Fontos

Bréking nyúz, 2018. június 4. – Tudósítás a másik valóságból

0

Van, akinek mindenről Gyurcsány jut az eszébe, másnak Soros, illetve a migránsok. Az alternatív valóság médiája ma is kitett magáért. Ha más nem is, de az bizton állítható, ügyesen tartják napirenden a számukra fontos témákat, azt a látszatot keltve, mintha széles körből merítenének a témaválasztáskor.

Figyelő – Kellemetlen napja lehet ma Gyurcsánynak

„Ha van olyan dátum a naptárban, amit ha reggel ágyából kikelve a volt miniszterelnök (még mindig hihetetlen, de tényleg az volt) meglát és elönti a hideg veríték, az minden bizonnyal június 4-e” – írja a Figyelő online kiadása, amely így folytatja: „Már fél napja tűkön ülve várjuk, mit talál ki a Gyurcsány-párt kommunikációs csapata erre a napra. Ma ugyanis nem csak amiatt szorul össze a szíve minden magyarnak, ami majd száz éve június 4-én történt, de néhány millió magyar fogsor is elkezd csikorogni határon innen és túl.

Utóbbit többek közt Gyurcsány Ferenc kitartó munkájának köszönhetjük, mely során Őszöd miniszterelnöke áldozatos munkával gyalázza a külhoni magyarságot.

A DK nevű szekta legfőbb nagymestere ugyebár vastagon benne volt a 2004-es népszavazás csúfos kimenetelében, amire máig büszke, és még a 2018-as kampányban sem bírt leállni a külhoni magyarok gyalázásával” – olvasható a portál publicisztikájában, amely arra jut, hogy a DK elsunnyogja a napot, „bár lehet, hogy tévedünk, végülis az is meglepő lenne, ha Gyurcsány ellen tudna állni a kísértésnek, és nem rúgna bele újra a külhoni magyarokba”.

Origo – A mozgalom felfalja gyermekeit: a Momentumot sem kímélik a belharcok

A parlamenten kívüli pártot sem tudta elkerülni az ellenzéki pártok sorsa, a pártháború. Vasárnap tartják a Momentum tisztújító küldöttgyűlését, amelynek a legfontosabb kérdése leegyszerűsítve: a húsosfazék közelébe eddig nem kerülő újak át tudják-e venni a hatalmat a választáson leszerepelt korábbi elittől.

A párt szinte a szakadás szélén van, akkora nézetkülönbségek vannak a párton belüli csoportosulások között

– írja az Origo, amely szerint „forrásunk segített megérteni, mi a helyzet a Momentumban”.

A párton belüli legfontosabb törésvonal az összefogás-nem összefogás mentén húzódik meg: a tagság fele abban látja a kitörési pontot, hogy nem fognak össze senkivel. Emellett súlyos konfliktus van az elnök személye miatt is: sokan azt az álláspontot képviselik, ha Fekete-Győrt most leváltják, akkor az a pártot fogja minősíteni, ám az ezzel szemben álló csoport szerint lehetne más, aki jobb nála. Három jelölt van: Fekete-Győr mellett a HÖK-ös múltú Dukán András Ferenc és Nemes Balázs. A harmadik, közel sem elhanyagolható törésvonal a Guy Verhofstadt-féle Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) képviselőcsoporthoz való csatlakozás kérdése.

Pesti Srácok – A Fidesz szerint hazudnak a holland kereszténydemokraták

A Fidesz visszautasítja a holland Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) hazugságait és felfüggeszt vele minden kapcsolatot, valamint megvonja támogatását a párt jelöltjeitől, amíg nem kérnek bocsánatot – írj a portál az MTI-re hivatkozva. Ismerteti Novák Katalinnak, a Fidesz alelnökének a holland kereszténydemokrata párt hétvégi határozatára reagáló levelét, amelyben az áll, hogy a holland párt hazugságokat állít Magyarországról, a Fideszről és az alkotmánymódosításról.

A CDA hétvégi kongresszusán elfogadott indítványban – amelyet hétfőn ismertetett a Politico – az áll, hogy

fel kell függeszteni a Fidesz tagságát az Európai Néppártban (EPP), amennyiben Orbán Viktor miniszterelnök nem tér vissza korábbi politikájához.

A Fideszhez hasonlóan az EPP-hez tartozó CDA olyan határvonalak meghúzására szólította fel a néppártot, amelyeket ha valamely tagpárt átlép, akkor kezdeményezni lehessen az ideiglenes kizárását – írta a brüsszeli hírportál. A holland kereszténydemokraták leszögezték: a Fidesz korábban értékes tagja volt a pártcsaládnak, ehhez kellene visszatérnie. A Politico szerint ez az eddigi legkeményebb kiállás az EPP-tagpártok részéről.

888 –  Liberális kettős mérce: ha az amerikai nagykövet a libsik ellen szólal fel, kitör a nemzetközi sivalkodás

Alig egy hónapja nevezték ki az USA németországi nagykövetét, Richard Grenellt, aki a hétvégén interjút adott a Breitbartnak. Grenell szavai nem arattak osztatlan sikert az európai liberálisok köreiben, mert azt mondta, hogy a következő években támogatni fogja az elitellenes konzervatív, jobboldali politikai erőket Európában.

A cél, hogy az emberek lázadjanak fel az elit ellen. A nyilatkozat kapcsán többen azzal vádolták a nagykövetet, hogy beleavatkozik a politikába, holott semlegesnek kellene maradnia.

Érdekes, hogy annak idején Goodfriend és Magyarország kapcsán nem láttak napvilágot hasonló kritikák. Sőt, Soros tevékenysége kapcsán sem – írja a portál.

Meg akarom erősíteni a konzervatívokat Európában” – mondta a nagykövet, hozzátéve, hogy számos olyan konzervatívok által kidolgozott szakpolitikai elképzelés van, amelyeket a bukott baloldal elhibázott politikája miatt nem tesznek le az asztalra. Grenell szerint Trump győzelméhez az volt a kulcs, hogy a konzervatív témákra, politikára fókuszáltak a kampány során, amelyek az átlagemberek életét teszik jobbá. A legfontosabb ilyen témák a migrációs politika, az adópolitika, az infrastrukturális beruházások és a bürokráciacsökkentés.

Ebből a szempontból Grenell kifejezte szimpátiáját Sebastian Kurz irányába, aki szerinte egy rocksztár”

Kurzot annak kapcsán is dicsérte, hogy visszautasította a migránskvóták elképzelését, valamint nemet mondott az arcot és a teljes testet eltakaró burka viselésére.

 

Nagy, piros szívvel tiltakoznak a civilek a Stop Soros ellen

0

Tízméteres piros szívet állított az Amnesty International és több más civil szervezet a Parlamentnél. Arra akarják felhívni a figyelmet, hogy a civilek Magyarország jobbá tételéért dolgoznak, és arra kérik a parlamenti képviselőket, hogy szavazzanak nemmel a Stop Sorosra.

A Parlament előtt állították fel a hatalmas, 10 méteres piros szívet. Az akciót az Amnesty International szervezte, de csatlakozott a Magyar Helsinki Bizottság és több már civil szervezet és aktivista is. Mint mondták, így akarnak mindenkit emlékeztetni arra, hogy

a magyar civilek azért dolgoznak, hogy Magyarország mindenki számára jobb és élhetőbb hely legyen.

Iván Júlia, az Amnesty International magyarországi igazgatója azt mondta: azért a nemzeti összetartozás napján tartják ezt az akciót, „mert a Stop Soros biztosan nem segíti a nemzeti összetartozást. A törvényjavaslat vitája egyébként holnap kezdődik az országgyűlésben. Az akción több parlamenti képviselő is megjelent, például a párbeszédes Szabó Tímea és a liberális Bősz Anett.

Mint Iván Júlia elmondta, amellett, hogy felállították ezt a szívet, egy olyan füzetet akarnak átadni a 199 képviselőnek, amelyben nagyon sokan elmondják, miért fontos, hogy Magyarországon sokszínű legyen a civil társadalom is.

Demeter Áron, az Amnesty emberi jogi szakértője a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy ebben a füzetben „teljesen átlagos” Amnesty-tagok, -aktivisták és -támogatók szólalnak meg, a világ minden részéről. Összesen

22 ezer támogató üzenetet kaptak,

amelyekben arra kérték a kormányt, hogy „ejtse a Stop Sorost és hagyja abba a kormány a civilek elleni boszorkányüldözést”.

Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke azt mondta: „Elfogadhatatlan, hogy egy demokratikus jogállamban olyan törvényt fogadjon el az Országgyűlés, ami kriminalizálja,

büntethetővé teszi azt, ami helyes és ami jogszerű”.

Mint mondta, ezt nem lehet javítani, „ki kell dobni”, ezért arra kérik a képviselőket, szavazzanak nemmel a törvényjavaslatra. Beszélt arról is, hogy a humanitárius és jogi segítségnyújtás, a jogvédelem egy jogállamban nem bűncselekmény, és menedékjogot kérni sem az, emellett mindenkinek joga van ahhoz, hogy tisztában legyen azzal, mit kérhetnek tőle a hatóságok.

Úgy fogalmazott:

„Ma a menekültekről beszél a kormány, holnap talán másról beszél. Mindannyiunk számára óriási fenyegetést jelent egy ilyen elképzelés,

amely elzárja azokat a segítségtől, akik a leginkább rászorulnak.”

Arra is emlékeztetett, hogy sok rangos emberi jogi szervezet felszólította a magyar kormányt, hogy álljon el ettől a javaslattól, ne bélyegezze meg a jogvédőket, a civileket.

Az óriásszív-akcióra a Fidesz is reagált, a szokásos sorosozással: közleményük szerint „a Soros-hálózat azért tiltakozik a Stop Soros és az alkotmánymódosítás ellen, mert be akarja telepíteni a migránsokat Európába”.

A Stop Sorossal kapcsolatban egyébként Bősz Anett, a Liberálisok parlamenti képviselője azt mondta:

egyeztetésre hívták az öt legnagyobb civil szervezetet, hogy közösen lépjenek fel a Stop Sorossal szemben,

amely „keleti autoriter rendszereket idéz”. A Helsinki Bizottság és az Amnesty mellett megkeresték a Transparency Internationalt, az Ökotárs Alapítványt és a TASZ-t, hogy egy közös akciótervet dolgozzanak ki, ők pedig azt válaszolták: egymással már eddig is egyeztettek, de örülnek az új kezdeményezésnek. Annyit kértek, hogy az egyeztetésre hívják meg a többi ellenzéki pártot is.

Egy halálra ítélt kálváriája 3. – A végjáték

Ezzel a címmel már két alkalommal is foglalkoztunk Strassenreiter Erzsébet várható kilakoltatásának ügyével (itt és itt). A 85 éves, nemzetközi hírű történész, aki a két világháború közötti évek szociáldemokráciájának avatott szakértője, alighanem hajléktalan lesz élete hátralévő éveire. Közeledik a végjáték, mondta legutóbbi beszélgetésünk alkalmával.

Az eset hétköznapi, de mégsem az. Ezekben a hetekben sok száz banki adós kap értesítést arról, hogy lejárt a moratórium, tartozását átadták a végrehajtónak, számítson a kilakoltatásra.

Strassenreiter Erzsébet is csak egy a ki tudja hány ezer devizaadós közül, akinek a nyakán mostanában készülnek szorosabbra húzni a kötelet. Az ügy jó pár évvel ezelőtt kezdődött, amikor az egyetlen fia arra kérte, segítsen elindítani egy vállalkozást. Ehhez majd 16 millió forint svájci devizaalapú hitelt kellett felvenni, amihez

kezesként a mamát jelölte meg, fedezetként pedig a lakását is beíratta a szerződésbe.

Az idős hölgy végig sem gondolta, mibe rántják bele, de érezte, nem mondhat nemet, hiszen a fia jövőjéről van szó. Az üzlet megköttetett, a vállalkozás beindult, egy ideig ment is a szekér, de aztán bekövetkezett a csőd. A fiú fizetésképtelen lett, a kamatok az egekbe szöktek, a tudós asszony nyugdíjából sem lehetett fedezni. Az adósság pedig hónapról hónapra, évről évre nőtt, míg tavaly el nem fogyott a bank türelme.

Kétségbeesett levelek jöttek-mentek, de megállapodás nem született. Illetve lehetetlen feltételeket kínált a hitelező, amelyek teljesíthetőségét még az sem gondolhatta komolyan, aki a nevét adta hozzá a bank nevében.

Az ügy eljutott egy olyan pontra, amikor már mindenki feladta a reményt,

hogy talán bérlőként a lakásban maradhat, folytathatja az ott felhalmozott páratlanul értékes történelmi dokumentumok feldolgozását.

A zuglói önkormányzat lehetett volna az a „menedék”, amely lehetővé teszi számára, hogy ha nem is a megszokott környezetében, de valahol a kerületben, egy bérlakásban, folytathatja a munkáját. Kerestük az önkormányzatot,

Szabó Rebeka alpolgármesterig nem jutottunk el, sem telefonon, sem levélben.

A hozzá intézett leveleink a munkatársaknál landoltak, akiktől csupán semmitmondó válaszokat kaptunk: forduljon a család az ügyfélszolgálat jogászaihoz, a hivatal nem rendelkezik kiadható bérlakással.

Felvetődött, hogy talán a Donáth László evangélikus lelkész által működtetett, a Békásmegyer-Ófalu tőszomszédságában található bentlakásos otthonban keresnének menedéket az idős kutató számára, ahol élethosszig tartó ápolást kínálnak, de a havi költségek magasabbak a nyugdíjánál. Szóba sem jöhetett.

Egy ismerőse felajánlotta, hogy

van a város szélén egy egyszobás kis háza, ahová beköltözhetne, amíg jobb megoldást nem találnak a számára,

de abban az esetben az ellátását kellene valakinek megoldania. Ahogyan a korral együtt jár, az ízületek, a porcok megkoptak, nehezére esik a járás. De ez is több a semminél.

Ami a 85 éves történész asszonyt talán még annál is jobban izgatja, mint hogy hová költözzön, ha el kell hagynia az otthonát az az: mi lesz az iratokkal, a dokumentumokkal telezsúfolt szekrényei sorsa?

Az egész szakma megoldást keres „Straszi” gondjára – írta a minap Dr. Prof. Székely Gábor, az ELTE BTK Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszékének vezetője. Ők is próbálkoznak Karácsony Gergelytől segítséget kapni, de ha nem megy, még mindig ott az a kis házikó menedéknek. Az iratairól az egyetem gondoskodik, egy részük, az értékesebb Kéthly hagyaték, már az Intézetben van, megvették tőle, de visszaadtak egy-egy másolatot mindegyikből, hogy dolgozni tudjon velük. Megígérték neki, azt is, hogy amint dönt az átköltözésről, kap gépet, internetet, és minden segítséget, ami a munkához nélkülözhetetlen.

Ami mindig szívszorító, az a rengeteg jegyzet: ezek annyira személyhez kötődőek, hogy más nem tudja használni őket, amint az már sok esetben kiderült

– jegyzete meg a professzor is.

„Közeledik a végjáték”, mondta legutóbbi beszélgetésünk végén, de nem kérdeztem meg, mire gondolt. Úgy vettem, eldöntötte, a kis házba költözik, s ezzel lezárul a lakhatási kálváriája. Ha a mozgás nehezére is esik, majd arra is találnak valami megoldást, s bízik a kollégák ígéretében, ott is dolgozhat majd. Mert munka nélkül nem tudja elképzelni az életét, és annyi de annyi feladata volna még…

Gyárfás alvilági zsarolást lát meggyanúsítása mögött

0

Nem bízott meg senkit Fenyő János megölésével és oka se volt erre – áll Gyárfás Tamás írásos vallomásában, amelyet a hvg.hu ismertet. Szerinte a szlovák és a magyar alvilág vele szembeni zsarolására épül az eljárás, amit ellene indítottak.

Írásban tett 14 oldalas vallomást másfél hete Gyárfás Tamás a Fenyő-ügyben, amelyben őt gyanúsították meg felbujtóként. A médiavállalkozó, volt úszószövetségi elnök megerősíti: se a gyanúsításban terhére rótt, sem más bűncselekményt nem követett el. Nem bízta meg se Portik Tamást, se Tasnádi Pétert. A hvg. hu-n közölt vallomásban Gyárfás azt állítja, hogy 2008-ban jött rá, hogy a vele folytatott párbeszédeket Portik Tamás – akit a nyomozók szerint Gyárfás megbízott Fenyő megölésével – rögzíti. (Tasnádi Péter is bejelentkezett időközben: az erőszakos bűncselekményekért elítélt ember bejelentette, hogy először őt bízta meg Gyárfás a gyilkossággal, de ő csak lenyúlta a pénzt, nem hajtotta végre a feladatot.)

A jelenleg lakhelyelhagyási tilalom alatt álló Gyárfás megismétli a vallomásban, amit korábban már nyilvánosan elmondott: nem volt oka megöletni Fenyőt, akivel ugyan, ezt elismeri,

„kirívó ellentéte volt”,

de a Nap TV, illetve a Nap-kelte tévéműsor feletti jogáért vívott küzdelme 1996. októberében választott bírósági döntéssel a javára eldőlt. Ezután a két fél megszüntette az egymással szembeni ellenségeskedést. Emiatt okafogyottá vált az 1998. februári gyilkosság megrendelése. Sőt, minden konfliktusunkból „rendre győztesen kerültem ki” – írja a 25 évre visszatekintő, mindenféle dokumentummal alátámasztani igyekezett vallomásban.

Az Aranykéz utca bombamerénylet és a Prisztás-gyilkosság miatt elítélt Portikot albérlőként ismerte meg, amikor kiadta neki házát. Az ezutáni beszélgetéseik során jött rá arra 2008-ban, hogy Portik mindegyiket felvette.

Az állítólagosan ebből készült kazettát és leiratot kapta meg tavaly októberben, amit aztán bevitt a hatósághoz. (Ennek kapcsán gyanúsították meg Ihász Sándor egykori fellebviteli főügyészt bűnpártolással, amiért az nem adta át az új bizonyítékot a rendőröknek.)

Gyárfás – mint írja – tartott a zsarolóktól (a felvétel miatt), de attól is, hogy

a rendőrségről kiszivárognak az információk.

Ennek ellenére bejelentést tett az ügyben, amiben most ő a sértett.

Az alvilág vélt zsarolása mellett a rendőrséget is kárhoztatja. Kovács Lajos, a Fenyő-gyilkosság főnyomozója – „szisztematikus hangulatkeltése nemcsak Tasnádinál, hanem másoknál is megtette hatását, az alvilágban nem egy haszonlesőre ösztönzőleg hatott”.

Százmilliárdos uniós pénz úszhat el

Legalább 100-150 milliárd forint támogatási összeg megvonását eredményezheti az Európai Bizottság javaslata. Annyi hibát találtak a magyar a közbeszerzések ellenőrzésében, hogy emiatt átalány-hányadot, 10 százalék elvételét javasolják. Az eddigi kifizetések alapján ez akár duplázódhat is.

Éppen csak működőképes a magyar közbeszerzési ellenőrzési rendszer, emiatt az Európai Bizottság (EB) jelentéstervezete 10 százalékos átalánykorrekciót javasol – tudta meg a 24.hu.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti képviselője

Nem meglepő ez a javaslat, amiből az év végére lehet döntés – mondta a Független Hírügynökségnek Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője. Emlékeztetett arra, hogy már tavaly, az egyebek közt Mészáros Lőrincre kiírni tervezett 420 milliárdos keretű szennyvíz-beruházás esetén 25 százalékos pénzelvételt javasoltak az uniós auditban.

Jávor szerint egyértelmű az ítélet: lényegében nem működik a közbeszerzések ellenőrzése Magyarországon. Szerinte sokat mondó a javaslat azon része, amely szerint nem mennek végig tételesen az egyes szerződéseken, hanem átalányt javasolnak.

A szokásos ügymenet szerint ilyenkor kétoldalú egyeztetés következik az EB és a kormány között. Jávor szerint mindeddig volt mód konkrét részösszegeken vitatkozni, most mintha lejárt volna ennek ideje.

Ebből sokkal nehezebb lesz kijönnie a magyar kormánynak

– mondta Jávor -, néhány tízmilliárdot talán sikerül visszavenni.

Ha a kifizetett ezermilliárdokból ekkora tételt utólag visszafizettet a bizottság, az a magyar költségvetés hiányát fogja növelni.

Az EB értékelésében a közbeszerzési ellenőrzési rendszere hármas osztályzatot kapott a négyfokozatú skálán.

Ez azt jelenti, hogy éppen csak működik a rendszer.

A javaslat nem vesződik a vizsgált projektekkel egyenként, nem dekázza, hol, mekkora szabálytalanság történt, és a támogatásból hány százalék megvonását látja célszerűnek. Ennek alapján a 24.hu becslése szerint a (2017-es, közel 2500 milliárd forint itthoni pályázati kifizetések alapján) legalább 100-150 milliárd forint közötti támogatásról van szó.

Tavaly a 2015 és 2017 közötti szerződések közül vettek elő 34-t. Olyan infrastrukturális beruházásokat, amelyeknél a kifizetett ár 20-70 százalékkal nagyobb volt a tenderben megadott becsült összegnél. (Ilyen például a 3-as metró, a Budapest-Esztergom vasútvonal felújítása.)

Csakhogy idén még nagyobb lendületet vett a 2014-2020 közti uniós költségvetési ciklusban odaítélt támogatási keret lehívása és kifizetése. Áprilisi adatok alapján a meghirdetett pályázati keret közelít a 10 ezer milliárdhoz. Ennek bőven több, mintegy 90 százalékát, 8500 milliárd körüli összeget szerződéssel le is kötöttek a nyertesekkel. És ami még fontosabb, nagyjából 4500 milliárdot ki is fizettek. És nagy részét egyelőre a költségvetés terhére, mert Brüsszelből alig csordogál pénz. Az idei tényleges kifizetés nagyjából 900 milliárd, amivel szemben bőven százmilliárd forint alatti tételt egyenlítettek ki az unióból.

Vagyis ha a tavalyi viszonyítási arányokból indulunk ki,

az elbukható pénz összege elérheti a 200-300 milliárdot is.

Hadházy nem adja fel és el is mondja mit fog csinálni

0

Ma teszi le az esküjét a Parlamentben Hadházy Ákos, az LMP minden tisztségről lemondott korábbi alelnöke. Kövér Lászlónak köszönhetően a napirend után, üres teremben, minden ünnepélyesség nélkül teheti csak ezt meg, amit nem is bán. Tervei szerint három ügyért fog harcolni az elkövetkező négy évben. 

Hadházy, aki tiltakozásként nem volt hajlandó a nyitó ülésen a többiekkel együtt felesküdni ma reggeli Facebook posztjában hosszan foglalkozik azzal, hogy – korábbi véleménye ellenére – mégis miért ül be az Országgyűlésbe. Leszögezi: mert nehéz feladni és mert egyetlen megoldás mégis adott:

HA A KORMÁNY ÁLTAL DIKTÁLT PISZKOS JÁTÉKSZABÁLYOK MIATT NEM LEHET LEVÁLTANI ŐKET, AKKOR EZEKET A SZABÁLYOKAT KELL FELRÚGNI.

Ma leteszem az eskümet. Kövér Lászlónak köszönhetően a napirend után, üres teremben, minden ünnepélyesség nélkül. Ennek…

Közzétette: Hadházy Ákos – 2018. június 3.

Három dologtól félnek még, három dolog állíthatja őket meg – a maradék sajtó, az EU pénzek elapadása vagy valódi ellenőrzése és a bíróságok maradék függetlensége.

Ezért három dolgot kell elérni : 1) a fizetett kormánypropagandát betiltó törvény kiharcolását és közmédia visszafoglalását. 2) Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kiharcolását 3) a bíróságok maradék függetlenségének megtartását.

„A következő hónapokban azon fogok dolgozni, hogy a parlamenten kívüli és parlamenten belüli szereplőkkel közösen egyeztessünk arról a tervről, amivel a legtöbb embert elérhetjük és valódi nyomás alá helyezhető a kormány. Ha szükséges, el kell menni akár a polgári engedetlenség legkomolyabb formáiig”- írja.

Három törvénytervezetet fog beadni, a következő négy évben nem is tervez más törvényt kezdeményezni A egyik neve lehet „HÜLYESÉG GÁTLÓ” törvény, az indokolatlan fizetett kormánypropaganda betiltását írja elő, a második az EU ügyészséghez csatlakozásról szól. ( A harmadik a devizahitelesek védelméről szól, hiszen a politika egyik legnagyobb adóssága a még mindig százezreket fenyegető veszély elhárítása). Tárgyalás nélkül fogják elutasítani őket, ennyi ma a parlamenti politizálás „ereje”.

Én újra és újra be fogom adni őket és tudom, hogy ha nagyon sokan és sokat dolgozunk ezekért a célokért, akkor igenis elérhetőek.

Meg kell próbálni, mert egyszerűen nem tehetünk mást: ha elfelejtjük, hogy milyen körülmények között zajlott a mostani választás, akkor a következő is így fog zajlani.

Végül természetesen vannak prózai indokaim is arra, hogy miért ülök be ebbe a színházba. A képviselői státusz pl. ad valamennyi -nem sok- védelmet. Èn azért durván beleköptem a piszkos levesükbe. Az is látható, hogy a kampányban engem és a családomat mocskoltak a legjobban, ez azt jelenti, hogy én vagyok számukra a legkellemetlenebb ellenzéki politikus. Akkor meg hagy „örüljenek”, hogy csak azért is maradok kicsit.

Erre készülnek ezen a héten

0

A hetedik alaptörvény-módosításról és a Stop Soros törvénytervezetről tárgyal ezen a héten az Országgyűlés. A mai ülésen elhangzanak majd az első interpellációk is az új összetételű törvényhozásban.

 

A hétfő délután egy órakor kezdődő ülésen a képviselők megemlékezésekkel kezdenek: először  a trianoni békediktátum aláírásának napjáról, amely 2010 óta a nemzeti összetartozás napja; majd a közelmúltban elhunyt, előbb a Magyar Igazság és Élet Pártjában (MIÉP), majd a Jobbikban és végül függetlenként politizáló Rozgonyi Ernő volt országgyűlési képviselőről.

Ezt követően két képviselő is leteszi esküjét: a Párbeszéd-frakcióban Kocsis-Cake Olivio váltja Karácsony Gergelyt, Zugló polgármesterét, míg a Lehet Más a Politika (LMP) frakciójába Hohn Krisztina ül be Gémesi György, az Új kezdet vezetője, gödöllői polgármester helyére.

Lesz majd egy harmadik eskü is, de az majd csak napirend után, az üres képviselőteremben: Hadházy Ákos, az LMP frakciójának a tagja tiltakozásként a választások milyensége és a Fidesz-diktátum ellen egyedüli képviselőként nem volt hajlandó részt venni az alakuló ülésen elhangzott eskü-ceremónián. Mai Facebook posztjában ezzel is foglalkozik.

Az új Országgyűlés megalakulása óta először hangzanak el interpellációk, azonnali kérdések, valamint kérdések, továbbá a házszabálytól eltérve, vita nélkül fogadhatják el a hétpárti egyetértéssel benyújtott, az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának megalakításáról szóló országgyűlési határozati javaslatot.

A parlament kedden a hetedik alaptörvény-módosításról és a „Stop Soros” néven ismertté vált javaslatokról kezd vitát.

Orbán Kötcsén: Van hazánk és van országunk, azt nem adjuk senkinek

0

Az újságírókat nem engedték Orbán Viktor közelébe, és a többi fideszes politikus sem volt túlságosan közlékeny az idei, 17. kötcsei pikniken. Így a sajtó és rajta keresztül a közvélemény egyedül a miniszterelnök sajtófőnökének, Havasi Bertalannak a közlésére kénytelen támaszkodni azzal kapcsolatban, hogy miről beszélt a miniszterelnök.

Orbán Viktor szerint a soron következő, 2019-es európai parlamenti választás az értékek és a kultúrák küzdelme lesz, és itt nagyon sok mindent lehet veszíteni. Mint mondta, a Magyarország előtt álló lehetőségek óriásiak, de

komoly veszélyek is leselkednek ránk.

Ezek közül a migráció van az első helyen, de „itt sikerrel álljuk a sarat”.

A kormányfő kitért arra is, hogy az osztrák és az olasz választások megmutatták: ma nyugaton a bevándorláspárti, a multikultúra elsőbbségét hirdető erők vannak az egyik oldalon, a bevándorlást ellenző és a keresztény kultúra elsőbbségét képviselő erők pedig a másikon. Az Európai Unió sokat gyengült, mert a globalista bevándorláspárti kultúrát képviselő Brüsszel nem tudta megállítani a Brexitet. A britek távozása az unióból a migráció és az európai kultúrharc miatt következett be.

Orbán Viktor arról is beszélt: a kormányzat kapott egy nagy lehetőséget a magyar emberektől, akik „erőt adtak ahhoz, hogy képviselni tudjuk őket”.

Mi Európán és az EU-n belül képzeljük el a jövőnket, de számunkra Magyarország az első –

mondta, majd hozzátette: a magyar érdek a nemzeti szuverenitás védelme és az egyenrangú nemzetek Európája.

„Nekünk van hazánk és van országunk, azt nem adjuk senkinek” – jegyezte meg Orbán Viktor.

Megfelelő ajánlat esetén eladok – Interjú Pákh Imrével, a Golgota című Munkácsy-festmény tulajdonosával

  • Egy kép védettsége azt jelenti, hogy a mozgatása, külföldre szállítása engedélyhez van kötve

  • Tulajdonosa egybe akarja tartani a Golgotát Debrecenben

  • Az őssejt 13 évvel meghosszabbította az apja életét

  • Nem műgyűjtőnek, hanem vállalkozónak tartja magát

  • Ötvenhat festménye van Munkácsytól

 

Önnel szemben meg kell védeni az országot?

Nem, nem kell megvédeni az országot.

Csak azért, mert védeni kellett a festményt, a Golgotát, önnel szemben…

A tulajdoni jogot soha nem kérdőjelezték meg.

Csak éppen lényegesen korlátozták.

Igen, korlátozták a jogaim gyakorlását.

És ezt a jogi trükköt ön hogyan vette?

A politikai konjunktúra akkoriban ezt diktálta. Az más kérdés, hogy ez nekem nagyon nem tetszett, ezért sem adtam be a derekamat, és vittem az ügyet bíróság elé. Az ügynek ugyanis van egy pikantériája. Amikor egy műtárgyat levédenek, előtte összehívnak egy szakbizottságot. Nos, ez a szakbizottság nem javasolta a védettséget.

A védettség konkrétan mit jelent?

Azt, hogy a képnek a mozgatása, külföldre szállítása engedélyhez van kötve. Hiába az enyém, nem vehetem a hónom alá és vihetem ki. Ezen felül külön jelenteni kell a kép tárolási helyét. A koncepció szerintem nem egészen demokratikus, és bár más országban is vannak hasonló törvények, de nem mindenhol. Amerikában például nincsenek, így aztán ehhez nem is voltam hozzászokva. Illetve nem gondoltam volna, hogy Magyarországon ellenem fogják alkalmazni. Ezért fordultam a bírósághoz, ahol különben az első ítélet ellenem született. Ezután került fel az ügy a Kúriához, ahol meglepetésemre a Kúria egyetértett velem.

Tényleg a meglepetésére?

Nekem van más bírósági ügyem is van Magyarországon, és az a tapasztalatom, hogy az másodfok többnyire, szinte automatikusan megegyezik az első fokú ítélettel.

Tudom, az őssejt-ügyről beszél… Az most hol tart?

Most fogják tárgyalni másodfokon.

Első fokon elítélték, ugye?

Tíz hónap felfüggesztett börtönre és pénzbírságra ítéltek.

Az ügyészség súlyosbításért fellebbezett?

Mi fellebbeztünk, nem az ügyészség.

Akkor ennél súlyosabb már nem lehet az ítélet.

Ön tudja, én ezekben nem vagyok járatos. De úgy tudom, hogy az Ihász nevű főügyész indította el az ügyet – neki, mint hallom, mostanában problémái vannak -, és a szakma egy része nem értett vele egyet.

Végül is most azzal vádolják önt, illetve önöket, hogy az emberi test tiltott kereskedelmét követték el.

De nem eldöntött egyelőre, hogy egy meg nem született abortum embernek számít-e vagy sem. A római katolikus hit szerint igen, az orvosi társadalomban azonban nem.

Mindenestre, ahogy most itt a kávéházi flódnit eszi, nem azt érzékelem, hogy meg van ijedve attól, hogy a börtönben végzi…

Valóban nem tartok ettől, és azt is remélem, hogy a józan ész előbb-utóbb érvényesül. Mindegy, nem izgat a dolog.

Nem zavarja, hogy bűnözőt faragtak magából?

Tudja mit? Már nem. Megszoktam.

Hogyhogy?

Megszoktam, mert ez az ügy most már tíz éve megy. Én kifejezetten örülök annak, hogy az őssejttel komolyan foglalkoztam, a partnereimmel rengeget pénzt fektettünk be őssejt kutatásba. Azt is megmondom, hogy miért örülök, hogy beszálltam ebbe a programba. Azért, mert az őssejt meghosszabbította apám életét 13 évvel. És az életminőségét is fantasztikusan. Egyébként a családon belül mások is kaptak őssejt terápiát, és bizonyos betegségek elmúltak általa. De sok más embert ismerek, akiknek ez a terápia megváltoztatta az életét. Amivel bennünket Magyarországon vádolnak, azok a folyamatok több országban legálisan működnek. Én egyébként befektetőként voltam jelen a programban, de az a litván professzor pedig, aki vezette a kutatást, Nobel díjra lett javasolva.

Ön mit mond saját magáról, ha bemutatkozik? Lényegében milyen foglalkozást jelöl meg? Műgyűjtő?

Nem, én egy vállalkozó vagyok. Színesfémek és ásványok területén mozgok.

Magyarországon?

Nem, itthon nem. Az őssejt ügy óta nincs Magyarországon gazdasági tevékenységem.

De elég gyakran van itthon.

Gyakran vagyok…

De nem azért, mert a bíróságra kell járnia?

Nem járok már bíróságra. Fel vagyok mentve. A Golgota bíróságon sem voltam.

Ha már újra szóba került: mi tervez vele?

A Trilógiát egyben akarom tartani Debrecenben, ez is volt a célom, amikor megvettem a Golgotát.

Láthatja a közönség?

Már rég láthatja. A lepel, ahogy megígértem, abban a pillanatban, hogy leveszik a képről a védettséget, lehull. De nem most hullott le, hanem egy jó fél éve, amikor a Kúria meghozta a döntését, amely ugyan csak lényegében egy irányt jelölt meg, de az alapján egyértelmű volt számomra, hogy mi lesz a végső határozat, így aztán akkor azonnal levetettem a leplet a festményről.

De ott is hagyja a festményt?

Persze, soha sem volt olyan tervem, hogy kimozdítsam a debreceni kiállító teremből a képet, legfeljebb kiállításra. Ezt korábban is megtettük, elvittük Bécsbe, Pécsre, Szegedre és Budapestre is kiállításra.

Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus elõtt (b), Ecce Homo (k) és Golgota címû festménye a debreceni Déri Múzeum Munkácsy-termében. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Most akkor ez az egész botrány sok hűhó volt semmiért? Önnek nem volt szándéka elmozdítani a festményt, de akkor mi volt a cél?

Addig, amíg ez a nagy kép Debrecenben volt, minden rendben találtatott körülötte. De, amint elkezdtük utaztatni, azonnal érkeztek ajánlatok a megvételre. Főleg akkor jönnek ilyen ajánlatok, ha megtudják, hogy a festmény magánkézben van. Márpedig én üzletember vagyok, tehát ha valaki venni akar, akkor, megfelelő ajánlat esetén eladok. Ezeket a jelentkezéseket nem vettem túlzottan komolyan, egészen addig, amíg egy orosz milliárdos meg nem keresett, és ne tett volna írásos ajánlatot.

Mekkora összeg volt ez?

Ha jól emlékszem tízmillió euró, vagy dollár, már nem tudom. Akkora összegről szól, amekkorát a szakértők állapítottak meg a festmény értékeként. Ebben az időben a Magyar Nemzeti Bank is érdeklődött a kép iránt, tárgyaltunk, de az árban nem tudtunk megegyezni.

Mennyit akartak adni érte?

Én kilenc milliót kértem, és ők hatot akartak adni. Nem adtam el, mert nem voltam hajlandó veszíteni a képen. És miután én elálltam az üzlettől, ők levédték a képet.

Pákh Imre mûgyûjtõ áll Munkácsy Mihály a Falu hõse címû képéhez készült tanulmánya, Egy legény az asztalnál címû festménye mellett a szegedi Móra Ferenc Múzeum dísztermében. MTI Fotó: Rosta Tibor

De nem a Bank védette le a képet?

Hivatalosan nem, persze. Én akkor biztos voltam benne, hogy erre nem lett volna joga senkinek. Nem, mert vannak bizonyos kritériumok, amelyeknek ilyenkor meg kell felelni. Csak a fontosabbakat említem: ha egy kép ötven éve van Magyarországon, akkor védelmet élve. A másik ilyen fontos kritérium, hogy ha a magyar történelem valamely fontos epizódját eleveníti fel. És persze tudom, hogy van olyan vélemény is, hogy Jézus magyar volt, de azért nem ez az elfogadott kánon. Az a szakbizottság, amelyről már beszéltem, nem javasolta a védettséget. Ezt általában el szokták fogadni a megfelelő hatóságok, most azonban nem ezt történt, a szakvélemény dacára levédették a Golgotát.

Az előbb azt mondta, hogy ott akarja hagyni Debrecenben a Munkácsy festményt. De mi van, ha megint jön az orosz milliárdos, a mesés ajánlatával? Akkor nyilván el fogja adni.

Akkor majd gondolkodom rajta. Jelenleg nincsenek eladási terveim. Otthagyom Debrecenben, ott tartom, legfeljebb a legközelebbi nagy külföldi kiállításra kiviszem. Most volt például Szentpéterváron egy Munkácsy kiállítás, ott bővel elfért volna trilógia, és még jobban emelte volna Munkácsy ázsióját.

A trilógia másik két képe kinek a tulajdona?

Az egyik városi tulajdonban van, a másik a Magyar Nemzeti Banké.

Egyébként vannak kritikusok, akik Munkácsynak ezt a képét, de magát Munkácsyt sem tartják túlzottan értékelendőnek.

Mi egy szabad országban élünk, elfér több vélemény is, nem kell mindenkivel egyetértenünk. Szerintem Munkácsy nem pusztán kiemelkedő tehetség, zseniális festő volt, de ő a legnagyobb magyar festőművész. És ezt a kiállításainak a látogatottságai is visszaigazolják; nincs még egy magyar, aki ennyi nézőt vonzana, mint ő. Eddig több, mint harminc kiállítást rendeztünk Magyarországon, hetet külföldön: mindenhol rekord látogatottsága volt. Legutóbb, a szentpétervári Ermitázs igazgatója azt mondta nekem, hogy ilyen ütős kiállítása még nem volt. Márpedig az Ermitazs a világ legnagyobb képgyűjteményével rendelkezik. Eddig már háromszázezren látták a kiállítást, ami azt jelenti, hogy elérheti a látogatók száma az egymilliót, ami abszolút rekord lenne magyar festő esetében.

És önnek mi ebből a haszna?

Emelem Munkácsy ázsióját az ilyen kiállításokkal. Miáltal megvalósul az a célom, hogy Munkácsy visszakerüljön az őt megillető helyre a művészettörténetben. Épp azokkal szemben, akikről ön is említést tett, akik lenézik őt, mint festőművészt. Én olyan dolgokat mondok el Munkácsyról, amilyeneket egy művészettörténész soha nem mondana. Például azt, hogy 1990-es haláláig ő volt minden idők legjobban fizetett élő festőművésze. Senki nem keresett annyi lóvét, mint Munkácsy. Senki. És tudja miért keresett sokat? Mert zseniális festő volt. Ennyi az egész. Nagyon előkelő helyet foglalt el a festők rangsorában a XIX. században, Rembrandthoz hasonlították. A Golgotról például egy osztrák kritikus azt nyilatkozta, hogy a művészet kétezer év alatt csak két remekművet produkált: Rembrandtnak az Éjjeli őrjáratát és a Munkácsynak a Golgotáját. Munkácsy, a saját idejében szupersztár volt. Halála után jöttek az új irányzatok, impresszionisták, posztimpresszionisták, kubisták, absztraktcionisták, avantgárd, és ezek a XIX. századi realista iskolát egy ideig háttérbe szorították. Most viszont vissza fogjuk vinni az élvonalba Munkácsyt.

Önnek hány festménye van Munkácsytól?

Ötvenhat.

És mekkora a teljes életmű?

Körülbelül hétszáz festmény. Az életművének több, mint a fele lappang, főleg Amerikában. Minden évben megjelenik egy-két új festménye a piacon, amire mi, gyűjtők vadászunk. Volt olyan esetem, amikor egy magyar származású tulajdonos adott el Munkácsyt, New Yorkban. Telefonon bonyolítottuk le az üzletet, ami önmagában is szokatlan, ráadásul azt kérte az illető, hogy – adózás miatt – csak később fizessek. Nekem viszont azonnal kellett a kép, hogy elhozhassam Magyarországra egy kiállításra, mert az mindig szenzációt jelent, ha egy addig ismeretlen festmény kerül a látogatók elé. Az illető azt mondta, menjek fel a lakására, és vigyem el a képet. Egészen megdöbbentem, hogy ilyen létezhet, hogy akadnak még ilyen emberek, akik ennyire megbíznak a másikban.

Azért azt ismételjük el, hogy mindez nem Magyarországon történt.

Hát nem Magyarországon…

Orbán még érzékeny a nemzetközi nyomásra – Interjú Kőszeg Ferenccel

  • a Helsinki Bizottság nem Sorosból él

  • a jogvédelmet a kormány ellenségnek tekinti

  • minden megállapodást felmondott a Fidesz

  • Orbán nem Sztálin és nem is Erdogán

  • ma sem tudja kire szavazna

 

Rosszabb állapotban van a magyar Helsinki Bizottság, mint mikor…

Nem, sokkal jobb állapotban van.

Anyagilag, vagy erkölcsileg?

Minden szempontból. Én már nem veszek részt a napi munkában, de ismerem a szervezet tevékenységét, részint, mert a Bizottság honlapjáról bárki megismerheti, részint mert tagja vagyok a bíróság által bejegyzett közhasznú egyesületnek, amely évente megvitatja és jóváhagyja a munkaszervezet beszámolóját az előző év munkájáról, illetve  a következő időszakra vonatkozó tervekről. Az, hogy a Helsinki  Sorosból él, egyáltalán nem igaz, ezt a Soros-alapítvány belső szabályzata sem engedné meg; az alapelv az,  hogy „Soros” a működési költségeknek legfeljebb a harmadát finanszírozza. A zárszámadás szerint amelyet most májusban fogadott el az egyesület közgyűlése,

a költségek negyedét fedezte a Soros-féle Nyílt Társadalom alapítvány, a további kiadások egyik forrása az Európai Unió, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága volt;

ezek a szervezetek csak olyan tervekre adnak pénzt, amelyek a saját feladataikkal egybevágnak, és szigorú elszámolást követelnek. Fontos forrást jelentenek a nyugati magánalapítványok is; az ő növekvő támogatásukban szerepet játszik az is, hogy tudják, az Orbán-kormány, amelynek igen rossz híre van a nyugat-európai és az amerikai sajtó nagy részében, igyekszik ellehetetleníteni a jogvédő szervezetek tevékenységét. Ez azonban nem volna elég a támogatáshoz; ennél fontosabb a Helsinki bizottság szakmai hitele, az például, hogy a bizottság sorra nyeri meg az elvi jelentőségű pereket Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bírsága előtt.

Az én nyitókérdésem arra irányult, hogy politikailag ma jobb helyzetben van-e a Helsinki Bizottság, mint a megalapításakor, vagyis akkor, amikor még ön irányította a szervezetet?

A politikai környezet sokkal rosszabb most. Ez azonban nem függ össze az én személyes szerepemmel. A helsinki mozgalom a Helsinkiben aláírt nemzetközi egyezmény civil értelmezése alapján 1976-ban indult meg. Ettől kezdve a szovjet tömb országaiban sorra alakultak a Helsinki egyezményre hivatkozó jogvédő csoportok. E csoportok tevékenységét a Szovjetunióban sok évi kényszermunkával, Csehszlovákiában börtönnel torolták meg, Magyarországon „csak” állásvesztés, pénzbírság, zaklatás volt a következmény. 1989-től ezek a csoportok bejegyzett jogvédő szervezetekké alakultak; Némelyek közülük – az oroszországi,  a lengyel, a bolgár, a magyar – erős civil szervezetté váltak, amelyeknek  a munkáját az állami szervek is elismerték. Így kötöttünk megállapodásokat a rendőrséggel, a határőrséggel, a büntetés-végrehajtással. A megállapodások felhatalmaztak bennünket arra, hogy megfigyeléseket végezzünk olyan intézményekben, amelyek különben nagyrészt el  vannak zárva a nyilvánosság elől. Boross Péter ellenezte ezt a civil tevékenységet.

A Magyar Helsinki Bizottság hivatalosan 1989-ben alakult meg, de tényleges tevékenységét 1994-ben kezdte el.

Addigra a helyzet sokat változott, nemcsak azért, mert Boross helyett Kuncze Gábor lett a belügyminiszter, hanem mert a civil jogvédelem szerepe a többi volt szocialista országban is fontosabbá vált. A büntetés-végrehajtással a megállapodást például már az első Fidesz-kormány idején, Dávid Ibolya minisztersége alatt írtuk alá, a börtön-megfigyelés hatékonyan működött egészen a közelmúltig.   Ezeket a megállapodásokat nem bántották, egészen mostanáig. A politikai és „lelki” támogatást a civil szervezetek elleni fellépésre az Orbán-kormány megítélésem szerint Putyin Oroszországától kapja: a jogvédelmet az orosz elnök is uralma fő ellenségének tekinti.

Mert most már nincs semmi?

Valamennyi megállapodást felmondta a Fidesz. Az utolsó megállapodás, amelyet elnökként aláírtam, 2007-ben, azt tette lehetővé, hogy a zárt idegenrendészeti szállások (magyarán: börtönök) rendszeres felkeresésén kívül megfigyelhessük a határon történteket is. Vagyis ott lehettek a munkatársaink a határátkelőhelyeken, vizsgálhatták, hogy miként folyik a beléptetés, illetve kiadtunk rendszeresen tájékoztató füzeteket is.

Merre mennek a dolgok? Mit akar elérni a Fidesz?

Nehéz erre válaszolni. Az biztos, hogy folyamatosan rágalmazzák a Helsinkit, mégpedig azzal, hogy a szervezet a migrációt támogatja. A migráció, a migráns semmit sem jelentő szitok-szó, amely kizárólag propagandacélokat szolgál. A külföldieknek minden országban sok csoportja van: vannak vendégmunkások, ösztöndíjas diákok, kutatók, befektetők, házastársak. Ez mind migráns. Ennek a nagy, heterogén csoportnak a kisebb részét képezik a menedékkérők, akik üldöztetés vagy háborúk, polgárháborúk elől menekülnek el a hazájukból. Az ő befogadásukra a genfi egyezmény továbbá az Európai Unió jogszabályai kötelezik az egyezményeket aláíró országokat. A genfi egyezmény 1951-ben kelt, a felbomló szovjet tömb országai közül elsőként Magyarország csatlakozott hozzá 1989 tavaszán. A menekültek ügyét az amszterdami szerződés tette közös európai üggyé, a csatlakozásig Magyarországnak még öt éve volt, hogy meggondolja, csatlakozik-e az államok közösségéhez, amelynek tagjaként el kell fogadnia közös szabályokat. A Magyar Helsinki Bizottság sosem a migrációt támogatta általában, hanem azt próbálta elérni, hogy a menedékkérőkkel a magyar hatóságok úgy viselkedjenek, ahogy azt a nemzetközi egyezmények és a nyomukban elfogadott magyar törvények előírják. Ha van olyan jelenség, amely erősíti a migrációt, akkor azt a kormány csinálja, például a letelepedési kötvényekkel. A kötvényeket azért vásárolják meg, hogy kevesebb kötöttséggel utazhassanak, vállalkozhassanak az Unióban. Ráadásul a kötvények veszteséget is okoznak a  államnak, lényegében tehát  a magyar adófizető finanszírozza,  hogy jómódú  EU-n kívüli külföldiek majdnem olyan szabadon működhessenek az Unióban, mintha valamelyik tagország polgárai lennének.  A haszon pedig, ami ebből keletkezik, az offshore cégek tulajdonosainak a zsebébe kerül.

De mégis, mit akarhat elérni az Orbán-kormány?

A migráció ellenes kampány nyilvánvalóan az embereknek az idegenektől való félelmére apellál. Éppen ezért kevernek össze tökéletesen különböző fogalmakat. Tehát Orbánék eredeti célja a migránsellenes hangulatkeltés volt, annak a homályos félelemnek a felerősítése, hogy az idegen az bajt okoz.

Ennek a demagógiának jelentős szerepe volt Orbán választási győzelmében.

Miközben egyébként az egészből egy szó sem igaz. Csak nézzünk körül itt a budapesti Belvárosban. Igazán nem szeretném, ha valaki idegenellenes vagy arabellenes érzésekkel gyanúsítana, csak a kormányzati propaganda álszentségét szeretném érzékeltetni. Itt van például az egykori Klotild-palota, most Buddha Bár Hotelnek hívják, és két jordániainak mondott, valójában palesztin vállalkozó irányítja.  Ugyanez a két vállalkozó vásárolta meg a Párizsi udvart. Mindketten Orbán Viktor baráti köréhez tartoznak, a Buddha Bár Hotel megnyitóján Orbán mondott beszédet, felolvasták Abdullah jordániai uralkodó üdvözlő levelét,  az eseményen jelen volt Erdő Péter bíboros is. A Párizsi udvar megvásárlása után a beruházók az átépítésre nyolcmilliárd forintot hitelt  kaptak az Exim banktól, amely banknak, ugye, az lenne a küldetése, hogy magyar vállalkozásokat támogasson. A Párizsi udvar átépítését a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítette. Ez azt jelenti,  hogy az építtetőnek egy sor változtatáshoz nem kell engedélyt kérnie. Pilvax, a márciusi ifjak legendás kávéháza most libanoni étterem, a szomszédos ékszerüzlet ugyancsak arab tulajdonba került. Ha volna hatékony ellenzéki sajtó, ezeket a tényeket szembesítené a kormány idegenellenes mocskolódásával.

A készülő törvényről mi a véleménye?

Azt hiszem, még nem lehet pontosan látni, mi lesz belőle A társadalmi tiltakozásra Orbán, győzelme tudatában, kevésbé, de a nemzetközi nyomásra elég érzékeny. Most például komolyan vetődött fel, hogy a Fideszt kizárhatja, többek között a Stop Soros miatt is a Európai Néppárt a soraiból. Feltehetően nem fogják megtenni, de az orbáni kötekedésnek vannak határai. Nem akarok persze túlzottan optimistának mutatkozni, de azért Orbán nem Sztálin,  még csak nem is Erdogán.

Ez a pici  ország az  Európai Unió tagja, és az is akar maradni.

Mennyit  jajgatnak amiatt is, hogy esetleg csökkenni fog az uniós támogatás. Az a Fideszben is tudják, ha elmérgesedik a viszony, ha az Európai Néppártban is felerősödik a bírálat Orbán rendszerével szemben, sokkal nagyobb csökkentésre kell számítaniuk.  Persze az Orbánéval rokon jobboldaliság is erősödik. Tegyük hozzá, egész Európában fogy a népesség, legnagyobb arányban éppen a volt szocialista országokban. A népességfogyás szinte elkerülhetetlenné teszi a bevándorlást.

Úgy tudom, hogy annak idején ön jó kapcsolatban volt Orbán Viktorral, nem?

Ez túlzás. Ismertük egymást, és még 1990 előtt volt egy sor közös megbeszélés a Szabad Kezdeményezések Hálózatának megalapítása kapcsán. Ennél erősebb kapcsolatunk nem volt. Az azonban biztos, hogy az SZDSZ-ben úgy gondoltak a Fideszre, mint a liberális párt utánpótlására. Az volt róluk a vélemény, hogy ezek a fiúk mindent tudnak, és mindent jobban is csinálnak, mint mi, öregedő demokraták.

Azt mikor érzékelte először rajta, hogy politikailag más irányt vett?

A taxisblokád idején. Az SZDSZ-ben erős volt a lelkesedés. Számomra a blokád azt jelentette, hogy a társadalom elégedetlen a rendszerváltással, radikálisabbá  akarja tenni. Az MDF viszont restaurációs törekvésekről beszélt, teljesen alaptalanul. A lelkes SZDSZ-esek, akik teát és szendvicset vittek az úttorlaszokhoz – ma azt mondom: naiv módon – azt remélték, hogy ez a mozgalom el fogja söpörni „a megalvadt struktúrákat”, a nemzetbiztonságinak átkeresztelt állambiztonsági szervezetet, a nagytőkéssé gazdagodott volt pártkádereket.

A Fidesz tartózkodása az esettel kapcsolatban furcsa volt, és valaki azt mondta, azért alakulhatott így, mert a Fidesznek nem volt ’68-as élménye.

68-ban az akkor huszonöt évesek feszülten figyelték, mi történik Párizsban és Prágában. A Fideszesek még óvodába jártak.

Ön szerint mi kellene ahhoz, hogy most változások legyenek Magyarországon?

Van egy híres tocquevillei elemzés arról, hogy miközben a jakobinusok azt vallottak: a királyságot el kell söpörni, valójában XIV. Lajos államszervezési eszményét valósították meg. Így aztán Franciaország az egyik legközpontosítottabb állam volt Nyugat-európában, egészen a közelmúltig. Az egységes és oszthatatlan Francia Köztársaság jakobinus jelszava máig él. Oroszországban 1917 után a cárizmus volt az  abszolút rossz, miközben már Lenin elkezdte a cárizmus  helyreállítását. És mi a hagyomány Magyarországon? Az olyan kormány, amelyet a választások nem tudnak megingatni. 1875-től 1918-ig, illetve 1922-tól 1944-ig volt parlament, a különböző pártok élesen vitáztak, de olyan, hogy választáson az ellenzék győzelmet aratott volna, lényegében nem volt. Ezt látom ijesztő hagyománynak. Erre épül a Nemzeti Együttműködés Rendszere, amely nem érzékeny a választásokra. Azt szokták mondani, a demokrácia kritériuma az, hogy vannak szabad választások. Szerintem azonban az is kritériuma, hogy legyen váltógazdaság is. Nem azt állítom, hogy minden negyedik évben új kormányt kell választani, hanem azt, hogy  legyen esély arra, hogy a választások váltást hoznak.

Ezzel azt állítja, hogy a Fideszt nem lehet választásokon legyőzni?

Az ember sose mondjon ilyet. De ez a legutóbbi választás szomorúan tanulságos volt, mert itt azt érzékelhettük, hogy sokaknak van elegük a Fideszből, és bizonyos közvéleménykutatások is azt mutatták, hogy a hatalma megingóban van, bár a Medián azt mondta, hogy a Fidesz akár kétharmaddal is nyerhet. Sajnos előrejelzése megint pontos és szakszerű volt. De hiába mondták sokan, hogy a pártoknak meg kell egyezniük,  technikai koalíciót kellene  létrehozniuk, akár a Jobbikkal együtt, a pártok nagyrészt elvetették az ajánlatot. A megegyezés révén akár húsz képviselővel lehetett volna többje az ellenzéknek. Persze ettől még nem bukott volna meg a Fidesz, de kiegyensúlyozottabb lett volna a parlament összetétele. És nem történhetett volna meg, hogy Orbán Viktor akkor módosítja az alkotmányt, amikor akarja.

Személyesen hogy éli ezt meg?

Bármilyen rossz véleménnyel vagyok a Fideszről, az ellenzék annyira konfúz és gyenge, és annyira képtelen összehangolt politikát követni, hogy ma megint nem tudnám, kire szavazzak. De bízom benne, hogy a Helsinki és néhány más civil szervezet ellenáll a nyomásnak.

Ön, aki a napi politika minden rezdülését ismeri…

…Nem ismerem. Azért nem, mert egyszerűen nem bírom hallgatni. A Bartókra van állítva a rádió, ott a kezünkben a távirányító, és abban a pillanatban, amikor híreket mondanak, kikapcsoljuk.

Az ajtó alatt, ahogy hallom, csak becsúsznak a hírek…

Elpletykálják.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!