Párbeszéd – ha hagyják – Déli kávé Szele Tamással

0
529
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Hölgyeim, uraim, ma jut idő újra egy kis kávézásra, pártpolitikára, ugyanis tegnap nem történtek világrengető események a menetrend szerinti, rendes tüntetésen, kis levegőhöz jutunk, bár – természetesen – tekintettel kell legyünk beszélgetésünk tárgyának aktuális politikai környezetére, hiszen épp most is szólnak friss és kissé aggasztó hírek a Párbeszédről.

Pincér, duplát kérek habbal, és egy konyakot!

Szóval, hogy is kerül most épp a Párbeszéd szóba? Ugyebár, forrong az ország, a sajtó is szinte kizárólag a két vérlázítóan igazságtalan – mármint a túlórakerettel és a közigazgatási bíróságokkal foglalkozó – törvény elleni tiltakozásokkal foglalkozik, persze ki-ki a saját szája íze szerint. A Hír TV például szenzációként közli internetes oldalának élén, miszerint „Az emberek zöme elutasítja az utcai erőszakot”. Ez igen hihető, még akkor is, ha a Századvég állapította meg (sokat kellhetett kutatniuk, hogy rájöjjenek). De a Hír TV-nek kicsit érdekesen áll ez a frissen felkapott pacifizmus: pont az ő 2006-os adásukban nevezte Császár Attila „forradalomnak” a televízió-székház ostromát, pedig az pöttyet agresszívabb volt, mint az összes mostani tiltakozás együttvéve, nem szánkók égtek, hanem gépkocsik.

Meg a fél Szabadság tér.

Akkor nem voltak pacifisták, most azok, ezt hívjuk jellemfejlődésnek.

De ne fecsegjünk itt másról, térjünk a tárgyra: miért is a Párbeszéd?

Nos, ez a párt oroszlánrészt vállalt – más ellenzéki pártokkal együtt – a két törvény elleni parlamenti tiltakozásban, sőt, holnapra az MSZP-vel és a DK-val együtt tüntetést is szerveznek a Kossuth térre.

Nos, ez nem maradt észrevétlen. Az egy dolog, hogy Kövér László az ő képviselőiket is félmillió forint körüli büntetéssel találta meg, de az már érdekesebb, hogy az ÁSZ is pont most talált hibát a krétájuk körül. Arról van szó, hogy az Állami Számvevőszék olyan jelentéstervezetet küldött a pártnak (és a Momentumnak), amely szerint nem tudtak szabályszerűen elszámolni a kampánypénzek költésével. Mindezt azért, mert elérhetetlenek az ÁSZ ellenőrei számára. Ezért az ÁSZ kezdeményezte a költségvetési támogatásuk felfüggesztését.

Ez bizony a Párbeszéd végét jelentené, annak dacára, hogy még a héten pontosan leadtak minden szükséges számlát.

Hogy is van ez?

Idézzük az ÁSZ Indexnek írt levelét:

„A két párt a közhiteles nyilvántartásban rögzített székhelyén többszöri megkeresés ellenére nem voltak elérhetők, nem reagáltak az ÁSZ megkereséseire, ezért az ÁSZ október 4-én – a vonatkozó törvényi előírás alapján – kezdeményezte a költségvetési támogatásuk felfüggesztését. Tájékoztatom, hogy ez az intézkedés jelenleg is hatályban van.”

Igen, ugyanis megváltozott a bejelentett székhelyük – csak már a változás is be van jegyezve. Reméljük, ez a kis formai hiba nem jelenti ennek a politikai formációnak a megszűnését. De lássuk, kik ők?

A Párbeszéd Magyarországért (Párbeszéd) 2013-ban alakult és magát baloldali, zöld pártként határozza meg.

A pártot a Lehet Más a Politika pártból kilépett tagok alapították meg,

miután az LMP 2013. január 26-i kongresszusa nagy többséggel megerősítette a novemberi döntést, mely szerint nem lépnek szövetségre az Együtt – a Korszakváltók Pártjával. Nem sokkal később, március elején az új párt szövetséget hozott létre az Együtt – a Korszakváltók Pártja mozgalommal, amely közben szintén párttá alakult.

2016 szeptemberében a párt új logót vezetett be és a PM helyett a Párbeszéd rövidítést használja.

Ennél kicsit többet mond alapító nyilatkozatuk:

„A rendszerváltás kisiklásának mély és bonyolult okai vannak, ám kétségtelenül közrejátszott az is, hogy a magyar politika évtizedek óta adós egy olyan párttal, amely hitelesen és a jövő nemzedékekért érzett felelősséggel küzdött volna az elnyomás, a szegénység, a társadalmi egyenlőtlenségek és az önkény ellen. Ezért Párbeszéd Magyarországért néven új zöld baloldali pártot alapítunk, hogy részt vegyünk egy szabad, igazságos és fenntartható társadalom kialakításában. Ma már az ország neve nem köztársaság – rajtunk, állampolgárokon múlik, hogy bebizonyítsuk, a lelke még az.”

Ezt csak üdvözölni lehet. Környezetvédelem, társadalmi igazságosság, önkény elleni harc – kifejezetten jól hangzik. És ráadásul nem is fordultak még eddig szembe ezekkel az elvekkel.

Választói szövetséget kötöttek az Együtt 2014 mozgalommal

Történetük szerint 2013. március elején a közben szintén párttá alakult Együtt 2014 mozgalommal „választói szövetséget” kötöttek. A pártszövetség (Együtt-PM) elnökségének tagjai Szigetvári Viktor, a Haza és Haladás Egyesület alelnöke, Kónya Péter, a Magyar Szolidaritás Mozgalomelnöke, Juhász Péter, a Milla Egyesület korábbi vezetője, Jávor Benedek és Szabó Tímea, a PM két társelnöke. Bajnai Gordon volt miniszterelnök a szövetségi elnökség hatodik tagjaként a kormányzati és választási felkészülést irányította. 2014. január 14-én több más szervezettel együtt az Összefogás nevű pártszövetség tagja lett, melynek neve március 6-tól „Kormányváltás”-ra módosult a hasonló nevű Összefogás Párt miatt, a szövetség célja pedig a 2014-es magyarországi országgyűlési választáson – az új nevéből adódóan – a Fidesz kormány leváltása volt, azonban ez nem sikerült, viszont az Összefogás listájáról a PM szövetségese, az Együtt három, a PM pedig egy képviselői mandátumot szerzett, mellyel a pártnak független képviselői lettek az Országgyűlésben, mivel nem érték el a frakcióalapításhoz szükséges öt képviselői mandátumot.

A 2014-es európai parlamenti választáson május 25-én a párt, szövetségben az Együtt párttal 7,22%-os támogatottságot kapott, ami egy képviselői helyre lett elegendő az Európai Parlamentbe, ezt a listavezető Bajnai Gordon nyerte el, aki viszont már korábban közölte, hogy elnyert mandátum esetén sem megy Brüsszelbe, ezért a mandátumát a lista második helyezettjének, Jávor Benedeknek adta át.

Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt lett

A 2017. április 29-30-i taggyűlésen megújították a vezetőséget, újraválasztották Szabó Tímea és Karácsony Gergely társelnököket, elfogadták a párt választási stratégiáját és megnevezték miniszterelnök-jelöltjüket, Karácsony Gergelyt.

2017. decemberben az MSZP elnöksége bejelentette: támogatja, hogy Karácsony Gergely legyen a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje a 2018-as magyarországi országgyűlési választáson. 2018. januárban Molnár Gyula pártelnök bejelentette, hogy közös listát állít az MSZP és a Párbeszéd Magyarországért, a névsort Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke vezette, aki a két párt közös miniszterelnök-jelöltje volt. A pártszövetség a választáson 11,91%-ot ért el, így a harmadik legtámogatottabb politikai szereplővé vált az országgyűlésben, ebből a Párbeszédnek három képviselői mandátum jutott Szabó Tímeának, Tordai Bencének és Karácsony Gergelynek, bár utóbbi jelezte, hogy lemond a mandátumáról, amit később Kocsis-Cake Olivio kapott meg.

Képesek voltak növelni mandátumaik számát, ami keveseknek sikerül

Körülbelül itt tartanak most: figyelemreméltó bennük, hogy képesek voltak növelni mandátumaik számát, ami keveseknek sikerül ebben a narancsárnyalatú politikai sivatagban, és előreláthatóan a mostani tiltakozásuk is növelni fogja népszerűségüket.

Ha lesznek 2022-ben választások – mert addig még sok minden történhet – valószínű, hogy önálló frakcióval fognak szerepelni az Országgyűlésben, a jelek mindenképpen erre mutatnak.

Mármint, ehhez nem csak az kell, hogy legyenek választások, hanem az is, hogy maga a párt is létezzen még akkor, de ennek a problémának a megoldásán, mint láthattuk, már gőzerővel dolgozik az Állami Számvevőszék.

Kár lenne értük: ők lehetnének azok balról, ami a Momentum centrista részről – egy élhetőbb, fenntarthatóbb, demokratikusabb Magyarország kidolgozói.

Nos, meglátjuk, egyelőre az a fő, hogy maradjanak meg a választásokig.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .