Hasznos

Szlovéniát is bevette Csányi

Szlovénia negyedik bankját vette meg az OTP. Ezzel 12 országban lesz jelen a bankcsoport. Akár Szlovéniában, akár a térségben, de Ázsiában is vizsgálódik további vásárlásokért – mondta Csányi Sándor.

Lezárta a tavaly bejelentett felvásárlást az OTP Csoport, amellyel megveszi Szlovénia negyedik legnagyobb pénzintézetét, az SKB Bankot (egész pontosan 99,73 százalékát), valamint a hozzá tartozó SKB Leasing és SKB Leasing Select 100 százalékát. A pénzintézetnek 244 ezer ügyfele, 54 bankfiókja és 83 ATM-je van. Alkalmazottainak száma 900.

A felek nem árulnak el semmit a vételárról. Tekintettel arra, hogy egy teljes pénzügyi csoportot vett meg az OTP, szlovén sajtóforrások átszámítva

bőven százmilliárd forintnak megfelelő vételárat valószínűsítenek.

Az SKB az OTP első szlovéniai befektetése, de organikus növekedést és akár további felvásárlásokat is terveznek – hangsúlyozta a bejelentéskor Ljubljanában Csányi Sándor elnök-vezérigazgató. Jelenleg (mérlegfőösszege alapján) a negyedik legnagyobb szlovén pénzintézet részesedése mintegy 8 százalék. Csányi elmondása szerint hosszú távon 25-30 százalékos piaci részesedést szeretnének, amit további felvásárlásokkal érhetnek el. Az OTP emellett érdeklődik az ázsiai piac iránt is.

Anita Stojcevska, az SKB Bank vezérigazgatója elmondta: tavaly az első kilenc hónapban 30 százalékkal több, 45,7 millió euró nettó profitot értek el az előző év azonos időszakához képest, ezt kiemelkedően jó eredménynek nevezte. A bankfiókok számát nem tervezik növelni, inkább a digitális csatornákon erősítenek.

Az SKB Bank vezetése helyi marad, arculata azonban azonnal megváltozott: átvette az OTP zöld színű logóját és színvilágát. Erre azért is szükség volt, mert az SKB eddig a francia Societé Generale csoporthoz tartozott, amely azonban az elmúlt években kivonult a térségből. Az OTP a mostanival együtt a hatodik egységet vette át a franciáktól a dél-európai régióban.

Ezzel az OTP 12 országra terjesztette ki jelenlétét. Igaz, ez eggyel csökkenni fog, ha lesz vevője a szlovák egységnek, amelyet el kíván adni az OTP.

Éljen az adócsökkentés? – 2019. június

Kivételes eljárásban tárgyalta az Országgyűlés a „szociális hozzájárulási adó” két százalékos csökkentését. A pénzügyminiszter előterjesztését egy kivétellel minden ellenzéki felszólaló támogatta. Igaz, előadták sokféle kifogásukat, de ugyanakkor frakcióik tagjai igennel szavaztak.

Én nem tettem volna. Először is azért nem, mert hogyan lehet egy adómódosítást, amelyet régóta tudni lehetett, kivételes eljárásban tárgyalni. A kivételes eljárás arra való, hogy váratlanul előállt helyzetben az Országgyűlés gyorsabban dönthessen. Volt itt váratlanul előállt helyzet? Dehogy volt, a törvényjavaslat egy régen történt,több évre szóló elhatározás érvényesítése. Minden további nélkül benyújthatták volna a törvényjavaslatot hónapokkal ezelőtt, és akkor rendes eljárásban is időben megszülethetett volna a törvény, amit a kormánytöbbség meg akart alkotni. Már csak azért sem helyes erre igennel szavazni, mert azzal a parlamentarizmus ilyen megcsúfolását is tudomásul veszik.

Másodszor azért nem, mert a társadalombiztosítási járuléknak szociális hozzájárulási adóvá történő átalakítása annak velejárója, hogy az Orbán-rendszer felszámolta Magyarországon a társadalombiztosítást. Amikor a 2018-as választás előtt az ellenzéki pártok megállapodtak egyfajta egészségpolitikai minimumban, ennek talán legfontosabb pontja az egészségügy társadalombiztosítási alapra való visszahelyezése volt. Ha ezt komolyan veszik, akkor nem mondhatnak igent olyan előterjesztésre, amely az orbáni társadalompolitikával, a társadalombiztosítás megszüntetésével van összhangban. Az orbáni logika szerint a kormány mindenkori akaratától, és nem a munkavállalók és munkáltatók befizetésével függ össze, hogy mennyi jut egészségügyre és nyugdíjra. Ezt a logikát hagyják jóvá igenlő szavazatukkal az ellenzéki pártok.

Ha ugyanis a társadalombiztosítási járulékból finanszírozzák az egészségügyet és a nyugdíjakat, akkor a járulékot nem lehet tetszőlegesen csökkenteni, figyelmen kívül hagyva a két biztosítási ág finanszírozási szükségletét.

Most ugyanis ez történik, és erre mondanak többségükben igent az ellenzéki pártok.

Ez az az eset, amikor az ellenzéki képviselőknek, akik a vállalatok terheinek csökkentését helyeslik, tartózkodniuk kellett volna a szavazástól.

A kivétellel, a Párbeszéd álláspontjával, melyet Tordai Bence fejtett ki, s amelyből szerintem nem tartózkodás, hanem nemleges szavazat következett volna, sem tudok sajnos egyetérteni. Ők rendes szocialistaként nem hívei az adók csökkentésének, szerintük az államnak különféle célokra sokat kell költenie és sok adót is kell beszednie, mint Észak-Európa szociális államaiban. Nekem is rokonszenvesek Észak-Európa szociális államai, de az észak-európai modell nem ültethető át az egészen más történelmi utat bejárt kelet-közép-európai országokra, kiváltképp Magyarországra.

Ezen túlmenően Tordai Bence felszólalásának vezérmotívuma – mellesleg sajnos a DK részéről felszólaló Arató Gergely felszólalásához hasonlóan – a nagyvállalat- illetve multiellenesség volt.

Ők ugyanúgy ellenségesen beszélnek a nagyvállalatok, a multik profitjáról, mint egykor a vulgármarxista brosúrák szerzői. Azok a vulgármarxista brosúrák azt próbálták elhitetni az olvasókkal, hogy a profit a szivarozó, pocakos tőkés luxuséletmódjának forrása. A politikai gazdaságtan komoly művelői tudják, hogy a profit Marxnál is elsősorban a gazdaság rohamos fejlődését szolgáló beruházások, valamint a foglalkoztatás bővítésének forrása, és ehhez képest a tőkés magánfogyasztása elhanyagolható nagyság. Aki a profitot utálja, az a fejlődést utálja.

Én tudom, hogy a szociális hozzájárulási adó csökkentése népszerű az üzleti életben. Csakhogy ellenzéki pártoknak nem kell mindenre igennel szavazni, ami népszerű. Erre sem kellett volna.

Autóeladás a válság előtti szinten

A válság előtti értéket most érte utol az új autók eladása. A többi adattal együtt arra lehet következtetni, hogy az elmúlt évek növekedése nem volt olyan mélyre ható, mint azt a hivatalos közlések mutatják. A többségnek az agg használtak jutnak.

Tavaly 15,6 százalékkal bővült az új autók eladása: 136 601-ről 157 906 ezerre nőtt egy év alatt a forgalomba álló új személygépjárművek száma – közölte csütörtökön a Datahouse. (A KSH statisztikája ennél nagyobb 2018-as számot mutat, 141 ezres értékesítést.) A cég Carinfo adatai alapján 2017-hez képest még nagyobb, 35,8 százalék a különbség.

Az év végén különösen sok, 16 139 új autó állt forgalomba, vagyis 66,6 százalékkal több,

mint 2018 decemberében, de 2017 utolsó hónapjához képest is 48,9 százalék a bővülés. Ilyen mértéket 2019 egyik hónapjában sem ért el a növekedés. Éves alapon visszaesést csak júniusban mértek, 4,4 százalékot. Az év vége hozta a legjelentősebb növekedést a negyedéves összevetések alapján is. 2019 utolsó három hónapjában 42 802 új személygépjármű állt forgalomba, meghaladva nemcsak az előző két év azonos időszakát, hanem a tavalyi előző negyedéveket.

Szép, szép, de nem annyira

Eszerint tehát töretlen a növekedés ebben az ágazatban is. Csakúgy, mint a gazdaság egészében, amelyben a beruházások (nagy részben uniós forrásból) és a belső fogyasztás tolja előre a gazdaságot.

Ha megnézzük a számokat, azt látjuk, hogy a tavalyi várhatóan 158 ezres újautó-értékesítés valóban imponáló.

A 2010-es 46 ezerről folyamatos a felfelé ívelés.

Az évtizede kevesebb, mint 50 ezer új személykocsi a válság okozta sokk mélypontján mért adat. Két évvel korábban, 2008-ban még 155 ezer új négykerekűt vettek meg. Vagyis

tavaly sikerült utolérni (kissé meghaladni) a krízis előszelét már bőven érző autópiaci teljesítményt.

És még ez is alatta marad a 2002-es 160 ezres számnak – nem beszélve a 2005-ös csúcsévről, amikor 204 ezren tetőzött az értékesítés. Már ezek is azt sejttetik, hogy koránt sem olyan mélyre ható a lakosság jövedelmének javulása, ahogyan az a kormányzati közlésekből látszik (a személykocsik egy részét természetesen cégek és egyéb intézmények, például az államiak veszik meg).

Eközben a kohószökevények

Ha ezek mellé rakjuk a használtan először forgalomba helyezettek adatait, még árnyaltabb a kép. Évtizedek óta sokkal több volt az új kocsik eladása a használtaknál, még a válság időszakában is. A KSH számaiból kitűnik, hogy rendre harmad-negyedannyi levetett kocsit hoztak be az országba, mint amennyi újat vettek meg. A már idézett 2008-as 155 ezres újértékesítéskor alig 21 ezer használt került forgalomba. Érdekes módon

a fordulat akkor következett be, amikor a gazdaság elindult erőteljesen fölfelé,

2013-ban 60 ezer új mellett már 66 ezer használt kelt el.

És az olló egyre csak nyílt, 2018-ban 141 ezer új mellé 153 csotrogányt vettek a magyarok. Nem véletlen a minősítés, ugyanis

mindeközben drámaian (ismét) emelkedett a hazai járműpark átlagéletkora.

A 2000-es évek folyamatos javulásának köszönhetően (amikor évente 50-80 ezer használtat importáltak) 10 év felé közeledett az érték a rendszerváltás utáni 16-ról (amikor még itt volt a tengernyi szocialista járgány). Ezután aztán visszafordult a tendencia, és 2017-2018-ban ismét 14 évnél idősebb volt az átlagszám. Merthogy valósággal ömlött az országba az elsősorban németek által olcsón eladott 13-15 éves – besorolásuk szerint prémium kategóriájú – BMW, Audi, Mercedes. Amelyek állapotuk alapján bízvást nevezhetők kohószökevényeknek. Arról nem is beszélve, hogy ezek zöme dízel, amelyek ráadásul irgalmatlanul szennyezők ilyen korban és több százezer kilométerrel a motorjukban.

Tör fel a SUV, mint a talajvíz

Érdemes azt is megjegyezni, hogy az új kocsik értékesítésében megállíthatatlanul törnek fel a SUV-ok, más néven hobbiterepjárók, 2018-ban már

minden harmadik ebből a kategóriából került ki.

Ezek nem éppen a kis jövedelműek autói…

Visszanőtt a piac, de nem teljesen

Az is beszédes adat, hogy a 2000-es évek második felében – amikor tehát 170-190 ezer volt a jellemző újautó-eladás – 1100 márkakereskedés volt az országban az ágazatot képviselő Gémosz szerint. A válság idején ez 470-re (!) zuhant (a tulajdonosok száma ennél kisebb mértékben, vagyis felvásárlásokkal is kísérve jelentős koncentráció zajlott). A Carinfo friss kimutatása szerint mostanra csak 696-ra nőtt vissza. (Az utcasarki vagy foghíjtelken felvert ilyen-olyan kereskedések számáról semmilyen adat sincs.)

Elmondható tehát, hogy az új személyautók eladása is azt tükrözi, hogy az elmúlt évek – a kormányzat szerinti – „gazdasági csodája” sokkal kisebb arányban ért le az alsó és középső társadalmi csoportokba, mint fel a fölső két jövedelmi tizedbe. A szegényeknek maradt – sőt, egyre nagyobb arányban – a használt import tragacs.

Itt az új minimális bérek

Január elsejétől a minimálbér bruttó összege 161 000 forintra, a garantált bérminimum pedig 210 600 forintra emelkedik. A mérték mindkét esetben 8-8 százalék.

A bejelentésen Varga Mihály pénzügyminiszter közölte: a magyar gazdaság idén kimagasló mértékű növekedést produkált, a GDP várhatóan közel 5 százalékkal emelkedett 2019-ben: a Pénzügyminisztérium számításai szerint éves átlagban 4,9 százalékkal. Ezt a növekedést a kétszámjegyű béremelkedés is nagyban támogatja a fogyasztás erősödésén keresztül – tette hozzá a tárcavezető.

Varga elmondta, hogy a keresetek növekedésére érdemi hatással van a minimálbér és a garantált bérminimum emelése is. Ennek is köszönhetően az idei első háromnegyed-évi bérnövekedés 2017 és a tavalyi év után újra kétszámjegyű volt. Idén

az első háromnegyed-évben közel 11 százalékkal emelkedtek a bruttó bérek

– fűzte hozzá a miniszter. (Ez csak az öt főnél nagyobb cégek esetében igaz, ezek figyelembe vételével a számok becslések szerint 25-27 százalékkal alacsonyabbak lennének.)

A miniszter kifejtette: az idei bértárgyalások a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán folytatódhattak a kiváló makrogazdasági adatoknak köszönhetően, mely feltétele volt a tárgyalások újraindításának. A munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletek között az egyeztetések azonban nem vezettek eredményre. (A szakszervezetek kétszámjegyű növekedést akartak. Sőt, a legnagyobb, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, egyedüliként, már az idei 8 százalékot se írta alá egy éve.) A miniszter közölte: a kötelező legkisebb bérek a 2018. végén – a hatéves bérmegállapodás keretén belül – kötött két évre szóló egyezségnek megfelelően növekednek.

Varga Mihály jelezte: a kormány célja továbbra is az, hogy a jövőben tovább emelkedjenek a bérek Magyarországon. 2020-ban várakozásaik szerint 8-9 százalékot meghaladó átlagkereset-emelkedés várható Magyarországon.

Adóváltozások káoszban

Ember legyen a talpán, aki eligazodik a januárban és júliusban hatályba lépő adóváltozások dzsungelében. Jön a négygyerekes anyukák szja-mentessége, a nyugdíjasok adókönnyítése és a tb-szabályok átalakulása. A vállalkozásoknak is figyelniük kell.

Nem az adózás önkéntes követését segítő évként fog bekerülni a történelembe 2020. A kormánytöbbség több menetben nyúlt bele az adótörvényekbe, még azonos tárgykörbe tartozó szabályok is eltérő időpontban módosulnak: hol januártól, hol júliustól. Megpróbáltuk összeszedni legalább a legfontosabbakat.

Sokgyerekes anyák előnyben

A 2020-ban hatályba lépő adóváltozások leghangosabban beharangozott eleme a legalább négygyerekes anyák szja-mentessége januártól. Ez kiterjed a végkielégítésre (a törvényben meghatározott mértéket meghaladó részét kivéve), az egyéni vállalkozásból származó jövedelem esetén a vállalkozói kivétre, a mezőgazdasági őstermelésből, az európai parlamenti és a helyi önkormányzati képviselői tevékenységből származó jövedelemre, a választott könyvvizsgálói tevékenységből és a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló más szerződés alapján végzett tevékenységből származó jövedelemre. A bérbeadásból származó vagy a külön adózó jövedelmekre nem alkalmazható a mentesség.

A jogosultak köre a négy vagy több gyermeket nevelő nőkre terjed ki, akik vér szerinti vagy örökbe fogadó szülőként nevelnek gyermeket (tehát a nevelőszülők nem esnek a kedvezményezetti körbe), és akik családi pótlékra jogosultak vagy legalább 12 évig jogosultak voltak.

A tb-t is átszabják

A (már nem létező, mert adózásra átalakított) társadalombiztosítást érinti, hogy

az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7500-ról 7710 forintra,

napi tétele 257 forintra emelkedik január 1-től. Ezt azok fizetik, akik munkaviszony vagy más jogosultság híján elveszítik a biztosítást. Ezzel kapcsolatban fogadott el a közelmúltban nagy vihart aratott módosítást a parlament kormánypárti többsége. Megmarad az az előírás, hogy három havi nemfizetés után megszűnik a tb-ellátás, ám júliustól nem lesz türelem. Az ellátást nyújtók (például háziorvos) számítógépe nem piros színnel fogja jelezni a rendezetlen jogviszonyt – ami után befizetéssel pótolható a hiány -, hanem barna színnel azt közli, hogy érvénytelenség áll fenn (mintha halott lenne); ekkor azonnali fizetéssel a piaci áron vásárolható meg az ellátás.

Ezt a kört érinti a júliusi változás, amellyel egységes 18,5 százalék tb-járulékban olvad össze a nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék. Ez csak adminisztrációs könnyítés a kifizetőknek, az viszont a nyugdíjasok sokaságának kínál kedvezményt, hogy szintén júliustól a munkaviszony mellett már

bármely forrásból származó jövedelem esetén is csak az szja-t kell befizetniük.

Az egységes tb-járulékkal párhuzamosan csökken a gyermekek után járó családi kedvezmény. Most a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékból nem lehet levonni a kedvezményt, de július 1-je után már a teljes, 18,5 százalékos mértékű tb-járulék terhére érvényesíthető lesz a családi kedvezmény.

Eva, kata, kiva, online-számla

Az év elejétől megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó. Ezt már idén se lehetett választani, most végleg eltűnik. Helyette lehetséges a kisvállalati adó (kiva), amely 13-ról 12 százalékra csökken, és a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata). Utóbbi havi 50 ezres tétele egy ideje már sok cég kedvenc adókikerülési formája („számlaképes” munkatársak) az alkalmazotti státusz helyett. Ebben a körben a NAV ellenőrzéseket ígér, bár nem kell feltalálnia a spanyolviaszt: az adóhivatal 2006-ban már tételesen ismertette azokat a körülményeket, amelyek esetén a vállalkozói szerződés semmis, azt bújtatott munkaviszonynak kell tekinteni.

A vállalkozásokat érinti – nem kis mértékben, főleg a kis cégeket -, hogy

lényegében minden számláról online-adatot kell szolgáltatni.

A NAV most csak a 100 ezer forint áfaösszeget elérő számlák adatait látja, jövő júliustól viszont már lényegében minden vállalkozói számlát (2021. január 1-től pedig a magánszemélyek részére kiállítottakat is).

Csökken a számlakibocsátásra rendelkezésre álló határidő 15 napról 8 napra. És bővül a bizonylatra kötelezettek köre is júliustól: az áfamentes egyéb oktatási szolgáltatások, humán-egészségügyi szolgáltatások, fogászati ellátások, valamint ingatlanértékesítések is bekerülnek ebbe a körbe. Mindezért cserébe a kormány azt ígéri, hogy a NAV már 2021 tavaszától elkészíti a vállalkozások áfabevallási tervezetét.

A cégek, különösen a nagyobbak számára figyelemmel kísérendő változás például a külföldre történő tőkekivonás adóztatásának megváltozása a tao-n belül. Az áfatörvény pedig meghatározott körben lehetővé teszi az adóalap csökkentését behajthatatlan követelés jogcímén.

Szétszórtak egy csomó pénzt

A szokásos év végi pénzosztásban csaknem 36 milliárdot oszt szét a kormány. Jut a fegyveres szervezetek tagjainak fejenként félmillió, egyházaknak sokmilliárd, sportszervezeteknek és olimpikonoknak. Egészségügy és oktatás nincs a listán.

Ahogy az várható volt, az idei költségvetésben (alultervezett) többletbevételek terhére egy csomó pénzt szór szét a kormány. A Magyar Közlönyben megjelent határozatban a fegyveres testületekben szolgálatot teljesítők juttatásaként fejenként bruttó 500 ezer forintot adnak, összesen 48 926 412 500 forint átcsoportosításával. Rendőrök, idegenrendészeti alkalmazottak, katasztrófavédelmisek, bv-sek, honvédek, adónyomozók, titkosszolgálatiak, de még a parlamenti őrség tagjai is kapnak a pénzből.

Egy másik határozatcsomagban aztán dől a pénz. Az első kötegben nincs is főösszeg a 28 jogcímhez. Többségben vannak a sportcélú rendkívüli kiadások. Megszórják az úszószövetséget. A tokiói olimpiai felkészülésre 20 milliót, ugyanennyit a 2027-es (!) vízivébére felkészülésre kapnak.

Ezen túlmenően azonban személyre szóló támogatást kapnak úszók felkészülésre, vélhetően ugyancsak a tokiói olimpiára:

  • Hosszú Katinka 48 milliót,
  • Milák Kristóf 36 milliót,
  • Rasovszky Kristóf 26 milliót
  • Kapás Boglárka 20 milliót.

Az nem derül ki, mi a nagy különbségek oka. Az pedig egyáltalán nem olvasható a kormányhatározatban,

mi szükség van a szokatlan, dedikált különpénzre.

Az úszószövetség kap még 68 milliót egyéb célokra.

Nem marad ki egyház se az osztogatásból e sorokon se. A Budapest-Rákoscsabai Református Egyházközség a rákoskerti Mennybemenetel Makovecz-templom megvalósítására kap egymilliárdot.

Sport minden mennyiségben

Aztán jönnek a különféle sportegyesületek.

  • A Penyige Sportegyesület futballpálya felújításra 85 milliót, öltözőépületre 45 milliót, a Gyöngyöshermán-Szentkirály SE további működése érdekében (a pálya talajának felújítása, automata öntözőrendszer, villany- és vízvezetékek cseréje, kispadok cseréje, elektromos kazán beszerelése, a meglévő zuhanyzók és mosdók számának növelése) céljára 45 milliót.
  • A szintén méltán híres Aranyszarvas Sportegyesület a Tápiószentmártonon létesítendő labdarúgó utánpótlás központ II. ütemének megvalósítása (régi öltözőépület bontása és területrendezés, nagy méretű élőfüves pálya, új öltözőépület befejezése, kis méretű műfüves pálya, strandfoci pálya, parkoló kialakítása, 300 fős lelátó, 100–150 fős vendéglelátó) megépítésére 300 milliót kasszírozhat.
  • Tarpa Nagyközség Önkormányzata nagy méretű füves pálya építése, fűtetlen, műfüves előcsarnok fejlesztése céljára 395 milliót fordíthat közpénzből. A Piliscsabai Atlétikai és Futball Club Sportegyesület a mindennapi testnevelés és sportolás céljából megfelelő központ megvalósítására 120 millióra jogosult. A Csengeri Futball Club tervezett sport-beruházás megvalósítása (nagy méretű műfüves pálya létesítése) 600 milliót ér a kormány szerint.

Azért

a Magyar-Turán Alapítványnak is leesik – jövő évi működésének biztosítására – 400 millió.

Pontosan 4 525 336 490 forintot tisztán egyházi célú beruházások megvalósítására ítélt oda a kormány. Ennek két legnagyobb tétele a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthona, Általános Iskolája és Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Iskolája infrastrukturális fejlesztése 1,142 milliárdért, valamint a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház fejlesztési és működési támogatása 1,725 milliárdért.

Foci a határon túl is

A határon túli szervezetek támogatását végző Bethlen Gábor Alap 14,123 413 milliárd forint összegben nyújthat támogatást egyházaknak és főleg külföldi futballegyesületeknek:

  • a SEPSI OSK S.A. (Sepsiszentgyörgy) 2,1 milliárd,
  • az Osijek FC (Mészáros Lőrinc csapata) Labdarúgó Akadémia rongyos egymilliárd,
  • Futball Club Lendva 1,3 milliárd,
  • KFC Komarno 2,26 milliárd,
  • a dunaszerdahelyi DAC Academy a.s. 600 millió,
  • „TSC” Labdarúgó Klub 2,51 milliárd,
  • Futball Club Csíkszereda Egyesület 2,785 milliárd,
  • Várda Sport Egyesület Kisvárda 1,185 milliárd.

Kap egy kalap pénzt, 12 milliárdot a Corvinus Egyetemet működtető Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány. Ezt a kormány hozta létre – lényegében magánegyetemmé téve a közgázt. Ennek anyagi hátteréül idén márciusban a Mol és a Richter Gedeon tőzsdei cégek nagyjából 25 százalékos állami kézben lévő állami pakettjéből rendelt 10-10 százalékot. A mostani juttatásból épületfelújítást végeznek el a XI. kerületben, vélhetően az egykori Államigazgatási Főiskoláét.

Az osztogatás fedezete egy másik kormányhatározatból derül ki. Ebben 35,8 milliárdot vettek el az uniós Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretéből. Várható, hogy a következő egy-két napban még újabb döntések látnak napvilágot a többletbevétel szétosztogatásáról.

Öntik a pénzt a jómódúakra

Nagy siker a kormány szerint a családvédelmi programban kiosztott közel félezer-milliárd forint. Csakhogy ennek nagy részét az amúgy is jómódúak veszik fel támogatott konstrukciókban. Vezet a babaváró kölcsön, amihez azonban szinte csak a legfelső jövedelműek férnek hozzá. Baba pedig nincs több.

Már közel 100 ezer család igényelte a júliusban indult úgynevezett családvédelmi akcióterv valamelyik támogatását – közölte büszkén pénteken az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Az intézkedések közül a babaváró kölcsön és a nagycsaládosok autóvásárlási programja a legnépszerűbb, de sokan élnek az otthonteremtést segítő kedvezményekkel is. Január 1-jén két új elemmel bővül az akcióterv: életbe lép a  nagyszülői GYED és a legalább négygyermekes édesanyák személyi jövedelemadó-mentessége. A kormány a családtámogatások további bővítését tervezi.

Július elsején kezdődött a családvédelmi akcióterv, amely rendkívül népszerű, már közel 100 ezer család igényelte valamelyik támogatást. A babaváró támogatásért mintegy 60 ezer házaspár folyamodott, közülük 46 ezren már szerződést is kötöttek. A

legtöbben a 10 millió forintos kölcsönt vették fel,

az összeget pedig jellemzően lakáscélokra fordítják.

A nagycsaládosok autóvásárlási támogatását mintegy 23 ezer nagycsaládos kérte,

új autójuk megvásárlását már közel 8 milliárd forinttal támogatta az állam.

Az akcióterv otthonteremtést segítő intézkedései is népszerűek, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) mellé már használt lakások után is felvehető kedvezményes kölcsön, a lakások jelzáloghiteléhez nyújtott támogatást, valamint a falusi csokot közel 15 ezer család igényelte július 1-je óta.

Mindent visz a babaváró

Sokat mondó, hogy az emberminisztérium csak a hétszemélyes autókhoz nyújtott támogatást forintosította; ez a nyolcmilliárd csak csepp a tengerben. A teljes, csaknem százezres megsegített családnak tehát fele a babaváró kölcsönt vette igénybe (nyilván lehetséges kisebb átfedés a különféle részek közt). Jellemző a babaváró elsöprő sikerére, hogy a hitelintézetek a harmadik negyedévben összesen közel 800 milliárd forint értékben nyújtottak háztartási hiteleket (éves alapon 41 százalékkal többet). A harmadik negyedéves kibocsátás legnagyobb részét (277 milliárdot) a babaváró hitelek tették ki – tudatta december elején az MNB.

A babaváróhoz nem adtak meg számot, bár némi matekozással kijön a hozzávetőlegesen pontos összeg.

Az eddigi adatok alapján 90 százalék feletti a maximális, 10 milliós kölcsönt felvevők aránya. Az MNB decemberi tájékoztatásából tudjuk, hogy addig a szegényebb rétegek alig jutottak hozzá ehhez: a legalsó jövedelmi ötödbe tartozók alig néhány százalékot tettek ki a babaváró-szerződésekből.

És nem állnak le vele

Vagyis mostanra 420-450 milliárd forint lehet ez a kiadás, ami egybevág az MNB október végéig összesített számával; akkor 352 milliárdnál állt a számláló (az első három hónapban 29 ezer szerződést kötöttek 277 milliárd értékben). Akkor a folyósítások alig 2 százaléka volt 5 millió forint alatti – ez azóta nyilván nem változott meg lényegesen.

Az MNB az év végig 400-450 milliárd forint értékű babaváró-hitelállományt becsült november végén, ami fedi a most kiszámolt állományt. A lehetőség lezárultáig, 2022 végéig

a babaváró kiadása elérheti az 1200-1400 milliárd forintot

az MNB becslése szerint.

A gazdagok bulija

Azt első pillanatban látni lehetett, hogy ez a kölcsön nem középréteg, pláne nem a szegényebbek részére készült. Az első hónapok eltelte aztán megerősítette ezt: a felvett kamattámogatott kölcsönök

több mint felét, 55 százalékát a legfelső két jövedelmi tizedbe tartozó családok igényelték,

két hónap alatt ez se változhatott érdemlegesen.

Vagyis miközben az égbe szökött lakásárak miatt a társadalom alsó felében lévők lényegében kiszorultak a támogatást igénybe vehetők köréből (a csok-ot már rég „megette” a drágulás), addig a felső egyhuszadhoz fékezetlenül ömlik a (köz-)pénz.

És a hónapról hónapra közölt népesedési statisztika mindeközben azt mutatja, hogy hiába a csok (amelynél szintén már 400 milliárd lehet a támogatási összeg) vagy a babaváró,

gyerekből valahogy nem akaródzik több születni.

A fogyás töretlen, az elhalálozások száma-aránya ingadozik, de az ország népessége töretlenül csökken. A házasságkötések rekordokat döntögetnek, ami mutatja a babaváró hitel hatását: ez ugyanis az egyik feltétel. De a kedvezmények akkorák, hogy

még gyerek nélkül is jobb megoldás, mint a „rendes” bankhitel.

Január 1-jétől két újabb támogatás lép életbe. A négygyermekes édesanyák személyi jövedelemadó-mentességének köszönhetően minden olyan anya, aki legalább négy gyermeket nevel, vagy korábban saját háztartásában felnevelt, élete végéig mentesül a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól. Szintén ekkortól vehető igénybe a nagyszülői GYED, amivel a még nem nyugdíjas nagyszülők is jogosulttá válhatnak gyermekgondozási díjra, ha vállalják, hogy részt vesznek unokájuk gondozásában, nevelésében, amíg a szülők dolgoznak. Egyszerre csak az egyik nagyszülő, de akár több unoka után is felveheti a juttatást. A nagyszülői GYED összege legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka, tehát 2020-ban 225 288 forint lehet.

Mészáros-Csányi: zárul az olló?

Mészáros Lőrinc vagyona „csak” 26 milliárddal gyarapodott tavaly óta, Csányi Sándoré viszont 50-nel a Forbes friss listáján. Az 50 leggazdagabb magyar összvagyona több, mint 4260 milliárd forint, az első 10-é ennek fele. Vajna Tímea landolt az első 50-ben.

A hatodik Forbes-lista élén nincs változás. A felcsúti zseni 407,7 milliárd forinttal a legvagyonosabb magyar, 26 milliárddal van többje tavaly óta. Csányi Sándor, az OTP-csoport vezetője, a kiterjedt élelmiszer-ipari Bonafarm-csoport tulajdonosa viszont 50 milliárddal gyarapodott, és jelenleg 368 milliárdja van. Ismét bronzérmes Gattyán György, a felnőtt-erotikus tartalmakat előállító Docler tulajdonosa 244,9 milliárddal.

Mészáros és Csányi idén is

dollárban egyaránt milliárdosnak számít.

A Forbes amerikai kiadója megerősítette a becslést, és belteszi őket a Világ milliárdosai című kiadványba.

A negyedik helyezett Szíjj László, a Fidesz-körüli oligarcha-csoport egyik kedvence, a Duna Aszfalt tulajdonosa

csaknem duplázott tavaly óta, és bekerült a 200 milliárdosok körébe.

Ennek fő forrása az MKB Bankban szerzett egyharmados részesedése (a csődbe ment NHB Bank-tulaj, Szemerey Tamástól), és az MKB tőzsdére vitelével történt értéknövekedés és a részesedés eladása.

A top 10-ben Szíjj vagyonának óriási ütemű növekedése mellett meglepetés volt még Jellinek Dániel, az ingatlanbizniszben utazó Indotek-csoport ügyvezető igazgatója és többségi tulajdonosa. Jellinek 107,5 milliárd forintos vagyonával a 10. helyet érte el a listán. Az 50-ik a Mol-vezér Hernádi Zsolt 30,4 milliárd vagyonnal.

Két nő található a top 50-ben. A 42. Schmidt Mária (aki ingatlanos céget örökölt sok évvel ezelőtt elhunyt férjétől) 35,5 milliárddal. Az egyik

új szereplő a listán Vajna Tímea, aki szintén örökléssel jutott 37 milliárdhoz,

amivel mindjárt a 40. helyen landolt. (Abban is első, hogy 40 éves életkor alatt került valaki erre a listára.)

Szintén új ember Vida József 35,9 milliárd vagyonnal. Ő is pár év alatt vált milliárdossá:

a kistulajdonosok alól törvényileg kiszervezett takarékszövetkezetekből összegyúrt Takarékbank

egyik tulajdonosa lett, majd megvette a TV2-t.

Idén fordult elő először az is, hogy

a listán első tíz mindegyikének vagyona meghaladta a százmilliárdot.

Az 50-es csoport összesen több, mint 4260 milliárd forintot tudhat magáénak, ami 15 százalékkal, 580 milliárd forinttal több, mint a tavalyi. Ezen belül az első tízé összesen közel 2200 milliárd forint, ami tehát több, mint a 11-50. helyezetté összesen.

Más örökösök is megtalálhatók az 50-ben. A közel két éve elhunyt Demján Sándor 206 milliárdos vagyonát viszik tovább, ami idén az 5. helyre jó.

Energiában is élre tör Mészáros

A veszteségessé vált Mátrai Erőművet eladja a Mészáros-birodalom, de az energetikában őt év múlva a három legnagyobb egyike lenne. Más érdekeltségeiket átalakítják, részben eladják.

A bő egy hónapja megkötött szándéknyilatkozatnak megfelelően a Mészáros Lőrinc birodalmának központi cége, az Opus Global bejelentette, hogy eladják az állami MVM-nek a Mátrai Erőmű Zrt. 72,66 százalékát. Ezzel a többi rész mellé állami kézbe kerül (vissza) az utóbbi időben veszteségessé vált – az ország második legnagyobb – erőműve. A 2017-es megvétel után mostanra kiderült, hogy mégse akkora buli az energiatermelő vállalat. Így a várhatóan 200-300 milliárdos felújítást már közpénzből fogja elvégezni az MVM. A vételár üzleti titok.

A tranzakció bejelentése után több interjú jelent meg Gál Miklóssal, az Opus vezérigazgatójával. Ezekből kiderül, hogy a Mészáros-birodalom nagy arányú átalakítást tervez befektetéseik körében. Ezen belül az energetikai ágban a legnagyobbat. Itt

az energiatermelés helyett a szolgáltatás és az energiakereskedelem a cél.

(Az energiatermelésben elsősorban a napenergia marad. Ennek megfelelően a Mátrai Erőműről leválasztották a meglévő naperőparkokat. Tehát az MVM-es csomag része a Geosol is, amely biomasszát állít elő az erőműnek.)

A hálózatüzemeltetésre akarnak koncentrálni itthon, de a térségben mindenütt.

Gáz- és villamosenergia-szolgáltató társaságokat vennének akár külföldön is.

Az erőműért kapott pénzt erre költenék. Itthon már megszerezték a tiszántúli gázszolgáltatót, a Tigázt, és jövő év végére lezárul a Titász megvételének lezárása. Energiakereskedő társaságuk felépítésében a második negyedévben gyorsulhatnak fel látványosabban az események – mondta Gál. A megújuló energiában elsősorban hazai terveik vannak.

Bár felröppent a hír korábban, hogy az MVM-ügylet keretében megveszik az Émászt, a vezérigazgató most azt mondta, egyelőre nincs fókuszban az áramszolgáltató.

Ambícióik nem szerények. Azt szeretnék, ha

öt év múlva az E.ON és az MVM az Opus lenne a három legjelentősebb energetikai szereplő egyike az országban.

A meglévő teljes vagyonelemeket is érinti az átalakítás. További értékesítéséek is lehetnek, egyfajta ésszerűsítésre törekszenek. Ez már zajlik, az ingatlanos Appeninnt eladták, s megy a CIG Pannónia biztosítóban lévő részesedés leszorítása is 10 százalék alá. Megszüntetnék a kereszttulajdonlásokat, és megszabadulnának minden olyan részedéstől, amelyek eredményére lényegében nincs hatásuk.

A nagy cégek jobban érzik a bajt

A nagy és döntően exportáló cégekben erőteljesebb a jövő miatti aggodalom, továbbá az építőiparban esett nagy mértékben a bizalom. Ez nagyjából fordított tendencia a korábban megszokott folyamatokhoz képest. Jelenleg általános a pesszimizmus.

Legújabb negyedéves felmérésében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) októberben kérdezte meg a hazai gazdaságot reprezentáló 400 cég vezetőit. A júliusival összevetve a kép meglehetősen borús. A negyedéves konjunktúramutató már korábban is süllyedt, most 33-ról 26 pontra esett vissza.

Forrás: MKIK GVI

Az ábrán látható, hogy a vállalkozások körében

öt éves felfelé tartó trend utánidén júliustól meredeken zuhan a hangulat.

A mutató értéke a kereskedelmi vállalkozások esetében a legmagasabb (+32 pont), az egyéb gazdasági szolgáltatásokat nyújtó cégek körében +31, a feldolgozóipari cégek esetében +24 pont, míg az építőipari cégek körében (+19 ponttal) a legalacsonyabb. Ez egyáltalán nem meglepő: a feldolgozóiparban már jó ideje érződik a külső kereslet fokozatos csökkenése (de legalábbis a félelem növekedése), amely

itt-ott már a létszám csökkenésében is megmutatkozik,

az építőiparban a kedvezményes lakásáfa egy részének kifutása januárban, és az egekbe szökött árak miatt várható csökkenő vásárlóerő. (Utóbbi ágazatban a legnagyobb, 30 pont csökkenést mértek július óta.) A magyar gazdaság mindinkább legerősebb húzóereje a belső kereslet, tehát a kereskedelmi vállalkozások hangulati mutatója ezért a legmagasabb.

Nagyjából-egészében megfordult a korábbi trend. A az elmúlt egy-két évi negyedéves felmérésekben a legnagyobb (250 főt meghaladó) méretű, a jellemzően exportra dolgozó cégek körében volt igazán optimista hangulat. Most viszont  a mutató a döntően exportáló vállalkozások körében a legalacsonyabb (+22 pont), a részben exportálók esetében +33 ponton áll, míg a nem exportáló cégek körében +27 pont. (A negyedéves süllyedésben nem pont ez a kép mutatkozik, de a romlás folyamatos.)

Forrás: MKIK GVI

A görbékből kiderül, hogy a nagyvállalatok milyen meredeken veszítik el optimizmusukat, noha a negyedéves változás náluk viszonylag enyhe, 7 pont, szemben az 50-99 fős cégekkel, ahol kétszer ekkora hangulatromlást mértek. Ezek

a nagy cégek a válság óta szinte mindig a legjobb értékeket produkálták mostanáig.

A mutató a 20–49 fős vállalkozások esetében +31 pont, az 50–99 fős kategóriában +25 pont, a 100–249 fős cégek körében +31 pont, míg a 250 főnél nagyobb vállalatok esetében szintén +25 ponton áll a mutató.

Sokat mondó a kutatás azon megállapítása, hogy az almutatók (például rendeléállomány, kapacitáskihasználtság, teremelsé szintje, beruházások, létszám alakulása) körében a vállalkozások vezetői

a jelenlegi jövedelmezőség kivételével rendre pesszimistábban ítélik meg az összes vizsgált szempontot

a júliusihoz viszonyítva. Az előző év azonos időszakához képest – a beruházások várható szintjével kapcsolatos várakozások kivételével – szintén minden mutató tekintetében negatívabb a vállalatok helyzetértékelése, mint 2018 októberében.

Vagyis most

a nagyvállalatok jellemzően pesszimistábban ítélik meg helyzetüket a kis-és középvállalkozásokhoz viszonyítva,

kivételt csak a jelenlegi, illetve a várható üzleti helyzet, valamint a jelenlegi jövedelmezőség értékelése képez ez alól. Jelentősebb különbség a jelenlegi jövedelmezőség, illetve az elmúlt féléves, valamint a várható termelési szint esetében tapasztalható. A termelési szint megítélése tekintetében a kis-és középvállalkozások a jelenre és a jövőre vonatkozóan egyaránt lényegesen pozitívabb helyzetértékelést adtak, mint a 250 fő feletti nagyvállalatok. Összességében júliushoz viszonyítva a kis-és középvállalkozások körében az összes vizsgált mutató értéke csökkent, a nagyvállalatok átlagpontszáma a jelenlegi jövedelmezőség esetében emelkedett, a többi mutató esetén azonban szintén csökkent.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK