Alighanem újabb mélypontot ért el a forint hétfőn reggel 330,68-cal. Mindenki az MNB lépésére vár, de a jegybank csapdába kormányozta magát.
Valószínűleg mélypontot ért el a forint az euróval szembeni 330,68-cal, bár már nehéz nyomon követni az újabb és újabb rekordokat.
Amint azt többször leírtuk, külső és belső okok miatt folyamatos a forint gyengülése, és mindenki a Magyar Nemzeti Bank beavatkozására, kamatemelésre vár. Ezt azonban nehéz megtennie a jegybanknak, mert alapos hitelességi válságba sodorta magát, ahogyan ezt Felcsuti Péter kifejtette.
Tiborcz István cége, a BDPST Group vette meg a főváros egyik leghíresebb szállodáját, amely szimbolikus hely is hiszen Horthy Miklós innen startolt a kormányzói székbe.
Kilenc szállodája van már a miniszterelnök vejének. Kétségkívül a Gellért a leghíresebb, de a turai Schlossberger kastély is fontos emléke a múltnak és jelentős szereplője a mai turizmusnak. Eladásának körülményei igen figyelemreméltóak: 200 millió forintért szerezte meg a miniszterelnök vállalkozó szellemű veje miközben az önkormányzat 2,3 milliárd forintra becsülte a kastély értékét. De hát a miniszterelnök jóindulatának megszerzéséért semmi se drága. A HVG kiderítette, hogy a kastély felújítására 1,9 milliárd forintos hitelt kapott Tiborcz István cége, amely időközben lenyelte a kölcsönt nyújtó Gránit Bankot.Vajon mennyiért fűtik a kastélyt?
Két osztrák szálloda Mészárostól került Tiborczhoz
Mondhatnánk azt is, hogy a családban maradt hiszen Mészáros Lőrinc birodalma Orbán Viktor személyes felügyelete alatt áll. Ez a miniszterelnök uralmának pénzügyi alapja – leszámítva a külföldi számlákon elhelyezett összegeket. Amikor Orbán Ráhel Svájcban tanult, akkor szerető édesapja gyakran látogatta őt. A lánya iránti szereteten túl az is motiválta Orbán Viktort, hogy Svájcban van bejegyezve az egykor magyar-orosz tulajdonban álló gázkereskedő cég, a MET. Ennek elnöke, Lantos Csaba többször volt kénytelen cáfolni, hogy Orbán részvényese lenne a cégnek, amely hatalmas pénzeket szakított az energiaválság idején. Lantos Csabát időközben energia miniszterré nevezte ki Orbán Viktor, aki a hibrid gazdálkodás híve: a magán és az állami tulajdon gyakran keveredik, de a haszon az mindig nála marad.
A Tiborcz házaspár Spanyolországban is otthon van
Tavaly az Orbán család tartott attól, hogy vizsgálat indulhat ellenük a villámgyors vagyonosodás miatt, ha a választásokon nem győznek.
Ezért Orbán Ráhel és Tiborcz István Marbellaban kezdett új életet Orbán Viktor unokáival a spanyol tengerparton, ahol nyugdíjas gengszterek pihenik ki egy dolgos gyilkos élet fáradalmait. Tiborcz István és neje a választási győzelem után hazaköltözött. Ha már a spanyol tengerparton jártak, akkor bevásároltak: megvettek egy négy csillagos szállodát. Állítólag ez volt a kiköltözés oka: ”Hello Spanyolország! Az elmúlt 15 évben volt szerencsém rengeteg tapasztalatot gyűjteni külföldön, most a gyerekeimen a sor. Új kultúrát, új nyelvet ismerhetnek meg, és már most imádják az új iskolát” – lelkendezett Orbán Ráhel, akinek édesapja gyakran mondogatja a külhoni és a hazai magyaroknak, hogy “az a magyar, akinek az unokája is magyar!”
A spanyol szállodát Tiborcz István cége 9,3 millió euróért vette meg egy időközben börtönbe került helyi “vállalkozótól”. Valószínűleg Tiborcz István is börtönbe kerülhetne, ha egy vizsgálat kiderítené: honnan volt ennyi pénze szállodák vásárlására? Miért adtak neki oly készségesen milliárdos hiteleket a bankok? Talán azért, mert a miniszterelnök veje elintézett valamit Orbán Viktornál?
Nem véletlen, hogy a magyar kormány egyáltalán nem sürgeti, hogy az európai ügyészség kapjon nyomozási jogot Magyarországon is.
A családbarát kormányzat lelepleződése politikai Waterloo lehetne Orbán Viktor számára. Csakhogy a miniszterelnök joggal mutathat rá: nincs vele szemben életképes politikai alternatíva. Addig pedig nyugodtan szerezhet újabb szállodákat az ambiciózus vő, aki most a Gellért szállót újítja fel, ahol egykor Horthy Miklós készülődött a kormányzói szerepre.
Pánikközeli állapotban van a világ az új, kínai eredetű koronavírus terjedése miatt. A forint is elkapta a bacilust, délután több lépcsőben 338,74-is szökött az eurós láza. A tőzsdék szakadnak mindenütt.
A forint is megszenvedi a világon eluralkodó új influenzavírus terjedését, ami jelenleg megállíthatatlannak látszik. Kínai hivatalos adat szerint 80-nál tart a halálozás, de ezt egyre többen nem hiszik el. Városokat zárnak le, cégek zárnak be átmenetileg Kínában, az emberek távol maradnak a nyilvános helyekről, a kínai holdújév alkalmából
akár százmilliós számban maradhatnak otthon az év legjelentősebb belföldi utazási hullámában.
Ennek következtében a turisztikai iparág cégeinek részvényei esnek vízbe dobott kőhöz hasonlatosan. A nagy tőzsdék mind zuhanással reagál a jelenségre. Különösen hogy a vírus már az Egyesült Államokban, Thaiföldön, Japánban, Ausztráliában, Franciaországban, Kanadában és Dél-Koreában is megjelent. A félelem abból fakad, hogy ha nem képesek megállítani a fertőzést, azon agyonvághatja a szolgáltató szektor jelentős részét világszerte, ami
a globális gazdaság lassulását is magával vonhatja.
Bár magyar illetékesek azt hangoztatják, hogy – mivel nincs megbetegedett ember az országban – nincs szükség különleges intézkedésekre (noha Csehország hozzálátott az ellenőrzésekhez a beutazóknál), valószínűtlen, hogy a magyar határ megállítaná a vírus átterjedését. A tőzsde mindenesetre elkapta a fertőzést. A magyar börze is eséssel reagált, majd a megindult a forint felfelé.
Először 337,63-nál volt az új csúcs az euróval szemben, majd némi hezitálás után
délután 338,74-nél állította be az új rekordot.
Az enyhülés az MNB nem erőteljes közbeavatkozásának eredménye. Az úgynevezett devizaswap-tenderen keresztül hajtott végre intervenciót: az előzetesen meghirdetett közel 120 milliárd forintos tételnek csak felét fogadta el a jegybank a magas összegű kereslet ellenére. Az MNB ezekkel a tenderekkel befolyásolja a bankközi piaci pénzbőséget. Ha ezzel a módszerrel szűkíti a pénzmennyiséget, az erősítheti a forint árfolyamát. De ilyen időkben, amikor a térsége leggyengébb devizája amúgy is a forint, ez a hatás csak átmeneti lehet.
Az euró most 337,6 körül jár, a dollár 306,5-be kerül. A BUX jelentős, 1,3 százalékos veszteséggel zárta a napot.
Bár a magyar kormánypártok is megszavazták az Európai Parlamentben a szankciót a Roszatom ellen, de minthogy ez nem kötelező érvényű, ezért továbbra is fennáll: az oroszok építik Paks 2-őt. Ez akkor derült ki amikor Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Isztanbulban találkozott a Roszatom főnökével Alekszej Lihacsovval.
„A XXI-ik században elképesztő kihívásokkal kerülnek szembe az energiaimportőrök – köztük Magyarország. Minél inkább önállónak szeretné a kormány Magyarországot, és ennek az a legjobb lehetősége, ha saját atomerőművünk van.”
Arról nem tett említést Szijjártó Péter, hogy a finnek lemondták a hasonló atomerőmű építést a Roszatommal.
„Magyarországnak nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági érdeke a paksi erőmű két új blokkjának megépítése, a Roszatom pedig képes a beruházás végrehajtására” – mondta Szijjártó Péter az MTI-nek.
Azt nem fejtette ki, hogy ez mennyiben erősíti Magyarország szuverenitását hiszen olajban és földgázban már akkor függés alakult ki, amelyet a nukleáris elkötelezettség tovább fokozna.
Orbán Viktor miniszterelnök nem sokkal a háború előtt írta alá a hosszútávú földgáz szállítási szerződést. Melyhez még plusz egymilliárd köbmétert ígért Putyin „kedvező áron”. A magyar kormány a rezsicsökkentés védelmével indokolja az elkötelezettséget az orosz energia mellett. Az oroszok is piaci áron szállítják a földgázt, de ez csak két hónapos csúszással derül ki.
Magyarország jelenleg hatszor annyit fizet az orosz földgázért mint amennyit a magyar fogyasztók. A különbözet kigazdálkodása az új Orbán kormány egyik nagy próbatétele lesz.
„Nem jó az alacsony rezsi”
Csányi Sándor fogalmazta meg így a véleményét. A leggazdagabb magyar, az OTP elnök – vezérigazgatója azzal érvelt, hogy az alacsony ár nem ösztönöz spórolásra. Ez mellébeszélés.
Csányi Sándort az aggasztja, hogy Orbán Viktor esetleg újra bevezeti a bankadót, hogy abból finanszírozza az alacsony rezsi és a magas orosz földgáz ár közötti különbséget.
Csányi Sándor lelkesedése ebben az irányban ugyancsak mérsékelt. Ez már csak azért is érthető, mert az OTP számára súlyos veszteséget jelent a háború Ukrajnában.
A számlát azonban végül valakinek ki kell fizetnie. Csinos összegről: 1200 milliárd forintról van szó.
Négy területen kell, hogy a magyar tőke a külföldi fölé nőjön: a média, a bankok, az energia és a kiskereskedelem. Hárommal megvagyunk, de a negyedikbe beletörött a fogunk – mondta öt éve a magyar miniszterelnök, aki hangsúlyozta: nem tettek le róla, hogy a média , a bankok és az energia után a kiskereskelemben is meghatározó szerepet játszanak. Most ez az álom teljesülőben lehet – írja a G7 portál.
Az Auchanba bevásárolta magát a kormányhű oligarcha, Jellinek Dániel, aki még csak kisebbségi tulajdonos, de a hatalom támogatásával könnyen megszerezheti a többséget. Addig pedig kitanulhatja a szakmát.
Az Auchan nem elég
A Sparral, a Lidlel vagy az Aldival szemben az Auchan kevés, ezért a hatalom a Penny Marketre és a Tescora feni a fogát. Ez a hármas már meghatározó lehetne a magyar piacon.
Lázár János, Orbán kegyvesztett kegyence, tavaly már nyíltan arról beszélt, hogyha kell, akkor agresszív protekcionista politikával ki kell szorítani a külföldi vetélytársakat a kiskereskedelmi piacról. Persze ez ellentétes az Európai Unió szabályaival. Ráadásul a nagy külföldi üzletláncok mögött ott állnak az érintett államok kormányai is. Berlinnel ujjat húzni nem épp kockázatmentes vállalkozás. Főként ha már nem Angela Merkel a kancellár.
A G7 megkérdezte mind a Penny Marketet mind pedig a Tescot, hogy követik-e az Auchan útját, de mindkét cég cáfolta ezt.
A hatalom problémája az, hogy olyan magyar kiskereskedelmi láncot kellene létrehoznia, amely versenyképes a külföldiekkel, de mindeddig ez nem történt meg. A vevők pedig egyre inkább a nagy külföldi kiskereskedelmi láncokat keresik, mert az ár-érték arány ott a legkedvezőbb a számukra. Amíg ezen nem tud változtatni a magyar kormány, addig Orbán Viktor álma a magyar többségű kiskereskedelemről álom marad.
Megunta a kormány totojázását az ELMŰ, fizetőssé teszi a közterületi töltést az elektromos autóknak. Azt ígérik ez így is olcsóbb lesz a benzines tankolásnál. Tavaly már a Mol lépett.
Újszerű fizetési megoldást vezet be az ELMŰ-ÉMÁSZ az e-autó töltésére – ezzel az eufemisztikus címmel közli kommünikéjében a vállalatcsoport, hogy fizetőssé teszi a villanyautók feltöltését.
Évek óta képtelen az árszabásra a kormány
A német többségi tulajdonban lévő cégcsoport vélhetően elunta az állam időhúzását. A kormány évek óta ígéri az elektromos autók áramellátása tarifájának szabályozását annak érdekében, hogy a jelenlegi közterületi ingyenes töltés megszűnjön. Ehhez azonban tisztázni kellene, hogy – a benzin-dízel-termékhez hasonlóan –
az autók árama jövedéki termék-e,
s akkor hogyan alakuljon ennek árszabása. És hogyan lehet ezt elválasztani a háztartási áramfelhasználástól.
Ezt a mai napig se oldotta meg a kormány, valószínűleg ezért döntött úgy a tőzsdei vállalatcsoport, hogy maga lép. Elsőként öt budapesti ponton vezeti be a fizetős töltést: Akadémia u. 1., Állatkerti körút 1., Bajcsy-Zsilinszky út 15., Erzsébet krt. 13., Tisza utca 1.
Olcsóbb lesz?
A várhatóan egy hónapig tartó tesztidőben 10 forint/kWh egységáron adják az áramot, utána viszont a tervezett ár 99 forintért.
Szerintük ezzel még mindig olcsóbb lesz a fosszilis üzemanyagoknál.
Egy 30 kWh-s akkumulátorral szerelt gépjármű teljes feltöltése kevesebb, mint 3 ezer forint lesz, amellyel egy átlagos kompakt kategóriás elektromos gépjármű 180-200 km-t tud megtenni városi-elővárosi környezetben, egy átlagos, benzinmotoros 7 liter/100km fogyasztású kompakt kategóriás autó 200 km-re vetített költsége 5600 forint 400-as benzinár mellett – írják.
A cégcsoportnak jelenleg 65 kútja van (bár a részletes listában ennél kevesebb van). A fizetés digitális, telefonos applikációban rögzített bankkártyával történik.
Eddig a Mol vezetett be fizetős töltést, lassabb és gyorsabb megoldásút. Ezekben nem kilowatt alapú az elszámolás, hanem töltési egységű.
Kétlépcsős számolással fog kialakulni a legtöbb nyugdíjas ellátásának 2018-tól érvényes, 3,8 százalékkal emelt összege. Idén azért ilyen komplikált, mert „alulbecsülték” az inflációt, ezért utólag kellett korrigálni a nyugdíjakat.
Jövőre 3,8 százalékkal emelkedik a nyugdíj, de ez 0,8+3 százalék. Azoknak lesz ennyivel magasabb, akik 2016-ban már nyugállományban voltak. Nekik a „matek” szerint először kiszámolták az idei tényleges értéket, ami utólagos korrekcióval járt. A kormány ugyanis az év elején mindenki által tudottan alacsony, 1,6 százalékos inflációval számolt, ezért utólag kellett a 2,4 százalékos statisztikai értékhez igazítani a nyugdíj emelését is.
Ezt a havi 0,8 százalékos különbözetet a már 2016-ban nyugdíjasok egy összegben, decemberben kapták meg.
Ezt fejeli meg aztán a januártól érvényes, 3 százalékos inflációs előrejelzéshez igazított újabb emelés.
Akik viszont idén mentek (mennek) nyugdíjba, azok csak a plusz 3 százalékot kapják, a korábbi 0,8-et nem.
Azért ez a kissé bonyolult kétlépcsős emelés, mert az elmúlt években rendre túlbecsülte a kormány az áremelkedés várható mértékét, ám a szabály aszimmetrikus, mert ilyenkor a többletet nem „kérik vissza” – mondta a FüHü-nek Simonovits András nyugdíjszakértő.
A nyugdíjguru.hu közölt számítást a 0,8+3 százalékos szabályról, három összegre vetítve.
80 ezer Ft nyugdíj esetében a decemberi ellátás összege 80 ezer, először ezt kell megemelni 0,8 százalékkal, ez 80 640, ez bővül további 3 százalékkal. A januártól érvényes összeg 83 059 forint. Az emelés ekkor 3059 havonta.
Ugyanez 100 ezer forint esetében: 100 800, majd 103 824, ekkor az emelés havi 3824 forint.
Átlagösszeg (124 700 forint) esetében a példa: a plusz 0,8 százalékkal együtt 125 698, a további 3 százalékkal 129 469 forint, ami havonta 4769 emelkedést jelent 2018-ban.
Hónapok óta tartó irgalmatlan vágtázásban vannak a Mészáros Lőrinc tulajdoni körében álló tőzsdei cégek részvényei. A Konzum, az Opus és az Appeninn több száz, sőt, ezerszázalékos növekedést értek el, egyértelműen a politikai hátszélre felkapaszkodva. Nem bizonyítható, de nem is zárható ki, hogy létezhet olyan informális személyi kör, amely időben értesül(t) arról, milyen céget vásárol(t) Mészáros Lőrinc birodalma. Egy tőzsdei szereplő szerint „persze, ez gáz, de nem a tőzsdéé”.
Mészáros Lőrinc a különféle cégvételek után belevágott a tőzsdei társaságokba bevásárolni magát. Magához láncolta a Konzum Nyrt.-t, majd ez részt szerzett az Appeninn ingatlanos cégben, hogy aztán a tavaly megszerzett Opimus Nyrt.-t átkeresztelje Opusra. Az így létrejött kusza, egymást is tulajdonló vállalatbirodalmat itt mutattuk be.
A nyár vége óta e három társaság részvényei elképesztő ralizásba kezdtek. Az Appeninn a kicsivel 200 pontról jóval ezer fölé futott a november eleji fordulópontig.
Forrás: BÉT
A Konzum egyenesen hatvanszorosára (!) dagasztott kurzust produkált szintén november elejéig.
Forrás: BÉT
Az Opus árfolyama „csak” mintegy hússzorosára növekedett.
Forrás: BÉT
A kereskedés hevességére jellemző, hogy egyre-másra kellett felfüggeszteni a kereskedést, miután az árfolyam változása elérte a napon belüli megengedett 15 százalékos limitet.
A három cég tőzsdei értéke 375 milliárd forintra hízott rövid idő leforgása alatt, amely mögött
ekkora valós gazdasági teljesítmény nyilvánvalóan nincs.
Az nem vitás senki előtt se, hogy Mészáros politikai hinterlandja nyújtja azt a hátszelet, amelyre felkapaszkodva zajlik a börzén az árfelhajtó kereskedés.
A Budapesti Értéktőzsde egyik – neve említésének mellőzését kérő – ismert szereplője szerint olyan kisbefektetők mozdultak rá a Mészáros-papírokra, akik keresik a magas kockázatú részvényeket. De az is igaz, hogy minden bizonnyal a tulajdonosi kör is vásárol(t) a papírokból, a kisbefektetőknek tehát egyre kisebb rész maradt. Lényegében a spekulánsok egymásnak adnak részvényt, akár napon belül is vesznek-adnak, azonnali árfolyamnyereségre játszanak. (Ezt korrigálták november első hetében, amikor visszafordult az árfolyam.)
Az nem állítható, hogy nincs valós teljesítmény a Mészáros-cégek mögött – fogalmazott visszafogottan a börzei befektető -, de kétség kívül az a várakozás áll a háttérben, hogy
időről időre érkezik valami „jó hír”: újabb bevásárlás szállodaláncba vagy másba.
A tulajdonosok – és esetleg mögöttük állók – megfontolásairól úgy véli, hogy rájöttek, jobb, ha a kevés kisbefektető is jól jár (nem sok vizet zavarnak), miközben ők nagyot kaszálhatnak.
Nincs-e olyan informális kör a három Mészáros-cég körül, amely maga nem tart részvényeket, és legfőképpen nem tulajdonos, vezető tisztségviselő, de másoknál előbb tudja, mely cégek kerülnek Mészáros Lőrinc látókörébe? Ezt egyáltalán nem lehet kizárni, sőt, akár a korábbi részvénycsomag-vételek némelyike esetében sem lehetetlen, csak nem bizonyítható – válaszolta a tőzsdei szakértő.
„Persze, ez gáz”, de nem a tőzsdére nézve – mondta, hiszen nyilvánvaló, hogy ezek a társaságok képesek valódi teljesítményre, de „ebben a gazdasági környezetben”, vagyis azzal a várakozással, hogy Mészáros cégei a jövőben is hasítanak.
„Ez a ‘sztori’ nem a börzéről mond véleményt, hanem a minket körülvevő viszonyokról” –
tette hozzá.
A BÉT csak platformot ad a kereskedéshez, ennek szabályosságát nem ők ellenőrzik – tudatták a tőzsdén a FüHü-vel.
A pénzügyi és tőkepiaci felügyeletet is magában foglaló Magyar Nemzeti Bank (MNB) folyamatosan figyelemmel kíséri a piaci szereplők magatartását, így – többek között – a tiltott piaci manipulációra vonatkozó rendelkezések betartását is – közölte Binder István szóvivő. Azt vizsgálják, hogy felmerül-e bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás gyanúja, illetve sérülhetnek-e a − befolyásszerzéssel összefüggésben keletkező − nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettségre vonatkozó szabályok.
Az MNB a bejelentéseket kivizsgálja és eldönti, indokolt-e felügyeleti eljárást indítania. Ilyen tartalmú határozatot a Mészáros-cégekkel kapcsolatban eddig nem hozott az MNB.
Sokéves rekordja után rövidesen lassulhat a gazdaság növekedése, ennek egyik jele az autógyártók beruházásainak eltolása. A Policy Agenda mérséklődő, emiatt feszültséget gerjesztő bérnövekedést és a jövedelmi különbségek további tágulását várja.
A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Index (GFI) a tavalyi erőteljes éves GDP növekedés és az idei év első hónapjaiban tapasztalt bővülés után a későbbiekre már lassulást jelez. A korábbihoz hasonlóan nem mutat növekvő optimizmust, azaz nem folytatódik a gazdaság elmúlt negyedévekben jelentős, a tervezettnél is jobb javulása – áll a Policy Agenda (PA) legfrissebb előrejelzésében.
Egyelőre minden szám nagyon szép
A 2019 első negyedévében a bruttó hazai termék (GDP) az előző negyedévhez képest 1,5 százalékkal bővült, az előző év első negyedévéhez viszonyítva pedig 5,2-del. Az év további része azonban már bizonytalanságokkal terhelt. Szerintük a sok éves rekordérték ellenére a gazdasági növekedés idén az év egészében várhatóan 3,6 százalékra lassul annak ellenére, hogy az első három hónapban az ipari termelés 6,2, a kiskereskedelmi forgalom 6,5, az építőipari termelés 48,2 százalékkal bővült. Utóbbi pedig még a tavalyi első negyedévhez mérten is erőteljesebb volt.
A közeli jövő azonban borúsabb
A PA is az alacsony kamatokat, a csúcsra járatott (bár nagy részükben itthon megelőlegezett) uniós kifizetéseket, a nagyobb exportot és a belső vásárlóerő emelkedését hozza fel a gyarapodás hátteréül.
Az elemzők szerint azonban jelzés értékű, hogy
az építőipar szerződésállománya a tavalyi időarányoshoz viszonyítva a negyedév végére már alig magasabb,
valamint a mezőgazdaság várhatóan elszenvedi a rossz időjárási viszonyok okozta termelés-visszaesést.
Érzékenyen érintheti a magyar gazdaságot, hogy külföldi autógyárak az európai konjunktúra lassulása miatt több tervezett, sőt már megkezdett magyarországi fejlesztést későbbre halasztják, azaz a kecskeméti gyárbővítés, a debreceni gyárépítés akár több évvel eltolódik. Az érintettek ugyan igyekeztek megnyugtatni a kedélyeket, de a cáfolatok több kérdést vetettek fel, például a fejlesztések irányának alakulásában, mint amennyit megválaszoltak.
A jövedelmi olló tovább tágul
A lakosság fogyasztása 2018-ban is gyorsan bővült (4,5 százalékkal), 2019-ben azonban várhatóan mintegy 1 százalékponttal mérséklődik. A korábbi két-számjegyűnél kisebb (8 százalék körüli) reálkereset-növekedés idén a felére csökken. Ez azonban eltérően alakul az egyes társadalmi csoportokban: az alacsony keresetű családokban az egy főre jutó nettó jövedelem az országos átlagnak csak kevesebb, mint háromtizedét teszi ki, a legmagasabb jövedelemmel rendelkező háztartásokban viszont eléri az átlagos mérték két és félszeresét.
A GFI-indexben a vállalati gazdálkodás mutatói nem javulnak. A gazdaságkutató intézetek méréseiben is a fogyasztói bizalmi indexek változatlansága mellett az üzleti várakozások egyértelműen visszaestek.
Erősödhet a bérharc
A termelés növelésének változatlanul akadálya a növekvő mértékű – minőségi és mennyiségi – munkaerőhiány szinte minden ágazatban. A szakképzett munkaerő hiánya pedig versenyképességi korlátot jelent. Az ipari, a szolgáltató cégek körében már nagyobb áremelési törekvések is megjelennek.
Különösen érzékeny pont a kereskedelemben várható áremelést tervezők arányának növekedése, egyúttal pedig
fokozódik a munkabérek emelése iránti munkavállalói igény, most már komoly szervezett formában is.
A minimálbér- és garantált bérminimum emelés 2019-ben már kisebb gondot okoz a vállalkozások gazdálkodásában, de a cégek gazdálkodásban nehézséget jelent a 2019-ben – akár többlet-terhet is okozó – életbe lépő adóváltozások egy része, elsősorban a cafetéria új szabályozása.
Európa egyik legnagyobb izocukor-gyárában szerzett háromnegyed részt a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global. A Kall Ingredientsben októberben adták át a hatalmas beruházással készült új üzemet. Az európai cukorkvóta megszűntével az izocukor előtt megnyílt az út. Az európai termelés közel harmada ezzel Mészáros Lőrinc kezében van.
Eddigi kisebbségi részesedését megnövelve 75 százalékkal meghatározó tulajdonossá vált az Opus Global Nyrt. a Kall Ingredients Kft-ben – tudatta közleményben az Opus Global. A cég ezt követően mintegy 4 milliárd forint értékű beruházást indít az élelmiszer- és gyógyszeripari, valamint takarmány-alapanyagokat is előállító üzemben. Újabb 5 milliárd forintos beruházással a Kall Ingredients termékválasztéka módosított keményítőkkel és kristályos dextrózzal bővülhet, emellett kutatási-fejlesztési központ és akkreditált laboratórium is létrejöhet a Tiszapüspökiben működő üzemben – olvasható a közleményben.
A Kall Európa egyik legnagyobb úgynevezett izocukor-előállítója. Tavaly október végén átadott üzeme évi félmillió tonna kukoricából állít elő 250 ezer tonna izocukrot. A létesítmény átadásakor elhangzott, hogy a Tiszapüspökiben lévő üzem évi 55 milliárd forint forgalomra számít. Az akkori árfolyamon 45 milliárdos beruházáshoz
a kormány kiemelt, 9,2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást adott.
A szintén Mészáros érdekeltségébe tartozó (a Metis tőkealap 45 százalékos birtokában lévő) MKB Bank és az állami Eximbank emellett harmincmilliárd forintos piaci hitellel is segítette a befektetést.
Az ügylet jelentőségének átérzéséhez érdemes felidézni, hogy szintén tavaly októberben megszűnt a cukorkvóta az Európai Unióban, azóta mindenki annyit termel és állít elő, amennyit akar és képes eladni. Ahogy azt ezzel foglalkozó írásunkban megemlítettük, a klímaváltozás egyre kevésbé kedvez a répacukor termesztésének, várakozások szerint a kukoricából előállított folyékony izocukoré a jövő, bár akkor is még szinte elhanyagolható volt a részaránya: a 18 millió tonnás európai cukortermelésen belül mindössze 720 ezer tonna. Ebbe lépett be a Kall új üzeme, akkor még Mészáros kisebbségi tulajdonában.
Magyarország már a Kall Ingredients gyárának megépülte előtt is izocukor-nagyhatalomnak számított: az európai gyártás bő harmada került ki a másik nagy piaci tényező, a Hungrana Kft. gyárából, amely addig a kontinens legnagyobb kukoricafeldolgozója volt. Az európai kukorica termésének 14 százaléka származik Magyarországról. A kvóta fennállásáig hazánk plafonja 250 ezer tonna izocukor volt, most már ezt egymaga képes előállítani a Kall.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
