Fontos

Lapszem – 2017. szeptember 12.

0

Ma Mária napja van. Esős, őszies idő várható, már itt is van a lapszemle. Vegyék, vigyék!

Magyar Idők: Igazságot tennének a disszidens árvák ügyében

A Kádár-korban szétszakadt családok kárvallott gyermekeinek nyújtana igaz­ságtételt az Oikosz Alapítvány – értesült a Magyar Idők a szervezet kuratóriumának elnökétől.

Nagy Ervin felidézte: a kommunizmus idején számos – korabeli szóhasználattal élve – disszidens hagyta el az országot, a családtagok azonban nem tudtak minden esetben együtt nyugatra szökni. Az itthon maradtakat – vagy itthon ragadtakat – a hatalom ellenségesen kezelte, a gyermekek pedig nem örökölhettek külföldön élő szüleik után. Történészek szerint több ezresre tehető az efféle „félárvaságra” jutott és vagyonukból kiforgatott emberek száma.

Népszava: Az ezüst is csúnyán csillog

Továbbra is elkeserítőek a magyarországi öngyilkosságokra vonatkozó adatok: az Európai Unión belül hazánkban a második legmagasabb az öngyilkosságot elkövető emberek aránya –idézi a Népszava az Eurostat legutóbbi jelentését. Az első helyen Litvánia áll, az országban 100 ezer lakosra 32 öngyilkosság jutott. Magyarországon – holtversenyben Lettországgal és Szlovéniával – ez a szám 19-et tett ki. Az uniós átlag 11.

Az egyik legnagyobb kihívást az időskori öngyilkosság jelenti, de a fiatalabb korosztály is érintett: a statisztikák szerint hazánkban a 10-14 éves korosztályban évente 25-30 gyerek vet véget önkezűleg az életének. Az öngyilkosság az egész világon kiemelt egészségügyi probléma, a WHO adatai szerint évente 877 ezer ember menekül öngyilkosságba. A háttérben rendszerint valamilyen kezeletlen pszichiátriai zavar (depresszió, személyiségzavar, szerfüggőség) húzódik.

Magyar Nemzet: 900 millió forintot irányított át Orbán a közszférából az egyházakhoz

A közszférától az egyházakhoz irányított át forrásokat Orbán Viktor miniszterelnök, amikor a legutóbbi Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban elrendelte: a költségvetésben 900 millió forintot csoportosítsanak át azonnali hatállyal a közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációjából az egyházi intézményekben dolgozók javára. Így a Miniszterelnökség 20 milliárd forintos céltartalékából az Emberi Erőforrások Minisztériumához vándorolt át a közel egymilliárd forint.

„Nem aprópénzről van szó, iszonyúan égető hiányok vannak a közszférában. Az egyházi intézményekben ezzel szemben, a többiekhez képest, elfogadható a helyzet” – mondta a Magyar Nemzetnek Földiák András. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke elképzelhetőnek tartja, hogy évről évre csökken azoknak a száma, akiknek bérkompenzáció jár a közszférában, ezért nincs szükség az idei büdzsébe betervezett 20 milliárd forintra, de így is számos más területen fel lehetne használni a szóban forgó 900 millió forintot.

Magyar Hírlap: Finomítanak a megfigyelési szabályokon

Az adatvédelmi hatóság jelzése miatt mégsem kötelezné a szállásadókat a belügyi tárca a magyar állampolgárságú vendégek igazolványainak rögzítésére

Mégsem kellene másolatot készíteniük magyar állampolgárságú vendégeik igazolványairól a szálláshelyeknek, az erről szóló rész ugyanis kikerült a Belügyminisztérium által készített, a „belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló” előterjesztés-tervezetből – értesült a Magyar Hírlap. Ismeretes, az ellenzéki sajtóban a napokban öles címekkel jelent meg a hír, hogy a kormány „szorosabb ellenőrzés alá vonná az állampolgárokat”.

A nap kérdése – Nyerhet-e független jelölt Józsefvárosban?

0

Közvélemény-kutatás ugyan nem készült, de elemzők szerint az ellenzék jelöltje megnyerheti a józsefvárosi polgármester választást július 8-án. Ráadásul a jövő vasárnapi voksolásra minden baloldali párt felsorakozott a független jelölt, Győri Péter mögé.

Szavazzon!

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint legyőzi az ellenzék jelöltje a kormánypárti indulót Józsefvárosban?

Bezárja budapesti irodáját Soros György alapítványa

0

Egy osztrák lap információi szerint a Nyílt Társadalom Alapítvány Berlinbe költözteti budapesti irodáját.

A Die Presse ír arról, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok elnöke, Patrick Gaspard Budapestre utazott, hogy ő maga közölje a hírt. A lap szerint ma közölte az alapítvány budapesti alkalmazottaival, hogy Berlinbe költöztetik az irodát.

A Pressének nem akarták megindokolni a döntést. Mi is kerestük az alapítványt, azt mondták: kérdéseinkre holnap tudnak válaszolni.

No comment… :cry:

Száz éve írták alá a trianoni békediktátumot, amellyel a magyar nemzet sírját akarták megásni: elvették a történelmi Magyarország területének kétharmadát, lakosságának harmadát és tönkretették gazdaságát – közölte a nagyobbik kormánypárt csütörtökön az MTI-vel.

A Fidesz közleményében azt írta:

„nincs még egy olyan nemzet a világon, amely ekkora tragédiát és csonkítást túlélt volna. Sőt, az elmúlt tíz év következetes nemzeti kormányzásának és a nemzeti összefogásnak köszönhetően mi magyarok itt, a Kárpát-medencében száz éve nem voltunk olyan erősek, mint most”.

Hozzátették: a magyarság ereje és összetartása minden válságon átsegít bennünket; Magyarország gazdaságilag, pénzügyileg, kulturálisan is erősödik.

A kormánypárt szerint a hazai és a brüsszeli baloldal épp ezért támadja rendszeresen Magyarországot.

A baloldal nem egy erős, szuverén és nemzeti identitását védő, hanem egy gyenge, identitását veszített Magyarországot akar, amelyet gazdaságilag kifoszthatnak, politikailag is rángathatnak és ahová betelepíthetik a bevándorlókat – írták.

A Fidesz közölte, a nemzeti kormány helyébe egy bábkormányt akarnak ismét ültetni, amely befejezi a trianoni küldetést.

Hozzátették: a magyarok elsöprő többségének bizalmával tíz éve kormányzó nemzeti oldallal szemben sok politikai manőver árán e céllal hozták létre „a baloldal kényszerkoalícióját: Gyurcsányékból, a szocialistákból, a kirakatba tett Karácsonyból, a Momentumnak álcázott új SZDSZ-ből és a mára teljesen tudathasadásos Jobbikból”.

A Fidesz közleménye szerint ez a kényszerkoalíció a hatalomért és a pénzért cserébe kész feladni Magyarország nemzeti szuverenitását, lerombolni a magyar nemzet identitását, gazdasági és nemzeti sikereit.

MTI

A rendőrség nem magyarázza túl a dolgokat

Kétmondatos választ kaptunk a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálatától egy minapi felcsúti rendőrségi akció kapcsán feltett kilenc kérdésünkre. A Kétfarkú Kutyapárt 12 aktivistája szerdán két kátyút tömött be Felcsúton, s öt darab rendőrautóban tíz rendőr hajtott végre intézkedést. Nem először hívták ki rájuk a rend őreit.

„Bejelentés alapján vonult ki a rendőrség a kérdéses helyszínre a Tevékenység-irányítási Központ küldésére. Az intézkedés a csoportosulásnak megfelelő létszámmal került végrehajtásra a Bicskei Rendőrkapitányság munkatársai által” – reagált a Független Hírügynökség megkeresésére az FM RFK, amelyhez elektronikus úton, írásban kellett benyújtanunk a kérdéseinket.

Ennél persze többre voltunk kíváncsiak, mutatjuk is, hogy is, hogy mire.

Feltett kérdéseink:
Milyen szinten döntöttek az akció elrendeléséről? Ki rendelte el az említett rendőrségi akciót?
Mi indokolta az akciót?
Nem volt-e túlzó a kivonultatott öt kocsi 12 kátyúzó emberrel szemben?
Miért pont akkor jelentek meg a rendőrök, amikor a kátyúzók Mészáros Lőrinc háza felé tartottak?
Az igazoltatással nincs probléma, de nem gondolják-e, hogy ez túlzó erődemonstráció volt, ami különösen annak fényében „érdekes”, hogy vasárnap választások lesznek Felcsúton?
Nem gondolják-e hogy a rendőrség megsértette a semlegesség elvét, ami kötelező rá nézve?
A politikai megfélemlítés szándékának a gyanúját az is indokolja, hogy a Kétfarkú kutyapártnak nem az első akcióját kíséri ilyen „rendőri figyelem” Felcsúton: legutóbb a múlt héten, az autóbuszmegálló-építésénél jelentek meg a rendőrök igazoltatni.
Milyen gyakoriak általában a rendőri igazoltatások Felcsúton?
Honnan lettek a rendőrök Felcsútra vezényelve?
Mennyibe került az öt rendőrkocsi oda-vissza-útja? (üzemanyag).
Mennyi idejét vette el ez a kivezényelt rendőröknek?

„A rendőri fellépésnek akkor van értelme, ha közrend, közbiztonság fenntartása, illetve bűnüldözés, bűnmegelőzés a célja – ha e négy cél egyike sincs meg, akkor a rendőri jelenlét valószínűsíthető oka az erő kimutatása a demonstratív fellépéssel” – szögezte le a FüHü-nek Magyar György ügyvéd. Emlékeztetett arra, hogy nincs közvetlenül szabályozva, hogy hány rendőrrel kell intézkedni, azt mindig a helyi alkalom határozza meg. De tudni kell, hogy minden ilyen gyülekezésnél szükséges lehet a rendőri jelenlét, mégpedig azért, hogy az ilyen és hasonló demonstrációt, akciót szervezők, szabadon, zavar- és provokációmentesen élhessenek demokratikus véleménynyilvánítási jogukkal.

„Nem azért kell tehát  rendőrt odaküldeni, hogy az ilyen magatartást meggátolja és vegzálja az embereket, hanem, hogy védje a demokratikus tüntetésnek ezt az útját választó állampolgárokat – legalábbis egy jogállamban”

– szögezte le, hozzátéve: „Mint azonban látható, egy rendőrállamban ez fordítva működik”.

Kitért arra is, hogy elvben felmerülhet, hogy valamifajta szabálysértést valósítanak meg. Ehhez azonban – mutatott rá – elég lenne egy-két rendőr fellépése, adategyeztetés és figyelmeztetés céljából.

Ha bejelentett akció volt, akkor a rendőri biztosítás persze normálisnak számít, de a túlzó rendőri jelenlét – 12 kátyúzóra 10 rendőr – akkor is azt üzeni, hogy  „a mi városunkban csak az történhet amit mi akarunk” – fogalmazott Magyar, aki szerint egyértelműen rossz az üzenet, hiszen ágyúval lőnek verébre. „De hát meg kellene végre tanulni egy másik latin mondást is, azt, hogy a sas nem vadászik légyre” – szögezte le az ügyvéd.

A Kétfarkú Kutyapárttól egyébként megtudtuk, hogy az akciót nem jelentették be előre.

A vasárnapi időközi polgármester választás előtt akciózott Felcsúton a saját jelöltet is indító Kétfarkú Kutyapárt, mégpedig a Mészáros Lőrinc lemondott településvezető által a választók figyelmébe ajánlott, vele azonos vezetéknevet viselő Mészáros László jelenlegi alpolgármesterrel megegyező nevű Mészáros Lászlót (a vele készült interjúnk itt olvasható), ám a rendőrséget ez szemmel láthatóan zavarta.

Az Igazi Mészáros Kalandjai – s01e04

Az Igazi Mészáros elunja az önkéntes életet és megpróbál politikai tőkét kovácsolni. Nem teljesen sikerül. Visszatérő vendégművészek is megjelennek, öt autóval.A SuperMészáros játék végre megy régebbi Androidokon is! Innen tudod a telódra feltölteni:https://play.google.com/store/apps/details?id=com.ketfarkukutya.azigazimeszarosBrowseres verzió: http://kozpontiujsag.hu/azigazimeszaros/

Közzétette: Magyar Kétfarkú Kutya Párt – 2018. augusztus 9., csütörtök

Nem először vonta magára a rendőrség figyelmét a viccpárt, augusztus elején hasonlóan kivonultak a rend őrei, amikor ugyancsak Felcsúton buszmegállóépítésbe fogtak:

Fotó: Facebook

de például a MÁV is rendőröket hívott ki rájuk, amikor bicikliút építésbe kezdtek Budapesten.

Most – a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság szűkszavú válaszaiból kiderül – a Tevékenység-irányítási Központ küldte ki a kátyúzó kutyapártiakra a karhatalmi erőt. E központok elsődleges feladata a „tudomására jutott bejelentések jogszerű, szakszerű kezelése, a szolgálati feladatot ellátó állomány irányítása és munkájának összehangolása…”.

Azt persze hogy ki tette a bejelentést, nem tudjuk…

Mit csinál rekord számú orosz diplomata Magyarországon?

Miközben az uniós tagállamok nagy számban utasítanak ki orosz diplomatákat Putyin ukrajnai agresszióját követően – február 24 – Magyarországon a számuk egyre csak növekszik. Panyi Szabolcs, a Direkt36 munkatársa listát közölt arról, hogy hány orosz diplomata ténykedik Magyarországon.

Az ukrajnai háború előtt a számuk 46 volt. Szeptember végére a számuk 56-ra nőtt. A kémelhárítás szakértői szerint ez rekord, a rendszerváltás óta nem volt ilyen magas a számuk. Október végén még egy diplomata jött Moszkvából, így a számuk 57-re nőtt.

Ezenkívül 3 orosz diplomata szolgál Debrecenben a főkonzulátuson. A Nemzetközi Beruházási Bank két vezetője is orosz diplomata útlevéllel rendelkezik miközben köztudott, hogy a hírszerzés tisztjei. Ha kémkedésen érnék őket, akkor sem lehetne őket letartóztatni és elítélni, legfeljebb kiutasitani. Dehát miért utasítana ki bárkit is Orbán Viktor kormánya, amely igen szívélyes viszonyt ápol Moszkvával Putyin Ukrajna elleni agressziója után is?!

Összehasonlításképpen: Londonban a sorozatos kiutasítások után jelenleg csak 35 orosz diplomata szolgál.

Mit csinál a Nemzetközi Beruházási Bank Budapesten?

Mind az Egyesült Államokat mind pedig Nagy Britanniát igencsak aggasztja ennek az orosz banknak a jelenléte Magyarországon akkor amikor a hasonló pénzintézeteket fekete listára   tették a NATO tagállamok. Még a Trump által kinevezett Cornstein nagykövet kérte az USA nevében, hogy Magyarország ne fogadja be az orosz bankot, melyet kémközpontnak tartanak Washingtonban. Bár Orbán Viktor nagy hangsúlyt fektetett Trump barátságara, de ezt a kérést megtagadta – méghozzá Putyin orosz elnök miatt. Míg a többi NATO állam elhagyta az orosz bankot addig a magyar kormány kitart mellette.

Csak 2018-ban derült ki, hogy Orbán Viktor megbízásából Moszkvában tárgyalt 2010-ben Simicska Lajos és Nyerges Zsolt. A Fidesz gazdasági birodalmának akkori vezetői a KGB – ma FSZB – székházában, a Ljubjankán is látogatást tettek.

Már akkor a figyelmükbe ajánlották az orosz üzleti kapcsolatokat  és utaltak rá, hogy hamarosan újjászervezik az egykori KGST bankot. Putyin ezt végül is 2012-ben jelentette be hivatalosan.

Orbán és Simicska szakítása épp az orosz ügyekben kezdődött: a miniszterelnök mindenképp vissza akarta szerezni az oroszok részesedését a Molban, hogy ezzel saját gazdasági birodalmat megalapozza. Simicska ezt ezért ellenezte. Veszített. Orbán orosz kapcsolatai azonban egyre csak erősödtek: Putyin kérésére a Beruházási Bank Magyarországra költözött abból a célból, hogy kihasználja egy uniós tagállam előnyeit. Mind Brüsszel mind pedig Washington felhívta erre az Orbán kormány figyelmét, de hiába. A Beruházási Bankot a diplomata útlevéllel rendelkező, igen megbízható Nyikolaj Kozov  vezeti. Neki nem lehet ismeretlen Magyarország hiszen a papája 1956-ban részt vett annak a KGB csapatnak a tevékenységében, amely leverte a forradalmat. Szerov tábornok, a szovjet titkosszolgálat akkori vezetője személyesen tartóztatta le Maléter Pál tábornokot, aki Nagy Imre kormánya nevében tárgyalni akart a szovjet csapatok magyarországi parancsnokával Tökölön. Nagy Imre perében és a megtorlásokban is meghatározó szerepet játszottak a KGB tanácsadói. Jurij Andropov nagykövet innen startolt politikai pályáján, amely a KGB elnöki posztjáról vezetett a Szovjetunió első emberének tisztségébe. Nyikolaj Kozov papája 56-os szolgálatainak elismeréseképpen a magyarországi KGB parancsnoka lett.

Matolcsy György, a Nemzeti Bank elnöke Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően javasolta, hogy Magyarország lépjen ki a Beruházási Bankból, és az orosz bankot küldjék haza Budapestről.

Orbán mégsem így döntött. Vajon miért nem? A hivatalos magyarázat az, hogy Magyarország annyira függ az orosz földgáztól, hogy Putyin kívánságait akkor is teljesíteni kell, ha az idegesíti az Egyesült Államokat és más NATO szövetségeseket. Csakhogy mostanában a földgáz ára olyannnyira csökkent, hogy a holland gáztőzsdén visszaálltak az ukrajnai háborút megelőző árak.

Ebből kiderül: nem az uniós szankciók okozták a magas energia árakat, ahogy azt az Orbán kormány állítja.

Miért kötődik mégis Orbán Viktor ennyire Putyinhoz? A válasz ott lapulhat a Ljubjankán, ahol Orbán Viktor dossziéját őrzik.

Putyin a világ leggazdagabb embere?

0
Forrás: Pixabay

A kérdés csak az, hogy 36, 40 vagy 200 milliárdja van az orosz elnöknek. A pozsonyi Új Szó utána járt a dolognak.

Bár a Forbes amerikai üzleti magazin listáján Bill Gates, a Microsoft informatikai óriáscég alapítója a világ leggazdagabb embere, akinek van egy kis belelátása az orosz helyzetbe, azt állítja, hogy Vlagyimir Putyin vagyona sokkal nagyobb.

De lehet, hogy ez nem is igaz – írja a pozsonyi lap: Vlagyimir Putyin vagyonáról ugyanis régóta legendák keringenek, s nyílt titok, hogy ő is a szupermilliárdosok közé tartozik. Csak az a kérdés, mennyivel – hiszen a „hivatalos” listán nem szerepel. A Fortune magazin azonban Bill Browderre, a Hermitage Capital Management vezetőjére hivatkozva azt írta, Vlagyimir Putyin a világ leggazdagabb embere 200 milliárd dollárral.

Ez pedig azt jelenti, hogy Bezos (72,8 milliárd dollár) és Gates (86 milliárd dollár) vagyona összeadva is elmarad az orosz elnöké mögött.

Mit mond erre a Forbes?

„Diktátorok és uralkodói házak hozzátartozóit nem vesszük figyelembe. Olyan állami vezetők neve sem kerül fel a listánkra, akik hatalmi pozíciójukból kifolyólag szerezték vagyonukat”

– érvel a gazdasági magazin.

Hogy Vlagyimir Putyin valójában milyen gazdag, spekulációk tárgya. A BBC becslése szerint Putyin magánvagyona 36 milliárd dollár lehet, noha elnökként hivatalosan csak évi 119 ezer eurót keresett – legalábbis 2015-ben.

Bill Browder, aki jól ismeri az oroszországi üzleti viszonyokat, de az orosz elnök bírálója, már egy tavalyi interjúban is megemlítette a horribilis 200 milliárdot. A múlt héten pedig az amerikai szenátus igazságügyi bizottsága előtt – amely épp az amerikai választásokba való orosz beavatkozást vizsgálta – mint tanú beszélt arról, hogyan is lett milliárdos Putyinból.

Browder korábban a Gazprom, a Surgutneftegas és egyéb állami cégek részvényeseként elég jól belelátott az orosz viszonyokba. Browder szerint

az az esemény, ami mindent megváltoztatott az orosz politikában, a Mihail Hodorkovszkijjal szembeni a 2003-as eljárás volt.

Putyin letartóztatta az ország legnagyobb oligarcháját és leggazdagabb emberét, majd a tévé közvetítette a bírósági eljárást, ahol a képernyőn többször is látni lehetett, ahogyan Hodorkovszkij egy ketrecben ül a tárgyalóterem kellős közepén.

 „Az a kép elképesztően erős volt, egyik oligarcha sem akart ugyanebbe a helyzetbe kerülni”

– mondta Browder. Hodorkovszkij elítélése után a többiek állítólag megkeresték Putyint, és megkérdezték, mit tehetnének, hogy megússzák a tárgyalótermi ketrecet. A későbbiekből ítélve úgy tűnik, hogy Putyin válasza ez lehetett: ötven százalék. „És nem ötven százalék a kormánynak, hanem ötven százalék magának Putyinnak” – állítja Browder.

Innentől kezdve – persze ehhez egyéb lépések is kellettek – Putyin lett Oroszország legnagyobb oligarchája, és a világ leggazdagabb embere. Maga Browder is szembekerült a Kremllel, 2005-ben kitiltották Oroszországból, később pedig adócsalás vádjával felszámolták cégeit. Browder orosz ügyvédje, Szergej Magnyitszkij pedig tisztázatlan körülmények között börtönben halt meg.

Új Szó/FüHü

USA kongresszusi határozat készül az Orbán kormány ellen

0

Már májusban a honatyák és honanyák elé kerülhet az a demokrata-republikánus közös határozati javaslat, mely szankciókat irányoz elő az Orbán kormány régebbi és jelenlegi tagjai illetve támogatóik ellen – írja a londoni Guardian.

Mindkét nagy párt tagjai által  szerkesztett határozati javaslat komoly támogatásra számíthat a kongresszusban Washingtonban annak ellenére, hogy a magyar miniszterelnök jó kapcsolatot épített ki Donald Trumppal. Az ex elnököt sokan nem kedvelik a republikánus táborban sem, és ők nagyon odafigyelnek arra amit Orbán Viktor az Egyesült Államokról mondott az utóbbi időben amikor nemegyszer ellenségnek nevezte az USA-t, amely bele akarja rángatni Magyarországot az ukrajnai háborúba. Kövér László, az országgyűlés elnöke agresszív beavatkozással vádolta meg David Pressman USA nagykövetet Magyarország belügyeibe.

A nagykövet nemrég sajtóértekezleten jelentette be, hogy szankciókkal sújtják azt a Budapesten működő nemzetközi bankot, mely egykor a KGST-hez tartozott. Ezen a bankon keresztül befolyásolta Moszkva a kisebb szocialista országok pénzügyeit. A Szovjetunió bukása után az orosz hírszerzés használta előszeretettel a bankot, amely Moszkvából Budapestre költözött annak ellenére, hogy mind Brüsszel mind Washington ellenezte azt.

Most Orbán Viktor villámgyorsan reagált: közölte, hogy Magyarország kilép a bankból. Mi lesz a tetemes veszteséggel? Ez most nemigen érdekli a magyar miniszterelnököt, aki attól tarthat, hogy

a következő USA szankciók célba vehetik a Svájcban működő MET-et is, ahol a hírek szerint Orbán Viktornak is komoly érdekeltségei vannak.

Az orosz kapcsolat

Az Egyesült Államokat és az Európai Uniót mindinkább zavarja, hogy Orbán Viktor remek kapcsolatot ápol Putyin elnökkel azt követően is, hogy az orosz hadsereg megtámadta Ukrajnát több mint egy éve – 2022 február 24. Putyin elnök Moszkva barátait a földgáz üzleten keresztül támogatja – ezt már a szovjet vezetők is így csinálták. A magyar-orosz földgáz üzletet bonyolító MET időközben nemzetközi céggé vált, amely Svájc adóparadicsomnak nevezett kantonjában van bejegyezve. A MET igazgatótanácsának elnöke volt Lantos Csaba, akit nemrég Orbán Viktor energia miniszterré nevezett ki. Lantos Csaba korábban többször kényszerült cáfolni azt az értesülést, mely szerint Orbán Viktor részvényes a MET-ben. Az energiaválság óriási fellendülést hozott a földgáz kereskedő cégnek, amely már szerepet játszik az európai földgáz piacon is. A céget azért is jegyezték be Svájcban, hogy az uniós hatóságok ne érhessék el. Putyin Ukrajna elleni agressziója ezen a téren változást hozott: Svájcban beszüntette tevékenységét a Gazprombank, mert az orosz elnök pénzét is kezelte. Egyik lányának keresztapja volt a stróman, Roldugin, a jeles orosz csellista. A bank vezetőit a bíróság elítélte Svájcban.

Ha az USA vizsgálatot kérne a MET ellen, akkor azt a svájci hatóságok aligha tagadnák meg.

Orbán Viktor számára van ennél egy még kínosabb ügy is, ez pedig a moszkvai Gazprombank listáinak sorsa. Putyin európai barátait a Gazprombankon keresztül fizette már régóta, de eddig sikerült a listák titkát megőrizni. Ám a brit titkosszolgálat valahogy megszerzett egy listát Putyin európai barátairól, akiknek a neve mellett konkrét összegek is szerepeltek. Moszkvában kiesett egy kórház hatodik emeletének az ablakán a Lukoil igazgató tanácsának elnöke, mert állítólag rajta keresztül jutott ki a lista Nyugatra. A britek sietve tovább passzolták a listát Washingtonnak, ahol azóta is tart a vizsgálat. A magyar érdeklődésre azt a választ adták Washingtonban, hogy magyar nevet egyelőre nem találtak a listán. Egyelőre …

Tizenkét ügy, amiről Jancsó Andrea nélkül nem tudnánk

Ferencvárosban kerületi előválasztáson dől el, hogy ki fogja kihívni ősszel a Fideszt. A Momentum és az ellenzéki pártok zöme Jancsó Andreát támogatja, aki önkormányzati munkája során számos lakhatáshoz kötődő korrupciós ügyet tárt fel a kerületben. Sorra vesszük Andrea azon eredményeit, amit az elmúlt években ferencvárosi önkormányzati képviselőként ért el. Az itt felsoroltakkal bizonyította, hogy a NER elszánt ellenfele, aki Ferencvárost a helyi lakosokkal együtt tenné élhetőbbé. A bejegyzésből kiderül az is, hogy Andrea kerületi munkája hogyan kapcsolódik a Momentum NOlimpia-kampányához.

1) A LÉLEK Program újraindítása (2015. február)

A ferencvárosi önkormányzat még 2011-ben hozott határozatot a Lakhatási, Életviteli, Lelki-segítségnyújtási és Egzisztenciateremtési Közösségi Program (LÉLEK Program) elindításáról. A program a hajléktalanságból kivezető utat próbálta segíteni, újra integrálva a kerület hajléktalan polgárait a társadalomba.

Az eredeti elképzelés szerint a LÉLEK Program három szintből állt, aminek keretében (az intézményi háttér biztosításával) belátható időn belül az egyén beilleszkedik egy szűkebb közösségbe, ami segíteni is tud rajta, tehát: megszűnik hajléktalannak lenni.

Az első szint a közösségi típusú szállásokon történő elsődleges rehabilitációt foglalja magában, ami azonban a LÉLEK Program ferencvárosi modelljében nem valósult meg a hajléktalanszállók, átmeneti szállások száma miatt. A második szintre azok a hajléktalan emberek léphetnek be, akik az egyéni esetkezelést követően készen állnak az önálló életvitelre, szoros intézményi felügyelet mellett.

A program sajnos már a második résznél elakadt. Jancsó Andrea 2016-ban egy előterjesztést nyújtott be, amit az önkormányzat elfogadott. Ez az előterjesztés a hajléktalanok társadalomba való újbóli beilleszkedését segítené elő, egészen a program a harmadik szintjét képező, kivezető lakások biztosításáig.

2) Önkormányzati ingatlanok elidegenítésének nagyobb átláthatósága (2015. február) 

Jancsó Andrea benyújtotta a proaktív (automatikus) adatszolgáltatás programját. Ennek eredményeként azóta az összes önkormányzati ingatlan elidegenítése az értékbecsléssel együtt nyilvános, azaz átlátható a köz számára.

3) A Határ úti kereskedők ügye (2015. június) 

A IX. kerületi önkormányzat maffiamódszerekkel próbált elüldözni kiskereskedőket a Határ útról. Az ügyre Jancsó Andrea irányította rá a nyilvánosság figyelmét, fényképeket és dokumentumokat is közzétéve a kerületi fideszes botrányról.

4) Rudits Tibor kéményügyei (2016. március)

Rudits Tibor értelmetlen ferencvárosi kéményfelújításairól Jancsó Andrea írt először a blogján. Bejegyzésében 30 millió forint közpénz gondatlan elköltésére hívta fel a figyelmet. Érdemes elolvasni a teljes bejegyzést.

5) Kerületi ingatlanmutyik (2016. december) 

A független országos média ingerküszöbét is eléri, hogy több korábbi és akkori fideszes önkormányzati képviselő is a piaci alatti áron juthatott önkormányzati lakáshoz az I., illetve a IX. kerületben. 2016. december 15-én azt írta a Magyar Nemzet: Jancsó Andrea „egy éve vizsgálja a ferencvárosi önkormányzati ingatlanok sorsát, kutatásai közben megdöbbentő dolgokra bukkant. Az ellenzéki politikus lapunknak hangsúlyozta, hogy a közelmúltig a kerület fideszes polgármesterének, Bácskai Jánosnak volt a hatásköre elbírálni az önkormányzati lakások kiutalását.”

Jancsó Andrea munkája nyomán derült ki a IX. kerületi fideszes önkormányzati képviselő, Mészáros László ingatlanügye is. Mészáros László a IX. kerületi Önkormányzat Vagyonnyilatkozat Ellenőrzési és Összeférhetetlenségi Bizottságának tagja. Ő a polgármester hozzájárulásával havonta 68 ezer forintért bérelhet egy 63 négyzetméteres ingatlant, amiért piaci alapon havonta körülbelül 150-200 ezer forintot kéne fizetnie.Öt nappal később pedig már arról írt a Magyar Nemzet, hogy lakáshoz jutott a Ferencvárosban egy miniszteri tanácsadó is.

6) Nyomozás a kerületi ingatlanmutyik miatt (2017. február) 

Jancsó Andrea szedte össze Bácskai János önkormányzatának gyanús ingatlanügyeit. Görgényi Máté fideszes képviselő és családja számára a nagymamája 2012 óta bérelt egy 104 négyzetméteres lakást havi 118 ezer forintért, a piaci ár harmadáért. Szabó József, aki addig a kerület jegyzője volt, Görgényiék szomszédja a Tűzoltó utcában: ő 80 ezer forintért bérelt egy 70 négyzetméteres lakást. Veres László, aki korábban volt a Fidesz-KDNP képviselője, 2017-ben pedig az önkormányzat által kiadott Ferencváros című újság felelős szerkesztője volt, 2014-ben meg is vehetett egy 90 négyzetméteres, akkor 20 milliósra értékelt önkormányzati lakást, féláron. A korábbi fideszes alpolgármester, a 2017-ben a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál dolgozó Formanek Gyula lánya egy 72 négyzetméteres lakást vett meg a Viola utcában 8,7 millió forintért, ami 2017-ben körülbelül 30-40 millió forintot ért. Az érintettek között van a korábban említett Mészáros László is.

Jancsó Andrea munkájának egyik legfontosabb eredménye, hogy mára a piaci alapú bérlakások elidegenítése tiltott.

7) Az olimpiai helyszín megvásárlása (2017. január)

Egyáltalán nem volt még biztos, hogy Budapest rendezheti meg 2024-ben az olimpiai játékokat, de ennek ellenére a magyar állam már 2014-ben megvásárolta azt a ferencvárosi területet, amelyet az olimpia egyik fő helyszínének nézett ki a kormányzat. A gyanús adásvételről szóló adatokat Jancsó Andrea perelte ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől. Ez az eset még a NOlimpia-kampány előtt történt.

8) A ferencvárosi vagyonkezelő számonkérése (2017. március)

A NOlimpia-kampány sikere után az Orbán-kormány megijedt attól, hogy egy budapesti népszavazási kampány során védje meg a rendezés melletti érveit, így inkább kihátrálnak az olimpiarendezés ötlete mögül. Ezzel egy időben a nemzeti vagyonkezelő nem volt hajlandó elárulni, hogy mi lesz az olimpiához megvett Duna-parti telekkel.

9) Ingatlanpanama az olimpiai stadionnál (2017. július) 

Jancsó Andrea és Hadházy Ákos közös sajtótájékoztatót tartottak az olimpiához tervezett atlétikai stadionnal és az ahhoz kötődő „tíz sukorónyi” ingatlanpanamával kapcsolatban. A pontos vételárat Jancsó Andrea perelte ki a vagyonkezelőtől. Innen tudjuk, hogy a stadion területét a magyar állam 16,5 milliárd forintért vette meg a korábbi tulajdonos Wing Zrt.-től, még 2014-ben. Kiderült az is, hogy az olimpiai projektért felelős Fürjes Balázsék nem készítettek költségbecslést az atlétikai stadionról.

Erről ezután készült egy videós interjú is Andreával, ami itt nézhető meg. 

10) Az idősotthonban bántalmazott asszony ügye (2017. augusztus)

Jancsó Andrea segített egy idősotthonban bántalmazott asszony ügyét tisztázni. Az ATV-s interjúból kiderül, hogy az ügy felderítése után számos további visszaélés került napfényre más intézményekben is.

11) Műemlékvédelmi helyzet (2019. április) 

A lebontott házakkal Ferencváros emléke is eltűnik. A Magyar Hang egy április végi anyagban szedte össze a ferencvárosi műemlékvédelem tragikus helyzetét. Andrea a lapnak nyilatkozva elmondta, hogy a kerület ingatlanértékesítései kapcsán nem rajzolódik ki egy valamennyire is átlátható, legalább középtávú stratégia.

„A jelenlegi jogtechnika a Ferencvárosban az, hogy a beruházók kötnek egy közérdekű kötelezettségvállalási szerződést, amely szerint egy bizonyos összegért cserébe az építési szabályzat az ő érdekeik szerint alakul. Az, hogy a városvezetés az így befolyt összeget mire fordítja, rejtély, mivel az eddig kötött szerződésekben, egy esetet leszámítva, nem szerepelt meghatározott felhasználási cél, a pénz sorsa így nem nyomon követhető. A bontásra ítélt épületeket több esetben látványosan nyomott áron értékesítették. Az értékbecslések köszönőviszonyban sem állnak a jelenlegi piaci viszonyokkal. A telkek belvárosi jellegéhez, infrastrukturális ellátottságához képest jóval alacsonyabb árat szab meg az értékbecslő, nem mellékesen szinte minden esetben ugyanaz a szakember értékeli fel az ingatlanokat.”

12) A Cordia ingatlanfejlesztő gyanús ügyei (2019. július) 

Itt olvasható egy friss írás Jancsó Andreától a „Kilencben az élet” nevű blogon arról, hogy a ferencvárosi önkormányzat valójában a Cordia ingatlanfejlesztő szekerét tolja. Andrea már egy júniusi posztjában ugyanezen a blogon körüljárta, hogy a ferencvárosi önkormányzat 2015-ben korábban példátlan módon közérdekű kötelezettségvállalásról szóló szerződéseket kezdett el kötni a beruházókkal. Ennek mégsem az önkormányzat, hanem az ingatlanfejlesztők a nyertesei.

A történet lényege, hogy Ferencvárosban az ingatlanfejlesztők 20-25 millió forintért cserébe plusz négy emeletet építhetnek, amiből 1-2 milliárd forint extra bevételük származik. Andrea kiderítette, hogy a Cordiának még ennyit sem kellett fizetnie a plusz négy emeletért.

A Balázs Béla utca 24-28. szám alatti telkeket a Ferencvárosi Önkormányzat a Cordia Belváros Ingatlanfejlesztő Kft.-nek adta el, nettó 576 millió forintért. A telkek értékesítése után fél évvel, 2016. november 17-én a képviselőtestület megváltoztatta a Középső-Ferencváros Rehabilitációs Terület Kerületi Építési Szabályzatát (KÉSZ). Az előterjesztésre több képviselőtársához hasonlóan Andrea is nemmel szavazott.

A dolog nagyon egyszerű: a telek eladása után maga az önkormányzat növelte meg a telek értékét. Ugyanakkor, ha a telek értékesítése előtt módosította volna a KÉSZ-t, akkor sokkal több bevételre tehetett volna szert.

A Cordia Universo projektben nyolc szintes épületet tervez a fejlesztő, és bruttó 750-800 ezer forintos négyzetméterárakon kezdte el értékesíteni a tervezett 260 lakást. A cég nyer, az önkormányzat veszít, úgy, hogy a KÉSZ módosításért még egy pár tízmillió forintos közérdekű kötelezettségvállalást sem kért az önkormányzat.

Putyin Budapesten – tüntettek ellene az Arénában

0

Fél négy körül érkezett meg Budapestre Vlagyimir Putyin orosz elnök. Hivatalosan a cselgáncs vb megnyitójára jött, de Orbán Viktorral is tárgyal. Az Arénában az Együtt „Nem leszünk orosz gyarmat!”, a Párbeszéd pedig „Hajrá magyarok! Putyin, takarodj!” feliratú molinóval tüntetett.

MTI Fotó: KKM / Kovács Márton

A reptéren Szijjártó Péter fogadta Putyint, aki a Nemzetközi Cselgáncs Szövetség tiszteletbeli elnökeként érkezett a világbajnokságra.

MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs

A megnyitóról egyébként Putyin lemaradt, mert mire a repülőtérről a Papp László Budapest Sportarénához ért, annak már vége lett. De itt találkozott Orbán Viktorral, akivel persze a díszpáholyban is egymás mellett ültek.

MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs

A Ria Novosztyi szerint az Orbánnal való megbeszélésen Putyin azt mondta, pozitív trendek vannak a kétoldalú kereskedelemben, és

„örül annak a lehetőségnek, hogy egy sporteseményen beszélgethet a kétoldalú kapcsolatokról”.

Arról is beszélt, hogy tavaly 9 százalékos visszaesés volt a kereskedelemben, idén viszont több mint 20 százalékos növekedés.

MTI Fotó: Kovács Tamás

Azt is mondta, hogy „nagy projekteken dolgoznak együtt”, többek között az energiaiparban.

Példaként említette a paksi bővítést, amelynek 12 milliárd dolláros költsége „biztosítva van”.

Szerinte a munka már a jövő év elején megkezdődhet.

Azt is mondta, hogy más területeken, például a gyógyszeriparban is van együttműködés, és egyre több magyar üzletember érdeklődik Oroszország iránt.

Az Együtt aktivistái közben „Nem leszünk orosz gyarmat!” feliratú molinót feszítettek ki. Közleményük szerint ezután „rendőrök és biztonsági őrök gyűrűjében távozniuk kellett.” Kint ismét kifeszítették a molinót,

a rendőrök ekkor igazoltatni kezdték a tiltakozókat.

A párt alelnöke, Berkecz Balázs ezeket élőben közvetítette a Facebookon.

Üzenet Putyinnak az Arénában: nem leszünk orosz gyarmat!

Közzétette: Berkecz Balázs – 2017. augusztus 28.

Az Arénában a Párbeszéd aktivistái is tüntettek, ők egy „Hajrá magyarok! Putyin, takarodj”-feliratú transzparenssel, amelyen a Paks2 beruházás logója is rajta volt, ami ellen szintén tiltakozik a párt. Erről Tordai Bence, a párt szóvivője posztolt a Facebookon.

Közzétette: Tordai Bence – 2017. augusztus 28.

Őket is kivezették, ahogy a Momentum Putyin-maszkban tiltakozó aktivistáit is. A Momentum estére, a Gellérthegyhez is tüntetést szervezett, ahol néhány százan voltak.

Az LMP közben azt kezdeményezte, hogy a nemzetbiztonsági bizottság kapjon tájékoztatást az Orbán-Putyin találkozóról.

Putyin idén már másodszor látogatott Magyarországra.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK