Fontos

Molnár Gyula a DK-val való megegyezésről beszélt

0

“Az igazi segítség kis lépésekkel kezdődik” címmel az MSZP karácsony előtti országos karitatív akciót indít – ezt jelentette be Molnár Gyula pártelnök. Azt is mondta: a DK-val megegyeztek abban, hogy koordinált indulás esetén 60-40 százalékban osztják el az egyéni képviselőjelölti helyeket.

Molnár Gyula azt mondta, a 106 választókerületben azt kérték az MSZP jelöltjeitől, jelöltaspiránsaitól, hogy legalább tíz rászoruló családnak nyújtsanak segítséget karácsonyig, vagyis több mint ezer családnak teszik könnyebbé az ünnepeket.

Arról beszélt, hogy

bár az országban látszólag jó felé haladnak dolgok, mégis komoly politikai válság érezhető,

az oktatás és az egészségügy rendkívül rossz állapotban van és nő a szegénység. Szerinte az elmúlt hét évben hárommillióról négymillióra nőtt azok száma, akik a létminimum vagy a megélhetési minimum környékén élnek, miközben csupán néhány 10 ezer ember gyarapszik.

Azt mondta: a következő választási kampányban az MSZP fő üzenete az igazságos Magyarország lesz.

Arra a felvetésre, hogy a Fitch Ratings felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította a magyar államadós-osztályzat kilátását, Molnár Gyula azt mondta, az MSZP örül a hitelminősítő döntésének, ugyanakkor az inflációcsökkenés és a reálbér-növekedés ingatag lábakon áll, hiszen

az ország attól az EU-tól kapja a támogatást, amelyet folyamatosan támad.

Szerinte az elmúlt hét év elveszettként kerül be a történelembe, mert gazdaságfejlesztés helyett kövekre költöttünk.

Molnár Gyula beszélt arról is, hogy a DK-val egyelőre abban állapodtak meg, hogy koordinált indulás esetén 60-40 százalékban osztják el az egyéni képviselőjelölti helyeket.

Most arról folyik az egyeztetés, hogy melyik pártnak melyik körzetben legyen jelöltje,

ha ezzel készen vannak, megkezdik a tárgyalásokat a többi potenciális partnerpárttal.

Gurmai Zita, az MSZP nőtagozatának elnöke arról beszélt, hogy a nőtagozat az egész országban felméri, kinek mire van szüksége és ennek alapján állítják össze a “mosolydobozokat”. Szerinte a Fidesz Magyarországon mindent megtett azért, hogy az emberekből kiölje a szolidaritást, ám az emberséges emberek ezt nem fogadják el. Tűrhetetlennek nevezte, hogy ma 500 ezer gyerek nem jut naponta egészséges ételhez és 1,6 millió gyerek él penészes lakásban, vagyis nem stadionok országát kell építeni – mondta Gurmai Zita.

Deutsch Tamás szerint az Unió zaklatja Magyarországot

0

Elég volt az intézményessé vált politikai zaklatásból, amelyet az Európai Unió Magyarországgal szemben gyakorol – ez mondta Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője budapesti sajtótájékoztatóján.

Szerinte “folyamatossá és gyakorlattá vált”, hogy az uniós támogatási források megvonásában testet öltő fenyegetéssel, támadásokkal, “politikai hisztivel” akarják Magyarországot arra ösztönözni, változtassa meg a bevándorlással kapcsolatos elutasító álláspontját.

Deutsch szerint a zaklatásnak az élet egyetlen területén, így a politikában sincs helye.

Természetesen a sorosozás sem maradt el: Deutsch Tamás azt mondta: az Európai Unió szabad és szuverén országok együttműködése, nem részvénytársaság, amelyben főrészvényesek – akik szerinte Soros György és az unió vezető politikusai – utasításokat adnak a többieknek.

Ez volt ma – 2017. november 10.

0

Külhoni magyarok szavazat joga: adok és kapok

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes, Orbán Viktor és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelõs államtitkára.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A pénteki nap az adok-kapok napja volt – a külhoni magyarok szavazati jogát illetően (is). Nem véletlen az időzítés: a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésén Orbán Viktor kormányfő mondta el álláspontját a többi között erről is, hangoztatva, hogy van egy vita, amelyben helyes, ha a kormány is kifejti véleményét, a külhoni magyarság szavazati jogáról szerinte kialakult konszenzuson ugyanis most “hajszálrepedés” keletkezett.

Azt mondta: a magyarországi magyarok szempontjából a mostani elrendezés helyes és igazságos, jól képezi le a valóságot: “egy nemzethez tartozunk, de különböző helyzetben vagyunk”.

Szerinte ezért választották azt a megoldást, hogy a magyarországi magyarok két szavazatot adnak le, a határon túliak pedig egyet. Azt mondta: ezen nem kívánnak változtatni, és aki ezt támadja, számíthat arra, hogy visszautasítják. Arra biztatta a külhoni magyarságot, hogy minél többen vetessék fel magukat a választói névjegyzékbe és vegyenek részt a szavazáson. Egyúttal azt kérte a külhoni magyarság politikai vezetőitől, biztassák erre közösségüket.

A Demokratikus Koalíció a miniszterelnök a kérdésben szembemegy a magyarok négyötödének, sőt saját szavazói felének akaratával is, amikor jónak tartja a határon túli magyar állampolgárok szavazati jogát. „Orbán Viktor a tegnapi nap után ma is megpróbálta megmagyarázni a megmagyarázhatatlant,

szerinte “helyes és igazságos”, hogy olyanok is döntenek Magyarországról, akik soha nem éltek itt, nem itt fizetnek adót, nem itt járatják a gyereküket iskolába és nem Magyarországon mennek kórházba – áll a DK közleményében.

 

Mesterházy Attila szocialista országgyûlési képviselõ és Vona Gábor, a Jobbik elnöke a Máért XVI. plenáris ülésén
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Vona Gábor, a Jobbik elnöke pedig a DK-nak ment neki a MÁÉRT-en és az azt követő sajtónyilatkozatában a külhoni magyarok szavazati joga kapcsán.

Ám nem csak a DK-t, hanem a Fideszt és a kormányt is élesen bírálta – igaz, azt más miatt. Mint kifejtette: nagy probléma napjainkban a pártpolitika és a nemzetpolitika összekeverése – hangoztatta Vona Gábor a Máért ülésén elhangzott beszédéről beszámolva. Mint az értekezleten és azt követően is  kifejtette: a mindenkori magyar kormánynak nem az a feladata, hogy saját pártpolitikája alapján kihelyezze az anyagországi politikai vitákat a határon túli magyar közösségekhez, s korlátozza saját szája íze szerint a helyiek mozgásterét, hanem az,

HOGY ANÉLKÜL SEGÍTSE ÉS TÁMOGASSA A HATÁRON TÚLI MAGYAR KÖZÖSSÉGEKET, HOGY ELVÁRNÁ AZ ADOTT KORMÁNY POLITIKÁJÁVAL VALÓ AZONOSULÁST.

A külhoni támogatáspolitikával kapcsolatban pedig azt fejtett ki, hogy sokkal fókuszáltabbá és kevésbé pártpolitikai alapúvá kellene tenni a források szétosztását.

Gyurcsány Oxfordban volt meghívott előadó

Gyurcsány a vitán. Forrás: Facebook/Gyurcsány Ferenc

Az Oxford Union egyetemen rendezett populizmus-vitafóromon vett részt csütörtök este Gyurcsány Ferenc. Néhány nap múlva korábbi brit és ausztrál miniszterelnök adnak majd elő. Populizmus-vita (Populism Debate) címmel tartották a rendezvényt az 1823-ban alapított, a vitaelőadásairól híres Oxford Union egyetemen azzal a mottóvel hogy “a populista vezetők nem hoznak valós változást”.

“Ha minden igaz, először beszélt magyar résztvevő brit alsóházra emlékeztető falak között” – írta Facebook-oldalán Gyurcsány Ferenc az eseményről.

Nyílt levél Putyin díszpolgársága miatt

Mivel a fenntartónak nem csak joga, hanem kötelessége is a törvényesség biztosítása, ezért az Eötvös Károly Intézet (EKINT) Balog Zoltán emberi erőforrások miniszterhez fordult Vlagyimir Putyin orosz elnök Debreceni Egyetemtől kapott díszpolgári címe miatt, erről ugyanis álláspontjuk szerint jogsértő módon döntött az intézmény Szenátusa.

 

A nyílt levélbenarra kérik a minisztert, hogy ellenőrizze a Debreceni Egyetem döntésének jogszerűségét, illetve azt, hogy nem ért-e valakit retorzió az intézmény munkatársai közül azért, mert tiltakozását fejezte ki ezzel kapcsolatban.

Kit szolgál a magyar rendőr?

Fotó: Facebook

24 órán belül két olyan akció is történt, amelyben az állam – és nem a kormány, s még kevésbé a Fidesz – által fenntartott  rendőrség állományának tagjai vettek részt – igen kétséges szerepekben. Kaposvárott Tóth Barnabást, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt helyi elnökét igazoltatták minden indok nélkül,  alezredesi szinten. Erről Berkecz Balázs, az Együtt alelnöke tett közzé videot a Facebook oldalán.

A másik esetről Budaörs polgármestere számolt be, szintén a közösségi oldalon. Budaörsön péntek délelőtt a jobbik plakátját festették le a városban, rendőri segédlettel.

Mennyiségi korlátozással „készül fel” a karácsonyra a posta

Csomagválogatás a Magyar Postán. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Bár két és fél hete még azzal nyugtatta a kedélyeket a Magyar Posta, hogy idén felkészültek a karácsonyi csomagszállítási csúcsra, most a cég mennyiségi korlátozást vezet be. Eszerint november 15-től visszavonásig a nem szerződéses ügyfelek naponta legfeljebb öt darab csomagot adhatnak fel (MPL Üzleti csomagot és MPL Netcsomagot). Mindezt „a zökkenőmentes küldeménykezelés érdekében” teszik – olvasható a posta honlapján.

Őrző-védő cégek milliárdos csalásai

115 helyszínen egyszerre tartottak razziát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyi nyomozói két bűnszervezet ellen. Elfogták a szervezetek irányítóit, több tagját, és egy vagyonvédelemmel foglalkozó cég vezetőit is.

A két bűnszervezetben legalább 2011. óta színlelt foglalkoztatási és számlázási láncolatot működtettek. Szolgáltatásaikat jellemzően őrző-védő cégek igénybe, amelyekkel színlelt szerződéseket kötöttek. Ezek célja az volt, hogy a vagyonőrök foglalkoztatásával járó közterheket ne a saját társaságaiknak kelljen megfizetniük, másrészt a fiktív számlákkal az adófizetési kötelezettségeiket is csökkenteni tudták.

A gyanú szerint  több mint 2,5 milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek.

Radioaktív felhő Európa fölött

Forrás: Pixabay

Oroszországban vagy Kazahsztánban történhetett nukleáris baleset, még valamikor szeptember végén. A nukleáris biztonsággal foglalkozó francia intézet, az IRSN szerint az Európa fölött az utóbbi hetekben megfigyelhető radioaktív felhő egy balesetből származhat, írja a Deutsche Welle. Nem csak a francia, hanem több más ország hasonló intézete is a ruténium-106 magas szintjét mérte a levegőben, és ez az izotóp természetes úton nem jöhet létre. A radioaktív felhő sem az emberek egészségére, sem a természetre nem veszélyes.

Kit szolgál a magyar rendőr?

0

24 órán belül két olyan akció is történt, amelyben az állam – és nem a kormány, s még kevésbé a Fidesz – által fenntartott rendőrség állományának tagjai vettek részt – igen kétséges szerepekben. Maradjunk annyiban, hogy nem igazán “az állampolgárt” szolgálták és védték.

 

„Tóth Barnabás, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt kaposvári elnöke akciózott az Együtt rendezvénye után Kaposváron, a Cseri parkban. Mindeközben arrogáns, alezredesi szinten igazoltató rendőrök… Megéri megnézni, hogyan épül fejben és terepen Orbánisztán” – írta Facebook bejegyzésében Berkecz Balázs, az Együtt alelnöke, aki felvételt is készítette az akciózásról és a rendőrségi fellépésről, ami – a kívülálló számára – nem tűnik másnak, mint politikai vegzálásnak.

 

Tóth Barnabás, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt kaposvári elnöke akciózott az Együtt rendezvénye után Kaposváron, a Cseri parkban. Mindeközben arrogáns, alezredesi szinten igazoltató rendőrök… Megéri megnézni, hogyan épül fejben és terepen Orbánisztán.

Közzétette: Berkecz Balázs – 2017. november 10.

 

De nem ez volt ez egyetlen „érdekes” rendőri akció az elmúlt egy napban. A másikról Budaörs polgármestere számolt be, szintén a közösségi oldalon.

Péntek délelőtt a jobbik plakátját festették le a városban. „Gondolom, nem kell magyaráznom, súlyos távolság van a nevezett párt és az én nézeteim között.  Ami azonban itt történt, az a legócskább “komcsi” időszakot idézi” – írta bejegyzésében Wittinghoff Tamás.

 

Péntek délelőtt dolgozunk a hivatalban, s egy munkatársam hívja fel a figyelmem, az iroda ablakán keresztül látható…

Közzétette: Wittinghoff Tamás – 2017. november 10.

“A mi pénzünkön (a festők végezhetnének hasznosabb munkát) a kormányhivatalos hölgy instrukciói mentén kirendelt rendőrök felügyeletével (őket meg ilyenre felhasználni végképp gyalázat!) fojtja bele a szót a hatalom az egyik politikai szervezetbe.”

Vona másként csinálná

0

Van, amit megőrizne a jelenlegi kormány nemzetpolitikájából, van amit nem – erről részletesen is beszélt Vona Gábor, Jobbik-elnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) budapesti ülésén, s azt követően a sajtónak. A szavazati jogot meghagyná, ugyanakkor a támogatásért cserében nem várná el, hogy a külhoni magyarok a Jobbik politikáját támogassák.

 

Nagy probléma napjainkban a pártpolitika és a nemzetpolitika összekeverése – hangoztatta Vona Gábor a Máért ülésén elhangzott beszédéről beszámolva. Mint az értekezleten és azt követően is  kifejtette: a mindenkori magyar kormánynak nem az a feladata, hogy saját pártpolitikája alapján kihelyezze az anyagországi politikai vitákat a határon túli magyar közösségekhez, s korlátozza saját szája íze szerint a helyiek mozgásterét, hanem az,

hogy anélkül segítse és támogassa a határon túli magyar közösségeket, hogy elvárná az adott kormány politikájával való azonosulást.

Vona megismételte azt a korábbi javaslatát is, hogy a MÁÉRT mellett hozzanak létre egy kárpátaljai kerekasztalt, amely szükség szerint tudna ülésezni és reagálni aktuális dolgokra, például az ukrajnai magyarság kritikus pillanataiban. A Jobbik elnöke hangsúlyozta azt is, hogy a nemzetpolitika terén elért eredményeket nem tennék semmissé kormányra kerülésük után, s megőriznék – igaz, némileg átalakítva – a támogatáspolitikát és a gazdságfejlesztési projektek finanszírozását.

Sokkal fókuszáltabbá és kevésbé pártpolitikai alapúvá tennék a források szétosztását.

Az önrendelkezési törekvéseket támogatják, de úgy látják, hogy ki kellene vinni nemzetközi fórumokra is – hangoztatta Vona, aki egyben ismét határozottan és élesen elítélte a Demokratikus Koalíció álláspontját, hogy meg kellene fosztani a szavazati jogtól azokat a határon túli magyarokat, akik soha nem éltek Magyarországon.

Mint portálunk is beszámolt róla, Orbán Viktor a MÁÉRT értekezleten a többi között leszögezte, hogy van egy vita, amelyben helyes, ha a kormány is kifejti véleményét, a külhoni magyarság szavazati jogáról szerinte kialakult konszenzuson ugyanis most “hajszálrepedés” keletkezett. Azt mondta: a magyarországi magyarok szempontjából a mostani elrendezés helyes és igazságos, jól képezi le a valóságot:

“egy nemzethez tartozunk, de különböző helyzetben vagyunk”.

Szerinte ezért választották azt a megoldást, hogy a magyarországi magyarok két szavazatot adnak le, a határon túliak pedig egyet. Azt mondta: ezen nem kívánnak változtatni, és aki ezt támadja, számíthat arra, hogy visszautasítják.

DK: Orbán két napja magyarázkodik a szavazati jog miatt

0

A DK szerint Orbán Viktor szembemegy saját szavazóinak felével is, amikor jónak tartja a határon túli magyar állampolgárok szavazati jogát. A MÁÉRT-en a miniszterelnök helyesnek és igazságosnak nevezte ezt a jogot. A lakosság többsége a jelenlegi módon ellenzi.

Orbán Viktor a tegnapi nap után ma is megpróbálta megmagyarázni a megmagyarázhatatlant, szerinte “helyes és igazságos”, hogy olyanok is döntenek Magyarországról, akik soha nem éltek itt, nem itt fizetnek adót, nem itt járatják a gyereküket iskolába és nem Magyarországon mennek kórházba – áll a Demokratikus Koalíció (DK) közleményében. Szerintük érthető a miniszterelnök kétségbeesése: a kérdésben szembemegy a magyarok négyötödének, sőt saját szavazói felének akaratával is.

A DK szerint Orbán hiába magyarázkodik két napja a határon túliak szavazati joga miatt, azt ettől még

igazságtalannak tartja a magyarok jelentős többsége.

A Magyar Állandó Értekezleten Orbán afeletti örömét fejezte ki, hogy konszenzus jött létre a

külhoni magyarok állampolgárságában és szavazati jogában.

Ezzel kapcsolatban a jelenlegi választási rendszert erkölcsileg helyesnek és igazságosnak nevezte.

Azt mondta: a magyarországi magyarok szempontjából a mostani elrendezés helyes és igazságos, jól képezi le a valóságot: “egy nemzethez tartozunk, de különböző helyzetben vagyunk”. Szerinte ezért választották azt a megoldást, hogy a magyarországi magyarok két szavazatot adnak le, a határon túliak pedig egyet. Azt mondta: ezen nem kívánnak változtatni, és aki ezt támadja, számíthat arra, hogy visszautasítják.

Arra biztatta a külhoni magyarságot, hogy minél többen vetessék fel magukat a választói névjegyzékbe és vegyenek részt a szavazáson. Egyúttal azt kérte a külhoni magyarság politikai vezetőitől, biztassák erre közösségüket.

Legutóbb augusztusban készült felmérés a kettős állampolgárság és a választójog megítéléséről. A Publicus közvélemény-kutatása azt hozta ki, hogy a válaszadók kétharmada (68 százalék) helyesnek tartja, hogy a határon túli magyarok kérhetik a magyar állampolgárságot. Leginkább a Fidesz-szavazók (82 százalék), és a bizonytalanok (66 százalék), illetve a Jobbik-szavazók (63 százalék), legkevésbé az MSZP-szavazók (33 százalék) tartják helyesnek.

A választójogról azonban már sokkal kritikusabb a hazai közvélemény álláspontja. Tíz megkérdezettből

alig 18 százalék tartja helyesnek,

hogy a határon túli magyaroknak van szavazati joguk, azt is figyelembe véve, hogy nem Magyarországon fizetnek adót; 60 százalék eredetileg sem tartotta helyesnek.

Az adózás és a szavazati jog együttes megítélése rendkívül megosztó az intézményt amúgy elfogadók körében. A kettős állampolgárok szavazati jogával egyébként egyetértőknek csak 44 százaléka támogatja és 46 százaléka inkább nem a szavazati jogot, ha az nem jár együtt az itteni adózással. A szocialisták híveinek 87 százaléka, de még a jobbikosoknak is 57 százaléka az inkább nem választ adta. A Fidesz-szavazók között 50 százalékot képviselnek az igenek.

Őrző-védő cégek milliárdos csalásait leplezték le

0

115 helyszínen egyszerre tartottak razziát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyi nyomozói két bűnszervezet ellen. Elfogták a szervezetek irányítóit, több tagját, és egy vagyonvédelemmel foglalkozó cég vezetőit is.

A két bűnszervezetben legalább 2011. óta színlelt foglalkoztatási és számlázási láncolatot működtettek. Szolgáltatásaikat jellemzően őrző-védő cégek igénybe, amelyekkel színlelt szerződéseket kötöttek. Ezek célja az volt, hogy a vagyonőrök foglalkoztatásával járó közterheket ne a saját társaságaiknak kelljen megfizetniük, másrészt a fiktív számlákkal az adófizetési kötelezettségeiket is csökkenteni tudták.

A munkavállalókat valójában az őrző-védő cégek foglalkoztatták, azonban papíron a bűnszervezetekhez tartozó cégekhez jelentették be őket. A dolgozók után a járulékokat viszont sem a tényleges foglalkoztató cég, sem a papírok szerinti munkáltató nem fizette meg. A lebukás elkerülése érdekében a cégpiramis alján lévő alvállalkozó társaságokat rendszeres időközönként lecserélték. A gyanú szerint ezekkel az ügyletekkel

több mint 2,5 milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek.

A NAV pénzügyi nyomozói 2017. november 7-én országos akciót hajtottak végre a bűnszervezet felszámolása érdekében, és sikerült elfogniuk a bűnszervezet irányítóit és tagjait. Összesen 115 helyszínen tartottak házkutatást, 26 gyanúsítottat hallgattak ki, közül pedig 15 személyt őrizetbe is vettek. Közülük nyolcan az ügyészség indítványára és a bíróság döntése alapján előzetes letartóztatásba kerültek.

A gyerekek szeme láttára kínozta, és majdnem megölte élettársát

0

A 34 éves kecskeméti férfi válogatott módszerekkel, hónapokon át kínozta a nőt, volt olyan, amikor közösen nevelt gyerekeik szeme láttára.

A vádlott és élettársa egy kecskeméti tanyán laktak, ahol közösen nevelték négy saját gyermeküket, valamint az élettárs korábban született fiát. Kapcsolatuk a férfi féltékenysége miatt 2016 őszén megromlott, mert a fejébe vette, hogy a nő a rokonaival megcsalja őt. A rendszeres veszekedések miatt a nő el akart költözni a gyermekekkel otthonról, élettársa azonban ebbe nem egyezett bele.

Tavaly októberben kezdte el a férfi bántani a nőt, miután az félelmében elismerte, hogy kapcsolata van a férfi testévérével. Egy baseballütővel többször megütötte, majd egy hőlégfúvóval kétszer megégette az arcát. A nő haját is levágta 3 milliméteresre, hogy elcsúfítsa.

Ezután

a férfi megtiltotta a nőnek, hogy egyedül elhagyja a tanyát,

és októberben többször is megverte, illetve meg is késelte a lábán. Olyan is történt, hogy vontatókötéllel összekötötte a nő nyakát és bal lábát, majd a földön húzta és ököllel ütötte a fejét. Ezeknek a bántalmazásoknak a gyerekek még nem voltak tanúi.

Pontosan egy éve viszont a gyerekek előtt is megkínozta a férfi élettársát: az egyik gyermekkel behozatott egy csőfogót, és azzal ütötte a nőt. Közben azt is mondta, hogy a nő lassan, kínok közt fog „megdögleni”. Élettársa vérét a férfi a lányukkal töröltette fel, és egy kést is behozatott a megfélemlített gyermekkel. A késsel többször megvágta a nő combját, és egy cigarettacsikket is elnyomott a kézfején a verések mellett. A nap folyamán a vádlott hol abbahagyta, hol újra kezdte a kínzást.

A nő többször kérlelte a vádlottat, hogy legalább ne a gyerekek előtt verje. A vádlott november 12-én délelőtt a rokonaival el is vitette a gyerekeket, de előtte rájuk parancsolt, hogy hallgassanak. Miután kettesben maradt élettársával, folytatta a verést, és kikötötte a kanapé karfájához, hogy ne tudjon elszökni.

Mikor a férfi felhívta a nő testvérét, és közölte, hogy meg fogja ölni élettársát, kihívták rájuk a rendőröket. A rendőrök a férfit elfogták, az életveszélyes állapotban lévő nőt pedig kórházba szállíttatták.

Ha nem részesült volna orvosi ellátásban, akkor vérmérgezésben, illetve csonttörések és a vérveszteség miatt meghalt volna.

A kiemelt jelentőségű ügy vádlottja előzetes letartóztatásban várja a tárgyalást, és a főügyészség több súlyos bűntettel is vádolja. A különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének kísérlete mellett, a nő sanyargatásával, a személyi szabadság megsértésének bűntettével, valamint kiskorú veszélyeztetésével is. A tárgyalás a Kecskeméti Törvényszéken lesz.

Putyin díszpolgársága miatt Balog Zoltánhoz fordul az Eötvös Károly Intézet

0

Nyílt levelet írt Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének az Eötvös Károly Intézet Vlagyimir Putyin orosz elnök egyetemi díszpolgári címe miatt.

Mivel a fenntartónak nem csak joga, hanem kötelessége is a törvényesség biztosítása, ezért az Eötvös Károly Intézet (EKINT) Balog Zoltán emberi erőforrások miniszterhez fordult Putyin orosz elnök Debreceni Egyetemtől kapott díszpolgári címe miatt, erről ugyanis álláspontjuk szerint jogsértő módon döntött az intézmény Szenátusa.

Az EKINT augusztusban már nyílt levélben kérte a Debreceni Egyetem Szenátusától Putyin díszpolgári címének visszavonását, mivel szerintük a testület döntése több okból is jogsértő. Az egyetem azonban azóta sem vonta vissza a díszpolgári címet, ezért fordultak most Balog Zoltánhoz.

Többek között azt írják, hogy a Debreceni Egyetem közintézmény, amely csak az alkotmányos alapértékek tiszteletben tartásával hozhat döntést: “az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértését semmilyen módon nem támogathatja, nem pártolhatja.” Hozzáteszik, hogy a szenátus döntései nem sérthetik és nem veszélyeztethetik az egyetemi autonómiát, az egyetem vezetése nem hozhat olyan döntést, amely a kormány politikai érdekeit kiszolgálja, illetve szerintük majdani szolgálatokért előre kitüntetni valakit erkölcsileg is elfogadhatatlan.

A nyílt levélben, amely itt olvasható teljes terjedelmében, arra kérik a minisztert, hogy ellenőrizze a Debreceni Egyetem döntésének jogszerűségét, illetve azt, hogy nem ért-e valakit retorzió az intézmény munkatársai közül azért, mert tiltakozását fejezte ki ezzel kapcsolatban.

Orbán: A Kárpát-medencében a jövőt magyar nyelven írják

0

Az elmúlt időszak a nemzetegyesítésről szólt, a következő évek pedig a nemzetépítésről fognak szólni – ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén a Várkert Bazárban.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor megismételte azt, amit nemrég Kolozsváron mondott, miszerint “a Kárpát-medencében a jövőt magyar nyelven írják”. Szerinte ez egy kormányzati szándékot kifejező mondat, a Kárpát-medencére ugyanis úgy tekintenek, mint a magyar nemzet és kultúra kiteljesedésének terére.

Azt is mondta: “Nem egyszerűen meg kell védeni a jogainkat és közösségeinket, hanem

hozzá kell járulnunk a Kárpát-medence jövőjéről szóló gondolatokhoz, elképzelésekhez, tervekhez

a saját magyar logikánk, észjárásunk és érdekeink szerint”. Meggyőződése, hogy a Kárpát-medence jövőjét a magyar nemzetrészek összekapcsolásával “jelentős mértékben képesek leszünk befolyásolni”. Szerinte mindenki láthatja a térségben, hogy aki együttműködik a magyarokkal, az jól jár.

Orbán az új ukrán oktatási törvényről azt mondta: a magyar kormány nem fog kihátrálni abból az álláspontból, amely szerint a kisebbségi jogokból nem lehet visszalépni. Azt kérik, hogy ezt az ukrán fél is lássa be, ha ugyanis nem fogadja el az alapvető normákat, akkor az ország és az EU közötti együttműködésnek más lesz a minősége – fenyegette meg nem is annyira burkoltan Ukrajnát.

Orbán Viktor szerint erős anyaország nélkül nem lehetne sikeres külhoni politikát sem folytatni. Az anyaország szerinte megerősödött, ahogy fogalmazott:

“összefoltoztuk a nemzet szanaszét hasogatott szövetét”.

Örül annak, hogy konszenzus jött létre olyan kérdésekben, mint a külhoni magyarok állampolgársága, szavazati joga és autonómiatörekvései. Megjegyezte ugyanakkor, hogy van egy vita, amelyben helyes, ha a kormány is kifejti véleményét, a külhoni magyarság szavazati jogáról szerinte kialakult konszenzuson ugyanis most “hajszálrepedés” keletkezett. Ezzel kapcsolatban

a jelenlegi választási rendszert erkölcsileg helyesnek és igazságosnak nevezte.

Azt mondta: a magyarországi magyarok szempontjából a mostani elrendezés helyes és igazságos, jól képezi le a valóságot: “egy nemzethez tartozunk, de különböző helyzetben vagyunk”. Szerinte ezért választották azt a megoldást, hogy a magyarországi magyarok két szavazatot adnak le, a határon túliak pedig egyet. Azt mondta: ezen nem kívánnak változtatni, és aki ezt támadja, számíthat arra, hogy visszautasítják.

Arra biztatta a külhoni magyarságot, hogy minél többen vetessék fel magukat a választói névjegyzékbe és vegyenek részt a szavazáson. Egyúttal azt kérte a külhoni magyarság politikai vezetőitől, biztassák erre közösségüket.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes, Orbán Viktor és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelõs államtitkára.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Arról is beszélt, hogy több mint egymillió új magyar állampolgár van, de szerinte “valahol a félút környékén járhatunk”, ezért célul tűzte, hogy minden magyar, aki közjogilag is a magyar közösség részévé akar válni, megtalálja ennek lehetőségét.

Azt is kérte, támogassák teljes mellszélességgel az RMDSZ közreműködésével indított Minority SafePack kezdeményezést, amelynek lényege, hogy Brüsszel foglalkozzon az őshonos európai kisebbségekkel. Ez szerinte nem pártkérdés, ez nemzeti kérdés.

Beszélt a magyar gazdaságról is, szerinte

“most kell igazán szerénynek lenni, mert most van mire szerénynek lenni”,

az eredményekre mindenki büszke lehet, “Magyarországnak sikerült összeszednie magát”. Egy jegybanki tanulmányra hivatkozva közölte: az elmúlt hét évben 50 olyan reformértékű intézkedést hoztak, amivel sikerült új pályára állítani a magyar gazdaságot.

Azt mondta, hogy három olyan kulcsterületen, amely nélkül a modern gazdaságban szerinte nincs szuverenitás, így az energia-, a média- és a bankszektorban 50 százalék fölé növelték a magyar tulajdont, amit különösen értékes sikernek tart.

Arról is beszélt, hogy Magyarország Csehországgal és Németországgal fut versenyt abban, hogy az adott terület nemzeti össztermékében az ipari termelés hol teszi ki a legnagyobb részt. A magyar célkitűzés a 30 százalékos részarány.

Orbán szerint “kimondtuk (…), majd megvédtük azt a vezérgondolatot, hogy az EU-ban is a nemzeti érdek az első, ami Magyarországra nézve azt jelenti, hogy a magyar érdek az első”.

Szerinte Magyarország ma egy európai középállam pozícióját foglalja el,

nemcsak mérete és népessége miatt, hanem azért is, mert az elmúlt hét évben sikerült “önálló akaratot és mozgásteret” kialakítani.

Szerinte mára a Kárpát-medencében megerősödött és versenyképessé vált az a gondolat, amely szerint a közép-európai népek abban érdekeltek, hogy mindannyian erősek legyenek. Azt mondta, a magyar nemzeti érdek az, hogy legyen erős Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovákia és Ukrajna, és velük Magyarország szintén erős országként gyümölcsöző kapcsolatot alakítson ki.

Beszélt arról is, hogy nagyon komoly nemzeti teljesítménynek tartja a “migrációs hullám megállítását” a déli határoknál. Külön köszönetet mondott a délvidéki magyaroknak, mert – mint mondta – ott kellett kerítést építeni, ahol egyáltalán nem akartak.

Szerinte Magyarország ma Európa egyik legbiztonságosabb országa.

Azt is mondta: Magyarország növekvő számú magyar gyerekekkel, nem pedig növekvő számú bevándorlóval akarja orvosolni a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat.

FRISS HÍREK

Tovább romlo...

Biztos: Várh...

Érkeznek az ...

1 milliárd a...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK