Fontos

Nem látszik az ígért kisebb bürokrácia

0

Bár kisebb és olcsóbb államot Ígért a Fidesz, ez nem látszik megvalósulni. Tanárból viszont tényleg kevesebb van, majdnem öt százalékkal – derül ki a Policy Agenda összeállításából.

A kormány korábban az állami alkalmazottak számának csökkentését tűzte ki célul. Arról beszéltek, hogy a köztisztviselőként, közalkalmazottként dolgozó felesleges létszám átirányítható a versenyszférába és ezzel kezelni lehet az egyre növekvő munkaerőhiányt. A Policy Agenda (PA) a tavalyi költségvetés zárszámadása alapján azonban úgy találta, hogy a bürokrácia csökkenése leginkább a pedagógusok esetében érezhető.

A tavalyi költségvetés zárszámadása alapján 2016-ban a központi költségvetés által foglalkoztatottak száma 556 ezer fő volt. Ez 4 ezer fővel (0,7 százalékkal) kevesebb ugyan, mint a 2015. évi, de a Fidesz kormányra kerülésekor, 2010-ben még csak 251 ezer embert tartottak el az adófizetők. (A PA megjegyzi, hogy a kormányzati háttérintézmények átszervezése teljes mértékben 2017-ben valósul meg.)

 

Év Költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma (ezer fő) Költségvetésnél foglalkoztatottak rendszeres személyi juttatásai (md Ft.) Költségvetés személyi juttatásai (md Ft.)
2008. 245 715 1024
2009. 247 667 959
2010. 251 675 981
2011. 261 712 978
2012. 364 987 1233
2013. 517 1267 1665
2014. 534 1473 1827
2015. 560 1567 1960
2016. 556 1694 2109
2017. n.a. n.a. 2126 (t)

 

  1. t) – költségvetésben tervezett összeg

 

A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszámának növekedésében az is szerepet játszik, hogy a kormány magához vonta az egészségügyi intézmények és a közoktatási rendszer irányítását. Ezáltal a korábbi „önkormányzati dolgozók” hirtelen kormányzati alkalmazottak lettek.

Hét éve a köztisztviselők, kormánytisztviselők és közalkalmazottak között 12,6 ezer fő vezető volt. E körben 69 milliárd forintot tettek ki a rendszeres személyi juttatások (ehhez még hozzá kell számítani a nem rendszeres személyi juttatásokat, de ennek összegét nem közölte a kormány).

Ugyanezek a számok 2015-ben a következők voltak: 19 ezer fő és már 107 milliárd forintot „vitt el” ez a létszám a közös büdzséből. A 2016. évi költségvetési zárszámadás szerint minimálisan (3 százalékkal) csökkent a vezetők száma, ugyanakkor a béremeléseknek köszönhetően 110 milliárd forintra nőtt a bérköltség. Azt még nem tudjuk, hogy az átszervezések eredményeként idén lesz-e tényleges költségcsökkenés ezen a területen.

Jó hír mindenképpen, hogy 2016-ban nem nőtt az előző évhez képest a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak száma, és a vezetői szintek „burjánzása” is megállt. Ugyanakkor árnyalja a képet, hogy miközben a köztisztviselők, kormánytisztviselők, állami tisztviselők száma lényegében változatlan maradt, addig a közalkalmazotti kar létszáma 1,2 százalékkal csökkent.

Ezen belül

4,6 százalék volt a közoktatásban dolgozók számának visszaesése.

A jelenség mögött két ok állhat. Több állami intézmény került át egyházi fenntartásba,és így az ott dolgozók kikerültek a költségvetés közvetlen fennhatósága alól. A másik ok a pályaelhagyás, és az ebből következő munkaerőhiány.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) adatai szerint 2016-ban az állami alkalmazottak aránya az összes foglalkoztatottnak körülbelül 30 százalékára nőtt Magyarországon. Ezzel a környező országok közül Szlovákia után a második legnagyobb a létszám hazánkban.

Ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy 2010 és 2016 között az állam által alkalmazottak száma 262 ezer fővel nőtt. Ez a teljes foglalkoztatotti létszám-növekedés 46 százalékát jelentette. Azaz az állam jelentős szerepet játszott abban, hogy többen dolgozzanak most, mint a kormányváltáskor. Ezzel szembeállítható Lengyelország, ahol úgy nőtt a foglalkoztatottak száma, hogy a versenyszféra még a közszféra csökkenését is kompenzálta.

A Budapest-Belgrád vasútvonalat is Mészáros Lőrinc építi

A legalább 750 milliárdos, belátható időn belül nem megtérülő Budapest-Belgrád vasútvonalat is Mészáros Lőrinc érdekeltsége építheti. A kínai kölcsönből végzendő beruházásban még két kínai cég vesz részt.

A leggazdagabb magyarként nyilvántartott Mészáros Lőrinc cége, az RM International Zrt. két kínai céggel konzorciumban nyerte el a vasútvonal építésének lehetőségét – tudta meg az Index.

A tender lezárultát egy nappal korábban Szijjártó Péter jelentette be Pekingben, éppen csak a nyertesek nevét nem mondta el. Az Index úgy tudja, hogy az RM International Zrt.-ből, a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft.-ből és a China Railway Electrification Engineering Group Kft.-ből álló konzorcium a titokzatos nyertes.

Az RM International  Zrt. Mészáros Lőrinc érdekeltsége. A most alapított társaság fő profilja a vasútépítés, tulajdonosai a Mészáros és Mészáros Kft., valamint az R-KORD Kft. (melynek tulajdonosa szintén a Mészáros család a Mészáros Építőipari Holding Zrt.-n keresztül).

A vasútvonal része a kínai Egy út, egy övezet, vagyis az Új selyemút beruházásainak (amelyek értéke akár 3000 milliárd euró is lehet, nagy aggodalmat keltve sok nyugati országban).

Célja, hogy a kínaiak által megvett pireuszi kikötőhöz közvetlen vasút vezessen.

Az építést kínai hitelből végzik, amit a magyar állam vesz fel. Az eddigi számítások szerint legalább 750 milliárd forintba fog kerülni, és lényegében sose térül meg. A legalább 130 év ugyanis nehezen tervezhető gazdaságilag. A vasútvonal szinte kizárólagos kínai érdekéről, tehát magyar szempontból értelmetlenségéről bőven írtunk itt.

A tervek szerint az év végén, 2020 elején kezdődhet a kivitelezési munka. A hatálybalépéstől számított öt éven belül pedig a teljes beruházás lezárulhat.

Célpontok – Déli Kávé Szele Tamással

Így a kávé mellett eltöprengek: mennyi és hányféle célpontja, Utálatos Képe, kisördöge, mumusa és pomogácsa volt már ennek a kormánynak, melyet van balszerencsénk magunk fölött érezhetni? Ennek a megállapításához lassan tudóscsoportra lesz szükség, kell belé egy matematikus, egy csillagász, aki otthon van a nagy számok között, egy történész…

Mert ugye, először és mindenekelőtt ott voltak a filozófusok. Miért pont ők, meg lehetne indokolni, csak pontosan nem tudjuk mégsem: aztán a mozgássérültek, leszázalékoltak, munkanélküliek, a munkások, utánuk a diákok, a romkocsmában merengők, az értelmiségiek mindig is, Alföldi Róbert önmagában, az EU, az IMF, Soros, Sargentini, a menekültek, a bankok, a civilek, a Norvég Királyság, a liberálisok úgy általában, a baloldaliak úgy általában, az RTL Klub, egy időben az Egyesült Államok, a kisegyházak, a hajléktalanok, a hajlékonyak, a pedagógusok, a melegek, a romák, a független újságírók, utóbbi időben általában az írók, színészek, képzőművészek és egyéb komédiások… Jó összevissza listát sikerült összekapnom hirtelenjében, a kormány elmúlt kilenc év alatt kinevezett bűnbakjainak a harmada sincs rajta, de már így is azon csodálkozna egy független szemlélő, mondjuk egy marslakó, hogy ha valakiknek ennyi az ellenségük, hogyan vannak még életben?

Persze úgy, mondanám a marslakónak, hogy ezek igazából nem szeretik – most már semmiképpen sem – a kormányt, hiszen az ellenségnek tekinti őket, de azért nem kelnének ellene kaszára-kapára, az élet nem fekete-fehér, az ember általában békés természetű, míg ki nem hozzák a sodrából.

Nem igazi, elkötelezett ellenségei a bűnbakok a kormánynak, hanem csak rájuk fogják.

De hát mire jó ez, kérdezné a marslakó, hiszen az embernek általában kellemetlen, ha ellenségeket szerez?

Az már szentigaz, csakhogy a háborúnak vannak előnyei is, ilyen például a rendkívüli állapot. Ha béke van, nyugalom van, tiszta az ég, zöld ág virít a föld ormain és munkában él az ember, mint a hangya, küzd a kéz, a szellem működik, lángol a gondos ész, a szív remél, hamar kiderül, ha valami nem működik.

Mondjuk például a gazdaság.

Vagy ha sikkasztanak, lopnak a közelben, az is hamar meglátszik. De ha zavarosak az idők, ha állandóan attól kell tartani, hogy martalócok cserkelnek a kert alatt, ha egymástól is rettegünk, akkor egyrészt nem derülnek ki a disznóságok, mert nem firtatjuk őket, van fontosabb dolgunk is, készülünk a védekezésre – másrészt a kormánypárt teljes apparátusa egy választási hadigépezet, arra van kitalálva, ha nem kap ellenséget, háborút, össze is omlik, mert békeidőben igazából semmire se jó. Lehet ugyan szántani a tankkal, ha nagyon muszáj, de azért nem véletlen, hogy inkább traktorral szokás.

Bárki bármikor célponttá válhat

Rendben, mondaná az én kedves marslakó cimborám, ez azért nagyon idegesítő helyzet lehet, hogy tudjuk elviselni? Hiszen bárki bármikor célponttá válhat, bekerülhet egy gyűlöletcsoportba, ráadásul az ellenzék is eltanulta ezt a kormánypárttól, és ma már mindenki utálhat mindenkit, csak egy kis jóindulat kell hozzá?

Elég nehezen bírjuk, jó marslakóm, nehezen, kell hozzá egy idegrendszer… aztán van, akinél elszakad a cérna, mint mostanában a szegény, tizenhét éves Nagy Blankánál, kicsúszik a száján pár virágosabb kifejezés és neki is zúdul a teljes kormánymédia, meg a védelmére kel mindenki más.

És mondjam csak – kíváncsiskodna a marslakó – tudom már, kik lesznek a következő célcsoport?

Tudom bizony.

Honnét?

Hát, kimentem én éjfélkor a keresztútra, meghintettem idei bagoly tavalyi tojását három szűz által három ösvényen hozott szenteltvízzel, magam elé mormogtam, hogy „kuruzsu, pimpó, bakmacska”, bekentem a képemet temetői agyaggal és a Göncölszekér rúdjának végében megláttam a célcsoportot. De az is nagyon jó módszer a misztikus eljárásokkal szemben, ha az ember Magyar Időket olvas, ugyanis akit abban egyszer megtámadnak, abból menten ellenség és mumus lesz. Szóval, ha nem akarunk agyaggal maszatolni, elég az is, ha értő szemmel olvasunk.

És kik lesznek azok?

Tessék megkapaszkodni, mert rázni fog: a gazdasági szakértők és a közgazdászok.

Azok meg ugyan miért?

Azt még csak sejtem, de hogy tegnap két írás is ízekre szedi őket az említett lapban, az biztos. Ráadásul az egyiket épp a főszerkesztő, Gajdics Ottó jegyzi, „Tudományos béljóslás” címen. De legalább egyből, az első bekezdésben meg is mondja, mi a baja a közgazdászokkal.

„Ott tartunk, hogy környezetemben egyre többen vonják kétségbe a közgazdaságtan tudományos jellegét azon szakértők miatt, akik életükben még egy adatot sem találtak el a magyar gazdaságról szóló előrejelzéseikben. Különösen igaz az ezotériába hajló okoskodás olyan időszakokra, amikor nemzeti kormány próbálja kirángatni a balliberálisok által előidézett csődhelyzetből az országot.”

Hát kérem, én az úr környezetéről nem tehetek, tessék talán jobb társaságba járni. Az meg, hogy a szerző által balliberálisnak nevezett (holott ennek a jelzőnek semmi értelme) közgazdászok adatai nem stimmelnek a magyar kormány szerint? Az tán azért lehet, mert a magyar kormány olyan adatot mond, amilyent épp akar, a szakértők meg ezzel szemben megpróbálnak a valódi számokkal dolgozni. Persze, hogy nem ugyanaz jön ki. Ahol nincs gazdasági csoda, ott nehéz kimutatni – pedig ahhoz képest még nem is áll olyan rosszul a magyar gazdaság, mint ahogy állhatna. Van még ennél lejjebb, bőven. Csak épp jól sem áll.

Szerintük sok a balliberális áltudós…

Az a szerző leszögezi mindenképpen, hogy „Nem a közgazdaságtan áltudomány tehát, csak sok a balliberális áltudós.” Értem. És ki a balliberális áltudós? Akire ő azt mondja. Jobboldali áltudósok meg természetesen nincsenek is. Hogy is lehetnének?

A másik írás is érdekes, Rácz Gergő tollából. Már a címe is lényegre tör: „Az elemzők évek óta nagyon rosszul teljesítenek”. Az elemzők, tetszik érteni, nem a gazdaság: az elemzők. Kicsit olyan ez, mintha valaki a Meteorológiai Intézet előtt tüntetne, szép időért. (Állítólag Bukarestben egyszer megtörtént). De lássuk, hol a gond?

„Piaci elemzők és nemzetközi szervezetek is kishitűnek bizonyultak, 2017 őszén előrejelzéseikben messze alulbecsülték Magyarország tavalyi gazdasági növekedését, sorra két-három százalék körüli mértékkel számoltak – hívták fel a figyelmet csütörtökön gazdasági kormányzati vezetők. Hozzátették: a magyar gazdaságban a legfontosabb mutatók kivétel nélkül kedvezően alakulnak, ami a nemzetközi gyakorlatban kifejezetten ritkaságszámba megy.”

Aha. Holott a pénzügyi tárca szerint tavaly a gazdasági növekedés elérhette a 4,6 százalékot. Ez ugyan a pénzügyi tárca dolga, én magam nem tapasztaltam komoly növekedést, sokkal inkább áremeléseket, de jó lehet nekik, ha ők tapasztaltak. Viszont érdemes 1,6 százalék növekmény-különbség miatt sajtókampányba fogni?

Amiatt biztos nem. Pedig megszólalt még Orbán Viktor is az ügyben.

„Az elmúlt időkben számos elemző alulmérte a magyar növekedési kilátást. Választási évben az elemzők jól láthatóan politikai eszköznek tekintik magukat, nem a valóságot akarják bemutatni, hanem politikai szimpátiájuk alapján befolyásolni akarják az embereket – mondta a múlt héten a kormányfő. Orbán Viktor kifejtette: ez most sem lepi meg, hiszen megkezdődött az EP-kampány.”

Na, itt kezd nekem gyanús lenni valami. Itt valami nagyon komoly gazdasági válság közeledhet, uniós pénzek maradhatnak el, de tán történhet rosszabb is, azért indult meg a hadjárat – mint látom egyenesen a vezénylő tábornokkal az élén – a közgazdászok ellen, mert rövidesen nagyon rosszak lesznek a mutatók, és előzőleg alá kell ásni a szakértőkbe vetett bizalmat. Lehessen rájuk azt mondani, hogy hazudnak, nem is úgy van, nincs semmi baj, ez csak az ellenzék és Brüsszel mesterkedése.

Ez a struccpolitika nem fog segíteni a valódi válságon,

ahogy az Erik a vikingben is hiába kiabálja a földrengés közepén a király, hogy nem süllyed az ország, azt attól még elnyeli a tengerár. Már persze, ha lesz válság, mert az ilyesminek kényes a természete, nem lehet pontosan megjósolni, mi várható.

De megnyugodhatunk: ha lesz valami baj a gazdasággal, arról már előre a közgazdászok tehetnek, efelől gondoskodva vagyon.

Ahogy ha rossz az idő, azt meg a meteorológusok csinálják, nem a szél meg a felhő.

Ha rossz az egészség, arról az orvos tehet, nem mi, akik megettünk két méter véreshurkát kenyérrel és most nyomja a gyomrunkat.

Felelős nálunk mindig van, esetünkben már előre ki is jelölték őket.

Mi baj történhet ezek után?

Ja: mindenféle.

Jobbik: Sneider az elnök – Frissítve!

0

Sneider Tamás a Jobbik új elnöke. Az új pártvezető igen szoros küzdelemben győzte le az ellene indult Torockai Lászlót a Jobbik szombati budapesti tisztújító kongresszusán. Sneider a lemondott Vona Gábor ajánlásával indult a posztért. Gyöngyösi Márton lett az új elnökhelyettes. Hat alelnököt is választottak.

 

A jobbik nem fog letérni az eddigi nemzeti-néppárti irányvonalról – ígérte a megválasztott új elnök, aki sajtótájékoztatóján beszélt arról is, hogy szociálisan érzékeny pártot szeretne vezetni. Stratégiát dolgoznak ki az elnökséggel a jövő évi európai uniós és önkormányzati választás, majd a 2012-es parlamenti választásra. Egy demokratikus, élhetőbb és becsületesebb Magyarországért dolgoznak – tette hozzá.

A Jobbik elnökválasztását megelőzően 401 szervezet élt a jelölés jogával, s 556 szavazásra jogosult küldött vett részt a választáson. A leadott voksokból két érvénytelen volt, az 554 érvényes szavazat 54 százalékát kapta meg a néppártosodás híveként számontartott Sneider Tamás, 46 százalékát pedig a radikálisabbnak tartott Toroczkai László.

A kongresszuson először Vona Gábor leköszönt elnök értékelte a saját és az elnökség elmúlt két évnyi munkáját, majd a két elnökjelölt 12-12 percben mondta el beszédét – számolt be a tanácskozás szünetében az addigi fejleményekről Mirkóczki Ádám szóvivő. Ezt követően a kongresszus az elnökhelyettesek és az elnökség tagjainak a megválasztásával folytatódott. Sneider helyettes-jelöltje Gyöngyösi Márton frakcióvezető, Toroczkaié Dúró Dóra volt.

Mint korábban a FüHü beszámolt róla: Gyöngyösi Márton az ATV péntek reggeli műsorában a párt irányvonaláról azt mondta, hogy a tisztújításon bármilyen elnökség is áll majd fel, az biztos, hogy

a néppárti politikának nincs alternatívája a Jobbikon belül.

Ez az irány szerepel minden jelölt szándéknyilatkozatában és programjában, s évekkel ezelőtt a Jobbik elnöksége – köztük a jelenleg az elnöki pozícióért induló személyekkel – elfogadott egy elvi nyilatkozatot is, amely ezen az irányon jelöli ki a párt jövőbeli útját.

Gyöngyösi Mártont  82,7 százalékkal választották a Jobbik elnök-helyettesévé. Alelnökök lettek: Volner János (74,2 %), dr. Apáti István (71,3 %), Z. Kárpát Dániel (70,6%), Hegedűs Lórántné (63,5%), Stummer János (46,4%) és Bana Tibor (45,9%).  Szabó Gábort 92 százalékos eredménnyel választották meg a Jobbik választmányi elnökévé.

Vallomást tett a csengeri örökösnő

Vallomást tett Szabóné Marika, csengeri örökösnő a mai kihallgatásán, általánosságban tagadta a bűncselekmény elkövetését, közölte, hogy nem akart senki becsapni – tudtuk meg az ügyvédjétől. Helmeczy László hivatalosan kérte Kósa Lajos és Orendi Mihály kihallgatását, miután Szabóné közölte, ők is igazolni tudják, hogy az öröksége valóban létezik.

Igen részletes gyanúsítást közöltek a nyomozók a mai kihallgatáson, mondta el Helmeczy a Független Hírügynökségnek. Hozzátette: védence kifejtette, hogy a hagyaték édesapja után létezik, vannak is olyanok többen, akik igazolni tudják ezt az állítást, miután látták a dokumentumokat. A többi között ilyen Kósa Lajos és Orendi Mihály. Szabóné kérte a hatóságokat, hogy segítsenek hozzájutni az örökségéhez.

Védencét – aki éjjel került a Péterffy Sándor utca kórházba, rosszullét miatt – ma kiengedik a kórházból, és visszakerül az Aradi utcába. Szabóné igen rossz állapotban van, amit mi sem mutat jobban, mint az, hogy testsúlya negyedét elveszítette az elmúlt hónapokban – számolt be.

Kérdésünkre az ügyvéd elmondta, hogy pénteken Mátészalkán lesz az előzetes tárgyalás, amelyen dönteni kell a harminc napos letartóztatásról. Helmeczy László szerint ennek elrendelésére van esély.

Ezután tesz majd részletes vallomást védence.

Mint korábban megírtuk, nagy terjedelmű eddigi nyomozati anyag, amelyet egyébként Szabóné papíron, ügyvédje pedig CD formátumban kap meg. Arról portálunknak nincs tudomása, hogy Kósa Lajos, fideszes parlamenti képviselő bármilyen formában szerepel a nyomozati anyagban. Ha azonban Szabóné úgy dönt, hogy vallomást kíván tenni, ahogy ezt eddig is jelezte, mindent kitálalva, akkor ezt a hatóság nem tudja megakadályozni.

Szabóné ügyét a FüHü folyamatosan elsőkézből nyomon követte és követi a történéseket. Korábbi e témában készült írásainkat  itt, itt, itt, itt olvashatják.

Sztrájk van az ELTE-n

0

Súlyos anyagi okok miatt részleges sztrájkba léptek az ELTE TTK Biológia Intézetében: a költséges kísérleteket nem végzik el, csak elmondják, mik lettek volna. A tiltakozás már négy napja tart, az Index most értesült róla.

Az ELTE Természettudományi Karának Biológiai Intézetében egyes tanszékeken oktatók közül többen beszüntették a drága kísérletek elvégzését, csak szóban ismertetik a hallgatókkal, mit csináltak volna – tudta meg az Index.

A részleges sztrájkot négy napja kezdték, és legalább egy hónapig fenn akarják tartani. A tiltakozás oka az, hogy az intézet az ELTE-től

nem kapta meg a szeptemberben indult félév gyakorlati oktatásához szükséges pénzt.

Egy intézeti körlevélben arról értekeznek, hogy az elmúlt években csökkenő oktatási költségtámogatások után az idei tanévre semennyi pénzt se kaptak a gyakorlatok elvégzéséhez. Erre a tarthatatlan helyzetre szeretnék felhívni a az egyetemi vezetés és a hallgatók figyelmét az akcióval.

Ennek formája a „gyakorlati szeminárium”: a kísérleteket ugyan megtartják, de csak szóban. Ez törvénytelen, mert

a gyakorlati ismeretek megtanítása kötelező.

A TTK dékánja, Surján Péter azt válaszolta, hogy nem tud sztrájkról, csak arról, hogy egyes nagyon drága kísérletes laborfoglalkozások elmaradnak, de nyilatkozni nem akar erről.

Miklósi Ádám, a Biológia Intézet igazgatója lényegében megerősítette a portál értesülését, amikor azt mondta: az ELTE vezetői és sokan mások is évek óta kérik a fenntartót, hogy emelje meg a hallgatói normatívát.

A biológusok képzése sokkal többe kerül, mint egy angol-szakos hallgatóé.

Miklósi szerint a helyzet nem ELTE-specifikus, az ország többi felsőoktatási intézményében is kialakult hasonló szituáció.

Az Index úgy értesült az intézetből, hogy elég sok a baj: nagy adósságai vannak, folyamatosak az elbocsátások, új oktatókat nem vesznek fel állományba. A megnyert tanszéki pályázati összegek csaknem felét rezsiköltség címén elvonja az intézet, a gyakorlati órák költségét a tanszékek saját pénzből fizetik.

Fellázadtak a bírói tanács tagjai?

0

Heves vita nyomán „kritikus hangvételű” Országos Bírói Tanács felügyelheti az új tagokkal felálló szervezetben Handó Tünde bírósági hivatali elnök munkáját – írta a hvg.hu. Egyesek forradalomnak, lázadásnak nevezték a hat évre szóló új kinevezéseket. Hat éve épp erről tettek ünnepélyes nyilatkozatot.

Az Országos Bírói Tanács (OBT) és a központi bírósági oldalon egyelőre nyoma sincs annak, hogy hétfőn estébe nyúlóan választották meg a márciusban lejáró mandátumú testület új tagjait. A hvg.hu írása szerint a bírók változást akarnak, amelynek jegyében az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének, Handó Tündének legnagyobb kritikusai is bekerültek az őt ellenőrző testületbe.

Eszerint az új OBT tagja lett Hilbert Edit, a Budapest Környéki Törvényszék elnöke, aki Handó korábbi munkatársából lett egyik legnagyobb kritikusa. Ő a közelmúltban azért fordult az Alkotmánybírósághoz (Ab), mert úgy véli, vissza lehet élni a fegyelmi elrendelésével, és így Handó befolyásolni tudja az őt ellenőrizni hivatott OBT összetételét. Az OBH elnöke éppen az tegnapi választás hajrájában kezdeményezett ellene fegyelmit, amelynek megindulása eleve kizárta volna, hogy elinduljon. A szolgálati bíróság nemet mondott a fegyelmire.

Ugyancsak az új OBT tagja lett Vasvári Csaba, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírája, aki pedig azért perelte Handót, mert a „joggal való visszaélése egyértelműen tetten érhető” a bírói álláspályázatok elbírásakor.

A beszámoló alapján az OBT-választás előtt a hallgatóság értékelése szerint

„gyújtó hangvételű”

beszédet mondott Darák Péter, a Kúria elnöke is, aki arra biztatta a jelenlévőket, hogy határozott és saját véleménnyel rendelkező jelölteket válasszanak, s egyúttal emlékeztetett az OBT meglévő jogosítványaira is.

A Velencei Bizottság közbelépése nyomán végrehajtott törvénymódosítás óta az OBT-nek

egyetértési joga van például a bírói vezetők kinevezésekor és az álláspályázatok elbírálásakor.

Vagyis ellenkezése esetén ilyen döntések nem vihetők keresztül.

A hvg.hu egy forrása szerint izgalmas idők következnek, s olyan OBT alakult, amely végre el tudja látni feladatát.

Az OBT internetes oldalán a hétfői történésről egyelőre nem található semmi, címlapon olvasható viszont a testület megalakulásakor közzétett nyilatkozata.

„Mi, az Országos Bírói Tanács tagjai, mint a 2012. március 15. napjával működő, demokratikusan megválasztott legfőbb bírósági önigazgatási szerv független testületként kinyilvánítjuk, mindenkor tiszteletben kívánjuk tartani a bírói függetlenséget és meg kívánunk felelni a jogalkotó által közvetített társadalmi elvárásnak is, elsődleges kötelességünknek tekintve a bírói függetlenség védelmezése mellett azt, hogy javaslatainkkal, észrevételeinkkel segítjük az Országos Bírósági Hivatal munkáját a közös cél a hatékony és időszerű igazságszolgáltatás biztosítása érdekében. Törvényben biztosított jogainkkal élve képviselni kívánjuk valamennyi bírótársunkat a bírói kart érintő döntések meghozatala során.”

Különösen fontosnak tartották kiemelni a bírói és bírósági vezetői pályázatok elbírálásával kapcsolatban az OBH elnöke, illetve a Kúria elnöke által folytatott gyakorlat véleményezését, továbbá a döntések objektív szempontrendszereinek kidolgozását azokra az esetekre, amikor az OBH elnöke a tanács előzetes véleménye alapján dönt. Teljes körűen élni kívánnak a törvény által biztosított javaslattételi és döntési jogaikkal is.

A választás utáni elégtétellel fenyegetőzött Orbán Viktor

1

Jogi, erkölcsi és politikai elégtétellel fenyegette meg ellenfeleit ünnepi beszédében Orbán Viktor, aki négyszer említette Soros Györgyöt. Azt is mondta róla: „Gyuri bácsit” visszaküldik Amerikába. Szerinte „el akarják venni az országunkat”, és tízezreket akarnak betelepíteni „más földrészről”.

MTI Fotó: Sóki Tamás

Orbán beszéde elején a Békemenet résztvevőit, és azon résztvevő lengyeleket köszöntötte. Szerinte a menet most Lengyelország melletti kiállás is volt.

Arról beszélt, hogy „ma különösen sokan gyűltünk össze”, amelynek a tisztelgésen túl a választás az oka – ahol

„nem négy év lesz a tét”.

Szerinte olyan komoly dolgokat kell ma megbeszélni, mint 170 éve. Magukat nevezte a 48-as forradalmárok örököseinek.

Azt mondta: „egyenesen, megalkuvás és szemérmeskedés nélkül beszélni”, és még előttük van a legnagyobb megvívandó csata:

„A helyzet úgy áll, hogy el akarják venni az országunkat.”

Szerinte más földrészről érkező idegeneknek akarják odaadni, akik le akarják cserélni a kultúránkat, és el akarják érni, hogy az ő leszármazottjaik éljenek itt. Ezt szerinte „külső erők és nemzetközi hatalmak akarnak ránk kényszeríteni itthoni csatlósaik segítségével”, és ehhez a választást látják alkalmasnak.

MTI Fotó: Kovács Tamás

Azt mondta: nem csupán választást akarnak nyerni, hanem a jövőt. Világtörténelmi fordulópontról beszélt, ahol az egyik oldalon a nemzeti, a másikon a globalista erők állnak, szerinte utóbbiak nyitott társadalmat, határok nélküli világot, újfajta családokat és olcsó munkásokat akarnak.

Orbán szerint

„Európa és Magyarország egy civilizációs küzdelem központjában áll”,

és meg kell védeni az eredményeket. Szerinte „nem a vérszegény ellenzéki pártocskákkal kell megküzdeni, hanem egy birodalommá szervezett nemzetközi hálózattal”: itt beszélt spekulánsokról, aktivistákról, és persze azt is mondta, hogy Soros György áll mögöttük.

Azt mondta:

„mi sohasem gyűlöltünk és nem is fogunk gyűlölni senkit”,

de harcolni fog „Soros György birodalma” ellen.

MTI Fotó: Bruzák Noémi

Szerinte az ellenzéknek, hatalomra kerülve egy feladata van: a „nagy terv végrehajtása”, hogy bevándorlók „tíz- és tízezreit” telepítse be – aztán már tízmilliókról beszélt, akik Európába indulnának. „Brüsszel” Orbán szerint „odadobja kultúránkat, életformánkat”, nem véd meg minket.

Ezután ismét a választásról beszélt: szerinte „nem lehetnek illuzióink”. Gyurcsányra utalva beszélt arról, hogy ellenfeleik elismerték, hogy hazudtak.

Szerinte lehet, hogy „álruhába bújva” próbálkoznak a „Soros-jelöltek”,

mint ahogy Hódmezővásárhelyen tették.

Orbán szerint ellenfelei „nem érvelnek, hanem cenzúráznak”, és „a gyűlölet magjait szórják szét”. Azt mondta, ezért

a választás után jogi, erkölcsi és politikai elégtételt fognak venni.

Azt mondta: az ellenfél rejtőzködő, alantas, nemzetközi, pénzzel spekulál, „nincs saját hazája” és bosszúálló, de hazaküldik „Gyuri bácsit is a hálózatával egyetemben”, arra kérik, hogy „menjen vissza Amerikába”.

Arról is beszélt, hogy nincs újabb esély, „ha átszakad a gát, beözönlik az áradat, a kulturális megszállás visszafordíthatatlan lesz”.

Szerinte felkészültek a választásra, „már csak az marad hátra, hogy a Jóisten segítségét kérjük”. Ezután arra kérte a résztvevőket, hogy együtt szavalják el a Himnuszt. Beszédét így zárta: „Fel, győzelemre, hajrá Magyarország, hajrá magyarok”.

120 perc – 2018. január 19. 12:00

0

Mészároséknál szállnak meg a rendőrök
Négymilliárd forintos keretmegállapodást kötött a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels Zrt.-vel és egy ingatlanos céggel, a Rossimo Kft.-vel. A négy évre szóló szerződés több mint egymillió vendégéjszakát jelent. A szerződés eredetileg becsült értéke 1,5 milliárd forint volt, a végleges érték több mint duplája, nettó 4 milliárd 80 millió forint lett. A rendőrség 700 fő elszállásolására keresett vállalkozót a főváros területén. (24.hu)

Bordélyházat működtetett Kőszegen egy férfi
Bordélyházat működtetett egy férfi Kőszegen, prostitúció elősegítésének bűntette miatt emelt vádat ellene az illetékes járási ügyészség – közölte a Vas Megyei Főügyészség főügyésze. A férfi 2015 februárjától 2017 áprilisáig egy kft. ügyvezetőjeként éttermet és éjszakai bárt üzemeltetett, ahol a nők szexuális szolgáltatást nyújtottak. A vendégek a bárpultnál jelezték az igényüket, majd fél órára 80 eurót vagy 20 ezer forintot, egy órára pedig 100 eurót, vagy 30 ezer forintot fizettek. (MTI)

Nagy lépés a rákdiagnosztikában
A Johns Hopkins Egyetem kutatói olyan vértesztet fejlesztettek ki, amely a rák nyolc gyakori fajtáját képes kimutatni. A céljuk egy évente elvégzendő teszt kifejlesztése, amellyel korai stádiumában tudnák felismerni a daganatos megbetegedéseket. A teszt a tumorok mutálódott DNS-ének nyomait tudja kimutatni a vérből. A CancerSEEK névre hallgató módszert több mint ezer páciensen tesztelték, akik tüdő-, hasnyálmirigy-, petefészek-, nyelőcső-, máj- és mellrákban szenvedtek, de áttéteket még nem képzett náluk a betegség. A teszt 70 százalékban kimutatta a tumort. (bbc.com)

Rekordbüntetést kapott a Babos Tímeát szidó teniszező
Az Australian Open eddigi legnagyobb büntetését kapta CoCo Vandeweghe, mert obszcén sértéseket kiabált Babos Tímeának első fordulóbeli meccsükön, amelyet meglepetésre Babos nyert. A tornát 10. kiemeltként kezdő amerikai a 10 ezer dolláros büntetést érő sértegetést azzal magyarázta, hogy Babos túlzottan ünnepelt a meccsen, és ez felidegesítette. (Index)

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK