Itthon Archives » Oldal 251 a 840-ből » Független Hírügynökség

A POLITIKÁBAN HELYE VAN A POLITIKÁNAK

Bauer Tamás

-

2021-08-27

Nem olvasom a Nyugati Fényt, így a Klubrádióból, Bolgár György műsorából értesültem róla, hogy Dávid Ferenc, ez a kiváló gazdasági szakember, annak idején a VOSZ-ban Demján Ferenc jobbkeze, nyugdíjasként a DK gazdaságpolitikai tanácsadója szenvedélyes publicisztikát közölt a portálon, ahova rendszeresen ír.

Ezúttal „Az ellenzék átadja Zuglót a Fidesznek, ha így folytatja” címmel szenvedélyesen rója meg Hadházy Ákost és Tóth Csabát, a két zuglói jelöltjelöltet, amiért éles vitát, egymás támadását engedik meg maguknak. Harmadik szereplőként Horváth Csaba MSZP-s polgármestert említi, aki egy állítása miatt fel is jelenti Hadházyt.

Becsülöm Dávid Ferencet azért is, amit korábban a VOSZ-ban csinált, és azért is, hogy nem bírta ki tétlenül, beszállt a politikába az Orbán-rendszer ellenzékének oldalán, azért pedig külön is, hogy megpróbálja visszatartani az ellenzéket a populista ígérgetéstől. (Ebben sajnos nem tűnik sikeresnek.) Ezúttal azonban nem értek egyet vele.

Az előválasztást legtöbbször úgy állítják be, hogy minden választókerületben azt a jelöltet keresik, akinek a legjobb esélye van a Fidesszel szemben. Ennyi, és kész.

Az, ami az amerikai és nyugat-európai előválasztások lényege, vagyis, hogy az adott párton belüli különböző politikai irányt képviselő jelöltek versenyeznek egymással, s az előválasztás nem egyszerűen személyek, hanem politikai irányok közötti választást jelent, az ellenzéki politikusok és őket támogató újságírók, publicisták nyilatkozataiban többnyire fel sem merül.

Mintha nem volna politikai különbség az MSZP és a Momentum, a DK és a Jobbik között – vagy legalábbis nem lett volna az elmúlt öt-tíz évben.

Szerintem volt, és szeretném remélni, hogy ma is van, és a jövőben is lesz.

Az előválasztás politikai aktus, és abban helye van a politikának, a politikai különbségeknek. Zuglóban kétféle politika ütközik: Tóth Csaba megtestesíti azt, ami az MSZP-ben az elmúlt harminc évben a legrosszabb volt, az elvtelen lobbizást és pozícióvadászatot, ami ellen annak idején Gyurcsány Ferenc pártelnökként, miniszterelnökként harcot kezdett, de alulmaradt, ezért új pártot alapított. A Momentum azért indította el Zuglóban Hadházy Ákost, és Hadházy azért indul el Zuglóban, mert az ő egész politikusi pályája szöges ellentétben áll a politikusi szerep ilyen értelmezésével. Én ebben velük értek egyet, ezt tartom az előválasztás helyes értelmezésének.

Az előválasztásnak csak akkor van politikai létjogosultsága, ha nem arról szól, hogy kinek jut több illetve kevesebb pozíció, hanem arról, hogy mi lesz egy esetleges következő kormánytöbbség politikájának karaktere.

Jó lenne, ha az előválasztás másutt is erről szólna.

Én nem hallottam Hadházytól olyasmit, ami ne férne bele a korrekt politikai harcba. Tóth Csabától olyasmit hallottam immár a Klubrádióban is, amivel önmagát leplezte le, hiszen azért tett ismételten szemrehányást Hadházynak, hogy leleplezte a korábbi pártjában tapasztalt gazemberséget. Erről szól köztük a politikai konfliktus, és jó, ha ezt a zuglói választók is értik. Én örülök annak, hogy mindketten nyíltan beszélnek erről.

Ha zuglói lennék, Hadházyra szavaznék az előválasztáson. Ha zuglói DK-s lennék, akkor is. Ha zuglói MSZP-s lennék, akkor is.

Hazaárulás vagy hazafias tett

FüHü

-

2020-02-16

0

Hazaárulás vagy hazafias tett az uniós forrásokat a jogállamisághoz kötni? Ne siessenek a válasszal, mert messze nem olyan egyszerű, mint az elsőre tűnik! Sőt, a jobboldali véleményhuszárokat és kormányzati kommunikációs inasokat is óvom attól, hogy zsigerből a hazaárulással tegyék egyenlővé a Magyarországnak járó források visszatartását, hiszen Orbán Viktor 2006-ban (akkor még ellenzéki pártvezetőként) maga követelte ugyanezt a néppárti frakció előtt szónokolva.

Lassan tehát a testtel és óvatosan a minősítésekkel, mert hamar saját vezérükre hullhat vissza. A kérdést pedig nem véletlenül teszem fel, hiszen jelenleg is zajlik a következő hétéves uniós költségvetés előkészítése. Az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács új elnöke, a belga Charles Michel a napokban egy olyan új javaslattal állt elő, amely ugyan egy fokkal előnyösebb Magyarország számára: a kohéziós források borítékja például vastagabb lehet a korábban javasoltnál, de így is komoly veszteségeket szenvedünk el a NER politikája miatt.

Orbán Viktor annak persze részben örülhet, hogy az uniós kifizetéseket az EiT elnöke úgy kötné a jogállamiság tiszteletben tartásához, hogy nem a források blokkolásának feloldásához, hanem eleve a kifizetések felfüggesztésének elrendeléséhez kellene minősített többség a Tanácsban. Az állam- és kormányfők most csütörtökön ülnek össze Brüsszelben, hogy többek között erről is tárgyaljanak.

Szeretném világossá tenni, hogy nem fogok megszavazni olyan hétéves költségvetést, amely kibúvót ad a renitens kormányoknak; amely megtűri és hagyja, hogy például a fideszes oligarcha-kormány szétlopja és saját céljaira fordítsa a magyar embereknek járó uniós forrásokat. Egyelőre sikerrel megküzdöttünk azért, hogy az eredeti költségvetési javaslattól eltérő módon jóval több – bár személyes véleményem szerint még így sem elégséges – fejlesztési forrás jusson, például Magyarország számára. Ebben az Európai Parlament progresszív többsége – a szociáldemokraták, a néppártiak, a zöldek és a liberálisok – közösen léptek fel, világossá téve az Európai Tanács vezetője felé: abszolút többségünkkel meg fogjuk vétózni a büdzsét, ha bizonyos feltételek nem teljesülnek, így például a kohéziós források érdemi növelése.

A jogállamisági kritérium és az azzal kapcsolatos mechanizmus szintén elengedhetetlen, hiszen rendszerszintű az európai értékek fenyegetése és az uniós források ellopása.

Nekem a magyar emberek érdekeit kell képviselnem, ezért meg kell védenem minden egyes eurocentet, amely nem a magyar emberek életének javítását szolgálja, hanem a Fidesz családi maffiájának kasszájában köt ki. Olyan mechanizmusokat kell, hogy találjon az Unió, amely a korrupt kormányzatokat megkerülve, közvetlenül biztosít forrásokat. A Fidesz hiába vagdalkozik a jogállamisági kitétel ellen, nagyon egyszerű a probléma megoldása: tessék visszatérni a tisztesség talajára, betartani a jogállami normákat és beszüntetni a rendszerszintű állami korrupciót.

A Fidesz legjobban tenné, ha haladéktalanul csatlakozna az Európai Ügyészség intézményéhez, ezzel is bizonyítva elhivatottságát az átláthatóság és az uniós közpénzek tisztességes felhasználása iránt. Ilyen egyszerű.

Mi a Fidesz helyett is megküzdünk a Magyarországnak járó források növeléséért, az viszont egyedül a Fideszen múlik, hogy ezek lehívását blokkolni fogják-e a jövőben. Nekem nincs és nem is lehet más lehetőségem, mint a rendelkezésemre álló eszközökkel biztosítani, hogy a magyar embereknek járó fejlesztési források ne tűnjenek el útközben a kormányzati közpénzszivattyúban.

A címben szereplő kérdésre tehát a válasz csak egy lehet. Az uniós források kifizetésének esetleges felfüggesztése nem hazaárulás, sokkal inkább hazafias tett, hiszen ezzel megakadályozható, hogy a magyar embereknek járó közpénz egy korrupt állami maffiaszervezet kezébe kerüljön.

Egy tisztességes és józan világban épp az merítené ki a hazaárulás fogalmát, ha a haza javát szolgáló támogatásokat tudatosan ellopják. Óvatosan tehát a szavakkal! Főleg azoknak, akik visszaélve hatalmi pozíciójukkal évek óta könyékig túrnak a közösség vagyonában.

Újhelyi Isván

Most államtitkárt talált meg az OLAF

FüHü

-

2018-02-14

0

A fejlesztési tárca közlekedési államtitkáról véli úgy az OLAF, hogy két beruházásban összeférhetetlenül vett részt, ezért a teljes támogatást, 3,3 milliárdot visszafizettetné. Homolya Róbert szerint ezek „bagatell ügyek”.

Az „elmúlt nyolc év” kezdetéig nyúlik vissza az a két közbeszerzés, amelyről az Európai Csalás elleni Hivatal (OLAF) azt állapította meg, hogy azokban a ma a fejlesztési minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkár Homolya Róbert szabálytalanul – előkészítő tanácsadóként és később végrehajtóként egyaránt – vett részt. Ezért a teljes uniós támogatási összeget, 3,3 milliárd forintot visszavételét javasolja az Európai Bizottságnak – értesült a 24.hu.

Az OLAF nyolc beruházásnál talált összeférhetetlenséget, de a későbbi egyeztetések után hatban elfogadta a kormány érveit. Megmaradt azonban a kifogás a székesfehérvári Szent István Múzeum 651 milliós és az abádszalóki önkormányzat 3,3 milliárdos fejlesztése miatt.

A 3,951 összérték 85 százaléka az uniós támogatás,

a visszaélés súlyossága miatt a 3,35 milliárd egészének visszafizettetését javasolja az OLAF.

Homolya 2010 előtt közbeszerzési tanácsadó volt, ebbéli minőségében – személyesen, illetve érdekeltségei, a Projekt.hu Bt. és az Euro-Procure Kft. révén – vett részt a két beruházás előkészítésében, majd 2010-től, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség végrehajtási elnökhelyetteseként pedig a jóváhagyásra lehetett befolyása. (A 24.hu is megjegyzi, hogy az Euro-Procure neve ma Clandestino, magyarul illegális törvénytelen. Spanyolul az illegális bevándorlók kapcsán használatos kifejezés, a híres énekes, Manu Chao első lemeze is ezt a címet viseli.)

Az OLAF a 24.hu írása szerint lényegében kezdettől fogva, tehát nyolc éve vizsgálódott Homolya szerepéről, két alkalommal helyszíni ellenőrzést is tartottak. Az államtitkár összeférhetetlensége már évekkel ezelőtt szóba került a nyilvánosságban.

A vizsgálat lezárultáról hétfőn a HírTV tudósított, a végeredményről megkérdezte Homolyát, aki komolytalan, bagatell ügyekként jellemezte a kifogásoltakat.

Orbán megint csatába indul

Bauer Tamás

-

2020-07-10

0

Gulyás miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a kormány megint az országgyűléstől kér mandátumot a jövő héten az Európai Tanácsban folytatandó tárgyalásokra.

Az Európai Tanácsnak – az állam- és kormányfők tanácskozásának – az Unió közös, 750 milliárd eurós válságkezelő programjáról kell megegyezésre jutnia. Gulyás kifejtette, hogy az

Orbán-kormány a programmal, amelynek lényege az Unió közös hitelfelvétele a tagországok válságot követő kilábalásának megsegítésére, alapjaiban nem ért ugyan egyet, de bizonyos feltételek mellett kész azt elfogadni.

Mivel is nem ért egyet?

Azzal, hogy hitelfelvétellel, tehát eladósodással kezeljék a válságot. Merthogy szerintük válságot kezelni nem eladósodással kell, ők sem ezt tették 2010-ben.

Ez persze két értelemben sem igaz. Egyrészt azért nem, mert Orbán ugyan szerette volna növelni a hiányt 2010-ben, a második Orbán-kormány megalakulásakor, csak éppen ehhez nem kapta meg Brüsszelben a jóváhagyást, és ezért tette sajátos doktrínává az eladósodás elleni harcot.

De azért sem, mert

a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások elorozásával valójában növelte az állam implicit nyugdíjadósságát. De mindegy is, ez régen volt, az Orbán-kormányok azóta is rendre vesznek fel hiteleket a szabad piacon, és így görgetik tovább az államadósságot.

Az azonban igaz, hogy Európában ma mindenki más vállalja az átmeneti eladósodást (még az Egyesült Államok is adósságot növel), és ebből biztosítja a munkavállalók, vállalkozók, fogyasztók millióinak túlélését. Az Orbán-kormány nem ezt teszi, nem finanszírozza adósságnövelésből a háztartások millióinak talpon maradását. De tudomásul veszi, hogy mások ezt teszik, és nem akadályozza meg, hogy ehhez, illetve a gazdasági kilábalás hitelezéséhez vesz fel a piacról hitelt közösen az Unió. Csak éppen megkéri az árát a hozzájárulásnak.

Miben is? Gulyás világosan beszélt.

„Azt reméljük, hogy az Európai Unió képes a különbségeket félretéve olyan döntést hozni, ami, még ha a védekezés irányát tekintve nem is élvezi a mi támogatásunkat, mégis alkalmas lehet arra, hogy a nehezebb helyzetben levő költségvetésű déli államok számára segítséget nyújtson, de megadja a lehetőséget a közép-európaiak számára is, hogy a gazdaság fejlesztéséhez, újraindításához azokat a forrásokat, amelyeket ma az Európai Unió közösen hitelből teremt elő, jól tudják felhasználni.”

De mi is a feltétele annak, hogy a Magyarországot képviselő Orbán elfogadja ezt a neki egyébként nem tetsző csomagot? „Olyan uniós programra van szükség, amely igazságos, ahol a gazdagabbak nem kaphatnak több pénzt, mint a szegényebbek, amely a gazdasági növekedésre és a gazdaság újraindítására koncentrál, és ami politikamentes, tehát azokat az élményeinket, amelyekből szép számmal gyűjthettünk az elmúlt években, akár a bevándorlás kapcsán elfoglalt kormányzati álláspontot, akár más politikai kérdésekben elfoglalt, a magyar választópolgárok többségének támogatását élvező kormányzati álláspontot politikai kérdésekben jogállami kérdésként tüntették fel, ezt nem tudjuk elfogadni, ezért a kormánynak az az álláspontja, hogy ilyen feltételeket nem lehet a csomaghoz szabni.”

Tudjuk, hogy a „brüsszeli bürokraták”, vagyis az Unió és a legfontosabb tagországok vezetői, köztük a most kezdődött fél évben az Uniót elnöklő Németország vezetői is minduntalan arról beszélnek, hogy

az uniós támogatásokat jogállamisági feltételekhez kell kötni.

Orbán azzal készül Brüsszelbe utazni, hogy csak akkor adja hozzájárulását az uniós válságkezelő csomaghoz, ha erről a többiek lemondanak. Az Országgyűlésben pedig olyan határozatot fogadtatnak el, amely ennek megfelelő mandátumot ad a kormánynak, hogy Orbán azután erre hivatkozhasson az Európai Tanács ülésén.

Korábban is akkor fogadtatott el ehhez hasonló határozatot az Országgyűléssel, leginkább a migráció kérdésében, amikor erre volt szüksége a brüsszeli csatában. A mostani szöveget még nem ismerjük, alighanem még csak most szövegezik, de a tartalma valami ilyesmi lesz.

Az iránt nem lehet kétségünk, hogy a „százharminchárom bátor ember” megszavazza majd az elé terjesztett szöveget. A kérdés szokás szerint csak az, hogy mennyire viselkedik majd bátran az ellenzék, kik lesznek készek nemmel szavazni, és hogyan fogják ezt az Országgyűlésben megindokolni.

Brüsszelbe látogat Márki-Zay Péter

Polonius

-

2021-11-02

0

A magyar ellenzék miniszterelnök-jelöltje az Európai Parlament négy legfontosabb frakciójának vezetőivel tárgyal, és találkozik uniós biztosokkal is.

A magyar ellenzéki pártok Európa Parlamenti képviselői készítik elő a látogatást. Brüsszel támogatását nem lesz nagyon nehéz megszereznie hiszen Orbán Viktor miniszterelnök október 23-i ünnepi beszédében is az Európai Unióval szemben határozta meg a saját szuverenista irányvonalát.

Az Európai Parlament négy vezető frakciója egyaránt bírálja a magyar és a lengyel kormány szuverenista irányvonalát. Az Európai Parlament be is perelte a brüsszeli bizottságot, hogy ily módon késleltesse az uniós pénzek kifizetését Magyarországnak és Lengyelországnak.

Orbán vagy az uniós euró milliárdok?

Ha így merül fel a kérdés a jövő évi választáson, akkor Orbán Viktornak nem lesz könnyű megszereznie a többséget. Márpedig Brüsszel magatartása mindinkább azt sugallja, hogy szeretnék elérni a magyar miniszterelnök távozását.

Ha ehhez hozzávesszük, hogy Washingtonban hasonló vélemények fogalmazódnak meg, akkor Orbán Viktornak alaposan el kell gondolkodnia a politikai jövőjén. Persze számíthat Putyin elnök és Hszi Csinping kínai államfő támogatására, de mind Moszkva mind Peking kiváló kapcsolatot ápolt Gyurcsány Ferenccel is. Oroszország és Kína számára Magyarország csakis mint az Európai Unió tagja érdekes igazán. Egy kisodródó Orbán Viktor számukra sem fontos.

Márki-Zay Péternek viszont olyan diplomáciát kell folytatnia Brüsszelben és Washingtonban, amely nem rontja a fennálló jóviszonyt Kínával és Oroszországgal. Ehhez profi diplomaták kellenek, akikből nem maradt túlságosan sok a külügyben Budapesten.

Jön az Internews – az USA erős független médiát akar Magyarországon

ki

-

2022-11-05

0

Az amerikai kormány – együtt az Open Society Alapítvánnyal és a Rockefeller Alapítvánnyal és másokkal – új média szervezetet akar létrehozni Magyarországon Internews in Hungary néven.

Az Internews egy olyan nemkormányzati szervezet , melyet az Egyesült Államokban alapítottak a média támogatására. Nem Magyarország az egyetlen célország: Ukrajna, Lengyelország, Románia, Örményország és Georgia-Grúzia is szerepel a programban, melynek célja “ erős független média létrehozása”. Miért van erre szükség ?

“Mert jelenleg hatalmas erők próbálják manipulálni, elszigetelni vagy egyenesen ellenőrizni a sajtót.”

Érdemes elolvasni a támogatók listáját: nemcsak Soros György Open Society alapítványa miatt hanem, mert ott szerepel rajta a Facebook és a Google is.

2017-ben az amerikai külügy már megpróbálkozott azzal, hogy valamiféle “független médiát hozzon létre Magyarországon vidéken.” A kezdeményezés elhalt, mert a magyar kormány tiltakozott, és erőteljesen lobbizott Washingtonban ennek érdekében. Minthogy akkoriban Donald Trump volt az elnök, a magyar kormánynak sikerült megfúrnia a State Department kezdeményezését. Most egy picit nehezebb dolga lesz, mert a demokraták sokkal szigorúbban ítélik meg a nemzeti együttműködés rendszerét mint a republikánusok. Donald Trump volt az első amerikai elnök, aki a Fehér Házban fogadta Orbán Viktort. Aki már korábban is látott közelről republikánus elnököt: amikor Bush elnök Budapesten járt a rendszerváltás idején, akkor az amerikai nagykövet Orbán Viktorra, a Fidesz ígéretes fiatal vezetőjére bízta, hogy megmutassa Budapestet az USA elnökének.

Jelenleg viszont Orbán Viktor ellenzéki kihívóját, Márki Zay Pétert vádolja azzal, hogy komoly támogatást kapott az Egyesült Államoktól a választási kampány idején. Orbán Viktor, aki fiatal korában maga is Soros György támogatását élvezte, most a titkosszolgálatot is ráuszította Márki Zay Péterre.

“Diplomatát várunk nem helytartót”

Így fogalmazta meg Orbán Viktor “első janicsárja”, Szijjártó Péter külügyminiszter a hatalom aggodalmait. Pressman USA nagykövetet már érkezése előtt hevesen bírálta a kormánypárti média. Az amerikai nagykövetség nemrég videóval idézte fel azokat a támadásokat, melyeket a kormányhoz közelálló politikai szereplők vagy újságírók fogalmaztak meg az Egyesült Államokkal szemben. A Demokrata című lap főszerkesztője például hadüzenetet sürgetett az Egyesült Államok ellen azt követően, hogy támadás érte az Északi Áramlat 1 és 2 tengeralatti földgázvezetéket, mely Oroszországból szállítaná a nyersanyagot Németországba. Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt az Északi Áramlat 2 már üzembe sem lépett, az Északi Áramlat 1 vezetéken pedig az oroszok szüntették meg a gázszállítást. Korábban az USA ellenezte ezt a német-orosz együttműködést. Máig nem derült ki, hogy ki próbálta meg felrobbantani a két gázvezetéket, de az nyilvánvaló, hogy csakis egy nagyhatalomnak voltak meg ehhez az eszközei.

Az USA nagykövetsége ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország a NATO tagja vagyis együtt kellene működnie az Észak-atlanti Szervezet legerősebb tagállamával. Míg a NATO tagállamok vezetői egyre másra látogatnak el Kijevbe, hogy támogatásukról biztosítsák Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcban, Orbán Viktor nem tervez ilyen látogatást. Közben viszont Moszkvába küldi külügyminiszterét, aki nemrég Barátság érdemrendet kapott az oroszoktól. Egyetlen NATO tagállam sem küldte külügyminiszterét Moszkvába azóta, hogy február 24-én Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen.

4iG itt, 4iG ott, de Orbán keze tiszta…

Kenderessy Milán

-

2021-12-21

1

A nemzeti együttműködés rendszere kielégíthetlen vágyat érez a még nem lojális média felfalására: a Euronews 88%-át vette meg a portugál Alpac csoport – írta a Telex.

Egészen véletlenül az Alpac cégnek vezetője az a Pedro Vargas David, aki benne van Orbán kedvenc cégének, a 4iG-nek igazgatótanácsában. Tudjuk, véletlen az egybeesés. Vargas Pedro ugyancsak tagja a Metalcom igazgatótanácsának is, akinek ilyen szerencsés egybeesései vannak ajánlom a már több mint kétmilliárdot fizető lottót! Persze ezen a szinten ez peanuts összeg, de hátha érdekli az urat az aprópénz is!

Ami még érdekesebb: az ügyletet Orbán kedvenc bankja, a Bankholding finanszírozta – legalábbis részben. Ez természetszerűleg egybeesések csalóka játéka csupán.

Aki pedig bármilyen összefüggést mer találni abban, hogy Pedro Vargas David édesapja néppárti politikus és Orbán politikai szövetségese azt azonnal bíróság elé fogják citálni a rosszindulatú rágalmazás bűntettének főbenjáró bűnével. Hogy jön ahhoz egy nyikhaj újságírócska, hogy a magyar miniszterelnök által adományozott Magyar Érdemrend közép keresztjével tüntett politikus családjával összefüggésben rút politikai cselszövést feltételezzen? Hallatlan.

A Euronews erősen veszteséges vagyis nyilvánvalóan nem a nyereség reményében vették meg Afrika leggazdagabb családjától. A cél csakis politikai lehetett: olyan médiabirodalmat létrehozni Magyarországon, amely teljesen marginálissá változtatja a nem kormánypárti sajtót, amely amúgy is pénzügyi gondokkal küszködik.

Mit szól ehhez Brüsszel?

Az Európai Uniónak létérdeke a média sokszínűségének biztosítása különösen azokban a tagállamokban, ahol az állam domináns szerepet játszik a tájékoztatásban. A Euronewst pontosan ezért hozták létre, de a pénzügyi támogatásáról elfelejtettek gondoskodni.

Így alakulhatott ki az a furcsa helyzet, hogy miközben Brüsszel bírálja a nemzeti együttműködés rendszerének médiabirodalmát, az alternatívaként elképzelt Euronews olyan üzleti vállalkozás kezébe került, amely szövetségben áll Orbán Viktorral.

Miniszterelnökünknek incsen szüksége újabb médiára Magyarországon, de az alternatíva megszüntetése nagyon is megfelel az érdekeinek. Az Európai Unió más tagállamaiban a Euronews Orbán nézeteinek szócsövévé válhat épp akkor amikor a francia, a német és az olasz kormány – Brüsszel egyetértésével – lépéseket kíván tenni az Európai Egyesült Államok irányába. Az új Euronews ezt a tendenciát akadályozhatja. Ráadásul mindez növelheti Orbán önbizalmát hiszen Brüsszel csak fenyegetőzik a média korlátozása miatt, ő azonban cselekszik. Tovább csökkenti a kritikus médiát. Felerősítheti az euroszkeptikus tendenciákat az egész Európai Unióban. Orbánnak túlságosan sok más mondanivalója nincs is, de a populista propaganda az Európai Unió sok frusztrált polgárát elérheti, akik a pandémia miatt kialakult válságban egyre rosszabbul érzik magukat a bőrükben.

101 éves Keleti Ágnes

Polonius

-

2022-01-10

0

Öt olimpiai bajnokságot nyert Magyarországnak a tornász bajnoknő, aki évek óta Izraelben él. Sorsát meghatározta a hivatalos politika szintjére emelt antiszemtizmus 1945 előtt. Nagy akaraterővel, már érett korban jutott fel a csúcsra. 1956-ban a Melbourne-i olimpia után – a forradalom leverése miat t- emigrált.

Izraelben így nyilatkozott a hirado.hu-nak: „sajnos ősszel volt egy fránya balesetem, elestem, és még abból lábadozom, de jól vagyok” – mondta a 101 éves olimpiai bajnoknő.

Klein Ágnes néven született Budapesten, és 16 éves korától versenyszerűen sportolt.
18 éves korában tagja lett a tornász válogatottnak és 19 éves korában megnyerte élete első magyar bajnokságát. Nem sokkal ezután kizárták a válogatottból, ahol zsidók nem képviselhették Magyarországot. A holokauszt idején hamis papirokkal bujdosott vidéken. 1945-ben kezdhette újra az edzéseket. Kijutott ugyan a londoni olimpiára, de ott egy edzésen megsérült, ezért nem vehetett részt a versenyeken. 1952-ben Helsinkiben nyerte élete első olimpiai aranyérmét. Ekkor már 31 éves volt. A csúcsra Melbourne-ben jutott fel, ahol az olimpiai játékok legeredményesebb sportolója volt.

Izraelben telepedett le, ahol 1958 és 1980 között a tornász válogatott edzője volt.

A legöregebb olimpiai bajnok

Keleti Ágnes életéről videó készült, melyet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a tokiói olimpia népszerűsítésére használt fel. A tokiói olimpiát a Covid 19 vírusjárvány miatt egy évvel elhalasztották, és tavaly nyáron rendezték meg. Két magyar élsportoló, Gyurta Dániel és Fábián László személyesen is felköszönti Keleti Ágnest, aki 101-ik születésnapját ünnepli Izraelben.

Éljen az adócsökkentés? – 2019. június

Bauer Tamás

-

2020-01-06

0

Kivételes eljárásban tárgyalta az Országgyűlés a „szociális hozzájárulási adó” két százalékos csökkentését. A pénzügyminiszter előterjesztését egy kivétellel minden ellenzéki felszólaló támogatta. Igaz, előadták sokféle kifogásukat, de ugyanakkor frakcióik tagjai igennel szavaztak.

Én nem tettem volna. Először is azért nem, mert hogyan lehet egy adómódosítást, amelyet régóta tudni lehetett, kivételes eljárásban tárgyalni. A kivételes eljárás arra való, hogy váratlanul előállt helyzetben az Országgyűlés gyorsabban dönthessen. Volt itt váratlanul előállt helyzet? Dehogy volt, a törvényjavaslat egy régen történt,több évre szóló elhatározás érvényesítése. Minden további nélkül benyújthatták volna a törvényjavaslatot hónapokkal ezelőtt, és akkor rendes eljárásban is időben megszülethetett volna a törvény, amit a kormánytöbbség meg akart alkotni. Már csak azért sem helyes erre igennel szavazni, mert azzal a parlamentarizmus ilyen megcsúfolását is tudomásul veszik.

Másodszor azért nem, mert a társadalombiztosítási járuléknak szociális hozzájárulási adóvá történő átalakítása annak velejárója, hogy az Orbán-rendszer felszámolta Magyarországon a társadalombiztosítást. Amikor a 2018-as választás előtt az ellenzéki pártok megállapodtak egyfajta egészségpolitikai minimumban, ennek talán legfontosabb pontja az egészségügy társadalombiztosítási alapra való visszahelyezése volt. Ha ezt komolyan veszik, akkor nem mondhatnak igent olyan előterjesztésre, amely az orbáni társadalompolitikával, a társadalombiztosítás megszüntetésével van összhangban. Az orbáni logika szerint a kormány mindenkori akaratától, és nem a munkavállalók és munkáltatók befizetésével függ össze, hogy mennyi jut egészségügyre és nyugdíjra. Ezt a logikát hagyják jóvá igenlő szavazatukkal az ellenzéki pártok.

Ha ugyanis a társadalombiztosítási járulékból finanszírozzák az egészségügyet és a nyugdíjakat, akkor a járulékot nem lehet tetszőlegesen csökkenteni, figyelmen kívül hagyva a két biztosítási ág finanszírozási szükségletét.

Most ugyanis ez történik, és erre mondanak többségükben igent az ellenzéki pártok.

Ez az az eset, amikor az ellenzéki képviselőknek, akik a vállalatok terheinek csökkentését helyeslik, tartózkodniuk kellett volna a szavazástól.

A kivétellel, a Párbeszéd álláspontjával, melyet Tordai Bence fejtett ki, s amelyből szerintem nem tartózkodás, hanem nemleges szavazat következett volna, sem tudok sajnos egyetérteni. Ők rendes szocialistaként nem hívei az adók csökkentésének, szerintük az államnak különféle célokra sokat kell költenie és sok adót is kell beszednie, mint Észak-Európa szociális államaiban. Nekem is rokonszenvesek Észak-Európa szociális államai, de az észak-európai modell nem ültethető át az egészen más történelmi utat bejárt kelet-közép-európai országokra, kiváltképp Magyarországra.

Ezen túlmenően Tordai Bence felszólalásának vezérmotívuma – mellesleg sajnos a DK részéről felszólaló Arató Gergely felszólalásához hasonlóan – a nagyvállalat- illetve multiellenesség volt.

Ők ugyanúgy ellenségesen beszélnek a nagyvállalatok, a multik profitjáról, mint egykor a vulgármarxista brosúrák szerzői. Azok a vulgármarxista brosúrák azt próbálták elhitetni az olvasókkal, hogy a profit a szivarozó, pocakos tőkés luxuséletmódjának forrása. A politikai gazdaságtan komoly művelői tudják, hogy a profit Marxnál is elsősorban a gazdaság rohamos fejlődését szolgáló beruházások, valamint a foglalkoztatás bővítésének forrása, és ehhez képest a tőkés magánfogyasztása elhanyagolható nagyság. Aki a profitot utálja, az a fejlődést utálja.

Én tudom, hogy a szociális hozzájárulási adó csökkentése népszerű az üzleti életben. Csakhogy ellenzéki pártoknak nem kell mindenre igennel szavazni, ami népszerű. Erre sem kellett volna.

A Fidesz fű alatt tovább vállalhatatlan haverjainak

FüHü

-

2020-09-13

0

A Fidesz fű alatt tovább vállalhatatlan haverjainak

Tudjuk jól Orbán Viktortól, hogy nem azt kell nézni, amit mond, hanem amit tesz; de azért ez mégiscsak erős. A Fidesz vezérkar ugyanis miközben a nyilvánosság előtt igyekszik európai arcot mutatni, sutyiban azért tovább csencsel és asszisztál azoknak a haverjaiknak, akik vállalhatatlanságuk miatt kiiratkoztak az európai szalonból.

Mindez nem holmi magyarosan ügyeskedő pávatánc, hanem elvtelen üzletelés és veszélyes szövetkezés azokkal, akik a birodalom sötét oldalán állnak. Erről pedig jó, ha mindannyian legalább tudomással bírunk.

Legutóbb a Politico adta hírül és kevesen vették észre, hogy a Fidesz EP-delegációjának vezetője, Deutsch Tamás a néppárti közösség egyik legutóbbi ülésén a nyilvánosság előtt védte meg például az Orbán Viktorral jó barátságban lévő – szintén néppárti – bolgár miniszterelnököt, Bojko Boriszovot, mondván az Európai Néppártnak kollektíven kellene kiállnia a pártcsaládhoz tartozó kormányfő mellett az őt ért támadásokkal szemben.

Nos, ez a „támadás” annyit jelent, hogy számos EP-képviselő szolidaritást nyilvánított a bolgár ellenzék mellett, amely sokadik hónapja tüntet Boriszov ellen, a hatalmon lévőket maffiakapcsolattal, a korrupcióval szembeni reform megakadályozásával és a szólásszabadság elnyomásával vádolva. Az alapvetően békés demonstrációk során legutóbb több civil is megsérült a karhatalom fellépése miatt.

A Fidesz számára azonban mindez nem számít, a Boriszovval meglévő emberi és vélhetően üzleti viszony nekik bőven megéri, hogy szembemenjenek az európai értékekkel és elvárásokkal.

Lelkük rajta. De nem ez volt az egyetlen fű alatti lépés, a magyar kormány ugyanis a mai napig nem ítélte el hivatalosan, egyértelműen és világosan a belorusz rezsimet és a hatalmi erőszakot.

Igaz ugyan, hogy az Unióban megszavazták a Lukasenkával szembeni lehetséges szankciókat, de közben a pult alatt mindent elkövetnek, hogy kedvezzenek neki. És higgyék el, ez tényleg nem valami rafinált többkulacsos játék, amelynek a végén a magyarok szokás szerint előbb lépnek ki a forgóajtón, minthogy bemennek. Ez puszta pénzsóvár elvtelenség.

Amikor Orbán Viktor a V4-ek lublini találkozóján a belorusz kapcsolatokról beszélt, akkor persze gyorsan bebújt az ezügyben karcos véleményt képviselő lengyelek szoknyája mögé, de onnan kikukucskálva már inkább azt tartotta fontosnak, hogy a Lukasenkával meglévő gazdasági kapcsolatokat ápolni és fejleszteni kell.

Hogy közben vélhetően csalással maradt hatalmon a belorusz vezér, az ellenzékieket pedig hol megverik, hol állami csuklyások rabolják el és viszik Isten tudja hova, az Orbánnak ezek szerint vajmi keveset számít. Csak a pénz. Az legyen rendben, a többi mehet a szőnyeg alá.

Nincs az a diktatúra, amelyiknek nem hajtunk fejet, ha megfizetik.

Szomorú ez. Mert rövid ideig-óráig talán még hoz is némi hasznot – a haveri köröknek persze -, de hogy ezzel a magatartással hosszú távon teljesen elszigetelődünk az európai közösségben és végül visszafordíthatatlanul az európai szalonon kívül találjuk magunkat, az kétségbevonhatatlan.

Orbán legnagyobb tévedése nem is ez, hanem hogy azt hiszi, ezek az újdonsült barátai majd befogadják a körbe és megvédik, amikor szükség lesz rá. Pedig úgy fogják adott esetben arrébb pöckölni, mint a szotyihéjat szokták a felcsúti VIP-páholyban.

Itthon

Az előválasztást legtöbbször úgy állítják be, hogy minden választókerületben azt a jelöltet keresik, akinek a legjobb esélye van a Fidesszel szemben. Ennyi, és kész.

Az előválasztásnak csak akkor van politikai létjogosultsága, ha nem arról szól, hogy kinek jut több illetve kevesebb pozíció, hanem arról, hogy mi lesz egy esetleges következő kormánytöbbség politikájának karaktere.

A jogállamisági kritérium és az azzal kapcsolatos mechanizmus szintén elengedhetetlen, hiszen rendszerszintű az európai értékek fenyegetése és az uniós források ellopása.

A Fidesz legjobban tenné, ha haladéktalanul csatlakozna az Európai Ügyészség intézményéhez, ezzel is bizonyítva elhivatottságát az átláthatóság és az uniós közpénzek tisztességes felhasználása iránt. Ilyen egyszerű.

A fejlesztési tárca közlekedési államtitkáról véli úgy az OLAF, hogy két beruházásban összeférhetetlenül vett részt, ezért a teljes támogatást, 3,3 milliárdot visszafizettetné. Homolya Róbert szerint ezek „bagatell ügyek”.

a visszaélés súlyossága miatt a 3,35 milliárd egészének visszafizettetését javasolja az OLAF.

Gulyás miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a kormány megint az országgyűléstől kér mandátumot a jövő héten az Európai Tanácsban folytatandó tárgyalásokra.

Orbán-kormány a programmal, amelynek lényege az Unió közös hitelfelvétele a tagországok válságot követő kilábalásának megsegítésére, alapjaiban nem ért ugyan egyet, de bizonyos feltételek mellett kész azt elfogadni.

Mivel is nem ért egyet?

a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások elorozásával valójában növelte az állam implicit nyugdíjadósságát. De mindegy is, ez régen volt, az Orbán-kormányok azóta is rendre vesznek fel hiteleket a szabad piacon, és így görgetik tovább az államadósságot.

Miben is? Gulyás világosan beszélt.

az uniós támogatásokat jogállamisági feltételekhez kell kötni.

A magyar ellenzék miniszterelnök-jelöltje az Európai Parlament négy legfontosabb frakciójának vezetőivel tárgyal, és találkozik uniós biztosokkal is.

Orbán vagy az uniós euró milliárdok?

Az amerikai kormány – együtt az Open Society Alapítvánnyal és a Rockefeller Alapítvánnyal és másokkal – új média szervezetet akar létrehozni Magyarországon Internews in Hungary néven.

“Diplomatát várunk nem helytartót”

A nemzeti együttműködés rendszere kielégíthetlen vágyat érez a még nem lojális média felfalására: a Euronews 88%-át vette meg a portugál Alpac csoport – írta a Telex.

Mit szól ehhez Brüsszel?

A legöregebb olimpiai bajnok

Ha ugyanis a társadalombiztosítási járulékból finanszírozzák az egészségügyet és a nyugdíjakat, akkor a járulékot nem lehet tetszőlegesen csökkenteni, figyelmen kívül hagyva a két biztosítási ág finanszírozási szükségletét.

Ezen túlmenően Tordai Bence felszólalásának vezérmotívuma – mellesleg sajnos a DK részéről felszólaló Arató Gergely felszólalásához hasonlóan – a nagyvállalat- illetve multiellenesség volt.

A Fidesz számára azonban mindez nem számít, a Boriszovval meglévő emberi és vélhetően üzleti viszony nekik bőven megéri, hogy szembemenjenek az európai értékekkel és elvárásokkal.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA