Hasznos

Szemetet és hulladékhegyeket gyárt a világ

0

Gondolná, hogy a divatipar a világ második legszennyezőbb iparága az olajszektor után? Hogy a feleslegessé vált ruhák 84 százaléka szemétlerakóban, vagy szemétégetőben végzi?

Túlfogyasztás, fenntarthatóság, ökológiai lábnyom. Unalomig ismételt kifejezések, amelyek a fogyasztók többségénél nem ütik át az ingerküszöböt, pedig a környezetszennyezés egyre nagyobb problémát jelent.

Fogyasztói társadalmukat jól jellemzi az a tény, hogy míg régen megjavíttattuk az elromlott használati tárgyainkat, addig ma inkább újat veszünk. Ha szétszakad a cipőnk, nem visszük cipészhez (talán már nem is találnánk ilyet, ez is egyike az érdeklődés hiányában eltűnt szakmáknak), hanem kidobjuk és vesszük a következőt. A tönkrement TV is mehet a szemétre, jöhet helyette egy szebb, jobb és nagyobb. Hova vezet ez? Szemét és hulladék hegyekhez. Vannak már előremutató kezdeményezések, mint például

a műanyag szívószál tervezett betiltása az EU-ban,

de a mindennapok szintjén egyelőre nem lett tömegmozgalom abból, hogy környezettudatosan éljük az életünket

A Jófogás nemrégiben közzétett fenntarthatósági jelentéséből kiderül, hogy még egy olyan viszonylag pici használtcikk piac, mint a magyar, jelentős mértékben csökkentheti a karbonlábnyomot. A portál felhasználói 2017-ben 40 New-Yorki-i Szabadság-szobornyi acélt, 40 Airbus A380-nyi alumíniumot, és annyi CO2-t takarítottak meg, mintha 45 napig semmi forgalom nem lenne Budapesten.

A Samsung-beruházáshoz ad pénzt a kormány

0

Valószínűleg a gödi Samsung-autóakkugyár bővítésére szán 3,6 milliárd forintot a kormány több határozatban. A legtöbbet a mintegy százötven telek megvételére adja kölcsön.

A legújabb Magyar Közlönyben jelent meg több kormányhatározat, amelyek Göd városban végrehajtandó beruházás végrehajtását szolgálják. Az egyik önkormányzati képviselő csak annyit tudott válaszolni a Független Hírügynökségnek, hogy a Samsung-gyárral kapcsolatos ügyletről van szó. Kerestük Simon Tamás alpolgármestert, aki az ügy felelőse, egyelőre nem értük el.

Az első kormányhatározatban mintegy százötven, több tömbben együvé tartozó földrészletet nyilvánít beruházási célterületté a kormány. Az ezek

megszerzéséhez és fejlesztéséhez szükséges kiadásokra 2,151 milliárd forintot

folyósít kölcsönként a gödi önkormányzatnak. A pénzt 2019 utolsó napjáig kell visszafizetni.

A metódus tehát ugyanaz, mint a nemrégiben bejelentett debreceni BMW-üzem esetében, csak a lépték más. Ott 44 milliárdot ad visszatérítendő támogatásként a kormány a 400 hektár föld megvásárlására.

Mindezen felül a költségvetésből adnak még Gödnek 1,333 milliárdot működési támogatási előlegként, valamint 143,5 milliót fejlesztési támogatásként.

A Samsung SDI elektromos autók akkumulátor-gyárát tavaly május végén adták át Orbán Viktor részvételével. Akkor százmilliárd forint értékű, 600 új munkahelyet eredményező fejlesztésről beszéltek a dél-koreai cég ismételt megjelenésekor (2014-ben a Samsung bezárta tv-képcső-gyárát).

Azóta az önkormányzat részéről többször elhangzott a bővítés lehetősége.

Hallgatásra kérik Dávid Ferencet

1

A kormánnyal szembeni nyílt támadásnak tartja a VOSZ szabolcsi elnöke a szervezet főtitkárának legutóbbi nyilatkozatait, és arra kérte Dávid Ferencet, hogy felmondási idejében inkább ne szólaljon meg. A FüHü-nek Czomba Csaba elmondta: levele nem azzal függ össze, hogy a VOSZ új elnökét saját üzleti érdekeltsége szorosan köti a kormányzati megrendelésekhez, de retorzió jön a nem megfelelő nyilatkozatokra.

Ön nyílt támadást intézett a kormányzat és Varga Mihály pénzügyminiszter ellen – áll abban a levélben, amelyet múlt csütörtökön írt Czomba Csaba, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke Dávid Ferencnek, az érdekképviselet főtitkárának, és amely eljutott a Független Hírügynökséghez is.

Amint azt a Független Hírügynökség kedden megírta, lemondott tisztéről Dávid Ferenc, mert a szövetség új vezetősége olyan helyzetet teremtett, hogy a főtitkár rákényszerül a távozásra. Dávid Ferenc a távozást megerősítette, azt mondta, ő kezdeményezte, de közös megegyezéssel történik, egyebet azonban nem fűzött hozzá.

Czomba Csaba a múlt hétfői ATV-beli Dávid-interjút hozta fel indokként. Ebben (és a Népszavában is) a főtitkár bírálta Varga Mihály pénzügyminisztert és Palkovics László innovációs minisztert, amiért ők nem itthon, hanem Tusványoson mondták el bíráló véleményüket a hazai kis- és közepes vállalkozásokról. Azt is felrótta Dávid Ferenc, hogy

a kormány úgy tesz, mintha az elmúlt nyolc évben nem ők kormányoztak volna.

A szabolcsi VOSZ-elnök szerint a főtitkár olyan helyzetben adta ezt a nyilatkozatot, amikor „a kormányzati kapcsolatunk instabil állapotban van, köszönhetően többek között nem kellően átgondolt, senkivel nem egyeztetett korábbi nyilatkozatainak is”. Czomba Csaba szerint ismét jó kapcsolatot és együttműködést kell kialakítaniuk a kormánnyal.

Ezért arra kérte a levélben, hogy (szeptemberig tartó) felmondási ideje alatt ne nyilatkozzon, vagy egyeztesse azt a VOSZ elnökével.

A Független Hírügynökségnek nyilatkozva Czomba Csaba kissé zokon vette, hogy a belső levelezés kikerült a nyilvánosságba, de annyit elmondott, hogy már korábban szó volt a VOSZ-on belül a főtitkár sajtóbeli megjelenéseiről, arról, hogy „ilyen stílusban nem lehet beszélni”, mert

„jön a retorzió a nem megfelelő nyilatkozatokra”,

és Dávid Ferenc „túllépett minden határon”. Ezekről beszélgettek egymást közt a szervezet vezetői.

Czomba Csaba szerint a levélnek semmi köze ahhoz, hogy az elhunyt Demján Sándor utódja (július 2-án, tehát éppen egy hónappal a levél elküldése előtt) Tolnay Tibor addigi társelnök lett. Tolnay több évtizede az építőiparban tevékenykedik, üzletemberként pedig meghatározó része van a Magyar Építő Zrt.-ben, amely

nagyon sok megrendelést kapott az utóbbi években kormányzati (uniós) közbeszerzéseken.

A szabolcsi VOSZ-elnök szerint Dávid Ferenc nyilatkozataival akkor se volt teljes egyetértés az elnökségben, amikor még Demján vezette az érdekképviseletet.

A VOSZ elnökhelyettese, Gazsi Attila egyébként egy körlevélben arra kérte a megyei elnököket, hogy a Czomba Csaba véleményével kapcsolatos gondolatokat – lehetőség szerint – személyesen, a szeptember közepén tartandó elnöki értekezleten osszák meg egymással.

BMW Debrecenben: jól járhatnak a lakás- és telekspekulánsok

Többszörös csereügylet eredményeként kerül majd a BMW-hez az a földterület, amelyen egymilliárd forintos zöldmezős beruházással megvalósul Magyarország ötödik autógyára, ezúttal Debrecenben.  Ami pedig az állami támogatást illeti – a kormány kénytelen lesz nyilvánosságra hozni, hogy mennyit kap egyedi kormánydöntéssel (EKD) a német autógyár, de azt már legfeljebb kiperelni lehet, hogy milyen adókedvezményekben részesíti a zöldmezős beruházást. Az idén volt már olyan autóipari beruházás, amelyhez csak EKD formájában munkahelyenként  közel 39 millió forintot adtak.

A Független Hírügynökség információi szerint többszörös csereügyletre van/lesz szükség a BMW debreceni gyárához szükséges terület biztosítására. A németek nem akartak bajlódni a jelenleg mezőgazdasági terület ipari területté nyilvánításának hosszadalmas és bonyolult procedúrájával, ragaszkodtak a „kész” területhez, s ezért első lépésként a helyi önkormányzat vásárolja fel a szükséges 400 hektárnyi földet. A terület nagyját egy agrárvállalkozótól, a többit több kisebb tulajdonostól veszik meg – mondták debreceni forrásaink, hozzátéve: a föld korábban a még akkor különálló Debreceni Agrártudományi Egyetem tulajdona volt, majd privatizálták, s ma már a környéken a legdrágábbak közé tartozik, negyven aranykoronásként van nyilvántartva. Úgy tudjuk, hogy az egyetemnek (amely ma már a Debreceni Egyetem egyik kara) még mindig vannak földterületei, amelyet szintén átad, ám cserébe földet kap másutt. Ezért is állítják a forrásaink, hogy bonyolult, többszörös föld-adásvételek, -cserék zajlanak le addig, mire elkezdődik a BMW gyár építése.

Azt közölték, hogy 400 hektár területről van szó, de az árat – érthető módon – nem lehet tudni, bár támpontok azért akadnak a piaci árra: az Erste Bank Agrár Kompetencia Központjának tavalyi összesítése szerint (amelyet a Világgazdaság ismertetett) a Debrecen melletti Ebes határában volt a legdrágább a föld, egy hektárjáért átlagban 5,1 millió forintot adtak. Ebes pedig 14 kilométerre fekszik  Kismacstól és 19 kilométerre Nagymacstól, azaz attól a területtől, amelyen – mint a dehir.hu írta –  a gyárnak otthont adó ipari park létesül. Az új ipari park infrastruktúráját a város alakítja ki – a földvásárlásra és erre a fejlesztésre 44 milliárd forintos kormánygaranciával megerősített hitelt vesz fel. Amint kész lesz az infrastruktúra, a város beruházását megtéríti a BMW – írta portál, amely azonban nem tér ki arra, hogy a területet utóbb – legalábbis a FüHü debreceni forrásai szerint – a németek megvásárolják.

Többet lehet majd minderről persze tudni, miután megköttetnek az adás-vételi szerződések, hiszen azok elvben nyilvánosak.

A tűzhöz közelieknek már a bejelentés előtt lehetett információjuk a BMW tervéről, s akár akkori – még nem felhajtott – áron megvásárolhattak földterületeket

(és egyébként a kiszámíthatóan bekövetkező, szakértők által 30-40 százalékosra várt egyéb lakáspiaci és –bérbeadási fellendülésre tekintettel lakóingatlanokat is). Mint forrásaink ezzel kapcsolatban megjegyezték:

korábban is voltak befektetésekkel kapcsolatos svindlik Debrecenben.

A mintegy 1 milliárd eurós zöldmezős beruházással létesítendő gyár – miként az a bejelentésből és a máris működő honlapjáról is kiderül – évente 150 000 (hagyományos és elektromos hajtású járművet) gyárt fog gyártani, több mint 1000 új munkahelyet teremtve. Ennek fényében érthető, hogy –  a Suzuki, az Opel, az Audi és a Mercedes után – az ötödik nagy autógyár létesítéséhez a  BMW jelentős állami támogatást kap, a fentiek mellett is. Azt majd csak hetek-hónapok múlva, a kötelező nyilvánosságra hozatal után tudjuk  meg, hogy pontosan mennyi és konkrétan milyen formájú támogatást kínált a magyar állam, legalábbis az egyedi kormánydöntéssel odaítélt támogatási rendszeren (EKD) belül annak érdekében, hogy a BMW Magyarországot válassza. (A BMW idetelepülésének a története egyébként mintegy egy évtizedre nyúlik vissza, a Mercedes kecskeméti beruházását megelőzően is volt már BMW-gyárról szó szakmai és befektetésösztönzési berkekben, ám a projekt csak most válik valóra.)

Annyi kockázat nélkül megállapítható, hogy a támogatás jócskán meghaladja majd akár a Daimlernek nyújtott, akár a GM vagy az Audi számára a komoly fejlesztésekhez biztosított támogatást. Ez azért is nyilvánvaló, mert a kormány által rendszeresen (legutóbb egyébként egy hónapja) közzétett EKD-listából is látszik, hogy

az idő előre haladtával egyre többet kell költeni arra, hogy idejöjjenek a komoly befektetők.

Talán  legobjektívabb mutató az összehasonlításra az egy munkahelyre jutó támogatás összege, amellyel kapcsolatban – mint a FüHü télen megírta – a GKI-nál az egyedi kormánydöntéssel születő állami támogatásokat vizsgálva is az derült ki, hogy míg 2006 és 2010 között egy munkahelyhez átlag 4, 2017-ben már 12 millió forintot adott az állam, illetve, hogy „a támogatott beruházások összegének 2008 és 2013 között mintegy az 5 százalékát  finanszírozták támogatásból, ez 2015–16-ra 20 százalék körülire ugrott”.

A fent említett ennél frissebb adatokat tartalmazó listából sok érdekesség is kiderül.

Például az, hogy a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. 200 munkahelyenként 8,86 millió forint EKD-t kapott, 2016-ban a fejlesztéséhez már 12,9 milliót; az Audi 2011-ben 8,3, az idén júniusban pedig közel 39 millió forintot kapott.

Ám mint korábban mi is megírtuk, nem csak EKD formában kapnak támogatást a befektetéseikhez a külföldi és a magyar cégek. Az LMP perelte ki, s kapta meg még tavaly az adatokat, amelyekből az derült ki, hogy

a Fidesz-kormány 2012 és 2014 között összesen 80 milliárd forint értékben biztosított adókedvezményt.

A legnagyobb kedvezményt ebben az időszakban az Audi kapta, 40 milliárd forintot, őt követte a Hankook több mint 1,7 milliárddal, majd a Hamburger Hungária erőmű 9, a Bridgestone pedig 6,6 milliárddal.

Mint a kormány befektetési ügynökségének, a HIPA-nak a külfödiek számára készített egyik kiadványában olvasható – „Az adókedvezmény Magyarország versenyelőnye a térség többi országához képest, amely mutatja a kormány elkötelezettségét az üzleti folyamatok akadálymentesítése és a Magyarországon működő kkv-k és  nagy cégek versenyképességének a növelése mellett”. Ösztönzők széles skáláját használják – köztük vissza nem térítendő és visszatérítő fajtákat is. A leggyakoribbak a készpénz jellegű támogatások (akár magyar akár uniós forrásból), adóösztönzők, alacsony kamatozású hitelek és ingyen vagy áron alul kínált telkek. És tegyük hozzá: egyéb a befektetések számára fontos egyéb „ösztönzők”, mint bekötő utak építése a sztrádáról a gyárig, helyi rendeletek a befektető számára kedvező módosítása, stb.

Kis cégek a béremelés csapdájában

A legkisebb méretű és a kereskedelmi vállalkozások kényszerülnek arra, hogy a minimálbér-emelés terhe miatt elhalasztanak létszámbővítést és beruházást, illetve a jobban keresők fizetését is megnyomják. Érdekes folyamatok rajzolódnak ki a cégek reakcióiból.

Idén is kétszámjegyű kötelező béremelés nehezedik a hazai vállalkozásokra: a minimálbér 138 ezerre, a szakmunkás bérminimum 180 500 forintra emelkedik – legalábbis papíron. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (GVI) 3274 cég vezetőjének válasza alapján vizsgálta, milyen intézkedéseket terveznek (vagy már tettek) ennek ismeretében. Átlagosan 37 százalék módosítja üzleti stratégiájukat, 18 százalék változtat a munkavállalók helyzetén (például elbocsátás, átsorolás). A juttatásokat 14 százalék csökkenti. Átlagosan.

Ugyancsak átlagértékként egyaránt egyharmados az aránya annak, hogy a bérfeszültség elkerülése érdekében a magasabb fizetéseket is feltolják és tervezett létszámbővítést elhalasztanak. Minden negyedik nem hajt végre bekalkulált beruházást.

Forrás: GVI

Az átlagok mögött a tervezett vagy végrehajtott intézkedések érdekes képet rajzolnak fel a magyar gazdaságban. Az nem meglepő, hogy a nagyobb létszámú (250 fő feletti) vállalkozások, s különösen az exportra dolgozók általában sokkal kisebb arányban kényszerülnek a megszorító alkalmazkodásra.

A legkisebb (10 fő alatti cégek) nyomorát, tőkehiányát, jövedelmezőségi deficitét mutatja, illetve ebbéli leszakadásuk mélyülését vetíti előre,

hogy csak 29 százalékuk tervezi (képes?) a magasabb bérek megemelését, a nagyobb cégeknél ez az arány 58-65 százalék. Hibahatáron belül, de az átlagot egy-egy százalékponttal meghaladja a létszámbővítés és a beruházás elhalasztása. A nagyobb cégeknél ez 8-20 százalék, a legnagyobbaknál majd’ mindegyik index nulla.

Ha tehát ezek válnak valóra, akkor tovább nyílik az olló a 700 ezres cégrengeteg két szélső rétege, a mikro- és a nagyvállalkozások között.

A szorító munkaerő-hiány miatt viszont – a válaszok alapján – mindegyik kategóriában

az elbocsátás a végső eszköz a költségek mérséklésére.

Az ágazati megoszlás alapján a mindennapok hírei köszönnek vissza a válaszokban. Az iparban és az építőiparban messze az átlagot meghaladóan (46 és 44 százalék) az általános béremelést választók hányada, és az átlagot mélyen alulmúló a létszámbővítés és beruházás elhalasztása. Ma ez a két ágazat a növekedés legfőbb hajtóereje.

Ezzel szemben a statisztikai adatokkal szembe megy a kereskedelemből érkezett válaszcsokor. A régen látott belső fogyasztási gyarapodás java itt csapódik le, mégis azt láthatjuk, hogy a kereskedők épphogy az átlagot hozzák a teljes bérskála felhúzásában, majdnem másfélszeres a létszámbővítést elhalasztók aránya, és jóval átlag feletti a beruházást lefújók része.

A felmérés nem tér ki arra, hogy ágazatokon belül mi a megoszlás méret és tulajdoni viszony alapján, de a statisztikai adatok is arra mutatnak, hogy a nagy külföldi kereskedelmi láncok, és főleg a három (német) diszkont „ami a csövön kifér” bővítik hálózatukat és emelik a béreket, ezzel szemben a hazai láncok, és főleg a független kis boltok képtelenek még az átlagot is elérni. Itt már nem is ollóról, hanem sövényvágó szerszámról beszélhetünk.

Nincs szignifikáns különbség a cégek reakciói között aszerint, hogy hazai vagy külföldi a tulajdonosuk. Abban viszont van óriási különbség, hogy a döntően exportáló vállalatok többsége alighanem szembe se kerül azzal a dilemmával, hogy mivel enyhítse a bérfeszültséget, illetve restriktív intézkedésekkel csökkentse kiadásait. Ráadásul az adatfelvétel óta bekövetkezett jelentős forintgyengülés csak javított az exportra termelő (és nagyobb méretű) vállalkozások helyzetén.

Már a francia lapok is a forint gyengülésével foglalkoznak

0

A lakosságot bünteti a forint gyengülése és az emelkedő árak Magyarországon, ezzel a címmel jelent meg elemzés a Le Monde-ban.

Magyarországon növekszik az inflációs veszély, mert a forint árfolyama a mélyben, de a Magyar Nemzeti Bank mégsem emeli a kamatlábat – írja a Le Monde. A 0,9%-os kamatláb történelmi rekord, és kedvez a vállalkozásoknak, amelyek ily módon olcsón jutnak hitelhez. Csakhogy a FED megkezdte a kamatemelést, és ez hatással van a nemzetközi pénzpiacokra.

A lengyelek és a csehek már léptek a régióban, a magyarok nem.

Az infláció máris 4%-os – mondta a francia lapnak Weinhardt Attila, a Portfolió szakértője. A lakosság megérzi az áremelést, ezért egyre többen választják a hazai nyaralást, mert a pénzük jóval többet ér a Balatonnál, mint a horvát tengerparton. A Nemzeti Bank elnökének játszmája kockázatos Weinhardt Attila szerint, mert megjelenhet a spekuláció a pénzpiacon.

Kérdés, hogy a Nemzeti Bank meddig tudja elkerülni a kamatemelést. Ebben a tekintetben a törökök helyzete jól mutatja a kockázatokat: a török líra is mélyponton a dollárhoz képest. Egy dollár immár öt lírát ér, mert Erdogan elnök utasítására a törökök sem emelik a kamatlábat.

Erdogan az őt támogató vállalkozói réteget óvja ily módon. Csakhogy van, aki devizában adósodott el, ők viszont rosszul járnak. Törökország fizetési mérlege – Magyarországgal ellentétben – deficites. Vagyis

még inkább spekuláció célpontjává válhat a török líra, mint a magyar forint.

A leértékelésnek persze több haszonélvezője is van. Egyrészt az exportőrök, akik olcsóbban szállíthatnának a külföldi piacokra. Aztán a Magyarországon működő külföldi cégek, amelyek emeltek a béreken – forintban. Dollárban vagy euróban már lehet, hogy nem érzékelhető a növekedés. Végül a nyertesek között ott van a Magyar Nemzeti Bank, amely a leértékelés révén busás nyereséget könyvelhet el.

Igaz, ez a nyereség fiktív, de nagyon is valóságos lesz, ha nem fizetik be a költségvetésbe, hanem a bank alapítványai kapják – írja a Le monde. Ily módon Matolcsy György bankelnök egész kis pénzügyi birodalmat hozott létre, Varga Mihály pénzügyminiszter pedig kijelentette: a stabil forintot el kell felejteni.

Degeszre keresi magát az állam és az MNB a gyenge forinton

Miközben a forint gyengülése növekvően inflálja el a jövedelmeket, az állam és az árfolyamra nem reagáló jegybank százmilliárdokat keres. A gyenge forint emellett a hitelkamatokat is láthatóan nyomja felfelé.

A forint jelentős és rendkívül rapid gyengülését tapasztaltuk meg áprilistól kezdődően, az euróval szembeni árfolyam többször is rekordot állított be 330 feletti értéken. Az év elejétől számolva július végéig 6 százalék volt az értékvesztés – a dollárral szemben, annak „saját jogú” erősödése miatt, ennek majdnem duplája.

Az ennek következtében meglódult infláció hatásait mindenki megérzi a bolti árakban, a benzinkutakon (a héten ismét átlépte a 400 forintot a benzin literje), a nyaralási költségekben, a korábban lekötött szervezett utak egy része is megdrágult. A kurzus az elmúlt pár hétben némileg lejjebb szállt, de most is négy százalék feletti az euróval szembeni leértékelődés januárhoz képest.

Az ábra azt szemlélteti, hogy a térségben messze a forint szenvedte el a legnagyobb romlást az euróhoz viszonyítva. (Feltűnő a lej stabilitása.)

Forrás: Eurostat/GKI

Ennek egyetlen jelentős oka van: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – a nagyjából egységes piaci állásponttal szemben – kitart a 0,9 százalékos alapkamat mellett, miközben a térség többi országában már ezt meghaladó az irányadó ráta. Ennek következtében komoly tőkekivonás indult el, a mélybe taszítva az árfolyamot.

Azt tehát látjuk, hogy ki veszít. Vannak azonban nyertesek is. Röviden: maga a költségvetés és a devizatartalékot kezelő MNB. A GKI Gazdaságkutató hívja fel a figyelmet arra, hogy

elsősorban a jegybank a haszonélvezője a forint kókadozásának,

mert minden 1 százalékos leértékelődés 70-80 milliárd forint nyereséget hoz neki azzal, hogy a korábban felvett külföldi hitel forint értéke ennyit emelkedik. A csúcsértéken átértékelt pénztömeggel tehát 420-480 milliárd forint marad az MNB-nél.

Marad, mert az Orbán-kormány felszámolta az MNB-nek azt a korábbi kötelezettségét, hogy ha többlete támad az árfolyamműveleteken, azt köteles befizetni a költségvetésbe – és persze, fordított esetben megkapja a veszteséget a kincstártól.

Ezekből a nyereségekből korábban már rengeteg pénzt keresett az MNB, és ebből hozta létre alapítványait és finanszírozza a monetáris politikától teljesen idegen programokat (műkincsvásárlás, felsőoktatás, műemléki épületek megvétele, irodaház bérbeadása).

A másik nyertes maga a költségvetés, amelyet valószínűleg inkább semlegesen (kiegyenlítetten) érint az árfolyam alakulása, vagyis nem kell újraírni a büdzsét. Ám a kincstárnak jelentős kintlevősége van Brüsszellel szemben. Az unió ugyanis – valószínűleg a rengeteg kifogás miatt is – egy csomó pénzt nem utalt át ebben az évben.

A Pénzügyminisztérium tájékoztatása alapján június végén ezermilliárd forint volt az uniós pályázatok nyertesei számára kifizetett előleg és a megérkezett alig 160 milliárd különbözeteként keletkezett hiány. Attól függően, hogy az euróban utalt pénzt milyen kurzuson váltják át, keletkezhet kisebb vagy nagyobb nyeresége a költségvetésnek, amely 311 forinttal számolt az idei büdzsében. A GKI 320-as árfolyamnál 300-350 milliárdos többlettel számol.

Vagyis 720-830 milliárd forintra is rúghat az állam nyeresége azon, amin a többség inkább veszít.

Csak összehasonlításképpen: idén például az összes jövedéki adóból ezermilliárdot tervez beszedni az állam.

Lesznek más vesztesek is, például azzal, hogy a forint leértékelődése következtében elkezdett felfelé kúszni az államkötvények hozama, ami pedig irányadó a bankok kamatgyakorlatára nézve. Ennek egyértelmű következménye, hogy júniusban elkezdtek drágulni hitelek, illetve a törlesztőrészletek, ami elsősorban a nagy összegű lakáskölcsönöket érinti kedvezőtlenül.

Tovább torzul a gazdaság szerkezete a BMW-vel

Még jobban kiteszi magát az autóipar túlsúlyának az ország a BMW-beruházással. Ráadásul lehetséges, hogy számunkra minden eddiginél drágábban alakul az új ezer munkahely. Amelyek betöltése pedig rendkívül nehéz lesz.

Kezdetben ezerfős, ezermilliárd euró értékű új gyárat épít jövőre a BMW Debrecen mellett. Hagyományos és elektromos meghajtású autókat fognak összeszerelni, évente 150 ezret. De tényleg olyan jó hír ez, ahogyan a kormány tálalja? És mi lesz az ára (támogatási összegben) és lehet az ára (autópiaci recesszió, például kereskedelmi háború Amerikával esetében)?

Az egyik legfontosabb adatra eddig nem volt hajlandó válaszolni a kormány: arra, hogy mekkora egyedi támogatást – netán más kedvezményt is – ad a BMW-nek az üzemre. Varju László DK-alelnök Szijjártó Péter bejelentését követően levelet írt a miniszternek, szeretné tisztázni ezt a kérdést – jelentette be az ATV-ben.

Nem biztos, hogy véletlen ez a titkolózás, ugyanis a számok azt mutatják, hogy az elmúlt években

nem csak röpködtek a milliárdos egyedi állami támogatások, hanem az egy új munkahelyre jutó összeg is egyre nő.

A K-Monitor nem egészen egy hónapja készített összefoglalója szerint az Orbán-kormányok 2010 óta közel 300 milliárd forintot adtak többségében külföldi tulajdonú multiknak. Csak idén május-júniusban 10,7 milliárd forintnyi támogatásra szerződött a kormány, ami 692 munkahely létrejöttét segíti. Ez 154 millió fejenként.

Igaz, ezt az összeget jelentősen dobja meg az Audival június közepén aláírt támogatási szerződés, amelyben 1,169 milliárdot ígér a kormány 30 munkahely létesítéséhez,

fejenként tehát majdnem 39 millióba kerül az országnak

a német óriás újabb győri fejlesztése (elektromos motorok gyártására az egész Volkswagen-csoport számára) – olvashatók az adatok a kormányzat összesítő táblázatában.

A Mercedes korábban is kapott dotációt, a 2016-os karácsonyi fa alá fejenként csaknem 13 milliót. De nem járt rosszul az indai Apollo négy éve (16 millió munkahelyenként) és koreai riválisa, a Hankook (8 millió) sem.

Annak megítélésére nem vállalkozunk, hogy hány évi teljes bér odaítélése éri meg az országnak. Rögzítsük azt a tényt, hogy a legújabb szerződéssel már a munkahelyenkénti 10 millió forintot is elérheti az új beruházásoknak adott-adandó ingyen pénz, ami nagyjából duplája a 14 évvel ezelőttinek. (És ezt egészíti ki az, hogy a 9 százalékos társasági adó ezeknél a nagy multiknál átlagosan 4-5 százalék tényleges terhet mutat.)

A számok azt is megmutatják, hogy 2004 és 2010 között 129 milliárd, 2010 és 2018 első féléve között már 288 milliárd forint került döntően külföldi tulajdonú nagyvállalatokhoz egyedi kormánydöntések nyomán. Ebben az időszakban 216 alkalommal támogatott a magyar kormány nagyvállalatokat, ezek közül 185 külföldi tulajdonú. A 216 támogatásból a legtöbb, 77 szerződés, és legnagyobb összegű (212 milliárd forint) az autóiparból került ki.

A támogatással létesült munkahelyek számában is vezet az autóipar

(31 960), második helyen messze lemaradva a szolgáltatások (12 068), és az egyéb termelőipar (5 935).

Az se meglepő, hogy abszolút rekorder Németország. Az innen érkezett cégek 2005 óta 133 milliárd egyedi támogatást kaptak. Hazaiak 76 milliárdot, az ezután következő – értelemszerűen külföldiek – a japán cégek 32 milliárddal.

Jól látható a gazdasági-politikai mozgásokból, hogy ezek

az egyedi kormányzati döntések párhuzamosan (a közvélemény előtt nagyrészt rejtve) zajlanak a német kormánnyal vívott „izmozással”,

elfedve azt a pőre tényt, hogy a német cégeket szinte egyáltalán nem érdekli, milyen társadalmi-politikai folyamatok zajlanak nálunk. Amíg megkapják ezeket a kedvezményeket, addig köszönik szépen, jól vannak.

A Német-Magyar Kereskedelmi Kamara legutóbbi felmérése megmutatta, hogy az itteni német érdekeltségek a munkaerő-probléma mellett látják a közbeszerzésekkel és a korrupcióval kapcsolatos bajokat is. Ennek ellenére zömüknek esze ágában sincs bárminemű lépést tenni a kedvezőbb belső légkör érdekében (és ez inkább tompítólag hathat a német kormány magatartására).

Ennek oka az, hogy az emelkedő bérek ellenére még mindig nagyon olcsók vagyunk,

az itt elérhető eredmény (fizetendő adó) töredéke az anyaországiénak,

az adókedvezmények és egyedi támogatások pedig tovább növelik a rentabilitást.

A Mercedes esetében például közel tizedakkora az egy autóra jutó üzemi eredmény (a gyártás közvetlen haszna) Magyarországon, mint az egész anyavállalatnál – írtuk pár hónapja. (Az adatok persze némileg csalnak, mert a németországi vállalatban a Merci együtt található a fajlagosan nyilván kisebb nyereségű a Smarttal és a bizonyára nagy haszonkulcsú, ám kis mennyiségben előállított szuperluxus Maybachhal).

Súlyos kérdéseket vet fel a BMW-üzem létesítése annak ismeretében, hogy általános a munkaerőhiány, mindenekelőtt a szakképzetteké. A PwC Magyarország vállalatvezetői felmérése nemrégiben azt az eredményt hozta ki, hogy

a cégek 84 százaléka számára okoz nagy nehézséget a szakképzett munkaerő előteremtése,

ezen belül 59 százalék a digitális képzettségűeké.

A másik szorító tényező az egyre inkább monokultúrássá váló feldolgozóipar. A legnagyobb részesedésű, már most csaknem 30 százalék a járműgyártás aránya (2010-ben ez még csak 19 százalék volt). A BMW-vel ez a szint a Portfolio írása szerint akár 40 százalékra is felfuthat.

Ennek kapcsán fogalmazta meg lapunkban sok közgazdászéval megegyező véleményét korábban Némethné dr. Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője. Szerinte nagyon káros változások indultak el az elmúlt években:

az egyszerű, lebutított tevékenységet igénylő feldolgozóiparba áramlik a tőke,

a nagyobb hozzáadott értéket elérni képes szolgáltatószektorból pedig távozik.

Ez akkor válhat aggasztóvá, ha bármilyen okból lelassul, befékez az autók iránti kereslet a világban. Egyelőre nem mondhatjuk ki, hogy biztosan elmarad az EU és az Egyesült Államok közti kereskedelmi háború, amelynek sorában Donald Trump brutális, 20 százalékos vám kivetésével fenyegeti az európai autókat.

Ennek gazdasági hatásait sok helyen számolgatják. A lehetséges magyar veszteséget a német Ifo gazdaságkutató május végén a bruttó hazai termék (GDP) 0,19 százalékára becsülte, júliusban az amerikai JP Morgan ennek tízszeresére, 2 százalékra tette ezt mint lehetséges maximumot – az autók és az alkatrészek együttes termelését összeszámítva – írtuk néhány napja.

A két becslés abban a megállapításban közös, hogy a térségben Magyarország van legjobban kitéve az autópiacon lezajló negatív változásoknak. Ha belép a termelésbe a BMW, akkor az több tizedszázalékponttal fogja megtolni a GDP-t, és persze növelni egy jövőbeni visszaesés kockázatát, ami ezermilliárdos tétel lehet évente.

Pénzért adja az autóáramot a Mol

Az állam még mindig nem dolgozta ki a villanyautók áramának tarifáját, de a Mol nem vár tovább, és pénzért árusít, egyelőre négy kúton. A kormány nagy terveiből eddig semmi sincs, állami cégek viszont építik a hálózatot. Ellentmondók az adatok, hány töltőpont van országszerte.

Augusztustól megszünteti az áram ingyenességét a villanyautók számára a Mol. Jelenlegi négy töltőállomását (az Istenhegyi úton, a Kerepesi úton a Keleti pályaudvarnál, a Könyves Kálmán körúton a Népligetnél és a budai Hunyadi úton), teszi fizetőssé, év végéig további 10 elektromos töltőt telepít Budapesten, vidéken pedig 15-öt.

A Mol sajátos árszabást alkalmaz: nem a kiadott áram mennyisége után kell fizetni, hanem ettől függetlenül egy-egy teljes feltöltésért. Kétféle árat lehet választani, a normál teljesítményű AC töltés ára 1990 forint, míg a nagy teljesítményű DC töltésé 2990 forint – olvasható az olajcég weboldalán. (Amit a főoldalról nem igen lehet megtalálni, s a cég egyáltalán nem veri nagy dobra a változást.) Ami azt is maga után vonja, hogy ha mondjuk féltöltésre van szükség, ugyanannyit kell fizetni, érdemes tehát odafigyelni.

Vagyis nem lesz drága az áram az amúgy igen borsos árú (nagyjából 8 millióba kerülő) kisebb elektromos meghajtású autókba – igaz, ezek parkolásáért nem kell fizetni, és nem terheli súlyadó se. Ha 200 kilométeres hatótávolsággal számolunk átlagosan, és 80 százalékos feltöltéssel (gyorstöltőknél, úgy tudni, ennyi a jellemző), az nagyjából 160 kilométerre elég.

Ezt az olcsóbb, a Mol közlése szerint 1-1,5 órás lassúbb eljárással 1990 forintért kaphatjuk meg.

Négyszáz forintos 95-ös benzinárat alapul véve ennyi pénzért 5 liter vehető, amivel (8 literes városi fogyasztás mellett) nagyjából 80 kilométert tehetünk meg. A több helyen olvasottak alapján azonban – különösen ilyenkor, a klíma használata miatt – ennél jóval kisebb távolság jön ki egy feltöltésből. Vagyis akár pariban is lehet az e-kocsi tankolása. A 25-35 perces gyorstöltés csaknem háromezres egyszeri feltöltése már talán átbillenti a mérleget a benzin javára.

Az árat alighanem rontani fogja az, hogy az ismertetett tarifa következtében sokan a nem teljesen lemerült akkuba kevesebb áramot fognak betölteni a fix összegért.

Természetesen ezzel alapjában nem változik meg az a helyzet, hogy a rendelkezésre álló e-kutak többsége ingyenes, bár ezt nem könnyű megállapítani, mert nem találtunk biztosan naprakész adatokat. Se arról, hány e-állomás van, s azokon mennyi kútfej található, se arról, melyek a fizetősek vagy ingyenesek.

Arról pedig még nehezebb tájékozódni, hogy hol milyen (egyen- vagy váltóáramú) töltő, és melyik csatlakozófajta található.

A holtoltsek.hu 42 állomást tart nyilván, többségüket ingyenesnek jelöli, a holtankoljak aloldala szerint 150 helyen van töltési lehetőség. Áruházláncok és egyéb cégek is építettek már ilyen kutakat.

Ami bizonyos, az az, hogy az állami tulajdonban lévő Nemzeti Közmű és MVM Partner ingyenes szolgáltatást kínál. Tavaly novemberben írtuk, hogy a gázforgalmazó elindítja az országos elektromos e-töltőállomás-hálózat telepítését. Céljuk, hogy a hazai e-mobilitás meghatározó szereplőjévé váljon országos autótöltő-hálózatával. Jelenleg – saját közlésük szerint Békéscsabán, Hódmezővásárhelyen, Csongrádon és Szegeden van kútjuk.

Az MVM Partner Zrt. februárban tudatta, hogy már több, mint 60 töltőállomást (összesen 110 töltőpontot) telepített Magyarországon, és az év végéig – a gyorstöltők mellett – országszerte még legalább további 20 villámtöltőt helyezne ki.

Valószínűleg az állami döntéshez igazítja lépéseit a többségében német tulajdonú Elmű-Émász, amelynek – honlaptérképük alapján – 45 töltője van országosan.

Valószínű, hogy e nagy(obb) hálózatok arra várnak, hogy

a kormány végre döntsön az autóáram besorolásáról (például, hogy jövedéki termék lesz-e) és árazásáról.

Az ezzel kapcsolatos legutolsó hír tavaly novemberi, az azóta megsemmisített Magyar Nemzet arról írt, hogy továbbra is heves szakmai viták zajlanak a kormányzati berkekben, de még a nemzetgazdasági tárcán belül is az elektromos autók töltésére használt áram extra adóztatásáról.

Emiatt vagy más okból, mindenesetre abból se nagyon lett eddig valóság, amit 2016 decemberében kürtöltek világgá, hogy az NGM és a Fővárosi Önkormányzat megállapodott: állami támogatással közel 250 töltőoszlop és 500 töltőhely létesülhet mintegy 600 millió forint értékben.

Ettől függetlenül

a közeli jövőben nagy számban várható e-kutak megjelenése sok helyen az országban.

A Mol-csoport részt vesz a NEXT-E projektben, amelynek keretében a régióban egy 252 darab gyors és ultragyors elektromos töltőből álló regionális hálózatot hoz létre 2020-ig.

Az OMV kúthálózat Ausztria mellett Magyarországon, Csehországban és Szlovéniában is ellátja egyes benzinkútjait e-töltéssel. Az OMV kétezer benzinkutat üzemeltet tíz országban, korábbi médiajelentések szerint negyven felszerelését tervezi. A Shell is kiépít kontinensszerte 80 állomást, jut belőle hozzánk is.

A BMW, a Ford, a Daimler és a Volkswagen-csoport tavaly novemberben jelentette be: összefogtak elérhető gyorstöltők terjedéséért. Ionity nevű közös cégük 2020-ra mintegy 400 gyorstöltőt építene ki a kontinens minden részén.

Debrecenbe gurul a BMW

Egymilliárd eurót meghaladó értékben Debrecenben épít új gyárat a BMW – jelentette be Szíjjártó Péter. Ezer új munkahellyel indulnak, 150 ezer hagyományos és elektromos autót fog gyártani a német cég.

Tizennégy hónap tárgyalás után Debrecent választotta új gyárának helyéül a német BMW: egymilliárd eurót meghaladó befektetéssel évente 150 ezer autót előállítani képes gyárat húz fel a város melletti 400 hektáron. Már kezdetben is ezer munkahely létesül – foglalható össze Szíjjártó Péter rendkívüli sajtótájékoztatója.

A terület jövő év második felében kerül a BMW tulajdonába, a munkaerő-toborzást is akkor kezdi a cég. A legkorszerűbb gyártósort hozzák ide, amelyen egyszerre lesznek képesek

hagyományos és elektromos meghajtású autókat készíteni.

Ez a beruházási érték egyébként nagyjából annyi, mint a kecskeméti Mercedes-üzemé, vagy a győri Audi-gyár néhány évvel ezelőtti új egységéé volt.

Mindenesetre ezzel tovább nő az autóipar részesedése a magyar gazdaságban. Szíjjártó elmondta, hogy már most 29,3 százalék a feldolgozóiparon belül, és termékeinek 90,8 százaléka export. Sok gazdasági szakértő az alacsony hozzáadott értékre tekintettel

aggódik az autógyártás ekkora részaránya miatt.

A külügyminiszter szerint ezzel is megkérdőjelezhetetlen a magyar és a német gazdaság közti kapcsolat. Már eddig hatezernél több német cég csaknem 300 ezer embert foglalkoztat nálunk.

A BMW egyébként Kína, Mexikó és az Egyesült Államok után most Európában erősíti jelenlétét.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK