A fiatal kínaiak Budapestet kedvelik és ők veszik a legdrágább lakásokat Magyarországon, a németek és a románok vidékre mennek és olcsón vesznek. E három nemzet tagjai teszik ki a külföldi lakásvásárlók bő 40 százalékát. A KSH adataiból az is kiderül, hogy tavaly lassult a lakások drágulása.
Változatlanul keresik a külföldiek a magyarországi lakásokat, de számuk nem kiemelkedő a Központi Statisztikai Hivatal legújabb kiadványának adatai szerint. Tavaly 154 ezer lakást adtak-vettek, ennek 4,8 százalékát, 7371-et külföldiek. Kiemelkedik a német, a kínai és a román vevők aránya: mindhárom országbeliek (a román állampolgárok egy része valószínűsíthetően magyar nemzetiségű) ezernél több lakást vásároltak, összesen 3149-et. Ez a külföldieken belül 42 százalék.
A sorban utánuk következő szlovákiaiak (köztük is akadhatnak bőven magyarok) már csak 700-nál kevesebb lakást vettek. A sort a 115 lakást vásárló vietnamiak zárják.
Az adatokból kitűnik, hogy az egész mezőnyben
a legfiatalabbak a kínaiak: átlagéletkoruk (a szlovákiaiakkal azonosan) 41 év, 91 százalékuk Budapesten vett lakást.
Az átlagosan 42 éves romániaiak ezzel szemben csaknem 80 százalékban vidékre mennek, csakúgy, mint az 55 éves németek, akiknek már csak 16 százaléka választotta a fővárost.
Mivel a Budapestet választó külföldiek elsősorban a belvárost keresik, ennek megfelelően az átlagos lakásárban is a kínaiak vezetik a sort: 41 milliót fizetnek. A vidékre költöző németek és romániaiak 17 és 11 milliót költöttek átlagosan az ingatlanért.
Budapesten a lakásvételek 8,8 százalékát bonyolították külföldi állampolgárok.
Átlagosan 36 millióért, szemben a magyarokkal, akik 23 milliót költöttek egy-egy lakásra.
Tavaly 154 ezer lakást értékesítettek, ami 5,1 százalékos növekedés egy év alatt. Negyedével több új építésű ingatlan kelt el, ami azonban így is csak 6100-at takar. (Sokan valószínűleg idén fognak vásárolni a keresletet csak lassan utolérő kínálat miatt.)
A lakásárak változatlanul emelkednek, de 2017-ben ez némileg lassult, az újak 6, a használtak 5,9 százalékkal drágultak. A tendencia azonban megfordult, a még mindig növekvő igények következtében
az idei első negyedévben az újak már csaknem 9, a használtak kicsivel 8 százalék alatti mértékben kerültek többe
éves összehasonlításban.
A tavaly értékesített lakások összértéke 2200 milliárd forint volt (16 százalékkal több az előző évinél). Csökkent ezen belül a főváros részesedése, aminek oka ugyancsak az új építésűek számának várhatóan jövőre tetőzése, sokan már ezekre várnak vevőként.
A miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt erről. Ismét beszélt „álcivil” szervezetekről, az ENSZ migrációs tervezetéről és az akkumulátorainak feltöltéséről is.
Orbán Viktor reagált a Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárásra és arra is, hogy a testület javaslata szerint 6000 eurót adnának menekültenként a befogadó országoknak. Azt mondta: nem tulajdonít jelentőséget a bizottság mostani döntéseinek, hiszen szerinte minden, mostani kezdeményezés már kifutott az időből.
Szerinte azt a módszert kell megtalálni,
„hogyan lavírozzunk, evickéljünk” el a jövő év májusáig,
amikor lejár a mostani Bizottság mandátuma. Azt mondta: a jövőben olyan Európai Bizottság kell, amely „nem a határokat megvédő országokat bünteti”.
Elvi kérdésnek nevezte, mire fordítja az Unió „az emberek pénzét”, és veszélyes gondolkodásnak nevezte azt, ha azt „migránsoknak adnák oda”.
Valójában egyébként, ahogy az még az MTI tudósításából is kiderül, erről szó sincs: az Európai Bizottság azoknak a tagállamoknak adna pénzt, akik hajlandóak menekülteket befogadni.
A miniszterelnök a világ egyik legstabilabb országának nevezte politikai szempontból Magyarországot, mondván, nincs egyetlen olyan ország sem, ahol egy kormány háromszor egymás után tudott volna kétharmados többséggel nyerni. A politikai stabilitás előnyét pedig szerinte be lehet váltani, világossá lehet tenni a világban, hogy a magyar kormány politikája kiszámítható.
ez az országot erősebbé teszi és a gazdaságra is jó hatással van,
mivel a befektetők is tudhatják, hogy a politika felől nem terheli kockázat vállalkozásaikat.
A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban azt mondta: amíg kereszténydemokrata kormánya van az országnak, a nyugdíjak vásárlóértéke megmarad. Szerinte az időseknek apránként szinte teljes egészében visszaadták azt az összeget, amelyet a szocialista kormányok vettek el tőlük.
Orbán Viktor stabilnak nevezte a magyar gazdaságot és azt a modellt, amelyet 2010 után épített ki a kormány. Ugyanakkor ismét arról beszélt, hogy a világgazdaságban feltűntek már a „sötét felhők”, bár senki nem mondja ki, hogy válság közelít.
Orbán arra számít, hogy az Egyesült Államok, Ausztrália és Magyarország után további államok lépnek ki az ENSZ migrációval kapcsolatos tárgyalásaiból, ott ugyanis a kibocsátó országok vannak többségben, így szerinte a folyamat támogatóinak érdeke érvényesül.
Bár az ENSZ döntéseinek nincs közvetlen hatása az emberek életére, a kormányok azokat mégsem hagyják figyelmen kívül. Szerinte
a bevándorlás ügyében nem lehet felelőtlen nyilatkozatokat tenni,
olyan dokumentumokat előállítani, amely „a tagok egy részének érdekével ellentétes”.
Orbán úgy véli, hogy bár jogilag nehéz majd kikényszeríteni, az ENSZ tervezetét a „puha hatalom” eszközének nevezte, amely befolyásolja a közgondolkodást. „Nem mindenkinek jár egyformán az ébresztőórája” – mondta.
Steve Bannonnak, Donald Trump amerikai elnök korábbi tanácsadójának új európai, szélsőjobboldali mozgalmáról azt mondta: sok sikert kíván az amerikai konzervatív eszmék terjesztéséhez, mert eddig csak a liberális volt hallható.
Beszélt arról is, hogy nem emlékszik az elmúlt 30 évben olyan évre, amikor az Egyesült Államok ne avatkozott volna be a magyarországi vitákba, leggyakrabban alapítványokon keresztül szólnak bele más országok belügyeibe. Ezt a tevékenységet a modern világ olyan tulajdonságának nevezte, amellyel szemben nehéz védekezni.
Mint mondta, Magyarország úgy védekezik, hogy átláthatóságot kér. Állítása szerint 67 „álcivil szervezetet” finanszíroznak a Soros-alapítványok, a magyar választóknak pedig szerinte tudniuk kell, hogy „kiket finanszíroz Soros György” vagy éppen „Brüsszel” azért, hogy „beleszóljanak a belügyekbe”.
Azt is megemlítette, hogy szombat délelőtt előadást tart a Tusnádfürdői Nyári Szabadegyetemen, hétfőn azonban megkezdi szabadságát. Mint mondta:
„az erőim végén vagyok, rám fér, hogy feltöltsem az akkumulátorokat”.
A munkát augusztus végén, szeptember elején kezdik újra.
A kormánypárti hetilap azt írta: Lázár János Szeged polgármestere akar lenni. A volt miniszter röviden annyit reagált: fake news.
A kormánypárti Figyelő még szerdán írta azt, hogy információik szerint Lázár János „bejelentkezett” Szeged polgármesteri székéért – amelyben most az MSZP-s Botka László ül. Lázár János az idei választás után visszavonult az országos politikától, de közben hivatalosan is résztulajdont vett a hírhedt vadászkastélyt üzemeltető cégben.
A Figyelő nem írt túl sokat arról, mire alapozzák, hogy a korábban Hódmezővásárhelyet 12 évig irányító Lázár Szeged polgármestere akar lenni, mindössze annyit, hogy „Szeged stratégiai szempontból sem elhanyagolható”, mert közel van a román és a szerb határhoz, és az ország egyik legnagyobb egyetemi városa.
„Úgy látszik, a nagy meleg megártott néhányaknak”
– ez viszont már Lázár János reakciója volt a Facebookon a Figyelő cikkére. Beszédes a fotó is, amit rövid, kétsoros posztjához mellékelt:
A Figyelő című újság megírta, hogy Szeged polgármesteri székére pályázom. Úgy látszik, a nagy meleg megártott néhányaknak.
Tusványos, vagyis Orbán Viktor ottani elmaradhatatlan beszéde a Fidesz külpolitikai vízióját hivatott felvázolni, Kötcse pedig Magyarország belső átrendeződését. Ez utóbbi már valóra váltotta misszióját, Tusnádfürdőre még várnak szép pillanatok.
A majd három évtizedes múltra visszatekintő Fidesz-gyülekezet a messzi Székelyföldön már majdnem minden volt. Nemzetpolitikai iránymutató, autonómiát követelő fórum (a románok őszinte sajnálatára), majd egy rövid ideig a magyar-román barátság szentélye, amikor is (két alkalommal) az akkori román államfő, Traian Băsescu Orbán Viktor oldalán a jószomszédság ikonikus szerepét játszotta el.
A magyar miniszterelnök 2014-ben dobbantott igazán, amikor is az illiberális állam (demokrácia) elnevezést húzta elő nem a saját tarsolyából. Tulajdonképpen, ki nem mondva, a fékek és egyensúlyok rendszerének felszámolásáról, egy áldemokráciáról beszélt. De ez csak félig meddig volt vízió, mert mindez az akkori Magyarországon már nagyban működött. Azóta csak tökéletesítik. Tudjuk merre: Erdogan és Putyin irányába.
Azóta az illiberalizmus fogalma és gyakorlata (nem Orbáné a szerzői jog) kezd erősen gyökeret ereszteni Európa más országaiban is, kormányszinten Olaszországban, Lengyelországban és félő, hogy Ausztriában is.
Ilyen fejlemények láttán, megnő az önbizalom, kitisztul a tekintet, felcsillan a jövőkép.
A magyar miniszterelnök már nem tart annyira attól, hogy kizárnák a Fideszt az Európai Néppártból, hiszen, egyes vélemények szerint, ha az unió illiberális erői összefognának akár a 20 százalékát is hozhatnák a voksoknak a jövőre tartandó választásokon. Úgy tűnik, jelen pillanatban inkább a Néppártnak van mitől tartania.
Minden arra utal, hogy Orbán Viktor jelentősebb nemzetközi szerepre vágyik.
Ezért nincs kizárva, hogy ismét a tusnádfürdői szószéket használja fel tervei felvillantására.
Az idei Tusványos eddigi menete is ezt a feltételezést támasztja alá. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnök előadásával máris kivívta a román sajtó aggódó érdeklődését. Szerinte ugyanis „az európai projektnek megfelelő választ kell nyújtania Trianon problémájára”.
Vagyis: „Amikor mi nemzeti szuverenitásról és tagállami hatáskörökről beszélünk, az nincs ellentétben az autonómiával. Olyan európai jövőképre van szükségünk, amelyben a kisebbségeknek, a nemzetállamoknak az európai építkezésnek az összhangja megteremthető”.
Nem tudni, hogy ezt hogyan képzelik el a Fideszben, hiszen, minden eddigi tapasztalatunk szerint, fából vaskarikáról van szó.
Ha ugyanis az unió jövőképe a nemzetek Európája, bikaerős állami szuverenitásokkal, márpedig Orbán ezért a célért állt csatasorba Brüsszelben és másutt, akkor megszűnik az az álom, hogy Trianon után az elcsatolt területek elvileg egyesülnek az anyaországgal. Ez ugyanis erős nemzetállamok esetén kizárt. Visszatérhetünk az autonómiázásra. Ezzel ugyan el lehet szórakozni, de egy tökig szuverén Románia és Szerbia ilyenről hallani sem akar. Eddig sem volt hajlandó.
Ezt az ellentmondást kellene valahogy feloldani. Nemzeti szuverenitásra esküdni (hogy Brüsszel bele ne pofázzon a dolgainkba) és közben meggyőzni a környező országokat, hogy Budapest beleszólhat az ő belügyeikbe.
Nehéz lesz, de ennél súlyosabb dolgokat is kimagyarázott már a magyar miniszterelnök. Csak legyen, aki hisz benne. Eddig volt.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt graffitise, Basky ezúttal Felcsúton járt, és egy söröző falára aranytallérokat gyűjtő Super Marióként festette fel Mészáros Lőrincet. Korábban ugyanő Orbán Viktort mozdonyon ülve ábrázolta.
Korábban a Jobbik kedvenc zenekara volt az Ismerős Arcok, mióta azonban a Fidesz átvette a helyét a szélsőjobboldalon, a kormánymédia is népszerűsíti: most épp a Figyelő készített interjút a frontemberrel. Az alternatív valóság emellett leginkább liberálisokkal és „migránsokkal” van tele.
Forrás: Facebook
A szélsőjobboldalon rajongott zenekar frontemberével készített interjút a Figyelő
„Az Ismerős Arcok frontembere, Nyerges Attila a saját bőrén tapasztalta meg a kulturális életben uralkodó balliberális túlsúlyt. (…)
A magyar nemzeti rock kultikus alakja, Nyerges Attila közel két évtizede zenél, ám a rendszerváltáskor döbbent rá a szocializmus bűneire, s Wass Albert akkor reneszánszát élő műveiből döbbent rá arra, hogy milyen nehéz is a határainkon túlra sodródott nemzettestvéreink sorsa. (…)
A Figyelőnek adott interjújában elmesélte, hogy élete egyik legmeghatározóbb pillanata az volt, amikor egy felvidéki lelkész a következőket osztotta meg vele: a Nélküled című száma a szlovákiai magyarok himnuszává vált.
Nyerges mindig is úgy tartotta magáról, hogy ő olyan ember, aki nem rejti véka alá a mondanivalóját, s mindenről van véleménye, így azt is bátran kijelenti: a liberalizmus egyfajta kórság Európának.”
„Migránsoktól” retteg az Origo
„Több tízezer migráns szorult be a Balkánra, mivel több ország, Magyarország példáját követve, lezárta a határát az illegális bevándorlók elől. Nemcsak Bosznia-Hercegovinába, hanem Görögországba is sokkal több migráns érkezett idén, mint 2017-ben. (…)
Bosznia-Hercegovinába csak az idei évben nyolcezer új migráns érkezett, ami nyolcszorosa a tavalyi számnak. Görögországba július 8-ig 24 ezer migráns érkezett, ami 122 százalékkal több, mint a tavalyi év hasonló időszakában. (…)
Az utóbbi napokban és hetekben egyre több hír és adat mutatja, hogy az illegális migránsok száma a Balkánon újra a 2015-ös számokat és arányokat közelíti. Ezt bizonyítják az egyik legnagyobb görög város polgármesterének nyilatkozatai, illetve a boszniai helyzet is. Bosznia-Hercegovinában az Origo is drámai videókat készített.
Bemutattuk azt is, ha átlépnek a migránsok Horvátországba, már az Európai Unión belül vannak, ha pedig átjutnak Szlovéniába, a schengeni övezeten belül. Ez pedig azt jelenti, hogy úgy mozoghatnak, hogy még csak határokon sem kell átkelniük.”
A 888 „libsi idiótákról” ír
„A libsi idióta ugyanis az átlagember alatt található. A libsizmus az emberi létezés pöcegödre. Elmerül a gödörben a jó libsi, dagonyázik, élvezi, hogy körül van véve mocskos és szennyes dolgokkal, s ebből a gödörből ő nem is nagyon szeretne kijönni.
Ő ott boldog, csak néha kidugja fejét a latrina nyílásán, nyakát nyújtogatja, s olykor kurjongat.
Mert a hangját hallatni, azt ő szereti.
Nem nagyon érti a világot, ami nem is csoda, hisz onnan alulról nem sok látszik, ott csak az alja dolgok vannak. A hajléktalanok buszon büdösödésének, másokat fertőzésének jogai. A színházban színpadon ordítva vizelés jogai, meg a különféle piszkos és beteg utópiák nyílt társadalmakról, egyenlősdiről, nemi szerepekről.
Mert alul csak ez van. A minőség meglátásához föl kell kissé emelkedni, kimászni a szutyokból, otthagyni a Schilling Árpádot, a Tóta W. Árpádot meg a Tordai Bencét.
De ez nem megy. Így áztatja magát tovább a büdiben a libsi, olykor elődugja a fejét, és – mint azt mondtuk volt – kurjant egy nagyot.”
A Bors szerint „kiverte a biztosítékot” az Orbán ajtaja előtt tüntető jobbikos képviselő táskája
„Nem csak a bundái, de táskája is kiverte a biztosítékot a jobbikos Varga-Damm Andreának. Az egyik fotón a jobbikos politikus vállán, ránézésre egy Louis Vuitton-táska lóg, amelynek árát köztudottan nem a hétköznapi, átlag ember pénztárcájához szabták. (…)
A politikusnő a devizahitelesekért és az otthon ápolókért sztrájkolt a Parlamentben, pedig nemrég közösségi oldalán dicsekedett méregdrága bundáival, amelyek közt nerc, ocelot, coboly és perzsabunda is van. Emiatt már Bundás Andinak nevezik.”
Ezzel a címmel számol be egy jobboldali román lap Németh Zsolt tusványosi előadásáról.
Az Evenimentul Zilei című, Traian Basescu volt államfőhöz közel álló lap azt írja, hogy a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke arról beszélt: az európai projektnek választ kell adnia Trianon problémájára.
A román lap ezt úgy értékelte, hogy
„a magyar képviselő gyújtó hangú kijelentést tett a trianoni szerződésről”,
mivel európai problémaként állította be, amelyre Európának közös választ kell adnia.
Az Európa jövőjéről szóló beszélgetésen Németh Zsolt egyébként azt is mondta: „Amikor mi nemzeti szuverenitásról és tagállami hatáskörökről beszélünk, az nincs ellentétben az autonómiával. Olyan európai jövőképre van szükségünk, amelyben a kisebbségeknek, a nemzetállamoknak az európai építkezésnek az összhangja megteremthető.”
A fideszes politikus szerint Magyarország a közép-európai térségre épít e céljai megvalósításában. Szerinte
Románia még nem határozta meg a viszonyt Közép-Európához.
Azt mondta: „Itt van egy nyitott kapu. (…) Fontos, hogy a románok ezen a kapun belépjenek.”
A román lap szerint Németh Zsolt a Minority SafePack nevű (Románia által ellenzett), az őshonos kisebbségek jogvédelmének uniós szintű szabályozását sürgető kezdeményezést is a közös európai projekt részeként említette, és fontos szerepet tulajdonított az nemzeti közösségeknek.
Az Evenimentul Zilei idézi a beszélgetésen szintén részt Mihai Razvan Ungureanu volt román miniszterelnököt is, aki szerint
az EU-t nem azért hozták létre, hogy megbosszulja a múltat.
Az EU-nak Ungureanu szerint az a célja, hogy garantálja a békét.
Az Orbán-fiú Felház közösségét fideszes politikai befolyásszerzéssel vádolja egy volt felházas gyerek édesanyja. Szerinte a cél az, hogy a nagy egyházak mellett a kis vallási közösségeket is beszippantsák. A téma kutatói szerint ez inkább paranoia. Magyarországon legfeljebb százezer vallásgyakorló fiatalról beszélünk.
Valóságos vádiratot olvasott az Orbán Gáspár által vezetett Felház fejére a közösség egy volt tagjának édesanyja. Hívőként támadja a vallási mozgalmat a Független Hírügynökségnek pár napja adott interjúban Mihalik Angéla, aki szerint eleve nem hiteles ez a mozgalom, mert befogadja olyan cégek bőkezű támogatását, amelyek a közbeszerzések tisztességtelen versenyei nyerteseiként a Fidesz környékén tűnnek fel.
Veszélyesnek tartja az olyan mozgalmakat, amelyek beszippantják a fiatalokat.
Nem a politikai nézeteik, sokkal inkább a szellemiségük, szektás jellegük miatt. Mint mondja, zenélnek, énekelnek, kilencven százalékban zenélnek. Tíz százalék beszélgetés, meg imádkozás gyógyulásokért. Mint a karizmatikus, leginkább amerikai mintára működő kisegyházak (lásd: Hit gyülekezet) általában – magyarázza Mihalik Angéla.
Idézte Lázár Jánost, aki pár éve azt mondta, elegük van abból, hogy mindenféle egyházak próbálják a bolyongó lelkeket levadászni, hogy ezt a társadalmi problémát meg kell valamiképp oldani. Ha a probléma megoldása ott van, hogy a bolyongó lelkek levadászását a Fideszhez közelálló szellemiségű mozgalmak végzik, akkor csak még nagyobb a baj, mert a politika érdekrendszeréhez használják fel a vallási köntösbe bújtatott mozgalmat – mondta Mihalik Angéla. Ráadásul a nagy egyházakat sikerült is, a lényeges kérdésekben a Fidesz mellé állítani.
De ott vannak a kis egyházak, gyülekezetek, ahova sokkal többen járnak,
őket is be kell szippantani, a Fidesz-féle ideológia szolgálójává tenni.
Amiből az következik szerinte, hogy a nagy egyházakat megvették pénzért, státuszért, a kicsiket meg ezen az úton. Beszivárogva más gyülekezetekbe, bevinni közéjük a gondolatot. Pontosan azt teszik, mint amit a pártokkal csináltak. Mihalik Angélát – mint mondja – ez a Forza Italiára (Silvio Berlusconi olasz populista politikai mozgalma, pártja), vagy a magyar polgári körökre emlékezteti.
Ez paranoia, irracionális törekvés lenne a politika részéről – ezt feleli e vádra Csepeli György szociálpszichológus. Szerinte ezek a kis vallási közösségek, például a cigányság körében, a fiatalok számára hasznos tevékenységet végeznek.
A magányosság, az elidegenedés, a szorongás oldásában tesznek szolgálatot, amit a nagy egyházak nem képesek megtenni
– mondta.
Hasonlókat válaszolt a Független Hírügynökségnek a téma szakértője, Máté-Tóth András valláskutató, egyetemi tanár. Szerinte ezeknek a közösségeknek eleve igen kicsi a befolyásuk, a fiatalok körében pedig jelentősen csökken a vallásosság.
A Mihalik Angéla által is említett igehirdetésnek az a formája viszont valamelyest terjedőben van, amely a performansz-jellegben ölt testet, látványos show-szerű rendezvényeket tartanak, amolyan bulit kínálnak a fiataloknak.
Ezek az általa evangelikálónak nevezett, új pünkösdista közösségek az Egyesült Államokban nagyon erősödnek, elnökválasztás kimenetelét voltak képesek befolyásolni, de Európában, Magyarországon pedig különösen, szinte jelentéktelenek – mondta Máté-Tóth András.
Szerinte – ha a Hit Gyülekezetét is beleszámítjuk – legfeljebb 50 ezer aktív követőjük lehet. Pontos számot azért nem lehet mondani, mert ezekben a közösségekben jellemzően nincs tagság, lelkes hívek veszik körül őket, akik egy része idővel lemorzsolódik, jönnek újak, átmennek egyik csoporttól a másikhoz.
A politikai dimenziót nem vizsgálták a vallási közösségek kapcsán, de ezekből a körülményekből arra lehet következtetni, hogy
a politikai befolyásolási képesség meglehetősen alacsony lehet
– derül ki a professzor szavaiból.
Azt azonban Máté-Tóth András is megemlíti, hogy ezeknek a csoportoknak nagyon jó a „kimenő teljesítményük”. Sok fiatalt tettek jobb emberré, vitték rendezett életvitelre, szoktattak le káros szokásokról. Szerinte velük kapcsolatban inkább ezt kell kiemelni, mert ezek nagyon konstruktív szolgálatok, de sajnos
ezekre a vallási közösségekre is ráhull az évtizedek óta fel-felbukkanó „szektaveszély”, „bizniszegyház” és hasonló minősítgetés.
Ami a Felházat illeti, korábbi tapasztalatai alapján Máté-Tóth András azért megjegyzi, hogy benyomása szerint
Orbán Gáspár amolyan vallási naiva.
A pénz eredetével kapcsolatos súlyos szavakat és az ezekből levont teológiai következtetéseket azonban a nagy egyházakra nézve is illene levonni, Assisi Szent Ferenc mércéjével nekik is önkritikát kellene gyakorolniuk – tette hozzá.
A fiatalok „valláselhagyását” a legújabb ifjúságkutatás is alátámasztja. Az Új Nemzedék két és fél éve megjelent ötödik ilyen felmérése nagy, nyolcezres mintán vizsgálta a fiatalok életét.
Ennek a vallásossággal foglalkozó fejezete megmutatja, hogy ez a társadalmi csoport nem túl nagy bizalmat táplál az egyházak iránt (sem).
A bizalom egyes intézmények iránt
Forrás: Új Nemzedék
A vallási önbesorolás kiválóan mutatja, hogy a 15-29 évesek körében lassan a valláson kívüliek válnak a legnagyobb csoporttá.
Forrás: Új Nemzedék
Pedig a megszületettek többségét megkeresztelik, alig 29 százalék maradt ki ebből. Felük római katolikus, 16 százalék református, 2-2 evangélikus és görög keleti. Mire azonban „beöregszenek” a vizsgált életkorba, 48 százalékuk elveszti kapcsolatát egyházával. A megmaradtak 63 százaléka katolikus, 17, református, 3 evangélikus, 6 százalék egyéb kis egyház híve.
Kevesebb, mint tíz százalék jár heti vagy havi rendszerességgel valamilyen vallási szertartásra.
Ez nem kevés, ugyanis a felméréskor a 2011-es népszámlálás adataira támaszkodtak, amikor 1,7 millióan tartoztak ebbe a generációba. Számuk azóta valószínűleg számottevően csökkent, mert éppen ez az életkori csoport a gerince a gyorsulva külföldre költözők seregének. De így is jó százezer lehet a rendszeres vallásgyakorló fiatal. Igaz, a most tárgyalt vallási kisközösségek hívei közé csak egy kisebb részük tartozik.
Sorozatunk olvasói megszokhatták, hogy többnyire rendhagyó portét közlünk a bemutatott politikusokról. Farkas Flóriánról a többi szereplőnél is rendhagyóbban írunk, merthogy a cigányság első számú vezetőjének pályafutását úgy lehet a legjobban vázolni, ha – a teljesség igénye nélkül – felsoroljuk, hogy hányszor nem szólalt meg, amikor mondania kellett volna valamit.
Mielőtt azonban számba vennénk Farkas Flórián összegyűjtött hallgatásait, nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy hősünk több alkalommal is volt büntetve.
Bűnök, balhék, botrányok
1975 és 1982 között háromszor ítélték el – hol felfüggesztett, hol végrehajtandó szabadságvesztésre. 1996-ban ügyészségi vizsgálat indult a Lungo Drom által létrehozott alapítványok ügyében. Ennek eredményeként 1998-ban vádat emeltek ellene hűtlen kezelés és a számviteli fegyelem megsértése miatt, ám Göncz Árpád köztársasági elnöktől eljárási kegyelmet kapott, így a bírósági tárgyalás elmaradt.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A 2014 márciusában alakult Híd a munka világába foglalkoztatási szövetkezet, első elnöke Farkas Flórián lett. A szövetkezet mintegy ötmilliárd forintnyi uniós forrást használhatott volna fel roma származású munkanélküliek álláshoz segítésére. Ehelyett, az uniós pénzekből kétszázmillió forintért irodaházat vettek a Gellérthegy utcában, valamint tíz használt gépkocsit vettek bérbe fél évre, darabonként közel hárommillió forintért. De vásároltak irodabútorokat (31 millió forintért), informatikai eszközöket (21 millió forintért), ezen felül 26 millió ment el irodafelújításra, valamint két tanulmány is összesen 50 millió forintért. Egy évvel azután, hogy a program körüli 1,6 milliárdos csalásgyanú miatt a hatóságok nyomozást rendeltek el mondott le pozíciójáról. A hiányzó 1,6 milliárd forint nagyobb részét, 1,3 milliárd forintot az állam kipótolta.
Cigányozók ideje
Az elmúlt néhány évben a szemünk előtt ment végbe a helycsere: a Fidesz jobbról előzte a Jobbikot. S miközben Vona Gábor (néhány hónapja Sneider Tamás) pártja érzékelhetően araszolt a közép felé, Orbánék az egykor a Jobbikhoz tartozó hadállásokat igyekeztek elfoglalni. Lenyúlták tőlük Trianont, a vallásosságot, az Európa-ellenességet, igyekeztek minden magyarnál magyarabbak lenni – egyetlen témát nem vettek el a Jobbiktól: a cigányozást. Igaz, az utóbbi egy-két évben a Jobbik is visszafogta magát, s ha fordulatról nem s beszélhetünk, a „cigánybűnözést” kiiktatták a mindennapi megszólalásaikból.
Ez év elején, ráfordulva a választási kampányra, a Fidesz ebben is szintet lépett. Egy lakossági fórumon az akkor még miniszterként ügyködő Lázár János azzal dicsérte a közmunkát, hogy az azért is jó és hasznos, mert azoknak, akik reggel 6-tól keményen dolgoznak, délután 3 után már nem lesz erejük lopni. A cigányság itt még nem volt név szerint említve, ám a burkolt utalást nehéz lett volna elérteni. A közmunkások nagy része ugyanis köztudottan roma származású, értelemszerűen sokan rájuk gondoltak, amikor értelmezték Lázár szavait.
Farkas Flórián fideszes országgyûlési képviselõ érkezik a Polgári Magyarországért Alapítvány rendezvényére Kötcsén 2014. szeptember 6-án. MTI Fotó: Varga György
Nem sokkal ezután Orbán Viktor Miskolcon már nyíltan cigányozott. Szokásos migránsozásnak indult ez is, hétköznapi kampányolás keretében. A miniszterelnök azt mondta: lám, a környező településekről betelepített romák is menyi bajt okoztak az Avason, mit várhatunk a migránsoktól, akik még a cigányokénál is távolabbi kultúrából érkeznek.
Márciusban, nem sokkal az országgyűlési választás előtt Lázár János mártélyi utcafórumán azt mondta: mit várhatunk a bevándorlóktól, amikor a romákat 600 év alatt sem tudtuk integrálni.
Balog Zoltán, aki nemrég még emberi erőforrás miniszter volt, szintén igyekezett lépést tartani kollégáival. Éppen egy évvel ezelőtt, 2017 júliusában Tusványoson arról értekezett, hogy a magyarországi politika még mindig nem tudta eldönteni, vajon a cigányság erőforrás, vagy tehertétel az országnak.
A cigányozás kapcsán többen is megszólaltak, Setét Jenő roma polgárjogi aktivista például egy éles hangú, de okosan érvelő videóban utasította vissza Lázár János szavait, bocsánatkérésre és lemondásra szólította fel az akkor még a Miniszterelnökséget vezető minisztert.
Egyedül Farkas Flórián, a Lungo-Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség vezetője, Orbán Viktor feltétlen híve és fegyverhordozója nem szólalt meg a cigányokat ért kormányzati támadás ügyében. Ami persze senkit sem lepett meg, hiszen Farkas Flórián már számtalanszor bizonyította, hogyha választani kell, akkor ő sokkal inkább fideszes, mint cigány.
MTI Fotó: Mészáros János
Nemcsak mostanában veszett el Farkas Flórián. 2012 augusztusában, amikor kétes eredetű, amúgy betiltott hordák vonultak Devecserre, Ceglédre, fenyegették a romákat, és minden jó ízlésű emberben rosszízű emlékeket ébresztettek, Farkas Flórián nem szólalt meg sehol. Nem tiltakozott, nem ment a helyszínre, hogy személyes jelenlétével igyekezzen oldani a feszültséget. Farkas Flórián akkor is, és most is, a cigányok érdekei helyett a kenyéradó gazdái szolgálatát választotta.
Bayer: Azonnal és bárhogyan
2013, januárjában Bayer Zsolt a Fidesz megmondóembere, a párt 5-ös számú tagkönyvének tulajdonosa a következőket írta: „a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. Nem alkalmas arra, hogy emberek között éljen. A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik… A cigányok ezen része bármiféle emberinek nevezhető kommunikációra képtelen. Leginkább tagolatlan hangok törnek elő állati koponyájából.. Ezt kell megoldani – de azonnal és bárhogyan!”
Jó lett volna ismerni Farkas Flórián véleményét ezzel kapcsolatban. Hogy vajon a roma származású parlamenti képviselő egyetért-e azzal, hogy a cigányok jelentős része állat, akikkel képtelenség együtt élni és nem tudnak tagoltan kommunikálni.
Politikai pályája
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Farkas Flórián 1983-ban kapcsolódott be a roma közéletbe. Először a Szolnoki Városi Tanács családsegítő szolgálatánál dolgozott, majd 1987-ben az Országos Cigánytanács titkára lett. 1989-ben a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének főtitkárává választották.
1991-ben a Lungo Drom Érdekvédelmi Cigányszövetség főtitkára, majd elnöke lett.
A 2002-es országgyűlési választáson a Fidesz országos listájáról bejutott a törvényhozásba. 2006-ban a párt országos listájáról ismét mandátumot szerzett. 2010-től a közigazgatási és igazságügyi miniszter megbízásából a romatámogatásokat felügyelő miniszteri biztos lett.
A 2014-es országgyűlési választáson a Fidesz országos listájáról szerzett mandátumot és az Európai ügyek bizottságának a tagja lett.
A Farkas körül kipattant botrányok ellenére a Lungo Drom 2017. október 28-án tartott kongresszusán Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere méltatta a Farkas által végzett munkát és tolmácsolta Orbán Viktor miniszterelnök köszönetét és gratulációját.
A Mérték Médiaelemző Műhely tett panaszt, amikor a hetilap „Soros embereit” listázta. A Médiatanács nem indít eljárást. Polyák Gábor, a Mérték vezetője azt mondta a Független Hírügynökségnek: csalódott, de nem lepődött meg.
Április elején, a választás után jelent meg a kormánypárti Figyelőben, a szerző neve nélkül „A spekuláns emberei” címmel egy lista, amelyben a „Soros-hálózathoz tartozó embereket” sorolták fel (köztük olyanokat is, akik már évekkel ezelőtt meghaltak).
Az érintettek közül volt, aki úgy reagált, hogy „nagyon szeretném azt mondani, hogy meglep a dolog és felháborodtam. De ehelyett inkább csak szomorúságot és méla undort érzek”. Mások szerint a listázás kirívó megfélemlítési kísérlet volt, és a legrosszabb történelmi időket idézte.
A Mérték Médiaelemző Műhely viszont
panaszt tett a Médiatanácsnál a listázás miatt,
mondván, az kirekesztő. Ahogy levelükben írták: „a „listázás” mint újságírói megoldás minden esetben a nyílt fenyegetés eszköze, a megbélyegzettek „idegenségének” sugalmazása, a társadalom felé pedig egyértelmű felhívás a „listázottak” elkerülésére, kirekesztésére”. Azt is hozzátették, hogy a lista „az azon szereplők számára jelentősen megnehezíti a véleménynyilvánítás szabadságának és az egyesülési jognak, továbbá a tudományos kutatás szabadságának a zavartalan gyakorlását.”
A Médiatanács viszont elutasította a panaszt. Közleményükben azt írták: A kirekesztés, mint médiajogi jogsértés fennállásához ugyanis a cikkben felsorolt embereknek jogi értelemben közösségnek, méghozzá „védett közösségnek” kellene minősülniük, amelyet egy közös – a személyiséget meghatározó – közösségalakító tulajdonság köt össze, és amely a közösségen kívül állóknak is beazonosítható;
a puszta felsorolás azonban ehhez nem elegendő.
Mint írták, az érintettek egyénileg fordulhatnának a bírósághoz.
Polyák Gábor, a Mérték vezetője a Független Hírügynökségnek azt mondta, egyfelől csalódott, mert jogilag megalapozottnak gondolták beadványukat, de még csak eljárás sem indul, így nem lehet megismerni az ellenérveket. Másrészt viszont nem lepte meg a döntés.
Mint mondta,
komoly politikai téttel bíró kérdéseknél eddig is mindig volt kiskapu.
Példaként említette, hogy több alkalommal fordultak már a Médiatanácshoz az állami reklámköltések miatt, az utóbbi időben viszont már választ sem kapnak.
Szerinte egyértelműen lehet egy tendenciát látni a Médiatanács döntéseiben, ami az ő 2011 óta végzett munkájuk alapján is kimutatható:
a legfontosabb, médiapiacot érintő döntések, például a frekvenciák vagy összefonódások ügyében, mindig a kormánynak kedveznek.
2014-ig például Simicska Lajos rádiója nyert rengeteg frekvenciát, a G-nap után viszont „Andy Vajna másfél év alatt letarolta a helyi rádiós piacot”.
Kivételnek Polyák Gábor két Bayer Zsolt-cikket tudott említeni, amelyeket a Médiatanács is gyűlöletkeltőnek talált, de, mint mondta, azok „brutálisan uszítóak” voltak. Szerinte úgy tűnik, hogy „egy bizonyos szakmai minimumot még ennél a Médiatanácsnál sem lehet alulmúlni”, de egyértelmű az elfogultság.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
