Fontos

Válasz a támadásokra: emelkedő támogatás

A Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül meg kívánja emelni a CEU pénzügyi alapjainak nyújtott anyagi támogatást. – erről levélben biztosította az egyetemet.

„Az amerikai diplomák budapesti kiadásának ellehetetlenítésével Orbán Viktor magyar miniszterelnök arra kényszerítette a CEU-t, hogy az Egyesült Államokban akkreditált képzéseit Bécsbe vigye.” – -szögezi le a magyar származású filantróp, majd így folytatja:

„… a CEU eltökélt abban, hogy a továbbiakban is folytasson mind tudományos, mind a tágabb közönség számára nyitott programokat budapesti kampuszán — ebben számíthat a Nyílt Társadalom Alapítvány segítségére, valamint az én személyes támogatásomra.”

Soros megerősíti a júniusi bejelentést, miszerint a CEU-nak biztos a jövője: a Nyílt Társadalom Alapítvány meg kívánja növelni az egyetem pénzügyi alapját.

Végezetül megköszöni az CEU közösségének és Michael Ignatieff elnök-rektornak, hogy a nehéz körülmények ellenére kitartottak és lojálisak maradtak az intézményhez.

„Ugyancsak hálás vagyok azért a támogatásért, amelyben az egyetem részesült a magyar és a nemzetközi akadémiai világ részéről. Ez a támogatás hozzájárult ahhoz, hogy a CEU az akadémiai szabadság világszerte ismert szimbólumává váljon.” – zárja levelét Soros György.

Fölényesen nyerte a franzstadti előválasztást Baranyi Krisztina

A leadott szavazatok 72 százalékával Baranyi Krisztina lesz a polgármester-jelölt Ferencvárosban. Ellenfele, Jancsó Andrea beáll mögé, támogatásáról biztosította.

Az előzetes reményeknek megfelelő, 2030 érvényes voks érkezett a két és fél napig tartott IX. kerületi előválasztáson. A két jelölt közül Baranyi Krisztinára 1464-en (72 százalék), Jancsó Andreára 566-an szavaztak.

Ferencvárosban azért kellett előválasztást tartani, mert az ellenzéki pártok nem tudtak megállapodni a polgármester-jelöltről. Baranyi Krisztinát a helyi Kulcs egyesület, az LMP és a Kétfarkú Kutyapárt támogatta, Jancsót (az EP-választás eredménye után a jelölés jogát a Párbeszédtől elnyerő) Momentum, az MSZP és a Jobbik. A Párbeszéd sajátos módon mindkét jelölt mögé beállt, Karácsony Gergely Párbeszéd-elnök személyesen kampányolt Baranyi mellett.

Az eredmény után a Momentum bejelentette, hogy a párt beáll Baranyi mögé, ahogyan Jancsó Andrea is. A DK már korábban azt közölte, hogy ők a győztest fogják támogatni.

Az ágyi poloska margójára: tényleg keveset költ az állam

Az OECD friss statisztikája is megerősíti: Magyarország nagyon keveset költ egészségügyre, s ennek 30 százalékát az emberek maguk finanszírozzák. Például a cseheknél alig több, mint ennek fel.

Afféle vészjelzésként száguld végig a nyilvánosságon (pontosabban annak egy részén), hogy az ország egy kiemelt intézményében, a Honvédkórházban ágyi poloska inváziója támad, tízesével csípve meg a személyzet tagjait. A hazai egészségügy állapotát igazolja vissza a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb, most megjelent 2018-as jelentése. A 36 országot tömörítő nemzetközi szervezet összehasonlító adatokkal tárja elénk, az országok kormányai mennyit áldoznak az egészségügyre.

A tavalyi számok megerősítik, hogy a magyar költségvetés nagyon kevés pénzt fordít erre a területre. A grafika a fejenkénti költést mutatja dollárban (az egyes országok közti árkülönbségeket kiegyenlítő vásárlóerő-paritáson), különválasztva az állami (plusz kötelező egészségbiztosítási) és a magánráfordításokat, kihagyva azonban a beruházásokat. Vagyis a közvetlen ellátási kiadásokat méri meg.

Forrás: OECD

Mint látható, messze a legtöbbet az Egyesült Államokban költötték tavaly, fejenként 10 586 dollárt, aminek csak 15,4 százalékát fedezték az önkéntes magánforrások. Az OECD átlaga 3992 dollár. Magyarország 2047 dollárt szánt erre a célra, aminek 29,7 százalékát az országlakosok fedezték adózott jövedelmükből (nem biztos, hogy ez a statisztikai adat még ma is megállja helyét).

A csehek majdnem ezer dollárral többet költöttek,

s ennek csak 17 százalékát fizették az emberek saját zsebből. Ez az arány Ausztriában ugyan 25 százalék, de ott a teljes kiadás fejenként 5400 dollár, tehát a miénkhez hasonló népességre több, mint négyezer dollárt fedez az állam és a kötelező biztosítás.

A bruttó hazai termék (GDP) arányában is nagyon le vagyunk maradva.

Mindössze 6,6 százalék megy erre a területre. Az OECD átlaga 8,8 százalék, az USA ebben is kimagaslik majdnem 17 százalékkal. A csehek 7,5 százalékot, az osztrákok 10,3-at szánnak az egészségügyre.

Engedtessék meg egy kis kitérő. A lista vége felé található Kína. Ha valaki (részben) megérteni kívánja az ázsiai óriás imponáló árverseny-képességét, elegendő megnéznie az egészségügyre fordított kiadásokat. A GDP-ből mindössze 5 százalékot költenek erre, ez fejenként 688 dollár, alig több, mint nálunk a magánzsebből fizetett összeg. A kormány ott 40 százalékot ráhagy a polgárokra. Ebbe a vetélkedésbe nem kéne beszállnunk.

Momentumos a közös jelölt Tatán

0

A momentumos dr. Popovics Judit lesz az ellenzék közös polgármesterjelöltje az önkormányzati választáson Tatán. A politikust támogatja a Momentum, a Demokratikus Koalíció, a Jobbik, az MMM és az MSZP is.

A jogász-közgazdászként kockázatitőke-befektetésekkel foglalkozó jelölt szakterülete, hogy rosszul működő cégeket vizsgált át és alakított sikeressé.

“Ezt tudom kínálni a tataiaknak: a várost kritikusan, a jó gazda szemével kívánom vezetni. Fontossági sorrendeket fogok állítani, és azok szerint haladva megoldani a város gondjait. A fölösleges beruházásokat pedig felül fogom vizsgálni”

– mondta.

“3 felnőtt korú gyermekem van. A jelenlegi hatalom olyan helyzetet teremtett, és olyan jövőt ígér, amely aggodalommal tölt el. Nagyon sok fiatal elhagyta az országot – ez ma már tömeges méretűvé vált. Én tenni akarok ezen tendencia megállításáért. Én nem akarok olyan szülőket, nagyszülőket, akik évente egyszer, vagy egyszer sem találkozhatnak személyesen a gyermekükkel, az unokáikkal. Nem akarom, hogy Magyarország Skype-szülők és Skype-nagyszülők országa legyen. Úgy gondolom, hogy bár csak egy  porszem vagyok a világban, azzal, hogy Tata városát önökkel, az itt lakókkal összefogva egy élhetőbb, szebb várossá, turisztikai hírességgé, kulturális központtá tesszük, hozzá tudok tenni valamit ahhoz, hogy jó legyen itt élni. Hogy ne kelljen elmenni – és aki már elment, annak érdemes legyen hazajönni.”

Háromágú pást Gödöllőn

0

Gödöllő csendes, pedig a hadviselés már régen előkészületben, a csapatok felsorakoztak, néhány lövés is eldördült, s ugyan áldozatok még nincsenek, az azonban bizonyosnak látszik, hogy Gödöllőn a változás szelei fújdogálnak.

  • Gémesi György mögött felsorakoztak a civil csapatok, Gödöllői Lokálpatrióta Klub néven. Régi, rutinos társaság, hiszen 1994-es alapítása óta mindig sikerrel támogatták Gémesi indulását.
  • Az Ellenzéki Demokratikus Kerekasztal nevű szerveződés hadereje új gödöllői vezérével – Kovács Barnabás helyi MSZP-s elnök személyében –  éppen hadi taktikája kidolgozásán fáradozik.
  • A kormánypártok képviseletében Kolozs Csaba, a KDNP-s farkasbőrből kivetkőzött és civil bőrbe bújt szereplő szerelkezett fel a szükséges pénz-paripa-fegyver hármasával.

Idáig minden világosnak és tisztának tűnhet, ám a helyzet valójában nem ilyen egyszerű és végképpen nem világos.

Gémesi nyugalma

Kezdjük a sok éve regnáló polgármesterrel. 2010-ben simán nyert a fideszes és a többi párt színeiben induló jelöltek előtt. 2014-ben még könnyebb dolga volt, mert a Fidesz nem indított ellene jelöltet, a KDNP meg a Lokálpatrióta Klub tagja. Egészen addig a pontig nem is volt baj, míg jól beágyazott pozícióját ki nem akarta terjeszteni az országra. Talán még ez sem lett volna olyan nagy baklövés, ha nem abból az egyébként helyes alapkoncepcióból indul ki, hogy ő a saját múltját görgetve maga előtt Új Kezdet nevű pártjához nem csak a Fidesztől leszakadó úgynevezett Fidesz-árvákra pályázik, hanem megcélozta a kistelepülések polgármestereit is, akik egész településekre tudtak volna szavazatokat optimalizálni.

Na, itt már a kis jobbos pártocska címnél veszélyesebb útra lépett, merthogy a Fidesz pont ezen kistelepülések elfoglalásával biztosította harmadszor is a parlamenti kétharmadot. (Ne jöjjön senki azzal, hogy a választási térképet módosították, meg hogy a szabályokat a saját igényükhöz szabták, mert ha nem is ilyen profi módon, mint a Fidesz tette, de ugyanezt az MSZP is megcsinálta a maga idejében.)

És megindult a fideszes lavina. Nyíltan beindult a lejáratás minden kommunikációs térben, a háttérben a régmúltban már jól bevált suttogó propagandával, valamint a helyi gazdasági potenciál gyengítésével. Márpedig kommunikációban a Fidesz verhetetlen, főképp, ha lejáratásról, leszalámizásról és sóval beszántásról van szó.

Mára elterjedt a városban, hogy Gémesi nem a városért dolgozik, hogy csak egyéni sikereinek kovácsa, hogy a város fejlesztése jelentősen elmaradt Gémesi ígérteitől, hogy a városi média ugyan az elért eredményekről beszél, de a helyiek napi gondjainak megoldását  nem tekinti elsődleges célnak a város vezetése. Persze

a fejlesztések elmaradásának okáról senki nem beszél, arról nem szól a fáma.

Arról viszont igen, hogy „a szemetet nem szállíttatta el, bezzeg a Zöld Híd pénzén tudott hatvanöt millióért buszt vásároltatni kedvenc színházának” – mondta egy utcán megszólított járókelő, azt ugyan nem árulta el, kire szavazna, de ebből a beszólásból csak a másik két jelentkező egyikére tippelnék. Az is igaz viszont, hogy többek véleménye szerint, „itt csak Gémesi verheti meg azt a fideszest, a Kolozsi Csabit”.

Maga Gémesi a fuhu.hu-nak azt nyilatkozta:

eddig is indult minden párt, most is többen indulnak, ő mégis mindig nyerni tudott, ez most sem lesz másként.

Arra a kérdésre, hogy a sok negatív hangvételű írás, amely őt személyesen és az egész városvezetést bírálja, rontja-e esélyeit, rövid és tömör választ adott: „Más a papír és más az élet”.

A kerekasztal szegletei

Az eredetileg hét pártot és civil szervezetet magába foglaló gödöllői Ellenzéki Demokratikus Kerekasztalnak nevezett szerveződés ma már csak négy tagot számlál. A kerekasztal ötletével előálló LMP képviselői nem vesznek részt a közös munkában. Hiába kérdeztük a párt sajtósától, mi a jelenlegi helyzet, kit támogatnak, a kerekasztal jelöltjét vagy a jelenlegi polgármestert – aki korábban az Új Kezdet nevű kudarccal végződő párttal szövetségese volt a 2018-as választásokon az LMP-nek -, átirányított a helyi LMP-t vezető hölgyhöz, aki telefonon elérhetetlen, így ímélben próbálkozunk választ kapni egyszerű kérdésünkre. Válasz nem érkezett.

Ugyanígy kivonult a Mindenki Magyarországa Mozgalom helyi képviselője is. Márki-Zay Péter a fuhu.hu kérdésére elmondta, hogy ők az első perctől kezdve a legesélyesebb ellenzéki jelölteket támogatják, ezért Gödöllőn továbbra is az egyetlen esélyesen aspiráló Gémesi György mögött állnak.

A Momentum is felállt a szépreményű kerekasztaltól, ahol két ülés után egyértelművé vált számukra, hogy ha nem a pártok, hanem a helyiek érdekét kell előtérbe helyezniük, akkor csakis a Gödöllői Lokálpatrióta Klub civil szerveződéseinek jelöltjét kell támogatni.

A kerekasztal (MSZP, DK, Jobbik, Szolidaritás) azzal indokolva, hogy Gémesi nem ült le velük tárgyalni, Kovács Barnabás helyi MSZP-s vezető indulását favorizálja. Kovács szerint az ellenzéki összefogás indulása nem erősít, és nem is gyengít senkit. „Az a véleményem, hogy egy választáson soha nem a kisebbik rosszat kell támogatni, hanem azt, aki a városnak a legjobb. Ha egy szervezetnek van mondanivalója a városról, van programja, amivel jobbá, komfortosabbá tehető a gödöllőiek élete, vannak jó jelöltjei, akkor el kell indulnia a választáson” – nyilatkozta egy helyi lapban.

A problémát csak abban látom, amiről Kovács nem beszél. Az előző választáson a megszerezhető 14 helyből  a képviselő-testület a Gémesit támogató Gödöllői Lokálpatrióta Klub 10 tagjából, két fideszesből, 1-1 MSZP-s és Jobbikos képviselőből állt össze. Hm… innen nézve inkább tűnik rózsaszín álomnak a győzelmi esély, mint egy megalapozott helyzetértékelésből származó reális számításnak.

„Gödöllőn ma sokkal több a lehetőség, mint az elért eredmény”

Végezetül nézzük, mi a helyzet a kormánypártok által támogatott és a Gödöllői Római Katolikus Egyházközség tagjaként ismert, jelentős cserkészmúlttal és a gödöllői KDNP korábbi tagságával rendelkező Kolozs Csabával. A vállalkozóként tevékenykedő és előéletében a keresztény polgári jobboldalt képviselő Kolozs Csaba eddig a közösségért tenni kívánó építő és nem ellenségkereső hangvételével kandidált a polgármesteri szék elfoglalásáért indított kampányában. Több helyen közzétett nyílt levélben elismerte Gémesi korábbi tevékenységének erényeit, amiket mára jelentősen megkopottnak érez, ezért úgy gondolja, „a városnak új lendületre van szüksége”. Gödöllő elsődleges érdeke, hogy friss és erőteljes érdekérvényesítő képességgel rendelkező emberek vegyék át az irányítást az utóbbi években megfáradt városvezetéstől.

Az egyik városi lapnak adott interjújában Kolozsi konkrét hibákat sorol fel, olyanokat, amelyekkel a város lakói nap mint nap találkozhatnak. Például

„…reggelente több időt töltünk el Gödöllő útjain araszolva, mint amennyi idő alatt utána beérünk Budapestre…”.

Kolozs hiányolja, hogy nincsenek védett játszóterek, a fiatalok pedig igényelnének biztonságos, kulturált szórakozást és a helyi sportolási lehetőségek bővítését, de ennek érdekében az önkormányzat csak látszatintézkedéseket hoz. (Úgy tudjuk, Gödöllő egyetlen NB1-es  röplabda-egyesülete elhagyni készül a várost, mert nincsenek meg az első osztályú működéshez szükséges feltételek, holott a náluk lényegesen alacsonyabb szinten működő, de az egykoron vívó polgármester szívének kedves vívóklub minden támogatást megkap.)

Kolozs nyíltan kijelenti, hogy számíthat a kormánypártok teljes támogatására, ezért nem csak a hibákat sorolja fel, hanem hangzatos vállalásokat is tesz. Vállalja, hogy megválasztása esetén eltörlik a városban a kommunális adót, hogy a lakótelepeken élők energiaracionalizálását megoldják, hogy az egyetem és a város együttműködését új alapokra helyezik, hogy  a városi közlekedési és parkolási gondokra megoldást keresnek és találnak, hogy lesz a sok gödöllői által áhított strand is, no és persze a kastély, amely Gödöllő történelmi szíve, erősebben lüktethet.

Mint korábban írtam, Kolozs ígértei mögött ott van a kormánypártok pénz-paripa-fegyver hármasa. Hogy ez elég lesz-e a helyi szavazatok többségének megszerzésére, azt nem tudni, de a széttagolódott ellenzék figyelmébe ajánlom egy tősgyökeres gödöllői mondatát: – Tudja, én baloldali vagyok és patrióta, aki még sosem szavazott a Fideszre, de patriótaként a városom érdeke azt követeli tőlem, hogy a legtöbb munícióval felvértezett jelöltre adjam a voksom.

Bérnyomásból árnyomás

A minimálbér kötelező emelése elsősorban az árakban nyilvánul meg a cégek reakcióiban. Minden negyedik beruházásokat halaszt el, illetve hozzányúlnak a létszámhoz. Nem meglepően az exportáló cégek viselik legjobban a bérnyomást.

A statisztikai adatokat, a mindennapokban tapasztalható – helyenként vágtató – drágulást, valamint az innen-onnan már létszámcsökkentésről érkező híreket igazolják vissza a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet legfrissebb felmérése hazai cégek körében.

Egyre nyomasztóbb a béremelés

Kilenc lehetséges válaszlehetőségre kérdeztek rá azután, hogy januártól a minimálbér 149 ezer, a szakképzettek garantált bérminimuma 195 ezer forintra nőtt.

Forrás: GVI

A válaszokból nem meglepően az derült ki, hogy legnagyobb arányban az áremelést említették a válaszadók. Ahogyan azt elemzők korábban elmondták, a vállalkozások jelentős része érdemi fejlesztés híján (sokuk esetében ennek beruházásigénye miatt)

az árakban próbálja érvényesíteni a megnövekedett bérköltséget.

Minden harmadik jelezte a tervezett létszámfelvétel elmaradását. A többi intézkedés egy része is arra utal, hogy igyekeznek enyhíteni a humánköltségek emelkedő hatását, noha elbocsátást még kevesen terveznek.

Az üzleti stratégia bánja

Aligha meglepő, hogy a cégek több, mint fele (54 százaléka) módosítja üzleti stratégiáját: ennek keretében elhalasztja a korábban tervezett beruházásait, illetve a tervezett létszámfelvételt, vagy emeli termékei árát. A beruházások elhalasztása egymagában 25 százalékot képvisel a válaszok alapján, ami korántsem jó hír a jövőre nézve.

Ha növekszik a fejlesztések elhalasztásának mértéke, aránya, az

tovább nyitja az ollót a termelékenység javulása és a béremelkedés között, ami már most is tetemes.

Ezekben a beruházásokban már eddig is komoly lemaradásban van a magyar gazdaság, és éppen a hazai tulajdonú kisebb cégek.

A vállalkozások 19 százaléka tervez foglalkoztatásra vonatkozó lépéseket: ezeknél a cégeknél már sor került, vagy sor fog kerülni elbocsátásokra, a munkakörök, feladatok módosítására, vagy arra, hogy részmunkaidős foglalkoztatássá alakítják át a béremelésben érintett dolgozók foglalkoztatását. Azon vállalkozások aránya, amelyek az érintett dolgozók béren kívüli juttatásainak vagy mozgóbérének csökkentését tervezik, 18 százalék.

Kicsik nyomorúsága

Nem új a válaszreakciók sorában az a megfigyelés, hogy a vállalatméret nagyon fontos tényező.

Minél kisebb a vállalkozás, annál nagyobb az intézkedések súlyossága.

Az 50 főnél kisebb méretűek nagyobb mértékben, míg a nagyobb cégek kisebb hányadban hajtották végre, illetve tervezik végrehajtani a vizsgált intézkedéseket.

A gazdasági ágazatok szerinti bontás azt mutatja, hogy a béremelés hatására leginkább a kereskedelemben tervezik a vizsgált lépések végrehajtását. A vállalatok tulajdonszerkezet szerinti vizsgálata azt mutatja, hogy statisztikai értelemben (95 százalékos megbízhatósággal) a tisztán hazai, illetve a részben vagy döntően külföldi tulajdonú vállalatok nem különböznek a vizsgált intézkedések tekintetében, vagyis a minimálbér-emelésre adott reakcióik érdemben nem térnek el.

Az exportra dolgozók jobban állnak

Az exporttevékenység szerinti bontás mentén kirajzolódik, hogy a minimálbér-emelés legkevésbé a döntően exportáló cégeket érinti. A válaszok szerint a nem exportáló, valamint a részben exportálócégeknek egyaránt nagyobb arányban kell, illetve kellett lépéseket tenni a béremelés következményeként. Ennek vélhetően az a magyarázata, hogy az élénk külföldi gyártói-beszállítók kapcsolatban álló cégeknél eleve magasabb az általános bérszínvonal, nem jellemző a minimálbéres alkalmazás.

Orosháza: kavarja vagy nem kavarja?

Nem világos, hogy az MSZP felrúgta-e az orosházi polgármester-jelölti együttműködést. Helyi emberük bejelentette, hogy maga indul, a párt elnöksége viszont még csak ezután dönt. Az ellenzéket a káderhiány is sújthatja.

Orosházán kiszállt az ellenzéki együttműködésből a helyi MSZP, és bejelentette, hogy korábbi polgármesterét, Fetser Jánost indítja az önkormányzati választáson polgármester-jelöltként. Márciusban jelentették be az ellenzéki pártok az együttműködést, a közös polgármester-jelölt a Mindenki Magyarországa Mozgalom javaslatára a Jobbik helyi képviselője, Szabó Ervin lett.

Maga Fetser a Facebookon indokolta a döntést. Azt írta, hogy nincs több elvesztegetni való idő,

hosszú hónapok teltek el eredménytelenül,

s minden némaságban eltöltött nap Orosháza kifosztóit, a Fideszt erősíti. (A térség fideszes parlamenti képviselője és „erős embere” Simonka György annak ellenére, hogy büntetőeljárás zajlik ellene gazdasági bűncselekmények gyanúja miatt).

Fetser szerint az emberek reményéből csak szívós akarattal, felkészült, komoly és tettre kész városvezetővel lehet valóságot teremteni. Nem érhetnek el eredményt a munkát megspórolva, fél szívvel, olcsó felszínességgel.

„Az utolsó pillanatig kitartottunk a lehető legszélesebb ellenzéki összefogás mellett, eredménytelenül”,

eljött azonban az a pont, amikor a bénultság már Orosháza, azaz mindannyiunk jövőjét fenyegeti – fogalmaz Fetser.

Mint írja, készen áll arra, hogy polgármester-jelöltként megméresse magát. „Olyan képviselő-jelölti csapat élére állok most büszkén, amelynek döntő többségében független, párton kívüli tagjai vannak, és akik minden tekintetben alkalmasak a város vezetésére.”

A rejtői klasszikus mondat kívánkozik ki azután, hogy az MSZP hangsúlyozta előbb az egy az egy elleni jelölés fontosságát, majd ezzel szemben azt is, hogy

a pártelnökség csak a következő ülésen fog dönteni

minden olyan települési együttműködés támogatásáról és a jelölésekről, ahol a helyi tárgyalásokra való tekintettel korábban nem döntött. Ezek közé tartozik Orosháza is.

Fetser János fuhu.hu -nak azt mondta, hogy az ellenzéki pártoknak jellemzően nincsenek megfelelő emberei, képviselőjelöltjei se mégis erőltetik a helyi szinten ismeretlen vagy alkalmatlan tagjaik jelöltségét. Például van olyan párt akinek jelöltje Békéscsabáról jelentkezik be, nem él Orosházán és ismertsége is a nullával egyenlő, ezzel szemben neki tíz helyileg beágyazott alkalmas jelöltje van, akik akár az Mszp, akár független indulóként eredményesen képviselhetik Orosháza érdekeit a Fidesz ellenében.

Frissítés: Ma reggelre Feltser János Facebooki oldalán újabb közlemény jelent meg ebből idézünk:
” Ugyanakkor a tisztánlátás érdekében tudniuk kell, hogy nem rúgtunk fel semmilyen egyezséget, mivel az nem létezik! A valóság ezzel szemben az, hogy négy hónapig hiába vártunk egy közös megállapodásra. Nem rajtunk múlt, hogy ez nem jött létre! Ha bárkinek birtokában van valamilyen egyezség, azt kérem, tegye közzé! Mivel a jövő héten már kezdődik a jelölti aláírásgyűjtés, tovább várni a város érdekében már nem lehetett. Ezzel az ügyet lezártnak tekintem, a továbbiakban minden erőmmel a valódi ellenfelünk, a Fidesz leváltására koncentrálok! Ehhez kérem megtisztelő támogatásukat!
Fetser János
polgármesterjelölt”

A Hableány kapitánya nem számított vészhelyzetre

Az elsüllyedt Hableány kapitánya előnye tudatában nem számított arra, hogy neki fog ütközni a Viking Sigyn – derül ki a szakértői jelentésből. Ez feltárja azt is, hogy a kapitányok közt semmiféle kommunikáció nem volt. A Viking kapitányát utasok értesítették a bajról.

Nem tett kitérő manővert a Hableány kapitánya a május 29-i esti katasztrófa előtti másodpercekben, mégpedig azért, mert neki volt elsőbbsége, abban a helyzetben, a Margit híd pillérei közt előzési tilalom volt – derül ki a rendőrség felkérésére végzett hajózási szakértői jelentésből, amelyet a hvg.hu ismertet.

A Hableány nem jelezte, hogy tilos az előzés

A Hableány kapitánya sem érzékelte a veszélyhelyzet kialakulását, és feltehetően azt sem, amikor a Viking Sigyn hablemeze (orra) elérte a Hableány farát. A Hableány kormányállásából a körkilátást részben a kémény, valamint a felső fedélzeten elhelyezett ponyva korlátozta – rögzíti a szakértői jelentés. Azt is megállapították, hogy a Hableány nem adott le figyelmeztetést a rádió 10-es csatornáján, és a veszélyhelyzetre figyelmeztető öt rövid hangjelzést sem adta le. Hajók között ez jelenti azt, hogy nem szabad megelőzni.

A jelentés azonban kimondja azt is, hogy

„a Hableány kapitánya a behajózó csatornában, mint útjogos hajó, nem számolt azzal, hogy a korábban megelőzött kabinos hajó a Margit híd alatt fog előzni”.

A Viking kapitányának a radar jelzett

Egyértelműen arra az álláspontra helyezkedik szakértő, hogy a Viking kapitánya, Jurij C. hibásan mérte fel a helyzetet, az adott körülmények – a másik hajó sebessége és iránya – között nem előzhetett volna,

a vészhelyzetet az ő vezetéstechnikája okozta.

Jurij C. se a veszélyhelyzetet, se az ütközést nem érzékelte, holott a radaron látnia kellett volna, hogy a másik hajó is a kijelölt hídnyílás felé tart.

A Viking radarja működőképes volt, az ütközés előtt másfél perccel riasztást is leadott. A hangokat a kormányállás rögzítette – innen lehetett visszahallgatni az utasok kiabálását is –, a radar hangja viszont minden bizonnyal le volt némítva, annak hangját ugyanis nem említette a korábbi rendőrségi jegyzőkönyv. (A Hableányon nem volt radar, mert nem kötelező ekkora járművön.)

Az utasok szóltak

A két hajó vezetője nem kommunikált egymással, holott előzés előtt ez kötelező. A hajózási szakértői jelentés szerint a Margit hídtól 120 méterre volt a Viking, mikor a radarkép alapján veszélyes közelségbe került a Hableány. Ebben a helyzetben a Viking kapitánya megállással elkerülhette volna az ütközést.

Döbbenetes, hogy az adatok szerint

az ütközésre egy utas figyelmeztette a Viking kapitányát,

akkor, amikor már a víz alá került a Hableány. Jurij C. csak ekkor lassított.

A jelentésben leírják a két hajó sebességét is: a Hableány átlagos, 7-8 kilométer/óra sebességet tartott, a Viking 2,4-ről gyorsult fel a Parlamentnél 12,4-re, így érte utol az előtte menő kisebb hajót.

Nem volt kitérési manőver

A korábban feltételezett kitérési manőverről a szakértő azt állapította meg, hogy a Hableány nem ezért fordult a bal parti (vagyis pesti oldali) kikötő felé. Az enyhe jobbra fordulással a hajó farát a Viking elé, annak közelségébe hozta, de

a kormánykitérítés a két hajó helyzetére nem volt hatással,

mert a kabinos személyhajó oldaltávolság tartása nélkül hajózott a Hableány után, a Hableányról tudomást sem véve, holott szabad szemmel is látnia kellett volna az előtte úszó hajót.

Érezték az ütközést a Vikingen, csak a kapitány nem

A Vikingen meghallgatottak egyértelműen arról számolt be, hogy érezték az ütközést. Egy magyar kabinjának ablaka 30-40 centire volt a víztől, ő látta az embereket a vízben. A matrózok azonnal megkezdték a mentést. Több utas látta, hogy baj van, elkezdtek kiabálni, ők szóltak a kapitánynak is.

Nem volt riasztás

A Viking kapitánya azonban azután sem jelentette rádión, hogy „ember a vízben”. A NAVINFO-n késve jelentette az esetet, és csak részinformációkat mondott el, a térségben közlekedő hajók felé nem volt közlemény.

A riasztás hiánya miatt a mentés szervezetlennek tűnt. A hajók még közlekedtek, észlelték is a bajt, hozzáfogtak a mentéshez, bár a pontos bejelentés hiánya miatt az ebben részt vevők csak találgatni tudták, hogy mi történt.

A másik Viking

A jelentés foglalkozik a Sigyn után hajózó Viking Idun kapitányával is, aki nem reagált az „ember a vízben” riasztásra. Amint ez elhangzott a hely megjelölésével, az Idunnak ki kellett volna húzódnia a bal part mellé, ott megállni, és elrendelni a riadót.

Az Idun kapitánya csak azután lassított, hogy Jurij C.-vel is beszélt rádión. A rendőrségi jegyzőkönyvből ennek a beszélgetésnek is ismert a tartalma.

Nagyjából öt perccel a baleset után beszéltek oroszul.

Az Idun kapitánya megkérdezte, mi történt, mire Jurij C. annyit mondott, összeütközött valami hajóval, és megkérdezte, lát-e valamit a Sigyn mögött. Az Idun kapitánya nem látott, csak azt, hogy a jobb oldalon valaki kiabál.

A hajózási jelentés szerint az, hogy a Sigyn csökkentette a sebességét, csónakját vízre tette, illetve mentőgyűrűk kerültek a vízbe,

elég indokot szolgáltathatott volna az Idun kapitányának arra, hogy valamilyen intézkedést hozzon.

(Emiatt az Idun kapitányát az egyik sértetti ügyvéd fel is jelentette segítségnyújtás elmulasztása miatt.)

A Hableányt üzemeltető cég változatlanul vitatja, hogy a kellő számú személyzet hiánya miatt hajózásra alkalmatlan lett volna a jármű. Megítélésük szerint 75 utas felett kell még egy matróz. Az általuk felvetett kérdésekre a szakértőknek válaszolniuk kell, utána lesz végleges a jelentés.

Apák és lányok: az egész Donáth család célkeresztben

A politikától már régen visszavonult lelkész után lányát, a Momentum politikusát gyanúsították meg névtelen forrásból a kormánysajtóban szexuális zaklatással. Donáth Anna tételesen cáfol és perel.

Egyre élesebben „fordul rá” a Momentumra a kormánysajtó. Több orgánumában jelent meg – névtelen szerzőtől és névtelen forrásból – az, hogy a két évvel ezelőtti Sziget idején szexuálisan zaklatott egy diáklányt (!).

Donáth Anna Momentum-alelnök és európai parlamenti képviselő Facebook-bejegyzésben azt írja, hogy semmi se igaz a propaganda fantáziálásából. „Elolvasva a történetet kijelentem, hogy semmi nem igaz az ott leírt cselekményből. Bárki is vagy te, aki ezt írtad rólam,

nézz a lányod vagy az édesanyád szemébe, és képzeld el, hogy róluk írnak ilyet.

Képzeld el, hogy az állami propagandagép őket veszi célba. Ilyen rendszert építesz a hazug írásaiddal” – fogalmazott.

Ezután pontokba szedve tételesen cáfolta, hogy ott, akkor (és egyáltalán) megtörténhetett ilyen. És éppen most, friss házasként, nászútra készülődve érte őt a támadás. „A leírt szónak súlya van, azért vállalni kell a felelősséget. Ezért be fogom perelni a hamis történettel előálló propagandalapokat. Látni fogjuk, amint megszégyenülten állnak a bíróság előtt, válaszok nélkül, tények nélkül, valami homályos kitalációt védelmezve” – írta a politikus.

„Végig fogom csinálni, és fizetni fognak a hazugságért.”

Már a múlt héten az a gyanú fogalmazódott meg, hogy Donáth Anna a tényleges célpont, amikor édesapját, az evangélikus lelkészt vádolta meg – szintén több sajtótermékben – egy névtelen valaki azzal, hogy – ugyanott, ahol lánya tette volna – az általa vezetett békásmegyeri szeretetházban kényszerítette szexuálisan. A nő feljelentésére rendőrségi nyomozás indult, de

a lelkészt még csak ki se hallgatták,

hangzott el az RTL Híradóban.

Donáth László, aki 1994-től pártonkívüliként az MSZP parlamenti képviselője volt, 2010-ben visszavonult a politikától. Egy hete egyértelműen olyan politikai lejárató kampányról beszélt, amelynek valódi célpontja lánya.

Karcagon a törvénytelenség nem büntetendő

0

Immár egy hónapja, hogy kitudódott: a karcagi rendőrkapitány lehordta az állományt, amiért a helyi kórház főigazgatóját, nem mellesleg fideszes önkormányzati képviselőt, szabálytalan parkolás miatt jogosan megbüntették. – kezdi közleményét Vadai Ágnes DK-s képviselő.

Az alezredes elintézte, hogy a képviselő asszony pénzbüntetés helyett csak figyelmeztetésben részesüljön, és aggódott, hogy az ilyen esetek miatt nem tudja majd kieszközölni a helyi kórházban az állomány tagjainak soron kívüli ellátását.

A megyei rendőr-főkapitányság és írásbeli kérdésemre a Belügyminisztérium államtitkára sem látott semmi kivetnivalót az ügyben, mondván, a törvény lehetővé teszi a rendőr számára a mérlegelést és ez alapján a differenciált intézkedést. Ez tény, ám ha egy kiszabott szigorúbb büntetést azért enyhítenek, nehogy a megbüntetett által biztosított jogtalan előnytől elessenek, az már hivatali visszaélés.

A karcagi rendőrkapitány tehát a hangfelvétel szerint nem csak törvénytelenül járt el, de egyenesen törvénytelenségre utasította beosztottait, világossá téve, hogy büntetés tekintetében Karcagon különbséget kell tenni magyar és magyar között. Minthogy a Belügyminisztérium is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jogszabályok mindenkire egyformán vonatkoznak, írásbeli kérdéssel fordulok a legfőbb ügyészhez, hogy vizsgálja ki a karcagi esetet, különösen pedig azt, hogy az ügyben indított-e vizsgálatot a Nemzeti Védelmi Szolgálat.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!