Ahogy az újság írja: „Kitört a balhé Amerika és az EU között: azonnal megérkezett Brüsszel válasza Trump súlyos büntetésére: Elfogadhatatlan a viselkedése.”
Mint tudjuk, Ursula von der Leyen az EU nevében és képviselőjeként 2025. július 27-én megegyezett Trumppal (ő nem képviselő, hanem maga az Egyesült Államok, személyesen), hogy az EU árukra 15 százalékos lesz az USA által kivetett vám. Ezt rúgta most föl Trump, mikor bedobta a köztudatba, hogy az európai autókra a vám mától kezdve nem 15, hanem 25 százalék. Az EU a fentiek szerint reagált, mármint hogy elfogadhatatlan a szerencsétlen hülyegyerek… illetve hát az Amerikai Egyesült Államok elnökének viselkedése. A neheztelésből Trump is észrevehetett valamit, mert július 4-ig elhalasztotta az Európai Unióból érkező járművekre kilátásba helyezett vámemelést, miután telefonon beszélt az Európai Bizottság elnökével.
Az Elnök úr nem valami biztos pont a világpolitikában. Kissé megbízhatatlan, kissé narcisztikus, nem kissé ostoba, és ez nem csak afféle szerény, szubjektív vélemény, hanem sokak állítása szerint tény.
Még szerencse, hogy nálunk ilyen bizonytalanság nincs. A tervek egyértelműek, és most a Tisza párt, azaz Magyar Péter Plútóról is látható győzelme után sor kerülhet a megvalósításukra. Volt pár intézkedés, amelyről korábban úgy hírlett, hogy lesz, de aztán kiderült, hogy nem lesz, illetve nem az lesz, hanem valami más, esetleg még az sem, azaz a hétköznapi intézkedési tervek kissé trumpos jellegűek, egy dolog viszont sokszor és a győzelem után immár véglegesen megerősítést nyert, ez pedig az elszámoltatás. Egyetlen biztos pont a kormány terveit tekintve. Nem módosult, nem vonták vissza, és a győzelem után sem változott. Mivel érzékeny téma, az elfogultság feltétlen elkerülése végett idézzünk erről újságcikkeket:
2024.
„Magyar Péter álláspontja a lengyel példával kapcsolatban:
Példaértékű elszámoltatás: Magyar Péter több alkalommal utalt arra, hogy a lengyelországihoz hasonló, „jogállami alapokon nyugvó” elszámoltatást tervez Magyarországon is egy esetleges kormányváltás után. A lengyel modellt, ahol a 2023-as választások után a Donald Tusk vezette kormány megkezdte a jogállamiság helyreállítását, követendő példának tartja.
Magyar Péter nyilatkozataiban hangsúlyozta, hogy a jelenlegi magyar kormánytagok és a hozzájuk közel álló oligarchák nem kerülhetik el a felelősségre vonást. 2024-ben több ízben megfenyegette a „NER bűnözőket”, utalva arra, hogy a lengyel példához hasonlóan Magyarországon is megindulhat a korrupciós ügyek feltárása.
Intézményi tisztogatás: A lengyel példa alapján Magyar Péter is a közmédia, az igazságszolgáltatás és az állami intézmények megtisztítását ígérte.
Dokumentáció gyűjtése: Magyar Péter jelezte, hogy a Tisza Párt már gyűjti azokat a dokumentumokat és bizonyítékokat, amelyek a jelenlegi kormányzati korrupciót bizonyítják, és ezeket a kormányváltás után felhasználják az elszámoltatáshoz.”
2025.
„Magyar Péter jól dokumentáltan többször is szó szerint elszámoltatásról beszélt, így aztán valójában olyan dolgot kérnek számon rajta, amit ő is kimondott. Még úgy is, hogy szerinte ő „felelős közéleti szereplőként”, aki hisz a jogállamban, nem ígérhetne ilyet. Plusz érdekesség, hogy tavaly nyáron a Hősök terén kijelentette: részleges büntetlenséget ígér azoknak a mini döbrögiknek, minisztériumi közép- és felsővezetőknek, NER-lovagok strómanjainak, de még egyes NER-lovagoknak is, akik „segítenek az ország kifosztóinak felelősségre vonásában és az ellopott vagyon visszaszerzésében”. Érdekes jogállami működés lenne az, ahol az országot vezető politikus immunitást ígér korrupcióban részt vevő vagy korrupcióra rálátó egyes szereplőknek.”
2026.
„Elszámoltatást és megbékélést ígért, az állami és igazságszolgáltatási vezetőket pedig lemondásra szólította fel Magyar Péter, a Tisza Párt listavezetője vasárnap este, a választási győzelem apropóján elmondott beszédében. Magyar ebben a történelmi helyzetben a tőle megszokott hosszú beszédet mondta, amelynek talán legfontosabb eleme az volt, hogy – a kormányalakításra való felkérés után – lemondásra szólította fel Sulyok Tamás köztársasági elnököt. Szintén távozásra szólította fel azokat, akiket ő a rendszer tartóoszlopainak nevez:
- a Kúria elnöke;
- az Alkotmánybíróság elnöke;
- a legfőbb ügyész;
- az Állami Számvevőszék elnöke;
- a Gazdasági Versenyhivatal elnöke;
- a Médiahatóság elnöke;
- és az Országos Bírói Hivatal elnöke.
Megígérte, hogy létrehozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt, és külön kiemelte, hogy ebben számít Szabó Bence rendőrszázadosra és Pálinkás Szilveszter honvédszázadosra.”
Az elszámoltatáson kívül megbékélést ígért a leendő miniszterelnök, amelynek részletei egyelőre ismeretlenek. További ígéret, hogy megerősítik és kibővítik a visegrádi szövetséget, hogy a honvédség, a rendőrség és a titkosszolgálat kizárólag a magyar embereket fogja szolgálni, valamint hogy az állam vigyáz a legelesettebbekre és segít a felzárkózásban. Bizony.
Nagyon rendes tőle, hogy ezt mind megígérte. Sok konkrétum ugyan nincs benne, de ami van, az aztán valami. Ilyen például a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal. Elszámoltatás tehát lesz, ami biztos pont a jövőt illetően, a többit meg majd meglátjuk. Azok úgysem olyan fontosak.
Érdekes újdonság, hogy a győzelem utáni beszédben megjelenik a leendő miniszterelnök azon kívánsága, miszerint egy pár hatóság elnöke plusz a legfőbb ügyész mondjon le. Akkor már tudni lehetett, hogy a győzelem kétharmados, azaz a beszéd kimondatlanul ugyan, de tartalmazza azt a fenyegetést is, hogy ha nem mondanak le, akkor majd a kormány intézkedik, mert kétharmaddal mindent megtehet, és mégiscsak szebben néz ki, ha az ember lemond, mintha kirúgnák.
A rossznyelvek szerint ez a kormányzati igény nagyonis érthető, mert a kormányváltás után, ha nem történik változás, ezek a szervezetek és hatóságok lettek volna a legkeményebb fékek és ellensúlyok a kétharmados hatalom ellenében, ami Magyaréknak nyilván nemkívánatos, viszont ha az új kormány új embereket nevez ki elnököknek meg főügyésznek a lemondások után, azok sokkal barátságosabban viszonyulnának az új vezetéshez, mint kellene. Tán még túlságosan is. Ezért gyanakodnak a rossznyelvek, és valami „csöbörből vödörbe” mondást emlegetnek.
Mi természetesen nem törődünk velük, hiszen az új, immár becsületes kormány a vezetők kiválasztását nyilván nem maga fogja megtenni saját kénye-kedve szerint (az ugyanis gyanús lenne), hanem több, szigorúan önálló és kifejezetten szakmai grémium megszervezése után majd azok válogatnak. A grémiumok abszolút semleges mivoltuk révén biztosítják, hogy az új vezetőkkel a fék és ellensúly hatás minden szempontból és korlátlanul érvényesül. Várjuk a fejleményeket.
Összefoglalásként megállapítható, hogy az „elszámoltatás” egyetlen konkrét ígéretként elég volt a rendkívül fölényes győzelemhez. A miértről mindenki gondolkodjon el maga.
