Tisztességes alapokra kell helyezni az uniós költségvetést, alapkoncepciója ugyanis nem sportszerű, olyan módosítások vannak benne, amelyek a szegényebb országoktól a gazdagok irányába csoportosítanának át pénzt – mondta Orbán Viktor Brüsszelben. Előtte találkozott Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével.
A miniszterelnök magyar újságíróknak nyilatkozva azt mondta, sűrű félév várható, még minden kérdés nyitott, amelyek között az unió 2020 utáni hétéves költségvetése, a migráció, a digitalizáció és a bővítés kérdése szerepel. Közölte, ezekről nemcsak tárgyalni szeretnének, hanem a többségét le is szeretnék zárni. A menetrend nagyon ambiciózus, amelynek teljesítése véleménye szerint nem lehetetlen, de mint mondta: „csodát kell hozzá tenni”.
A tanács elnökével folyatott megbeszélés zömét az unió 2020 utáni, hétéves költségvetésének tervezete tette ki, ugyanis február 20-ra e témára összpontosítva hívott össze rendkívüli uniós csúcsot Charles Michel.
Magyarország eddig nem mutatta be a költségvetésre vonatkozó nemzeti számait,
a tárgyalások ugyanis még nem tartanak abban a szakaszban – mondta Orbán.
Szerinte az eddig bemutatott tervezet nem változtat az előző hét év rossz gyakorlatán. Olyan igazságtalanságok vannak benne, mint az, hogy
a Brüsszelben elosztott pénzügyi alapok esetében a szegényebb országok részesedése 5 százalék, miközben a népességük 20 százalékát teszi ki Európának.
Az igazságtalanság orvoslásában semmiféle javulás nem mutatkozik – mondta.
Közölte, további egyeztetés várható azokkal az országokkal, amelyeknek Magyarországhoz hasonlóan, bajuk van a költségvetés „eszmei, szellemi, elvi alapjaival”. Ezeket az országokat tájékoztatta a Kohézió Barátai csoport kormányfői szintű szombati, Portugáliában tartott ülésén a költségvetés elvi helyességének helyreállítása érdekében tett konkrét javaslatairól, amelyet hétfőn átadott az uniós tanács elnökének is – mondta.
Mi tisztességes költségvetést akarunk. Ha ez megvan, azon belül a magyarok meg fogják találni a számításukat, vagyis a nekik kedvező számkombinációkat is – fogalmazott. Orbán azon véleményének adott hangot, hogy a február 20-i csúcstalálkozó nem jelenti azt, hogy be is kell fejezni a tárgyalásokat. Jó lenne, de a magyar álláspont szerint a költségvetés minősége fontosabb, mint elfogadásának időpontja – tette hozzá a miniszterelnök.
A február 20-ra összehívott uniós csúcs középpontjában álló, 2021-2027 közötti uniós büdzsé kérdése megosztja a 27 tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt. Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból azt jelenti, hogy kevesebb elosztható pénz marad, miközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni. Az Európai Bizottság a 27 tagállam bruttó nemzeti jövedelme (GNI) 1,11 százalékának megfelelő összegű költségvetést javasol, az Európai Parlament 1,3 százalékért áll ki, míg több ország nem szeretne 1 százaléknál többet.
Az állami hírügynökség ismertetéséből kimaradt, hogy nem csupán pénzügyi, fejlesztéspolitikai viták középpontjában áll a tervezet, amely nyomán Magyarországot akár 27 százalékos veszteség is fenyegetheti. Ezen túlmenően több – elsősorban északi – tagállam szeretné bevenni a szabályok közé a kifizetések feltételeként a jogállamisági előírások betartását.
Este megérkezett a hét magyar, akiket előzőleg francia gép szállított Marseille közelébe Kínából. Egészségesnek tűnnek az orvosok szerint. Estére tovább nőtt a fertőzöttek száma.
Vasárnap este valamivel 20 óra után megérkezett Budapestre az a hét magyar, akik a koronavírus-járvány sújtotta kínai Vuhanból jöttek haza. A nyolc közül ők döntöttek úgy, hogy szeretnének hazatérni a lezárt kínai Hupej tartományból. Előzőleg francia segítséggel hagyták el Vuhant, vasárnap délután érkeztek Franciaországba, onnan a Magyar Honvédség repülője hozta őket Budapestre.
Az állami tévé a Szent László kórház elől arról tudósított, hogy a hazaérkezettek az Országos Mentőszolgálat két hétszemélyes járműjével mentek meg a kórházba. A járművezetők maszkot, védőruhát viseltek. Megvizsgálják őket, de az eredményekre néhány napot várni kell. Korábban Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára azt mondta, hogy a magyarok tünetmentesek, jól vannak.
Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet osztályvezető főorvosa elmondta:
a hét embert az osztály karanténépületében helyezik el.
Orvosi vizsgálatok alapján teljesen egészségesnek. Azonnali vizsgálatokat végeztek el rajtuk, és semmilyen fertőző betegségre utaló panaszuk nincs. Még további vizsgálatok várnak rájuk, ezek eredménye hétfőn várható. Mivel ismereteik szerint a koronavírus lappangási ideje átlagosan 5, legfeljebb 14 nap, ezért a hét embert két hétre helyezik karanténba. Ezalatt nem hagyhatják el az épületet és az első vizsgálatok lezajlásáig a családtagok se látogathatják őket. Az egészségügyi személyzet megfelelő védőfelszerelésben – védőruhában, maszkban, szemüvegben – látja el a karanténban lévőket, ami megfelelő védelmet ad számukra – jelezte.
A nap folyamán újabb számokat tettek közzé a kínai hatóságok. A Johns Hopkins Egyetem, amely globálisan összegzi az adatokat, térképén azt közölte, hogy estére
tovább emelkedve már 14 637 fertőzöttet tartanak nyilván.
A halálos áldozatok száma változatlanul 305 =egy kivételével mind otthoni kínai, egy fülöp-szigeteki. Csaknem 60-nal 443-ra nőtt a felépültek száma.
Hónapok óta folyamatosan a déli határon lévő „fokozódó migránsveszélyről” beszélnek, komoly felszerelések bevetéséről. Mégis pár napja három fegyveres biztonsági őr került szembe határsértőkkel. A katonák számának megduplázását már többször bejelentették, és az se világos, megtörtént-e már.
Már nem csak tájékoztató füzetek és mobilalkalmazások segítik a határsértőket, egyre magasabb szintű támogatás állhat mögöttük – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az állami tévében szombat este. Bakondi György szerint
jelentős szervezettséget és irányítást feltételez,
hogy a migránsok nagy csoportjai hirtelen letértek a balkáni migrációs útvonalról, és jó helyismerettel, új módszerekkel, a leginkább támadható szakaszokon próbálták meg átlépni a magyar határt. Az év eleje óta már 3800-an akartak így bejutni az országba – tette hozzá.
Orbán Viktor a megoldást is elmondta arra, kik lehetnek a magas fokú szervezők. A
„Soros-hálózat” emberei szervezik a migrációt az egész Balkánon
– mondta pénteken az állami rádióban.
Most Bakondi megnyugtatott mindenkit, mert a határvédelem kivédte a korábbinál lényegesen nagyobb nyomást, és a szerb hatóságokat is információkkal tudta segíteni. Szerinte szükséghelyzetben a fegyveres biztonsági őrség a szabályoknak megfelelően figyelmeztető lövéseket adott le, és szinte azonnal megjött az erősítés, a visszavonuló migránsok így nem is kerültek a kiérkező rendőrök közelébe.
Utóbbi mondat a keddi incidensre utal, amikor mintegy hatvan határsértő játszi könnyedséggel egy mozdulattal letépve a fémkerítést akadálytalanul lépett be Magyarországra a horgosi-röszkei határátkelőn. Mindössze három fegyveres biztonsági őr (kettő közülük hölgy) volt ott, akik egyike figyelmeztető lövést adott le, ami után a többség visszafutott Szerbiába. Négyüket magyar területen elfogták, csütörtökön a bíróság elítélte őket. A rendőrség pedig még aznap elismerésben részesítette a három fegyveres biztonsági őrt.
Már akkor több kérdés felvetődött. Elsősorban arról, hogy az elmúlt sok hónapban közöltek alapján
kisebb hadsereg teljesít szolgálatot a déli határon rengeteg emberrel, mégis átcsoportosítással kellett rendőröket küldeni Horgosra,
ahol az objektumvédelmi őrök triója egymaga volt. (Mint a következőkből kiderül, alighanem csak szavakban van ott seregnyi ember.)
Merthogy ezek objektumőrök. A Magyar Hang – amely még kedden riportban tudatta, hogy „egyszerű” afgán embercsempészek állnak a kísérlet mögött – tételesen ismertette. Eszerint a fegyveres biztonsági őrségről – vagyis FBŐ-ről – szóló jogszabály alapján „fegyveres biztonsági őrséggel kell védeni az állam működése, illetőleg a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos tevékenységet, létesítményt, szállítmányt, ha a védelemre a Magyar Honvédség, (…) a rendvédelmi szervek, (…) az Országgyűlési Őrség, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogszabállyal nem kötelezettek, de az őrzés a közbiztonság vagy a nemzeti vagyon védelme érdekében indokolt”. A fegyveres biztonsági őr az általa őrzött objektumban ki- és belépéskor igazoltathat, illetve csomagokat is átvizsgálhat. Ha pedig szabálysértést vagy bűncselekményt észlel, akkor az érintettet a rendőrség kiérkezéséig visszatarthatja, illetve „az arányosság követelményeinek betartásával” több dolgot is tehet. Testi erőt alkalmazhat, bilincset, vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot, sőt, még lőfegyvert is. A jogszabály úgy fogalmaz, hogy „a kényszerítő eszköz alkalmazása esetén kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását”.
Normális körülmények közt teljesen indokolt, hogy éjszaka a zárva tartó átkelőhelyen csak biztonsági őrök vannak. De
a déli határvonal a hivatalos nyilatkozatok alapján öt éve valóságos ostrom alatt áll.
E hét csütörtökön aztán Gulyás Gergely bejelentette, hogy a kormány döntése értelmében
megduplázták a déli határt védő katonák számát.
A kancelláriaminiszter szerint a határszakaszon a korábbinál lényegesen nagyobb a migrációs nyomás, Röszkénél kedd hajnalban egy áttörési kísérlet is történt, a határsértők száma akkorra 80-ra nőtt. A kormány elrendelte a déli határ megerősített védelmét, mivel a helyzet a korábbi két év „viszonylagos nyugalmi állapotánál” lényegesen rosszabb, és a nyomás a déli határon a következő időszakban is jelentős lesz – mondta Gulyás Gergely, megjegyezve, hogy a magyar hírszerző szervek minden adatot értékelnek.
De ezt a duplázást széles nyilvánosság előtt már Orbán Viktor bejelentette január 9-i „évi egyszer szokásos” sajtótájékoztatóján. Kisebb publicitással pedig már előtte többen beszéltek erről.
Tavaly június 1-jén Németh Szilárd, a HM parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy
ismét ezer honvéd vesz részt Magyarország déli határszakasza védelmében;
ezt a Balkánon jelentősen megnövekedett migrációs nyomás és a rendőrség nyári feladatai teszik szükségessé. Már akkor ugyanarról beszélt, amiről Pintér Sándor a mostani határsértés után pár órával elmondott, hogy
a hazai titkosszolgálatok és külföldi társszolgálataik jelentései állnak rendelkezésre.
Ezek szerint pedig
„iszonyatosan megnőtt az illegális migrációs nyomás”
a Balkánon, a rendőrségnek komoly erőket kell vezényelnie nyári feladatainak ellátására. A kormány ezért úgy döntött, hogy a honvédség ismét nagyobb létszámmal, teljes képességével vesz részt a határőrizeti feladatokban – hangsúlyozta a Németh Szilárd. Ismertetése szerint a manőverező
katonák száma – három váltásban – 650, logisztikai feladatokat mintegy 200 honvéd lát el, a támogató erők 150 fővel vannak jelen, ami összesen ezer honvéd.
December elején ismét Németh Szilárd kért szót. A röszkei tranzitzónánál a katonák és a rendőrök közös járőrözési feladatairól beszélt. A határ őrzéséhez fontos segítséget nyújtanak a honvédség kutyás járőrei – tudatta az államtitkár. A katonák felderítési feladatokat is végeznek, „a helikopteres járőrözés pedig egyfajta demonstráció is a migránsok felé”. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott, nő a feszültség a déli határszakaszon. A migránsok változatos módszerekkel – létrán átmászva, alagutat építve, a kerítés alá ásva, kamionokban, tehervagonokban elrejtőzve – próbálnak Magyarországra jutni. Ezért egyre nagyobb erő szükséges a határ őrizetéhez – hangsúlyozta. A kormány célja garantálni az ország és a magyar emberek biztonságát, ehhez rendelkezésre állnak a szükséges személyi feltételek és eszközök.
Éppen csak átléptünk az új évbe, amikor a HM azt tudatta, hogy a Magyar Honvédség katonái – az erősödő migrációs nyomásra való tekintettel – január 6-tól az eddiginél nagyobb létszámmal támogatják a rendőröket a határvédelmi feladatok ellátásában. Ugyanezt jelentette be ismét Németh Szilárd pár nappal később. Nevezetesen, hogy „egyre növekszik a migrációs nyomás”, ezért növelik a Magyar Honvédség jelenlétét a déli határon.
Ekkor hangzik el először a kétszeresére emelt létszám,
„a növekvő biztonsági kockázatok miatt a rendőrség kérésére”. Böröndi Gábor altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnokának helyettese azt mondta, hogy a honvédség megkezdte a személyi állomány és a szükséges technikai eszközök átcsoportosítását. A korábban váltásonként ötven fős kerettel járőröző katonák létszámát január 6-tól százra emelik, de a kiszolgáló személyzettel együtt összesen
több, mint 500 főre növeli a Magyar Honvédség a rendőrség támogatását.
(Mint fentebb láttuk, tavaly nyáron ez ezer fő volt.) Most (?) tehát 250-ről emelik a létszámot 500-ra. A gyalogos és gépjárműves járőrözés mellett a Magyar Honvédség alapvetően felderítő erőkkel,
rohamcsónakos és katonai rendész kutyás járőrszolgálattal, valamint helikopteres felderítéssel segíti a rendőrség munkáját.
Január 20-án Szegeden mi másról beszélt volna megint csak Németh Szilárd, hogy „nagyon megerősödött a migrációs nyomás a déli határon”, a téli időjárás ellenére a szárazföld mellett vízen is próbálkoznak a határsértők. Az év eleje óta hetente ötvennel-százzal növekszik az elfogottak száma – mondta. Megtudhattuk azt is, hogy tavasztól őszig a honvédség rohamcsónakokkal járőrözött a Tiszán, a Maroson és a Ferenc-csatornán, de a téli időjárás ellenére folyamatos a migránsok próbálkozása a Tisza szerb-magyar határszakaszán.
Ezért a honvédségnek az elmúlt héten vissza kellett térnie oda, és az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred aknász naszádja, a Baja teljesít szolgálatot
a Tisza Szeged alatti szakaszán. A magyar építésű hajó
éjjellátó készülékkel, reflektorral és nagyon pontos radarral van felszerelve. Az eszközök lehetővé teszik a határsértők felderítését,
akik nemcsak gumicsónakokon, hanem összekötött uszadékfákon és palackokon is igyekeznek átkelni a folyón – mondta a politikus.
Másnap rendkívüli rendőrfőkapitányi értekezletet tartott Pintér Sándor belügyminiszter Bácsalmáson, a Magyarország schengeni határszakaszán „felerősödött migrációs nyomás miatt”. Az értekezleten a Belügyminisztérium közbiztonsági főigazgatója, az országos rendőrfőkapitány és helyettesei, a budapesti és a megyei rendőrfőkapitányok, továbbá a velük azonos jogállású rendőri vezetők vettek részt.
A miniszternek a Bács-Kiskun és a Csongrád megyei rendőrfőkapitány, valamint a Nemzeti Nyomozó Iroda vezetője tett jelentést a határőrizet és az embercsempészés elleni fellépés helyzetéről. A jelentések kitértek a határvédelmi képesség megőrzése érdekében alkalmazott intézkedésekre, amelyeket az újonnan megjelenő és elterjedő módszerek követeltek ki.
Arról beszéltek, hogy egyre növekvő számban vannak azok az illegális migránsok, akik kivágják a vasúti konténereket és azokban bújnak meg. Az ilyen esetek felderítésére alkalmazott eszközt részletesen ismertették a miniszterrel.
A miniszter a feladatszabó értekezletén Balogh János országos rendőrfőkapitány arról beszélt, hogy a magyar rendőrség eleget tud tenni Magyarország schengeni határvédelemre vonatkozó vállalásainak. Itt is
előkerült a hírszerzés:
Papp Károly, a BM közbiztonsági főigazgatója ezekre és a FRONTEX elemzéseire hivatkozva kiemelte, hogy a magyar rendőrségnek tartósan kell berendezkednie a migrációs nyomás kezelésére. Arra is felhívta a figyelmet, hogy kizárólag komplex intézkedések eredményezhetnek sikert a határőrizet és az embercsempészés elleni fellépés területén.
Pintér Sándor – egy héttel az incidens előtti – összegzése szerint a rendőrség „jól vizsgázott határaink védelmében”,
áldozatvállalását a társadalom elismeri. A rendőrség bemutatott eredményei megerősítik korábbi tapasztalatát, amely szerint a rendőri szervek, a honvédség erői és a polgárőrség együttműködése kiváló. Ugyanakkor szorgalmazta, hogy ebbe az együttműködésbe vonjanak be minél több, az érintett határszakaszokon jelen lévő személyt, szervezetet. Pintér
további eredményeket vár a drónok alkalmazásától,
s feladatul szabta a máshol már bevezetett határvédelmi technikai lehetőségek felkutatását, alkalmazhatóságuk vizsgálatát.
Egy nappal később (január 22-én) Bakondi György azt közölte, hogy
a magyar hatóságok éjjellátó és hőérzékelő rendszerekkel, drónokkal és helikopterekkel vigyázzák az államhatárt.
Tehát a migrációs nyomás a határon folyamatosan egyre csak nő, és ezt a kormány látja is hosszú ideje. Ahogyan rendre elégedett a megtett intézkedésekkel is, most mégis zavartalanul áttörhette a határt 60 (80?) személy néhány „portás” szeme láttára.
Az talán aligha véletlen, hogy a létszámra vonatkozó kérdések elől szigorúan elzárkóznak az illetékesek. A katonákra vonatkozó adatokról (ha azok a valóságnak megfelelőek) szóltunk. A határvédelemért elsőrendűen felelős rendőrség azonban semmit se közöl. Az InfoRádiónak január közepén mindössze annyit árultak el, hogy 2015 óta 20 ezer magyar katona teljesített szolgálatot a magyar–szerb határon, január 6-tól kétszeresére emelték (tehát múlt időben!) ezt a számot.
A BM megelégedett annyival, hogy tavaly 17 200, csak decemberben 3299, 2020 január 1-jén 212, az év első tizenkét napjában pedig 1630 migráns próbált illegálisan bejutni Magyarország területére gyalog, vonaton, taxival, vízen és alagúton. Az elmúlt egy évben százezerre nőtt, vagyis megduplázódott a balkáni útvonalon tartózkodó bevándorlók száma. Erre reagálva döntöttek most a határvédelem megerősítéséről, sőt, január 13-tól a MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezredének Baja nevű járőrhajója is megkezdte a járőrözést a Tisza déli szakaszán – írták tehát január 14-én.
A zavaros és információínséges közlésekre magyarázatul szolgálhat a Népszava tavaly áprilisi írása, amely arról tudósít, hogy lasszóval fogják a déli határvadászokat. Akiknek háromezres bővítéséről a kormány 2016. augusztusában döntött. Az az ígéret is elhangzott, hogy három hónapon belül feltöltik az állományt. Ehhez képest akkor nyolc hónap alatt majdnem hatodára esett vissza a frissen végzett határvadászok száma, legutóbb már csak 22-en álltak szolgálatba a Készenléti Rendőrségnél.
Ahogyan pár napja írtuk, nem akarunk tápot adni a konteóknak, de ekkora – legalábbis szavakban – erőfeszítések, odavezényelt erők és eszközök láttán legalábbis magyarázatra szorul néhány körülmény. Már csak azért is, mert – mint láttuk – hosszú ideje
rendszeresen arról beszélnek, hogy a „migrációs helyzet fokozódik”, de minden eszköz és a szükséges létszám rendelkezésre áll,
aztán mégis… Eközben egyre többen úgy vélik, hogy az elmúlt hetekben kiötlött hívószavak („munka nélküli kifizetés” cigányoknak és a bebörtönzöttek, valamint az ügyvédek elleni kampány) vékony jégnek bizonyulhatnak. Tehát „jókor jöttek” a határsértők. A konteó nem először táplálkozna ebből: tavaly ősszel látott napvilágot az az – állítása szerint – leszerelt rendőr által közzétett írás, amely a 2015 őszi menekülthullámban vélte felfedezni a TEK kezenyomát.
Koronavírus-fertőzés gyanújával vizsgálnak egy beteget, aki a ferihegyi reptérre érkezett – értesült az Index. Már 12 ezren betegedtek meg a vírusban, 259 kínai a halálos áldozatok száma. Nálunk börtönüzemben kezdték meg a maszkok gyártását.
Kora délután a Liszt Ferenc repülőtéren elkülönítettek egy lázas utast, akit koronavírus-fertőzés gyanújával vizsgálnak – írta az Index. Forrásuk szerint a férfi nem kínai nemzetiségű, de állítása szerint nemrégiben járt Vuhanban, a koronavírus-járvány kiindulópontjában. Úgy tudják, az illető az Emirates légitársaság járatával érkezett a fővárosba. Az esetről a reptéri egészségügyi szolgálatot ellátó AMS mentőszolgálat értesítette az Országos Mentőszolgálatot, amely életbe léptette az ilyen helyzetekre kidolgozott protokollt. Egy olvasójuk délután 2 óra körül látott a ferihegyi gyorsforgalmi úton egy mentőautót befelé tartani, amely megkülönböztető jelzést használt, és a sofőr fehér izolációs ruhába volt öltözve. (A reptér péntek estétől valamennyi közvetlenül Kínából érkező utast megvizsgál.)
A Budapest Airport egyelőre semmilyen tájékoztatást se adott, ahogyan más
hivatalos részről se közöltek információt
erről. A reptérüzemeltető csak az általános információs táblát tette közzé pár órája.
Forrás: Facebook
A koronavírus pedig megállíthatatlannak tűnően terjed. A Johns Hopkins Egyetem információs oldalán, már 12 024 fertőzöttet tartanak nyilván világszerte, az elhunytak száma (mind kínai) 259. Az igazoltan felgyógyultak is csak 287-en vannak eddig. A koronavírus terjedését szemlélteti a grafikon január 20-a óta.
Ezen jól látható, hogy – noha további 26 országban regisztráltak fertőzést – a betegek elsöprő része, 11 860 kínai területen történt, 7153 Hubej tartományban, ahol az elhalálozások zöme (249) is megtörtént.
Az amerikai szakhatóság, a CDC új fényképet közölt a vírusról.
A koronavírus. Forrás: CDC
Magyarországon – bár már az elmúlt év végén kiderült a járvány ténye és lehetséges természete – teljes hiány alakult ki a lakosság számára megvásárolható maszkokból, amelyeket nem pótoltak. Ezen a Belügyminisztérium azzal próbál enyhíteni, hogy
soron kívül elkezdte a maszkok gyártását a büntetés-végrehajtási szervezet.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) szóvivője szombaton a debreceni büntetés-végrehajtási intézet gyártóüzemében elmondta, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs pénteki ülésén elfogadott akciótervében a BVOP feladatául szabta, készítse elő az egészségügyi védőfelszerelések gyártására történő átállást.
Orosz Zoltán alezredes közölte, hogy a védőmaszkok gyártásához minden alapanyag rendelkezésre áll, a fogvatartottak hosszított idejű váltásban, napi 12 órán át készítik, csomagolják a maszkokat, amelyből
húszezer darab gyártására képes naponta az üzem.
Ezzel folyamatosan nő az árukészlet, de már most jelentős raktárkészlettel, több mint 320 ezer védőmaszkkal rendelkeznek. A maszkokat az ország több pontján kialakított raktárakban tárolják, ahonnan szükség esetén azonnal szállíthatják a felhasználókhoz.
A vírus terjedése miatt eddig két kínai légitársaság jelentette be, hogy
felfüggesztik budapesti járataikat.
Jövő péntektől a Hainan Airlines március 27-ig nem repül Ferihegyre a Csungking-Budapest járaton. Korábban a Shanghai Airlines tudatta, hogy a Csengtu-Budapest járatot február 4. és március 28. között, a Hszian-Budapest járatot február 6. és március 26. között felfüggeszti. A Sanghaj-Budapest járat az eredeti menetrend szerint közlekedik.
A Hainan esete azért különös, mert ennek budapesti megjelenését múlt pénteken Szijjártó Péter jelentette be diadalmasan.
A Hainan Airlines új, Csungking és Budapest között közlekedő járatának avatási ünnepsége. MTI/Kovács Tamás
Akkor,
amikor már tombolt a koronavírus, és egyértelmű volt, hogy annak központja Kína.
És amikor egyre több országban kezdték el felülvizsgálni az onnan induló turizmuskapcsolatokat.
FRISSÍTVE
Nem fertőződött koronavírussal a férfi – közölte a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet osztályvezető főorvosa. Szlávik János elmondta, hogy a fiatalember nem mutatja a betegség egyetlen tünetét sem, nem lázas, nem fullad, nem köhög. Megfigyelésre kórházban marad, de ezt nem a betegség gyanúja, hanem a kimerültség indokolja – hangsúlyozta.
A főorvos tájékoztatása szerint a férfi a járvány gócpontjaként ismert közép-kínai Hupej tartomány székhelyén, Vuhanban járt egyetemre. A várost január 23-án hagyta el, vasúton Hongkongba, majd repülőn Európába utazott, és átszállással érkezett Budapestre. Utazása során átesett testhőmérséklet-ellenőrzésen, de nem volt lázas, így továbbengedték – tette hozzá Szlávik János.
Az eddigi adatok szerint nincs Magyarországon koronavírussal fertőzött beteg, a védekezéshez szükséges minden eszköz rendelkezésre áll és a tisztifőorvos azonnal akciótervet készít – közölte Gulyás Gergely. A kancelláriaminiszter tudomása szerint a napokban leállíthatják a Kína és Magyarország közötti repülőjáratokat.
A Kormányinfón Gulyás Gergely elmondta, a kormány szerdai ülésén meghallgatta a koronavírusról az országos tisztifőorvost, akit felhatalmazott a védekezés irányítására, illetve azt várják tőle és a szaktárcától, hogy
azonnal készítsen akciótervet.
A magyar egészségügyi intézményrendszer felkészült arra, hogy felvegye a betegséggel szembeni küzdelmet – mondta a miniszter.
Ha Magyarországon felmerül a koronavírus gyanúja, soron kívüli laboratóriumi vizsgálatot rendelnek el – mondta. A tisztifőorvos életbe léptette a vírus elleni védekezésben követendő protokollt, ezért történt az, hogy szerdán a határon megállítottak egy Prágából érkező, kínaiakat szállító buszt, és megmérték az utasok testhőmérsékletét. Ez azért nem olyan nagy teljesítmény, mert két napja a Blikk megírta a turistacsoport érkezését.
Közlése szerint
csak ezután várható, hogy repülőtereken és az érzékeny belépési pontokon további technikai eszközöket szerelnek fel,
hogy kiszűrjék az országba lázasan érkezőket. Ha a betegség gyanúja felmerül, akkor az érintettnek karaténban kell megvárnia a vizsgálat eredményét, és az országba történő belépés meg is tagadható.
Az elkövetkező napokban leállíthatják a Kína és Magyarország közötti repülőjáratokat – ezt csak újságírói kérdésre közölte Gulyás Gergely. Aki óvott a rémhírterjesztéstől, mondván az közveszéllyel fenyegetésnek minősül és büntetendő. Az elmúlt napokban voltak olyan álhírek és rémhírek jelentek meg, amelyek nem feleltek meg a valóságnak – részletezte.
A lezárt kínai tartományban lévő nyolc magyar közül hét akar hazajönni, őket várhatóan szombaton hozza el egy francia gép. Mindannyian egészségesek.
Francia segítséggel hozhatják haza a Hupej tartományban rekedt magyarokat, az őket szállító repülőgép péntek hajnalban indulhat a kínai városba – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára csütörtökön. Menczer Tamás elmondta, hogy
nyolc magyar állampolgár tartózkodik a lezárt tartományban,
hatan a koronavírus epicentrumában, Vuhanban, ketten más városokban. Ők mind jól vannak, nem betegedtek meg, és közülük heten szeretnék elhagyni Kínát.
Több lehetőség közül most azt tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a magyarokat az a francia repülőgép hozhatja el, amely péntek hajnalban indul Kínába. A magyarok
szombaton érkezhetnek meg Marseille közelébe,
ahonnan Magyarországra hozzák és a budapesti Szent László Kórházban két hétig megfigyelés alatt tartják őket.
Az első francia gép már a levegőben van, megkapta a szükséges engedélyeket, de azzal csak francia állampolgárokat hoznak el. A második gépnek – amely péntek hajnalban indulhat -, még nincsenek meg az engedélyei, de jó eséllyel megkapja azokat. Folyamatos az egyeztetés az ügyben,
Franciaország a kezdettől jelezte, hogy elhozza a hét érintett magyart,
és ezt azóta többször is megerősítette – mondta Menczer.
A hét magyar állampolgár el tud jutni a megadott helyszínre a szükséges időben. A gépen koordinátorként utazik egy magyar konzul Párizsból. A külügyi tárca pedig elkezdte a magyarok hazaszállításának előkészítését Franciaországból,
repülőgépet küldenének értük szombaton.
A franciákkal napok óta folytak a tárgyalások, ez korábbi hírekből is tudott volt, de ahogyan Menczer elmondta, volt több lehetőség is a hazautazásra. Portugál és brit lehetőség is szóba került, de utóbbi gép nem kapta meg a szükséges engedélyeket a kínai hatóságoktól. Van egy gép, amely spanyol-brit kooperációban Vuhanból szállna fel a tervek szerint pár óra múlva, de annyira rövid a határidő, hogy a magyarok nem tudnának kiérni a repülőtérre, ráadásul nem biztos, hogy a gépnek van felszállási engedélye, így ezzel a lehetőséggel nem élnek – mondta az államtitkár. Kínálkozott német megoldás is, pénteken tervezték, hogy gépet indítanak Vuhanba, de még itt sincs meg az engedély a kínai hatóságoktól, és nem volt egyértelmű jelzés, hogy a magyarokat is elhoznák-e.
Az államtitkár megerősítette:
nem tudnak olyan magyarról, aki megbetegedett volna külföldön vagy itthon,
és nem tudnak olyan külföldi állampolgárról sem, aki megfertőződött volna korábban és most Magyarországon tartózkodna. A kínai Hupej tartományba senkinek nem ajánlják a beutazást.
Terjednek a konteók a keddi röszkei „migránstámadás” után. Mi nem akarunk beállni a sorba, de megválaszolatlan kérdések, különös körülmények akadnak. Miért civil vagyonőr teljesített szolgálatot a határponton, és milyen minőségben? Hol volt az a kisebb hadsereg, amiről a hírek szóltak? És ha pontos információk voltak, miért nem akadályozták meg az incidenst?
Az jól hangzó állításnak látszott, hogy mozgósításra alkalmas téma fogytán kézenfekvő a visszatérés a bevált recepthez: ha hirtelen feltűnik a déli határon egy csapat migráncs, akik „erőszakosak” (copyright by Bakondi György), az újabb hónapokra adhat témát a propagandának. Utóbbi valósnak tűnik, azóta is ez folyik a csapból is. Arra azonban semmi bizonyíték nincs, hogy hivatalos helyről szervezték volna az akciót, amelyben nagyjából hatvan határsértő lépett be az országba a horgosi-röszkei átkelőhelynél a kerítést leküzdve.
A Magyar Hang riportjából leginkább sima, embercsempész szervezte akció körvonalazódik. Az írás persze elsősorban annak ment utána, hogy ebben is Soros keze volt-e benne (nem), az a kérdés nyitva maradt, hogy titkosszolgálati kéz mozgat(hat)ta-e a szálakat. Ahogyan arról tavaly októberében egy blogon írta egy magát leszerelt rendőrnek nevező ember, hogy a TEK provokációja (is) volt a 2015. szeptemberi menekülthullám a Keleti pályaudvartól szintén Röszkéig, az ottani „áttörésig”. Amelynek mindmáig dedikált helye van a kormánysajtó magyarázataiban – nem beszélve az ebből kinőtt „terrorista”-perről, Ahmed H. ügyéről.
Az első kétség most annak láttán támadt, hogy a százmilliárdokból megépített kerítés hogy-hogy nem tudott megállítani pár tucat embert. Holott Orbán három és fél éve az állami rádióban azt mondta, hogy a határ „légmentesen” zárható, és „egy időben érkező több százezer embert is fel tud tartóztatni”. Ehhez képest tényleg különös látvány a közzétett videón, ahogyan a pár tucat fiatal játszi könnyedséggel leküzdi a drótkerítést.
Még ha ez nem is az a kerítés, ami a zöld határon húzódik, azért kérdést vet fel az a körülmény, hogy egy szinte kihalt határponton történt az incidens. Ahogyan a hivatalos kommüniké alapján írtuk, az akkor még zárva lévő átkelőhelyen szolgálatot teljesítő
fegyveres biztonsági őr három figyelmeztető lövést adott le.
A helyszínre irányított járőrök a körülbelül hatvan ember bejövetelét megakadályozták, négyet feltartóztattak, a területet pedig lezárták.
Tehát a határt biztonsági őr felügyelte. Milyen minőségben? Ezek szerint az ország ilyen kiemelt határpontjának védelmét kiadták gebinbe hivatalosan személy- és vagyonőrnek? Aki nem hivatalos személy. Tehát
nem is járhatott volna el hivatalos személyként.
Ennél is érthetetlenebb, hogy hol voltak az állig felfegyverzett rendőri-katonai erők – amelyeket tehát az akció közben irányítottak át a helyszínre. Holott évek óta egy sor fotót tettek közzé arról, hogy kisebb hadsereg őrzi a határt ezen a szakaszon.
Csak az elmúlt hetekben megjelent kormányzati képek azt sulykolták, hogy biztos kézben a déli határ, ott tényleg senki nem jöhet be zavartalanul. December 8-án például ezt tették közzé.
Nem sokkal később, január 5-én pedig egyenesen azzal nyugtatták meg a rettegő közvéleményt, hogy egyenesen duplájára növelik a határvédő katonák számát.
Hol voltak a röszkei határon ezek az elrettentő erők? Miért kellett átirányítani a rendőröket a biztonsági őrt kisegíteni,
ha lényegében mindenről előre tudtak.
Mert Pintér Sándor belügyminiszter nem kevesebbet állított az incidens után pár órával, hogy már a múlt héten tartott határszemlekor voltak arról információik – amelyek még ma is élnek – , hogy illegális bevándorlók több helyen megkísérlik a törvénytelen behatolást Magyarországra. A hajnali áttörési kísérlet ezt alátámasztotta, a rendőrség azonban erre felkészült, és bebizonyosodott: senki nem tud Magyarország területére észrevétlenül átjutni.
Bár a pénz változatlanul nem elég, a főváros „áttekinti” a Lánchíd felújításának tervét. Tízmilliárd hiányzik a kormány köti magát a hatmilliárdos hozzájáruláshoz.
Áttekinti a Lánchíd rekonstrukciójára vonatkozó terveket és a közbeszerzési kiírás feltételeit a főváros a beruházás költségeinek csökkentése érdekében – döntött szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés, amely kimondta: szükségesnek tartja a Lánchíd felújítását a környék többi fejlesztésével összehangolt módon. A képviselők 19 igen szavazattal, három tartózkodás mellett fogadták el a főpolgármester előterjesztését.
Karácsony Gergely hangsúlyozta: a projekt nem halasztható, a hidat mindenképpen fel kell újítani, akár a váralagút rekonstrukciójának későbbre ütemezésével. Az előterjesztésben emlékeztettek: a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a váralagút felújítására beérkezett ajánlatok értékelése alapján megállapították, hogy a rendelkezésre álló teljes beruházási összeg – 23 milliárd 366 millió forint –
önmagában sem elegendő a Lánchíd rekonstrukciójára.
Karácsony ezért javasolta az említett feladatok kivitelezési sorrendjének felülvizsgálatát és időbeli ütemezésének újragondolását. Valamint azt, hogy kezdeményezzék a kormány által az alagút felújítására vállalt 6 milliárd forint támogatási összeg felhasználásának átcsoportosítását a legsürgősebb elemre, a Lánchídra. A közgyűlés szükségesnek tartja, hogy a Lánchíd felújítását követő, a belváros forgalomcsillapítását is szolgáló forgalmi rendi javaslat a budapestiekkel folytatott párbeszéd eredményeként szülessen meg.
A képviselők felkérték Karácsony Gergelyt, hogy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa keretei között folytasson tárgyalásokat a kormánnyal a Lánchíd és az ahhoz kapcsolódó beruházások megvalósításának pénzügyi, műszaki feltételeiről és az ütemezésekről. Erre viszonylag kevés esély mutatkozik. Fürjes Balázs kormánybiztos sokadszor közölte,
hogy hatmilliárdot ígértek Tarlós Istvánnak, ezt fenntartják.
A fővárosnak tízmilliárd forintot kell előteremtenie a Lánchíd felújításának megkezdéséhez, ami vagy a rekonstrukció műszaki tartalmának csökkentésével, vagy kormányzati támogatással történhet meg – mondta az Horváth Csaba, MSZP budapesti frakcióvezetője a Fővárosi Közgyűlés ülése előtt.
A még Tarlós idején kiírt pályázatok eredménytelenek lettek, mert a benyújtott ajánlatok bőven 30 milliárd felettiek. Sajátos módon most
Fürjes lő vissza azzal, hogy a Városháza lépjen fel a túlárazás ellen, érjen el jobb árat a közbeszerzésen.
A vitában Hassay Zsófia (Fidesz-KDNP) kezdeményezte, hogy a városvezetés – az eredeti terveknek megfelelőn – egyszerre valósítsa meg a Lánchíd és az alagút felújítását. Kovács Péter (Fidesz-KDNP), a XVI. kerület polgármestere azt mondta, mindig arra van pénz, amire szeretné egy városvezetés. V. Naszály Márta (Párbeszéd), az I. kerület polgármestere azt mondta, a két beruházás különválasztása anyagi kényszer miatt merült fel. Tüttő Kata főpolgármester-helyettes elmondta, a fővárosnak azért is küzdenie kell, hogy saját adóbevételeiből legalább annyit visszakapjon, amennyi közútjai és hídjai fenntartásához szükséges.
Maradhat a Fidesz párttagságának felfüggesztése a Néppártban – derül ki Paulo Rangel alelnök Twitter-bejegyzéséből. Donald Tusk tehát nem akarja dűlőre vinni a kérdést az EPP közelgő politikai közgyűlésén.
Donald Tusk, az Európai Néppárt (EPP) új elnöke a pártcsoport európai parlamenti frakciójának ülésén bemutatta az EPP idei évre vonatkozó prioritásait, és azt mondta, hogy a helyzetet értékelő szakértői bizottság következtetéseit követően javasolja a Fidesz felfüggesztésének meghosszabbítását – írta a Twitteren Paulo Rangel, az EPP portugál alelnöke.
Az nem egyértelmű, hogy nem is tárgyalnak és csak egyszerű szavazást tartanak a Fidesz ügyéről az EPP soron következő politikai közgyűlésén (választmányán). Mindenesetre az EPP honlapján még semmilyen részlet sincs a február 3-4-i ülés napirendjéről.
Az már eddig is tudható volt, hogy a „helyzetértékelő bizottság”, vagyis a „három bölcs” nem tudott egységes álláspontot kialakítani arról, hogy mit javasoljanak Tusknak a Fidesz jövőjéről. Elméletileg három variáció volt: kizárás, a felfüggesztés visszavonása vagy meghosszabbítása. Az elsőhöz a jelek szerint hiányzik a meggyőző többség az EPP-ben (a déli tagországok pártjai ellenzik, a két német uniópárt megosztott). A teljes jogú tagság helyreállításához viszont a Fidesz túlságosan sok parazsat gyűjtött maga alá. Marad a nem döntés.
Ezzel a Fidesz marad az EPP-ben, de tagjai változatlanul nem viselhetnek tisztséget. És magán a közgyűlésen se vehetnek részt. Az persze nem kizárt, hogy Orbán Viktor mégis kiviszi a Fideszt az EPP-ből, bár ennek jelenleg több a hátránya látszik, mint előnye.
Már láztalan és panaszmentes az a kínai pilóta, akit Ferihegyről vittek kórházba előző este. Akkor is lázas volt ugyan, de járóképes maradt. Az EMMI szerint „hangulatkeltés” zajlik.
Nincs koronavírus-fertőzésre utaló jel a kínai pilótánál – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMi). Amint arról írtunk, kedd esete a Shanghai Airlines budapesti járatának első tisztjét magas lázzal a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérről a László Kórházba szállították, ahol a szigorú protokollnak megfelelően azonnal elkülönítették őt.
Az EMMI közlése szerint bár már az első vizsgálat is arra utalt, hogy a jó általános állapotban lévő kínai férfi nem az új koronavírustól betegedett meg, megfigyelésre és további vizsgálatok elvégzésére felvették őt a László Kórházba.
Szerda reggelre már láztalan és panaszmentes lett
– közölték.
A sajtóban megjelent híresztelésekkel ellentétben a beteg nem volt eszméletlen a repülőtéren, lázas volt ugyan, de mindvégig járóképes maradt – hangsúlyozták. Az EMMI szerint ez az eset is igazolja, hogy jól működik a magyar járványügyi rendszer. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által kijelölt intézményben azonnal izolálták a beteget, és megkezdték vizsgálatát. A mintát szerdán már az NNK laborjában vizsgálták, várhatóan délután lesz meg az eredmény, amiről azonnal tájékoztatást adnak.
A minisztérium egyúttal felszólította az ellenzéki pártokat, hogy
ne használják fel pártpolitikai céljaikra a Kínában zajló koronavírus-járványt, és fejezzék be a hangulatkeltést.
Előzőleg a Demokratikus Koalíció arra szólította fel Kásler Miklóst, az emberi erőforrások miniszterét és Müller Cecília országos tisztifőorvost, hogy tájékoztassák az Országgyűlés népjóléti bizottságát a koronavírus-járvány elleni hazai felkészülésről.
Arató Gergely frakcióvezető-helyettes szerint a járvány már bizonyítottan megjelent Európában, de a magyar kormány
nem siette el az intézkedéseket
és arról se adott megfelelő tájékoztatást, hogyan akarja felkészíteni az országot és az embereket a védekezésre. Egy ilyen súlyos vírus esetében
nem elég a tízparancsolat,
hanem megfelelő megelőző intézkedésekre és kimerítő tájékoztatásra van szükség – mondta.
A DK választ vár arra, hogy a kormány milyen intézkedéseket tervez bevezetni a Budapest Liszt Ferenc repülőtéren, és arra is kíváncsi, hogy vannak-e gyorstesztek, megfelelően informálták-e a háziorvosokat, illetve, hogy üzemképes-e a madárinfluenza idején kiépített virológiai labor. Szerinte a kormány korábbi, „meglehetősen általános” tájékoztatása jól láthatóan nem nyugtatta meg a közvélemény nagy részét.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
