Fontos

Megérintette őket a vereség szele

Miért vannak bajban a fiúk? Mit okoz az, hogy nincs szabad, demokratikus nyilvánosság Magyarországon? Miről szól a hódmezővásárhelyi pletyka? Ki a lángoló intellektuális fényoszlop legjobb tanítványa? Miért kulcskérdés az LMP szerepe? A Jobbikkal ha nem is együttműködni, de tárgyalni igen? Interjú Gyurcsány Ferenccel, a Demokratikus Koalíció elnökével, aki nem tartja kizártnak, hogy a demokratikus ellenzék önmagában többséget szerez.

 

Sorozatos botrányok rázzák meg a Fideszt: Elios és az OLAF, Semjén és a helikopteres vadászat, Kósa Lajos és az 1300 milliárd, Matolcsy és a villa… Lesz ezeknek hatása a választási eredményekre?

Lesz. Olyan kétségbeesettek azok a reakciók, amelyeket most mutatnak, olyan szokatlanok, amelyek eltérnek minden korábbitól. Ebből az kell, hogy következzen: maguk is úgy látják, úgy mérik, ez bizony eljut az ő táboruk egy részéhez is. Az egyik legnagyobb hírportálon az ügy kirobbanásakor az első öt hír az Kósa volt. Ez pusztít, ez mérgez. Bajban vannak a fiúk. Hódmezővásárhely után mintha összeomlott volna a Fidesz korábbi, nagyon fegyelmezett kommunikációja.

Ennek már voltak jelei Hódmezővásárhely előtt is… összefüggésben lehet ez azzal, hogy kampánystratégájuk, Finkelstein időközben meghalt?

Jól lehet érzékelni, hogy Finkelsteinig a Fidesz a kommunikációja egységesebb és célzottabb volt. Amióta „Habony mester” helyettesíti, azóta kiveszett belőle az erő és a politikai izgalom.

A magyar társadalom nagyon későn és eléggé enyhén reagál olyan jelenségekre, amelyek máshol (például most éppen Szlovákiában) akár kormányválságot idéznek elő. Az ellenzék nem tudni élni ezekkel az alkalmakkal, vagy mentalitásbeli kérdésről van szó?

Részben mi magyarok ilyenek vagyunk. De semmire sem kell nevelni a népet, az veszett fejsze. A másik oldalról, bármennyire is létezik független és közösségi média, a tömegek nagy része nem értesül ezen ügyek jelentős részéről. Részben kötcsei polgárként, velük beszélgetve, látom milyenek a médiafogyasztási szokások: reggel bekapcsoljuk a Kossuth rádiót, nézzük az M1-et, TV2-őt. Nincs valójában szabad, demokratikus nyilvánosság Magyarországon. Pokolian nehéz így megszervezni a választókat.

Hát az OLAF-jelentés, a Semjén- vagy Kósa-botrány nem nagyon látható az M1-en… Értesüléseink szerint már a külpolitikában is csak felülről jött híreket adhatnak közzé.

Mondok egy példát: a minap a feleségem Egerben volt, én Székesfehérváron, kilenc felé érkezünk haza mind a ketten. Ilyenkor leülünk egy kicsit beszélgetni. Ránézünk a hírekre és Klára azt mondta: ezt nem fogod elhinni. A második legnagyobb hírportál, az Origo első kilenc híre csak menekült-, migránskérdésről szól. Olyan észveszejtő népbutítás zajlik, ami alól nyilván nem tudja kivonni magát az emberek jelentős része. Nem rájuk kell haragudni – szoktam mondani. Ezt hallják egész nap és egy pont után el fogják hinni. Nem ők a felelősek azért, hogy egy nagyon zárt és eltorzított világban élnek és ennek alapján mondanak véleményt, hanem azok, akik ezt megcsinálják velük.

Térjünk át a választásokra. Szakértőnk becslése szerint hetven százalék feletti részvétel lenne szükség ahhoz, hogy a Fidesz elveszítse azokat.

Ki tudja, ki tudja…

Ahol nem szabad a közélet ott nincs valóságosan hatalmi kérdésekkel összefüggő, megbízható véleménykutatás. Hogy melyik mosóport szeretjük, abban lehet szabad véleményt kutatni. Hogy a hatalomhoz mi a viszonyunk, ebben nem lehet szabad kutatást csinálni. Ezért minden elemzés hatalmas hibahatárral működik.

Azzal egyetértek, hogy minél magasabb a részvétel, annál kisebb az esélye a Fidesznek, annál nagyon az ellenzéknek.

Elmondok egy pletykát: azt hallom, hogy amikor késő délután 60 százalék közelébe került a vásárhelyi részvétel, a miniszterelnök felhívta Lázár Jánost és gratulált neki a győzelemhez, mert biztos volt abban, hogy ilyen magas részvételt csak a Kubatov-lista alapján lehetett elérni.

Tehát győztek, közben kiderült pont az ellenkezője. Hogy a pletyka igaz-e vagy sem, nem tudom, de hihető, mert olyanfajta önhittségben él a Fidesz, hogy ez sérülékennyé teszi őket.

Ez tart most is?

Nem, most pánik van. Nézzék meg Lázár bécsi videóját.

Hogyan lesz Lázárból Németh Szilárd, e lángoló intellektuális fényoszlop legjobb tanítványa.

Vagy nézzétek meg a habogását Kósának. Ez azt mutatja, hogy pokoli a zavar. A hirtelen elrendelt húsvéti Erzsébet-utalványok, téli rezsiszámla csökkentés. Ezek mind azt mutatják, hogy megérintette őket a vereség szele. Ez nekünk jó hír.

Erősebbek lettek?

Önbizalommal telibbek lettünk. Most az következett be, hogy az ellenzéki választók is kezdik elhinni: meg lehet őket verni. Ennek mozgósító ereje van.

A fővárosban és a nagyobb vidéki városokban akár csak a demokratikus ellenzék összefogásával, tehát a Jobbik nélkül, is lehetne több helyen győzni – állítják a választási szakértők. A kisebb településeken akár a Jobbik egyedül is boldogul. A DK-nak van erre stratégiája?

Van ebben igazság. A kulcskérdés most, miután az MSZP és a DK megállapodott, az LMP szerepe. Az LMP nélkül a győzelmi esélyeink jelentősen romlanak. Ugyanakkor, pokoli nehéz egy másik pártra hatást gyakorolni. Hogy mi itt a helyes magatartás a részünkről? Csendes tudomásul vétel? Csendes szurkolás és reménykedés? Valamilyen szóbeli nyomásgyakorlás? Hát, nincsenek egyértelmű receptek. Én tegnap nagyon világosan beszéltem az LMP felelősségéről. Nincs mese, muszáj azt mondani:

aki a demokratikus oldalon nem hajlandó együttműködni a többiekkel, az a Fidesz szekerét tolja, akarva vagy akaratlanul.

Hogy állnak a Jobbikkal való együttműködéssel?

A régi szövegemet tudom megismételni. Szerintem ez az elmúlt időszak legnehezebb, nemcsak politikai dilemmája. Egyfelől, nem lehet nem hallani,különösen

       Vásárhely után, hogy választók sokasága mondja: akár az ördöggel is össze kell fogni.

A minap a fehérvári fórumon ott ült egy dunántúli nagyváros több cikluson polgármesterséget betöltő, tekintélyes ember. Beszéltem erről a dilemmáról. A mellette ülő kedvese mutogatott, hogy ő is ezt gondolja erről a dilemmáról: ebből a helyzetből kijutni, akár a Jobbikkal is. Mást gondoltak a választók erről két hónappal ezelőtt. Én meg szinte szó szerint azon gyötrődöm, hogy mi itt a felelős magatartás egy demokratikus párt vezetőjének. Mikor teszek helyesen? Hogy ha nem tudom elfelejteni, hogy a Jobbik listázta az embereket származás szerint. Hogy Európai Uniós zászlót égetett. Hogy gárdákat vonultatott a megfélemlítés erejével. Vagy elfogadom az elmúlt másfél év mérsékeltebb elnöki politikáját, mert a párt mögötte sokfajta. Egyelőre, a korábbi álláspont szerint, nem működünk együtt. De abban egyre kevésbé vagyok biztos, hogy legalább tárgyalni ne kellene.

Sokak szerint több helyen jobb ha elindul a Jobbik jelöltje is, mert mivel híveik átszavazni nem fognak a demokratikus ellenzék jelöltjére, de legalább a fideszestől veszik el a szavazatokat.

Az ügyek általában nem ilyen egyszerűek. Van olyan választókörzet, ahol az segíti a demokraták győzelmét, ha nem indul a Jobbik, mert a 20-30 százalékban átszavazni hajlandó jobbikos szavazókkal tud nyerni a demokrata jelölt. Máshol viszont nem. Nincs általános recept. Ez nem olyan mint az egykori vietnami balzsam, ami mindenre jó volt.

Ezt a munkát a Jobbikkal nem végeztük el. Nem kell megállapodni velük a 106 helyről, ennek nincs is értelme. De vannak olyan választókerületek, ahol legalábbis matematikai értelemben, erre lenne ráció. Hogy politikai értelemben szabad-e ezt megtenni – ez a dilemma.

Képes-e az MSZP az 54 hely alá menni, vagy a DK a 46-ból engedne?

A DK egészen biztosan, de a mi helyzetünk tényleg egyszerűbb, mert kevesebb pénzből kampányol a párt. Természetesen nem mindegy, hogy 150 millióból vagy 300-ból kampányolsz. Mi eleve csak 150 millióból kampányolunk, mert csak 46 helyünk van. Mi akkor is ennyiből fogunk kampányolni, ha még tízet elengedünk. Az MSZP-nek itt nehezebb a helyzete és én ezt nem tartom egymagában erkölcstelennek, de ennek politikai következményi vannak. Ha ők bemennek 54 alá, akkor elveszítenek 150 millió forintot. Ahogy ismerem az MSZP-t, az ott nagy pénz. Az a dilemma,

az MSZP dilemmája, hogy megér-e 150 millió forintot az ellenzék nagyobb esélye. Igen vagy nem. Én könnyen beszélek, mert nincs ez a dilemmám.

Nem is merek tanácsot adni nekik, mert az, azt hiszem, sértődéshez vezetne és én nem akarom megbántani az MSZP-t.

És ha nem kizárólag a pénzről van szó, hanem a nyerési lehetőségről?

Akkor meg muszáj még partnereket bevonni ebbe az együttműködésbe. Az LMP-t feltétlenül. És ott van még a három kisebb párt: az Együtt, a Momentum és a Kétfarkú Kutya Párt. Hárman ők el tudnak vinni 8-10 százalékot.

Ez olyan, mint amikor valaki meg akarja venni a négylakásos társasház mind a négy lakását, akkor az elsőt viszonylag könnyen megveszi, az utolsót meg túl drágán, mert az eladó megérzi, hogy ennek szüksége van rá.

Tényleg az a helyzet, hogy a támogatottsággal nem feltétlenül arányos az amennyit egy nagyobb pártnak engednie kell. A három százalék lehet, hogy nem sok, de lehet, hogy ennyi hiányzik a győzelemhez. Itt kell egyfajta nagyvonalúság. És mindenkinek ezt is ajánlom.

Mi a DK érdeke, hogy több vagy kevesebb párt jusson be a parlamentbe?

Ha nem tud az ellenzék semmilyen formában kétharmadot csinálni, ha úgy tetszik: ha nem dől össze a Fidesz, akkor tartósan ezzel a választási rendszerrel kell számolni. Ez a választójogi rendszer a nagy blokkokat premizálja.

Van abban tehát nemzeti érdek, hogy egymáshoz közelítsenek ezek a demokratikus formációk. Nem feltétlenül kell egyesülni, pártszövetségben is lehet működni. Annál könnyebb egy pártszövetséget létrehozni, minél kevesebb a szereplő.

Más a mai MSZP, mint amikor kilépett belőle?

Több mint kétszer annyi szavazónk volt, mint most az MSZP-nek. Akkor még ott voltak a nagy öregek. Bármit lehet mondani erről a korosztályról, Lendvaitól Kovács Lászlóig, ők nagyon fajsúlyos politikusok voltak. Szerintem az a fajta intellektus és erkölcsi integritás, amit ők képviseltek, nagyon fontos volt az MSZP-ben és ma is nagyon fontos lenne. Nem sikerült teljesen pótolni ezeket az embereket.

De ha tömbösödni kell, akkor ezzel az MSZP-vel kellene…

Szorosabb együttműködés kell. Ebben biztos vagyok, hogy erre megy az élet.

Április 8-án este milyen eredménnyel lenne elégedett?

Ha győznénk.  Az fantasztikus lenne, olyan mintha másnap két nap sütne ki, amennyiben a demokratikus ellenzék önmagában többséget szerezne.

Ezt én sem tartom kizártnak. 

Ennél eggyel valószínűbb, hogy a demokratikus ellenzék önmagában nem szerez többséget, de az ellenzék egésze igen. Egy parlamenti együttműködésben, parlamenti kormányzással egy csomó hibáját, tévedését ki lehet küszöbölni ennek a kormánynak. 

Valaki azt mondja, hogy az a legminimálisabb cél, hogy elvegyük a Fidesz kétharmadát. Én ezt nagyon biztosnak látom. Tehát, hogy a Fidesznek nem lesz kétharmada. Természetesen ez engem nem tud mozgósítani

A mi szempontunkból a Trianon-forgatókönyv, ha helyreállítanák a kétharmadot, amit csaknem kizártnak tartok.”

 

Hibát követtek el a kampányban?

