Nem látszik az ígért kisebb bürokrácia

0
550

Bár kisebb és olcsóbb államot Ígért a Fidesz, ez nem látszik megvalósulni. Tanárból viszont tényleg kevesebb van, majdnem öt százalékkal – derül ki a Policy Agenda összeállításából.

A kormány korábban az állami alkalmazottak számának csökkentését tűzte ki célul. Arról beszéltek, hogy a köztisztviselőként, közalkalmazottként dolgozó felesleges létszám átirányítható a versenyszférába és ezzel kezelni lehet az egyre növekvő munkaerőhiányt. A Policy Agenda (PA) a tavalyi költségvetés zárszámadása alapján azonban úgy találta, hogy a bürokrácia csökkenése leginkább a pedagógusok esetében érezhető.

A tavalyi költségvetés zárszámadása alapján 2016-ban a központi költségvetés által foglalkoztatottak száma 556 ezer fő volt. Ez 4 ezer fővel (0,7 százalékkal) kevesebb ugyan, mint a 2015. évi, de a Fidesz kormányra kerülésekor, 2010-ben még csak 251 ezer embert tartottak el az adófizetők. (A PA megjegyzi, hogy a kormányzati háttérintézmények átszervezése teljes mértékben 2017-ben valósul meg.)

 

Év Költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma (ezer fő) Költségvetésnél foglalkoztatottak rendszeres személyi juttatásai (md Ft.) Költségvetés személyi juttatásai (md Ft.)
2008. 245 715 1024
2009. 247 667 959
2010. 251 675 981
2011. 261 712 978
2012. 364 987 1233
2013. 517 1267 1665
2014. 534 1473 1827
2015. 560 1567 1960
2016. 556 1694 2109
2017. n.a. n.a. 2126 (t)

 

  1. t) – költségvetésben tervezett összeg

 

A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszámának növekedésében az is szerepet játszik, hogy a kormány magához vonta az egészségügyi intézmények és a közoktatási rendszer irányítását. Ezáltal a korábbi „önkormányzati dolgozók” hirtelen kormányzati alkalmazottak lettek.

Hét éve a köztisztviselők, kormánytisztviselők és közalkalmazottak között 12,6 ezer fő vezető volt. E körben 69 milliárd forintot tettek ki a rendszeres személyi juttatások (ehhez még hozzá kell számítani a nem rendszeres személyi juttatásokat, de ennek összegét nem közölte a kormány).

Ugyanezek a számok 2015-ben a következők voltak: 19 ezer fő és már 107 milliárd forintot „vitt el” ez a létszám a közös büdzséből. A 2016. évi költségvetési zárszámadás szerint minimálisan (3 százalékkal) csökkent a vezetők száma, ugyanakkor a béremeléseknek köszönhetően 110 milliárd forintra nőtt a bérköltség. Azt még nem tudjuk, hogy az átszervezések eredményeként idén lesz-e tényleges költségcsökkenés ezen a területen.

Jó hír mindenképpen, hogy 2016-ban nem nőtt az előző évhez képest a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak száma, és a vezetői szintek „burjánzása” is megállt. Ugyanakkor árnyalja a képet, hogy miközben a köztisztviselők, kormánytisztviselők, állami tisztviselők száma lényegében változatlan maradt, addig a közalkalmazotti kar létszáma 1,2 százalékkal csökkent.

Ezen belül

4,6 százalék volt a közoktatásban dolgozók számának visszaesése.

A jelenség mögött két ok állhat. Több állami intézmény került át egyházi fenntartásba,és így az ott dolgozók kikerültek a költségvetés közvetlen fennhatósága alól. A másik ok a pályaelhagyás, és az ebből következő munkaerőhiány.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) adatai szerint 2016-ban az állami alkalmazottak aránya az összes foglalkoztatottnak körülbelül 30 százalékára nőtt Magyarországon. Ezzel a környező országok közül Szlovákia után a második legnagyobb a létszám hazánkban.

Ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy 2010 és 2016 között az állam által alkalmazottak száma 262 ezer fővel nőtt. Ez a teljes foglalkoztatotti létszám-növekedés 46 százalékát jelentette. Azaz az állam jelentős szerepet játszott abban, hogy többen dolgozzanak most, mint a kormányváltáskor. Ezzel szembeállítható Lengyelország, ahol úgy nőtt a foglalkoztatottak száma, hogy a versenyszféra még a közszféra csökkenését is kompenzálta.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .