Fontos

Törvény-keresztapák

A lassan elterebélyesedő önálló képviselői indítványok rendszere az utolsó nyolc év „politikai terméke” lett. Komoly kormányzati, költségvetési, strukturális kérdéseket, társadalompolitikai javaslatokat nyom így át a parlamenti szavazó gépezeten a Fidesz-KDNP frakciója.

A jogalkotásról szóló törvény amúgy szigorú előírásokat tartalmaz arra vonatkozóan, milyen egyeztetési lépéseket kellene megtennie a kormánynak, mielőtt valamilyen törvényjavaslatot előterjeszt a T. Házban. Ha a javaslatot valamelyik képviselő jegyzi, mindez megkerülhető.

A 2010-ben lett a kétharmaddal győztes Fidesz egyik kedvenc eszköze a nagy átalakítások villámgyors levezénylésére az egyéni képviselői indítvány.

Mivel nem volt szükség semmiféle előzetes egyeztetésre, az így elfogadott törvények mind idehaza, mind az Európai Unióban kényes vitákra adtak okot. Emlékezetes a médiatörvény körüli vihar, amely jól érzékeltette az ilyen felületes törvényalkotás hátulütőit. De ez akkoriban sem zavarta a kormányt. A fideszes Kósa Lajos és Rogán Antal nevéhez fűződött akkoriban a legtöbb olyan egyéni képviselői indítvány, amelyet az új parlament megszavazott. Rogán Antal javasolta a médiaszabályozás átalakítását és a válságadók kivetését javasolta, a debreceni polgármester volt az előterjesztője az önkormányzatokat érintő törvénymódosítások mellett a felkészültségétől igen messze álló büntető törvénykönyv szigorításának is.

A „fülkeforr” lendületében 2010-ben az Országgyűlés mintegy 150 törvényjavaslatot fogadott el,

közülük csaknem ugyanannyi volt a kormány által jegyzett előterjesztés, mint az egyéni képviselő indítvány. Akkoriban Kósa Lajos nevéhez 17, Rogán Antaléhoz 16 elfogadott törvényjavaslat fűződött, négynek mindketten előterjesztői voltak.

Bánki Erik 2016. márciusában azért került fókuszba, mert ő terjesztette az Országgyűlés elé a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítását, amely lehetővé tette volna, hogy a jegybank 260 milliárd forint közpénzzel kistafírozott alapítványainak gazdálkodása tíz évig titkolható legyen. Az Alkotmánybíróságnak kellett tisztáznia, hogy a közpénzek felhasználását nem lehet titkosítani. 2017-ben Kósa Lajos és Halász János nyújtott be egyéni képviselői indítványt a választási eljárásról szóló törvény kapcsán, hogy megpróbáljon fellépni Simicska Lajos óriásplakátjaival szemben. Az eset azért érdekes, mert amikor 2013-ban meghozták az új választási eljárásról szóló törvényt, a szöveget úgy írták meg, hogy az az akkor még Fidesz-oligarcha Simicska plakáthelyeit hozza előnybe más választási kampánymódszerekkel szemben.

Herényi Károly, az MDF korábbi szóvivője és országgyűlési képviselője részese volt a Fiszesszel való kormányzati együttműködés gyakorlatának. Hogyan látja az egyéni indítványok szerepét a parlamenti munkában?

Egy kis visszatekintés – régen és most

Herényi Károly MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

1990 után a parlamenti munka elfogadott formája lett az egyéni képviselői indítványok gyakorlata. Nem is magával a lehetőséggel van a probléma, sokkal inkább  azzal, hogy mikor és milyen célra használják. Normális esetben akkor élnek ezzel a képviselők, amikor valamilyen helyi érdek miatt szeretnének törvénymódosítást elérni.

A baj ott kezdődik, ha az ilyen egyéni képviselői indítványok túlburjánoznak a törvényalkotási folyamatban, amikor a kormány nyakra-főre bízza meg az egyes képviselőket, hogy a normál egyeztetési folyamatot kikerülve nyújtsanak be egy-egy módosítást vagy törvényjavaslatot.

Az MDF idejében milyen gyakran éltek ezzel?

1990-94 közötti időszakban még normálisan működött a parlament. Akkoriban minden olyan javaslat, amely kormányzati határkörbe tartozott, a kormány előterjesztésében került a Ház elé. Szigorúan

be is tartották az egyeztetési folyamatokat, ami persze időigényes volt, de átgondolt, a társadalom szélesebb körei számára elfogadható törvények születtek.

A jogalkotásról szóló törvény betartása csak később kezdett felhígulni. Akkoriban, amikor az MDF a Fidesszel közösen került kormányra, nem nagyon emlékszem olyan esetekre, hogy minket, MDF-eseket bíztak volna meg egyéni képviselői indítványok benyújtásával.

Akkoriban a Fidesz sem élt ezzel?

De igen. Emlékezetem szerint egyszer engem is megkértek egy ilyen indítvány benyújtására. A pártok megbízásából én voltam az Illyés Közalapítvány kurátora, ebben a tisztemben kellett benyújtanom egy indítványt, amely a Magyarok Világszövetségétől – amely akkoriban a Patrubány nevű fickó vezetésével egy igen furán viselkedő társaság volt – elvettünk 200 millió forintot és azt az Illyés Közalapítvány kapta meg.

Miért nem a kormány lépte meg ezt?

Azért, mert a kormánynak meg volt kötve a keze. A Közalapítványt az Antall-kormány hívta életre, és mint ilyenre nem terjedt ki a későbbi kormányok hatásköre. Még egy hasonló esetre emlékszem, amikor már ellenzékben voltunk. Az Egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvényjavaslathoz adtam be egyéni indítvány, amely az egész MDF-frakció támogatását élvezte. Ezzel a kettős állampolgárságról szóló törvényhez kapcsolódtam volna, amit akkoriban a Fidesz nem támogatott, de nem is szavazott volna meg. Az általam jegyzett indítványban szó sem volt szavazati jogról, de

Gyurcsány még így sem támogatta, pedig ha akkor jobban átgondolja a kormány, meg lehetett volna előzni azt a bizonyos népszavazást.

Felajánlottam a miniszterelnöknek, ha ezzel az a baj, hogy az MDF adja be, elállok tőle, átengedem a javaslatot a kormánynak, csak ne legyen népszavazás az ügyben. De így sem ment bele. A többit már tudjuk, milyen hatása lett a történteknek.

Az ilyen egyéni képviselői törvényjavaslatoktól ma már messze járunk. A képviselők egy-egy javaslathoz a nevüket adják, ők csak a „keresztapák”.

Az a legnagyobb baj, hogy a javaslatot beadó képviselőknek sokszor fogalmuk sincs arról, mit tartalmaz az a papír, amit a kezükbe nyomtak. Ha megkérdeznék őket, milyen hatása lesz majd az országra annak, amit előterjesztenek, jó esetben vállat vonnak. A parlament szavazógép lett, a képviselők úgy gondolják, az a dolguk, azért fizetik őket, hogy ha kell az ilyesmihez is a nevüket adják.

Gyárfás ügyvédje az óvadék jóváhagyását várja

0

A sajtóból értesült Bánáti János arról, hogy védencének 100 milliós óvadékos szabadon engedését megfellebbezte az ügyészség. Gyárfás Tamás védője arra számít, hogy az új szabályokat figyelembe véve a bíróság jogerőre emeli az intézkedést.

Furcsállja Bánáti János, hogy a sajtóból értesült arról, az ügyészség megfellebbezte a bírósággal kötött egyezség nyomán kimondott határozatot, ezért nem is tudja, mivel indokol a vádhatóság – tudtuk meg Bánátitól.

Amint azt reggel megírtuk, a bíróság első fokon kimondta:

100 millió forint óvadék letétele ellenében

megszünteti a lakhelyelhagyásra és elektronikus nyomkövető viselésére vonatkozó kényszerintézkedést Gyárfással szemben. Ezt fellebbezte meg az ügyészség.

Az írásban benyújtott, majd a bíróság által elfogadott ajánlat alapján minden Gyárfással szemben hozott kényszerintézkedés megszűnik, szabadon mozoghat, és

akár az országot is elhagyhatja.

Sem az első fokú, sem a másod fokú döntés nem tárgyaláson születik, hanem teljes egészében papíron történik – hangsúlyozta az ügyvéd.

Bánáti arra számít, hogy a bíróság másodjára is elfogadja

a Magyarországon rekordösszegű százmilliós óvadékot.

Szerinte ugyanis az időközben, júliusban hatályba lépett új büntetőeljárási szabályok alapján másképpen kell alkalmazni a kényszerintézkedéseket, ha lehetséges, az enyhébb megoldást kell választani.

A bíróság – ha változatlan tartalommal elrendeli az óvadék ellenében a szabad lábra helyezést – fenntartaná a bűnügyi felügyeletet, a nyomkövetést törölné el, és változatlanul előírná heti egy alkalommal a megjelenést a rendőrségen – magyarázta Bánáti János. Tehát a szabadság nem lenne korlátlan, de lehetővé tenné, hogy néhány napra külföldre is elutazzon, amire Gyárfásnak a Nemzetközi Úszószövetségben viselt tisztsége miatt szükség van.

Ha jogerőre emelkedik a döntés, akkor kell befizetni az óvadékot, és a pénz bírósági számlára érkezésekor kezdődik az új helyzet.

Az üzletember jelenleg tehát lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt Budapest területén szabadon mozoghat. Mint ismeretes, az ügyészség eredetileg előzetes letartóztatás helyett házi őrizetet kért, de ezt a bíróság enyhítette áprilisban. Másodfokon május elején ezt tovább oldották annyiban, hogy hetente négy helyett egy alkalommal kell megjelennie a lakhelye szerinti kerületi rendőrségen. Az elektromos nyomkövetőt is tavasz óta kell viselnie.

Gyárfás Tamást egykori üzletember riválisa, Fenyő János megölésére állítólagosan kiadott megbízás miatt gyanúsítják. Gyárfás tagadja, hogy bármi köze lenne ehhez, május végén mindenre kiterjedő írásbeli vallomást tett a szövevényes históriáról.

Nagy Imre unokája: „hazudoznak róla a mai napig”

Nagy Imre unokája, Jánosi Katalin a Facebookon írt bejegyzésében keserű szavakkal írja le érzéseit azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint elviszik a Vértanúk teréről a forradalom mártír miniszterelnökének a szobrát. Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója ebben nem lát problémát, szerinte a szobor méltó helyre kerül.

 

„Megölték, a börtönudvar sarkába kaparták el, álnéven, a temető sarkába ásták kátránypapírba-szögesdrótba csavarva… a forradalom 60. évfordulóján alázták végsőkig, hazudoznak róla a mai napig – most szobrát „helyezik át”. Olyanok, akik a cipője sarkáig nem érnek fel. Sírni tudnék. –  írta Jánosi Katalin a Facebookon.

A Nagy Imre alapítvány kuratóriuma pedig közleményben fejezte ki aggodalmait.

„A Nagy Imre Alapítvány Kuratóriuma aggodalommal szemléli a sajtóban megjelenő, a budapesti Vértanúk terén álló Nagy Imre-szobor esetleges áthelyezésével kapcsolatos híreket, megnyilvánulásokat. Álláspontunk szerint névadónk, Magyarország miniszterelnöke – munkássága és életútja, a haza és a magyar forradalom ügye melletti egyedülálló és példamutató elkötelezettsége, honfitársai melletti kitartása és a mártírhalál vállalása alapján is – méltóvá lett egy fővárosi köztéri szobor állítására. Mindezen értékek az elmúlt években nem váltak füstté.

A túlnyomó részt közadakozásból, Nagy Imre 100. születésnapjára készült szobor helyén maradása társadalmi ügy kell, hogy legyen – az emlékmű esetleges áthelyezése nem csupán a mártír miniszterelnök, de a forradalom és szabadságharc valamennyi résztvevőjének és vértanújának emlékét sértené.”

Információink szerint az új helyet Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója javasolta. Szerinte a Vértanúk terén a második világháborút megelőző képzőművészeti arculatot kell visszaállítani. Közlése szerint Nagy Imre szobra új, méltó helyre kerül.

Emlékezetes, 1989. június 16-án, nagy Imre újratemetésekor Orbán Viktor mondott beszédet a forradalom mártír miniszterelnökének emlékére. A mostani miniszterelnök akkor úgy fogalmazott: „ A hatodik koporsóban nem csupán egy legyilkolt fiatal, hanem a mi elkövetkező húsz vagy ki tudja, hány évünk is ott fekszik.”

A DK képviselői is jótékony célra ajánlják fel a fizetésemelést

0

Két nappal ezelőtt már beszámoltunk arról, hogy a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd és az LMP képviselői nemmel szavaztak a jövő évi költségvetést megalapozó törvényre. Ebbe a törvénybe volt elrejtve az a javaslat is, amely jelentősen, nem egy esetben több százezer forinttal megemeli a képviselők fizetését.

A Párbeszéd már tegnap jelezte, hogy ők jótékony célra ajánlják fel a parlamenti többség által – a Jobbik, valamint néhány szocialista szavazatával – megszavazott fizetésemelést.

Most a Demokratikus Koalíció is bejelentette, hogy országgyűlési képviselőik az általuk meg nem szavazott, ám rájuk is érvényes fizetésemelést jótékony célra fordítják. Gréczy Zsolt, a párt országgyűlési képviselője mindehhez még hozzátette: Gyurcsány Ferenc pártelnök, akárcsak eddig, a továbbiakban is jótékony célra utalja tovább képviselői fizetését és juttatásait.

Néhány napon belül eldől Gyárfás Tamás sorsa

Ma reggeli hír, hogy a bíróság döntése értelmében, százmillió forintos óvadék ellenében lekerülhet a nyomkövető Gyárfás Tamásról, ami egyben azt is jelenti, hogy minden vele szemben hozott kényszerintézkedés megszűnik, szabadon mozoghat, és akár az országot is elhagyhatja. A Független Hírügynökség újabb részleteket tudott meg az ügyről, a Fővárosi Törvényszék sajtóközleményét pedig cikkünk végén olvashatják.

 

Néhány nappal ezelőtt, Gyárfás Tamás ügyvédje, Bánáti János javaslatára felajánlotta a bíróságnak, hogy 100 millió forintos óvadékot tesznek le azért, hogy Gyárfás mentesüljön a vele szemben foganasított bírósági kényszerintézkedésektől. Az első fokon eljáró bíróság ezt az ajánlatot elfogadta, az ügyészségnek pedig három napja volt arra, hogy fellebbezzen. Információink szerint ezt meg is tették, továbbra is él tehát az alapos gyanú. (Mint ismeretes, Gyárfás Tamással szemben a Fenyő János médiavállalkozó húsz évvel ezelőtti meggyilkolásával kapcsolatban folyik eljárás.)

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A Függeten Hírügynökség értesülései szerint azok az iratok, amelyeket a védelem rendelkezésére kell bocsátani, nem tartalmaznak olyan tényeket, amelyek megalapoznák a Gyársással szembeni alapos gyanút. Úgy tudjuk egyébként, hogy Gyárfás Tamás arra készült, hogy írásban tényszerűen válaszoljon az ellene felhozott vádakra.

Elképzelhető, hogy ügyészség presztizsokok miatt nyújtott be fellebbezést, (a Független Hírügynökség is ezt feltételezi), bár azt nem tudni, hogy van-e az ügyészség birtokában olyan anyag, amelyet a nyomozás érdekei miatt tartanak vissza. Ha van ilyen, az törvényes indok lehet arra, hogy ne kelljen a vádlott és védője rendelkezésére bocsátani.

A Független Hírügynökség értesülései szerint a másodfokú bíróságnak egy héten belül kell döntenie arról, hogy jóváhagyja-e az eddigi kényszerintézkedés  intézkedés – óvadék ellenében történő – enyhítését. Amennyiben így lesz, Gyárfás Tamással szemben megszűnik minden kényszerintézkedés, vagyis, lekerül róla a nyomkövető, szabadon mozoghat, akár az országot is elhagyhatja.

Gyárfás: Nincs mitől tartanom

Gyárfás Tamás a 24.hu portálnak nyilatkozva azt mondta, hogy amennyiben a bíróság másodfokon jóváhagyja, akkor kifizeti az óvadékot.

„Mindenemet ráteszem, az otthonomat, bármit, mert nincs veszítenivalóm. Ezt az összeget ugyanis csak akkor nem kapnám vissza, ha megsérteném a bíróság szabályait. De ez szóba sem jöhet, mert soha nem fogok megszökni és mindig a hatóság rendelkezésére fogok állni. Tisztázni akarom magam, nem elmenekülni akarok. Nincs mitől tartanom” – közölte Gyárfás, aki elmondása szerint abból tudja kifizetni a magyar viszonylatban rekordnagyságú óvadékot, hogy nemrég eladta a NAP TV volt épületét az ECHO TV-nek.

Az ügyben a Fővárosi Törvényszék sajtóközleménye itt olvasható.

A Gyárfás ügyről korábban itt és itt írtunk.

Hadházy a hülyeséggátlásról: Patyiék nyilván nyelvészkedni fognak

Mindjárt négy kérdést adtak be a fizetett kormányzati hirdetések megtiltását kezdeményező népszavazáshoz. Hadházy Ákos szerint a választási bizottság „nyelvészkedni” fog, hogy megakadályozza a referendumot. Az európai ügyészségről szóló aláírásgyűjtés honlapja pedig „tényleg” pár nap múlva kész lesz.

Hadházy Ákos másodmagával (Kassai Dániel szintén volt LMP-s képviselőjelölttel, akinek tagságát az áprilisi egyoldalú visszalépés miatt felfüggesztették) nyújtott be népszavazási kezdeményezést a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB). Azt akarják elérni, hogy tiltsák meg, illetve jelentősen korlátozzák a fizetett kormányzati hirdetéseket. Ezek a kormánypropaganda részei,

az agymosás mellett a diktatúra egyik motorja, ebből tartják el a kormánypárti médiát

– mondta Hadházy a Független Hírügynökségnek. Ezért ő „hülyeséggátló” népszavazásként beszél róla.

Mindjárt négyet, négy különböző megfogalmazásút és hosszúságút készítettek. Azért, mert jogi alapja nincs annak, ha az NVB megakadályozná a kiírást, mert se alaptörvényt, se költségvetést, se nemzetközi szerződést nem érint, ilyenkor a kérdés nem egyértelmű volta szokott lenni a hivatkozás.

Most is nyilván nyelvészkedni fognak Patyiék – mondta a Független Hírügynökségnek a parlamenti képviselő, aki egy hónapja jelentette be, hogy kilép az LMP-ből, de marad független. A kezdeményezőket szorítja az idő, mert a hírek szerint az NVB vezetője, Patyi András lesz a rövidesen létrehozandó önálló közigazgatási bíróság vezetője, ahová a népszavazási kezdeményezések elutasításainak bírósági fellebbezései kerülnek át a Kúriától, ahol több alkalommal az NVB ellenében határoztak.

Persze kérdéses, hogy ha sikerül is átvinni a népszavazást az NVB-n, összejön-e 200 ezer érvényes aláírás. Az utóbbi sok évben ez egyszer sikerült, tavaly februárban a Momentum NOlimpia-kezdeményezésének. Hadházy szerint erre is van esély, az ehhez kapott segítségtől függ a siker.

Ez a kezdeményezés az egyik olyan ügy, amelyről egy hónapja nyilatkozott: sok emberrel beszélt, akik készek arra, hogy együtt dolgozzanak vele, vannak köztük parlamenti politikusok és parlamenten kívüliek is, bár neveket most se mondott. Megismételte, hogy semmilyen szervezetet, pártot nem akar létrehozni, hanem fontos ügyek mellé keres embereket. Ilyen a mostani népszavazás, amelyhez az MSZP-ben már ígértek segítséget, bár Hadházy szerint a szocialisták elképzelése morálisan nem helyes (hogy minden sajtótermék kapjon kormányzati reklámokat és pénzt).

A másik ügy

az európai ügyészséghez csatlakozást

kikényszeríteni hivatott aláírásgyűjtés. Ebből nem is akart referendumot, mert alaptörvényt érint, de szeretné, ha sikerülne egymillió támogató szignót összegyűjteni. Ehhez azonban néhány ezer emberre van szükség, akik aktivistaként segítenek. Ehhez ígért Hadházy egy honlapot, ahol regisztrálni lehet. Ez most már „tényleg pár napon belül” kész lesz – mondta a politikus –, az új európai adatvédelmi szabályozás (GDPR) előírásainak teljesítése okozza a késést.

Már az ENSZ is veszélyes a magyar kormány szerint

0

Magyarország kilép az ENSZ globális migrációs csomagjának elfogadási folyamatából – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kormányülés utáni sajtótájékoztatóján Budapesten.

„Számunkra Magyarország és a magyar emberek biztonsága az első számú kérdés”, és ez a dokumentum teljes mértékben ellentétes az ország biztonsági érdekeivel – ezt mondta Szijjártó Péter. Hozzátette: a kormány álláspontja szerint az ENSZ globális migrációs csomagja ellentétes a józan ésszel és az európai biztonság helyreállításának szándékával is.

Szerinte

Magyarország nem tartja magára nézve irányadónak azokat a célokat és elveket, amelyeket ez a csomag kinyilvánít,

továbbá nem vesz részt az ENSZ-tagállamok állam- és kormányfőinek decemberi marrákesi csúcstalálkozóján, és ha végül az ENSZ közgyűlése határoz a dokumentumról, akkor Magyarország nemmel fog szavazni.

A magyar kormány úgy véli, hogy a csomag ösztönzi a migrációt, „milliók számára jelenthet inspirációt arra, hogy meginduljanak”. Szerinte a csomagnak az az alapállása, hogy a migráció jó és kivédhetetlen jelenség. A kormány ezt az alapvetést elfogadhatatlannak tartja, és olyan rossz folyamatként tekint a migrációra, amelynek rendkívül súlyos biztonsági aspektusai vannak – mondta Szijjártó.

Szerinte az ENSZ tagállamainak döntő többsége „kibocsátója a migrációs folyamatoknak”, a dokumentum alapvető emberi jogként tekint a migrációra, ami „homlokegyenest ellentétes egyébként a nemzetközi jogban megfogalmazottakkal”. A csomagból azokat a pontokat emelte ki, miszerint a bevándorlókat a saját állampolgároknak biztosítottal azonos minőségű szolgáltatásokat kell biztosítani, illetve, hogy a határvédelem emberi jogi kérdés is.

A vita során végig arról volt szó, hogy a dokumentum nem kötelező.

A sajtótájékoztatón felvetették neki, hogy a dokumentum a tagállamok által elfogadott, a menekültek és migránsok kezelésmódjáról szóló New York-i egyezményre épít, fenntartja az államok szuverenitását, és kijelenti, hogy egyetlen állam sem képest egyedül kezelni a migrációt.

Szijjártó szerint viszont a tervezet a tagokat nemzeti akciótervek létrehozására biztatja. Mint mondta, ez nem egyenlő a kötelezővé tétellel, de

bizalmatlan és ezért döntöttek a kilépés mellett.

Arról egyébként, hogy miről is szól valójában az ENSZ migrációs csomagja, itt írtunk korábban.

Újabb kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen

0

Több forrás szerint is kötelezettségszegési eljárást indít a Stop Soros törvénycsomag és a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt Magyarország ellen az Európai Bizottság.

Az MTI uniós források alapján azt írja, hogy az Európai Bizottság úgynevezett hivatalos felszólító levelet küld a magyar kormánynak, és ezzel megindul az eljárás a júniusban elfogadott jogszabály és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás ügyében, amelyet

több szempontból is aggályosnak találtak

a testület szakértői.

A magyar hatóságoknak várhatóan egy vagy két hónap áll majd rendelkezésükre, hogy válaszoljanak az ismertetett kifogásokra. Ha a levélre nem érkezik válasz, vagy nem tekinthető kielégítőnek, akkor az Európai Bizottság dönthet úgy, hogy a jogsértési eljárás következő lépéseként úgynevezett indoklással ellátott véleményt küld. Ezt követően szükség esetén az Európai Bíróság elé vihetik az ügyet – ahogy ez már több magyar ügyben meg is történt.

A Bizottság egyik szóvivője korábban azt mondta, hogy figyelembe fogják venni a Velencei Bizottság értékelését is. Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete a törvénycsomag bizonyos rendelkezéseinek visszavonására szólította fel a magyar kormányt, mivel azok

súlyosan akadályozzák a törvényesen működő civil szervezetek tevékenységét.

A Velencei Bizottság többek között azt írta, hogy egy 2002-es uniós irányelv pontosan meghatározza, hogyan lehet büntetőjogi eszközökkel megelőzni vagy kezelni az engedély nélküli határátlépést. A magyar szabályozás azonban túlmegy ezeken a kereteken, és igazságtalanul büntet olyan tevékenységeket, amelyek közvetlenül nem tehetők felelőssé az illegális migrációért. Például az, hogy bűncselekménnyé minősítik a tájékoztató kampányokat, súlyosan korlátozza a szólásszabadságot.

A Fidesz a szokásos „sorosozással” válaszolt:

Halász János frakciószóvivő azt mondta: az Európai Unió „már megint Sorost védi, és nem először próbál nyomást gyakorolni Magyarországra a Soros-hálózat érdekében”. Szerinte „a brüsszeli testület erősen a Soros-hálózat befolyása alatt áll és annak migránspárti politikáját védi”.

Arról is beszélt, hogy a Stop Soros és az alaptörvény-módosítás eltörlése „csak azoknak áll érdekében, akik az illegális migrációt szervezik és finanszírozzák és be akarják telepíteni a migránsokat, vagyis a Soros-hálózatnak és a vele szövetséges brüsszeli politikusoknak”.

A jogállami elvek és az uniós értékek sorozatos megsértése miatt az Európai Unió különböző szervezetei rendszeresen bírálják Magyarországot. Ilyenkor legtöbbször egyértelműen ki is jelentik, hogy, bármit is állít a magyar kormány,

a bírálatoknak semmi köze a migrációhoz.

A menedékkérőkkel kapcsolatos szolidaritás ugyanis külön téma. A Népszava egyébként úgy tudja, hogy az Európai Bizottság bírósági szakaszba lépteti a magyarországi menekültügyi szabályozás miatt még 2015-ben indított kötelezettségszegési eljárást.

A Mol a legnagyobb tao-s fociszponzor

A Mol-csoport adta a legtöbb tao-támogatást a fideszes focicsapatoknak, 3,5 milliárdot az elmúlt hét évben – derül ki az Átlátszó összeállításából. Az öt Fidesz-kötődésű csapatra költött még az MKB Bank is, 2,5 milliárdot, az OTP-csoport pedig 374 milliót. A paksi üzletben érdekelt amerikai GE 670, a Magyar Telekom pedig 265 milliót adott. A többi pénz nagyja a Mészáros Lőrinc-féle és hasonló cégek adománya.

Az öt fideszes-kötődésű cég társasági adóból (tao) származó futball-támogatását szerezte meg a labdarúgó szövetségtől (MLSZ) az Átlátszó. Mint írásukból kiderül, a Felcsúthoz, a Ferencvároshoz, a Kisvárdához, a Mezőkövesdhez ömlött a pénz a tao-rendszer bevezetése, 2011 óta. Ebből a forrásból összesen 526 milliárdot kanyarítottak le a cégek, bár bőven futotta kulturális szponzorációra is. A focira 128 milliárd került az MLSZ-en keresztül.

Az MLSZ végül per nélkül adta ki az adatokat, másoknak azonban hosszadalmas bírósági ügyekben kell megszerezniük a tao-s támogatások papírjait. Egyik a Transparency International, amely ugyan május végén jogerősen nyert sportszövetségek és két minisztérium ellen, de adatokat azóta se kapott.

A 2015/16-os bajnokságtól kezdődő adatokból is kiderül, hogy a Mészáros-féle felcsúti Puskás Akadémia az abszolút favorit, a csapat eddig több, mint 16 milliárdot kasszírozott. Nem meglepő módon a tulaj cégei és üzlettársak vállalkozásai (a Hódút, Magyar Vakond, Vakond Út alkotta építőipari csoport) fizetik a pénz jelentős részét, és persze ott találjuk Orbán Viktor édesapjának Dolomit Kft.-jét is.

Ezek a cégek (is)

kivétel nélkül százmilliárdos közbeszerzések legnagyobb nyertesei közt találhatók.

Csakúgy, mint például a Várkert bazár háromszori átadásával és azóta súlyos minőségi hibákkal is híressé vált West Hungária Bau, amely Tiborcz István üzleti körének része.

A Videoton (nemrégiben névváltással Mol-Vidi) esete a legegyszerűbb. Ők kizárólag az olajcégtől kaptak pénzt: a Mol Petrolkémia összesen 431 millióval támogatta Orbán „kötélbarátja”, Garancsi István klubját.

A számokból az is kitűnik, hogy a Mol-csoport (vezérigazgatója, Hernádi Zsolt ellen Horvátországban távollétében éppen ma büntetőper kezdődik az INA privatizációja körül sejtett vesztegetés ügyében) érezte úgy, hogy rengeteg pénzzel kell támogatnia a focit.

Csak ez az öt csapat 3,5 milliárdot meghaladó összeget kapott két Mol-cégtől.

A csődtől állami segítséggel megmenekült, majd nem éppen zűrmentesen privatizált (végül Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került) MKB Bank is az utóbbi két bajnoki idényben a legnagyobb szponzorok közé lépett: 2,5 milliárdot adott a Felcsútnak és a Tállai András pénzügyi államtitkár (májusig még adóhivatali elnök is) vezette Mezőkövesd-Zsóry klubnak. (Alig pár hónappal azután, hogy új, magántulajdonosok kezébe kerül a korábban szanált bank, a 2016/17-es bajnokság idején máris egymilliárdot meghaladó összeget utalt a Felcsútnak.)

Voltaképpen a legnagyobb támogató a Csányi Sándor-féle OTP-csoport, amely ugyan tao-s támogatóként „csak” 374 milliót ölt az öt csapatba, de a bajnokság névadó támogatójaként ennél egy nagyságrenddel többet fizet.

Bizonyára puszta véletlen, hogy a paksi atomerőmű-építés egyik legnagyobb szeletét, a turbinák gyártását idén januárban elnyerő amerikai General Electric magyar leánya (és egy másik itteni GE-cég) már 2015-től rendkívül fontosnak érzi, hogy kiemelt összegű focitámogatást végezzen. Az öt hatalomközi csapatból a Fidesz-képviselő és pártalelnök Kubatov Gábor irányította Ferencváros és a Kisvárda összesen 668 millióhoz jutott innen.

A fontos állami informatikai megbízásokat elnyerő Magyar Telekom (amely az Origo tulajdonosa is volt, hogy aztán a portált Fidesz-közeli kézbe adja) 265 millióval járult hozzá a Fradi és a Kisvárda jólétéhez. És még az osztrák Spar is jónak látta 35 milliót adni a zöld-fehéreknek.

Pszichiátriai tünet, ha valaki szerint egy 90 éves nagypapának terve van a világ leigázására

A távozó szlovák nagykövet mondta ezt a Soros-ellenes kampányról egy interjúban. Szerinte Orbán Viktor teljesen centralizálja hatalmát, ő dönti el, kiből lehet oligarcha és Magyarországon egyre inkább az orosz modell működik.

Rastislav Kácer
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Rastislav Kácer nem csak diplomataként ismert, ő alapította a Globsec nevű szervezete, amely 2005 óta évente szervezi Pozsonyban a World Security Forumot, a régió egyik legjelentősebb biztonságpolitikai konferenciáját. Korábban dolgozott a NATO főparancsnokságán, 2003 és 2008 között amerikai nagykövet volt. Öt évet dolgozott Magyarországon, miután lejárt a mandátuma, saját kérésére vissza is vonul a diplomáciától.

A Denniknek adott interjúban (amelyet a napi.hu fordított le) most azt mondta, Magyarországon

a vezető centralizálja a hatalmát, ő dönti el, kiből lehet oligarcha.

Szerinte Magyarországon már Orbán Viktortól függenek az oligarchák is, mint Oroszországban, és nem fordítva, mint például Szlovákiában.

A távozó nagykövet azt is mondta: „Orbánra úgy néznek, mint egy forradalmárra. Nem egy szokványos politikus, de egy olyan, akinek kialakult képe van a jövőről,

azt is hiszi magáról, hogy egy próféta,

egy fényhordozó.” Szerinte sajnálatos, hogy autokrata ambíciói vannak.

Mint mondta, nem biztos benne, hogy a magyar demokrácia ma megfelel az uniós jogállami feltételeknek, ahogyan Szlovákia sem felelt meg, amíg Vladimir Meciar kormányzott.

Rastislav Kácer nem bizakodó a V4-ek gazdasági teljesítményét illetően sem: az EU GDP-jének mindössze hat százalékát adják. Úgy látja, hogy míg korábban a csehek álltak a legjobban, és utánuk jöttek a magyarok, azóta a lengyelek kilőttek, és már Szlovákia is lehagyta Magyarországot.

A magyar gazdaság mindössze egy százalékkal közeledett az uniós átlaghoz a csatlakozás óta,

ezt Románia is fel tudja mutatni.

Szerinte Orbán orosz kötődése nem csak mítosz, és annak köszönhető, hogy az EU és az USA kritizálja, ha távolodik a demokratikus értékektől, az oroszok viszont nem. Ugyanakkor, bár szerinte Orbán és Putyin több dologban hasonlítanak, a magyar miniszterelnök közelebb áll az Unióhoz, mint Oroszországhoz. Az EU ugyanis több, mint egy gazdasági együttműködés, ezer éves közös értékeken alapszik.

Arról is beszélt, hogy nem akarja megmondani, mit kellene tennie Magyarországnak, hiszen Szlovákia sem tökéletes:

„A magyarok és a szlovákok azt a képet alakították ki magukról, hogy ők a két rossz gyerek az osztályban,

akik miatt a tanár már elveszítette a türelmét, már nem is tudja, ki a jó és ki a rossz. ”

Soros György
Fotó: MTI/Európai Parlament/Philippe Buissin

Rastislav Kácer beszélt Soros Györgyről, és a magyar kormány ellene indított hadjáratáról is. Úgy fogalmazott: „A nemzetközi politikában szerzett több évnyi tapasztalatom alapján kijelenthetem, ha valaki azt hiszi, hogy egy 90 éves nagypapának – még ha gazdag is – bármilyen ördögi terve van a világ leigázására, az inkább pszichiátriai látlelet, mint sem valami, aminek köze lenne a valósághoz”. Azt ugyanakkor elismerte, hogy

a propagandában működött az üzenet.

Beszélt arról is, hogy megnézte a Soroshoz köthető alapítványok munkáját, és ez alapján úgy látja: veszteség, hogy elköltöznek Budapestről. Szerinte jótékony célokat támogattak és védték a sajtószabadságot is.

Szlovákiában egyébként nem működött úgy a „sorosozás”, mint Magyarországon, pedig Robert Fico volt miniszterelnök próbálkozott vele a tömegtüntetések idején, és ebben a magyar kormánypropaganda is támogatta. Volt arra példa, hogy a Fico egyik sajtótájékoztatóját élőben adó újságírók egyszerűen beszüntették a közvetítést, amikor az összeesküvés-elméleteiről kezdett beszélni. Bukása után pedig eleve kevesebb figyelem fordul felé. Ugyan volt arról szó, hogy a parlamentben előkészítenek egy, a magyar civilellenes törvényhez hasonló jogszabályt, de konkrét lépések eddig nem történtek.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!