelepítsenek migránsokat, hiszen a nyitott határok révén bármikor elmehet, és el is fog menni, ugyanis minden hozzánk akár legálisan, akár illegálisan bejutó migráns csak addig marad, amíg bármilyen közlekedési eszközzel el nem éri az osztrák vagy a szlovák határt, és úgy eltűnik innen, mintha sohasem lett volna itt (panaszkodnak is az osztrákok meg a szlovákok, és néha lezárják a határokat). A kvóta arra kell, hogy vegyünk át arányosan terhet, például a migránsokkal elárasztott olaszoktól, ugyanis a migráns vizsgálatok pénzbe és fáradságba kerülnek, ráadásul, amíg a döntés meg nem születik (kiutasítás vagy engedély), el is kell őket tartani. Hogy addig ne mehessenek sehova, arra szolgál a nálunk rémséges fenyegetést jelentő „migránsgettó”.

Ebből következően két eset lehetséges: vagy fogalma sincs a derék miniszterelnöknek, hogyan működik az Unió, vagy ezekkel a fenyegető szövegekkel és annak állandó hangoztatásával, hogy ez a védelmünket szolgálja, át akar verni minket. Ahogy ismerem, mindkét eset könnyen lehetséges. Mint tudjuk, Soros azt írta, minden migráns oda menjen, ahova egyrészt ő szeretne menni, másrész ahol szívesen látják, mert ez a befogadás sine qua non-ja. Ezt Orbán, miközben a Soros tervvel ijesztget (ami nincs, csak javaslat van) gondosan elhallgatja előlünk, hiszen ha megtudnánk, hogy Soros pont ugyanazt akarja, mint Orbán, azaz hogy ide ne jöjjön egy darab migráns se (persze magától se jönne), egész más szemmel néznénk az ördög jellegét elvesztő Sorosra, meg a róla hazudozó miniszterelnök úrra is.

Nem kéne azt tenni, hogy folyamatos magyarázatokkal felvilágosítva a jónépet, az így nyert tudás révén hatalmat adunk neki, hogy végre leváltsa Orbánt? Jelenleg ugyanis a féltudásával és becsapva semmiféle hatalma sincs felette, ezért állandóan rászavaz.

Vagy tovább folyik az ódzkodás?

A Plakát

A helyzet végtelenül egyszerű. Valamint érthetetlen. Ezt az ellentmondást csak úgy lehet feloldani, hogy akinek egy egyszerű helyzet érthetetlen, az hülye.

Persze a helyzet mégsem annyira egyszerű, ugyanis érthetetlenségről szó sincs, az emberek döntő többsége meg van győződve róla, hogy ő aztán érti, sőt nagyon is érti, mégpedig mindent, és ennek megfelelően nyilatkozik is. Jó páran egészen meglepőket, amiből aztán látszik, hogy szegény flótás hite nem igaz, azaz nem érti, vagy félreérti.

Hawking mondotta volt, hogy általában nem a nemtudás a gond, hanem a tudás illúziója, mivel az ember hajlamos azt hinni, tud, aztán a valóságban mégsem, és ebből komoly kalamajkák szoktak kerekedni. Például Putyin is abba az illúzióba ringatta magát, hogy ha egyszer-egy-az-egy (lásd a Krím annektálását), akkor kétszer-kettő-az-kettő (különleges orosz hadművelet Ukrajnában, amit pár nap alatt lezavar), és igencsak meglepődött a nem várt eredményen (négy), mert a számára simának látszó ügybe még ketten, név szerint a NATO meg az EU is belepofátlankodtak. Korábban úgy gondolta, tudja, de nem tudta. Ez az apró tudatlansága egy apró tökfilkónak iszonyú károkba, hatalmas emberveszteségbe, valamint világfélelembe torkollt, utóbbit illetően ismerve azt, hogy a sarokba szorított patkány mikre képes. Ráadásul szegény Putyin a terveivel ellentétben diadalmas hódító helyett idiotikus pszichopataként fog bevonulni az emberiség történelmébe.

Erősen javasoltatik tehát a tudásunk folyamatos kontrollálása, hogy tényleg jól tudjuk-e amit tudunk, és nem csak félig vagy hibásan. A gond az, hogy az egyetlen egy helyes tudás mellett sokfajta rosszul tudás létezik. Ilyen másik rosszul tudás például a fenti kétszerkettő esetében az az érdekes eredmény, hogy kétszer-kettő-az-egy, mivel ha két kabátot kétszer veszek fel, akkor mindkettőt csak egyszer, így mindig egy kabát van rajtam. Ne tessenek csodálkozni, kérem! Ha azt hiszik, hogy nincs ilyen, akkor tévednek – illetve, pardon, rosszul tudják. Ahogy az mindenkinél megszokott.

Példaként idehozható, hogy a NER-en kívüli magyar értelmiség tíz körömmel kapaszkodva ebbe a „tudásába” makacsul meg van győződve arról, hogy neki semmi köze az országhoz, a politikához, az ellenzéki pártok programjához, annak terjesztéséhez és elfogadtatásához, mert az mind egy szálig az ellenzéki pártok dolga. A dolog elvégzésének minőségéről ők, mint elegáns kívülállók maximum véleményt mondanak.

A fentebb vázolt értelmiségi attitűd pont ilyen ortopéd magyarázatokkal zsúfolt katyvasz. Ez az értelmiség (elemzők, politológusok, valamiféle intézményvezetők, szaktanácsadók, egyéb korifeusok és bölcselkedők) leginkább azt használja ki, hogy a választópolgárok is dilettánsok a témát illetően. A fenti értelmiségi kívülállás eredménye az ország odadobása az ezt kihasználók kényének-kedvének, és ha azok nem értenek az országvezetéshez, márpedig nagyon nem értenek, akkor pont olyan lesz az ország helyzete, mint amilyen most. És még mindig lefelé megyünk.

Azt a kérdést, hogy ez egy rosszul tudás eredménye, vagy a magyar értelmiség szellemi restsége, mindenki döntse el maga. További jellemzője az attitűdnek, hogy egyrészt kényelmes (a külső szemlélődők nem végeznek agymunkát), másrész a kudarcélmény teljesen hiányzik belőle, ugyanis a fentiek szerint az értelmiségnek se programot, se elképzelést, se tervet, egyáltalán semmiféle produktumot sem kell előállítani, így aztán nem is hibázik, bátran szidhat mindenki mást, főleg azokat, akik csinálnak valamit. Az

„Úgy tudom, hogy jól tudom, közben meg nem tudom”

jelenség akkor a legveszélyesebb, ha fejlett kritikai érzékkel párosul, olyankor szoktak a legvadabb dolgok kikerülni a sajtóba. Megjegyzendő, hogy a „magyar értelmiség” fogalmába az újságírók és a politikusok jó része is beletartozik, azaz van itt minden, ami szem-szájnak ingere, egy svéd, ha tudna magyarul, és olvasná a magyar újságokat, halálra röhöghetné magát, bár… nyilván a svéd újságok sem mentesek az ilyesmitől, azaz még magyarul sem kell megtanulnia.

Egy magyar példával élve itt van mindjárt a DK plakátja, amelynek a mondandója (elvileg) egyszerű. A jelenleg regnálók szentháromsága az Isten, Haza, Család trió, amelyeket teljes erőből védenek mindenfajta rémes nyugati genderlobbista befolyástól. Különösen a Gyermek védelme fontos, aki a Család fogalom legfontosabb tagja. Neki 18 éves koráig még nem hogy Apához és Anyához hasonlóan Alaptörvényileg kötelező neme, de semmilyen neme sincsen (még csak az kéne!), azaz abszolúte semleges (hogy mit szólnak ehhez a kamaszok meg a bakfisok, azt most inkább hagyjuk). A Gyermek tehát most a legvédettebb, gondolná az ember, és erre tessék, a Kaleta meg a Kónya ügyből egyszer csak kiderül, hogy regnálóék nem is annyira a Családot védik benne a Gyermekkel, hanem egyrészt a 19 000 darab pedofil képet birtokló pedofilt, másrészt egy másik pedofil hosszas „működését” lehetővé tevő segítőt, azaz így együtt magát a pedofíliát. – Családvédelem? – kérdezi a plakát önmagától. – Egy fenét! Pedofília-védelem! – És akkor magától értetődőn megkérdőjeleződik az Isten és a Haza védelme is.

Nehéz ezt félreérteni, mégis sikerül. Mégpedig nem is keveseknek. Undorító, ízléstelen, hányinger, ezek a szokvány jelzők, és sokfelől árad a „rosszul értelmeztem, így rosszul tudom, de arról, hogy rosszul tudom, sajnos nem tudok” állapotból eredő, elemi erejű felháborodás. Rengeteg mindent mondanak, de a legnagyobb hülyeség az, hogy a felháborodó szerint ezzel a plakáttal a DK a FIDESZ-t pedofilozza le. Vajon honnan veszi? Még az sem stimmel, hogy egy plakáton van Orbán és a „Pedofilia” főnév, mert ahhoz, hogy legalább Orbánra értsük, a „pedofil” jelzőnek kellene ott lennie. Az viszont, hogy a plakát jelentése szerint Orbánék védik a pedofíliát, tény, így aztán teljesen érthetetlen a nagy felzúdulás.

Az egész cirkuszból látható, hogy az emberek nem érteni és tudni akarnak, hanem érzelmileg ragadnak meg mindent, és aki rühelli Gyurcsányt, annak tökmindegy, mi van a plakáton, mindenképpen habzani fog a szája. A felháborodottak névsorán végigmenve, nagyon úgy tűnik, hogy van ebben a megállapításban valami.

Ha már az érzelmi megközelítésről esett szó, és sokan vádolták ezzel is, nézzük meg a plakát ízléstelenségi faktorát. Mint ugyan tudjuk, az ízlés esetében vitának helye nincs, de elvileg a Pedofília csúnya szó, ezért nem szabad akármely más dolgokkal együtt használni, és ezt nevezhetjük akár ízléskritériumnak is, mégpedig abszolút értelemben, azaz a plakát ebből a szempontból logikusan értékelhető. Ebből kiindulva a következőket lehet megállapítani:

  • A képen nincsen sem gyerek, sem pedofil (nagyon helyesen), aki, ha lenne, sokat rontana a helyzeten.
  • A plakátra rá van írva, hogy Pedofília, amely szó együtt szerepel Istennel és a Hazával, utóbbi kettő után viszont nem felkiáltójel, hanem kérdőjel van írva, azaz így pont azt jelzi a szöveg, hogy előbbinek az utóbbi kettőhöz nincs köze.
  • Rajta van még Orbán Viktor is, mégpedig egy kifejezetten ízléses képet választott a plakátkészítő, aki ezek szerint úriember (össze lehet hasonlítani a FIDESZ plakátokon szereplő Gyurcsány, Soros és egyéb nem FIDESZ körbe tartozók képeivel, azaz arrafelé az úri viselkedés nem divat). Ez az Orbán féle egy plakáton szereplés a Pedofília szóval akkor lenne ízléstelen, ha Orbán teljesen ártatlanul került volna ki a történésekből. Mivel ez nem így van, Orbán szerepeltetése jogos, azaz aki szerint ez ízléstelen, annak valószínűleg fogalma sincs a történtekről. Vagy rosszul tudja. Vagy tudja, de nem akarja tudni. Vagy tudta, de kiradírozta az emlékezetéből (valószínűleg hithű fideszes). Nem kívánt törlendő.

Nem akarnám én itt senki agyi képességét megkérdőjelezni, hogy még ha akarná, se értené a mondanivalót, de akkor, ha már ilyen okosak vagyunk, nem válhatna megszokottá, hogy mielőtt bárki nyilatkozik, először utána néz, majd az immár helyes ismeretek birtokában átgondolja a dolgot, és csak aztán teszi közhírré a véleményét? Mindjárt jobb lenne a szereplőknek is, a közönségnek is, meg neki is.

(jó, jó, tudom én is, hogy szó sem lehet róla, és semmiképp sem, még véletlenül sem válhat megszokottá, de van, aki már csak ilyen, mint én – állandóan hülyéskedik)

Vitézy I.

A főpolgármester választáson az ő neve is szóba került. Ahogy ismeretes, Tarlós azt mondta róla, hogy jó közlekedési szakember, de máshoz nem ért.

Emlékszem a közlekedési projektekre is, melyek Tarlós kampányához így Vitézyhez is köthetők, a kampányt a kormány jelentős erőkkel támogatta, mert fontosnak tartotta Budapestet (persze csak politikailag). Nagy volt az önbizalom akkoron (2019-et írtunk), Orbán jelentette be a népnek, hogy a kormány által a főváros részére előirányzott fejlesztési összeg 1000 milliárd, amiről ma már nagy a csönd, olyannyira nagy, hogy az eltelt évek során nemhogy adtak volna pénzt a fővárosnak, de 212 milliárdot sikerült elvonni Karácsonyéktól. A Lánchíd 6 milliárdján túlmenően természetesen. Azt sem utalták át azóta se.

Mondanom sem kell, hogy az mindig hatásos, ha virtigli szakember irányítja a projekteket.

Lássunk hát pár ilyet Tarlós idejéből:

  1. A Nyugati és a Déli pályaudvar összekötése föld alatti vasútvonallal

A „fejpályaudvar megszüntetése és átmenő pályaudvarrá való átalakítása” igen divatos mondás mostanában. A divaton túlmenően ott van értelme egyáltalán, ahol nagy az átmenő forgalom, célforgalom viszont alig van. Ilyen pályaudvar például a celldömölki vagy a dabasi (és ezek valóban átmenő pályaudvarok is – nagyon helyesen).

Budapestről ez nem mondható el. Kis átmenő, és hatalmas célforgalom, a legtöbb ember ide igyekszik, és nem utazik tovább, vagy innen indul haza, illetve ha budapesti, egy másik városba, azaz a magyar fővárosban ezen divat követése nem biztos, hogy célszerű. A döntően célforgalomnak az az oka, hogy nem csak az ország  lakosságának 18 %-a, de a hivatalos, a gazdasági és a kereskedelmi tevékenységek nagy többsége is itt található. A fenti tény történelmi adottság, és a helyzet igen nagy valószínűséggel még nagyon sokáig nem fog megváltozni. A fővárosnál tehát az alapvető indok hiányzik, mert csak nagyon kevesen utaznak Budapestről tovább, illetve nagyon sokan Budapestről indulnak más városokba.

Az átmenő pályaudvarok ilyetén módon tervezett budapesti kialakítása, azaz a Nyugati meg a Déli pályaudvar összekötése nagyon drága. Ez egyrészt a szükséges alagút hosszából következik, másrészt abból, hogy a nehéz és felső áramszedős mozdonyokkal működtetett vasút sokkal teherbíróbb pályaszerkezetet és nagyobb alagút átmérőt igényel, mint a nála könnyebb, alsó áramszedős metró.

A terv hasznosságát vizsgálva a következő kiindulási adatokat lehet rögzíteni:

  • A Déli pályaudvar a vonatforgalmat tekintve a Kelenföldi pályaudvar északi irányú meghosszabbítása (azaz gyakorlatilag azonos vele), mert ide csak a Kelenföldi pályaudvarról jöhet, és innen csak oda mehet vonat.
  • A Kelenföldi pályaudvar viszont (anélkül, hogy bármit bármivel összekötöttünk volna!) már most is egy átmenő pályaudvar, ahová a Déli összekötő vasúti hídon keresztül Kelet-Magyarország összes nagyobb városából (Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Kecskemét, Szeged) érkezhet vonat, és mehet tovább nyugatra a Balaton, Győr és Pécs irányába, valamint visszafelé ugyanúgy. Ehhez nem kell a Nyugatit és a Délit összekötni!

A kiindulási adatok alapján az alábbi következtetések vonhatók le:

  • A MÁV már most is indíthat közvetlen, például Nyíregyháza-Sopron vagy Miskolc-Nagykanizsa vagy Szeged-Győr, stb. vonatokat a Déli összekötő vasúti híd igénybe vételével a Kelenföldi pályaudvaron át, ha kedve tartja, annak semmi akadálya nincs. Ez tehát nem indokolja a tervezett projekt megvalósítását.
  • A projekt elmaradásának vesztesei:
    • akik Esztergom, Dorog, Vác térségéből vonattal közvetlenül akarnak a Balatonra, Érdre, Szombathelyre vagy Pécsre utazni, és nincs kedvük a Nyugatinál átszállni a vonatról a 3. metróra, aztán a Deák térnél átszállni a 2. metróra, a Délinél pedig felülni egy újabb vonatra,
    • akik Esztergom, Dorog, Vác térségéből nem Pestre, hanem Budára igyekeznek, és szintén nem szeretnének a Déliig leszállni a vonatról.

Összefoglalva: a Délit és a Nyugatit vasúti alagúttal összekötő projekt eredménye rengeteg pénz elköltése néhány speciális lakóhelyű honfitársunk kényelmének kismértékű javítása érdekében, illetve azok érdekében, akik jobb szeretnek Budapesten vonatozni, mint metrózni. Leginkább elbaltázottnak mondható, így aztán nehéz felfedezni benne a szakemberséget.

A projekt elmaradásából adódó kétségtelen hátrány, hogy az egyetlen Budapesten lévő átmenő pályaudvar, a Kelenföldi, sokkal távolabb van a városközponttól, mint a Nyugati vagy a Déli. A Kelenföldi pályaudvart jelenleg csak egy metróvonal érinti, mégpedig a 4. metró, amelynek itt van a végállomása. Érdemes tehát megfontolni a Kelenföldi pályaudvar megközelítésének további javítását.

Ha a Déli pályaudvar valóban a Kelenföldi pályaudvar északi irányban történő meghosszabbítása (márpedig az, mert semmi mással nincs közvetlen kapcsolatban), akkor a Déli létezésének értelme csak annyi, hogy közelebb van a városközponthoz a Kelenföldinél. Amennyiben tehát a Kelenföldi pályaudvar megközelítését a Déli pályaudvar irányából megjavítjuk, a Déli egyszerűen megszüntethető, és az értékes telek eladható (összesen kb. 80.000 m2 = 11 futballpálya).

A megközelítés megjavítása értelemszerűen a 2. metró meghosszabbítását jelenti a Délitől a Kelenföldiig. Így nem a vonatok mennének be a Délibe, hanem a 2. metró menne ki Kelenföldre, azaz ennek révén a Kelenföldi pályaudvar közlekedési szempontból ugyanolyan közel lesz a Belvároshoz, mint most a Déli.

A javaslat megvalósítása esetén a 2. metró a jelenlegi végállomástól (amelynek végállomás jellege így megszűnik) déli irányban a Déli pályaudvar telke alatt futna tovább egy emelkedő, új alagútban (kb. 600 m), majd a Márvány utca keresztezése után bukkanna a felszínre, és onnan végig a meglévő vasúti sínpárokon és a meglévő vasúti alagúton át jutna el a Kelenföldi pályaudvarig (3,7 km).  A meglévő, és a Déli pályaudvar megszüntetésével feleslegessé váló, kétvágányos vasúti pálya felhasználása drasztikusan csökkentheti a 2. metró meghosszabbítási költségeit. Nem kell pályát építeni, mert már rendelkezésre áll, lényegi költség csak a metróalagút fúrás + pályaépítés lenne a jelenlegi végállomástól a Márvány utcáig, a meglévő vasúti pálya zártságának a biztosítása a Márvány utcától a Kelenföldi pályaudvarig (alsó áramszedő, áramütés veszély), a végállomás kialakítás a Kelenföldi pályaudvarnál, valamint a plusz három metrószerelvény a meghosszabbítás miatt.

A fentiek alapján a városvezetésnek feltétlenül célszerű egy tanulmányterv készíttetése, hogy a körülbelüli költségek összehasonlíthatók legyenek a Déli és a Nyugati vasúti összekötését célzó terv és az itt leírt, a 2. metró meghosszabbításos ellenjavaslat esetében, valamint egy MÁV tanulmány, hogy mivel járna ez a vasúti rend változását illetően.

Budapest tömegközlekedésének rendkívül nagy hátránya, hogy a Liszt Ferenc repülőtérnek nincs gyors, nagy tömeget szállítani képes kötöttpályás közlekedési kapcsolata a várossal, holott a 3 metró egyvágányos meghosszabbítása a terminálok előtt lévő autóparkoló alatt kialakított végállomásig a tervezett vasúti összekötés helyett lényegesen olcsóbban, és ennek megfelelően sokkal gyorsabban is megvalósítható.

Ugyancsak nagy hátrány, hogy a 4 metró a Keleti pályaudvarnál befejeződik, pedig minél hamarabb folytatni kellene a Bosnyák térig, majd az újpalotai lakótelepig, végül a Pólus mellett vezetve a Szilas pihenőhelyig, ahol jól megközelíthető, nagyméretű P&R parkoló alakítható ki.

A fentiekből úgy tűnik, hogy Vitézy nem találta el a projektek sorrendjét, mert egy értelmetlen és drága, a pénzt más, sokkal fontosabb beruházások elől elvivő megoldást preferál, ami nem nagyon támasztja alá közlekedési szakértelmét. És ha ez az egyetlen dolog, amihez „ért”, hát…. az ember ilyenkor inkább nem ír semmit. Nehogy baj legyen belőle.

(folyt köv.)

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK