Hasznos

Újra 60 euró alatt a gázár, de a gázszámlák nem csökkennek

Kedden 10%-kal csökkent a földgáz ára a hollandiai gáztőzsdén jórészt amiatt, mert az időjárás Európa nagy részén továbbra is viszonylag enyhe. Így újra 60 euró alatt a földgáz ára pedig nyáron elérte a 345 eurót is.

Az árakat az is csökkenti, hogy Kínának hosszútávú gáz szerződése van több országgal – Oroszország, Türkmenisztán, Irán stb. – és ezt a gázt részben Európában adja el, mert a hazai tárolók tele vannak.

2021 nyarán 35-45 euró volt a földgáz ára Európában. Miért ugrott meg még jóval az ukrajnai háború kitörése előtt?

Furcsa hálótársak

A világ legnagyobb földgáz exportőrei: Közel Kelet, Oroszország, USA, Norvégia stb. nagy veszteségeket szenvedtek el, mert a Covid pandémia idején kicsi volt a kereslet hiszen a gazdaságok jórésze leállt. A pandémia után megugrott a kereslet, de az exportőr országok nem siettek azt kielégíteni, hogy felverjék az árakat. Mindenkinek szüksége volt pénzre: az amerikai palagáz termelők csak drágán tudták előállítani a nyersanyagot, számukra az áremelés létfontosságú volt. A Közel Keleten az olaj és gáz bevételekből akarják finanszírozni az átállást a megújuló energia forrásokra. Oroszország pedig a gazdasági stagnálást kizárólag az olaj és földgáz exporttal tudja ellensúlyozni. Putyin csakis ily módon tudja megőrizni a támogatottságát, mert nem kell csökkentenie az életszínvonalat.

Oroszország Ukrajna elleni agressziója szinte megszüntette Moszkva legjobb piacát, az Európai Uniót, amely viszont rekord áron vásárolt be az idei télre a világpiacon.

A gáz és villanyszámlák mindenütt drasztikusan emelkedtek Európában, amely így komoly versenyhátrányba került az Egyesült Államokkal szemben. Macron francia elnök és Scholz német kancellár olyan uniós csomagot akar, amely ellensúlyozza az Egyesült Államok több mint 300 milliárd dolláros fejlesztési tervét, mely diszkriminálja a külföldi vállalkozókat. Az USA óriási előnyt élvez ezen a téren hiszen a földgáz ott jóval olcsóbb mint Európában, ahol minden kormány igyekszik megkímélni a magas energiaköltségektől a családokat és a vállalkozókat, de ennek ellenére mindenütt jelentősen megdrágultak a villany és gázszámlák. Nem is nagyon fognak ezek csökkenni – figyelmeztette az Európa fogyasztókat a legnagyobb norvég energiaexportőr cég főnöke, aki a sajtónak elmondta: a kormányok magas extraprofit adója miatt nekik nem sok lehetőségük marad az árcsökkentésre. Finoman célzott arra, hogy a kormányok hatalmas pénzeket szednek be az energia számlákból, és jelentős részben ebből finanszírozzák egyéb kiadásaikat.

Miből?

Míg Európa gazdagabb nyugati részén a családi kiadások 5-10 %-át jelentette a rezsi az energiaválság előtt, addig ez  Európa keleti részében 15-20% volt, ahol jóval alacsonyabbak a jövedelmek. Az áremelkedés nagy csapás a szegény családoknak Európa nyugati felén hiszen most már átlagosan 12-20%-a megy rá a költségvetésnek a rezsire. Európa keleti felén azonban ez sok helyen

drámai változást jelent, mert a rezsi elviheti a családi jövedelem 25-35%-át is!

Ez megroppanthatja a Nemzeti Együttműködés Rendszerét is. Ezért összpontosítja Orbán Viktor a költségvetés plusz bevételeit a rezsivédelmi alapba. Csakhogy honnan jönnek ezek a plusz bevételek? Jórészt az infláció által megnövelt 27%-os áfából. Vagyis a fogyasztók finanszírozzák a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, amely kétségbeesetten várakozik az európai pénzekre, hogy ezekből tartsa fenn Orbán Viktor hatalmát. Közben pedig Matolcsy György jegybank elnök állapította meg, hogy Magyarország a világ négy vagy öt leginkább sérülékeny állama közé tartozik.

A Fitch pénzügyi minősítő le is értékelte Magyarországot.

Mit mond erre Orbán Viktor: mi magyarok különleges nemzet vagyunk! A kasszánál erre kevesen kíváncsiak…

50%-os élelmiszer áremelkedés, de miért?

Magyarország élelmiszer exportőr, de ennek ellenére messze az inflációs lista élén áll az Európai Unióban: 49,6%-os élelmiszer áremelkedést mért az Eurostat decemberben! Az uniós átlag ehhez képest 18,2%. A három balti állam van még az élbolyban az élelmiszer áremelkedést tekintve, de a rekorder Litvánia is “csak” 33%-os inflációt produkált e téren.

Mindenütt a világon az élelmiszer és az energia árak mozgatják az inflációt. A magyar kormány magyarázatai az energiaárakkal kapcsolatban valamennyire még érthetőek bár nem egészen világos, ha csökken az olaj és a földgáz ára a világpiacon, akkor miért nem csökken a gáz és villanyszámla, miért nem lesz olcsóbb a benzin? De hát Magyarország e tekintetben a külföldi szállításoktól függ. Mi van viszont az élelmiszerekkel, amelyekre oly büszkék szoktunk lenni?

Idén “csak” 30% lesz az élelmiszer infláció

Ezt jósolja a Nemzeti Bank, mely rámutat arra, hogy sok cég kihasználja a piaci helyzetet, és indokolatlanul emeli az árat. Mégis kinek a tulajdonában vannak a magyar agrár cégek? A Nemzeti Együttműködés Rendszerének tartópillérei ők, akik megakadályozták a tulajdonszerzést a magyar mezőgazdaságban. Csányi Sándor, az OTP elnöke a legnagyobb magyar agrár vállalkozó is. Egyben a Magyar Labdarúgó Szövetség vezetője is. Ebben a minőségben járt együtt Orbán Viktorral Katarban a futball világbajnokság idején.

A NER oligarchái az élelmiszer infláció legfőbb haszonélvezői. Ez már az energia kapcsán is kiderült amikor a MOL hatalmas pénzeket vágott zsebre az olcsó orosz olaj importjából. Most extraprofit adó címen ebből valamit visszafizet. No nem a fogyasztóknak hanem Orbán Viktornak, aki részben ebből finanszírozza a rezsivédelmi rendszert, amely nélkül meginogna a politikai hatalma.

Miért nem tesz semmit Orbán Viktor az élelmiszer infláció megfékezésére? Még a 27%-os áfát sem csökkenti igazán. A válasz: az inflációval a kormány előre menekül. A magyar vásárlók fizetik meg a NER túlélő programjának árát. Kérdezte őket erről valaki?

Rogán médiája nem akkor hazudik igazán amikor a feketét fehérnek mondja, hanem akkor amikor a legfontosabb kérdésekről nemigen beszél.

Ez most aktuális, mellőzzük

– mondta Fülig Jimmy, Rogán Antal be nem vallott mentora.

A sikeres álláskeresés lépései

0

Amennyiben álláskeresőkké váltunk, akkor mindenképpen szükségünk lesz olyan stratégiákra, amelyek megkönnyítik a munkakeresést. Mutatunk is ezek közül néhányat!

Léteznek olyan álláskeresési stratégiák, amelyek megkönnyítik a munkakeresést. Az egyik ilyen stratégia, ha a megfelelő állások között keresgélünk. Állásokat olyan kulcsszavak használatával is kereshetünk, amelyek egyrészt megfelelnek az érdeklődési körünknek, másrészt olyan releváns munkákat találunk, ahol jól érezhetjük majd magunkat a jövőben. Hogyha szűkítjük a keresési feltételeket, ezzel időt takaríthatunk meg, illetve releváns álláshirdetésekre bukkanhatunk. Az is nagyon lényeges, amikor állást keresünk, hogy a munkáltatók könnyedén megtaláljanak bennünket, illetve az önéletrajzunk könnyedén elérhető legyen számukra.

Az egyik legjobb stratégia, ha kitűnünk a tömegből, hiszen sok esetben a munkaerőpiac nagyon telített, azaz nagyon sokan kereshetnek állást egy-egy pozícióban.

Jó taktika az is, hogyha valamiben kiemelkedünk, hogyha felhívjuk magunkra a figyelmet, mert ez mindig érdeklődést vált ki a munkaadókból. Ezért is nagyon lényeges, hogy legyen egy listánk azokról a cégekről, amelyek a mi érdeklődésünket is felkeltették és aztán az erőfeszítéseinket ezekre a cégekre összpontosítsuk, hogy jó benyomást keltsünk ezekre a cégekre, pontosabban a vezetőkre.

Az is egy nagyon jó stratégia, ha jól megírjuk mind az önéletrajzunkat, mind a motivációs levelünket. Mindkettőnek olyannak kell lennie, amelyek kifejezetten összekapcsolják a képesítéseinket, készségeinket a megpályázott állások felvételi kritériumaival. Amennyiben célzott önéletrajzokat küldünk ki, sokkal nagyobb esélyünk lesz, mintha csak egy általános önéletrajzot és motiváció levelet küldenék el több száz helyre.

A stratégiák egyik legfontosabb eleme a kapcsolati hálózatok kiépítése és megerősítése.

A hálózatépítés megtörténhet online módon, de személyesen is. Fontos, hogy kapcsolatba lépjünk mindenkivel, akit csak ismerünk, hiszen nem tudhatjuk, hogy éppen ki lesz majd az, aki segít nekünk az álláskeresésében. Illetve nem tudhatjuk, hogy ki rendelkezik az ismerősi körünkből olyan kapcsolatokkal, akik közül valaki éppen olyan munkavállalót keres, amilyenek mi is vagyunk.

Kulcsfontosságú, hogy szánjunk időt a felkészülésre. Tájékozódjunk a cégről, mielőtt sor kerülne az interjúra. Öltözzünk fel megfelelően, gyakoroljuk az interjúkérdések megválaszolását, hiszen a legfontosabb, hogy lenyűgözzük az interjúztatót a készségeinkkel, tapasztalatainkkal és a szakértelmünkkel.

Vigyék Felcsútra a kínai akkumulátorgyárat!

A közmeghallgatáson, melyen a CATL kínai vállalat óriási beruházását vitatták meg Felcsútot ajánlották a beruházás helyszínéül. Ez Magyarország jelenleg legnagyobb beruházása, mely akkumulátorokat gyárt majd elektromos autókba. 

“Akkumulátor nagyhatalom leszünk” – dicsekedett Szijjártó Péter külügyminiszter. Kétségtelen, hogy a magyar gazdaság jelentős mértékben profitál majd a kínai óriás beruházásból, amely javítja a külkereskedelmi mérleget, melyet az energiaválság alaposan leront. Munkahelyeket biztosít olyan időkben amikor recesszió fenyeget. A kérdés csak az, hogy milyen áron? A szintén Debrecenben építkező BMW már együttműködési megállapodást is kötött a kínaiakkal.

A debreceniek isszák meg a levét az óriási akkumulátor gyár telepítésének

Rendkívüli mértékben károsíthatja a környezetet az akkumulátor gyár, melyet nyilván azért is hoztak Magyarországra a kínaiak, mert tudják: az Európai Unióban itt a leglazább a környezetvédelmi szabályozás. Ha pedig mégiscsak baj lenne, akkor ott van Orbán Viktor kormányzata, amely jó kapcsolatot ápol Pekinggel. Pénzügyi válság esetére pedig számít Peking támogatására. Ennek megfelelően Papp László fideszes polgármester elszántan védelmezte a kínai beruházást, de közben a jelenlevő polgárok kínos kérdéseket tettek fel: mi lesz az ivó vízzel? Milyen zöldség és gyümölcs terem majd e tájon, ha az óriási akkumulátor gyár megkezdi működését? Ezt kiáltotta egy debreceni polgár

Kínában hagyományosan elhanyagolják a környezetvédelmet, mert mindennél fontosabbnak tartják a gazdaság növekedését. A CATL már így is a világpiac legfontosabb szereplője, de a kínaiak az elektromos autózásban be akarnak törni Európába. Megvan hozzá a műszaki hátterük, villamos autóik digitális rendszere igen versenyképes. Ráadásul Kína munkaereje még mindig viszonylag olcsó a teljesítményhez képest. Egyébként ugyanez a helyzet Magyarországon is.

Az Orbán kormányt azért sem izgatja különösebben a forint leértékelése, mert így a magyar munkaerő olcsó marad a külföldiek számára, akik euróban és dollárban számolnak.

A lakosság elégedetlensége teljes mértékben érthető, de a hatalom abban bízhat, hogy Hajdú Bihar megye sziklaszilárdan szavaz Orbán Viktorra. A többség számára eddig a nemzeti együttműködés rendszere szerény életszínvonal emelkedést hozott. Ezt most megeszi az infláció, de ez már egy másik történet.

Óriási dollár kötvény kibocsátással menekül előre a magyar kormány

4,25 milliárd dollár értékben sikeresen bocsátott ki államkötvényeket Magyarország. A kötvényeket háromszorosan túljegyezték – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebookon.

Hatalmas összeg  1.600 milliárd forint. Az államadósság kezelő központ vezetője elmondta azt is, hogy ebből a pénzből a költségvetést finanszírozzák illetve egy hamarosan lejáró dollárkölcsönt törlesztenek. Vagyis hitelből fedezik a korábban felvett kölcsön visszafizetését. Görögország ily módon jutott csődbe a korábbi pénzügyi válság idején 2008-ban. Varga Mihály pénzügyminiszter ezért sietett is hozzátenni: a deviza kölcsön aránya az összadósságban még mindig nem éri el a 30%-ot vagyis a nemzeti együttműködés rendszerét még mindig a magyar társadalom finanszírozza elsősorban.

Ilyen kormányok gerjesztik az inflációt

Erre mutatott rá Nouriel Roubini. Ha ugyanis egy országban az adósság nagyrésze a hazai devizában van, akkor az infláció ezt leértékeli. A kormány tehát vígan folytathat inflációs politikát hiszen annak árát a hazai vásárlók és befektetők érzik meg elsősorban.

A külföldi devizában eladósodott államok viszont fizetésképtelenné válhatnak, mert saját pénzük folyamatosan leértékelődik. Sri Lanka volt az első ilyen állam a mostani globális pénzügyi válság idején, de sok más ország követheti ezen az úton. A hatalmas dollár kötvény kibocsátás épp ebben az irányban megtett lépés. Egyáltalán nem véletlen, hogy Matolcsy György híressé vált parlamenti beszédében Magyarországot a világ 4-5 leginkább sérülékeny országa közé sorolta.

Brutális életszínvonal csökkenést jósol a Nemzeti Bank

4%-kal csökkennek idén a bruttó bérek, erre évtizedek óta nem volt példa Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank mégiscsak ezzel számol a verseny szférában. Ez brutális életszínvonal csökkenést jelent hiszen az infláció a Nemzeti Bank szerint 15-19,5% között lehet 2023-ban.
A magyar kormány előrejelzése ennél valamivel kedvezőbb, de csak minimális 1%-os reálbér növekedést jelenthet. A Nemzeti Bank jóslata viszont 4-6%-os reálbér csökkenést tart valószínűnek még akkor is, ha az éves infláció nem éri el a 20%-ot. De mi van akkor, ha eléri?

15% nyugdíj emelés

Ez még a kormány szerint is csak a szinten tartáshoz elég hiszen az éves inflációt 15%-ra becsülik. Valójában azonban az áremelkedés meghaladhatja a 25%-ot is 2023-ban. A nyugdíjasokat a kormány jól rosszul kompenzálja majd emiatt novemberben, de mi lesz a versenyszféra dolgozóival, akiknek a bruttó bére 4%-kal csökken idén?

Orbán Viktor hét szűk esztendőt jósolt, és a 2023-as év máris a Bokros csomagot idézi. Csakhogy a miniszterelnök épp a liberális Bokros csomag tagadására építette programját. Ha most nem ígérhet mást a választóknak mint vért, könnyeket és erőfeszítést, akkor könnyen megkaphatja a választ: kösz szépen, az nélküled is megvan!

Önvakítás – amikor a hatalom saját magát csapja be

A magyar lakosság 78%-a nem érzi, hogy a rezsiköltségei növekedtek volna – közölte a kormányközeli Nézőpont intézet. Mindössze a válaszolók 22%-a jelezte, hogy jelentősen nőtt a gáz és villanyszámla.

Nem sokkal korábban az ellenzéki GKI pontosan az ellenkezőjét mutatta ki: a magyar lakosság kétharmada megérzi a rezsiköltségek növekedését. Aligha kérdéses, hogy melyik felmérésnek van igaza. Magyarországon és Európa szegényebb országaiban általában nagy hagyománya van annak, hogy a hatalom megrendeli a számokat, melyeket azután egyáltalán nem meglepő módon prezentálnak is a statisztikai hivatalok és a közvélemény kutató intézetek.

Már a Svejkben benne van, hogy a helyi rendőrkapitányok mindig azt közölték az első világháború kellős közepén a hatalommal, hogy a lakosság hangulata 1/A. Mindenki alig várja már, hogy hősi halált halhasson Őfelségéért, I. Ferenc József császárért és királyért.

A háborús infláció tönkretette ugyan a gazdaságot, de ezt nem jelezték alulról hiszen mindenki tudta, hogy milyen jelentéseket vár el a hatalom.

Önvakítás

Attól még, hogy a hatalom és a közvélemény jelentős része nem akar tudomást venni róla a gazdasági válság egyre fenyegetőbben  jelen van. Maga Matolcsy György hangsúlyozta ezt híressé vált parlamenti beszédében. A Nemzeti Bank elnöke szerint Magyarország a világ 4-5 leginkább sérülékeny országa közé tartozik. Ezek közül Sri Lanka már csődbement, Argentína, ahol 100%-os az éves infláció az IMF-hez fordult. Törökország, ahol szintén 100% körül jár az infláció, előre menekül hiszen jövőre választások lesznek, és Erdogan elnöknek – Orbán Viktor nagy barátjának- “nyernie kell!” Ha ugyanis veszít, akkor előkerülhetnek a török nemzeti együttműködési rendszer korrupciós ügyei. Ezért Erdogan legfőbb ellenfelét, Isztambul főpolgármesterét mondvacsinált ürüggyel kizáratta a versenyből. Kérdés, hogy ez elég lesz-e a választások megnyeréséhez?

A statisztikában csalni ma már művészet, nem véletlenül cserélgeti Erdogan ott a vezetőket. Görögországban a Statisztikai hivatal évtizedekig jelentett hamis számokat az Eurostatnak. A pénzügyi csőd idején azután a hitelezőket képviselő trojka: az IMF, az Európai Unió és az Európai Központi Bank valós számokat kért és kapott Görögországból. A görög elit vérig sértődött, mert kiderült, hogy több mint száz millió dollárt fizettek azért a Goldman Sachs amerikai pénzügyi cégnek, hogy a statisztikai csalás koherens rendszert alkosson. Amikor a valós számokkal szembesítették a görög kormányt, akkor az bíróság elé akarta citálni a Statisztika Hivatal főnökét és munkatársait, akik megtörték az “omertát”- a hallgatás törvényét -, és valós számokat közöltek a külvilággal. A vád a statisztikusok ellen hazaárulás volt kezdetben. Később az Európai Unió és az USA közebelépésére nem kerültek börtönbe a statisztikusok, de a hatalom figyelmeztetett minden érintettet: így jár, aki megtöri az omertát!

Csakhogy mire elég az, ha önmagunkat becsapjuk?

A 33 éve kivégzett Ceausescu sorsa megmutatta, hogy a diktátorok önáltatási képessége szinte végtelen, a hatalmuk viszont nem az.

Figyelmeztető jel volt Kadhafi líbiai diktátor halála is: őt 42 évi uralom után széttépték, mert a külföldről szított elégedetlenség kirobbant, és a szellemet a diktátornak nem sikerült visszatuszkolnia a palackba. Ettől tarthat Orbán Viktor is, aki nem jár igazán jól, ha önmagát áltatja azzal, hogy a rezsi vagy az élelmiszerek árának drasztikus növekedése nem igazán érinti a lakosságot.

A döntő többség valamiféle kompenzációt vár a hatalomtól, de ehhez Orbán Viktornak nincsen elég pénze. Meg lehet csapolni az oligarchák vagyonát – ahogy ezt Matolcsy György ajánlotta, és ahogy ezt Putyin a gyakorlatban végre is hajtotta, de ez nem Oroszország. Itt nem lehet úgy levenni a sakktábláról Csányi Sándort vagy Hernádi Zsoltot mint Hodorkovszkijt.

Pénz híján viszont a lelkesedés gyorsan elfogyhat. Ingyen senki sem kívánja életét és vagyonát áldozni a nemzeti együttműködés rendszeréért.

Veszélyes keleti hitelek

Hatalmas kő esett le mindenki szívéről, miután Magyarország az utolsó uniós tagállamként, az utolsó pillanatban, de végül aláírhatta azokat a megállapodásokat, amelyek biztosíthatják a következő években az uniós támogatások felhasználhatóságát.

Dicséret illeti Navracsics Tibort és azokat a kormányzati szakembereket, akik végig tárgyalták a sikeres megállapodást. Ugyanakkor Navracsics miniszter és kollégáinak – akiket a sajtóvideóban cirkuszi kötéltáncoshoz hasonlított – munkáját a „főbohóc” Orbán Viktor akarva vagy akaratlanul, de mindvégig érdemben akadályozta. A szociáldemokrata képviselő hangsúlyozta: az egyeztetések idején olyan EU-ellenes politikai kommunikáció, illetve Putyin-párti vétózás jellemezte a Fidesz-kormány hozzáállását, amely szinte ellehetetlenítette a tárgyalások nyugodt, szakmai mederben tartását.

Jó hír, hogy Magyarország végül nem veszített el uniós forrást, azok kifizetését ezzel együtt komoly feltételekhez kötötték.

Rossz hír ugyanakkor, hogy ha az Orbán-kormány nem tér vissza a jogállamisághoz, az európai értékekhez és benne a magyar emberek érdekeinek védelmében meghozott európai szabályokhoz, akkor ezek a források befagyva maradnak.

„Csodálkoztam is, hogy tegnap a kormány tagjai örömmel jelentették be a közösségi oldalaikon, hogy Magyarország elérte a céljait. Nem pontosan értem, hogy melyik Magyarországról beszélnek. Mert mi, akik aggódunk a magyar demokráciáért, akik felháborodva figyeljük és kritizáljuk a kormány pénzherdálását és oligarcháinak uniós és hazai forrásokból történő kitömését, valamint a rendszerszintű állami korrupciót,

mi valóban elértük a célunkat: forrásokat nem veszítve, de az orbáni autokratikus rendszerből visszalépve kell folytatódjon Magyarország történelme”

– fogalmazott Ujhelyi István.

Az elmúlt hónapokban Orbán Viktor legszűkebb környezete a Perzsa-öböl egyes gazdag államai mellett közép-ázsiai diktatúrák oligarcháit és vezetőit, illetve Kína állami vezetését is felkereste, hogy amennyiben nem sikerül az Európai Unióval megegyezni, akkor jelentős mennyiségű hitelt akarnak felvenni tőlük a rezsim további finanszírozásához. Ezek a hitel-lehetőségeket kifejezetten drágák, valamint a nemzeti vagyonelemek kényszerű kiárusításával járó és ezért hosszútávú stratégiai érdekből csakis zsákutcának tekinthető megoldások.

„Olyan partnerek felé mozdult a kormány, akikről nem gondolhatjuk, hogy

pusztán szolidaritásból, a magyar nemzet megsegítése érdekében adnának komoly forrásokat,

hanem sokkal inkább geostratégiai vagy egyszerűen – és ebből a szempontból még logikusnak is mondható – anyagi haszon céljából.”

Magyarország ápoljon érdemi kapcsolatokat többek között a keleti világgal is, az azonban, hogy a magyar kormány olyan helyekről vegyen fel drága hitelt, amelyek bár nem kérnek jogállami garanciákat cserébe, de tudhatóan generációkra eladósítják a Magyarországot.

„Nem lehet tehát érdemi alternatívája az ország finanszírozása kapcsán az uniós forrásoknak. Ezt kockáztatja Orbán Viktor, ha a mostani megállapodásnak megfelelően nem hajtja végre az elvárt reformokat”

– tette hozzá az EP-képviselő. Ha elmaradnak a változtatások és befagyva maradnak a források, az történelmi katasztrófához vezethet.

42%-os élelmiszeráremelés

Nemzeti Bank 42%-os élelmiszeráremelést jósol, amelynek legfőbb feladata az infláció megállítása – ahogy erre Orbán Viktor miniszterelnök is utalt a minap sajtóértekezletén.

Az energia 39, az üzemanyagok 21%-kal drágulnak jövőre. A Nemzeti Bank szerint az infláció jövőre 15-19,5% lesz.

Ezt nyilván azért kellett jósolnia a Nemzeti Banknak, mert a nyugdíjakat 15%-kal emelik január elsejétől, és kínos lett volna a kontraszt a magas inflációval.

Nem világos persze, hogyha az élelmiszerek és az energia ára ilyen nagy mértékben növekszik, akkor az inflációs átlag hogy lesz ilyen alacsony, de hát ez a kötelező kincstári optimizmus. Arról már szó sincsen, amit Orbán Viktor pár napja ígért: egy év múlva az infláció egy számjegyű lesz!

Jöhetnek az európai pénzek

Aláírták a megállapodást a brüsszeli bizottsággal a kohéziós alapokról tehát jöhetnek a pénzek, persze nem lehet tudni, hogy mikor. A forint árfolyamára viszont jó hatással lehet a hír hiszen a pénzpiacok árgus szemekkel figyelik a magyar kormány és az Európai Unió vitáját. A magyar infláció egyik legfőbb oka az, hogy a forint leértékelődése folyamatos még az euróhoz képest is pedig az sem teljesít jól a dollárhoz és a svájci frankhoz képest.

Bár Orbán Viktor ezért most Matolcsy Györgyöt hibáztatja, de a Nemzeti Együttműködés Rendszerének egyik be nem vallott eljárása a forint folyamatos leértékelése. Ennek ugyanis az az előnye, hogy a magyar munkavállalók jövedelme folyamatosan nőhet forintban miközben továbbra is olcsónak számít euróban vagy dollárban.

Míg az energiaáremelés általános nemzetközi tendencia, az már távolról sem magyarázható meg könnyen, hogy a mezőgazdasági exportjára büszke Magyarországon miért nőnek ilyen nagy mértékben az élelmiszerek árai? Pedig ennek tragikus következményei vannak az életszínvonalra.

A Nemzeti Bank előrejelzése is azt mutatja, hogy enyhén csökkenhet a reáljövedelem jövőre.

Valójában azonban drámai életszínvonal csökkenés várható a magas élelmiszer- és energiaárak miatt. Miért nézheti mégis nyugodtan mindezt az Orbán kormány? Mert az ellenzéknek elképzelése sincs arról, hogy miképp lehetne megoldani Magyarország gazdasági problémáit. A lejtmenet így jövőre biztosnak látszik. Orbán Viktor miniszterelnök nemrégiben azt mondta: 2022 volt a legnehezebb év a rendszerváltás óta. Jövőre újra elmondhatja ugyanezt…

Orbán: nem változik a rezsivédelmi rendszer

A miniszterelnök nemzetközi sajtóértekezletén a többi között arról is beszélt amiről érdekes módon kevesen érdeklődtek: miért nincs még költségvetése az országnak tíz nappal az év vége előtt?

Korábban Orbán úgy nyilatkozott, hogy keresnek még 1500-2000 milliárd forintot ahhoz, hogy meg tudják védeni a rezsivédelmi alapot. Most viszont azt mondta: ”a magyar rendszer mindig arra épült, hogy nincs ugri-bugri. Képesek voltunk nyolc-kilenc évig állandó árakat tartani. Módosítottuk a rezsivédelmi rendszert, de ezen nem módosítanánk” – mondta a miniszterelnök.

Orbán szerint a magyar háztartások 75%-a továbbra is rezsivédelem alatt lesz.

Miért emlegetett a jegybank elnöke válság közeli állapotot?

“Amennyiben az európai gazdaság válságban van úgy a magyar is. A cél azonban az, hogy ebből kimaradjunk. Mi azt hisszük, hogy ez sikerülhet. A következő évi költségvetése
1-2%-os növekedéssel számol.

“Megértem, hogy a jegybank elnöke unortodox módon viselkedik  a nyilvánosságban. Matolcsy György nehezebb helyzetben van mint én magam, mert neki kell az árstabilitást garantálni. Az inflációért főként ők a felelősek. Ennek letörésére azt az eszközt választotta a jegybank, hogy emelte a kamatlábat.

A kamatemelés viszont ellehetetleníti a vállalkozások hitelfelvételét”

– fogalmazta meg nem is túlságosan rejtett bírálatát a miniszterelnök.

Orbán az ársapkákról is beszélt:

“Ha bármilyen árszabályozást vezettünk be, akkor a bankárok mindig tiltakoztak. Itt van egy ősi szakmai véleménykülönbség is. A bankárok az ársapkák ellen is mindig tiltakoznak, de az árszabályozást nem a bankárok hanem a szegények miatt vezettük be.”

Vajon miért vannak olyan sokan a szegények a Nemzeti Együttműködés Rendszerének tizenkettedik évében? Miért van az, hogy az európai unióban csak Bulgáriában gyengébbek  a fizetések a magyaroknál? Miért okoz ekkora problémát a megnövekedett rezsi a magyar családoknak és vállalkozásoknak?

Ezekről nem kérdezték a magyar miniszterelnököt, mert mindenki tudja: nincs rá válasz. Orbán Viktor viszont folytatni akarja hiszen csak annyi történt:

gyenge kezdés után visszaestünk.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!