Politikai (H)arcképcsarnok – XIV. Farkas Flórián összegyűjtött hallgatásai

0
683

Sorozatunk olvasói megszokhatták, hogy többnyire rendhagyó portét közlünk a bemutatott politikusokról. Farkas Flóriánról a többi szereplőnél is rendhagyóbban írunk, merthogy a cigányság első számú vezetőjének pályafutását úgy lehet a legjobban vázolni, ha – a teljesség igénye nélkül – felsoroljuk, hogy hányszor nem szólalt meg, amikor mondania kellett volna valamit.

Mielőtt azonban számba vennénk Farkas Flórián összegyűjtött hallgatásait, nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy hősünk több alkalommal is volt büntetve.

Bűnök, balhék, botrányok

1975 és 1982 között háromszor ítélték el – hol felfüggesztett, hol végrehajtandó szabadságvesztésre. 1996-ban ügyészségi vizsgálat indult a Lungo Drom által létrehozott alapítványok ügyében. Ennek eredményeként 1998-ban vádat emeltek ellene hűtlen kezelés és a számviteli fegyelem megsértése miatt, ám Göncz Árpád köztársasági elnöktől eljárási kegyelmet kapott, így a bírósági tárgyalás elmaradt.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A  2014 márciusában alakult Híd a munka világába foglalkoztatási szövetkezet, első elnöke Farkas Flórián lett. A szövetkezet mintegy ötmilliárd forintnyi uniós forrást használhatott volna fel roma származású munkanélküliek álláshoz segítésére. Ehelyett, az uniós pénzekből kétszázmillió forintért irodaházat vettek a Gellérthegy utcában, valamint tíz használt gépkocsit vettek bérbe fél évre, darabonként közel hárommillió forintért. De vásároltak irodabútorokat (31 millió forintért), informatikai eszközöket (21 millió forintért), ezen felül 26 millió ment el irodafelújításra, valamint két tanulmány is összesen 50 millió forintért. Egy évvel azután, hogy a program körüli 1,6 milliárdos csalásgyanú miatt a hatóságok nyomozást rendeltek el mondott le pozíciójáról. A hiányzó 1,6 milliárd forint nagyobb részét, 1,3 milliárd forintot az állam kipótolta.

Cigányozók ideje

Az elmúlt néhány évben a szemünk előtt ment végbe a helycsere: a Fidesz jobbról előzte a Jobbikot. S miközben Vona Gábor (néhány hónapja Sneider Tamás) pártja érzékelhetően araszolt a közép felé, Orbánék az egykor a Jobbikhoz tartozó hadállásokat igyekeztek elfoglalni. Lenyúlták tőlük Trianont, a vallásosságot, az Európa-ellenességet, igyekeztek minden magyarnál magyarabbak lenni – egyetlen témát nem vettek el a Jobbiktól: a cigányozást. Igaz, az utóbbi egy-két évben a Jobbik is visszafogta magát, s ha fordulatról nem s beszélhetünk, a “cigánybűnözést” kiiktatták a mindennapi megszólalásaikból.

Ez év elején, ráfordulva a választási kampányra, a Fidesz ebben is szintet lépett. Egy lakossági fórumon az akkor még miniszterként ügyködő Lázár János azzal dicsérte a közmunkát, hogy az azért is jó és hasznos, mert azoknak, akik reggel 6-tól keményen dolgoznak, délután 3 után már nem lesz erejük lopni. A cigányság itt még nem volt név szerint említve, ám a burkolt utalást nehéz lett volna elérteni. A közmunkások nagy része ugyanis köztudottan roma származású, értelemszerűen sokan rájuk gondoltak, amikor értelmezték Lázár szavait.

Farkas Flórián fideszes országgyûlési képviselõ érkezik a Polgári Magyarországért Alapítvány rendezvényére Kötcsén 2014. szeptember 6-án. MTI Fotó: Varga György

Nem sokkal ezután Orbán Viktor Miskolcon már nyíltan cigányozott. Szokásos migránsozásnak indult ez is, hétköznapi kampányolás keretében. A miniszterelnök azt mondta: lám, a környező településekről betelepített romák is menyi bajt okoztak az Avason, mit várhatunk a migránsoktól, akik még a cigányokénál is távolabbi kultúrából érkeznek.

Márciusban, nem sokkal az országgyűlési választás előtt Lázár János mártélyi utcafórumán azt mondta: mit várhatunk a bevándorlóktól, amikor a romákat 600 év alatt sem tudtuk integrálni.

Balog Zoltán, aki nemrég még emberi erőforrás miniszter volt, szintén igyekezett lépést tartani kollégáival. Éppen egy évvel ezelőtt, 2017 júliusában Tusványoson arról értekezett, hogy a magyarországi politika még mindig nem tudta eldönteni, vajon a cigányság erőforrás, vagy tehertétel az országnak.

A cigányozás kapcsán többen is megszólaltak, Setét Jenő roma polgárjogi aktivista például egy éles hangú, de okosan érvelő videóban utasította vissza Lázár János szavait, bocsánatkérésre és lemondásra szólította fel az akkor még a Miniszterelnökséget vezető minisztert.

Egyedül Farkas Flórián, a Lungo-Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség vezetője, Orbán Viktor feltétlen híve és fegyverhordozója nem szólalt meg a cigányokat ért kormányzati támadás ügyében. Ami persze senkit sem lepett meg, hiszen Farkas Flórián már számtalanszor bizonyította, hogyha választani kell, akkor ő sokkal inkább fideszes, mint cigány.


MTI Fotó: Mészáros János

Nemcsak mostanában veszett el Farkas Flórián. 2012 augusztusában, amikor kétes eredetű, amúgy betiltott hordák vonultak Devecserre, Ceglédre, fenyegették a romákat, és minden jó ízlésű emberben rosszízű emlékeket ébresztettek, Farkas Flórián nem szólalt meg sehol. Nem tiltakozott, nem ment a helyszínre, hogy személyes jelenlétével igyekezzen oldani a feszültséget. Farkas Flórián akkor is, és most is, a cigányok érdekei helyett a kenyéradó gazdái szolgálatát választotta.

Bayer: Azonnal és bárhogyan

2013, januárjában Bayer Zsolt a Fidesz megmondóembere, a párt 5-ös számú tagkönyvének tulajdonosa a következőket írta: „a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. Nem alkalmas arra, hogy emberek között éljen. A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik… A cigányok ezen része bármiféle emberinek nevezhető kommunikációra képtelen. Leginkább tagolatlan hangok törnek elő állati koponyájából.. Ezt kell megoldani – de azonnal és bárhogyan!”

Jó lett volna ismerni Farkas Flórián véleményét ezzel kapcsolatban. Hogy vajon a roma származású parlamenti képviselő egyetért-e azzal, hogy a cigányok jelentős része állat, akikkel képtelenség együtt élni és nem tudnak tagoltan kommunikálni.

Politikai pályája

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Farkas Flórián 1983-ban kapcsolódott be a roma közéletbe. Először a Szolnoki Városi Tanács családsegítő szolgálatánál dolgozott, majd 1987-ben az Országos Cigánytanács titkára lett. 1989-ben a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének főtitkárává választották.

1991-ben a Lungo Drom Érdekvédelmi Cigányszövetség főtitkára, majd elnöke lett.

A 2002-es országgyűlési választáson a Fidesz országos listájáról bejutott a törvényhozásba. 2006-ban a párt országos listájáról ismét mandátumot szerzett. 2010-től a közigazgatási és igazságügyi miniszter megbízásából a romatámogatásokat felügyelő miniszteri biztos lett.

A 2014-es országgyűlési választáson a Fidesz országos listájáról szerzett mandátumot és az Európai ügyek bizottságának a tagja lett.

A Farkas körül kipattant botrányok ellenére a Lungo Drom 2017. október 28-án tartott kongresszusán Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere méltatta a Farkas által végzett munkát és tolmácsolta Orbán Viktor miniszterelnök köszönetét és gratulációját.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .