Hasznos

Na, mi történt ma a forinttal? Persze, hogy esett

Most a 336 közelébe kúszott fel a forint árfolyama, aztán kissé visszaereszkedett. Az MNB talán készül valamire, de nagy dologra ne számítsunk. A befektetési bankár kiakadt a kamatcsökkentéseken.

Az újabb mélypont a forint árfolyamában ma érkezett el, a rekorddöntéseket már számolni se lehet. Délelőtt 335,85-ön járt egy ideig az euróval szemben. A dollár is 18 éves rekordot lépett át 305,8-del. Az eurót most 335,2 körül jegyzik.

Az ok ezúttal is a recessziótól való félelem Nyugat-Európában. Egyre valószínűbbnek látszik, hogy

a német gazdaság harmadik negyedévben egymás után negatív teljesítményt produkál.

Az árfolyam visszaerősödésében szerepet kaphatott, hogy a Magyar Nemzeti Bank háttérbeszélgetést tart aktuális monetáris politikai kérdésekről. Előtte ismertetik a Monetáris Tanács alapkamatról hozott döntését, ami szinte bizonyosan a szinten tartás lesz. Kérdés, hogy szóban milyen kommentárt fűznek az eseményekhez.

Az MNB – ha követi eddigi magatartását – nem kíván árfolyamerősítő szóbeli beavatkozást se tenni. A gyengülő forint ugyanis használ az exportnak, újabb stimuláló szerként serkenti a gazdasági növekedést, amivel

késleltetheti a világgazdaságból, elsősorban az EU-ból előbb-utóbb beszivárgó lassulás hatásainak megérkezését.

És nem mellesleg – együtt a kormányzati, a jómódúaknak szóló pénztámogatásokkal – hozzájárul a potenciális teljesítményét messze felülmúló gazdaság pörgésben tartásához. Ami pedig segíti elfedni azt, hogy a mesterséges növekedés mögött a versenyképesség egyre inkább lemarad.

Nagyon nem ért egyet az ismert befektetési bankár, Zsiday Viktor a világban alkalmazott kamatcsökkentéssel (akár negatív kamatokkal). Az Alapblogon közzétett írásában arról értekezik, hogy

a valóságban semmi jele olyan átfogó világgazdasági válságnak,

aminek láttán ilyen komoly beavatkozásra lenne szükség a gazdaságok serkentése érdekében. Karcolásra adnak morfiumot – érvel.

A reálgazdaságra ezek az intézkedések nem nagyon hatnak, talán egy egészen kicsit segítenek, de még jobban belehajszolják a világ megtakarítóit az egyre drágább ingatlanokba és részvényekbe, mivel annak egyszerűen nem marad alternatívája:

vagy elrohad a pénzed a bankban, vagy beszállsz valami kockázatos eszközbe

– fogalmaz Zsiday. Például ingatlanvásárlásba, aminek következtében csak még magasabbra hágnak az árak, ez pedig tovább növeli a vagyoni egyenlőtlenségeket, ami az ökológiai katasztrófa mellett ma a legnagyobb probléma.

A Neckermann is a csőd szélén

Bár a magyar utasokat nyugtatgatják, már az itteni Neckermann is fennakadásokról ír honlapján, a foglalásokat felfüggesztették. A csődöt jelentett Thomas Cook érdekeltségébe tartozó osztrák és német Neckermann is a szakadék szélén táncol.

Ma reggel jelentett csődöt a brit Thomas Cook, a csaknem 180 éves utazási vállalati óriás. Részleteket itt olvashat. Délután a csoportba tartozó Neckermann magyar tagja idegnyugtatónak szánt közleményben tudatták, hogy a cég mint a magyar kereskedelmi törvény szerint önálló társaság jelenleg folytatja normál, napi és operatív tevékenységét. Valamennyi külföldön tartózkodó utasuk az eredeti tervek szerint tud hazatérni.

A Neckermann is düledezik

A jövőbeni utazások az anyacégnél átmenetileg akadozhatnak. „A Neckermann Magyarország stabil pénzügyi helyzetben van, és minden kötelezettségét folyamatosan megtartja, az összes kiállított számlát kifizeti” – írták. Hozzátéve, hogy a cég 3,4 milliárd forintos vagyoni biztosítéka garantálja, hogy utasaikat ne érjen anyagi kár.

Közben ugyanis az anyavállalat osztrák és a német Neckermann lényegében csődközeli állapotról számol be honlapján, lényegüket tekintve azonos szöveggel: „a Thomas Cook Group plc tervezett feltőkésítéséről szóló tárgyalások kudarcot vallottak. Ezért a Thomas Cook Austria AG

leállította az utazások értékesítését, és nem tudja garantálni a lefoglalt utazások teljesítését.

Kérjük, vegye fel a kapcsolatot az ABP P & C SA, Ausztria fióktelepével. Jelenleg a végső lehetőségeknél vannak. Ha ezek kudarcot vallanak, csődöt kénytelenek benyújtani”. A németországi cég ráadásul több utazási iroda esetleges csődjét is kilátásba helyezte.

Itthon is bajok látszanak

A magyar Neckemrmann honlapján azonban már olyan tartalmú tájékoztató olvasható, amely egyáltalán nem zavartalan működésről tanúskodik. Megismétlik a stabil anyagi helyzetről szóló információt, s hogy minden utasuk haza tud térni. Egyúttal azonban közlik, hogy

  • a jövőbeni utazások átmenetileg akadozhatnak,
  • néhány szálláshely az elutazás napján utasoktól kérheti a számlájuk kiegyenlítését, s ami a lényeg,
  • a foglalás honlapjukon átmenetileg nem működik, céljuk, hogy mielőbb lehetőséget biztosítsanak az online foglalásra.

Ez nem teljesen áll összhangban azzal, hogy „jelenleg folytatja normál, napi és operatív tevékenységét” a hazai Neckermann.

Az okok  nem világosak

Egyelőre nem világos, hogy világszerte több, mint 20 ezer embert foglalkoztató, 94 darabból álló repülőgépflottát is üzemeltető óriáscég miért vált fizetésképtelenné. A reggeli hírekben – elsősorban a Reuterstől – olvasható első elemzések a Brexit elbizonytalanító hatását említették. Ez bizonyára igaz, ráadásul a font jelentősen gyengült az elmúlt időben, amit azonban ellensúlyozhatott a szintén felhozott törökországi helyzet, a 2016-os puccskísérlet utáni nehézségek. A török líra ugyanis rendkívül leértékelődött, különösen tavaly tavasszal-nyáron, ami kifejezetten kedvez a turizmusnak. Valószínűbbnek tűnik a cég túlzottan nagyra növekedése, az ebből fakadó lassú reagálóképesség arra, hogy a fiatalabb korosztály alighanem kevéssé tartja vonzónak az utazási irodákon keresztüli utazási formát.

A dominó dől tovább

Óráról órára tovagördül a Thomas Cook csődje. A nap folyamán a csoporthoz tartozó német Condor légitársaság a likviditási nehézség elkerülése érdekében kormányzati segítséget kért, meg nem erősített hírek szerint 200 millió euró áthidaló kölcsönt. A Condor évente körülbelül nyolcmillió utast reptet.

Növekedés és csökkenő kilátásokkal

Megérkezett a GKI Gazdaságkutató Zrt. szeptemberi előrejelzése 2019-2020-ra. Az EU-ban legnagyobb mértékű gazdasági bővülés, a második negyedévben is eléri a 4,9%-ot. Az államadósság csökken, de a növekvő bevételek ellenére az állam keveset költ az oktatásra és az egészségügyre.

A magyar gazdaság a második negyedévben 4,9%-kal, a vártnál is sebesebben, az EU-ban a leggyorsabb ütemben bővült. A lassulás azonban, ha csak nagyon kis mértékben is, de elkezdődött (az első negyedévben még 5,3%-os volt a dinamika). Az első félévi adatok alapján a magyar gazdaságot a beruházási és fogyasztói kereslet hajtja, a belföldi kereslet 5,5%-kal, a GDP-nél (5,1%) gyorsabban bővült.

A második negyedévben tovább csökkent a külkereskedelmi aktívum, a szolgáltatások kissé növekvő többlete nem tudta ellensúlyozni az áruforgalom jelentősen romló egyenlegét.

A második félévben várható markáns (3,5% körülire történő) lassulásban egyaránt szerepe lesz a külső környezet romlásának, az EU-támogatások csökkenő beruházás-serkentő hatásának és a hazai üzleti várakozások romló trendjének.

Az államháztartási hiánycél az idén 1,8%-ra tervezett, amely ha a gazdaságpolitika a gazdaságvédelmet nem élénkítéssel képzeli el, akkor már a jövő évre tervezett 1%-os mértékkel szemben 1,3%-os lesz.

A költségvetés idei kilátásai kedvezőek, mivel a bevételek a tavalyi adatokhoz képest jelentős többletet mutatnak, a kiadások viszont alig növekedtek. Várhatóan nem gyorsul tovább a hitelállomány emelkedésének dinamikája. Az államadósság 2020-ra 67%-ra csökkenhet.

Itt megjegyzendő a GKI Gazdaságkutató elemzése alapján az államháztartási hiány idén is az egyik legmagasabb az EU-ban, az államadósság csökkenése pedig lassú, a fő problémát a rossz bevételi és kiadási struktúra jelenti, ami akadályozza a piaci versenyt, növeli a társadalmi különbségeket, s súlyos működési zavarokat okoz a nagy állami rendszerekben.

A világgazdasági konjunktúra 2018-ban tetőzött, az idei évben a vártnál erőteljesebb lassulás várható, ami elsősorban a feldolgozóipart és a világkereskedelmet érinti. A világgazdaságot több tényező is negatívan befolyásolja:

  • amerikai-kínai gazdasági háború
  • a kínai gazdaság a vártnál nagyobb mértékű lassulása
  • a Brexit melyet ráadásul teljes bizonytalanság kísér
  • török, az argentin és a venezuelai pénzügyi válság
  • Trump, amerikai elnök kiszámíthatatlansága
  • a német recesszió veszélye és a bizalmi index csökkenése

Végeredményben a gazdasági várakozások trendje mind az EU-ban, mind Magyarországon is romló. – szögezi le a GKI Gazdaságkutató Zrt. prognózisa.

Átlépte a 335-öt az euró

Újabb lélektani határt áttörve délelőtt 335,29-re gyengült a forint az euróval szemben. Ez egy forinttal több a pénteki, előző mélypontnál. Most Németországból érkeztek aggodalmat keltő adatok, de egész Európa rossz bőrben van.

Hétfő délelőtt áttörte a 335-ös határt a forint az euróval szemben, egészen pontosan 335,29-et adtak egy egység közös pénzért. A legutóbbi, az elmúlt hetekben immáron sokadik mélypont pénteken állott be, amikor 334,28-ra süllyedt a magyar fizetőeszköz értéke.

Jelenleg

elsősorban Németországból érkeztek igen csak borút keltő adatok,

amelyek nyomán általános esések indultak a tőzsdéken is, s ami alighanem elsődleges oka a forint újabb mélypontjának. Az úgynevezett beszerzési menedzserindex (BMI) több országban komolyan romlott, minket persze elsősorban a német gazdaság kilátásai izgatnak.

A német feldolgozóipari és szolgáltató szektorbéli várakozások mélyen alulmúlták azelemzői várakozásokat. Ezek nyomban újabb árnyat vetnek a német és a kontinens gazdasági közeljövőjére. Felerősödtek a recessziós félelmek.

A helyzet azonban ennél sokkal rosszabb. Szinte teljesen leállt az euróövezeti magánszektor növekedése szeptemberben,

a feldolgozóipar az utóbbi közel hét év leggyengébb hónapját tudhatja maga mögött

– derült ki az IHS Markit londoni székhelyű pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport BMI-jeinek előzetes adataiból.

Azóta a forint enyhén visszatáncolt, de most is csak hajszálnyira van van a 335 alatt.

Éger

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke nyilatkozott a Kamara nagygyűlése előtt. Az orvosi bérek emelését követelte megint, hozzátéve, hogy ha ez megvalósul, akkor a Kamara felléphetne a hálapénz megszüntetéséért, szankcionálásáért.

Amit Éger mond, az arra a közkeletű hiedelemre épül, hogy az emberek azért adnak hálapénzt orvosoknak, mert tudatában vannak, hogy az orvosok aránytalanul keveset keresnek. Nem hinném, hogy ez manapság így lenne. Eléggé közismert, hogy ma a paraszolvencia milliárdjai néhány szakmára koncentrálódnak, elsősorban a nőgyógyászokra és sebészekre. Az orvosi szakmák többségében ma már nem vagy alig adnak pénzt a betegek. Vajon azért van ez így, mert mondjuk a szemészek, bőrgyógyászok vagy orr-fül-gégészek hivatalos keresetei magasabbak, mint a nőgyógyászoké vagy sebészeké, és ezért kevésbé szorulnak rá a hálapénzre?
Szó sincs róla. Másról van szó: a nőgyógyászok és sebészek betegei inkább érzik azt, hogy a szülés illetve a műtét sikere erősen függ attól, hogy mennyire lelkiismeretesen, mekkora erőfeszítést téve foglalkozik velük az orvos. Másképpen: ezeknél a szakmáknál érzik leginkább a betegek, hogy ki vannak szolgáltatva az orvos figyelmének, jóindulatának. Azt igyekeznek a hálapénzzel megvásárolni.
Szemben azokkal, akik általában beszélnek a magyar egészségügy „összeomlásáról”, gyenge teljesítményéről, én azt hallom okos egészségügyi szakértőktől, hogy nem ez a helyzet,

a magyar rendelőkben, kórházakban sokszor kapnak a betegek kitűnő ellátást. Csak éppen a magyar egészségügyi ellátás kiszámíthatatlan: sokszor jó minőségű, de az esetek egy részében baj van vele.

A kiszámíthatatlanság pedig éppen azt jelenti, hogy nem lehet tudni, mikor jó a minőség és mikor nem. A beteg pedig időnként a gyógyítás, a kezelés közben is érzékeli, ha baj van, amikor nincs kötszer vagy nem jön időben a nővér, de az igazi minőségi problémák – például a fertőzések – csak utólag derülnek ki. Ha pedig az ilyesmit akarja elkerülni a beteg, megpróbálja megvásárolni az orvos és a nővérek fokozott figyelmét, lelkiismeretességét.
Ezt teszik azok is, akik a jobb minőséget, a megbízhatóbb kezelést az állami helyett a magánegészségügyben remélik megtalálni.

Ebből pedig az következik, hogy a hálapénz kiküszöböléséhez nem az orvosi bérek általános emelésére van szükség (a nővérekére bizonyára igen), hanem az egész közfinanszírozott egészségügyi rendszer teljesítményének megbízhatóságát kell javítani.

A mai módon szervezett és működtetett állami egészségügyben erre nincs esély. Ez persze sokkal bonyolultabb feladat, mint a bérek emelése. Utoljára Molnár Lajos próbálkozott vele. Bele is írta egyik törvényébe a paraszolvencia tilalmát.

Újabb összeszerelő-munkahelyeket vásároltunk

Megint német szalagsor-termelő üzemekért fizet rengeteget a kormány. Egyikkel tovább nő a járműgyártás veszélyesen nyomasztó súlya. Mellesleg Szijjártó Péter „megfelelő” szavazásra intett.

Újabb sok millió forintot fizet munkahelyenként a kormány azért, hogy multi (német) cégek idehozzák alacsony hozzáadott értékű – szalagsoros – termelésüket, illetve bővítsék ezt. A tömegközlekedési eszközöket gyártó Hübner-H Gumi- és Műanyagipari Kft. 844 milliót, fejenként „csak” 6,8 millió forintot kap azért, hogy 125 fővel bővítse nyíregyházi termelését. A Krones AG viszont 5,5 milliárdot kasszíroz, hogy italtöltő és csomagolástechnikai berendezéseket gyártsanak 500 emberrel. Az üzem megtelepedése alkalmazottanként már 11 millióban van.

Ennyiért tényleg megéri nekik

Vagyis mindkét társaság több évi teljes bérköltségét a magyar adófizetők állják. Ahogyan azt növekvő számban és összegekkel teszi a kormány. Ralf Goldbrunner, a Krones AG igazgatósági tagja nem véletlenül hangsúlyozta, hogy debreceni gyáruk üzembeállásával növekszik a Krones versenyképessége, nő a nyeresége és erősödik piaci pozíciója. Ráadásul a magyar számla értéke ennél minden bizonnyal nagyobb, mert a Krones az első cég, amely gyárat épített a repülőtér mellett ipari övezetben, amelynek kialakítására tetemes közpénz ment el: a város több, mint nyolcmilliárd forintot költ a Déli Ipari Park kivitelezési munkáira.

Szavak és valóság

Az egymást követő üzemátadások sorában a Kronesnél Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt, hogy az elmúlt években Magyarország sikeresen átállt a termelésorientált gazdaságról a technológiaorientált gazdaságra. Az igazság azonban az, hogy a Hübner-H csuklós buszokhoz és sínes járművekhez gyárt átjáró- és csuklórendszerek mellett speciális gumiipari termékeket, ablakok és ajtók tömítésére szolgáló gumiprofilokat és gumikereteket, a Krones pedig ásványvizes palackokat.

Egyik se a negyedik ipari forradalom kihívására adott válasz.

Abban viszont feltétlenül igaza van Szijjártónak, hogy a magyar gazdaság gerincoszlopa az autóipar, ennek fejlődéséhez elengedhetetlen a beszállítói ipar folyamatos fejlesztése. Kérdés azonban, hogy helyes-e tovább növelni a járműgyártás részarányát, amely már most is 30 százalékot tesz ki a teljes feldolgozóiparon belül, és a bruttó hazai termék 5 százalékát állítja elő. Mostanában egyre több kétely fogalmazódik meg az ágazat közeli jövőjével kapcsolatban.

Üzenet októberre

Az ünnepélyes pillanatokban azért Szijjártó szükségesnek találta megjegyezni, hogy az eddigi beruházások után a kormány készen áll arra, hogy folytatódjanak a fejlesztések, ha a nyíregyháziak Kovács Ferenc polgármestert tüntetik ki bizalmukkal októberben.

Újra nyílik a bérolló az állami cégek kárára

Idén megállhat a bérek valamelyesti felzárkózása az állami cégeknél a magánszektorhoz. A súlyos működési zavarok annak ellenére tapasztalhatók az állami körben működő cégeknél, hogy korábban százalékosan komoly béremelések voltak.

Az ország legnagyobb foglalkoztatója az állam, amely inkább csak szavakban emeli a fizetéseket nagy mértékben; az oktatásból és az egészségügyből érkező segélykiáltások mindennaposak. A költségvetés azonban egy másik körben, az állami vállalatoknál is nagy számú alkalmazott foglalkoztatója. A Policy Agenda (PA) csak a legnagyobb vállalatok mintegy 125 ezer dolgozójánál nézte meg az elmúlt kilenc évi béremeléseket.

Az állam kettős szerepben

A PA mindjárt meg is jegyzi, hogy az éves bértárgyalásoknak van egy különös elemük, ez pedig a kormány szerepe. A kormány egyszerre szabályozó és munkaadó. A vizsgálatba bevont cégekben 125 ezer fő dolgozott éves átlagban. A két legnagyobb foglalkoztató a MÁV-csoport (körülbelül 37 ezer dolgozó), és a Magyar Posta (30 ezer). Ezen kívül egységes tömbben vizsgálták a regionális vízi-közmű társaságokat (6 ezer dolgozó), a Volán-társaságokat (18 ezer), erdészeteket (8 ezer) és az egyéb kiemelt társaságokat (26 ezer) – ide tartoznak például a Magyar Villamos Művek, a Szerencsejáték Zrt, és a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek.

Leállna a felzárkózással

Az állam ebben a körben 2010 óta összesen 61 százalékkal emelte meg a béreket. Ez 4 százalékponttal kevesebb, mint a versenyszférában lezajlott emelések. Vagyis, vonható le a következtetés, még a részleteket elfedő átlagadatok tanúsága szerint is a jelentős béremelkedés ellenére az elmúlt években is nőtt némileg a különbség a versenyszféra és az állam között.

Külön megvizsgálták a minimálbér emelését követő változásokat is. 2017-ben és 2018-ban jelentősebb minimálbér-emelésre került sor (24 százalék a két évre nézve, kumulált hatását tekintve). Ezt meghaladta az általános béremelés mértéke, amelynek nyilvánvaló mozgatórugója az egyre nagyobb munkaerőhiány volt. A versenyszférában a 2016 és 2018 közötti béremelkedés 23 százalék volt (a minimálbérével szinte teljesen megegyező), azaz

az állam megpróbálta bérversennyel megállítani a munkaerő elvándorlását.

Az idei béradatokból az látszik, hogy a versenyszférában magasabb a bruttó keresetek növekedése, mint a minimálbér-emelés mértéke. Annak ellenére is állítható ez, hogy az idei béradatok az állami cégeknél egyelőre nem ismertek, csak abból lehet kiindulni, milyen megállapodásokat kötöttek a szakszervezetekkel.

A MÁV esetében a hároméves megállapodás alapján idén 5 százalékos béremelésre került sor. Ez jelentősen alatta van a nemzetgazdasági átlag kétszámjegyű indexének. A Magyar Postánál a szakszervezetek a korábbi megállapodást újra tárgyalták, és 8-9 százalékos béremeléssel lehet számolni azon a területen.

Voltak ugyan arra próbálkozások, hogy a közszolgáltatások területén az idei átlagos 5-6 százalékos béremeléseket magasabbra tornásszák fel a szakszervezetek, de az állam eddig elzárkózott ettől.

Ha így marad a helyzet, akkor

ismét elkezd távolodni egymástól az állami cégek bérszínvonala és a versenyszféra több része.

Ez pedig növelni fogja a belső elvándorlást, a munkaerőhiányt, és a szolgáltatási színvonal romlását.

Hozzá kell tenni, hogy a fenti értékek százalékokat mutatnak,

a nominális bérek mára teljes alkalmazotti csoportokban súlyosan elszakadtak a versenyszféráétól.

Erről tanúskodnak például a tanárok körében indított demonstratív „fizetésfelmutatás” adatai.

Ezek láttán nem meglepő, hogy a legnagyobb szakszervezeti szövetség

szeretné elérni a tavalyi két éves bérmegállapodás újratárgyalását.

A Népszava írt arról, hogy

a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, Kordás László kezdeményezte a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) összehívását a Pénzügyminisztériumnál.

A tavaly év végén elfogadott bérmegállapodás az idei és a jövő évre vonatkozóan is 8-8 százalék minimálbér- és garantált bérminimum-emelést rögzített, és szintén 8 százalékban határozták meg az általános béremelésre vonatkozó ajánlást is. Ennek megfelelően a minimálbér jelenleg bruttó 149 ezer, a garantált bérminimum pedig bruttó 195 ezer forint. Jövőre előbbi bruttó 161 ezer, utóbbi 210 600 forintra nő. Kordás László szerint azonban a gazdaság eddigi teljesítményére vonatkozó elemzések azt mutatják, hogy jóval nagyobb, 10 százalék feletti béremelésre is lehetőség lett volna már idén is.

Ezért jövőre kétszámjegyű emelést szeretnének.

Ennek sikere erősen kétséges. A kormány ugyanis árgus szemmel figyeli a költségvetés helyzetét, és ennek hiányát javarészt a szociális területekből kivont (a GDP-hez viszonyítva csökkentett arányú) kiadásokkal tudták mérsékelni. Általános nagy arányú béremelés az egész költségvetési szektorra kihatóan építene be olyan automatizmust, amelyet a kormány láthatóan szeretne elkerülni.

Ismét negatív rekord a forinttól – FRISS Matolcsy lökdösi fölfelé?

Az elmúlt percekben 334 fölé gyengült a forint az euróval szemben, ami új negatív csúcs az árfolyamban. Bő egy hét alatt ez a negyedik gyengülési hullám.

Alig több, mint egy hét alatt egymást érik a forint csúcsdöntései. Ma először késő délelőtt 333,52 lett egy euró, ami kis mértékben haladta túl az eddigi 333,45-ös értéket. Ahogyan arról öt napja írtunk, kezdetben a külföldi hatások domináltak a forint értékvesztésében, de aztán megjelent hazai ok is: a jelek szerint a befektetők nem díjazták a Matolcsy-Varga-pengeváltást a gazdaságpolitikai meghatározásának posztjáért.

Most ismét a külvilág játssza a főszerepet. A hétvégi szaúd-arábiai olajlétesítmények elleni dróntámadások már amerikai-iráni feszültségnövekedésbe mennek át. Az olaj drágulása, s ennek világpiaci hatása a forinthoz hasonló valutákat erősen sújthatja.

FRISSÍTVE: Már 334,3 közelében járt az eurókurzus kora délután. Ebben szerepe lehet annak, hogy Matolcsy György MNB-elnök rövid szösszenetet tett közzé „házi újságában”, az MNB által szponzorált Növekedés.hu-n angol nyelven, Miért maradnak alacsonyan a kamatok? címmel. Ebben a Bloomberg amerikai gazdasági hírügynökség egy nyári cikkét idézi, miszerint „az alacsony kamatok valóban mindent megváltoztattak az elmúlt évtizedben”. Hozzátéve, hogy és ezek velünk is maradnak hosszú időn át.

Majd arról értekezik, hogy a korábbi „normális” kamatok és hozamok nem fognak visszatérni, a mostani helyzet nem abnormális. Szerinte a Fed (az amerikai központi bank) rákényszerült U-alakban megfordulni (vagyis ismét lazítani a kamaton), az Európai Központi Bank pedig még mélyebbre ment a negatív tartományba. Miért? – teszi fel a kérdést Matolcsy. Szerinte ennek két oka van.

Sokkal több pénz van a világban a szükségesnél, az infláció pedig a fejlett világban ennek ellenére a nulla szint alatt van. Emiatt az alacsony, néha negatív piaci hozamok még mindig pozitív reálhozamot kínálnak.

Ebből levonható az a következtetés, hogy az MNB is hosszú időn át az alacsony, esetleg a mainál is mélyebb kamatra készül. A szokatlan üzengetés tovább lökhetett a forinton.

Új iskola Kiskunfélegyházán

0

Új iskola épült mintegy hétszázmillió forintból Kiskunfélegyházán a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek fenntartásában működő Constantinum Intézmény Móra Ferenc Katolikus Általános Iskola alsó tagozatos diákjai részére – tájékoztatta az intézmény vezetője az MTI-t.

Mindák József közölte: az új iskola építése már időszerű volt, hiszen a Constantinum Intézménybe – az óvodáskorúaktól a középiskolásokig – csaknem 760 gyermek jár. A folyamatosan emelkedő létszám miatt már az előző tanévben tanteremhiánnyal küzdöttek, amit átmenetileg megoldottak, de hosszú távon nem volt tartható a helyzet.

Továbbá a gyermekek korosztályi összetétele szempontjából is szerencsésebbnek tartották, ha

 az alsó tagozatosok külön épületben tanulhatnak és saját udvaron játszhatnak

– tette hozzá.

Hangsúlyozta: az intézmény – uszodát is magába foglaló – sportcentrumával szemben nagyjából egy év alatt felépült, nyolc tantermes iskolában a legmodernebb technikai eszközök, köztük digitális táblák segítik a tanítást. A háromszintes épületben a tantermeken, foglalkoztató csoportszobákon, tanári szobán kívül tornatermet és étkezőt, a több mint hétszáz négyzetméteres udvaron pedig modern, gumiborítású sportpályát és árnyékoló napvitorlával ellátott játszóteret alakítottak ki.

A korszerű iskolában a legmodernebb fűtésrendszert építették ki, amely a nyári melegben hűtésre is képes, az épület energiaellátását pedig részben napelemek biztosítják.

Mindák József elmondta: az új iskola helyén eredetileg egy huszadik század elején épült, jellegzetes téglahomlokzata miatt védetté nyilvánított polgári lakóház állt. Az építkezés során ezért különös figyelmet fordítottak arra, hogy a homlokzat eredeti állapotában megmaradjon.

A kiskunfélegyházi iskolát Schuhster Constantin váci püspök emlékére nevezték el Constantinumnak. A leánynevelés és -oktatás elkötelezett híve ugyanis adománnyal segítette az intézmény felépülését. Az 1908-ban megnyitott iskolában a püspök hívására érkező Kalocsai Iskolanővérek kezdték meg a tanítást.

Még kevesebb pénz jöhet az EU-ból

Mintegy tíz százalékos kurtítást akarnak a németek a 2021 utáni EU-kasszában. Ez az amúgy is komolyan zuhanó magyar kifizetést tovább mérsékelné. Ráadásul a jogállamisági feltételhez kötés ezt is megvághatná.

Német javaslat szerint szűkülne az EU költségvetése, mintegy 10 százalékkal a 2021-ben kezdődő hét éves ciklusban – írja a Portfólió a Politico infomációját idézve. Ez igen komoly érvágást eredményezne például Magyarországnak, amely a korábbi átalakítások miatt amúgy is a felzárkóztató támogatások

nagyjából negyedének elvesztésével nézne szembe,

az agrárköltségvetésben is hasonló megszorítás lenne az Európai Bizottság korábbi javaslata értelmében. Ez az árfolyam függvényében 9200 milliárd forintnyi támogatásban óriási rést ütne.

Ezt egészítené ki a hazai források arányának duplájára emelése, amivel ugyan a gazdasági növekedés csökkenése mérséklődne, de összességében durván megemelkednek a hazai költségvetés terhe. Az egyenleg itt még vészt jóslóbban, nagyjából egyharmadnyival romlana. Ezzel a GDP-arányosan

átlagosan évi 4 százalékos támogatás 2,6 százalékra csökkenne.

Ez volt tehát a bizottság korábbi indítványa, amely a déli tagállamoknak adna több pénzt, a keleti végeken pedig csökkentené a kifizetést. Ráadásul új elemként több pénzt szánnának például a klímaváltozás hatásainak csökkentésére.

A mostani német javaslat ezt szűkítené tovább.

A veszteség mértéke pedig még nehezebben kalkulálható, ha véglegessé válik az a törekvés, hogy a támogatások teljesítését a jogállamisági feltételekkel kössék össze. Márpedig ezt az álláspontot foglalja el a jelenlegi finn elnökség, amely nemrégiben az Európai Parlamentben tett bemutatkozó tájékoztatójában hitet tett emellett.

Ebben az esetben súlyosan rontja a magyar (elutasító) álláspont érvényesítését az, hogy jelenleg is zajlik az országgal szembeni 7-es cikkelyes eljárás. Ezt a finnek szeretnék felgyorsítva végig vinni, s ennek keretében ma tartják az Általános Ügyek Bizottságában az első (zárt) meghallgatást.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!