Fontos

Az igazi „magyar beteg”: az egészségügy

Néhány nappal ezelőtt dr. Kökény Mihály, korábbi egészségügyi miniszter, a közösségi oldalán az ágazat jövő évi büdzséjével kapcsolatos aggályainak adott hangot. A költségvetési vita kapcsán úgy tapasztalta, hogy az egészségügy működése pénzügyi szempontból egy jottányit sem javul, holott a tárca vezetésében bekövetkezett tavaszi változások korábban másra engedtek következtetni. Dr. Kökény Mihállyal beszélgettünk.

  • Megorrolt valamiért Kásler miniszterre Orbán Viktor?
  • Többet kap ugyan az ágazat, de valójában mégsem 
  • Lesöpörték az ellenzéki javaslatokat, a kormánypártiak hallgattak
  • Jönnek a „kancellárok” a kórházak élére is?  

A sajtóban megjelent számok egyértelműen ellentmondanak annak, amelyet a bejegyzésében ön kifogásol. Az egészségügy nominálisan jövőre több pénzből gazdálkodhat majd. Akkor hol a probléma?

Az egész tárca nadrágszíján srófolnak jövőre egyet. Valóban száz milliárdos forrásnövekedésről beszél a kormánypropaganda a gyógyító-megelőző ellátásban és többet szánnak a gyógyszerkasszára is. Ez mind igaz, de a kórházi adósságok továbbra sem kezelhetők, számos kötelezettség és elvárás van a különféle szakterületek bérkorrekciójára. Mindezt levonva ez a százmilliárd gyorsan elolvad. És még valami: a költségvetést 315 forintos euró áron számolták, ami napokban már a 330 forintot is átlépte. Ez önmagában is nagyon meg fogja drágítani az amúgy sem olcsó műszer- és alkatrész beszerzéseket.

Ön szerint honnan hiányzik majd a legjobban a pénz?

Nagyon nehéz akár egyetlen területet is megnevezni, de a művese szolgáltatásoktól kezdve a házi ápolásán át egészen a népegészségügyig szinte bármelyiket megemlíthetném. Ezekre a területekre nominálisan sem terveznek többet fordítani, az áremelkedések pedig ide is begyűrűznek majd.

Beszélhetünk az egészségügyben speciálisan mérhető inflációról?

Ezt nemzetközileg is mérik. Magyarország az egyike azoknak a térségbeli országoknak, ahol a legnagyobb mértékű inflációval kell az ágazat esetében számolni.

Ennek van valami speciális oka?

Nagyon jelentős tételt képeznek a kórházak esetében a dologi kiadások, a gyógyszerek, a műszerek és a bennük lévő alkatrészek importhányada igen jelentős. Én ide sorolnám a kórházak eladósodását is: év közben halmozódnak a kifizetetlen számlák, aztán az év végén – többnyire egy állami beavatkozás nyomán – egyszerre törlesztenek. Ezt a beszállítók eleve bekalkulálják az áraikba.

Megemlíti, hogy a költségvetési vita kapcsán az ellenzék módosító javaslatait anélkül söpörték le, hogy akár csak megnézték volna, mi a javaslat lényege.

Ez úgy történt, hogy a bizottság vezetői bemondták a módosító javaslat számát és a kormánypárti képviselők máris leszavazták azokat.

Több száz javaslat került így a „kukába” egyetlen óra alatt.

A házszabály szerint ezek már a plenáris ülésre sem kerülhetnek be. Ha Kásler professzornak voltak is elképzelései, hogy az ágazat majd több forráshoz jut az ő vezetése alatt, ez illúzió maradt.

Volt ezek között olyan javaslatok is, amelyek nagyobb figyelmet érdemeltek volna?

Az ellenzéki pártok komolyan készültek erre a vitára, és megpróbáltak olyan átcsoportosításokat javasolni az adott fejezeten belül, amelyek az ellátás javára válhattak volna.

Például?

A gyógyító ellátásra, a háziorvosi rendszer jobb finanszírozására, és az Országos Gyógyszerészeti Intézet javára is több pénzt javasoltak volna átcsoportosítani. Ez utóbbi azért lett volna nagyon fontos, mert ezzel meggyorsulgatott volna az új készítmények bevizsgálása, törzskönyvezése.

Nálunk az Unióban példátlanul lassú az a folyamat, amellyel az új, innovatív medicinák zöld utat kaphatnak a bevezetésre. Még a V4-ekkel összemérve is több hónappal, akár évekkel lassabb a kelleténél.

 A bejegyzésében kifogásolja, hogy a pénzügyminiszter költségvetési felügyelői rendszert vezet be a kórházaknál. Ön is tarthatatlannak nevezi a szüntelen eladósodást.

E mögött a döntés mögött az a feltételezés áll, hogy a kórházak nem tisztességesen használják fel azokat a forrásokat, amelyeket kapnak.

Az uniós országokban napi gyakorlat, hogy a kórházak szakmai és gazdasági vezetése elkülönítve végzi a dolgát.

A gazdasági vezetők nálunk is függetlenek az orvos-szakmai irányítástól, de most arról van szó, hogy az Államkincstár, vagy a minisztérium külső emberei kerülnek be a rendszerbe. Az egyetemek kancellári rendszerének egy változata ez, szűkítik a gazdasági vezetők hatáskörét, ők rendelkeznek majd teljhatalommal minden fillér elköltése felett.

Dr. Nagy Anikó államtitkár a napokban arról beszélt, hogy a minisztérium nem támogatja ezt az elképzelést, feltehetően más javaslatuk lett volna.

Úgy látom, a pénzügyminiszter akarata az erősebb, és ez nyilván a miniszterelnök tudtával alakul így.

Ördögtől valónak tartja ezt a rendszert?

Nem feltétlenül, de a kérdés nem az, hogy ki dönt a pénzek felhasználásról, hanem az, hogy egyáltalán hogyan akarja a kormányzat finanszírozni a gyógyító- megelőző ellátás kiadásait. A nemzetközileg bevált, de idehaza alul árazott,

az úgynevezett homogén finanszírozási rendszer az „igazi beteg”, mert nem fedezi a tényleges kiadásokat, manipulációra kényszeríti az intézményeket.

E téren is átfogó reformokra kellene elszánnia magát a kormányzatnak.

A harmadik kifogása az, hogy az Egészséges Budapest Program Dél-budai Centrum beruházást megvalósító részvénytársaságban az egészségügyért felelős minisztertől elvették a tulajdonosi jogok gyakorlását. Miért baj az, hogy a miniszternek nem kell a kivitelezés napi gondjaival szembesülnie?

A beruházás állami felügyeletét külön választották a szakmai területtől, ez utóbbinak az egészségügyi miniszter lett volna a gazdája. Ezt most a kancellária miniszter alá vonták, a Tétényi úti kórház igazgatója lett a miniszterelnöki megbízott. Ezzel – az én olvasatomban – az egészségügyi ágazat szakmai vezetőit „lealázta”, gyámság alá helyezte a kormányzat. Ha a már fent említett egyéb intézkedéseket is számba vesszük, akkor úgy tűnik, mintha az ágazat és maga a miniszter is, veszített volna a kormány szemében az érdekérvényesítő képességéből.

*

Dr. Kökény Mihály észrevételeit, és szerkesztőségünk kérdéseit eljuttattuk dr. Nagy Anikó államtitkárnak is. Várjuk az észrevételeit, esetleg a fent említett interjúban elhangzott állítások cáfolatait is. Amint megkapjuk a válaszokat, folytatjuk a témát.

Kormányülés hangfelvétele: sokszor próbálták megkerülni

Sok éves gyakorlatot legalizálnak azzal, hogy nem kell hangfelvételt készíteni a kormány ülésein. Orbán első kormánya idején se tették, de gyanítható, hogy sok döntés meghozataláról amúgy se maradt dokumentum a formális kormányzati működés megszűntével. Ellenzékben a Fidesznek azért fontos volt ez.

A jövő évi költségvetést megalapozó törvénymódosítások közé csempészték be azt, hogy kikerül a feladatot szabályozó 2010-es törvényből az a bekezdés, amely előírja hangfelvétel készítését a kormányülésen, s amely felvételek – a miniszterelnök eltérő rendelkezése hiányában – nem nyilvánosak. Marad tehát az írásos összefoglaló.

Ennek sok egyéb (például a nyilvánosságnak a közérdekű információk megismeréséhez fűződő joga) mellett abban áll a fontossága, hogy – elvileg – a hangfelvétel és a szó szerinti jegyzőkönyv tenné lehetővé a történtek utólagos rekonstruálását, távolabbi időben pedig kutatók számára válnának talán egyedüli forrássá ezek a dokumentumok.

Elvileg, mert legalábbis 1998 óta tudhatóan

lényegében megszűnt az a formális kormányzati munka, amelyben a döntéshozatal helye és ideje a kormányülés.

Sőt, 1998 és 2002 között, Orbán első kormánya idején meg is szüntették a hangfelvétel és a szó szerint jegyzőkönyv készítését, majd Medgyessy Péter idején visszaállították. Ennek hatékonyságáról később lesz szó.

A jövő január elsején esedékes változással a kormány voltaképpen csak törvényi formába önti azt a gyakorlatot, hogy nem készül pontos dokumentum a kormányüléseken történtekről. Orbán ugyanis a 2010-es kormányra kerülés után úgy döntött, hogy rendeletben intézkedik arról:

csak a kormányülések végén, az összefoglaló készítése céljából készülhet hangfelvétel,

az ülés idején legfeljebb a miniszterelnök külön engedélyével lehetséges.

Emiatt két beadványt kapott az Alkotmánybíróság. 2010. júliusában Schiffer András, az LMP akkori frakcióvezetője, egy évvel később Jóri András adatvédelmi biztos. Schiffer kezdeményezésének sorsa ismeretlen, de valószínűleg osztozott az ombudsmanénak sorsában: mivel időközben az adatvédelmi biztosi intézmény is megszűnt, a Alkotmánybíróság nem tárgyalhatta meg a beadványt.

A megfelelő dokumentálás kötelezettségét 2007-ben írta elő törvény,

ennek rendelkezését „rontotta le” tehát az Orbán-kormány, amikor 2010-es hatalomra kerülésekor vele ellentétes rendeletet alkotott (ami alkotmánysértő).

Az események utólagos megismerését lehetővé tevő dokumentálással azonban korábban is voltak problémák. Az csupán a kényes adatok kapcsán lehetett aggályos, hogy még a Gyurcsány-kormány magánvállalkozásnak adta át az ülések hangfelvételeit vélhetően a szükséges rendszerezés, feldolgozás céljából. Emiatt az igazságügyi minisztérium 2010. júniusában vizsgálatot indított. Eredményének nincs nyoma a világhálón.

Maga a 2007-es törvény is azért készült, mert az Alkotmánybíróság „meglegyintette” a parlamentet, amiért az nem szabályozta törvényben a kormányülések tartalmi dokumentálásának rendjét. A benyújtott törvényjavaslatban azonban a Gyurcsány-kormány megpróbálta „elsunnyogni” a lényeget, ahogyan arra a Majtényi László vezette Eötvös Károly Intézet leveléből (Szili Katalin parlamenti elnökhöz) kiderül.

A törvényjavaslatba betett szabályok

elhagyták volna a hangfelvétel készítésének kötelezettségét,

sőt, az új előírások szerint a kormányülésen elhangzottakat semmilyen módon nem lenne kötelező rögzíteni. Az EKINT szerint ezért alkotmánysértő volt a tervezet.

Az Alkotmánybíróság határozatának indokolásából kiderül: a nem megfelelő szintű szabályozás oda vezetett, hogy 1990 óta

a kormányok saját belátásuk szerint, rendszeresen módosították az üléseken elhangzottak rögzítésére és a kormányülések iratainak kezelésére vonatkozó szabályokat.

A gyakorlatban tehát korábban se volt erős kontroll a mindenkori kormányok felett a megfelelő dokumentálás érdekében. Ezt szemlélteti Romsics Ignác történész könyve, a Harmadik Magyar Köztársaság: 1989-2007. Ebben azt írja a kutató, hogy Antall József kormánya még olyan régi típusú kabinetként működött, amelyben érdemi viták folytak. Ez lényegében a Horn-kormány idején is így maradt. 1998-2002 között viszont a kancellária lett a kormányzati munka zászlóshajója, a hivatal létszáma is ugrásszerűen megnőtt, s ez folytatódott a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok idején.

„A kormányülések kezdtek formálissá válni, az érdemi döntéseket általában másutt hozták, amelyeket a kormányüléseken csak tudomásul vették.”

Az Orbán-kormány még az ülések pontos jegyzőkönyvezését és hangfelvételek készítését is megszüntette – állapította meg a közismert tényt Romsics is.

Hasonlóan fogalmaz Debreceni József: Arcmás című, Orbánról írt könyvében, amely szerint a Batthyány-kormánytól a Horn-kormányig mindvégig elmaradhatatlan volt a szó szerinti jegyzőkönyv. Még Szálasi és Rákosi idején is, Orbán alatt nem (Medgyessytől megint). Ez a tény sokat elárul Orbán állam- és politikafelfogásáról, hogy szerinte a politika kikre tartozik és kikre nem. A népnek, a parlamentnek, az utókornak se kell tudnia róla. Ki tudja, mit kaparnának ki a végén?

A lényeg a Romsics-féle jellemzésnek az a része, hogy egyre inkább az vált gyakorlattá, hogy az itt-ott meghozott lényegi döntéseket utólag a kormányülésen szavazzák meg (ami egyébként önmagában nem törvénytelen, sőt, törvény még a formális szavazást se írja elő), így azonban feltételezhetően akkor se fejthető fel utólag egy-egy döntés létrejöttének teljes története.

Erre egy példa, amikor a Költségvetési Ellenőrzési Hivatal akkori elnöke 2011. februárjában bejelentette, hogy feljelentést tesznek az egykori moszkvai kereskedelmi kirendeltség épületének eladása miatt (amely több hasonló büntetőperével együtt felmentéssel zárult). Elhangzott, hogy a 2008. júniusi dobogókői kihelyezett kormányülés emlékeztetője szerint a kormány tárgyalt az ingatlan sorsáról, és tudomásul vette, hogy az kikerült az állami vagyonból. Mint mondta, a külügy- és a pénzügyminisztert utasították, hogy utólag „papírozza le” az ügyet. Úgy vélte, az eljáró hatóságnak meg kell vizsgálnia, mi hangzott el a kormányülésen, és miért fogadták el az értékesítést. Hozzátette:

az ülésről nincs hangfelvétel.

Mindazonáltal ellenzéki éveiben a Fidesznek még az is fontos volt, hogy bizonyos információkhoz hozzájusson a kormánytól, akár a részletes jegyzőkönyv és a hangfelvétel kikérésével. Pelczné Gáll Ildikó akkori képviselő 2007. februárjában fakadt ki, hogy

„egy hét után az ember elvárhatná, hogy egy kormányülésről, ahol jegyzőkönyv és hangfelvétel készül, ezeket rendelkezésre tudják bocsátani”

mondta egy törvényjavaslat kormány általi elfogadásának részleteit firtatva. A kormányszóvivői iroda válaszára („a kormányüléseken nincs formális szavazás, így a fideszes képviselő kérése értelmezhetetlen”) Répássy Róbert fideszes képviselő megdöbbent. Szerinte ez alapján

azt lehet feltételezni, hogy teljesen egyszemélyi irányítás alatt működik a kabinet, mindenről Gyurcsány Ferenc dönt.

Mindezeket látva cseppet se meglepő, hogy arról végképp nem született döntés mindmáig, amit 2010. nyarán a Magyar Országos Levéltár főigazgató-helyettese mondott: a nyugat-európai minták alapján átmeneti levéltár létrehozására lenne szükség Magyarországon is a kormányzati iratok kezelésére.

Vadbaromság?

Folyamatosan napirenden van a Niedermüller Péter ATV-ben tett megjegyzése körüli vita, a Niedermüllert ért ocsmány támadássorozat, ezért én is visszatérek annak két elemére.

Gulyás Gergely múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján a köztévé képviselője úgy idézte fel Niedermüller szavait, hogy „a polgármester úr szerint szörnyű képződmények a keresztény nők és férfiak, fehér keresztény nők és férfiak”, és erről kérte a miniszter véleményét, aki azt válaszolta: „Tényszerűen egy szélsőséges, egyértelműen és durván rasszista kijelentésről beszélünk. Kétségtelenül itt a megtámadott rassz a fehér keresztény faj, amit polgármester úr ezek szerint gyűlöl, ki nem állhat, és nem tud elviselni. Én úgy gondolom, hogy a fajelméleteket az európai politika réges-régen maga mögött hagyta. Jó lenne, hogy ha bármilyen szélsőséges párt is a Demokratikus Koalíció, lassan nekik is sikerülne maguk mögött hagyni ezeket.”
Kénytelen vagyok felhívni a figyelmet egy nyelvi trükkre, amely, ha odafigyelünk rá, leleplezi azt a hamisítást, amit az Orbán-kormány politikusai és az általuk működtetett média alkalmaz.

Niedermüller megjegyzésében egyes számban beszélt „rémisztő képződményről”, tehát arról az emberideálról, amit a más etnikumú (menekültek), más vallású (muzulmánok) illetve más szexuális orientációjú emberek diszkriminációja után marad, a fehér keresztény heteroszexuális férfiak és valamelyest nők is.

Az újságírói kérdésben viszont többes számban szerepelnek „képződmények”, és ezzel a trükkel állítja, hogy a „fehér keresztény nők és férfiak” a „szörnyűek”. Erre válaszolja Orbán minisztere, hogy „ezek szerint” Niedermüller gyűlöli, ki nem állhatja és nem tudja elviselni a „fehér keresztény fajt” (mióta beszélünk a keresztényekről mint fajról???), és ilyen alapon vádolja Niedermüllert „szélsőséges, egyértelműen és durván rasszista” fellépéssel.

Ugye, világos a trükk, a hamisítás?

Nincs ebben semmi meglepő, ez a hamisítás szakembereinek gondos munkáját dicséri. Hogy mennyire gondos munkáról van szó, az abból is látható, hogy öt nappal később, kedden Hollik István, aki kormányszóvivőből a Fidesz kommunikációs igazgatójává vedlett át, a Klubrádióban Bolgár Györgynek válaszolva szintén többes számban „rémisztő képződményekről” beszélve indokolta meg, hogy miért volt rasszista Niedermüller megjegyzése.
Én ugyanilyen gondosságot várnék el a független újságíróktól is, de hiába. Oda kellene figyelni, meg kellene érteni, hogy mi folyik. Akkor nem mondaná Nagy József szintén a Klubrádióban, a Hetes Stúdió műsorában Niedermüller mondatára, hogy „vadbaromság”.
Akkor megértette volna, hogy Niedermüller a Fidesz több irányú kirekesztő ideológiájának lényegéről beszélt, ami a mai magyar közélet alapvető fontosságú ténye. Az ATV műsorának egyszeri nézőjétől nem feltétlenül várható el, hogy ezt átlássa, bár a betelefonálók és Facebook-kommentelők közül nagyon sokan szemlátomást átlátták.

A politikai újságírónak azonban, aki elmegy a heti politikai háttérműsorba erről beszélgetni, munkaköri kötelessége lenne, hogy mindezt megértse.

Nálunk azonban újságírói körökben az a vagányság, a függetlenség ismérve, ha ekként minősít valaki egy, a hatalmon levők által durván támadott ellenzéki politikus kijelentését, mindjárt a Bayer-féle tüntetés másnapján. A baj egyszerre intellektuális és morális.
Szomorú, hogy a minősítést a többi újságíró sem utasította vissza.
Sőt, megint egyetértettek abban, hogy Niedermüllernek bocsánatot kellett volna kérnie. Az imént leírtak újra megerősítenek abban, hogy nem volt szabad bocsánatot kérnie. Az a Kósa és más fideszesek által alkalmazott formula, hogy „sajnálom, ha valaki megbántott az, amit mondtam”, igazi képmutatás.
Bocsánatot kérni akkor szabad és kell, ha ténylegesen olyasmit teszek vagy mondok, amit magam nem tartok helyesnek. Ha rálépek valakinek a lábára a zsúfolt autóbuszon, akkor bocsánatot kérek. De ha nem léptem a lábára, viszont ő rám rivall, hogy miért léptem rá, és ezzel engem megzavarva kiveszi a zsebemből a pénztárcámat, az egészen más helyzet. Márpedig itt valami ilyesmi történik.

Tiltakozunk az egyetemek elrablása ellen!

Az Orbán-rezsim az egyetemek elrablásának folyamatában fokozatot váltott az elmúlt napokban: statáriális eljárásban öt állami egyetemet hajszolt bele az alapítványi átalakulásba, maradék autonómiájának teljes feladásába.

Az eljárás során a kormány illegitim eszközök egész sorát vetette be: megzsarolta az egyetemeket azzal, hogy csak az alapítványosítás elfogadása esetén jutnak további forrásokhoz.

Az egyetemi vezetők az ITM-ben tudták meg, hogy “önként” fogják alapítványi kézbe adni az egyetemeiket, különben nem részesülnek az 1500 milliárdos uniós fejlesztési forrásból.

A döntő szavazás napján maga a miniszterelnök is melegen ajánlotta az elköteleződést az egyetemeknek a “modellváltás” mellett.  Az MTVA a szenátusi szavazásokat napokkal megelőzően már kész tényként tálalta az egyetemek átalakítását.
A kormány kommunikációjára mindvégig jellemző volt az érintettek bizonytalanságban tartása, megtévesztése, a folyamatos dezinformáció, a hitegetés, a valós információk visszatartása, elhallgatása és a kettős beszéd. 2020 nyarán Palkovics László még azt állította, hogy “a legnagyobb intézmények ‒ köztük a három vidéki tudományegyetem, valamint a SOTE, az ELTE és a Műegyetem is ‒ állami fenntartásban maradnak, így fejlesztik őket tovább”.

2021. január elején az alapítványosításba most bevont intézmények vezetői még azt sem tudták, hogy ők is sorra kerülnek, a hónap végén pedig már ügydöntő szavazásokat kellett lezavarniuk a szenátusokban. 

Csak január közepén szivárgott ki az a dokumentum, amelyből kiderült, hogy február 9-én már a parlament elé terjesztik a jogszabály-módosítást.
Az érintett egyetemek vezetői végrehajtották a rájuk kiszignált feladatot, meg sem kísérelték elérni, hogy időt kapjanak alapos hatástanulmányok készítésére, érdemi viták lefolytatására. Az erőltetett ütemű folyamat nem tette lehetővé, hogy az egyetemi polgárok érdemben megvitassák az átalakítás kérdését. A rendkívüli helyzetben egyes érintett egyetemi karokon spontán plénumok szerveződtek, amelyeken a többség elutasította az erőszakos átalakítást. Voltak olyan hivatalos fórumok, ahol egyes hozzászólókat megfélemlítették, beléjük fojtották a szót, illetve ahol szabálytalanul bonyolították le a szavazást.

A magyar kormányzat szégyene, hogy az ötvenes éveket idéző módszerekkel hajtanak végre alapvető szerkezeti és tulajdoni változtatásokat a magyar felsőoktatásban.

Az alapítványosítás a hűtlen kezelés gyanúját is felveti, hiszen fideszes oligarchák kezébe kerülnek az óriási fejlesztési források és értékes ingatlanok, amelyek így “elveszítik közvagyon jellegüket”.
A tervezett átalakítások megszüntetik az oktatás és a kutatás szabadságát, veszélybe sodorják a diákok továbbtanulását, a képzések tandíjmentességét, és szűkítik az egyetemre való bejutás lehetőségét.

Megszűnik az oktatók közalkalmazotti státusza, ezzel megkezdődhet a tömeges elbocsátás. Mindez az értelmiség elleni totális háború újabb állomása, ami egyben az egész magyar társadalom ellen irányul.

Magyarország elrablása több mint tíz éve zajlik, egyre erőszakosabb módon, egyre arcátlanabbul. A veszélyhelyzet miatti gyülekezési tilalmat a kormány a magyar nép, a magyar emberek elleni intézkedésekre használja fel. Az alapítványosítás nem a köz javát, a hazai felsőoktatás és kutatás minőségének javítását, hanem a hatalmon lévők érdekeit szolgálja.
Az erőszakos átalakítás lehetővé teszi, hogy nagymúltú egyetemek a Fidesz pártkatonái által irányított magánalapítványok kezébe kerüljenek, ezzel biztosítva a felsőoktatás feletti uralmukat a NER bukása utáni időkre, akár az örökkévalóságig

Az Oktatói Hálózat tiltakozik a kormány oktatás- és tudományellenes politikája, a magyar felsőoktatás elrablása, az egyetemi szabadság eltiprása ellen!

Felszólítjuk a parlamenti képviselőket, hogy akadályozzák meg az állami egyetemek privatizálásának törvénybe foglalását!
Szolidárisak vagyunk a tiltakozó egyetemi polgárokkal, és felkérünk minden felelős állampolgárt és szervezetet, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel támogassa harcukat és lépjen fel az alapítványosítás ellen.
Budapest, 2021. február 5. Oktatói Hálózat

DK: Vonják vissza a Tiborcz-céget helyzetbe hozó kormányhatározatot

0

A Demokratikus Koalíció gyomorforgatónak tartja, hogy a miniszterelnök vejének további gazdagodása miatt alakult ki országos vérhiány – írja közleményében a párt a Független Hírügynökség által bemutatott vérplazma üzletről.

A DK közleménye felhívja a figyelmet arra, amit a FüHü cikke is hangsúlyozott: országos vérhiányhoz vezethet, hogy csökkentették a vérplazma adásért járó összeget, ezért kevesebben mennek vért adni. „Orbán Viktor veje nem csak selejtes közvilágításból gazdagodik, hanem egy másik cége egy kormányhatározatnak köszönhetően hasznot húz az önkéntes véradókból is” – írják.

A DK követeli, hogy vonják vissza a kormányhatározatot, amellyel lecsökkentetét a véradóknak járó költségtérítést.

Ahogy a témával foglalkozó első cikkünkben megírtuk, a vérplazma százmilliós üzlet, amelyben a miniszterelnök veje, Tiborcz István is érintett. Újabb írásunkból pedig kiderült, hogy a Magyarországon működő vérplazma cégek válságstábot hívtak össze a napokban, mert annyira lecsökkent a véradó és plazmaadó emberek száma, amióta radikálisan csökkentették a véradók költségtérítését, és kiderült, hogy Tiborcz István is belekeveredett a vérplazma bizniszbe. Ez veszélyezteti a hazai egészségügy működését.

Orbán csak háttérzaj – mondta a holland kormányfő

Orbán diadalittasan ünnepel. Hogy mit ünnepel azt nem igazán tudni, győzelmi tűztáncát csak és kizárólag a „nemzeti büszkeségének megőrzését” ünnepelhette, de ez az a világraszóló siker, amely kizárólag a 93 ezer négyzetkilométeren belül érvényes, ráadásul ott is csak a polgárok mintegy fele érzi magáénak a kormányfő sikerét.

„A tárgyalások sikere azt mutatja, ha összefogunk, semmilyen ellenfél sem győzedelmeskedhet fölöttünk.” – mondta Orbán a lengyel kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján.

Nézzük ezeket a győzelmeket, hiszen honszerető szívem ezerrel dobogott, ha másért nem, hát azért, hogy az országgyűlési 113 hősének határozata győzelemre vezesse Miniszterelnökünket. (Különös tekintettel a nagy hármas – Kövér, Simicskó, Kocsis – irányt mutató tervezetére.)

“Le kell állítani 7-es cikkely szerinti eljárást a magyar kormány ellen még az uniós költségvetés elfogadása előtt”

Nem teljesült. Ilyenről szó sincs az elfogadott szövegben és azt a hazugságot, hogy ezt Merkel megígérte Orbánnak, a német kormányszóvivő már cáfolta. A költségvetést a Tanács a maga részéről elfogadta, a 7-es cikkely szerinti eljárás pedig tovább folyik.

“Nem lehet az uniós pénzek lehívását jogállami feltételekhez kötni”.

Nem teljesült. A határozat 22-es és 23-as pontja kimondja, hogy tiszteletben kell tartani a jogállami alapelveket (és az uniós alapszerződésében foglalt alapelveket is). Aki ezt nem teszi azzal szemben az Európai Bizottság javaslata alapján eljárás indul és a Tanács minősített többséggel dönthet a támogatás megvonásáról. Vagyis a 27 tagállamból 15-nek a támogatása kell ehhez, ami ma bőven megvan. Azt sem érte el Orbán, hogy ebben vétójog lehessen (a lengyel miniszterelnök reggel ugyan ezt hazudta egy nyilatkozatában, de attól még nem igaz).

Hogy ne csak a kommentár tagadja a dicshimnusz cáfolatát nézzük az egyezmény szövegének idevonatkozó 22. és 23 pontjának fordítását. Itt található a teljes dokumentum.

22. Az Unió pénzügyi érdekeit az uniós szerződésekbe beépített általános elvekkel, különösen az EUSz. 2. cikkének értékeivel összhangban kell védeni.
Az Európai Tanács hangsúlyozza az Unió pénzügyi érdekeinek védelmének fontosságát.
Az Európai Tanács hangsúlyozza a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságát.

23. Ezen háttér alapján bevezetik a költségvetés és a Next Generation EU védelmére vonatkozó feltételrendszert. Ezzel összefüggésben a Bizottság intézkedéseket javasol a jogsértések esetére, amelyeket a Tanács minősített többséggel fogad el.

 “A szegények nem kaphatnak kevesebbet a gazdagoknál”.

Nem teljesült. Mivel a gazdasági helyreállítás nem arról szól, hogy általában ki a gazdagabb, hanem hogy kit mennyire ütött meg a vírus okozta gazdasági válság, ezért ezt a feltételt nyilván elvetették. A költségvetésből a tervekhez képest 10 tagállam kapott plusz pénzt (közte pl. a lengyelek, csehek és bolgárok), Orbán egyetlen plusz fityinget sem ért el Magyarországnak.

“ politizáló civil szervetek nem kaphatnak uniós pénzt”.

Nem teljesült. A végleges, elfogadott dokumentum nem törölte az ilyen támogatásokat.

Orbánnak meg kellett szavaznia egy olyan döntést, amelyben egyetlen feltétele, igénye sem teljesült. Ezzel szemben egyéb törekvései sem teljesültek.

A számok változtak, de nem abba az irányba

A kemény ellenállást tanúsító fukar négyes elérte: a 750 milliárd eurós válságkezelő alapból csak 390 milliárd lesz vissza nem térítendő támogatás és 360 milliárd kölcsön. Eredetileg 500+250 volt a megosztás. Az EU hétéves költségvetését változatlanul szavazták meg.

Ja, majd elfelejtettem Orbán sikereként elújságolni, hogy

az eredeti tervekhez képest plusz pénzt csak Lengyelország és Csehország kapott a V4-ek közül, Magyarország egyetlen kialkudott eurót sem kap. 

Mit kaptak a hollandok?

„Ha nem lesz megállapodás, akkor ezért elsősorban a kormányfő holland lesz a felelős”- mondta Orbán Viktor menet közben Rutte miniszterelnökre utalva. Hollandia kormányfője, a fukar négyes vezetőjeként elszántan bírálta a magyar kormány törekvéseit a jogállamiság leépítésére. Végeredményben Hollandia szép summát harcolt ki magának a csúcson: Európa legnagyobb kikötőjének a bevételeiből ezentúl jóval kevesebbet kell befizetnie az EU közös kasszájába!

Pontosan a fentiek miatt nyilatkozhatta a holland kormányfő:

Orbán csak háttérzaj

Újabb uniós programba kéredzkedett vissza a kormány

Mintegy 55 milliárd forintnyi uniós támogatást hív le a kormány az Európai Unió úgynevezett SURE-programjából, ebből az idei évben biztosított bértámogatások számláit kívánják majd fedezni – jelentette be online sajtótájékoztatóján Ujhelyi István szocialista EP-képviselő.

A SURE-programot még 2020-ban indította el az Európai Unió, hogy kis- és középvállalkozások, családi cégek, egyéni munkavállalók és önadózók számára bérkiegészítést biztosíthassanak belőle a kormányok a covid-járvány miatti bevételkiesések kompenzálására.

A képviselő az elmúlt hónapokban számtalan alkalommal szorgalmazta ezt a lépést a kormánynál, amely azonban eddig csak „flegma elutasításokkal” válaszolt.

A mintegy 100 milliárd eurós keretösszegből számos tagállam hívott le tavaly évvégén nagyobb összegeket: míg más országok akár 2-3 milliárd eurónyi támogatást is igényeltek, addig a magyar kormány 2020 őszén ebből mindössze 504 millió eurót kapott.

Összehasonlításként az alig félmilliós lakosú Málta igényelt hozzánk hasonló összeget, míg például a szomszédos Románia már többszörösét, 4 milliárd eurót.

Az Orbán-kormány kért volna többet is az első körben, de a benyújtott pályázatuk egyes pontjait állítólag nem tartották szabályszerűnek.

Ujhelyi hangsúlyozta, hogy már akkor figyelmeztette a kormányt: több forrást lenne szükséges lehívni, például a turizmus-vendéglátás iparágában súlyos károkat elszenvedő – szektorálisan mintegy félmillió magyart érintő – munkavállalók megsegítésére.

Az Orbán-kormány a korábban lehívott összegből fedezte például az egészségügyi dolgozók (eredetileg egyébként az MSZP által javasolt) egyszeri, ötszázezer forintos támogatását, a KATA-sok adóelengedését és más, akkor a kormánypropaganda által ünnepelt intézkedést.

Ujhelyi személyes lobbizásának köszönhetően Nicolas Schmit foglalkoztatásért felelős biztos korábban megerősítette, hogy a 100 milliárdos keretből fennmaradó összegre a rászoruló tagállamok, így Magyarország is újra pályázhat.

Erre hiába hívta fel a kormány figyelmét és javasolta idén tavasszal is legalább egy egymilliárd eurós összeg lehívását ebből a rendkívül kedvezményes hitelkeretből, a kormány mindvégig csak elutasító, kikerülő válaszokat adott.

„December elsejével most mégis igényeltek 55 milliárd forintnyi támogatást, amelyből az idei bértámogatási költségeket fogják utólag fedezni.

Orbán veri a mellét, de közben mindig elhallgatja, hogy az embereket segítő támogatások valójában az Európai Unióból érkeznek”

– fogalmazott Ujhelyi, aki a sajtótájékoztatóján rámutatott arra is: az Orbán-kormány állami szintű korrupciója és jogállamisággal kapcsolatos bűnei miatt a helyreállítási alap forrásai ugyanakkor továbbra is be vannak fagyva.

Miután a Fidesz nem hajlandó változtatni a politikáján, ezért áprilisban olyan új kormányt kell választani helyette, amely képes a Magyarországnak adható források maradéktalan lehívására és tisztességes felhasználására.

Toroczkai: Valakinek az útjában vagyok

0

Toroczkai László a Facebookon reagált arra, hogy a Jobbik elnöksége fegyelmi eljárást kezdeményezett ellene a platformalapítás ötlete miatt. Szerinte 2017 decembere óta ki akarják túrni a pártból.

 

„Vona Gábor 2017 december elején megkért, hogy mondjak le az alelnöki posztról, aztán néhány hét múlva egy sms üzenetben arra kért, hogy ne tegyem, a választások előtt ez ártana a pártnak. Azóta tapasztalom, hogy ki akarnak szorítani a Jobbikból. Valakiknek az útjában vagyok.

Más irányt képzelnek el a Jobbiknak, mint én. Ennek a színjátéknak az utolsó felvonása következik most”

– kezdte Toroczkai a csütörtöki elnökségi döntésre adott reakcióját.

Szerinte az elnökség csak azért nem zárta ki, mert az alapszabály szerint ezt így nem tehetik meg, de az ítéletet „előre megírták”. Toroczkai szerint jellemző, hogy be sem hívták a platform miatt, és a fegyelmi eljárást anélkül kezdeményezték, hogy meghallgatták volna az ő álláspontját.

„Furcsa egyébként, mert 2008-ban Novák Elődék már létrehoztak egy platformot a Jobbikon belül, amelynek még jelenlegi elnökségi tag is résztvevője volt, de ez akkor nem zavart senkit” – írta.

Ásotthalom polgármestere arra is reagált, hogy jobbikos taghoz méltatlannak nevezte az elnökség közleménye azt, ahogy a sajtónak nyilatkozott a platformalapításról. „A régi, komoly áldozatokat hozó, sokat dolgozó bajtársak elárulása, az eredeti szellemiség megtagadása, a balliberális tömbbe való besimulás, és mindezt csupán a semmilyen eredményt nem hozó ellenzéki parlamenti bohóckodásért (no meg a busás fizetésekért) …szerintem ez az, ami méltatlan egy jobbikos taghoz” – zárt a posztot.

A Toroczkai által kitalált platform pont ez ellen a „besimulás” ellen, azaz az elmúlt évek néppártosodó irányvonala ellen lépett volna fel.

A Jobbikban a választási vereség miatt lemondott Vona Gábor helyett május 12-én választották meg a párt új elnökének Sneider Tamást, de Toroczkai csak kevéssel maradt el tőle a szavazáson. Ezt a szavazást a néppártos vonal és a régi, nemzeti radikális arculat közti választásként is értékelték, amely ellentét április 8-a után újra kiéleződött a pártban.

HírTV: Az utolsó órák – folyamatosan frissítve!

15:29. Már délelőtt kiderült, hogy Kálmán Olga és Csintalan Sándor távozik a Hír TV-től. Ám nem csak ők kerültek lapátra: ugyancsak menesztették Nagy Zoltán hírigazgatót, valamint Tarr Péter, Bodacz Balázs, Zimon András György Zsombor, Lampé Ágnes is otthagyja a Hír TV-t,

15:10   Csintalan: Még a végén hőst csinálnak belőlem

Miután felmondtam, ki is rúgtak, így 200 százalékosan végeztem a HírTv-vel  – mondta el Független Hírügynökségnek Csintalan Sándor, aki szerdán délelőtt még – elvileg – a Szabadfogás című műsora felvételére ment be korábbi munkahelyére. Az úgynevezett állománygyűlésre meg sem hívták, így még annak előtte úgy döntött, felmond, mint erről több sajtóorgánumnak nyilatkozott is. Azt követően, hogy az állítólag három perces „értekezleten” a HírTv új tuljadonosa bejelentette, a továbbiakban kik lesznek a csatorna vezetői, Csintalan Sándort is behívták és elé tették a felmondó levelet, amit ő alá is írt.

– Nem vagyok boldog, hiszen szerettem azt, amit csináltam. De nem ért  meglepetés az április. 8-i választási eredmény után, számítottam rá, hogy ütni-vágni fognak, ahol lehet.  Nem vagyok boldog azért sem, mert nem vagyok egyedül, akinek politikai okok miatt most megint a túlélésért kell küzdenie. – Még a végén hőst csinálnak belőlem… Több fordulatot megértem már az életemben, 64 éves vagyok, és megint újra kezdem. A korábbiakhoz képest a mai helyzet szerencsére szofisztikáltabb, teljesen szabadnak érzem magam. A közösségi térből továbbra sem nem fogok eltűnni, valószínűleg indítok egy erős, személyes hangú fórumot. Bár a közéletben most nagy az apátia, ha néhányan követnek, az is számít. A prédikátoroknak ez a sorsuk.

12: 22. A Független Hírügynökség információi szerint az ATV-nek az az álláspontja, hogy nem kommentálja a Hír TV-nél történteket. Tartják magukat a gentleman agreementhez, azaz, ha a Hír TV közleményt ad ki az ügyben, azt feltehetőleg közölni fogják.

Az ATV délutáni, Fórum című betelefonálós műsorában a nézők bizonyára szóba hozzák a  Hír TV-nél történteket, ám a műsorvezető a fentieknek megfelelően nem fogja kommentálni a véleményeket.

12:04. Csintalan Sándor Kálmán Olgához: Aláírtad? Kálmán Olga: Igen.

12:01. Kijött Kálmán Olga, aki közölte: a felmondási időmet töltöm. A kérdésre, hogy lesz-e ma még műsor, azt válaszolta: Jó műsorokat kell csinalni. (Jelentsen ez bármit.)

11: 47. Csintalan Sándor épp most írja alá  papírjait. Azt egyelőre nem tudjuk, hogy felmondott, vagy kirúgták, de hamarosan elmondja nekünk, hogy mi történt.

11:14   A Független Hírügynökség úgy tudja, hogy Liszkay Gábor nevét először szándékosan néhány ellenzékinek számító médiummal közölték.

11:00   Nyerges Zsolt  távozott. Szóvivője azt mondta: tulajdonosként részt vesz a Hírtv munkájában, de tartalmi kérdésekbe nem szól bele. A változtatások levezénylése a vezérigazgató Répási Bálint és a főtanácsadó Liszkay Gábor dolga.

10:51   Répási Bálint az új vezérigazgató, Szikszai Péter az egyik helyettese – informál Csintalan Sándor

FH

10:40  A Független Hírügynökség információi szerint az Echo tévések közül azok, akik a G nap után távoztak a Hír TV- ből már becsomagoltak és várják, hogy visszavegyék a médiumot.

10:35  Információink szerint Kálmán Olgának nem mondtak fel, az állománygyűlés csak erődemonstráció.

10:30   A HírTV már csak reklámokat sugároz.

Nyerges Zsolt és Liszkai Gábor, a hírek szerint már ott vannak a Hír Tv épületében, azért, hogy a hamarosan kezdődő állománygyűlésen bejelentsék a változásokat. Arról már beszámoltunk, hogy az új vezetés – Simicska Lajos után – kedden este lecserélte a portaszolgálatot, rossznyelvek szerint azért, hogy ne lehessen kivinni semmit az épületből, meg egyébként is, ahogy mondják: ezek ezt így szokták csinálni.

A Független Hírügynökség több forrásból is igyekezett tájékozódni, egybehangzó volt az az értesülés, hogy Kálmán Olga műsorát, illetve az ő szerepeltetését azonnal megszüntetik. Információnk szerint a műsorvezető már nem is készült arra, hogy ma adásba fog kerülni, bár a vendégkört a szerkesztők még leszervezték. Informátoraink szerint bár Liszkai Gábor feltűnik a Hír tv-nél, de a háttérben marad és Szikszai Péter fogja újra elfoglalni a vezérigazgatói posztot.

Fotó: FüHü.

Vannak egyébként máris felmérések, hogy az őszi nagy médiaátrendeződés idején melyik csatornát érdemes a jobboldalnak megtartani, az Echo-t, vagy a Hír-t, az eddigi mérések azt mutatják, hogy az utóbbi változatlanul erősebb brand.

A változások áldozata lesz Csintalan Sándor is, aki szerdán délelőtt még vezette műsorát, ám ő maga is arra készül, hogy gyors ütemben megválnak tőle, de legalább is teljesíthetetlen feltételek közé szorítják.

Valami történik Simicska médiabirodalmában

Amint az várható volt, a választási eredmények Simicska Lajos médiabirodalmát sem hagyják érintetlenül. A Független Hírügynökség értesülései szerint a Simicska Lajoshoz tartozó médiabirodalom „zászlóshajóinál”, azaz, a Magyar Nemzetnél, a Hír TV-nél és a Lánchíd Rádiónál ma délelőtt 10 órára állománygyűlésre hívták össze az ott dolgozó munkatársakat és vezetőket.

Amint a történtekről többet tudunk, cikkünket frissítjük.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK