A Transparency International szerint az Európai Unió két legkorruptabb és legszegényebb állama továbbra is Bulgária és Magyarország. A korrupció okozta politikai válság mindkét országban megrengette a hatalmat, de míg Budapesten a rendszer ellenzéke még csak formálódik, addig Szófiában már láthatóan elkezdődött a megtisztulási folyamat – legalábbis ezt üzeni a távozó bolgár kormány zaklatott, de látványos korrupcióellenes kampánya.
A brüsszeli Politico által idézett volt bolgár mezőgazdasági miniszter, Ivan Hrisztanov szerint a korrupció „áttétesen minden szintet elért” az országban. Saját bevallása szerint kettős szerepben működött: egyrészt kormánytagként, másrészt a rendszerszintű visszaélések leleplezőjeként. Bár a kormányból távozni kényszerült, abban bízik, hogy a választásokat elsöprő fölénnyel megnyerő Rumen Radev folytatja a munkáját. Radev kampányának központi eleme a korrupció elleni harc volt.
Hrisztanov kampánya a közösségi médiában is robbanásszerű érdeklődést váltott ki: több mint 70 millió megtekintést generált a Facebookon a 7,5 milliós országban. A volt miniszter konkrét ügyeket is feltárt – például az öntözési programot, amelyben az EU 169 millió eurójából húszszoros túlárazás mellett folytak a beruházások. Egy másik botrányban egy húsipari vállalat fertőzött termékeket szállított iskolákba – a tulajdonos politikai kapcsolatai azonban hosszú ideig elfojtották az ügyet.
A Rumen Radev vezette új kormány a korrupcióra épülő hatalom megtörését ígéri. A főügyész azonnal lemondott a választási eredmények után – ellentétben a magyar gyakorlattal, ahol a jogi elszámoltatás rendszerint elmarad. Radev külön megnevezte a korábbi miniszterelnököt, Bojko Boriszovot, és a korrupciós ügyeiről hírhedt oligarchát, Delian Pejevszkijt, akit az Egyesült Államokban el is ítéltek.
Bulgária és Magyarország párhuzamos sorsa különösen élesen mutatja az uniós türelmetlenség növekedését: Brüsszel egyre kevésbé nézi el a közpénzek elszivárgását a keleti tagállamokban. Ursula von der Leyen Bulgáriában is kampányolt a jogállamisági reformért, és világossá tette – az Unió szegényebb tagjai csak akkor juthatnak újabb forrásokhoz, ha biztosítani tudják azok tiszta felhasználását.
Miközben Szófiában a politikai elit egy része már megtapasztalja a felelősségre vonás szelét, Budapesten a változást egyre inkább Magyar Péter európai ügyészséghez való csatlakozási ígérete szimbolizálja. A kérdés: Bulgária valóban elindul-e a tisztulás útján – vagy csak a választásokhoz időzített látványharc tanúi vagyunk?
