Hasznos

Amibe Orbán foga is beletörik

Négy területen kell, hogy a magyar tőke a külföldi fölé nőjön: a média, a bankok, az energia és a kiskereskedelem. Hárommal megvagyunk, de a negyedikbe beletörött a fogunk – mondta öt éve a magyar miniszterelnök, aki hangsúlyozta: nem tettek le róla, hogy a média , a bankok és az energia után a kiskereskelemben is meghatározó szerepet játszanak. Most ez az álom teljesülőben lehet – írja a G7 portál.

Az Auchanba bevásárolta magát a kormányhű oligarcha, Jellinek Dániel, aki még csak kisebbségi tulajdonos, de a hatalom támogatásával könnyen megszerezheti a többséget. Addig pedig kitanulhatja a szakmát.

Az Auchan nem elég

A Sparral, a Lidlel vagy az Aldival szemben az Auchan kevés, ezért a hatalom a Penny Marketre és a Tescora feni a fogát. Ez a hármas már meghatározó lehetne a magyar piacon.

Lázár János, Orbán kegyvesztett kegyence, tavaly már nyíltan arról beszélt, hogyha kell, akkor agresszív protekcionista politikával ki kell szorítani a külföldi vetélytársakat a kiskereskedelmi piacról. Persze ez ellentétes az Európai Unió szabályaival. Ráadásul a nagy külföldi üzletláncok mögött ott állnak az érintett államok kormányai is. Berlinnel ujjat húzni nem épp kockázatmentes vállalkozás. Főként ha már nem Angela Merkel a kancellár.

A G7 megkérdezte mind a Penny Marketet mind pedig a Tescot, hogy követik-e az Auchan útját, de mindkét cég cáfolta ezt.

A hatalom problémája az, hogy olyan magyar kiskereskedelmi láncot kellene létrehoznia, amely versenyképes a külföldiekkel, de mindeddig ez nem történt meg. A vevők pedig egyre inkább a nagy külföldi kiskereskedelmi láncokat keresik, mert az ár-érték arány ott a legkedvezőbb a számukra. Amíg ezen nem tud változtatni a magyar kormány, addig Orbán Viktor álma a magyar többségű kiskereskedelemről álom marad.

Négyötödnyien szegénységben

Az Európai Unió azokat a régiókat támogatja, amelyekben az egy főre jutó GDP nem éri el az uniós átlag 75%-át. Ilyen a magyar régiók többsége : Pest, Dél Dunántúl, Észak Magyarország , Észak Alföld és Dél Alföld. A magyar lakosság több mint 80%-a olyan szegény régióban él, amely jogosult az uniós támogatásra.

A a nagyvállalkozások maximum 50%-os támogatást kaphatnak. Két másik régió, amelyik alig gazdagabb: Közép Dunántúl és Nyugat Dunántúl nagyvállakozásai maximum 30%-os támogatást kaphatnak. A közepes vállakozások esetében ez 10%-al, a kisvállakozások  esetében 20%-al növelhető.

Ezekről a pénzekről most döntöttek Brüsszelben, de a magyar kormány oszthatja ki őket. Éppen ez a nemzeti együttműködés rendszerének egyik legfőbb gazdasági alapja.

Orbán és Brüsszel

A magyar miniszterelnök nemigen dicsekszik azzal, hogy Magyarország lakosságának 82,5%-a olyan régiókban él, amelyek kifejezetten szegénynek számítanak az Európai Unióban. A demokrácia 31-ik és a nemzeti együttműködés rendszerének 11-ik évében ezek nem számítanak épp világraszóló eredménynek. Holott ezek GDP adatok, amelyek nem tükrözik az életszínvonalat.

A növekvő egyenlőtlenség miatt a szegény régiókban alig növekedett az életszínvonal az elmúlt harminc évben.

Mészáros Lőrinc és oligarcha társainak milliárdjai gyarapíthatják a GDP-t, de az aligha jelent könnyebbséget a létminimum határán vergődőknek. Az uniós statisztika szerint a magyar lakosság több mint 70%-a szegénynek számít!

Ez Orbán Viktor birodalma, amely minden tekintetben Brüsszeltől függ. Nemcsak a juttatott euró milliárdok miatt, melyek egyelőre nem érkeznek hanem azért is, mert a GDP-t elsősorban gyarapító nagy külföldi cégek kizárólag azért jönnek Magyarországra, mert ez az ország az Európai Unió tagja.

Ezért tragikomikus Orbán Viktor háborúja Brüsszellel hiszen a magyar miniszterelnök – ellentétben tudatlanságban tartott híveivel – pontosan tudja: az Európai Unión kivül nincsen élet!

Devizahitelt vesz fel a kormány

Nem jön az Európai Uniótól a pénz, így 4,5 milliárd eurós hitelt vesz fel a kormány – legalábbis ekkora keretet állapított meg az Államadósság Kezelő Központ. Ez 1600 milliárd forintnak felel meg vagyis jelentős összeg a magyar költségvetéshez viszonyítva is. Két ilyen államkötvény megszervezése már meg is kezdődött – értesült a Portfolió portál.

Az Államadósság Kezelő Központ célja az, hogy 10-20% között tartsa az egész államadósságon belül a devizahitelek arányát. Korábban az Orbán kormány gazdaságpolitikájának bevallott elsődleges célja volt, hogy csökkentse a devizahitelek arányát és növelje a magyar részesedést annak érdekében, hogy a nemzetközi hatások kevésbé befolyásolják a nemzeti együttműködés rendszerét.

Mire kell a devizahitel?

Hivatalos indoklás szerint előfinanszírozzák a jövő évi hiányt. Valójában azonban a hiányzó eurómilliárdok állhatnak a háttérben, melyeket az Európai Unió nem utal ki a jogállami viták miatt Magyarországnak.

Orbán Viktor Kötcsén állítólag arról is szót ejtett, hogy fel kell készülni arra: Brüsszel még sokáig nem utalja ki az uniós pénzeket!

A magyar kormány vállalta, hogy finanszírozza ezeket az uniós befektetéseket, de ez komoly pénzügyi kiadással jár.

Elszalad a költségvetési deficit, amely rövid távon még nem probléma, de hosszú távon az lehet. Erre Matolcsy György jegybank elnök is figyelmeztette Orbán Viktort. A magyar miniszterelnöknek szerencséje van: az EU jövőre még nem várja el a 3%-os költségvetési deficit betartását.

Szlovéniában a hétvégén rendeztek informális pénzügyminiszteri találkozót, és ott kiderült: a jövő év lehet az utolsó amikor elnézik a deficit túllépést. Nyolc fukar állam jelezte: nem tartja elfogadhatónak, hogy 2023 január elseje után is fennmaradjon ez az állapot.

Németország nincs köztük, mert a választási kampány kellős közepén nem akarnak ezzel foglalkozni, de

Olaf Scholz pénzügyminiszter, akinek jók a kancellári esélyei szintén azon a véleményen van, hogy a pandémia után vissza kell térni a korábbi szabályozáshoz.

Ez pedig sok tagállamban problémát jelenthet, köztük lehet Magyarország is. Orbán Viktornak egyelőre az a fontos , hogy megnyerje a választásokat a választópolgárok megvásárlásával, a költségvetési deficit problémáján pedig csak utána kezd el elmélkedni. Persze csak akkor, ha nyer. Különben a deficit probléma a győztesek nyakába szakad.

Rezsicsökkentés mindhalálig

Orbán Viktor választást nyert a rezsicsökkentéssel, és azóta ez szent tehénnek számít a nemzeti együttműködés rendszerében, csakhogy most kilőttek az árak.

Mind villamos áram mind pedig a gáz drágább a piacon mint amennyit a lakosság fizet érte. Ez többszáz milliárd forintos problémát jelenthet, melyet a hatalomnak meg kell oldania hiszen a rezsi emelése politikai öngyilkosság lenne Orbán Viktornak.

A piaci ár háromszor magasabb mint a lakossági

A villamos áram esetében ez az anomália fokozatosan alakult ki, de idén nőtt meg igazán a különbség amikor az újrakezdés lendülete jelentős energia hiányt eredményezett az egész globális gazdaságban. Drágábbak lettek a fűtőanyagok: földgáz, szén stb., ennek következtében a villamos áram ma jóval többe kerül a szolgáltatóknak mint amennyit elkérhetnek a lakosságtól – írta meg a G7.

A gázszolgáltatás állami kézben van, ott a költségvetés lenyelheti a deficitet, de az árampiacon magánszolgáltatók is jelen vannak.

Hol juthatnak olcsón áramhoz?

Pakson. Az atomenergia ugyanis relatíve olcsóbbá vált, mert az alternatív források árai növekedtek. Kezdetben az atomenergia méregdrága volt, mert a beruházás sokba kerül, de az üzemeltetés során már viszonylag olcsón ad áramot. Ezért

Paks szállíthat plusz áramot a piacra, ezzel elkerülhető a rezsicsökkentés feladása.

Igaz, hogy Paks drágábban is adhatná az áramot, de csak a plusz nyereségtől esne el, melyet nem kell elszámolni.

Orbán Viktor tehát megmentheti a rezsicsökkentést a költségvetési deficit növelése révén. Csakhogy ennek is megvan a kockázata, melyre Matolcsy György is figyelmeztetett. A Nemzeti Bank szerint vissza kell fogni a költségvetési hiányt, mert a jövőben ennek Magyarország ihatja meg a levét. Ugyanerre hívta fel a figyelmet 8 uniós állam, amely javasolta, hogy állítsák vissza mielőbb a 3%-os deficit kritériumot, melyet a vírusválság idején mindenki túllépett.

Galoppozik az infláció – Orbán főtanácsadója tanácstalan

A legfrissebb inflációs adat -4,9%-kal magasabb mint amennyire az elemzők többsége és a Nemzeti Bank is számított. Emiatt most csaknem mindenki azt gondolja, hogy Matolcsy György tovább szigorít majd hiszen a kamatláb emelése megerősítette ugyan a forintot, de az áremelkedés nem állt le. Vagyis nem igazolódott az a hivatalos álláspont, hogy importáljuk az inflációt.

„Az infláció szükséges rossz”

Így fogalmazott Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója. A Nemzeti Bank egykori alelnöke szerint épp amiatt ilyen magas az infláció Magyarországon, mert a helyreállítás üteme itt volt a leggyorsabb az Európai Unióban. Lengyelországban hasonló a helyzet: gyors növekedés és gyorsuló infláció – hangsúlyozta Nagy Márton. Aki szerint a Nemzeti Bank helyesen tette, hogy szigorított, a kormány viszont azért önti a pénzt a piacra, hogy támogassa a konjunktúrát. Meglehetősen egyértelmű, hogy épp a kormányzati deficit az, amely felhajtja az árakat. Erre már Rogoff amerikai közgazdász professzor is rámutatott a Project Syndicate portálon, hogy

az infláció sokkal inkább politikai döntés mint gazdasági.

Nagy Márton is hangsúlyozta, hogy a gazdaságpolitikát nem Matolcsy György és nem Varga Mihály, hanem Orbán Viktor csinálja Magyarországon. Ez eddig sem volt titok, de most a miniszterelnök főtanácsadója megerősítette.

Az viszont nem derült ki, hogy szerinte hogy lehetne megállítani az inflációt? Orbán Viktor állítólag Matolcsy Györgyöt tartja felelősnek ezért. A Nemzeti Bank elnöke ezért is kezdett a kormányt bíráló cikksorozatba a Magyar Nemzetben. Nem kizárt, hogy a hatalom is zavarban van: nem tudja, hogy mit csináljon? A választásokig mindenképp vissza kellene fognia az inflációt, mely épp leghűbb szavazó rétegét, a nyugdíjasok millióit sújtja a legjobban. Sem Nagy Márton sem Orbán Viktor nem tudja, hogy miként lehetne végrehajtani ezt a bűvészmutatványt: ha ugyanis pechük van, akkor előidézhetik a stagflációt amikor a gazdaság stagnál, de az áremelkedés nem áll le!

Erre figyelmeztetett nemrég Nouriel Roubini New York-i közgazdász az USA és a globális gazdaság vonatkozásában. Ő a Project Syndicate oldalon fejtette ki a véleményét. Őt Mr. Doom (Végzet úr)-nak nevezik, mert megjósolta a nagy pénzügyi válságot 2008 előtt.

Ha most is igaza lenne, akkor ez alapjaiban ingathatná meg a nemzeti együttműködés rendszerét.

Továbbra is jó formában a hazai e-kereskedelem

Sikeres a hazai e-kereskedelem, továbbra is jelentős növekedési potenciállal rendelkezik. Marketingszakértő segítségével annak jártunk utána, hol tart most a szegmens és milyen változások várhatók a következő néhány éves ciklusban.

A megkérdezett szakértő szerint mindenképpen érdemes visszatekintést tenni a pandémia előtti évekre, hiszen azok jó támpontot adhatnak a hazai piac potenciáljáról. Az említett időszakban a magyar online piac hozzávetőlegesen 15-20 százalékot tudott nőni; ez jelentősen felülmúlta a kontinens átlagát, illetve illeszkedett a közép-kelet-európai régió teljesítőképességéhez. Egyfajta lassú, de stabil felzárkózást láttunk a kontinens fejlettebb régióihoz.

A 2020-as esztendő azonban jelentős változásokat hozott, a kiszámíthatóság is megszűnt.   A 16%-os várakozások helyett a hazai e-kereskedelem 45%-ot volt képes nőni, vagyis nem túlzó a kijelentés, miszerint a szektor egy év alatt hármat lépett előre. Tagadhatatlan, hogy ebben a pandémia által megváltozott vásárlói szokások rendkívüli mértékben közrejátszottak.

Érdemes látni azonban a különbséget a kontinens régiói között.

Míg a közép-kelet-európai régióban az e-kereskedelem rendkívüli növekedését láttuk, addig sok területen visszaesés volt tapasztalható, elsősorban a gazdasági bizonytalanság okán.

Ez persze azt is jelenti, hogy a nyugati e-kereskedelmi mélyrepülést várhatóan jelentős visszapattanás követi, a hazai szegmens azonban aligha lesz képes jelentős növekedésre. Sőt, a legtöbb szakértő szerint a bázis teljesítése már nagyszerű eredmény lenne a webáruházaktól. Az optimistább hangok szerint erre minden lehetőség megvan, hiszen az első negyedév kiugróan erős volt, az utolsó negyedév kapcsán pedig indokolt a pesszimizmus, miszerint a koronavírus-járvány ismét a négy fal közé kényszerít bennünket, így az online vásárlás felé fordulva.

Mindeközben jelentős változással kecsegtet a július 1-én életbe lépő áfatörvény-módosítás.

A legtöbb piaci szereplő úgy véli, jelentősen javultak az exportot célzó tevékenységek lehetőségei. Az áfaszabályok változásának legnagyobb hozadéka az adminisztratív terhek jelentős csökkenése. Ezidáig a külföldre is szállító webáruházaknak gyakorlatilag annyiféle módon kellett áfát fizetniük, ahány országba szállítottak. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a könnyítés nem csupán a magyar e-kereskedőkre vonatkozik, hanem az EU összes tagországában tevékenykedő társaikra is, vagyis a szomszédos és nem szomszédos piacok szereplői nagyobb valószínűséggel jelennek majd meg a magyar vásárlók előtt, ahogyan a kontinens egyik legnagyobb divat-webáruháza, a Zalando már bejelentette a 2022-es érkezését.

Némi pesszimizmusra ad okot, hogy ezidáig sokkal jellemzőbb a külföldi szereplők érkezése, mint a hazai e-kereskedők piachódítása.

Pozitív példaként említhetők az Extreme Digital külföldi webáruházai; a cég folyamatos terjeszkedéssel mára hét országban van jelen kisebb-nagyobb piaci részesedést uralva.

A legújabb webáruházuk Németországban működik.

Sokan úgy vélik, hogy az áfaszabályok jelentős egyszerűsítésének köszönhetően a hazai webáruházak megfelelő exportterv, tudatos digitális marketing és megfelelő logisztikai szolgáltatások birtokában eredményessé válhatnak a közép-kelet-európai régió országaiban. Nem kell sokat várnunk és kiderül, a hazai szereplők képesek lesznek-e élni a lehetőséggel.

ÁLLAMI GARANCIA ORBÁN OLIGARCHÁJÁNAK

150 millió euróról vagyis körülbelül 53 milliárd forintról van szó – ennyibe kerül az a repülőgépgyár, melyet a kormányszóvivő férje, Szalay-Bobrovniczky Kristóf megvásárol Csehországban. Már hogyha valóban ő teszi.

Az állami garancia ennek 80%-ára vonatkozik. A hitelt a kormányhű Magyar Fejlesztési Bank nyújtja a a HSC Aerojet Zrt.-nek. A cég főnöke és egyetlen részvényese Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki nemrég még Orbán Viktor londoni nagykövete volt. Korábban Orbán egyik másik bizalmasa próbálta megvenni a cseh repülőgépgyárat, de a kezdeményezés bebukott, mert Tombor András nem tudott megfelelő pénzt és garanciát felmutatni. Most ez összeállt – legalábbis papíron.

A hibrid rendszer

Az állami és magán szféra furcsa szimbiózisát nem Magyarországon találták ki, de itt is alkalmazzák. Szalay-Bobrovniczky Kristófnak nem ez az első ilyen biznisze. Korábban az oroszokkal közösen az egyiptomi vasúti kocsi üzletben utazott. 1300 vasúti kocsit szállítanak Egyiptomba körülbelül 1 milliárd euró értékben. Az üzleti konstrukció itt még cifrább: az orosz és a magyar eximbankok együtt hitelezik meg az 1 milliárd eurót Egyiptomnak.

Az Egyiptomba szállított vasúti kocsiját részben a dunakeszi jármű javítóban szerelik össze. A MÁV tavaly tavasszal adta el ennek 90%-át egy cégnek, amely felerészben az oroszok felerészben pedig Szalay-Bobrovniczky Kristóf tulajdonában van.

A cég 2020-ban 7,9 milliárd forintos nyereséget ért el. Az orosz cég jellemző módon Svájcban van bejegyezve.

Sem Oroszországban sem pedig Magyarországon nem lehet tudni, hogy az oligarchák vagyona mennyiben magántulajdon és mennyiben az államot irányító Putyiné illetve Orbáné.

Oroszország leggazdagabb oligarchája, Hodorkovszkij ezt a saját kárán tanulhatta meg amikor elítélték, és hosszú éveket tölthetett Szibériában. Csak Merkel kancellár közbenjárására szabadult ki.

Sem az Európai Unió sem az USA nem fogadja el ezeket a kétes hibrid megoldásokat. Orbán Viktor ezért sem lép be az Európai Ügyészségbe, mert kínos kérdéseket tehetnének fel neki. Az amerikai nagykövetségen szorgosan jegyzik az ilyen hibrid ügyleteket. Egyrészt azért, mert a repülés stratégiai ágazat, másrészt pedig az orosz kapcsolat miatt. Amíg megy a szekér addig nincs gond, de hogyha leáll, akkor kellemetlen kérdések következhetnek nemcsak Budapesten, de külföldön is.

MATOLCSY GLOBÁLIS ADÓSSÁGVÁLSÁGTÓL TART

A Magyar Nemzeti Bank elnöke egyért „a Végzet Apostolával”, Nouriel Roubinival, aki szerint fennáll egy világméretű stagfláció veszélye. Ez azt jelenti, hogy miközben a gazdaság stagnál az infláció növekszik, és olyan helyzet is előállhat amikor a legfőbb szereplők elveszítik a bizalmukat egymás iránt. Ez Minsky hatás – figyelmeztet Matolcsy György nemzeti bankos oldalán. Mit állít Roubini?

Ha emelkedni kezdenek a kamatlábak akkor adósságválság várható

A nemzeti bankok nagyon sok országban felvállalták az államadósság finanszírozását, és ez – noha szükséges volt a vírus válság idején – súlyos következményekkel járhat akkor, ha egy nagy pénzügyi krízis idején nem lesz elég pénzük a megoldásra mint a 2008-as világválság idején.

A New Yorkban élő Nouriel Roubini megjósolta a 2008-as nagy pénzügyi válságot. Azóta nevezik a Végzet Apostolának. Most arra hívja fel a figyelmet, hogy az államok, a cégek és magánszemélyek adóssága olyan hatalmas hitel piramissá válhat, melyet a nemzeti bankok sem tudnak majd kezelni krízis esetében.

Mit ajánl Matolcsy?

Pénzügyi szigorítást, melyet a nemzeti bank már meg is kezdett Magyarországon, és nemcsak ott. Moszkvában, Pekingben és Prágában hasonlóképp döntöttek. Emelték a bank kamatlábat. Matolcsy mindenkit erre buzdít mondván, hogy jobb fokozatosan emelni mint egyszerre nagy ugrást produkálni a válság idején, mert lehet, hogy akkor már késő lesz.

Nem ez a véleménye Yellen asszonynak. Az amerikai pénzügyminiszter, aki egyébként Pekingbe készül, korábban a Federal Reserve Board főnöke volt. Többször is arra kérte az utódát, hogy ne emelje a kamatlábat, mert az amerikai gazdaságnak szüksége van az olcsó hitelekre. Yellen asszony ugyanerre buzdította az uniós tagállamokat is amikor Európában járt.

Magyarországon Varga Mihály pénzügyminiszter képviseli ezt az álláspontot, amely folytatja a pénzügyi lazítást, mert úgy érzi, hogy erre a magyar gazdaságnak szüksége van. Még nagyobb szüksége van Orbán Viktornak, aki a következő évi választás előtt konjunktúrát akar produkálni. Kerül amibe kerül. Nem neki hanem az országnak.

Miért nincs 40 milliárd a Velencei tóra?

A tó vízszintje minden negatív rekordot megdöntött: jelenleg 53 centiméterrel alacsonyabb mint amikor vészhelyzet címen a kormányzatnak be kellene avatkoznia. Készült is egy 40 milliárd forintos előterjesztés, melyet a Szijjártó Pétert által vezetett bizottság még jóváhagyott, de a kormány nem fogadta el mondván erre most nincs pénz. Vajon miért?

Mesterterv a Velencei tó megszerzésére

Négy strandot bezártak, az ingatlanok értéke csökken. Az éttermek és más vállalkozások tulajdonosainál már megjelentek azok az öltönyös fiatalemberek, akik pártunkat és kormányunkat képviselik. Visszautasíthatatlan ajánlattal jönnek ebben a nehéz helyzetben: hajlandók fél vagy inkább negyedáron megvásárolni az éttermet vagy más vállakozást vagy ingatlant. Persze vissza lehet utasítani az ajánlatot, de akkor jöhet az adóhivatal. Közben pedig a vállakozás vagy az ingatlan értéke folyamatosan csökken hiszen ki akar ilyesmit egy fürdőhelyen, ahol nincs elég víz?!

Ha viszont pártunk és kormányunk hű oligarchái megszerzik az értékes partmenti ingatlanokat, akkor a kormány gyorsan találhat 40 milliárdot, hogy megmentse a Velencei tavat. Ha a mieink vannak a nyeregben, akkor már nemzeti értékről van szó, ezt pedig nem szabad veszni hagyni!

Akkor aztán megindulhat a tó feltöltése, és persze az építkezések a parton, melyek immár a hatalom kasszáját gyarapítják.

A nemzeti együttműködés rendszere remekül bizonyítja ezúttal is, hogy a válság helyzetet is megfelelően tudja kezelni: milliárdokat nyer ott, ahol a kisvállalkozók és ingatlantulajdonosok életük munkájának értelmét veszítik el.

Matolcsy felelős az inflációért

Az egykori gazdasági miniszter, aki fiatal korában együtt küzdött a reformokért Matolcsy Györggyel a pénzügyminisztériumban, élesen kritizálta a Nemzeti Bank elnökének öndicsérettől hemzsegő írásait, melyeket a kormánypárti sajtó lelkesen közöl. Matolcsy olykor bírálja a kormányt is, de mondanivalójának lényege: soha ilyen jó nem volt Magyarországon mint a nemzeti együttműködés rendszerében.

Miért szabadultak el az árak?

Magyarország uniós rekorder az infláció terén – hangsúlyozta Csillag István a Klubrádióban. Ezért pedig Matolcsy György kétszeresen is felelős. Egyrészt azért, mert még gazdasági miniszterként ő inditotta el azt a gazdaságpolitikát, amely két kézzel szórta az euró milliókat betonba. Ma már Matolcsy bírálja emiatt a kormányt mondván, hogy vasba fektet be és nem agyba, de ennek a gazdaságpolitikának ő volt a végrehajtója az évtized elején. Másrészt pedig milliós olcsó hitelekkel szórta meg a haverokat és kábította a népet olcsó lakáshitelekkel. Mindez halálos CSOK – hangsúlyozta Csillag István egykori gazdasági miniszter, aki rámutatott arra, hogy épp emiatt szárnyalnak az építőanyag árak, amelyek erősítik az inflációt.

Ugyanott tartunk mint a Kádár korban

Akkoriban azt tartották közgazdász körökben: a reformok arra kellenek, hogy megoldják a problémákat, melyek a szocializmus nélkül nem jöttek volna létre.

Most súlyos inflációval küzd az ország, és Matolcsy megpróbálja áthárítani a felelősséget Varga Mihály pénzügyminiszterre, de ez gyerekes dolog. Bűnbakot keres ahelyett, hogy vállalná a felelősséget és főként, hogy megvalósítható megoldást kínálna.

Persze Csillag István sem bővelkedik használható ötletekben.

Arra pedig az egykori reform közgazdászok végképp nem tudnak felelni: miért nem jutott sehova az 1968-ban megkezdett gazdasági reform Magyarországon miközben az 1978-ban elindult kínai reform az abszolút mélypontról indulva versenyképes világhatalommá tette Kínát.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!