Azt hiszem, hogy nem. Tavaly nyáron kezdtünk felkészülni. Tudtuk, hogyan építjük fel. Először jön az „Orbán vagy Európa”, aztán, hogy, aki soha nem élt Magyarországon, az ne szavazhasson. Utána jött az ukrán nyugdíj-biznisz és közben áll össze egy egységes üzenetté, hogy nem alkuszunk ezzel a rendszerrel. Az, hogy egy szórólap jó vagy nem jó? Vagy hogy ezt az ukrán nyugdíj ügyet túltoltuk-e vagy nem és megjelentek benne olyan felhangok, amelyeket én sem szeretek? Ez lehet, de a kampány főirányát tekintve, mi rendben vagyunk.

Budapest, 2018. március 13.

Egyest kapott a diákoktól a kormány, áprilisban pótvizsga

Ezúttal is több ezren mentek el a diákok által szervezett tüntetésre, amely egyben március 15-ei megemlékezés is volt. A rendezvényt az Operánál tartották, majd átvonultak a Nemzeti Múzeumhoz. A demonstráció főként az oktatásról szólt volna, de a legnépszerűbb rigmus a résztvevők között az Orbán, takarodj! volt. A szervezők nyolc óra előtt jelentették be, hogy vége a tüntetésnek, de egy főként fiatalokból álló csapat sokáig az utcán maradt, rengeteg rendőrtől körülvéve.

Öt órára hirdették meg a Diákvagyok mozgalom tüntetését, de lassan gyűlt a tömeg a Magyar Állami Operaház előtt felállított színpadnál. A szervezők bejelentették, hogy fél órával csúszik a kezdés, így sokan át tudtak jönni a Fővám téri ellenzéki tüntetésről, és rengeteg résztvevőn látszott, hogy már a Kétfarkú Kutya Párt ellen-békemenetét is megjárták. A végül több ezresre duzzadt tömeg (a szervezők tízezer embert emlegetettek) a Székely Mihály utcáig állt, és nagyjából felét tették ki a diákok.

A főként diákparlamentes felszólalók őket a márciusi ifjakhoz hasonlították: többször is elhangzott, hogy diákok a ma hősei, illetve mindenki, aki ki mer állni magáért. A szervezők elmondták, hogy még mindig nem hallgatta meg a kormány az első, januári tüntetésen megfogalmazott 12 pontjukat az oktatás korszerűsítésére, de ezúttal korántsem csak ez volt a téma.

„Ti vagytok a megoldás az ország összes problémájára” – mondta Ország Olivér, aki szerint nagy tévedés leírni őket annyival, hogy unatkozó gyerekek csinálják a tüntetéseket.

Rendet teszünk az oktatásban és az országban, elvezetjük a 21. századi Európába

– mondta arról, hogy a fiatalok jelentik a jövő zálogát.

Áder János is megkapta a magáét

Az egyik kedvelt rigmus a tüntetésen a „Felébredtünk!” volt, amely arra utalt, hogy az Y generáció is hallatni akarja a hangját a politikában.

A legnagyobb ovációt viszont az váltotta ki, amikor a szervezők „tantárgyanként” értékelték a kormányzat eddigi tevékenységét az oktatással kapcsolatban. Kijelentették, hogy mindent összevetve a kormány oktatáspolitikája megbukott, a pótvizsga pedig április 8-án lesz.

Az egész tüntetésen nagyon sok szó esett a választásokról. A szervezők hangsúlyozták, hogy nem akarják megmondani, kire szavazzanak a résztvevők, de mindenképpen éljenek demokratikus jogukkal. Egy olyan felszólalót is meghívtak Tiszai Anett személyében, aki a szavazz.info.hu nevű oldalt népszerűsítette, ahol a pártok programjait lehet egyszerűen összehasonlítani, és az alapján döntést hozni.

Színpadra hívták a diákok mozgalmát támogató oktatási és civil szervezetek képviselőit is, és közösen énekelték el a Himnuszt.

A szervezők időről időre az oktatással, illetve a demokráciával kapcsolatos jelszavakat skandáltak a résztvevőknek, de a tömegből rendre felhangzott a spontán Orbán, takarodj! is. A színpadról ezeket megpróbálták túlharsogni, de

a tüntetők nagy részét érezhetően jobban lázba hozta a kormányzat szidása, mint a diákok által előadott reformtörekvések,

például az ezúttal is felolvasott 12 pont.

MTI Fotó: Balogh Zoltán

A rendezvény első részét Gyetvai Viktor beszéde zárta le, aki arról beszélt, hogy a demokrácia nem csak politikai berendezkedés, hanem össztársadalmi ügy is, amelyért mindenkinek tennie kell. Ez nem csak azt jelenti, hogy mindenki menjen el szavazni, hanem hogy támogassa a civil kezdeményezéseket, és álljon ki a véleménye mellett. Gyetvai szerint borzasztó, hogy milyen sok fiatal hagyja el az országot, de ők pont azért tüntetnek, mert nem akarnak kivándorolni, szeretik ezt az országot. Szerinte azt a döntést kell mindenkinek meghoznia, hogy lemond-e az országról, mert ha nem, akkor igenis ki kell állni bizonyos ügyekért, és ilyen az oktatás is. Gyetvai arról beszélt, hogy nem megoldás, hogy „az utolsó kapcsolja le a villanyt”. Ők azt szeretnék, ha

külföldre menni nem kényszer lenne, hanem lehetőség,

mert elsősorban a saját hazájukban szeretnének tanulni és dolgozni.

Beszéde végén arra kérte a résztvevőket, hogy együtt vonuljanak át a Nemzeti Múzeumhoz, hogy elszavalják a Nemzeti Dalt. A tömeg nagy része meg is indult, és útközben folyamatosan szólt az Európa, Európa, meg a Demokráciát!, illetve rendszeresen felhangzott az orbánozás is. A transzparenseken is gyakran elővették a kormánytagokat: volt „Viktor, kicsengettek”, „Orbán Viktor takarodj, vidd az összes haverod”, de a legutóbbi Kósa-ügy is előkerült. Egy kreatív páros pedig Semjén Zsoltot ábrázoló maszkokban vonult, miközben plüssrénszarvasokat hurcolt magával.

Mivel a Nemzeti Múzeum kertje be volt zárva, a diákok nem tudták a terveiknek megfelelően a lépcsőn elszavalni a Nemzeti Dalt, csak a menetet vezető teherautó platójáról. Újra elmondták a 12 pontot is, de a résztvevők egy része tovább akart vonulni, és a demokráciát éltető rigmusokat egyre inkább elnyomták a miniszterelnököt szidó szövegek, illetve a „helikopter” vagy a „rénszarvas”.

Néhányan bemásztak EU-s zászlókkal felvértezve a Nemzeti Múzeum kertjébe,

de a rendőrök felsorakozása megakadályozta a további ilyen akciókat.

Az emelvényen Tarnay Kristóf, a Független Diákparlament kommunikációs koordinátora.
MTI Fotó: Kovács Tamás

A szervezők is igyekeztek kordában tartani az indulatokat. Gyetvai Viktor a program lezárásaként nagyon sokszor megköszönte, hogy ilyen sokan eljöttek. „Rabok legyünk, vagy szavazattok” – mondta, illetve arról beszélt, hogy Petőfi örömében sírna, ha mindezt látná. Végül nyolc óra előtt bejelentette, hogy a tüntetés hivatalos részének ezennel vége, és mindenki békésen menjen haza. Akkor azonban már jó ideje ment a tanakodás, hogy hová vonuljon tovább a kemény mag: a Fidesz székháza és a rádió épülete került szóba, és mivel ez utóbbi volt közelebb, erre esett a választás.

Több százan indultak el a múzeumtól a Bródy Sándor utcai épülethez, ami egyébként már nem funkcionál a Magyar Rádió székházaként. Időközben rengeteg rendőr összegyűlt, és a sorfalat álltak a vonulók mellett. A rádiónál volt egy kis kakaskodás, mert az egyik tüntető mindenáron át akarta törni a rendőrsorfalat, hogy bejusson, de nagyobb balhé nem történt. Ekkora már főként a diákok maradtak az utcán, az idősebbek pedig hazamentek. Ők viszont mindenáron menni akartak még valahova, ezért hosszas tanakodás után a Blaha Lujza tér felé indultak, de a Rákóczi úton a rendőrök megelégelték az úttesten vonulást és közbeléptek.

A Szabadság árnyékában

Amikor feljöttem a Fővám téri metróállomásból, aggódva néztem széjjel. Az égen nehéz felhők közeledtek, kicsit csepergett az eső is, de az ellenzéki nagygyűlés gyülekező közönsége mit sem törődött mindezzel. A színpadon már a Pa-dö-dö nyomta a műsort, s ahogyan Falusi Mariannt és a kerekes székes Lang Györgyit sem izgatta mindez, egyre jobb hangulatban énekeltek velük idősebbek és a fiatalabbak: Hé-hé-hó-hó, nyaralni volna jó… 

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A gyorsan sok ezresre bővült tömeg hamar megtöltötte az utcát. Sokaknak már csak hátul, valahol a Kálvin tér bejáratánál jutott hely. Az a sok ember, aki ezen a délutánon vette a holmiját, és eljött a Szabadság-híd lábához, egytől egyig arra volt kíváncsi, vajon jó lesz-e nekünk itt élni ebben az országban. Mi vár ránk néhány hónap, néhány év múlva?

Kinek van kölcsön táblája?

– kérdezősködött egy huszonéves-forma fiú. Figyeltem, még véletlenül se az idősebbektől próbált kunyerálni, a maga korúakat kereste. Egy piros orkándzsekis csapat csinos, szőke vezetője megszánta. Nem kérdezte „kinek a színeiben” jött ide, kezébe nyomott egy Karácsony-képes „Talpra magyar!” táblát, és egy perc múlva már együtt skandálták a tömeg éppen felkapott jelszavát.

Egy másik társaság kis DK-zászlókat lobogtatott. Látszott, nem a „központból” kapták ellátmányként, maguk fabrikálták. Amikor rákérdeztem, jót mosolyogtak. „Akkor sikerülhetett volna jobban is, ha egyből kiszúrta” – próbálta a kabátja alá dugni az egyik asszony és még bele is pirult az igyekezetbe. Látszott, nem pestiek, Mezőkövesdről jöttek.

Busszal hozták önöket? – faggattam. Csoportosan?

„Ezt nézi ki belőlünk? Az egy másik rendezvény!”

– morgott tettetett sértődöttséggel egy idősebb férfi. Benyúlt a zsebébe, elővette a vonatjegyeket. – Oda vissza fejenként 5400 forintot fizettünk ezért.

Hányan jöttek? – kérdeztem. Negyvenöten – mondta és bemutatkozott: Guti Árpádnak hívják.

Kicsit odébb egy fiatal szocialistákból álló csapat rendezte éppen a sorait. A lányok álltak előbbre a fiúk mögöttük, ők átlátnak a fejük felett is. Halásztelekről jöttek, a képviselő-jelöltjüket kísérték el a gyűlésre. Vagy tízen, tizenöten lehettek, de néhányan leszakadtak tőlük, valahol hátrább kaptak csak helyet a tömegben.

Ekkora csapat már megérdemelt volna egy különjáratot – próbáltam kipuhatolni, hogyan kerültek ide a Belvárosba. „Busszal villamossal jöttünk” – mondták. „És vetettek jegyet?” – kérdeztem. Itt van! – tiltakozott az egyik lány és mutatta is sebtiben.

Egy idősebb hölgy a DK kék kabátjában néhány gazdára váró papírzászlót lobogtatott. Kereste, kinek adhatna belőle. Szinte csak térült-fordult és már üres is lett a keze.

Ez gyorsan ment – próbáltam szóba elegyedni vele, de amikor meglátta a kezemben a magnetofont, hátat fordított. „Nincs kedvem beszélgetni” – vetette oda a válla felett meglehetősen barátságtalanul.

Több szerencsém volt azzal a ferencvárosi, festett hajú fiatalemberrel, akibe a metró bejárata előtt botlottam. A szó szoros értelmében, ugyanis a tömegben nem vettem észre a járda peremét, ő kapott el. Nála is egy „Talpra magyar”” tábla volt, kérdeztem is, melyik párt „színeiben” van itt? Nem is egészen értette a kérdést, miért kellene bármelyik párthoz tartoznia annak, aki szeretné, ha áprilisban jobbra fordulna az élete?

Budai Bernadett, az MSZP szóvivője is így látja: Jó érzés látni, hogy ilyen sokan jöttek el a demokratikus ellenzéki pártok rendezvényére. Megtelt a Fővám tér, a környező utcák is, pedig

közülünk egyetlen pártnak sem volt pénze arra, hogy hivatalos tapsolókat utaztasson az ünnepségre.

Aki vette a fáradtságot, hogy a nemzeti ünnep délutánját velünk töltse, az azért jött, mert a szíve így diktálta. Nem tudom megsaccolni mennyien vagyunk, de azt gondolom elegen ahhoz, hogy jól érezzük magunkat. Végre hitet adott az embereknek a vásárhelyi győzelem. Ez a hit hozta ide az embereket, és remélem április 8-án is ezzel a hittel mennek majd el a szavazásra – mondta.

A véletlen úgy hozta, hogy néhány perccel később egy kis társaságra lettem figyelmes. Negyvenes, középkorú családot vettek körbe az emberek és arról faggatták őket, milyen érzés most Vásárhelyen élni? Kiderült, azért jöttek fel erre a budapesti rendezvényre, mert úgy gondolták, talán itt lesz a frissiben megválasztott polgármesterük is, és köszönetet mond a támogatásért. Szerettek volna kicsit elbüszkélkedni a „vásárhelyiségükkel”, gondolták, talán a színpadra is felszólítják Márki-Zay Pétert. De ő nem jött el. Valaki – egy jól értesült – azt mondta, úgy tudja, ahhoz kötötte a „szereplését”, ha a Jobbikot is meghívják a Szabadság hídhoz. De jól is tették talán Vonáék, hogy megmaradtak a maguk köreiben, hiszen amikor a Párbeszéd elnöke arról beszélt, akár még az ördöggel is tárgyalni kell a választási siker érdekében, meglehetősen hangos nemtetszés söpört végig a tömegen.

Egy sötét bőrű, szakállas fiatalembert is láttam a közönség soraiban. Szíriából jött, itt tanul a szomszédos egyetemen már negyedik éve. Jól beszél magyarul, a menyasszonya is idevalósi, évfolyamtársak. Kérdeztem a nevét, de mosolyogva csak annyit mondott: érjem be annyival: Hasszán.

Mostanában túl sok atrocitás éri őt az egyetemen is,

pedig amikor az első nyelvtanfolyamra beiratkozott meghatóan nagy szeretet vette körül. De hol van az már– mondta szomorúan. – Mostanában félni is meg kellett tanulnia.

Mire a rendezvényen képviselt valamennyi párt felszólalója elmondta, mit gondol az ország sorsáról, az idősebbeknek már sajgott a dereka, fájt a lába. Kicsit hosszúra sikerültek a beszédek, a szervezők ilyen „apróságokra” talán nem is gondoltak.

De mire Karácsony Gergely a pódiumra lépett, a Nap is kisütött. A Gellérthegy tetején megcsillantak a sugarai a híd kandeláberei között idelátszó Szabadság-szobor kinyújtott karjain. Egy mellettem álló fiatal anyuka a nyakába vette kislányát, és neki mutatta: Látod kicsim, mintha a szabadság árnyékában állnánk.

Karácsony: A zsarnokság Felcsútról jön

0

Le kell dönteni Orbán Viktor bálványát, ezt mondta Karácsony Gergely, aki szerint ehhez akár az ördöggel is szövetkezni lehet. Azt ígérte: kitapossa a pártokból a szélesebb ellenzéki szövetséget.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje azt mondta a közös ellenzéki tüntetésen: a mai nap főszereplői azok, akik hitet tesznek a szabad, igazságos Magyarország mellett. Szerinte az elmúlt 170 évben keveset éltünk szabadságban, és akik zsarnokoskodtak az ország felett, külföldi katonákkal érkeztek.

Most viszont szerinte nem lehet azt mondani, hogy nem rajtunk múlik:

„a szabadság nem külföldi erők miatt van veszélyben, (…) a zsarnokság Felcsútról jön”.

Azt mondta: ma sokan élnek az országban, akik lemondtak magukról az elmúlt évtizedek csalódásai, kétségbeesése miatt, és egy bálványt imádnak. Szerinte ők is a nemzet részei, még ha ők másokról nem is gondolják ezt, de

„Orbán Viktor bálványát le kell dönteni.”

Szerinte a Fidesz, bár kisebbség, de jól szervezett kisebbség, és sok mindennel rendelkeznek, ami kell a kampányhoz, csak egy dologgal nem: nincs igazuk.

Azt mondta: elmegy arra a tárgyalásra, amelyre Gyurcsány hívta, és

kész arra, hogy újabb áldozatokat hozzanak,

hogy csak egy ellenzéki jelölt legyen a választókerületekben, kész újabb pártokat beemelni a választási szövetségbe. Az MSZP-Párbeszéd is kész egyoldalúan visszaléptetni jelölteket, és megígérte, hogy „ki fogja taposni” a pártokból a szélesebb szövetséget.

Azt mondta: igazuk van azoknak, akik szerint az ördöggel is szövetkezni kell, de közben nem szabad kis ördögökké válni, nem szabad, hogy a gyűlölet vezesse az országot, hanem az igazságos, szolidáris, európai Magyarországra kell igent mondani. Ugyanakkor azt mondta:

ha Vona Gábor nyeri a választást, az is Orbán Viktor győzelme lesz,

mert Orbánnak 20 évbe telt, hogy liberálisból illiberális legyen, Vonának az ellenkező út három évig tartott. Szerinte csendes forradalomra van szükség, és vissza kell hozni a békét, amit Orbán elsőként vett el.

Azt is megígérte: ha ő lesz a miniszterelnök, nem fog esküt tenni a mostani Alaptörvényre, és hogy „levágják a kezét” annak, aki a közös kasszába akar nyúlni. Szerinte itt az esély, hogy új országot építsünk magunknak, és itt az ideje, hogy a sarkára álljon az ország.

Gyurcsány tárgyalásra hívja az ellenzék vezetőit

A DK tárgyalásra hívja az MSZP-Párbeszéd, az LMP és a Jobbik vezetőit vasárnapra, és visszalépteti jelöltjét Szél Bernadett ellenében – jelentette be Gyurcsány Ferenc a szocialistákkal közös ünnepségen. A fanyalgók pedig nem érdeklik.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Nincs okunk tűrni, nincs okunk megalkudni, nincs okunk nem cselekedni – mondta ünnepi beszédében a DK elnöke. Mint mondta, távol tartották magukat a Fidesz pénzétől, ez adja erejét a tiszta szónak.

Győzelemre készülünk, hogy igazságot szolgáltassunk a kisemmizetteknek, elégtételt a kifosztottaknak, reményt a reményteleneknek, esélyt a nemzetnek – mondta Gyurcsány.

Hosszasan beszélt a Fidesz bűneiről, „Orbán átkozott rendszeréről”.

„Se az igazságszolgáltatás, se a történelem nem lesz kegyes Orbán Viktorékhoz”

– mondta Gyurcsány.

Felolvasta Czeglédy Csaba börtönből írt levelét arról, hogy nem fog megtörni, nem adja fel elveit. „Ha harc, hát legyen harc” – mondta erre Gyurcsány.

Elismételte, hogy az új kormány az első napon bejelenti csatlakozását az európai ügyészséghez.

Ezután azt ecsetelte, hogy egy párt se győzhet egymagában, de együtt igen. Mire várunk? – kérdezte, majd leszögezte: meg kell állapodni abban, hogy helyben mindenhol csak egy jelölt legyen. Ez kötelesség – tette hozzá.

Ezután bejelentette, hogy

a DK visszalépteti jelöltjét, az LMP-s Szél Bernadett ellenében

(a budaörsi-budakeszi kerületben Tóth Zoltánt).

Azt kérem, hogy engedjenek utat a legesélyesebbnek – üzente a többi pártnak Gyurcsány. Ez után közölte: készek megtenni azt, amit korábban soha, tárgyalni a Jobbikkal. Nem választási együttműködésről, kormányzásról, hanem parlamenti együttműködésről, hogyan törik le Orbán bűnös rendszerét.

Ezt követően elmondta, hogy tárgyalásra hívja a parlamentbe bejutni esélyes pártok, az MSZP-Párbeszéd, az LMP és a Jobbik vezetőit vasárnap 17 órára. „Ugorjanak be” – mondta. A fanyalgók nem érdeklik, a haza érdekli, ez pedig megér egy tárgyalást. Még többet is – fűzte hozzá.

Vona: Nagyurakkal körülvett korrupt kiskirálya van az országnak

0

Kíméletlen elszámoltatást ígért ünnepi beszédében Vona Gábor, aki azt is mondta: nem a viszályt, hanem a megegyezést fogja keresni. Azt mondta: Orbán bukni fog.

MTI Fotó: Máthé Zoltán

A Jobbik ünnepségén Vona Gábor azzal kezdte beszédét, hogy három héttel „Magyarország megújulása” előtt „Magyarország leköszönő miniszterelnöke” elégtétellel fenyegetőzött. Vona erre úgy válaszolt:

„Féljen csak ő, neki van félnivalója.”

Utoljára Grósz Károly fenyegetőzött így szerinte, és azt üzente Orbánnak: ő is ugyanúgy jár majd, mint Grósz Károly: bukni fog.

Vona szerint van jogunk ünnepelni a szabadságot, de okunk nincs, mert a félelem, a keserűség, a harag és a fájdalom az általános közérzet. Azt mondta: nem a nagyhatalmak érdeke veszélyezteti a szabadságot, hanem a belső elnyomás. Szerinte már nem is a kommunizmusba térünk vissza, hanem a feudalizmusba,

„már nem egy korrupt zsarnok van az ország élén, hanem egy korrupt kiskirály”,

akit nagyurak vesznek körül, akik kastélyban laknak, rénszarvasokra vadásznak, mindent ellopnak és  „nem magyar bortól részegednek le, hanem kokaintól Ibizán”.

Így Vona szerint nem csoda, hogy a fiatalok menekülnek az országból. 12 pontot sorolt fel, ahogy mondta, a kormányváltás 12 pontját:

  • Valódi biztonságot akar, nem óriásplakátokkal, hanem határőrséggel, és semmiféle kvótát;
  • erős és igazságos Európát;
  • valódi demokráciát, független intézményekkel, kíméletlen elszámoltatással;
  • működő egészségügyi és szociális rendszert;
  • modern oktatást, ahol tisztelik a diákokat és a jövőt;
  • igazságos és rugalmas nyugdíjrendszert;
  • korszerű államigazgatást, megbecsüléssel;
  • az önkormányzatok megmentését;
  • igazságot a devizahiteleseknek;
  • az elvándorlás megállítását, otthonteremtési programot;
  • a multinacionális cégek adókedvezményei helyett a hazaiak támogatása;
  • és béruniót.

Vona arról is beszélt, hogy aki csak hátranéz, az nem tud összefogást teremteni, hanem előbb-utóbb felbukik. Azt mondta: megfogadta, hogy

nem a viszályt, a problémát keresi, hanem a megegyezést, a megoldást,

és nem akar „soha többé magyar ember ellen harcolni”. Szerinte tisztességes emberekkel nem kell harcolni, akár jobboldali, akár baloldali, még akkor sem, ha néhány éve így látták helyesnek, és ha Gyurcsány és Orbán így szerezte meg a hatalmát.

Azt mondta, három, nehéz, „hazugságokkal teli” hét áll még előttük, és arra kérte támogatóit, hogy ők is tegyenek meg mindent a győzelemért. Szerinte ők „Attila unokái”, akik nem félnek senkitől, „csak a Jóistentől”

MTI Fotó: Mónus Márton

Vona előtt a Jobbik több más politikusa is beszélt. Jakab Péter azt mondta: az idei március 15-e szokatlan módon április 8-án lesz. A forró hangulatú megemlékezésen a Jobbik sajtófőnöke kijelentette, hogy „le fogjuk rázni az önkényt” véget vetünk a megfélemlítésnek, a kiszolgáltatottságnak. „elég volt a „pökhendi nagyurak” hatalmaskodásából.

Az ünnepi megemlékezésen felszólalt még Z. Kárpát Dániel alelnök, aki beszédét a „bennszülött magyarok” köszöntésével kezdte. Azt mondta, hogy

a Fidesz uralkodása alatt millióktól vette el a reményt Magyarországon.

A hatalom elemi célja, hogy direkt politikai undort keltsen az emberekben, és minél kevesebben menjenek el a választani. „Diktatúrában nem lehet közvéleményt mérni” – magyarázta a legfrissebb kutatások eredményeit Z. Kárpát. A Jobbik alelnöke szerint a Fidesznek nincs programja, ezért nem vesz részt választási vitákon.

Volner János, a párt frakcióvezetője kijelentette, hogy a

„fideszes kötődésű oligarcháktól vissza kell szerezni az ellopott pénzt”.

Ennek érdekében kérte, hogy minél több embert vigyenek el szavazni.

Más pártokkal folytatott választási együttműködésről senki nem beszélt.

A választás utáni elégtétellel fenyegetőzött Orbán Viktor

1

Jogi, erkölcsi és politikai elégtétellel fenyegette meg ellenfeleit ünnepi beszédében Orbán Viktor, aki négyszer említette Soros Györgyöt. Azt is mondta róla: „Gyuri bácsit” visszaküldik Amerikába. Szerinte „el akarják venni az országunkat”, és tízezreket akarnak betelepíteni „más földrészről”.

MTI Fotó: Sóki Tamás

Orbán beszéde elején a Békemenet résztvevőit, és azon résztvevő lengyeleket köszöntötte. Szerinte a menet most Lengyelország melletti kiállás is volt.

Arról beszélt, hogy „ma különösen sokan gyűltünk össze”, amelynek a tisztelgésen túl a választás az oka – ahol

„nem négy év lesz a tét”.

Szerinte olyan komoly dolgokat kell ma megbeszélni, mint 170 éve. Magukat nevezte a 48-as forradalmárok örököseinek.

Azt mondta: „egyenesen, megalkuvás és szemérmeskedés nélkül beszélni”, és még előttük van a legnagyobb megvívandó csata:

„A helyzet úgy áll, hogy el akarják venni az országunkat.”

Szerinte más földrészről érkező idegeneknek akarják odaadni, akik le akarják cserélni a kultúránkat, és el akarják érni, hogy az ő leszármazottjaik éljenek itt. Ezt szerinte „külső erők és nemzetközi hatalmak akarnak ránk kényszeríteni itthoni csatlósaik segítségével”, és ehhez a választást látják alkalmasnak.

MTI Fotó: Kovács Tamás

Azt mondta: nem csupán választást akarnak nyerni, hanem a jövőt. Világtörténelmi fordulópontról beszélt, ahol az egyik oldalon a nemzeti, a másikon a globalista erők állnak, szerinte utóbbiak nyitott társadalmat, határok nélküli világot, újfajta családokat és olcsó munkásokat akarnak.

Orbán szerint

„Európa és Magyarország egy civilizációs küzdelem központjában áll”,

és meg kell védeni az eredményeket. Szerinte „nem a vérszegény ellenzéki pártocskákkal kell megküzdeni, hanem egy birodalommá szervezett nemzetközi hálózattal”: itt beszélt spekulánsokról, aktivistákról, és persze azt is mondta, hogy Soros György áll mögöttük.

Azt mondta:

„mi sohasem gyűlöltünk és nem is fogunk gyűlölni senkit”,

de harcolni fog „Soros György birodalma” ellen.

MTI Fotó: Bruzák Noémi

Szerinte az ellenzéknek, hatalomra kerülve egy feladata van: a „nagy terv végrehajtása”, hogy bevándorlók „tíz- és tízezreit” telepítse be – aztán már tízmilliókról beszélt, akik Európába indulnának. „Brüsszel” Orbán szerint „odadobja kultúránkat, életformánkat”, nem véd meg minket.

Ezután ismét a választásról beszélt: szerinte „nem lehetnek illuzióink”. Gyurcsányra utalva beszélt arról, hogy ellenfeleik elismerték, hogy hazudtak.

Szerinte lehet, hogy „álruhába bújva” próbálkoznak a „Soros-jelöltek”,

mint ahogy Hódmezővásárhelyen tették.

Orbán szerint ellenfelei „nem érvelnek, hanem cenzúráznak”, és „a gyűlölet magjait szórják szét”. Azt mondta, ezért

a választás után jogi, erkölcsi és politikai elégtételt fognak venni.

Azt mondta: az ellenfél rejtőzködő, alantas, nemzetközi, pénzzel spekulál, „nincs saját hazája” és bosszúálló, de hazaküldik „Gyuri bácsit is a hálózatával egyetemben”, arra kérik, hogy „menjen vissza Amerikába”.

Arról is beszélt, hogy nincs újabb esély, „ha átszakad a gát, beözönlik az áradat, a kulturális megszállás visszafordíthatatlan lesz”.

Szerinte felkészültek a választásra, „már csak az marad hátra, hogy a Jóisten segítségét kérjük”. Ezután arra kérte a résztvevőket, hogy együtt szavalják el a Himnuszt. Beszédét így zárta: „Fel, győzelemre, hajrá Magyarország, hajrá magyarok”.

A zsarnokot meg kell buktatni

Szűk körben, saját párthívei jelenlétében ünnepelt az LMP. A párt társelnöke, Hadházy Ákos szerint a Fidesz ugyanúgy lenézi a magyar népet, mint 1848 előtt az osztrák császár. Mindketten azt feltételezték ugyanis, hogy a magyarok gyávák, buták, és csak viszálykodni, háborúskodni tudnak. De ahogy anno az elnyomó Ferdinánd császár, úgy Orbán Viktor is megtapasztalja majd, hogy magyar nép képes átérezni a történelmi felelősségét, és a közelgő országgyűlési választáson megakadályozza majd, hogy a Fidesz belülről módszeresen kirabolja és gyarmatosítsa az országot.

Hadházy Ákos
Fotó: FüHü

Szűk körben, saját párthívei jelenlétében ünnepelt az LMP. A párt társelnöke, Hadházy Ákos szerint a Fidesz ugyanúgy lenézi a magyar népet, mint 1848 előtt az osztrák császár. Mindketten azt feltételezték ugyanis, hogy a magyarok gyávák, buták, és csak viszálykodni, háborúskodni tudnak. De ahogy anno az elnyomó Ferdinánd császár, úgy Orbán Viktor is megtapasztalja majd, hogy magyar nép képes átérezni a történelmi felelősségét, és a közelgő országgyűlési választáson megakadályozza majd, hogy a Fidesz belülről módszeresen kirabolja és gyarmatosítsa az országot.

Hadházy nem tagadta, hogy – csakúgy, mint 1848-ban –

ma is legyőzhetetlen hatalommal áll szemben a magyar nép,

hisz a kormány szinte teljhatalmat gyakorol a nyilvánosság és a gazdaság felett, de a választók felismerik majd, hogy ennek véget vethetnek, ha voksaikkal a legesélyesebb jelölteket támogatják az egyéni választókerületekben. A társelnök szerint – ahogy Hódmezővásárhelyen kiderült – az ellenzéki pártok ma jobban utálják a kormányt, mint egymást. Ezért azt üzente a kormánynak:

ne vegyenek mérget arra, hogy az ellenzéki pártok a jelöltjeiket nem léptetik vissza egymás javára.

Hadházy felidézte az utóbbi napok elképesztő korrupciós ügyeit is, azt mondta, hogy ebből elege van az országnak, a nép kiáll a kormányváltás mellett. Ezt a választást csak az ellenzék ronthatja el, s ennek a felelősségét érzi az LMP is.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Szél Bernadett az LMP miniszterelnök-jelöltje megjegyezte, hogy pártja 1848 ünnepén soha nem foglalkozott aktuálpolitikával. Idén ebből csak annyit tartanak meg, hogy másokkal együtt nem lépnek színpadra, de

a Fidesz megdöntése érdekében valamennyi párttal hajlandóak együttműködni.

Szél kiemelte, hogy a tárgyalóasztalnak három oldala van, s ők már ott ülnek mellette. Ezzel nyilvánvalóan azt üzente: várja a Jobbik, illetve a Szocialista Párt vezetőit, hogy megegyezzenek a választási együttműködésről.

Az együttműködéstől korábban elzárkózó pártvezető egyértelművé tette, hogy az LMP látja, hogy mi a tét,

vissza kell szerezni az ország szabadságát azoktól a politikusoktól, akik ezt elvették.

Szél Bernadett figyelmeztette a szavazókat, hogy a választáson mindenki beleszólhat az ország ügyeibe. A nemzet csak akkor lesz vesztes, ha lemond saját jövőjéről, saját szabadságáról. Ma a cselekvés egyszerűbb, mint 1848-ban, de a feladat ugyanaz: meg kell buktatni a zsarnokot!

Az LMP ünnepségén részt vett és felszólalt Bod Péter Ákos is, aki a V18 mozgalom üzenetét hozta a külföldön élőknek, hogy szavazzanak ők is. De szólt az unokákhoz is, akiket arra kért, hogy keressék fel idősebb hozzátartozóikat, s vigyék el őket szavazni a demokráciára, s olyan jelöltet támogassanak, akik a legesélyesebbek Orbán Viktor megbuktatásában.

Többször látták Kósát Csengeren

Lecsúszott, nyomorgó, majd hirtelen költekező családként írták le Csengeren Szabó Gábornéékat, az „eurómilliárdos örökös” famíliáját. A helyiek sokszor látták a faluban Kósa Lajost.

Természetesen Csengeren mindenki Kósa Lajos történetéről, a 4,3 milliárd euró értékű állítólagos örökségről beszél. Névvel nem szívesen nyilatkoznak, de azt többen elmesélik, hogy a Szabó család annyira szegény volt korábban, hogy lényegében nyomorogtak. A Móricz Zsigmond utcában, ahol akkoriban laktak, a szomszédok segítettek nekik, ők adtak ételt a háromgyermekes családnak, hogy ne éhezzenek. Többször kapcsolták ki náluk a vizet és a gázt, mert nem tudták fizetni a számlát.

Az „örökös” édesanyja lecsúszott csengeri pedagógus volt, aki szerette az italt, és már ő is kölcsönökből élt, visszafizetni viszont nem tudta őket, ami miatt elítélték. Börtönbe menetele előtt „összejött” egy mátészalkai cigányprímással, Marika már a börtönben született.

A família régi háza. Forrás: fühü

A fél ország azt találgatja, hogy ki lehet a titokzatos örökhagyó. Csengeren se kerül közelebb az ember a megfejtéshez. Annyit meséltek az emberek, hogy az apa kivándorolt Németországba, ahol állítólag találkozott egy gyárossal, de a történet meglehetősen zavaros, mert

az sem tiszta, milyen üzletei voltak a férfinak,

és az sem, hogy miért csak évek múltán derült ki, hogy Németországban él egy ottani viszonyok között is megamilliárdos.

A helyiek úgy emlékeznek, hogy 5-6 éve kezdte Marika híresztelni, Németországban meghalt apja hatalmas örökséget hagyott rá. Ezután a család hirtelen elkezdett kölcsönöket kérni, állítólag valaki 60 milliót adott nekik.

Arról is beszámoltak a csengeriek, hogy Szabóék elkezdtek jótékonykodni. Milliókat adtak az óvodának, iskolának, gimnáziumnak. Az utcabeliek szerint rendszeres mulatságok zajlottak náluk. Utaztak, kirándultak, hatalmas autóval jártak, és máshová költöztek, egy nagy emeletes házba.

Ezzel együtt hatalmas vagyon azért nem látszik. A családnak van egy ruhaüzlete, kisbolt és kocsma a sportpálya környékén.

A végkifejletig vezető történetről annyit sikerült megtudni, hogy az örökség híre sokakat megmozgatott. Azt már nem tudják a helyiek, hogy Szabóné kereste meg Kósa Lajost, vagy fordítva, de azt többen ugyanazt mesélték:

a fideszes politikus többször járt a városban, és Szabónéhoz érkezett.

Tavaly év végén változott a helyzet, először rendőrségi vizsgálat indult. Úgy tudni, hogy ez vezetett el ahhoz, hogy az apa felakasztotta magát. Azt mesélték az emberek, hogy édesapja és nagyanyja is öngyilkos lett korábban.

A volt családi házban most a legidősebb fiú lakik. Hiába csengettünk, senki nem nyitott ajtót. Az utcabeliek elmondták, hogy bár otthon vannak, bujkálnak a sajtó elől.

A ház előtt egy férfi ácsorog, azt mondja, a családhoz tartozik, de bemutatkozni nem hajlandó. Azt állítja, hogy Szabóné nincs házi őrizetben. Azt is, hogy bárkinek tartozna a városban, bár a Kiskun Tender Kft.-vel szembeni 75 milliós adósságot elismeri. Ez a cég jelentette fel csalásért, ezért indult a büntetőeljárás.

A férfi leszögezi, hogy

az örökség létezik, és a Magyar Nemzetben látható közjegyzői irat is valódi.

Az állítólagos családtag fejtegetésbe kezd arról, hogy Kósa Lajosnak lett volna beszámolnivalója, amikor megpróbált részesülni az örökségből, tanácsokat ad államkötvénybe befektetésről. A Kósa édesanyja javára írt 800 milliós ajándékozásról a férfi azt mondta: ő egyébként semmi rosszat nem lát abban, ha valaki sikerdíjat kér.

„Miért ne kaphatna sikerdíjat egy családtag?”

– kérdezett vissza, hozzátéve: Kósa édesanyja nem kapott pénzt. Mert ez a történet időben pont akkor volt, amikor a mama Mátészalkán sertéstelepet vett.

Megtudjuk, hogy az örökösödési ügy már több éve tart, az Erste Bankba egyszer már megérkezett 5 milliárd forint, annak egy részét megkapta Szabóné, de aztán zárolták a számlát. Az örökség pedig több vagyonelemből áll – ez eddig nem hangzott el.

Czakó Jánosról annyit tud, hogy Kósa alkalmazottja volt, most a fővárosi önkormányzatnál dolgozik. (Czakó Kósa barátja.) A másik baráttal, Orendi Mihállyal volt közös vállalkozása Szabónénak, de semmilyen tevékenységet nem végeztek, csak létrehozták a céget – mondta a „családtag”.

„Ha ő ezt mondja… Szerintünk az örökség létezik” – ezt válaszolja arra, hogy Kósa szerint az asszony átverte őt, akit ezért feljelent. Szerinte egyébként arról van szó, hogy Kósa csalódott, amiért a több éves barátság után szerinte neki járó jutalékot nem kapta meg.

A Kósa-dosszié eddigi írásait itt találja.

A Bem tértől a Parlamentig vonult a CÖF Békemenete

0

Ahogy korábban is, most is a kormányközeli Civil Összefogás Fórum szervezte a felvonulást, amelyen a lengyel jobboldali-populista kormányhoz közel álló Gazeta Polska klubok szervezésében lengyelek is csatlakoztak.

MTI Fotó: Máthé Zoltán

A szervezők szerint azt akarták üzenni, hogy a belső és külső ellenféllel szemben egyaránt megvédik az elmúlt nyolc év eredményeit. A menet elején a szervezők molinót vittek, amelyen az állt: „A haza minden előtt”, valamint egy nagyméretű nemzeti színű zászlót a „Hungary protects Europe!” (Magyarország megvédi Európát) felirattal.

Lengyel résztvevők a CÖF Békemenetén.
MTI Fotó: Sóki Tamás

Az indulás előtt Bayer Zsolt publicista arról beszélt, hogy egész Európa megosztott, az egyik oldalon állnak a „kétdimenziós emberek”, akik számára csak az egyén, a szabadság létezik, akik megfosztattak a vallási, nemzeti, családi és nemi identitásuktól, és akik azt gondolják, egyedül ők képviselik a modernitást és Európát.

Szerinte a másik oldalon állnak ők,

akiket az előbbiek maradinak tartanak, olyanoknak, akik „kizárják magukat a modern világból és a modern Európából”, akik „nacionalisták, soviniszták és fasiszták”. Szerinte viszont ők azok, akik azokat az eszméket, értékeket képviselik, amelyektől Európa Európa lett, akik még tudják, „mit jelent Isten”, nemzet, haza, család, gyerek, akik még tudják, „mit jelent a férfi és az asszony”.

MTI Fotó: Máthé Zoltán

A menet a Bem tértől a Margit hídon, a Bajcsy-Zsilinszky úton és az Alkotmány utcán vonult a Parlamenthez. A Nyugatinál kommunista mozgalmi dalok fogadták őket a Szolidaritás szervezésében.

A Magyar Nemzet újságíróját menet közben biztonságiak lökdösték,

miután kérdezni akart.

A Fidesz szerint „soha ennyien” nem vettek még részt Békemeneten. A fotók alapján valamivel többen lehettek, mint a tavalyi, CEU melletti tüntetésen.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!