Fontos

Pegasus ügy – minden titkos 2050-ig

Néhány dolog kiderült a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ülésén, amelyen ezúttal ott voltak a kormánypárti képviselők és Pintér Sándor belügyminiszter is.

  • Nem cáfolták, de nem is erősítették meg, hogy a kormány is megvette a Pegasus kém szoftvert, és ezzel ellenzéki politikusokat, jogászokat és újságírókat figyeltek meg.
  • A nemzetbiztonsági bizottság tagjai látogatást tehetnek a nemzetbiztonsági szakszolgálatnál, ahol a megfigyeléseket végzik.
  • Nyilván arról sem nyilatkozhatnak majd hiszen a nemzetbiztonságra mindig hivatkozhat a kormány.

Nemzetbiztonság = Orbán Viktor érdeke?

Eziránt tudakozódott Ungár Péter, az LMP parlamenti képviselője. Molnár Zsolt, az MSZMP képviselője úgy fogalmazott, hogy a kérdésekre nyilvánvalóan csak akkor várható érdemi válasz, ha 2022 tavaszán kormányváltásra kerül sor.

Brüsszel is választ vár

Reynders uniós biztos többször is úgy nyilatkozott, hogy a magyar kormánytól választ várnak arra, hogy valóban megfigyeltek – e ellenzéki személyiségeket, újságírókat? Varga Judit igazságügyi miniszter némi cinizmussal azt válaszolta a Pegasus kérdésre, hogy „minden kormány hajt végre megfigyeléseket nemzetbiztonsági okból”. Ami egyrészt igaz, de másrészt mind a magyar alkotmány mind pedig

az uniós jogszabályok tiltják, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokat belpolitikai célból felhasználják!

A magyar joggyakorlat olyan, hogy gyakorlatilag a hatalom bármikor elrendelheti bárkinek a megfigyelését „nemzetbiztonsági célból”.

Orbán személyesen irányít

A nemzetbiztonsági szolgálatokat a magyar miniszterelnök közvetlenül irányítja. A Pegasus ügy kirobbanása után leváltották azt az államtitkárt, aki a miniszterelnök irodáján ezekkel az ügyekkel foglalkozott. Orbán Viktor nemigen bízhat meg a titkosszolgálatokban hiszen azok tisztikarát korábban Moszkvában képezték ki, a rendszerváltás után pedig a NATO országokban mindenekelőtt az Egyesült Államokban. Ezért a szolgálatokat is figyeltetni kell hiszen a tisztikar egy része túlságosan is szoros kapcsolatban állhat azzal az állammal, ahol a kiképzését kapta.

A Pegasus szoftvert az a Czukor József tábornok vásárolta meg Izraelben, aki a Dzerzsinszkij akadémián diplomázott, majd sokáig diplomataként szolgált. A vásárlás idején Orbán Viktor diplomáciai főtanácsadója volt. Később kinevezték az Információs Hivatal élére, most pedig nagykövet Bernben.

Svájc a kémek paradicsoma. Ott működik a Berni Unió, ahol az USA európai szövetségesei egyeztetik azokat az elképzeléseiket, amelyekkel a titkosszolgálatokat bízzák meg.

Bréking nyúz, 2018. június 4. – Tudósítás a másik valóságból

0

Van, akinek mindenről Gyurcsány jut az eszébe, másnak Soros, illetve a migránsok. Az alternatív valóság médiája ma is kitett magáért. Ha más nem is, de az bizton állítható, ügyesen tartják napirenden a számukra fontos témákat, azt a látszatot keltve, mintha széles körből merítenének a témaválasztáskor.

Figyelő – Kellemetlen napja lehet ma Gyurcsánynak

„Ha van olyan dátum a naptárban, amit ha reggel ágyából kikelve a volt miniszterelnök (még mindig hihetetlen, de tényleg az volt) meglát és elönti a hideg veríték, az minden bizonnyal június 4-e” – írja a Figyelő online kiadása, amely így folytatja: „Már fél napja tűkön ülve várjuk, mit talál ki a Gyurcsány-párt kommunikációs csapata erre a napra. Ma ugyanis nem csak amiatt szorul össze a szíve minden magyarnak, ami majd száz éve június 4-én történt, de néhány millió magyar fogsor is elkezd csikorogni határon innen és túl.

Utóbbit többek közt Gyurcsány Ferenc kitartó munkájának köszönhetjük, mely során Őszöd miniszterelnöke áldozatos munkával gyalázza a külhoni magyarságot.

A DK nevű szekta legfőbb nagymestere ugyebár vastagon benne volt a 2004-es népszavazás csúfos kimenetelében, amire máig büszke, és még a 2018-as kampányban sem bírt leállni a külhoni magyarok gyalázásával” – olvasható a portál publicisztikájában, amely arra jut, hogy a DK elsunnyogja a napot, „bár lehet, hogy tévedünk, végülis az is meglepő lenne, ha Gyurcsány ellen tudna állni a kísértésnek, és nem rúgna bele újra a külhoni magyarokba”.

Origo – A mozgalom felfalja gyermekeit: a Momentumot sem kímélik a belharcok

A parlamenten kívüli pártot sem tudta elkerülni az ellenzéki pártok sorsa, a pártháború. Vasárnap tartják a Momentum tisztújító küldöttgyűlését, amelynek a legfontosabb kérdése leegyszerűsítve: a húsosfazék közelébe eddig nem kerülő újak át tudják-e venni a hatalmat a választáson leszerepelt korábbi elittől.

A párt szinte a szakadás szélén van, akkora nézetkülönbségek vannak a párton belüli csoportosulások között

– írja az Origo, amely szerint „forrásunk segített megérteni, mi a helyzet a Momentumban”.

A párton belüli legfontosabb törésvonal az összefogás-nem összefogás mentén húzódik meg: a tagság fele abban látja a kitörési pontot, hogy nem fognak össze senkivel. Emellett súlyos konfliktus van az elnök személye miatt is: sokan azt az álláspontot képviselik, ha Fekete-Győrt most leváltják, akkor az a pártot fogja minősíteni, ám az ezzel szemben álló csoport szerint lehetne más, aki jobb nála. Három jelölt van: Fekete-Győr mellett a HÖK-ös múltú Dukán András Ferenc és Nemes Balázs. A harmadik, közel sem elhanyagolható törésvonal a Guy Verhofstadt-féle Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) képviselőcsoporthoz való csatlakozás kérdése.

Pesti Srácok – A Fidesz szerint hazudnak a holland kereszténydemokraták

A Fidesz visszautasítja a holland Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) hazugságait és felfüggeszt vele minden kapcsolatot, valamint megvonja támogatását a párt jelöltjeitől, amíg nem kérnek bocsánatot – írj a portál az MTI-re hivatkozva. Ismerteti Novák Katalinnak, a Fidesz alelnökének a holland kereszténydemokrata párt hétvégi határozatára reagáló levelét, amelyben az áll, hogy a holland párt hazugságokat állít Magyarországról, a Fideszről és az alkotmánymódosításról.

A CDA hétvégi kongresszusán elfogadott indítványban – amelyet hétfőn ismertetett a Politico – az áll, hogy

fel kell függeszteni a Fidesz tagságát az Európai Néppártban (EPP), amennyiben Orbán Viktor miniszterelnök nem tér vissza korábbi politikájához.

A Fideszhez hasonlóan az EPP-hez tartozó CDA olyan határvonalak meghúzására szólította fel a néppártot, amelyeket ha valamely tagpárt átlép, akkor kezdeményezni lehessen az ideiglenes kizárását – írta a brüsszeli hírportál. A holland kereszténydemokraták leszögezték: a Fidesz korábban értékes tagja volt a pártcsaládnak, ehhez kellene visszatérnie. A Politico szerint ez az eddigi legkeményebb kiállás az EPP-tagpártok részéről.

888 –  Liberális kettős mérce: ha az amerikai nagykövet a libsik ellen szólal fel, kitör a nemzetközi sivalkodás

Alig egy hónapja nevezték ki az USA németországi nagykövetét, Richard Grenellt, aki a hétvégén interjút adott a Breitbartnak. Grenell szavai nem arattak osztatlan sikert az európai liberálisok köreiben, mert azt mondta, hogy a következő években támogatni fogja az elitellenes konzervatív, jobboldali politikai erőket Európában.

A cél, hogy az emberek lázadjanak fel az elit ellen. A nyilatkozat kapcsán többen azzal vádolták a nagykövetet, hogy beleavatkozik a politikába, holott semlegesnek kellene maradnia.

Érdekes, hogy annak idején Goodfriend és Magyarország kapcsán nem láttak napvilágot hasonló kritikák. Sőt, Soros tevékenysége kapcsán sem – írja a portál.

Meg akarom erősíteni a konzervatívokat Európában” – mondta a nagykövet, hozzátéve, hogy számos olyan konzervatívok által kidolgozott szakpolitikai elképzelés van, amelyeket a bukott baloldal elhibázott politikája miatt nem tesznek le az asztalra. Grenell szerint Trump győzelméhez az volt a kulcs, hogy a konzervatív témákra, politikára fókuszáltak a kampány során, amelyek az átlagemberek életét teszik jobbá. A legfontosabb ilyen témák a migrációs politika, az adópolitika, az infrastrukturális beruházások és a bürokráciacsökkentés.

Ebből a szempontból Grenell kifejezte szimpátiáját Sebastian Kurz irányába, aki szerinte egy rocksztár”

Kurzot annak kapcsán is dicsérte, hogy visszautasította a migránskvóták elképzelését, valamint nemet mondott az arcot és a teljes testet eltakaró burka viselésére.

 

100 év után: legyünk újra osztrákok!

0

Nehéz megérteni, hogy rajtunk kívül majdnem mindenki ünnepeli a 100 éves évfordulóját. A finnek, észtek, lettek, szlovákok az államalapításukat, a lengyelek, litvánok, a csehek államaik visszaállítását, a románok s a szerbek az egyesülést. Még az osztrákok is ünnepelnek. Csak mi ülünk itt, mint egy sértett gyerek, akit senki nem ért meg, és csodálkozunk, hogy az egész volt Monarchia ünnepel. Sőt, egész Európa ünnepel – ha mást nem, legalább a szörnyű háború végét – írja Czika Tihamér a Transindexen.

A szerző felidézi: sokakat felháborított Magyarországon és Erdélyben is Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnökének nyilatkozata, amelyet október 23-án az Európai Parlamentben (EP) mondott el, Klaus Iohannis román elnöknek válaszolva. Az időzítés amúgy sima véletlen: az EU-s államfők/kormányfők sorban beszédet mondanak az EP-ben Európa jövőjéről, és éppen Iohannis következett. Bár a román elnök azért volt ott, hogy tolmácsolja Románia álláspontját, nem tudott nem kitérni a román egyesülés centenáriumára. Juncker erre pontosan azt mondta, hogy „minden, ami román, egyben európai is, ezért december elsején Európa közösen ünnepli e Romániának és Európának is fontos pillanatot”. A jobber magyar sajtósok, politikusok (sőt még egy balos is), felháborodtak. Szerintük az EB-elnököt nem érdekli a magyarok érzékenysége, hisz ez nekünk nem ünnep. Amit ugyanezen sajtó nem írt meg, az az, hogy Juncker ugyanilyen beszédet mondott a finnek, a három balti állam vagy a csehek és a szlovákok 100 éves évfordulójára is. Természetes udvariasság, természetes EU-s belső diplomácia, mégpedig a javából. Akárki lett volna az EB elnöke 2018-ban, ugyanezt tette volna.

Czika Tihamér emlékeztet arra, hogy november 11-én, az 1. világháborút lezáró Compiègne-i fegyverszünet századik évfordulójára több mint 60 állam- és kormányfőt várnak Párizsba, beleértve az egy évszázaddal ezelőtt vesztes német, osztrák és török állam vezetőit. Még az ugyancsak néha revizonista hajlamú török elnök is ott lesz.

A szerző így folytatja: Nem tudom, mi magyarok küldünk-e valakit, de azt igen, hogy mindmáig nem tudtunk és nem tudunk, vagy inkább nem akarunk megbékélni ennek a háborúnak a végkifejletével, sem Trianonnal, sem azzal, amiben most vagyunk. Mert aki meg akar békélni, azonnal nemmagyar áruló lesz. Mert a magyar embernek Trianon mindig fájnia kell. Úgy adjuk át ezt a fájdalmat szülőről gyerekre, generációról generációra, mint valami örökletes betegséget.

Ülünk és csodálkozunk, hogy senki sem ért minket

De hát hogyan érthetné ezt bárki? Hisz

AMIT MI MŰVELÜNK, SZERINTEM EGYÁLTALÁN NEM NORMÁLIS.

Senki sem műveli ezt ilyen beteg szinten, mint mi. Van még nemzet Európában, amely így haragszik az egész világra, amely száz év után is kikéri magának (persze magyarul, magyaroknak, hogy senki más ne értse)? Mindezt úgy, hogy egérfaroknyit sem vagyunk képesek szembenézni a tragédia létrejöttében játszott szerepünkkel?

Czika Tihamér szerint  ez a kollektív pszichózis különösen virágzik Erdélyben.

Mert mindennek erről (is) kell szólnia. Mindenben mindig ott kell legyen a kisebbségi lét, az örökös fájdalom, a képzelt vagy valós elnyomás, a „ki tudja, mikor tör be már megint”, a nehezebb időkre való örökös felkészülés. Nem tudsz menekülni tőle, csak ha kilépsz a közösségből. Ezt hallod már óvodáskorod óta minden március 15-én, amikor a rendezvényre kitolnak. Nincs olyan történelemkönyv, atlasz, amiben ne lenne szó Trianonról vagy a kisebbségi létről. Erről szól jórészt az utóbbi száz évünk irodalma, erről szólt s szól ma is a sajtónk, a publicisztikánk jó része. Nem igazi újságíró, aki legalább egyszer nem kisebbségezett, trianonozott volna. Erről szól a sport is lassan.(…)

Tanuljunk a sógoroktól

Szóval itt ez a centenárium, amellyel egyelőre alig tudunk mit kezdeni – írja Czika Elemér és van egy javaslata:

TANULJUNK A SÓGOROKTÓL, AHOGY ANNYISZOR TETTÜK AZ ELMÚLT KÉT-HÁROMSZÁZ ÉVBEN.

Az osztrákok is elveszítették száz évvel ezelőtt az országuk kétharmadát (még annál is többet), s a német ajkú lakosságuk legalább egyharmadát. Sőt, e német kisebbségek nagyrészét ki is telepítették az elmúlt száz év során (lásd a szudétanémetek, vagy a szlovákiai, magyarországi, jugoszláviai németek sorsát). Csak Dél-Tirolban maradt egy 300 ezres német lakosság. Mégis mit csináltak az osztrákok? Tovább léptek. Siratják a birodalmat? Egy maroknyian talán. Hány osztrák hallott a Saint-Germain-en-Laye-i békeszerződésről? Nemzeti összetartozásnak álcázott síróünnepet csináltak szeptember 10.-ből? Ellenséges viszonyban van a mindenkori osztrák kormány a szomszédokkal a kisebbségi kérdés miatt? Neheztelnek a csehekre, szlovénokra, magyarokra, szlovákokra vagy akár a szerbekre vagy románokra az elűzött német kisebbségek miatt? Osztogatják az osztrák állampolgárságot az olasz Dél-Tirolba, szólnak bele fiókpártokkal az olasz belpolitikába? Játsszák a sértődött kisgyereket 1918 centenáriuma kapcsán? Nem, nem, nem, nem. Sőt, ünnepelnek: az osztrák köztársaság 100 éves évfordulóját (1918. november 12.).

Legyünk mi is olyan okosak, mint az osztrákok!

Ünnepelhetnénk mi is az első magyar köztársaságot (kikiáltva 1918. november 16-án). Persze, az őszirózsás forradalom nem volt olyan sikeres, mint az osztrák forradalom; sokkal nehezebb állapotok között indult, végül elég hamar lenyúlták a bolsevikok, meg aztán törölte a történelmet megállító Horthy-rendszer. De szégyenkezni sem kell miatta. Megpróbálták a helyzetből kihozni, amit lehetett, sok területen progresszió volt.

Vagy ha már sehogy sem tudjunk ünnepelni ezt a köztársaságot, mert minden rosszat rá kentek (jogtalanul!), vagy mert a közelgő trianoni centenárium árnyéka elborítja gondolkodásunkat, legalább ünneprontók ne legyünk! Értsük meg, hogy Európában majd mindenki más számára 1918 centenáriuma ünnep. Próbáljuk megérteni őket, s gondolkodjunk el, hogy mi miért nem vagyunk képesek száz év után sem továbblépni. A hiba bennünk van. Az osztrákok, németek fel tudták dolgozni ugyancsak hatalmas veszteségeiket, s közben a 20. s 21. század nyerteseivé tudtak válni. Irigylésre méltó országok lettek, ahová mi, magyarok, az erdélyieket is beleértve, dolgozni, élni megyünk. Mi is lehettünk volna s még lehetnénk közel ilyenek a folytonos sírás helyett.

Kívánok magunknak egy sokkal kellemesebb következő száz évet, amolyan igazi osztrákot, vagy most már szolidaritásban igazi európait. Ideje tanulnunk az elmúlt száz év hibás útjából: legyünk újra osztrákok!

“Ukrajnát gyorsan fel kell venni az Európai Unióba”

Orbán és a kétkulacsos politika a kormány sajátja. Az egyik kulacsból Orbán Balázs beszélt a New York-i Bloombergnek, míg a másik kulacsból Viktor hallatja hangját hazai vizeken. Mondandójuk annyira párhuzamos, hogy még  a végtelenben sem találkoznak.

Azt nyilatkozta Orbán Viktor politikai igazgatója a New York-i Bloombergnek, hogy Ukrajnát gyorsan fel kell venni az Európai Unióba. Közben viszont a magyar miniszterelnök megerősítette: nem akar Kijevbe utazni noha ott már minden uniós tagállam vezetői megjelentek, hogy támogatásukról biztosítsák Ukrajnát az orosz agresszióval szemben.

Orbán Balázs így vázolta fel a magyar kormány álláspontját Ukrajnával kapcsolatban az Indexnek adott interjúban:

“Magyarország álláspontja geostratégiai értelemben világos, nekünk az az érdekünk, hogy ne mi legyünk az Európai Unió legszélső tagállama. Ukrajna lehetőséget teremt a piac bővítésre. Másrészt pedig minél több ország lesz uniós tag ebből a régióból, annál jobban tudjuk az érdekeinket érvényesíteni Brüsszelben”   – hangsúlyozta Orbán Balázs.

Ez arra mutat, hogy Orbán Viktor továbbra is hisz a visegrádi együttműködésben noha az szétszakadt Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt. Lengyelország, Csehország és Szlovákia kiáll Ukrajna mellett míg a magyar kormány továbbra is jó viszonyt ápol Putyinnal. Orbán Viktor gyakran bírálja Zelenszkij elnököt, akit nemrég Washingtonban tapsoltak meg a honatyák és honanyák a Kongresszusban.

Ezzel szemben mit mondott Orbán Balázs?

“Ahhoz, hogy Ukrajna uniós tagsága bekövetkezzen előbb rendezni kell a magyar kisebbség ügyét. Egyelőre sajnos nem tartunk ott, hogy a kárpátaljai magyarok ügye lenne az egyetlen vitapont” – fűzte hozzá a politikai igazgató. Aki nem titkolta, hogy

Ukrajna NATO tagságát  ellenzi a magyar kormány.

“Ez az amerikai-orosz kiegyezés és a térségbeli országok helyzetét rendező megállapodás nélkül közvetlen életveszélyt jelentene.”

Medvegyev: Magyarország megkapja Kárpátalját

Putyin elnök egykori alteregója, aki jelenleg a Védelmi Tanács alelnöke, azt találta mondani, hogy Nyugat Ukrajnát Lengyelország, Kárpátalját pedig Magyarország kaphatná meg egy rendezés eredményeképp.

Orbán Balázsnak azt a kijelentését elég nehéz értelmezni, hogy “a térségbeli országok helyzetének rendezése” tulajdonképp mire is vonatkozik.

Eziránt sajnos nem érdeklődött az Index pedig a magyar kormány mindig csak félszívvel cáfolta azt, hogy Kárpátalja kapcsán “vannak elképzelései”.

Varsó mindig siet visszautasítani minden hasonló orosz ajánlatot, de Orbán Viktor több vasat is tart a tűzben.

Arra gondolhat, amit Kissinger amerikai külügyminiszter úgy fogalmazott meg, hogy Ukrajnának területi engedményeket kell tennie a béke érdekében. Az amerikai diplomácia 99 éves veteránja természetesen nem Kárpátaljára gondolt hanem a Krím félszigetre és a Donbaszra, ahol a lakosság többsége orosz.

Kárpátalján a magyarok számaránya valószínűleg már nem éri el a 10%-ot sem.

Ettől még zsarolni lehet vele a kijevi kormányzatot. Putyin ezért hálás. Pech, hogy ez a hála csak Orbán Viktor számláján mutatkozik meg, mert a magyar fogyasztók piaci áron kapják az orosz földgázt. Orbán orosz bónusza addig csak keveseket zavart amíg olcsó volt a rezsi Magyarországon, de amióta bevezették a piaci árat “a többlet fogyasztásra” azóta ebben a kérdésben egyáltalán nem megértő a közvélemény. Tisztában van ezzel Orbán Viktor is. Politikai igazgatója ezért azt ígérte a magyar társadalomnak az Indexben: “Magyarországon olcsó biztonságos és fenntartható energiarendszer lesz, az ehhez szükséges döntések jogát soha nem engedjük ki a kezünkből” – hangoztatta Orbán Balázs, aki arra az apróságra már nem tért ki, hogy ki fizeti ki az energiaszámlát és miből?

Tüntettek a lopások és a korrupció ellen

Közös ellenzéki tüntetés tartottak kedd délután Budapesten, a budai Bem téren. A demonstráció a szabadságért és a korrupció ellen szerveződött. A tüntetésen pár ezren jelentek meg, amelyet a Magyar Korrupcióellenes Szövetség Egyesület és Hadházy Ákos, volt LMP-s politikus szervezett. A tüntetők egyetértettek abban, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, melyhez aláírásokat gyűjtöttek, gyűjtenek. Hadházy kezdeményezéséhez egymillió aláírás összegyűjtésére van szükség.

 

Barabás Richárd, a Párbeszéd szóvivője, a rendezvény moderátora szerint félre kell tenni a nézeteltéréseiket: vagy együttműködnek az ellenzék pártjai vagy elbuknak. Hangsúlyozta, hogy ők is a magyar nemzet részei.

Jeszenszky Géza, volt külügyminiszter nem jelent meg a tüntetésen. Levelét Barabás Richárd olvasta föl. Jeszenszky hisz a demokráciában, a jogállamiságban és a nemzeti szuverenitás függetlenségében, szerinte ez a tüntetőkkel a közös gondolata. Támogatja azt, hogy Magyarország az Európai Ügyészséghez csatlakozzon, 1956 szellemében a nyugat-európai demokráciák családjához csatlakozzon.

Lengyel Róbert, Siófok független polgármestere úgy vélte, lehetne sokkal jobb ez az ország. Hasonló a helyzet, mint 1956-ban, amikor betelt a pohár és elpattant a húr és kitört a forradalom a szovjet rabiga alatt, miatt.

Harangozó Tamás, MSZP-s politikus kijelentette, hogy egy ázsiai zsákutcába kényszerítették vissza Magyarországot. Orbán Viktor újjáépítette az állampárti rendszert. Az MSZP 1848-ból, 1956-ból és 1989-ből továbbra sem enged. Orbán Viktor Putyin és Erdogan barátja, miközben eltünteti Nagy Imre szobrát. Szerinte akaratból, bátor kiállásból és kezdeményezésekből kell több, nem pedig pártokból. Véleménye szerint csodák nincsenek. Közös cél, kemény munka van, meg kell találniuk egymást és erőt kell mutatniuk.

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője szerint is Magyarországnak csatlakoznia kell az Európai Ügyészséghez. Hangsúlyozta: a Polt Péter legfőbb ügyész leplezte állami korrupcióból Orbán Viktor és családja kandikál ki. Azt hiszik, hogy rájuk semmilyen veszély nem vonatkozik, miközben orosz zsoldban 1956 szellemét árulják el, például az értelmetlen paksi bővítéssel. Jávor hisz az összefogásban, mert a szétaprózott ellenzékkel csak Orbán Viktor győz, utalt a jövő évi EP-választásokra.

Ráczné Földi Judit, a DK elnökségi tagja szerint a Fidesz-KDNP kormány hazudik, lop, csal, megnyomorítják és külföldre kergetik a magyarokat. Az Európai Ügyészséggel sikerülhet a rendszer leváltása. A közös cél szerinte minden mást felül tud írni, össze kell fogniuk.

Donáth Anna, a Momentum elnökségi tagja a nagypapája meséiből ismeri 1956-ot. József Attilával és Göncz Árpáddal példálózott. Hisz a szabadságban, egyenlőségben és testvériségben.

Tarnay Kristóf Ábel, közéleti aktivista, blogger szerint a teljes sötétség nyelve ez már. Szerinte a sötétség nem tart örökké: a demokrácia meghal a sötétségben. A világosságot a civil aktivistákban látja, akik véleménye szerint fénypontok lehetnek. Úgy vélte, Magyarország jelenleg fuldoklik a korrupció sötétségében. Orbán Viktor ügyészsége előbb állít hajléktalanokat bíróság elé, mint korrupt politikusokat. Tarnay a tüntetőkkel kivilágította a telefonjaikat, mint akik a világosság fénypontjai.

Lukácsi Katalin, volt KDNP-s politikus elmondta, hogy már nem szavaz a Fideszre, nem bízik bennük. Szerinte a többség érdeke is, hogy megdőljön ez a rendszer. Hiteles, meggyőző alternatíva kell ehhez. Véleménye szerint a Fidesz ereje az emberek félelmeiben rejlik. Üzente, hogy ne féljenek az emberek. Aktív, bátor állampolgárok fogják a rendszert megdönteni. Ez a bátorság 1956 öröksége.

Hadházy Ákos, volt LMP-s politikus szerint a mai magyar kormányt nem az orosz tankok tartják fent, hanem az EU támogatások pénzei. Ebből lopnak és fizetik a zsoldosaikat. Úgy vélte, a probléma az, hogy ebből a lopott pénzből számukra minden megvehető. Szerinte ezt az Európai Ügyészséghez való csatlakozással lehet megállítani. Van ehhez egymillió ember, meglesz szerinte az egymillió aláírás a kezdeményezéshez. Elmondta: jelenleg mintegy 120 ezer aláírásuk van. Véleménye szerint a munka ideje van itt. Az elcsalt választások után most munkaidő van. Bejelentette azt is, hogy az aláírásgyűjtő pultoknál ezentúl a kilakoltatások leállításáért is gyűjtenek majd aláírásokat. Továbbá este 7 órára a Kunigunda utcai MTVA épületéhez újabb tüntetést jelentett be.

Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere elmondta, hogy nem akarnak orosz gyarmat lenni. Nem hagyják, hogy azzá tegyék. Az Európai Ügyészség tud ebben segíteni de . ehhez összefogás és egység kell – ez a modell Hódmezővásárhely mellett több településen is működött. Erőt kell tudniuk mutatni véleménye szerint. Amíg a megfélemlítés tart, addig csak  hazug propaganda és a lopás folytatódik. „Háromezer-kétszáz Hódmezővásárhelyre van szükség a pártállam legyőzéséhez a jövő évi önkormányzati választáson.”  A küzdelmükben velük van Magyarország, Európa és a Jóisten is. Márky-Zay olyan Magyarországot szeretne építeni, ami valóban mindenki Magyarországa lesz. A tüntetés végén a demonstrálok az EU himnuszát is elénekelték.

Víz Ági

Mégse akkora durranás a babaváró?

Szűk három hét adatai alapján eddig nem tarolta le a piacot a babaváró hitel. Ennek oka a bankok szigorú jövedelem-bírálata, aminek alapján lehetséges, hogy csak pár tízezer házaspár fog élni a lehetőséggel. De idő még van, sokan kivárnak.

A júliusban útjára indult babaváró hitel a piacot letaroló kölcsönnek tűnt első pillanattól kezdve, mert valóban nincs még egy olyan szabad felhasználású kölcsönfajta, ami ennyire kedvező feltételekkel ilyen hosszú futamidőre kapható. És amely ráadásul gyerek nélkül is komoly befektetési eszköz lehet, ha összekombinálják a szintén egyedülálló Magyar Állampapír Plusszal.

Az első számot Gulyás Gergely kancelláriaminiszter tudatta: eszerint

az első két hétben 2400 igénylést adtak be.

A bankok azonban ennél sokkal többről tudósították a Pénzcentrumot. Igaz, hosszabb idő alatt.

A legtöbben a maximális összeget és futamidőt kérik

Az igénylők 90 százaléka 10 milliós összeget kért, a 2400 igényléssel számolva az első két hétben mintegy 24 milliárd forint a teljes összeg. Ez azonban elmarad az átlagos hiteligényléstől is, személyi hitelből májusban 55 milliárdot vettek fel, vagyis az első hetek tapasztalatai alapján a babaváró iránt semmivel nem nagyobb a kereslet, mint a többi lakossági hiteltermék iránt.

Hasonló számokról írt a Bank360 is. A portál felületén megközelítőleg 13 ezer kalkulációt végeztek az érdeklődők. Az átlagos hitelösszeg 9,1 millió forint volt, 10 millió forintos hitelösszeggel a kalkulációk 81 százaléka kezdődött. Az átlagos futamidő 18,6 év volt, az érdeklődők 82 százaléka számolt a maximális 20 évvel.

A bankok erősen rostálnak

A visszafogott érdeklődés egyik magyarázata lehet, hogy az igényléseket nyilván részletes érdeklődés előzi meg a bankokban, és sokan ekkor ráébrednek arra, hogy nincs esélyük megkapni a kölcsönt. A pénzintézetek ugyanis – az állami kezesség ellenére –

saját szigorú hitelbírálati szempontjaikat veszik alapul.

A Bank360 oldalán lebonyolított számítások során – mivel a hiteligénylésnél a bankok a házaspár együttes havi nettó igazolt jövedelmét veszik figyelembe – az összevont jövedelemmel volt érdemes számolni. A beérkező adatok alapján a havi nettó átlagjövedelem 269 ezer forint, volt, de ennél számoltak az igénylők sokkal alacsonyabb és magasabb jövedelemmel is. A legalacsonyabb jövedelem, amivel számoltak a látogatók, 70 ezer, a legmagasabb pedig 1 millió forint volt.

Átlagbér alighanem kevés

A kalkulálók 5 százalékának havi nettó jövedelme nem éri el a minimálbért, ami jelenleg 99 085 forint, 20 százalék pedig

havi nettó 150 ezer forint alatt visz haza, ami szintén kizáró oknak számít több banknál.

Az érdeklődők fele 250 ezer forint feletti fizetéssel számolt, amivel valószínűleg a legtöbb banknál sikerrel járhatnak az igénylésnél – feltéve, ha emellett nincs más hitelük, ami terhelné jövedelmüket. Ahol nem terveztek gyerekkel, az átlag megadott nettó jövedelem 228 ezer forint volt.

A Pénzcentrumnak adott banki válaszok is azt támasztják alá, hogy a babaváró potenciális igénylőinek köre meglehetősen szűk. Eleve csak a fiatal házasok adhatnak le igénylést, és bár a jegybanki jövedelmi szabályokkal akár minimálbéresek is kérhetik a hitelt, a bankok valójában sokkal szigorúbban járnak el a rendeletben meghatározott minimumszabályoknál.

A kis jövedelmű fiatal házasok is azonnal ki vannak zárva

a programból. De már az is gondban lehet, akinek átlagos a jövedelme, de lakáshitele van – ez sem ritka a fiatal házasok körében. És még ott vannak azok, akiknek pénzük ugyan van, fiatalok, házasok is, de nem akarnak több gyereket.

Idő van, sokan ezután lépnek

Tehát lehet, hogy azoknak lesz igazuk, akik szerint a babaváró pár tízezer embert érint. Azzal együtt is, hogy – a bankok válaszai alapján – szűk három hét adataiból nem szabad elhamarkodott következtetést levonni. Nyilván időbe telik, amíg a sajtó információin túl az ismerősi beszámolók alapján is elterjednek a babaváró részletei. Arról nem beszélve, hogy a konstrukció egyik fontos pontja a törlesztés azonnali felfüggesztése az első gyerek érkeztekor – pontosabban a várandósság 12. hetétől. Az okosan kalkulálók ekkor nyújtják be az igénylést, hogy addig se fizessék a törlesztést. És mivel a hitel feltétele a házassági jogviszony, sok együtt élő párnak időre lesz szüksége ezt megtenni. Idő amúgy van, a babavárót 2022. végéig lehet felvenni.

Kiskáté egy kis kávéval – Déli Kávé Szele Tamással

Kellemesebb témát ígértem a mai kávé mellé a tegnapinál, de tán csak nevetségesebb lesz: a kormánypárt a jelek szerint olyan híveit alkalmazza a pártapparátusban (és különben minden egyéb téren is), akik, hogy úgy fogalmazzunk, „nem a legélesebb kések a fiókban”, de nem is a legélesebb elmék.

Segítségre szorulnak.

Kiskátéra, sorvezetőre.

Nos, egy ilyen sorvezető került nyilvánosságra tegnap a Népszava jóvoltából, mely azt a célt szolgálja, hogy ha a választókerületekben, az önkormányzatoknál kellemetlen kérdéseket szegeznének a fideszes politikusoknak, azok tudjanak mit válaszolni rájuk. Márpedig fognak furcsákat kérdezni tőlük, ugyanis vagyon rá ok: persze, aki magától nem tud választ rögtönözni, azon keveset segít, ha előre betanulja, kívülről a Központ direktíváit. Az meg még szebben nézne ki, ha a zsebéből rántaná elő a cetlit, hogy arról olvassa fel a véleményét… de lássunk gyakorlati példákat is. Például, mi a teendő, ha a fideszes politikust, aktivistát a rabszolgatörvényről kérdezik? Mit válaszol?

„A Fidesz-KDNP a munkások oldalán áll, ez a kormány mindig is a munkahelyteremtés kormánya volt. Az ellenzéki előterjesztést azért utasítjuk el, mert ez csak egy ürügy ahhoz, hogy politikai balhét csináljanak, mindez már rég nem a Munka törvénykönyvéről szól. A mostani ellenzéki akciók Soros György európai parlamenti választási kampányának része. Azért támadnak minket, mert a magyarok nemet mondtak a bevándorlásra, és hazánk a Soros-terv útjában áll.”

Hát ezt a hosszú választ nincs az a Németh Szilárd, aki kívülről bevágja. Ezt, kérem, olvasniuk kell majd, főleg az egyszerűbb lelkeknek. Feltéve persze, hogy tudnak olvasni. De úgy tudom, az azért követelmény a politikai pályán. Viszont mi a helyzet a Munka Törvénykönyvével?

„A Munkatörvénykönyv (sic!) módosításának is az a célja, hogy aki többet akar dolgozni, és így többet akar keresni, az elől lebontsuk a bürokratikus akadályokat. A kormány ezért támogatta, hogy a dolgozók önként vállalt munkavégzésre kapjanak lehetőséget és így többet kereshessenek, de ehhez mindig a dolgozó beleegyezése szükséges.”

Visszaélés nincs is ebben az országban, nem természete az a magyar embernek, ugyan már… ki élne vissza azzal, ha egy törvény lehetőséget ad arra, hogy az alkalmazottait pluszmunkára kötelezheti, és csak később, évek múlva kell kifizesse a túlórákat? Ja: mindenki, akinek erre lehetősége van. Hát jó, ez sem nyúlfarknyi szöveg, ezt is puskázni kell majd, no de mit mond a sorvezető az uniós választásokról?

„Az EP-választáson a magyarok dönthetnek: az ellenzék közös listája egy bevándorláspárti Soros-lista lesz. Ezzel szemben a Fidesz-KDNP listája olyan jelölteket tartalmaz, akik számára Magyarország az első és akik nemet mondanak a bevándorlásra.”

Honnan tetszik tudni, hogy lesz közös lista?

A Jobbik épp a minap közölte, hogy ebben nem vesz részt, mellesleg a választás természetéből fakadóan nem is lenne sok értelme a többi párt számára sem – maximum lélektani sikert érhetnének el egy nagy, áttörő győzelem esetén, bár ahhoz kéne az a bizonyos nagy győzelem. Ha már itt tartunk, megpróbálom elmagyarázni azt is, mit jelent az EP-választás.

Most nem a parlamenti és nem az önkormányzati választásokról van szó. Az EP-választás tisztán listás, tehát az 5 százaléknál többet kapó pártok maradnak versenyben, hogy a végén a szavazatok arányában elosszák közöttük a Magyarországnak járó 21 képviselői helyet, így egy ellenzéki tömb létrehozásának semmi értelme nem volna. Az EP-választások nem, ismétlem, nem a magyar Parlamentről szólnak. Még csak nem is előképei a 2022-es országgyűlési választásoknak, ahogy az önkormányzatiaknak sem. Gyengébbek kedvéért: ha mind az összes magyar választó ugyanarra a pártra szavazna (és csak pártra lehet, koalícióra nem), akkor is huszonegy hely járna nekünk az Európai Parlamentben, ahogy most is, hogy meg fognak oszlani a szavazatok.

De akkor mi a tétje az EP-választásoknak?

Nem, nem a bevándorlás ügye. Az a valóságban harmadlagos – a valóban fontos kérdés az, hogy milyen Európában fogunk élni? Milyen struktúra szerint?

Az Európai Unión belül két irányzat küzd egymással. A föderációs Európa alapvetően egy szövetségi államban gondolkodna, közelítené egymáshoz a tagállamokat, akár annyira is, mint az Amerikai Egyesült Államokban, a Nemzetek Európája pedig szövetségi állam helyett államszövetséget akar, a tagállamok nagyon magas fokú autonómiájával, a munkaerő szabad mozgásának korlátozásával, zárt határokkal, de vámunióval – egyfajta Német-Római Birodalommá alakítaná az Uniót, amiben minden ország vezetője legalább akkora úr a maga szemétdombján, mint egy valamikori választófejedelem, és abba, hogy mit csinál otthon, senkinek semmi beleszólása, főleg Brüsszelnek nincs.

Nos, ha az Orbán Viktor által favorizált erők győznek az EP-választásokon, a kiskirályok Európája kerül közelebb hozzánk. Épp ezért mondom: nem arról van szó a mostani választásokon, hogy 1. ki fogja Magyarországot vezetni, 2. ki fogja a településünket vezetni, 3. ki melyik magyar pártot szereti vagy utálja, hanem az a kérdés, milyen Európában szeretnénk élni. Erre tetszenek szavazni, és nem egy „ellenzéki népfrontra” vagy egy magyar kormányváltásra.

No, de térjünk vissza eredeti témánkhoz, a sorvezetőhöz:

szimpla kis paranoiás hazugságokat tartalmaz, amiket nehéz megjegyezni is, mert dagályosan vannak fogalmazva, meg tetszenek majd látni: akárhány kormányaktivista puskázni fog, a zsebéből csempészi majd elő a cetlit.

Különben nem új dolog ez a Fidesz háza táján. Mindig használtak ők ilyen kiskátékat, sorvezetőket. A 2014-es választások idején volt is emiatt egy nem kicsit röhejes botrány. Történt pedig, hogy Orosházán a helyi Fidesz megkapta az akkor éppen aktuális „érvelőkártyát”, szét is osztották az arra érdemesek között – aztán a pikszisből azóta nagyon kiesett Simonka György kerületi elnök írt nekik egy körlevelet, amelyben az összes hozzá tartozó kormánypárti polgármestert felszólította, hogy elkötelezettsége jeléül adjon számot arról, megfelelő szinten megtanulta-e a párt kommunikációs anyagát.

Az országgyűlési képviselő által aláírt levél szerint a „központ” is meg akart bizonyosodni a helyi fideszes vezetők tájékozottságáról, ezért el kell kerülniük a felkészületlenség látszatát is. Simonka egy zártkörű felmérő találkozóra hívta a települési vezetőket, ahol próbára tehették tudásukat.

A levelet azonban az érvelőkártyákkal együtt egy ellenzéki képviselőnek is továbbították, így derült fény arra, hogy a kormánypárt nem csak bebifláztatja, bemagoltatja az egybites érvrendszerét a szekértolóival, hanem – fel is kérdezi!

Lehet, dolgozatot is írnak belőle, szegények.

Illetve: nem is olyan nagyon szegények, maximum lelkiekben, de az meg nem volna igazságos, mert akkor övék lenne a mennyeknek országa.

Sőt, a Szabad Pécs a tavalyi országgyűlési választások előtt is talált ilyen „érvelőkártyát”! Ez a következőket tartalmazta:

„A választás tétje, hogy Magyarország bevándorlóország lesz-e.
Egy napon évtizedek múlhatnak.
A Soros-terv a menekültek betelepítése, és a kerítés lebontása (vagy fordítva), ha nem a Fidesz nyer, az ön szomszédjába költöznek a bevándorlók, és akkor cseszheti. Kivéve, ha a Fidesz…
A Fidesz nagyon jó úton halad, mindent megvédett már égen és földön, de még van munka, amit el kellene végezni, különben S.O.R.O.S.
Szél migránssimogató balos.
Gyurcsány már tönkretette az országot egyszer.
Karácsony köpönyegforgató.
Vona pénz- és hataloméhes.
És mind Soros embere.
Szóval 2018. április 8.=Fidesz=jövő.” (Szabad Pécs)

Hát, akkor kérem, két dolog lehetséges. Túl azon, hogy az érvrendszer harmatgyenge, hiszen hamis, a Fidesz maga is tudja, hogy nem a legjobb képességű emberekből verbuválódik az aktivistatábora. És hát nem is az átlagosakból, szájukba kell rágni mindent, amit csak lehet. Ilyen csapattal dolgozni, hej, szegény, szegény Kubatov…

A Fidesz nem bízik a saját embereiben sem

De van egy másik lehetőség is. A Fidesz nem azért osztogatja az érvelőkártyáit már több ciklus óta, mert tudja, kik dolgoznak neki: hanem azért, mert nem bízik a saját embereiben. Inkább a gyári választ adják, mondják, mint amit valóban gondolnak.

Mert az lenne csak igazi botrány, ha kiderülne, valójában mi jár a fejükben.

Megkockáztatom: ha ez az egységes kommunikáció kialakítása a kormánypártnál, akkor az az egység erősen kétséges.

Semmi gond, legalább megpróbálkoznak vele – de évtizedek óta kudarcot vall ez a körleveles, sorvezetős módszer, minek erőltetik?

Bár, ha belegondolok, hogy annak is kell élni valamiből, aki a körleveleket írja, kezdem érteni.

De az is biztos, hogy a Fidesz-aktivistákat könnyen össze lehet majd téveszteni a papagájokkal.

Mindig szóról szóra ugyanazt fogják mondani. Csak a papagáj okosabb náluk.

Ő papír nélkül is meg tudja tanulni.

Orbán mosolyoffenzívája Németországban

0

Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki elszigetelődött az EU-ban és nincs túl jóban Angela Merkel német kancellárral sem, most a Länderek vagyis a tartományok segítségével kíván magának szövetségeseket szerezni az EU legbefolyásosabb államában,  Németországban – írja a Politico.

 

„Kis ország vagyunk, de azt akarjuk, hogy Németország tiszteletet tanúsítson irántunk.

Mi nem német pénzből akarjuk felépíteni a magyar gazdaságot. Egyszerűen csak üzleti alapon akarunk kapcsolatban lenni Németországgal”

– nyilatkozta Orbán Viktor a Neue Passauer Pressenek. Mindez része annak a mosolyoffenzívának, amelyet a magyar kormányfő azt követően indított, hogy Brüsszel kilátásba helyezte a hetes cikkely alkalmazását, amely elvben lehetővé tenné Magyarország kizárását az Európai Unióból. Ennek nyilvánvalóan minimális az esélye, hiszen ezt minden tagállamnak meg kellene szavaznia, ugyanakkor olyan fenyegetést jelent, amelyet komolyan vesznek Orbán környezetében. Ahol az sem maradt észrevétlen, hogy

az idén nem volt magyar-német éves találkozó, holott 1990 óta mindig sor került erre, hiszen Németország Magyarország legfontosabb partnere az Unióban.

A menekültkérdésben azonban Orbán Viktor látványosan szembekerült Angela Merkellel, aki ezt nyilvánvalóan nem felejtette el.

Ezért a magyar miniszterelnök azokkal a német tartományokkal erősítette meg a kapcsolatát, amelyek maguk is kritikusan álltak hozzá a bevándorlás kérdéséhez.

Elsősorban Bajorországról van szó: Orbán viszonya mindig is kiváló volt a Merkeltől általában jobbra álló CSU vezérkarával. Ezenkívül Szászország, Szászország-Anhalt, Baden-Württemberg és Hessen tartományok vezetői vendégeskedtek Budapesten vagy fogadtak magasrangú magyar vezetőt a közelmúltban.

„Mi nem akarunk beavatkozni a német belpolitikába” –mondta Orbán képmutatóan Münchenben. Magyarországon viszont a kormánypárti sajtó érezhetően a menekültkérdésben kritikus pártokat támogatta a választások előtt, beleértve az Alternative für Deutschland szélsőjobb szervezetet.

A kormányalakítással küszködő Merkelnek jelenleg persze a kisebb gondja is nagyobb Orbánnál, de az új német kormánynak mindenképp számolnia kell vele.

Persze a magyar miniszterelnök pragmatikus: tudja, hogy a magyar gazdaság lényegében Németországtól függ:

a kereskedelem egynegyede ezzel az állammal folyik. Tavaly 46,7 milliárd eurót tett ki a forgalom. A magyar kormányfő szinte mindig megjelenik, amikor egy új német gyárat avatnak fel Magyarországon. Orbán arra törekszik, hogy a tartományokon keresztül befolyásolja Németország politikáját, amelyről tudja, hogy meghatározó jelentőségű az egész EU és persze Magyarország számára is.

Liberálisok: független pénzügyi alapot a sajtó megsegítésére

0

A Népszabadság, a Magyar Nemzet, a Lánchíd Rádió, majd a Heti Válasz megszűnésével alig maradt olyan lap, amit ne a Fidesz közvetlen baráti köre működtetne, vagy a Fidesz kegye tartana fenn.

Tarthatatlan, amit a Fidesz 2010-es kormányra kerülése óta tesz a magyar sajtóval. A totális centralizálással a vidéki média az Orbánhoz közelálló oligarchák kezébe került – állapítja meg a Magyar Liberális Párt közleménye: A történelmi emlékezetünket segítő, magyar kulturális életet kiegészítő nemzetiségi műsorokat szüntettek meg, helyükre pedig a Fidesz központosított propagandáját erőltették. A „közszolgálati médiának” a tájékoztatás helyett az Orbán-kormány gyűlöletkeltő, uszító politikájának közvetítése lett az elsődleges célja és feladata.

Miközben a Fidesz a saját képére formálta a magyar sajtót, megszüntették a szabad versenyt a piacon.

A kormánylapokat közpénzből tömték ki, piaci alapon pedig lehetetlenné vált kormánykritikus sajtót működtetni. A szereplők félnek, és joggal félnek a kormányzat retorziójától. A Népszabadság, a Magyar Nemzet, a Lánchíd Rádió, majd a Heti Válasz megszűnésével alig maradt olyan lap, amit ne a Fidesz közvetlen baráti köre működtetne, vagy a Fidesz kegye tartana fenn.

A Liberálisok ezen a pár – még létező – sajtóorgánumon szeretne segíteni,

ezért egy olyan független, nem párt, és nem kormányzati alapú kuratórium létrehozását javasolják, amely lehetővé tenné a szabad piac érvényesülését, és vállalkozóknak, befektetőknek adna lehetőséget a sajtótermékek támogatására. Amelyben nem fideszes oligarchák között osztanák szét előre a pályázati pénzeket, hanem szabad pályáztatás útján, teljesítmény alapú rendszeren belül döntenék el független szakértők, hogy a társadalom objektív tájékoztatásával melyik sajtótermék szolgált rá az állam és az adófizetők támogatására.

Nem hagyhatjuk, hogy a Fidesz még több független szellemi műhely munkáját lehetetlenítse el! Itt az ideje megszüntetni a kora kádári időket idéző helyzetet, amely demokratikus viszonyok között, Európa nyugati országaiban teljesen elképzelhetetlen. A demokrácia alapja, a sajtószabadság és annak utolsó morzsái a tét – áll egyebek között a Liberálisok közleményében.

Eljárás indul a BKK-botrány miatt

0

Adatvédelmi hatósági eljárást indít a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a Budapesti Közlekedési Központ és a T-Systems által üzemeltetett online jegyértékesítési rendszerrel, valamint a MOL Bubi közbringarendszerrel összefüggő adatkezelésekkel kapcsolatban.

Péterfalvi Attila közleményében azt írta, az adatvédelmi hatósági eljárás elindításáról a sajtóban megjelent információk – és ezeken alapuló állampolgári beadványok – alapján, valamint a 24.hu által elküldött adatbázisok áttekintését követően döntöttek, mivel

„a feltételezett jogellenes adatkezelés személyek széles körét érinti, illetve nagy érdeksérelmet idézhet elő”.

Az MTI-nek küldött közleményben azt is írja: az eljárás során elsődlegesen azt vizsgálja, hogy a BKK és a T-Systems Magyarország teljesítette-e az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szereplő kötelezettségeket, különösen az adatbiztonsági követelményeket.

A törvény szerint az adatkezelőnek és az adatfeldolgozónak

a személyes adatokat megfelelő intézkedésekkel védeniük kell többek között a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal vagy törlés ellen.

Az eljárás során a hatóság szerződéseket kér be és kérdéseket is feltesz. Péterfalvi Attila szerint a hatóság adatvédelmi bírságot is kiszabhat jogellenes adatkezelés miatt, ennek összege akár 20 millió forint is lehet.

A BKK július 13-án indította el online jegyértékesítési rendszerét, de az informatikai rendszer könnyen feltörhető volt, így például a valódi árnál sokkal olcsóbban is lehetett jegyet, bérletet venni. A Bubival kapcsolatban pedig a 24.hu írta meg, hogy 5600, a rendszerbe regisztrált felhasználó adatai kikerültek a cégtől.

FüHü/MTI

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK