Ma a Paulák és Vandák ünnepelnek. Az ország egy részében már tavasziasan meleg idő lesz: a legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken általában 7 és 13, az ország északkeleti részén viszont csak 1 és 6 fok között várható az Országos Meteorológiai szolgálat szerint. Lássuk a pénteki lapszemlét:
Magyar Nemzet: Eger városa titokban nyúl a szihalmi polgármester hóna alá
A nyilvánosságot kikerülve vásárolná meg a Szilhalom fideszes polgármestere, Bóta József tulajdonában álló kollégiumot Eger városa – tudta meg a Magyar Nemzet. Az épületet nem közvetlenül az önkormányzat venné meg, hanem vagyonkezelő cége, az EVAT Egri Vagyonkezelő és Távhő Zrt. A lap birtokába került igazgatótanácsi jegyzőkönyvből azonban az derül ki, hogy az igazgatóságnak és az önkormányzatnak egyelőre fogalma sincs arról, mihez kezdene az épülettel, amelyet hitelből vásárolnának meg. Az alapítványa miatt hűtlen kezelés ügyében zajló nyomozásban is érintett vendéglátós és polgármester, Bóta József azonban jól járna: három éven át ingyen visszabérelhetné a kollégiumhoz tartozó éttermet, amelyet egyébként most is ő üzemeltet. Az egri közvélemény erről semmit nem tudna, ha a közgyűlés szocialista, DK-s és független képviselője nem tekint be az iratba – írják.
Népszava: Trükkösen gyűjtik a választási adatokat Újpalotán
Tóth Veronika (DK) önkormányzati képviselő Facebook bejegyzése alapján számolt be a Népszava arról, hogy csellel gyűjthetnek választásai adatokat Újpalotán. Egy idős nő jelezte a képviselőnek, hogy egy ismeretlen civil szervezet nevében csöngetnek be a nyugdíjasokhoz, akiket arról kérdeznek, hogy magasnak találják-e a jelenlegi gyógyszerárakat. Aláírásgyűjtés címszó alatt kérnek el minden fontos személyi adatot: nevet, lakcímet, anyja nevét és személyi számot – írja a lap.
Magyar Idők: Egy uniós ítélet kitárhatja a kaput a migránsok előtt
Az Európai Unió Bírósága megtiltotta pszichológus szakértők alkalmazását a menekültügyi eljárásokban, és ezzel a csütörtöki ítéletével tulajdonképpen a Soros György támogatását élvező Helsinki Bizottság álláspontját juttatta kifejezésre – írja a Magyar Idők. A lap szerint ezek után komoly a veszélye annak, hogy a jövőben egyre több migráns homoszexualitására hivatkozva folyamodik majd oltalomért (korábban a szexuális orientációt vizsgálhatták a szakértők).
Még nem a Fidesz omlott össze, csak az idegengyűlöletre alapozott médiastratégiája. Kezdődött a Times of Malta nevű lapnak nyilatkozó államtitkárral, aki elmondta, hogy Magyarország annak európai rendje és módja szerint befogadott és oltalmaz mintegy 1300 migránst. És a bohózat befejező aktusaként a fideszesek, az elmaradhatatlan Németh Szilárd vezetésével kivonultak a parlament nemzetbiztonsági üléséről. Mi jöhet még?
Az utóbbi években kihagyhatatlan mémmé vált A bukás című német film legújabb feliratozása azzal a momentummal kezdődik, amikor a vezérrel közlik: „Altusz Kristóf elmondta a sajtónak, hogy titokban mégis betelepítettünk 1300 muszlimot és így valószínűleg a migránsellenes kampány megbukott”. A másik kulcsmondat a tárgyalószobából kiszűrődő hangokat rémülten figyelő hölgytől származik, aki a mellette álló másik hölgyet vigasztalja:
„Ne sírj, Ráhel, az OLAF még nem csukja le a férjedet”.
A mém gyártója valószínűleg a fején találta a szöget. Az egész migráncsozás, sorosozás egyik célja, hogy elvonja az agyonrémisztett, egyébként igencsak bárgyú és hiszékeny közvélemény figyelmét a miniszterelnök, annak családja, rokonai, barátai, beosztottjai, alattvalói mérhetetlen és szédületes meggazdagodásáról.
Ennek az eddig kérlelhetetlennek tűnt kampánynak van arca is: Németh Szilárd.
Megbízható kommunikációs szereplő: már a kötelező tananyaggá tett rezsicsökkentéses kalandfilmben is jelesre vizsgázott.
Az egyik nagy pillanata ebben a régi/új szerepkörben a parlament nemzetbiztonsági bizottsága ülésének megakadályozása volt. Lehetett az abszurdot fokozni, azaz Szél Bernadettet nemzetbiztonsági kockázattá nyilvánítani, aki előtt Soros nevét és annak bonyolult, álságos tevékenységét boncolgatni egyenlő lenne a hazaárulással. Inkább a tömeges kivonulás jelenetét volt illendő bemutatni. Némethet eme nemzetféltő távozásakor követte a többi között Lezsák Sándor, a parlament alelnöke is, csak azt nem tudni, hogy döntésében szerepet játszott-e
az a kellemetlen körülmény, hogy közben lefújták a Holokauszt emléknapjára tervezett Horthy-misét. Amin ő szívesen részt vett volna.
Az említett két fejlemény: kivonulás a bizottsági ülésről és a hatalmas tiltakozást kiváltott Horthy-mise lemondása vajon arra utal, hogy a Fidesz vezérkar, a migránsügyi bukta után csillapítani igyekszik az indulatokat, ideiglenesen visszavonul, és rendezi sorait? Hiszen minden csoda három napig sem tart.
Logikus lenne a fenti érvelés, azonban az Orbán-csapat eddigi tevékenysége nem szolgál megnyugtató kiinduló pontként egy racionális következtetésre.
Inkább az látszik valószínűbbnek, hogy a miniszterelnök ilyen válsághelyzetekben még nagyobb sebességre vált,
ami újabb abszurdabbnál abszurdabb helyzeteket teremt.
Ez utóbbi érv mellett szól az is, hogy hivatalosan is beindul a kampány és mikor, ha most nem. Ezenkívül minden meghátrálás a NER-ben vereségként könyvelendő. Ezért nagyon nehéz elképzelni, hogy csillapodnának a kedélyek.
Viszont, ha már a migránsokról van szó (persze egyáltalán nem), az Orbán kormány nyilvánosan meghirdetett, ám titokban kijátszott politikája egyre inkább terjed máshol is. Például az eddig túlságos engedékenységgel vádolt német kancellár asszony menekültpolitikája is mintha 180 fokos fordulatot vett volna. Azaz beleegyezett a bajor testvérpárt (CSU) követelésébe, hogy limitálják a befogadandó menekültek számát, azzal, hogy a limit szót ki sem ejtik. A Spiegel nemcsak ezt kifogásolja, hanem azt is, hogy erről Angela Merkel valahogy a nagy kormányalakítási tárgyalások hevében elfelejtette értesíteni a közvéleményt. A hetilap epés megjegyzése:
A nagyon magas szintű társadalmi frusztráció az egyik fő oka annak, hogy Magyarországon ennyire magasak az előítéletek, legyen szó a romákról, a zsidókról, vagy éppen a menekültekről – erről beszéltek kutatók a Romaellenesség és antiszemitizmus Magyarországon című konferencián.
Előítéletmentes gondolkodás nincs, többek között erről beszélt Vida Nárcisz, a Zachor Alapítvány programvezetője az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán tartott konferencián. Az viszont korántsem mindegy, hogy milyen szintű előítéletek élnek egyes emberekben, illetve, hogy a társadalomban milyen magas ezek mértéke. Márpedig a Pew Research másfél évvel ezelőtti kutatása szerint
Magyarországon sokkal erősebbek az előítéletek,
nemcsak a menedékkérők, de a romák és a zsidók ellen is, mint amekkora az uniós átlag.
Kende Anna és Hadarics Márton, az ELTE PPK kutatói saját elemzésüket ismertetve arról beszéltek, hogy kijelenthető: a nem és az életkor sem befolyásolja az előítéleteket, két fontos dolog viszont igen: a jobboldali autoriter személyiségek, valamint a szociális dominancia orientációjúak hajlamosabbak rá.
Ez a két szociálpszichológiai fogalom persze magyarázatot igényel: a jobboldali autoriter személyiségűeknek igényük van a biztonságos, stabil, kiszámítható környezetre, ragaszkodnak a korábbi hiedelmekhez, normákhoz, ugyanakkor ellenségesek azokkal szemben, akik nem tartják be vagy fogadják el azokat. A szociális dominancia orientációnak pedig fontos eleme egy másik csoport feletti felsőbbrendűségi érzés.
Csepeli György, az ELTE Társadalomtudományi Karának tanára megjegyezte, hogy amikor a 70-es években elkezdték Magyarországon az előítéleteket kutatni, ugyanezt tapasztalták – vagyis a helyzet lényegében azóta sem változott.
Bizonyos változásokat azért ki lehet mutatni. Kovács András, a Közép-Európai Egyetem tanára arról beszélt, hogy a 90-es években a kétévente végzett felmérések szerint folyamatosan a magyarok 10-15 százalékát lehetett radikálisan, kb. ugyanekkora részüket pedig mérsékelten antiszemitának nevezni. 2010-ben azonban megnőtt a számuk: 20 százalék volt radikálisan, 13 mérsékelten antiszemita.
Valószínűbb azonban, hogy ezek az emberek nem hirtelen kezdtek el antiszemita nézeteket képviselni, hanem
korábban is így gondolkodtak, de ekkor úgy érezték, hogy ezt már be is lehet vallani
– a Jobbik ugyanis előtte bejutott az Európai Parlamentbe, majd a magyar parlamentbe is, és a politikusaik is hasonló nézeteket hangoztattak. A politikai közbeszéd pedig jelentősen befolyásolja, mit gondolnak az emberek, hogy milyen nézeteket kell elfojtani.
A betiltott Magyar Gárda megalapításának évfordulóján emlékeztek az „utódszervezetek” képviselői 2013-ban. MTI Fotó: Bruzák Noémi
Bernát Anikó, a TÁRKI kutatója éveken keresztül végzett kutatások alapján beszélt arról, hogy a cigányellenesség Magyarországon viszonylag stabil, kisebb ingadozások vannak csak, hiába változott a közbeszéd. Ahogy fogalmazott, hiába kezdték el használni bizonyos körök a „cigánybűnözés” szót, ez nem növelte az előítéleteket, mert
azok már eleve olyan magasak voltak, hogy nem volt hova nőniük.
Ezzel kapcsolatban említette a menekültellenességet is, ami szintén „nem tud hova nőni”. Azt mondta:
„Egy olyan társadalom kapott egy óriási adag propagandát, ahol az idegenellenesség eleve magas volt.”
Ezt az idegenellenességet jól mutatja, hogy korábbi felmérésekben a magyarok jelentős százaléka utasította el a pirézeket is – vagyis egy kitalált népcsoport tagjait. Ezért működött szerinte a kormányzati plakátkampány is, hiszen létező érzésekre erősített rá.
Egy másik kutatás kapcsán arról is beszélt, hogy minden második magyar felnőtt úgy érzi, hogy jelentős feszültség van etnikai csoportok között – ez az egyik legmagasabb arány az egész Európai Unióban. Sőt, az Eurobarometer különböző felméréseiben, ha az volt a kérdés, hogy éreznek-e feszültséget bizonyos csoportok között (pl. gazdagok és szegények között), a magyarok minden kategóriában az elsők között voltak. Vagyis
nagyon magas szintű a frusztráció a társadalomban,
ami könnyen kitermeli a „mindenféle-ellenességet”.
Ehhez még hozzájöhet a státuszirigység, ami az antiszemitizmushoz kapcsolódik – de van egy másik fajta státuszirigység is, amely azon csoportok ellen irányul, amelyekhez valaki nem akar tartozni. Ezt Kovács Mónika, az ELTE PPK docense egyfajta „jóléti sovinizmusnak” nevezte: ide kapcsolódnak azok a hiedelmek, hogy a „romák nem akarnak dolgozni”, a „menekültek meg elveszik a munkát”.
Abban több kutató is egyetértett, hogy az előítéletesség egy tünet, a társadalomban jelen lévő erőteljes frusztráció tünete. Azt pedig, hogy ez létezik, Kovács Mónika szerint az öngyilkossági statisztikák is igazolják.
Kóczé Angéla, a Közép-Európai Egyetem oktatója szerint viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy a romákkal kapcsolatban
nem csak attitűdökről lehet beszélni, hanem olyan társadalmi struktúrákról is, amelyek megakadályozzák, hogy mindez megváltozzon,
sőt, dehumanizálják a romákat – elég például a szegregációra gondolni. Pedig, hogy Setét Jenő, az Ide Tartozunk Egyesület elnöke fogalmazott, így emberek egy csoportjától elveszik a boldog élet lehetőségét. Az előítéletekkel viszont csak a társadalmi többség tud szembeszállni.
Arra is vannak természetesen kutatások, hogy az ilyen küzdelem hogyan lehetne hatékony. Wessenauer Veszna, a Political Capital elemzője ezekkel kapcsolatban többek között azt emelte ki, hogy pozitív, befogadó nemzeti identitásra, az együttélés optimális feltételeinek elősegítésére, a gyűlölet- és félelemkeltés visszaszorítására, az intézményesített szegregáció megszüntetésére, valamint a civil szervezetekkel való szakmai párbeszédre van szükség.
Kivonultak a fideszesek a nemzetbiztonsági bizottság üléséről
Molnár Zsolt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke a múlt héten jelentette be, hogy összehívja a bizottságot, ahova Orbán Viktort is meghívják, hogy válaszoljon a “titokban befogadott” 1300 menekülttel és a “Soros-tervvel” kapcsolatos kérdésekre. A bizottság csütörtök reggel összeült, de Orbán Viktor nem ment el rá, Németh Szilárd vezetésével pedig a fideszes tagok kivonultak az ülésről, mert a szerintük nemzetbiztonsági kockázatot jelentő Szél Bernadett is megjelent. Szél később ezt úgy kommentálta, hogy a fideszesek megpuccsolták az ülést.
Mégsem lesz szentmise Horthy Miklós emlékére a holokauszt-emléknapon
Osztie Zoltán, a Belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia-templom plébánosa a Szemlélek blognak elmondta, hogy mégsem tartják meg a Holokauszt Nemzetközi Emléknapján a szentmisét, illetve a megemlékezést Horthy Miklós kormányzóról. Arról beszélt, hogy nem tudták, a mise napja egybeesik az emléknappal. A tervezett szentmise, és különösen az időpontja nagy felháborodást váltott ki, még tüntetést is szerveztek a templom elé. Magáról a szentmiséről itt, a Osztie nyilatkozatáról pedig itt írtunk.
Belepiszkálnának a választási szabályokba
A Nemzeti Választási Bizottság korlátozni tervezi annak lehetőségét, hogy az ellenzéki jelöltek még a választás előtt visszaléphessenek a kerületben legesélyesebb jelölt javára. Az erről szóló iránymutatást a bizottság következő ülésén tárgyalhatják meg. A FüHü-nek két szakértő nyilatkozott a témában: egyikük szerint a törvény nem hatalmazza fel erre az NVB-t, a másik szakértő szerint viszont van erre lehetőség, de sportszerűtlen lenne.
A DK egyéni körzetekben való együttműködésre tett ajánlatot az Együttnek
A Független Hírügynökség megtudta, hogy a Demokratikus Koalíció először közös listára tett javaslatot az Együttnek, majd miután ezt Juhász Péterék elutasították, az egyéni körzetekben való együttműködésre tettek javaslatot. Erre eddig információnk szerint nem kaptak választ.
Szigetvári Viktor: Mi biztosan nem fogjuk legyártani a Fideszn
ek a kétharmadot
Interjút adott a FüHü-nek az Együtt miniszterelnök-jelöltje, aki arról besz élt, hogy kommunikációs okai vannak annak, hogy ő, és nem a párt legnépszerűbb politikusa, Juhász Péter lett a jelölt. Azt mondta, azért vállalta a jelölést, hogy egy józan
hangot jelenítsen meg a miniszterelnök-jelöltek palettáján. Beszélt arról is, hogy miért van olyan sok nő a párt listáján, a választási együttműködésről pedig azt mondta, hogy egyéni választókerületekben mindenki javára nyitottak a visszalépésre.
Kiskorúval folytatott szexuális viszony miatt jelentettek fel egy fideszes képviselőt
Kiskorúval folytatott intim kapcsolat, azaz szexuális visszaélés miatt tettek feljelentést egy nagykőrösi fideszes önkormányzati képviselő ellen, és a rendőrség meg is erősítette, hogy a Gödöllői Rendőrkapitányság nyomoz az ügyben. A FüHü-nek egy helyi forrás arról beszélt, hogy évekkel ezelőtt történt az eset, de eddig eltussolták.
Az emberből előtör az állat
Szász János rendező új filmjében, A hentes, a kurva és a félszeműben ismét a bűnt vizsgálja, ezúttal megtörtént eset, Kodelka Ferenc 1925-ös brutális meggyilkolása kapcsán. Csütörtökön jelent meg kritikánk a filmről.
Először a Jobbik alelnöke, Volner János írt a Facebookon arról, hogy pedofília gyanújába keveredett Kiss Attila Csaba, nagykőrösi fideszes önkormányzati képviselő. A FüHü úgy tudja, hogy régebbi ügyről van szó, amely nem véletlenül most pattant ki.
Volner csütörtöki Facebook-bejegyzésében az olvasható, hogy nyomozás indult Kiss Attila Csaba ellen szexuális visszaélés bűntett gyanúja miatt. A hvg.hu később Volnerre való hivatkozás nélkül írta meg, hogy kiskorúval folytatott intim kapcsolat miatt tettek feljelentést egy nagykőrösi fideszes önkormányzati képviselő ellen, és a rendőrség meg is erősítette nekik, hogy a Gödöllői Rendőrkapitányság nyomoz az ügyben. Felhívták a feljelentésben említett képviselőt is – akinek a nevét nem közölték a cikkben -, de ő azt nyilatkozta, hogy nem tudja mivel vádolják, semmilyen hivatalos értesítést nem kapott az ügyben, és addig nem is tud nyilatkozni.
A FüHü-nek a helyi MSZP-s önkormányzati képviselő, László Ferenc megerősítette a hírt, és arról beszélt, hogy
senki nem cáfolta még a vádakat,
sem az érintett képviselő, sem pártja. Egy névtelenséget kérő forrásról pedig úgy tudjuk, hogy évekkel korábban történt az eset, és az akkor még 14 év alatti lány kezdeményezte a viszonyt, akinek közeledését a fideszes képviselő nem utasította el. A büntető törvénykönyv szerint pedig ez szexuális visszaélésnek számít.
Információnk szerint nem véletlen, hogy most derült fény az esetre: korábban a helyi polgármester arra kérte az igazgatót, akinek iskolájába a lány járt, hogy
tussolják el az ügyet.
Az érintett igazgatónő megbízását viszont most nem hosszabbították meg, és ezért dönthetett úgy, hogy nem titkolja tovább a tudomására jutott viszonyt.
Orbán Viktort dicsérte méhnyakrákellenes előadásan egy miskolci képviselő
Csöbör Katalin, a Fidesz országgyűlési képviselője egy gimnáziumi egészségvédelmi előadáson szólalt fel, de a méhnyakrák helyett a miniszterelnökről, és a Miskolc térségében végrehajtott fejlesztésekről beszélt, minta kampányolna. (444.hu)
A DK az OLAF-hoz fordul Orbán Viktor apjának pályázati pénze miatt
A Direkt36 tárta fel, hogy Orbán Viktor apjának cége 300 milliós összeget nyert el, hogy részt vegyen a dél-balatoni vasútvonal felújításában, holott korábban a miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy semmilyen rokona nem vesz részt alvállalkozóként uniós projektben. A DK az OLAF-hoz, hogy kivizsgálják az ügyet. (DK sajtóközlemény/Direkt36)
A közel-keleti békéről beszélve a palesztinokat fenyegette Trump Davosban
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel folytatott megbeszélése után a palesztinoknak nyújtott segélyek felfüggesztésével fenyegetett az amerikai elnök Davosban, ha nem folytatják a béketárgyalásokat Izraellel. (MTI)
Boris Johnson brit külügyminiszter őse a legismertebb svájci múmia
A mumifikálódott test az 1709-ben Strasbourgban született, és 1787-ben Bázelben elhunyt Anna Catharina Bischoffé. Szakértők 2015 óta vizsgálják a múmiát, és csütörtökön ismertetett eredményeik szerint a 67 éves korában meghalt nő Johnson ük-ük-ük-ük-ük-ük-nagyanyja volt. Az 1975-ben felfedezett múmia kiléte évtizedek óta foglalkoztatta a kutatókat. (MTI)
Számos fontos témát feldolgozott csütörtökön a kormánypárti médiagépezet: kiemelt ügy volt Szél Bernadett esete a nemzetbiztonsági bizottság ülésével és az LMP eladása Simicskának, de természetesen Soros György és Vona Gábor viselt dolgaira is jutott energia.
Szél Bernadett, a nemzetbiztonsági bizottság, a titokzatos afgán és az ingyenes menekültbuli
„Szél Bernadett a migrációs válság közepén egy külsős szakértő munkatársat jelölt a nemzetbiztonsági bizottságba, akinek az átvilágítása során problémák merültek fel a múltjában: a Szél jelölte szakértő 1986-ban Kabulban, Afganisztánban született, korábban a MigSzol alkalmazottja, az egyik leginkább bevándorláspárti Soros-szervezet munkatársa volt.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) a fentiek ismeretében megállapította, hogy a fiatalember nemzetbiztonsági kockázatot jelent, az alkalmazását ezért elutasította. A történetnek nem lett vége, a Híradó.hu további részleteket közölt, Szél Bernadett titokzatos afgán tanácsadójáról, Mirwais Jananról. Kiderült, hogy Mirwais édesapja valamilyen rejtélyes oknál fogva nem mehet be Afganisztán területére. Emellett arról is beszámol a hírportál, hogy korábban Mirwais egy per végén azt az elégtételt kérte a Morrisons nevű szórakozóhelytől, hogy a „hely rendezzen egy menekültbulit, ahova ingyenes lesz a belépés, és kifejezetten menekülteket várnak majd.” Ennek ellenére a Soroshoz köthető politikus ott akart lenni a nemzetbiztonsági ülésen.” (Origo: Bojkott Szél Bernadett miatt: a Fidesz kivonult a nemzetbiztonsági ülésről)
A Ripost leleplezte az LMP-Simicska paktum részleteit
„Továbbra is szivárognak az információk a Paktumhajóról, ahol a hétvégén megszületett az egyezség Simicska Lajos „vezérkari tisztjei” és az LMP társelnöke Hadházy Ákos között. Az LMP első embere lényegében eladta a pártot. …
A paktum mintájául Vona Gábor és pártjának bedarálása és korrumpálása áll, sajátos, hogy az ügylet „táskás embere” éppen a magát korrupcióellenes harcosként álcázó Hadházy lesz. …
A Ripost értesülése szerint Vona Gábor végig asszisztálta a Simicska-LMP paktum megszületését, hasznos tanácsokkal szolgált, hogy az Állami Számvevőszék által leleplezett, 600 milliós bírsággal végződő plakátügylet csapdáit elkerülhesse az LMP. A következő lépcsőben Hadházy már a további részletekre is rálátó áldiplomás Volner Jánossal kell, hogy egyeztessen.” (Ripost: Kész a szereposztás! Hadházy lesz a táskás ember Simicska és az LMP között. Tényleg megvették a pártot…)
Orbán-ellenes lobbira költi Soros a milliárdjait
„Az idős filantróp, az egész évben aktív Demokrata Télapó, azaz Soros György világjobbító terve részeként mintegy 3,5 milliárd forintnak megfelelő dollárt költött az Orbán-kormány lejáratását célzó lobbitevékenységre 2017-ben – derül ki az Amerikai Kongresszusnak leadott lobbinyilatkozatokból. Lélegeztetőgépek vásárlása helyett ezt az összeget azért volt fontos fedett alapítványi módszerekkel a politikai porondon eltapsolni, hogy az Amerikai Szenátust rávegyék egy, a magyar kormányt elítélő határozat aláírására. A Soros György által megrendelt, Demokrata Párt-i tervezetben (láss csodát!) a Soros-szervezetek nemzetközi panaszait alapul véve felróják a Magyarországon tevékenykedő Soros-szervezetek külföldi támogatásának bevallási kötelezettségét. Nehezményezik továbbá a gender-tanulmányok hazai népszerűsítésében élen járó, Soros-pénzelte CEU akkreditációja miatt kialakult helyzetet, de a migránsok jogainak sárba tiprását, a Népszabadság megszűnését és az ellenzéki újságírók állítólagos üldözését is. Sajtóban nemrégiben fölröppent hírek szerint demokrata képviselők nemrég újabb kitiltási botrányt készítettek elő hazánk ellen. A 2018-as magyar választási kampány az USA-ban is megkezdődött.” (Pesti Srácok: Sorosnak semmi sem drága! – 14 millió dollárt tapsolt el tavaly Orbán-ellenes lobbitevékenységre)
A Mandiner a törökül beszélő Vonával riogat
„A Mandiner birtokába jutott felvételen Vona Gábor, a Jobbik elnöke muszlim fiatalok előtt, török nyelven tesz hitet Allah mellett.
A gyenge minőségű, vélhetően mobiltelefonnal készített felvételen Vona Gábor törökül beszél.
A Jobbik elnöke a következőket mondja:
„Mi Attila unokái vagyunk, akiknek elve az igazság, akik bátran ellenállnak a rossznak, és senkitől nem félnek, csakis Allahtól.”
A pártelnök Allah mellett hitet tevő mondatait üdvrivalgással fogadja a feltehetően török közönség.” (Mandiner: Allah mellett tett hitet Vona Gábor)
A kvótának annyi, de a furfangos németek kitaláltak valamit a migránsok betelepítésére
„Thomas de Maiziere német belügyminiszter legfrissebb nyilatkozata szerint Németország megunta a kötelező betelepítési kvóták elleni tiltakozást, úgyhogy inkább más módon – az uniós idegenrendészeti szabályok átírásával – akarja lehetővé tenni a migránsok tömegeinek az Európai Unióba való letelepítését.” (888.hu: A németek a kötelező kvóta helyett már más módon árasztanák el migránsokkal Európát)
Január közepén az Együtt küldöttgyűlése határozott a listáról, illetve a miniszterelnök-jelölt személyéről is. A listavezető – nem túl nagy meglepetést okozva – Juhász Péter pártelnök lett, a miniszterelnökségre viszont nem ő, hanem az Együtt Országos Politikai Tanácsának elnöke, Szigetvári Viktor pályázhat. A karrierjét a Magyar Szocialista Pártban kezdő, majd később Bajnai Gordon miniszterelnök személyes tanácsadójaként is tevékenykedő politikai kommunikációs szakemberrel beszélgettünk az jelöltségről, az Együtt szellemiségéről és a többi ellenzéki párttal való együttműködésről.
Miniszterelnök-jelölt általában a párt legismertebb politikusa szokott lenni, ezért meglepő, hogy az Együtt önt jelölte. Hogyhogy nem Juhász Péter kapta a feladatot?
Szerencsére nem hatalmi, hanem politikai, illetve kommunikációs okai voltak. Péter vezeti az Együtt listáját, ő az, aki ezt a bátor, már ellenzékben is konfliktust vállaló, harcos, korrupcióellenes és más ügyekben kiálló Együttet jelképezi. Ugyanakkor azt láttuk, hogy az Együtt politikai karaktere olyan, hogy a Bajnai Gordon örökségét jelentő, szakértői, liberális demokrata és igazságosabb szociálpolitikát egy másik karakter tudja mellette megjeleníteni. Én nem vagyok az a miniszterelnök-jelölt – szemben Szél Bernadettel, Karácsony Gergellyel vagy Vona Gáborral –, aki azt hazudja a választónak, hogy egypárti kormányváltás lesz 2018-ban. Szerintem ez kizárt. Szél Bernadett Szél-tervről beszél és senkivel, semmiben nem működik együtt, Vona Gábor arról, hogy szavazzanak a Jobbikra és egy pártként megoldja az ország bajait – ezek szerintem nem reális tervek.
Alapvetően azért vállaltam a jelöltséget, hogy megjelenítsük ezt a józan hangot, amely reális terveket mond a választóknak 2018 tavaszára és a Fidesz legyőzésére.
Holnap fog megjelenni az Együttnek az első kétszáz napra vonatkozó programja, amelyben bemutatjuk, hogy kell rendszerváltást csinálni, hogy kell igazságos társadalmat és újra szabadságot teremteni. Ehhez be fogunk mutatni olyan kormánytag-jelölteket – direkt nem árnyékkormányról beszélek –, akik az Együtt csapatából alkalmasak arra, hogy a maguk szakterületét elvigyék, mert én abban hiszek, hogy a politikán belül is vannak ilyen emberek. Az Együtt részéről nagyképűség és felelőtlenség volna egy teljes kormánylistát kiállítani. Azt hiszem nevetséges is volna, viszont van néhány olyan szakterület, amelyen olyan embert tudunk javasolni egy majdani ellenzéki kibontakozás számára, aki mindenkinél jobban ért a maga területéhez, és már bizonyított.
Ezzel nem megy némileg szembe az, hogy az első hatvan listás hely felén nők szerepelnek? Ha meghatározzák, hogy harminc helyen mindenképpen nő kell, hogy álljon, akkor végülis nem szakértelem alapján, hanem nemi alapon választanak.
Ezt a két dolgot különválasztanám. A szakértői tudásnál a szakértelem számít önmagában. Azt gondolom, hogy ott is van feladata a politikának, hogy jó példával járjon elöl a nemek arányait tekintve. Ebben kell példát mutatni, mert az üvegplafont a macsó, férfias társadalom nem fogja tudni áttörni, hogyha ebben a nőket nem hozza helyzetbe – egyébként természetesen megalapozott tudás birtokában. A listás képviselőjelöltség szerintem másról szól, nekünk az első hatvan felén és első tíz helyen immár négy nő van. Úgy döntöttünk a párton belül, hogy legalább egyharmadnak nőnek kell lenni, de amikor a jelölési folyamat végigfutott, akkor láttuk, hogy sokkal több női párttársunk, belső munkatársunk, aktivistánk vagy önkormányzati munkában résztvevő emberünk vállalja a jelöltséget. Ez nyilván szimbolikus jelzés is, fontosnak tartottuk, mert
nem lehet máshogy a magyar macsópolitikát áttörni, hogyha nem teszünk azért, hogy a nők demonstratívan is jelen legyenek.
Azt gondolom, hogy a kormánytag-jelölteknek, akiket meg fogunk nevezni, jelentős része nő lesz.
Tehát akkor ez nem egy szimbolikus lépés, hanem azt akarják ösztönözni, hogy több nő vegyen részt a politikában.
Egyrészt azt akarjuk mutatni, hogy az Együtt ezt könnyen meg tudja csinálni. Más pártoknak alig van nő a listáján, alig van nő a jelöltek között. Nem ettől értékes kizárólag egy közösség, de Magyarországon, ahol a Fidesz alig állít nőket, más pártok egynegyede, egyharmada nő, ez egy nagyon fontos érték. Szimbolikus jelzés, hogy a politikát részben úgy kell megújítani, hogy ki-ki magán kezdi, nőket olyan helyzetbe hoz, ahova az előéletük, a képességük alkalmassá teszi őket, és ahonnan korábban kiszorultak.
Miniszterelnök-jelöltségre alkalmas nő nem volt az Együttben?
Nem volt ilyen egyelőre, ebben inkább én kaptam támogatást a közösségen belül, de szerintem majd az a pillanat is eljön, amikor az Együtt női miniszterelnök-jelöltet vagy női listavezetőt állít. Nálunk a vezetést érintően kvóta érvényesül az alapszabályban, de a listánál és az egyéni jelölteknél ez sokkal erősebb. Ha csak a kvótánkat érvényesítettünk volna, akkor tízből három nőnek kéne lennie, most pedig több van.
Egy interjúban azt mondta, hogy nem szokott fogadni, de mégis nagy összegben merne abban, hogy bekerülnek a parlamentbe. Honnan ez a magabiztosság?
Minket alapvetően mindenki lebecsül abban, hogy mennyi támogatónk van, de a kis pártokkal kapcsolatos kutatási adatok manipuláció nélkül is minimum óvatosságra intenek. Akkor is 2 százalékra mértek minket, amikor egy nappal később az EP választáson 7 százalékot kaptunk. Teljesen reálisnak tartom, hogy az Együtt három-négy százalékos eredményt érne el, ha holnap lenne a választás. Egy aktív kampánnyal megszerezzük a hiányzó néhány tízezer szavazatot. Úgy döntöttünk Juhász Péterrel közösen, hogy
nem tudunk az MSZP és a DK listájával menni közösen, mert egész egyszerűen egy világ választ el bennünket tőlük.
Más kultúránk van, más politikában hiszünk, és azt is gondoljuk, hogy a hiányzó szavazatokat egy egyértelmű, liberális demokrata kiállással meg tudjuk nyerni. Vannak, akik ezt kedvelik, és a társadalompolitikánk, szociálpolitikánk, lakáspolitikánk, nyugdíjpolitikánk olyan fontos jóléti, egyenlőtlenségi problémákat emelnek be a fókuszba, amelyre más pártok nem figyelnek ennyire. A mi megoldásaink társadalmilag igazságosabbak – ha úgy tetszik baloldalibbak –, mint esetleg a nálunk sokkalta baloldalibb pártoknak a deklarációi. Mi nem a tizenharmadik havi nyugdíjnak az MSZP általi megígérésében hiszünk, mert abba ma belerokkanna a költségvetés, és egy rossz politika, mert lehet igazságosabb és célzott nyugdíjemelést adni. A minimálnyugdíjat, a 2000-es évek alacsony nyugdíjait kell célzottan korrigálni, és emellett olyan nyugdíjrendszert létrehozni, ami az elkövetkező harminc-harmincöt évben is működőképes. Mi a jövő nyugdíjasaira is gondolunk.
Az MSZP-vel és a DK-val akkor nem közösködnek…
Nem közösködünk listán. Egyéni választókerületekben mindenki javára nyitottak vagyunk a visszalépésre.
Tett egy olyan kijelentést, hogy visszalépnek bizonyos feltételek mellett. Ha a többiek nem játszanak a játékszabályok szerint, akkor nem fognak visszalépni?
Mi vagyunk az egyetlen párt jelenleg, akik feltétel nélkül léptetünk vissza néhány választókerületben. Elmondtuk múlt héten, hogy Mellár Tamás meg tudja nyerni a Baranya megye egyes választókerületet, ezért erkölcsi kötelezettségünk, hogy őt ebben támogassuk. Ezt megtettük egyoldalúan, pedig Pécsett van szervezetünk. Visszaléptünk Szél Bernadett és Hadházy Ákos javára is, mert ők olyan politikusok, akik meg tudják nyerni a választókerületüket. Azt akarjuk más pártoknak is ajánlani, hogy nem a párttagkönyv színe dönti el, hogy ki tud egyéni mandátumot szerezni. Kész Zoltán meg tudja nyerni a veszprémi egyes választókerületet, ahol ugye általa töretett meg a kétharmad. Első pártként kezdtünk el kiállni mellette, nem indítunk vele szemben jelöltet, pedig abban a választókörben is ki tudnánk állítani jelöltet és aktivistacsapatot.
Az Együtt biztosan nem lesz az a párt, amely oda nem figyelésből vagy a Fidesznek való elhibázott gesztustételből fakadóan legyártja a kétharmadot.
A kétharmadot meg kell akadályozni, éppen ezért biztos vagyok benne, hogy lesznek olyan egyéni választókerületek, ahol az Együtt egyoldalúan vissza fogja még léptetni a jelöltjeit, függetlenül attól, hogy mit csinál mondjuk az MSZP vagy a DK.
Minden más részben attól is függ, hogy más pártok egyáltalán felülvizsgálják-e az elzárkózásukat a koordinációtól. Egyelőre a DK nem tudott megállapodni velünk, és az MSZP is úgy tartja, hogy ráindul Szabó Szabolcsra Csepel-Soroksáron és Juhász Péterre az V. kerületben. Mi ebben nyilvános vitát már nem akarjuk folytatni, a választók elvárásának megfelelően egyoldalú gesztusokat tettünk az ügyben, és ezt folytatni is fogjuk. A kétharmad megakadályozása nem rajtunk fog múlni, és szerintem a Fidesz abszolút többségét meg lehet törni tavasszal.
Abban bízom, hogy Budapesten létrejön egy olyan politikai megállapodás, amelyben végül LMP-s, DK-s és MSZP-s is lehet egyedül egyéni körzetben, ahol tud mandátumot nyerni, és az Együttnek biztosítani kell a maga helyét, ami a budapesti pártpreferenciákban látszik.
A Közös Ország Mozgalom közvélemény-kutatásokat indít, hogy meghatározzák az erőviszonyokat bizonyos választókerületekben. Ha kijönnek az eredmények, akkor azok alapján el fognak gondolkozni a visszalépésen, ha sokkal erősebb ellenzéki jelöltek vannak az adott kerületben?
Nézzük meg a kutatást. A Közös Ország Mozgalomnak ezt a projektjét tisztelem, de egy csomó kutatásból csak az ajánlásgyűjtés kezdete után lesz eredmény, tehát azután lehet majd lépni. Az Együtt nyitott lesz arra, hogy az esélyes jelöltek javára visszalépjen. Van olyan választókerület, mondjuk éppen a budapesti VIII-IX. kerületi, ahol biztos vagyok benne, hogy Baranyi Krisztina annyi munkát végzett az elmúlt négy évben országgyűlésen kívüli képviselőként, hogy ő fogja megérdemelni a választók bizalmát, és az ő javára kellene visszalépnie a többi pártnak. Mi tiszteljük a Közös Ország Mozgalom erőfeszítését és bízunk benne, hogy más pártok is tiszteletben fogják tartani a kezdeményezést.
Fotó: FüHü
Azt mondta teljesen más világ amit az Együtt, és amit az MSZP, illetve a DK képvisel, viszont ön sokáig az MSZP-ben tevékenykedett, nem is akármilyen pozíciókban.
Büszke vagyok arra amit az MSZP-ben alkalmazottként, tanácsadóként tudtam végezni huszonéves koromban. Hogyha ők őszinték magukhoz, akkor tudják, én is tudtam nekik segíteni. Én ott választott vezető soha nem voltam, döntéshozó testületnek nem voltam tagja. Nagyon komoly szerepem volt viszont legalább két parlamenti választási kampányban. Ma nem véletlenül nem vagyok az MSZP tagja, ott látok egy olyan belső megújulásra való képtelenséget, ami szerintem nehezíti, hogy megújuljon Magyarországon egy hiteles baloldali képviselet, de ettől még sok dologért hálával tartozom ott sok embernek.
Ami nekem a legutóbbi időben kizárja, hogy bármilyen módon is úgy gondoljam, hogy az MSZP-ben lennék jó helyen, az egyrészt az, hogy Botka Lászlót a Fidesszel való összejátszásban a saját párttársai takarították el a miniszterelnök-jelölti pozícióból.
Ezt, aki egy picit is jól értesült ebben az országban, tudja. Ebben én hitelt adok Botka László szavának, és ez rettenetesen elszomorító. Egy ilyen párt nem tud hitelesen ellenzéke lenni Orbán Viktornak.
Másrészt Botka a “Fizessenek a gazdagok!” szlogennel vágott bele a kampányába 2017 tavaszán, de én amellett, hogy az Együtt programjában is többkulcsos adórendszer áll, ezt nem tekintem egy gazdagellenes propagandára okot adó indoknak. Aki Magyarországon nettó 600 ezer forintot keres, kétségtelen, hogy kilóg a jövedelmi statisztikából, de messze nem gazdag, hanem egy tisztességes, Nyugaton még messze nem polgári egzisztenciára okot adó keresettel rendelkező ember. Ellenségképekkel nem szabad egymást szembefordítani.
A szocialista gazdagellenesség az MSZP migránsozása a maga módján.
A határon túliak szavazati jogának megvonásáról szóló DK-s kezdeményezésről mi a véleménye?
Teljességgel visszataszítónak tartom. Ha az lenne a kérdése a Demokratikus Koalíciónak, hogy kell-e módosítani a határon túliak választójogát, vagy lenne egy jobb javaslatunk az ügyben, akkor abba a vitába én is támogatólag szállnék be. A programunkban mi is elmondjuk, hogy a Fidesz a legrosszabb módon, a határon túli pártokkal sem egyeztetve egy nagyon rossz, a belpolitika exportját lehetővé tevő megoldást vezetett be azzal, hogy borítékban szavazhatnak magyar pártlistára a határon túli magyarok, miközben a Londonban élők pedig nem így. Ezerféle jobb megoldás lenne, de a Demokratikus Koalíció most jogot akar fosztani, meg akarja fosztani a választójoguktól az állampolgárokat. Ebben az ügyben én elfogadom és tudomásul veszem, hogy a magyar társadalom milyen mértékben – esetleg többségben – támogatja ezt a gondolatot, de az Együtt számára akkor hiteles egy liberális demokrata politika, ha nem mondjuk mindenben azt, amit a társadalom aktuális többsége támogat. Nem ez a politika.
Ha csak és kizárólag a társadalom támogatásának akarunk megfelelni egy kampányban, akkor a Demokratikus Koalíciónak holnapután a halálbüntetésről és a melegjogok bővítésének mellőzéséről kellene aláírásgyűjtést csinálnia, és amellett kiállnia.
Azért mondom ezeket a példákat, mert ha itt ülne egy DK-s, akkor azt mondaná, hogy ez egy más kérdés, a halálbüntetést elvi alapon nem lehet bevezetni, de a határon túliak választójogát meg elvi alapon vissza lehet venni. Márpedig ez ugyanaz a kérdés, és a DK számára pedig a határontúlizás a maguk migránsozása. Az Együtt nem ellenségképekre, hanem együttműködésre és méltányosságra alapított politikát akar Magyarországon.
Pontosan mi az álláspontja a határon túliak szavazati jogáról?
A határon túli szavazat jogát illetően az Együtt álláspontja az, hogy az állampolgársággal együtt jár a szavazati jog. A határon túli szavazati jog lehet alkotmányjogilag gyengébb, kisebb értékű szavazati jog, mint a belföldön élő, Magyarországon állandó lakcímmel rendelkezők szavazati joga, így lehet csak egy szavazatuk mások két szavazatával szemben. Elfogadhatatlan ugyanakkor, hogy a Londonban dolgozó, de Londonban állandó lakcímmel nem rendelkező, külföldön élő magyaroknak nincsen joguk levélben szavazni, míg az erdélyieknek vagy más határon túli magyaroknak igen.
A szavazási eljárási jogegyenlőséget biztosítani kell, és a névjegyzékek mentesítését is a tízezernyi halott regisztrálttól.
Mi speciális választókerületekkel vagy úgynevezett kislistás megoldással, célzottan javasolnánk az egyéni választókerületi ág mellett egy új szavazási megoldás létrehozását számukra. A határon túliak magyar pártlistákra való szavazását kivezetnénk a rendszerből. Azt mondanánk, hogy allokáljon a magyar választási rendszer mondjuk kettő darab speciális választókerületet a határon túliak számára: ezzel plafont adnánk és minimalizálnánk is. De egy olyan országban, ahol zsidókat és németeket jogfosztottak pár évtizede, nem szabad jogfosztással kampányolni.
2001 és 2013 között volt az MSZP-nél, 2002-ben pedig a szocialisták levezényelték a hírhedt “23 millió romános” kampányt. Ön abban akkor részt vett?
Én akkor pályakezdő voltam, az akkori kampányigazgatónak voltam a munkatársa.
Ron Werbernek.
Nem Ron Werbernek, Baja Ferencnek. Abban a kampányban, a 23 millió román ügyében én nem vettem részt, azt mások csinálták. Pályakezdő voltam, 23 éves, tehát nekem ahhoz a kampányhoz döntéshozóként, illetve kivitelezőként nem volt közöm.
A nevét és az arcát mégiscsak adta hozzá, valamennyire közösséget kellett vállalnia azzal.
Akkor nem volt benne az arcom, én egy voltam egy széles kampánycsapatban, és nem vettem részt annak a döntéshozatalában. Abban a kampányban hozzám a nyomdai gyártási előkészítések tartoztak, nem kérték ki a véleményemet ilyen kérdésekben. Ha akkor megkérdeznek, azt gondolom, nem értettem volna vele egyet. Az Orbán-Nastase-paktum szerintem nem volt egy szerencsés megállapodás, de semmilyen módon nem vettem részt ezekben a döntéshozatalokban.
Úgy tudtam, hogy Ron Werber jobbkeze volt.
Nem Ron Werbernek voltam a jobbkeze. Bár dolgoztam Ron Werberrel, a 23 millió romános kampányhoz az én tudomásom szerint Ron Werbernek nem volt köze, ő akkor nem tartózkodott Magyarországon.
Vissza az aktualitásokhoz: mit gondol Juhász Péter bulvárszerepléseiről mostanság? Olvastam a küldöttgyűlés szövegét, és ott mintha emiatt odaszúrt volna neki egyet.
Pont hogy nem, kifejezetten gratuláltam neki! Semmiképpen nem odaszúrtam. Egyszerűen van kettőnk között egy stílusbeli különbség. Nagyon örülök, hogy Péter egy nehezebb időszak után új párra talált, gyönyörű gyereke született a gyönyörű és kiváló színésznő párjától. Kifejezetten örültem, hogy Péterék a Best magazin címlapján voltak. Minden politikusnak és minden politikusházasságnak egy döntése, hogy kirakja-e vagy nem rakja ki a magánéletét a nyilvánosságba.
És abból mi következik az Együtt politikájára nézve, hogy a pártelnöknek gyönyörű a felesége és a gyereke?
Az Együtt politikájára nézve semmi, maximum annyi, hogy két olyan férfi vezeti a listát, aki mer gyereket vállalni, és a családi életből is kiveszi a részét. Péter egy nagyon modern családfelfogású ember, én magam is az vagyok, csak én a bulvársajtóban ezt nem mutatom meg. Ebben inkább azt a mentalitást tartom, hogy enélkül is lehet politikusnak lenni, de ez egy személyes döntés.
Szerintem ebben típusok vannak, nincs jó vagy rossz, ez mindenkinek a magándöntése. Az Együttnél nincs arra direktíva, hogy mindenkinek a Best magazinban kell szerepelnie, de nincs is megtiltva.
A Jobbik a nyomozóhatósághoz fordul az Elios-ügyben
A Jobbik szerint Orbán Viktor mozgatja a szálakat az OLAF által vizsgált Elios-ügyben, és a párt arra kéri a nyomozóhatóságokat, hogy teljes körűen tárják fel a visszaéléseket, hogy ne kelljen visszafizetni a támogatást az EU-nak – mondta Szilágyi György, jobbikos országgyűlési képviselő sajtótájékoztatóján. Arról is beszélt, hogy információik szerint Szombathelyen az Eliost akarják megbízni a közvilágítás korszerűsítésével. (Jobbik)
A DK egyéni körzetekben való együttműködésre tett ajánlatot az Együttnek
A Független Hírügynökség információi szerint a Demokratikus Koalíció először közös listára tett javaslatot az Együttnek, majd miután ezt Juhász Péterék elutasították, az egyéni körzetekben való együttműködésre tettek javaslatot, amire eddig még nem kaptak választ. (FüHü)
Hazatért Melbourne-ből Fucsovics Márton
„Úgy érkeztem az AusOpenre, hogy áttörjem a gátat, legalább egy meccs meglegyen. Aztán három lett belőle, Federer ellen nagyon kemény volt” – mondta a magyar teniszező csütörtöki sajtótájékoztatóján. Hozzátette, hogy még Novak Djokovics is kezet fogott vele a Federer elleni meccse után. Fucsovics a 63. helyre ugrik előre a világranglistán fantasztikus melbourne-i szereplése miatt. (Index)
Közzétették a MITEM programját
Tizennégy ország huszonhat előadását láthatja az V. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) közönsége április 10. és 29. között a budapesti Nemzeti Színházban. Az idei fesztivál mottója egy Szophoklész idézet: „Szeretetre születtem, s nem gyűlöletre”. (MTI)
A Független Hírügynökség információi szerint a Demokratikus Koalíció először közös listára tett javaslatot az Együttnek, majd miután ezt Juhász Péterék elutasították, az egyéni körzetekben való együttműködésre tettek javaslatot. Erre eddig nem kaptak választ.
Gyurcsány Ferenc azért ajánlotta a közös listát az Együttnek, mert a jelenlegi, nagyjából 1 százalékosra mért támogatottságuk alapján félő, hogy ha nem érik el az 5 százalékot, az Együttre leadott szavazatok elveszhetnek a demokratikus oldal számára. A DK álláspontja szerint közös lista felesleges olyan pártok esetében, amelyek biztosan 5 százalék fölött lesznek (MSZP, DK), de a billegő, vagy kiesés rémétől fenyegetett pártok esetében hasznos lehet.
A közös listára vonatkozó DK-s ajánlatot az Együtt elutasította, ezért a Demokratikus Koalíció új javaslatot tett. Több körzetet is felajánlottak Juhászéknak, köztük győzelemre esélyes budapestit is. Cserébe azt várják, a hogy két párt közötti népszerűségi arányokat is figyelembe véve, az Együtt húszegynéhány körzetben ne indítson ellenjelöltet a DK, az MSZP és a Párbeszéd által már elfogadott, koordinált jelölttel szemben.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
