Miközben a mesterséges intelligencia fejlesztői minden idők legnagyobb technológiai áttörését ígérik, egyre többen teszik fel a kérdést: vajon az AI valóban új gazdasági aranykort hoz, vagy egy olyan buborék épül köré, amelynek következményei a munkaerőpiacon, a politikában és a pénzügyi világban is súlyosak lehetnek? Sam Altman, a ChatGPT-t létrehozó OpenAI vezetője szerint a társadalomnak el kell fogadnia a mesterséges intelligencia árnyoldalait is, mert az előnyök messze felülmúlják majd a veszélyeket. Nem mindenki osztja azonban ezt az optimizmust.
A mesterséges intelligencia körüli globális vita új szakaszba lépett. Míg néhány éve még elsősorban a technológiai lehetőségekről folyt a diskurzus, ma már legalább akkora hangsúlyt kapnak a kockázatok, mint az ígéretek. Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója szerint ugyanakkor nem érdemes hagyni, hogy a félelmek akadályozzák a fejlődést.
A Politicónak adott interjújában Altman azt hangsúlyozta: a mesterséges intelligencia által létrehozott pozitív változások nagyságrendekkel meghaladják majd a negatív következményeket. Elismeri ugyan, hogy az egyre önállóbb AI-rendszerek időnként komoly problémákat okozhatnak, sőt más rendszerek működésébe is beavatkozhatnak, ám szerinte a technológia összességében az emberiség javát szolgálja majd.
Ezzel szemben több rivális fejlesztő és számos politikus sokkal óvatosabb. Az Anthropic vezetője, Dario Amodei a szabályozás szükségességét hangsúlyozza, mert attól tart, hogy a mesterséges intelligencia képességei idővel meghaladhatják az emberi ellenőrzés lehetőségeit. Az aggodalom már nem csupán a tudományos körökben jelenik meg, hanem a politikában is.
Nemzetbiztonsági kérdéssé vált az AI
Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házba hívta az AI-szektor vezető szereplőit, majd létrehozta az úgynevezett Super Intelligence Force nevű szervezetet. Az élére Jay Claytont nevezte ki, akit a sajtó egyszerűen csak „AI cárként” emleget.
A lépés azt jelzi, hogy Washington egyre inkább nemzetbiztonsági kérdésként tekint a mesterséges intelligenciára. Az Egyesült Államok számára ugyanis az AI nem csupán gazdasági versenyelőnyt jelenthet, hanem stratégiai előnyt is Kínával és más rivális hatalmakkal szemben.
Mindez azonban nem csillapítja a kétkedőket. Ron DeSantis floridai kormányzó például nyíltan bírálta Altman optimizmusát, mondván: nem kívánja elfogadni, hogy egy szűk technológiai elit döntsön a társadalom jövőjéről. Florida főügyésze még azt is kezdeményezte, hogy bizonyos új AI-modellek fejlesztését bírósági úton függesszék fel mindaddig, amíg nem születik világos szabályozási keret.
Amikor a mesterséges intelligencia már „gyónni” is képes lenne
Az AI körüli vita egyre szokatlanabb irányokat vesz. A New York Times beszámolója szerint Christopher Olah, az Anthropic egyik társalapítója vallási vezetőkkel is konzultált a mesterséges intelligencia jövőjéről.
Olah szerint az új generációs modellek időnként olyan viselkedési mintákat mutatnak, amelyek emberi tulajdonságokra emlékeztetnek. Ennek kapcsán még azt a provokatív gondolatot is felvetette, hogy az AI-ügynököknek időről időre „be kellene vallaniuk” hibáikat, hogy így lehessen feltárni és megelőzni a veszélyes működési zavarokat.
A vita már az egyházakat is elérte. XIV. Leó pápa arra figyelmeztetett, hogy különbséget kell tenni az ember és a gép által létrehozott alkotások között, mert az utóbbiakból hiányzik az emberi kreativitás és szellemiség sajátos dimenziója.
Ömlik a pénz, de hol a megtérülés?
Az AI-forradalom másik nagy kérdése a gazdaság. A PwC becslése szerint 2050-ig világszerte akár 30 ezer milliárd dollárt is elkölthetnek adatközpontok építésére. Ez önmagában olyan volumen, amely korábban csak a legnagyobb ipari korszakváltások idején volt elképzelhető.
A befektetők egy része abból indul ki, hogy a mesterséges intelligencia a villamosenergia vagy az internet megjelenéséhez hasonló termelékenységi ugrást hoz majd. A pénzügyi elemzők azonban egyelőre nem látják ennek kézzelfogható bizonyítékait.
A JP Morgan elemzői szerint a termelékenység javulásának jelei még nem mutatkoznak olyan mértékben, amely igazolná a jelenlegi értékeléseket. A Bain & Company is arra figyelmeztet, hogy a piac eddig nem támasztotta alá a fejlesztések mögött álló gigantikus várakozásokat.
Különösen éles a vita az Nvidia körül. A vállalat chipjei nélkül ma elképzelhetetlen lenne a modern mesterséges intelligencia fejlesztése, a tőzsdei értékelése azonban olyan jövőbeli növekedést feltételez, amelyhez az amerikai gazdaság termelékenységének évekig rendkívüli ütemben kellene emelkednie.
Új gazdasági csoda vagy újabb buborék?
A szakemberek többsége nem vitatja, hogy a mesterséges intelligencia hosszú távon átalakítja a gazdaságot és a társadalmat. A vita arról szól, hogy ez milyen gyorsan következik be, illetve hogy a befektetések megtérülnek-e.
A Cambridge Egyetem közgazdásza, Diane Coyle arra emlékeztet, hogy a korábbi technológiai forradalmak esetében gyakran évtizedek teltek el a pénzügyi megtérülésig. A vasútépítések, az elektromos hálózatok vagy éppen az internet kiépítése kezdetben szintén spekulációs hullámokat és pénzügyi válságokat idézett elő.
A történelmi párhuzam sokak szerint figyelmeztető. Az 1873-as válság tönkretette a vasútépítő spekulánsok jelentős részét, de a vasúthálózat megmaradt és tovább fejlődött. A dotkomlufi kipukkanása után számos internetes vállalkozás eltűnt, maga az internet azonban meghatározó infrastruktúrává vált.
Lehetséges, hogy a mesterséges intelligenciával is hasonló történik. Nem kizárt, hogy a jelenlegi befektetési láz túlzott várakozásokat tükröz, miközben a technológia hosszú távon valóban átformálja a világot. Az igazi kérdés tehát nem az, hogy az AI megváltoztatja-e a gazdaságot, hanem az, hogy kik lesznek ennek a nyertesei és kik fizetik meg az árát.
Sam Altman szerint a válasz egyértelmű: a nyereség végül messze meghaladja majd a veszteségeket. A történelem azonban arra tanít, hogy a technológiai forradalmak esetében az optimizmus és a túlzott várakozás sokszor kéz a kézben jár. Az pedig csak évekkel később derül ki, hogy a korszak legnagyobb ígérete valódi áttörés volt-e, vagy egy újabb pénzügyi buborék.
