Fontos

Kamu közvélemény-kutató készíti elő a régi-új ellenség elleni fellépést?

Az ellenzéki jelölteket lejárató kamu közvélemény-kutatók most mintha Orbán kötcsei beszédében elhangzottak alapján az átfogó drogellenes szigorítást készítenék elő. A netadós tüntetés után a drogteszt tervével már belengették ezt.

Az elmúlt hónapokban nem létező közvélemény-kutató cégek hívogatnak embereket. Közös vonásuk, hogy az önkormányzati választás előtt polgármester-jelöltekről tettek fel lejárató állításokat tartalmazó kérdéseket.

Kaméleonok

Az először Amygdala, majd Magyar Társadalomkutató Intézetként bejelentkező szerveződés például a pécsi ellenzéki közös polgármester-jelöltről egyebek közt azt kérdezte, hogy „Akkor is szavazna-e Péterffy Attilára, ha kiderülne, hogy családon belüli erőszakot követett el?” Később Gémesi György, Gödöllő újrainduló polgármestere hallgatta végig a róla szóló, lejárató állításokat tartalmazó álkérdéseket.

Egy harmadik cég Közvélemény-kutató Kft.-ként bejelentkezve vidéki, 40 év alattiakat kérdezett „aktuális kérdésekről” (az információt közlő becsületesen elmondta, hogy egyik feltétel se igaz rá, ezután elköszöntek tőle). Egy – valószínűleg újabb, a telefonban elhadart nevű cég – a napokban szegedieket keresett szintén „aktuális ügyek” kapcsán; a minket tájékoztató ugyancsak „nem volt megfelelő”.

A Fidesz – Kósa Lajos kampányfőnök – tagadta, hogy bárkiket megbíztak

efféle feladattal. Ez a módszer az úgynevezett push poll. Nem új, napjainkban például Putyin kampánygépezete használja az ellenzékkel szemben.

Előkerül a régi ellenség, totális letámadással

Most pedig egy teljesen új néven felcsörgető cég, az „Elza közvélemény-kutató” kezdett hívogatni embereket – derül ki a 444.hu írásából. Ennek látszólag semmi kapcsolódása nincs az éppen napirenden lévő belpolitikai kérdésekhez. Arról tudakolja a vonal túlfelén lévők véleményét, hogy

  • büntethetővé kellene tenni a drogok népszerűsítését, akár közügyektől való eltiltással,
  • fel kellene állítani egy drogellenes különleges ügyészséget,
  • továbbá a drogok és a droghasználat propagálásában, népszerűsítésében részt vevő civil szervezetek, egyesületek tevékenységét a magyar parlamentnek fel kellene függesztenie.

Kötcsén beszélt erről Orbán

Szűk egy hete éves kötcsei beszédében Orbántól – a kiszivárgott információk alapján – semmiféle, korábban megszokott átfogó „iránymutatás” se hangzott el, ellenben megnevezett két területet, amelyeken tervi vannak. Ezek: az azonos nemű párok örökbefogadásában és

a drogfogyasztásában végrehajtandó változtatás

(értelemszerűen szigorítás).

Nehéz nem kapcsolatot találni a hirtelenjében előrántott, ismeretlen „közvélemény-kutatói” kérdéssor és a fenti orbáni gondolat között.

Se a helyzet, se az ötlet nem új

Különösen, ha elővesszük a majdnem öt évvel ezelőtti eseménysort. Amikor, 2014 októberében, az eddigi alighanem

legnagyobb rendszerellenes tüntetés hullámzott végig Budapesten a netadó terve ellen.

Ezután, december elején Kocsis Máté, akkor józsefvárosi polgármesterként a Facebookon hozta nyilvánosságra saját (?) ötletét.

A szöveg így szólt. „Szinte minden nap olvasni droggal kapcsolatos híreket. A téma körül komoly viták bontakoznak ki, mert egyre több társadalmi réteget érint. Megdöbbenve olvasom sokszor, hogy számos ‘szakértő’ drogpolitikát emleget, ugyanakkor sokan vagyunk, akik inkább drogellenes politikáról szeretnénk hallani. A drog ugyanis életveszélyes, féltjük tőle a gyermekeket és a jövőnket is. Szerintem

érdemes lenne bevezetni a rendszeres drogkontrollt a legveszélyeztetettebbek, a döntéshozók és a közvélekedést formálók számára.

Így a 12-18 év közöttiekre, a választott politikusokra és az újságírókra vonatkozhatna az évenkénti kötelező drogteszt. Javasolni fogom az országgyűlési frakciónak, hogy a közeljövőben tűzze napirendre a kérdést és a részletszabályok megvitatása után készítsen jogszabály-tervezetet.”

Egy héttel később szokásos péntek reggeli állami rádióbeli beszédében

Orbán teljes mellszélességgel kiállt mellette.

Azzal a felütéssel, hogy ki kell szorítani a drogmaffiát Magyarországról. Ennek szándékával indokolta a drogteszt bevezetéséről szóló felvetést. Orbán a hazai drogmaffia növekedéséről beszélt, és aggodalmát fejezte ki az új szintetikus drogok megjelenése miatt.

A kormány eldöntötte, hogy abban a ciklusban megtisztítja a drogmaffiától Magyarországot

– jelentette ki. Vagyis 2018-ig.

Orbán azzal magyarázta a politikusokra, újságírókra, közbizalmi állást betöltőkre kiterjesztendő drogtesztet, hogy aki drogot fogyaszt, arra nem lehet számítani a drogmaffia elleni küzdelemben, „tisztázni kell, ki hol áll”. Mindeközben a szülőknek segítséget kell adni, hogy gyermekeik ne váljanak áldozattá – fogalmazott, megjegyezve: lehetővé kell tenni, hogy szülői kérésre minden iskolában elvégezhető legyen a teszt.

Erről azóta se érkezett semmi hír. Eddig.

Meghalt Marton László

Hosszan tartó, súlyos betegség után, életének 77. évében, csütörtökön elhunyt Marton László Kossuth-díjas rendező – közölte az MTI-vel a család pénteken.

Marton László 1943-ban született Budapesten. A Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező tanszakának elvégzése után 1968-ban kezdte a pályát a Vígszínházban. 1979-1985 között főrendező, 1987-től 2009-ig a Vígszínház igazgató-főrendezője, 2009-től 2017-ig főrendezője volt.

Tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán és külföldön: Finnországban, Kanadában, Londonban is. Vendégrendezőként többször dolgozott Helsinkiben, Louisville-ben (USA), Tel-Avivban, Kanadában, Németországban.

Színházvezetőként a régi vígszínházi hagyományok folytatására törekedett. A közönség számára vonzó műsorpolitikát alakított ki: klasszikusokat, zenés darabokat, musicalokat is műsorra tűzött. Sikeres rendezései közé tartozik a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, a Szentivánéji álom, a II. Richárd vagy A padlás.

1975-ben Jászai Mari-díjat kapott, 1984-ben Érdemes, 1990-ben Kiváló művész címmel, 2000-ben Hevesi Sándor-díjjal, 2003-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. 2004-ben elnyerte az egyik legelőkelőbb ír színházi kitüntetést, az Irish Theatre Awards-ot.

1990-től a londoni Guildhall School of Music and Drama tiszteletbeli tagja. 1997 novemberében az amerikai Society of Stage Directors and Choreographers tagjai lett, elsőként a magyar színházrendezők közül. 2001 óta az ír nemzeti színház művészeti tanácsadója. 2009-ben a XIII. kerület díszpolgárává, 2015-ben a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagjává választották. 2016-ban Prima Primissima-díjat kapott.

2017 októberében szexuális zaklatási vádak hangzottak el vele szemben. Először Sárosdi Lilla, majd mások is ilyen ügyekkel álltak elő. Emiatt felfüggesztette oktatói tevékenységét a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, valamint lemondott főrendezői állásáról a Vígszínházban, amely végül elbocsátotta. (Azután egy kanadai színház jelentette be, hogy két évvel korábban ugyanilyen okból szakította meg vele kapcsolatát.)

Tavaly februárban derült ki, hogy a Rózsavölgyi Szalon után Marton László Veszprémben is rendezhet. Ott tért vissza a színpadra: idén februárban Moliere Tartuffe-jét vitte színre.

… aki beleköpött a Duna-parti cipőkbe?

A korábbi hírek a következők voltak. Debrecenben az ellenzéki pártok két blokkban indulnak az önkormányzati választáson: az egyikben az MSZP, a DK és a Párbeszéd (a polgármesterjelölt DK-s), a másikban a Jobbik, az LMP és a Momentum (a polgármesterjelölt jobbikos). A két blokk külön-külön indít egyéni jelölteket is.
Azután egyszer csak kiderült, hogy a második blokk egyik, a Jobbik által állított jelöltje az a Kulcsár Gergely, aki korábban országgyűlési képviselő is volt, és tüntetőleg beleköpött a budapesti Duna-parton emlékműként elhelyezett cipőkbe, és voltak más antiszemita gesztusai is. A Momentum kezdeményezte, hogy Kulcsár ne legyen a második blokk közös jelöltje, és a helyi Jobbik ezt elfogadta, Kulcsár – noha már összeszedte a jelöléshez szükséges aláírásokat – visszalépett. A Momentum elégedetten nyugtázta a dolgot, mondván, hogy Kulcsár jelölése már túl van azon, ami számukra még elfogadható.

A friss hír: Kulcsár Gergely a Jobbik Hajdú-Bihar megyei listájának második helyén szerepel, esélye lehet arra, hogy bekerüljön a megyei közgyűlésbe.

(A megyék többségében, így Hajdú-Biharban is külön-külön listát állítanak a városokban összefogó pártok.) Ez pedig azt jelenti, hogy a Jobbik ma is olyan párt, amelynek számára politikailag vállalható Kulcsár Gergely személye.
Emlékezetes: a 2018-as országgyűlési választás előtt az LMP és a Momentum, amelyek korábban nem kívántak választási együttműködésre lépni az MSZP-vel és a DK-val, annyiban módosítottak álláspontjukon, hogy készek választási együttműködésre, ha az mint az MSZP-re és a DK-ra, mind a Jobbikra kiterjed. Az utolsó napokban Szél Bernadett külön-külön tárgyalt az MSZP illetve a Jobbik vezetőivel, majd sajnálkozva állapította meg: „az urak” nem voltak hajlandók az együttműködésre. A Momentum nem egyeztetett, hanem egyoldalúan léptette vissza néhány jelöltjét olyan választókerületekben, ahol így esély nyílt a fideszes induló legyőzésére, de ügyelt a szimmetriára: egy MSZP-s, egy jobbikos.
Én, mint ismeretes, erősen rokonszenvezem a Momentummal, részt vettem az aláírásgyűjtéseiben, ott vagyok az utcai rendezvényein, véleményeztem a programját.
Van néhány bajom is velük, melyek közül az egyik a Jobbik iránti nyitottságuk. Ők megalakulásuk óta szimmetrikusan távolítják el magukat az MSZP-től és a DK-tól, illetve a Jobbiktól. Értem, hogy mi a bajuk az MSZP-vel meg a DK-val, és a korábban az MSZP-t átható korrupcióval kapcsolatos fenntartásaikat megalapozottnak tartom, miként a korábbi felelőtlen gazdasági kormányzás is indokolttá tehet távolságtartást.
A Jobbikkal azonban gyökeresen más a baj: a Jobbik ugyanazt a radikális nacionalizmust, rasszizmust képviseli, mint a mai, szélsőjobbra tolódott Fidesz, és a Fideszhez hasonlóan elutasítja a második világháború után kialakult, az Egyesült Nemzetekben és az Európai Unióban testet öltő demokratikus-humanista konszenzust.

Aki odafigyel a Jobbik kommunikációjára, parlamenti retorikájára és szavazási viselkedésére, az tudja, hogy a „néppártosodás” valójában csak modorbeli, és nem tartalmi változást jelent.

Az MSZP politikusaitól sokszor hallottam az elmúlt években, hogy az egyes jobbikos politikusok esetében külön-külön döntik el, hogy kit lehet választási együttműködés szereplőjeként elfogadni, és kit nem. Úgy tűnik, Hajdú-Bihar megyében a Momentum is valami hasonlót követ: a Jobbikkal mint párttal inkább kész együttműködni, mint az MSZP-vel és a DK-val, de Kulcsár Gergely politikai személyiségét kizárja ebből. Ez az eljárás nem veszi figyelembe, hogy a pártok az országos politika szereplői, és amit egy-egy helyi vagy területi szervezetük tesz, vagy nem tesz, azért a párt egésze is felelős, amíg nem válik meg az illetőktől.
Kulcsár Gergely indítása a Jobbik egészét jellemzi, és erről kell számot adnia a Momentumnak, amikor Hajdú-Bihar megyében inkább vállalhatónak tartja a Jobbikot, mint az MSZP-t és a DK-t, és egyébként minden más pártnak is, amelyik a Jobbikkal bárhol az országban bármilyen választási szövetségre lép.

Elhunyt Rajk László

Rövid lefolyású, súlyos betegséget követően 2019. szeptember 11-én elhunyt Rajk László Kossuth-díjas építész, díszlettervező, az egykori demokratikus ellenzék meghatározó tagja.

A halálhírt az Építészfórum című szaklap közölte. Rajk László a hetvenes évek közepétől foglalkozott színházi tervezéssel, eleinte Halász Péter lakásszínháza előadásainak díszlettervezőjeként, majd kisebb fővárosi és vidéki színházakban is. Ezzel párhuzamosan filmes látvány- és díszlettervezőként kezdett önálló karriert építeni: a hetvenes évek végétől több tucat munka, többek közt a Megáll az idő (Gothár Péter, 1981), a Szerelem második vérig (Dobray György, 1987), a Miss Arizona (Sándor Pál, 1987), a Piroska és a farkas (Mészáros Márta, 1987) kötődik a nevéhez.

Filmes pályafutása egészen a közelmúltig folytatódott, többek között A londoni férfival (Tarr Béla, 2007), A torinói lóval (Tarr Béla, 2010), a Saul fiával (Nemes Jeles László, 2015), az 1945-tel (Török Ferenc, 2017), a Napszálltával (Nemes Jeles László, 2018).

2009-ben az év látványtervezőjévé választották, 2016-ban az Art Directors’ Guild (Amerikai Látványtervezők Céhe) szakmai díját kapta Ridley Scott The Martian (Mentőexpedíció) című, részben ugyancsak Budapesten forgatott filmjének látványterveiért.

Közéleti szempontból egyik legfontosabb munkája, az 1989-es (Bachman Gáborral közösen tervezett) Hősök terei építészeti installáció Nagy Imre és mártírtársainak újratemetéséhez a rendszerváltás időszakának egyik vizuális szimbólumává vált. Ez már nyilvános politikai szerepvállalásának időszaka. 1988-ban alapító tagja lett a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ). 1990-től 1996-ig az SZDSZ tagjaként parlamenti képviselő. A párt aktív tagja maradt a kétezres évekig; 2009-ben lépett ki.

A kilencvenes évek elején aktív politikai szerepvállalása miatt kevés ideje maradt az építészetre. Saját cége, a Köztigon vezetőjeként csak az évtized közepétől tervezett újra. Innentől sorra következnek a meghatározó munkák. 1996-ban a Corvin Mozi multiplexszé alakítása, 1998-ban a bécsi Collegium Hungaricum rekonstrukciója (Balázs Jánossal és Borsos Írisszel), 1999-ben a Moulin Rouge átalakítása és az Aquincumi Múzeum igazgatósági és restaurátor-épülete fűződik a nevéhez.

2002-ben készült el a legfontosabb mű: a Lehel téri vásárcsarnok, ismertebb nevén a kofahajó, amely Rajk „radikális eklektikaként” definiált építészeti hitvallásának összegzését jelenti. Ezt követően Rajk számára komolyabb munka csak az Aquincumi Múzeum fejlesztése volt. Emellett számos kiállítást tervezett; az Auschwitz-Birkenauban megépült magyar állandó emlékkiállítás (2004), a Nagy Imre Emlékház és állandó kiállítás (2008) komoly szakmai elismeréseket hoztak számára. 2002-ben korábbi munkatársaival, Haraszti Miklóssal és Konrád Györggyel vett részt a Graphisoft konferenciaközpont pályázatán. Veszprémbe tervezett 1956-os emlékműve politikai okokból nem valósult meg (a kártérítési pert utóbb jogerősen megnyerte).

1993-ban Nagy Imre-emlékplakettet kapott, 1999-ben a Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének lovagja lett, 2006-ban a Lengyel Köztársaság Érdemrendje Parancsoki Keresztje, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje elismerésben részesült. 2009-ben Kossuth-díjat kapott. 2016-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

Magyarázatot várnak a hekkerezésre

A Demokratikus Koalíció azonnali magyarázatot követel a Magyar Fejlesztési Központot ért észak-koreai hackertámadással kapcsolatban – írja közleményében Vadai Ágnes, a honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke.

Sajtóinformációk szerint észak-koreai hackertámadás érte a Magyar Fejlesztési Központot még júliusban, amely fontos szerepet tölt be az európai uniós támogatások lehívásában. Ennek eredményeképp az MFK komplett adminisztrációját újra kell szervezni, mert a támadás a teljes szerverparkot megsemmisítette. Az MFK felettes szerve, a Külgazdasági és Külügyminisztérium egyébként nem volt hajlandó tájékoztatást adni a támadás körülményeiről, de az biztos, hogy milliárdos tételű támogatások teljes dokumentációja semmisült meg.

A Demokratikus Koalíció azonnali magyarázatot követel: mégis hogyan lehetséges, hogy a kormány egyik hivatalát ilyen könnyen a nullára gyalulhatja egy hackertámadás? Mi, európai magyarok nem érezzük túlzottan biztonságban magunkat attól a ténytől, hogy ügyes hackerek bármikor belenézhetnek hivatalos adatokba, és simán tönkretehetnek szervereket. A Fidesz-kormány arra sem képes, hogy megvédje az iratok biztonságát. Ezért is dolgozunk azért, hogy a jövőben az uniós fejlesztési pénzek közvetlenül a településekhez érkezzenek, és kiiktassuk a folyamatból a korrupt és totálisan alkalmatlan kormányt.

A jelöltállítás hullámai

Trócsányi László jelölése a bővítési portfólió élére egy rossz vicc – Ő fogja számonkérni a csatlakozni kívánó országokon az európai értékek betartását? – ezzel a kérdéssel kezdi Donáth Anna legutóbbi Facebook bejegyzését.

Érthetetlennek  nevezi, hogy uniós biztosnakjelölték, és a bővítésért felelős portfóliót szánják neki, azt a portfóliót, amelynek vezetője a jövőben azért is felelős lesz, hogy számonkérje az EU-hoz csatlakozni kívánó országokon az emberi jogok védelmét, az európai értékek betartását és a koppenhágai kritériumokat.

Mindezt egy olyan emberre bíznák, – folytatja Donáth Anna – aki:

  • A gyülekezési törvény bevezetésével sokkal nagyobb mozgásteret adott a rendőrségnek és a hatalomnak, hogy tüntetéseket tiltson be, formálódó mozgalmakat lehetetlenítsen el.
  • A nevetséges, kommunikációs célokat szolgáló, a jogállamiságot megcsúfoló “STOP Soros” törvénycsomag összeállítása felett őrködött igazságügyi miniszterként, ami miatt aztán eljárást is indított az Európai Bizottság Magyarország ellen.
  • A törvényjavaslatával megnehezítette a közérdekű adatok igénylését, segítve ezzel a magyar miniszterelnök köreinek EU-s forrásból történő zavartalan gazdagodását.
  • Egy olyan kormánynak volt szerves tagja, ami sportot űzött a civil szervezetek üldözéséből.
  • Miniszterként bűncselekménnyé tette a hajléktalanságot, kitiltva ezzel a hajléktalanokat minden közterületről.

„Nem kerülhet az Európai Unió kormányába, pláne egy ilyen fontos pozícióba egy olyan miniszter, aki büszkén épített egy olyan rendszert, ami a legtöbb európai alapértéknek ellentmond.”

Trócsányi aktív részese volt egy olyan rendszer kiépítésének, amely egy olyan rendszert épít, aminek egyik fő célja az európai adófizetők pénzének magánvagyonná alakítása, aki ezt a pénzt elsősorban családjának és közvetlen cinkostársainak juttatja. Trócsányi azok közül való, akik nem csak nézték, hanem aktívan hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarországot ma sokkal kevésbé tekintsék európai országnak, mint korábban.

„Trócsányi László vállalhatatlan, elvi és szakmai alapon is alkalmatlan jelölt az Európai Unió kormányába. Jelöltsége ellen fogok szavazni az Európai Parlamentben, és ugyanerre fogom kérni a teljes Renew Europe frakciót is.” – fejezi be bejegyzését Donáth Anna

Mai kérdés – Amennyiben Tarlós István Karácsony Gergellyel és Puzsér Róberttel mérkőzne meg a 2019-es önkormányzati választásokon, Ön kire szavazna?

 

This poll is no longer accepting votes

Amennyiben Tarlós István Karácsony Gergellyel és Puzsér Róberttel mérkőzne meg a 2019-es önkormányzati választásokon Ön kire szavazna?

Meg fogjuk változtatni a szabályokat!

„Meg fogjuk változtatni a szabályokat!” – ezt Frans Timmermans, az Európai Bizottság jelenlegi és leendő első alelnöke mondta, amikor arról beszéltünk vele az általam meghívott ellenzéki polgármester-jelöltekkel, hogy a jelenleginél több közvetlenül megpályázható uniós forrásra van szüksége az önkormányzatoknak. – tájékoztatta Újhelyi István a polgármester jelölteket.

Az nyilván egyelőre megvalósíthatatlan, hogy a jelenlegihez képest nagyobb arányban dönthessenek a fejlesztési pénzek felhasználásáról a helyi döntéshozók a kormányok helyett, az azonban mindenképpen reális és fontos cél, hogy érdemben növeljük azon pénzügyi keretek számát és mértékét, amelyekre közvetlenül – a tagállami kormányok kihagyásával – pályázhatnak az önkormányzatok. Erre nem pusztán azért van szükség, hogy az európai közösséget érő új kihívásokhoz igazodni tudjunk és a fenntartható fejlődést biztosítsuk, de azért is, mert vannak olyan tagállamok (az OLAF jelentéséből is egyértelműen látszik, hogy Magyarország ilyen), ahol a kormányok nem a szükség, hanem az oligarchikus családi érdekek mentén, „pofára” osztják az uniós közpénzt.

Az európai szociáldemokraták világos célkitűzése és vállalása volt, hogy a következő uniós költségvetésben prioritást kell élvezzen az Ember, leegyszerűsítve: költsük az uniós forrásokat térkő helyett a szociális biztonságra és fenntarthatóságra.

Az elmúlt napokban féltucat ellenzéki polgármestert és polgármester-jelöltet láttam vendégül Brüsszelben, parlamenti tisztségviselők és képviselők mellett négy uniós biztossal is tárgyaltunk, köztük a fentebb idézett Frans Timmermansszal. Tény, hogy a jelenlegi Európai Bizottság letette már az asztalra a következő hétéves költségvetésre vonatkozó javaslatát, amelyet elsősorban a Parlament és a Tanács fog majd továbbformálni. Az Ursula von der Leyen által vezetett új testületről azonban már most tudható, hogy új helyekre akarja helyezni a hangsúlyt. A várhatóan Timmermans által felügyelt New Green Deal, vagyis a környezeti fenntarthatóságra fókuszáló stratégiai terv megvalósítása például új lehetőségeket nyithat az önkormányzatok számára is: a zöld reform ugyanis egyaránt érinti az egészséges életkörülményeket, vagy akár a közlekedést.

Európai parlamenti képviselőként vállaltam, hogy mindent elkövetek annak érdekében, hogy a magyar önkormányzatok a jövőben több és jobban felhasználható közvetlen forráshoz jussanak. Ez nemcsak a fenntartható és célzott fejlődés záloga, de az orbáni korrupció kizárásának is egy lehetséges eszköze. Míg a Fidesz azt nézi, hogy melyik havernak játszhatóak ki az uniós pénzek, addig mi azt nézzük: hogyan fordíthatóak azok még hatékonyabban az emberek mindennapi életének jobbítására. Számíthatnak rám a narancsuralom alól felszabaduló önkormányzatok, ahogyan az emberek is számítanak az ellenzéki együttműködéssel valós alternatívát garantálni tudó, leendő új városvezetőkre. A valódi rendszerváltás, a NER lebontása itt kezdődik.

Közbeszerzési „verseny”: beintésre feleződött a kézicsarnok ára

„Váratlanul” feleáron építi a Garancsi-féle Market Zrt. a 20 ezres budapesti sportcsarnokot, amivel a 2022-es kézilabda Eb-re pályázott az ország. Miután a kormány nemrégiben „beintett”, 153 milliárd helyett 78 milliárdra ment le a nyertes ajánlat.

A Fradi-stadionnal átellenes oldalon, a népligeti Volán-pályaudvar mellett fog felépülni az a multifunkciós aréna, amely a 2022-es, szlovák-magyar rendezésű kézilabda Európa-bajnokság egyik helyszíne lesz. A kivitelező a Garancsi István tulajdonolta Market Építő Zrt. lesz nettó 78,717 milliárd forintért – tudatta a Magyar Építők.

Csak „közeliek” indulhattak

Az nem volt vitás, hogy Fidesz-közeli cég lesz a nyertes, mert a sport- és rendezvényközpont kivitelezésére júliusban eleve hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzést írtak ki. Olyanokat, amelyek rendre nagy nyertesei az építési közbeszerzéseknek. A megvalósítás határideje 2021. november 30.

Augusztusban a kormány arról hozott határozatot, hogy a beruházás költsége maximum bruttó 101 milliárd 544 millió forint, nettó 74 milliárd 127 millió forint lehet. Ez előtt az öt felkért „versenytárs” által benyújtott ajánlatok a következők voltak. Fejér B. Á. L. Zrt. (Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége): 115,78 milliárd, KÉSZ Építő Zrt.: 116,7 milliárd, Market: 153,8 milliárd, metALCOM Zrt. (a déli határkerítés jelzőrendszerének kivitelezője és üzemeltetője, nemrégiben a Bp. Honvéd focicsapat megvásárolója): 159,9 milliárd, West Hungária Bau Zrt.: 158,2 milliárd.

A homlokukra csaptak

A második ajánlati körben ezután mindegyik cég rájöhetett, hogy sokkal olcsóbban is ki lehetne hozni az építést. De függetlenül attól, hogy az első körben 44 milliárd volt a különbség a két szélső ajánlat között, mindannyian a kormányhatározatban előírt plafon közelében értek célba, bár ezek szerint egyik se teljesítette a 74,127 milliárdot.

Így aztán orrhosszal a Market nyert 78,717 milliárddal, 20 milliárddal „legyőzve” a Mészáros-utódokat; a többiek ennél valamivel magasabb árat közöltek – derült ki a napi.hu korábbi írásából.

Vagyis Garancsi az eredeti ajánlat 51 százalékáért vállalta a közbeszerzést.

Az árra rákerül még az áfa, a teljes költséget (ha nem drágul időközben a kivitelezés) az állam által megvett telek vételára, 13,6 milliárd teszi teljessé. Időközben a

kerületi fideszes többségű önkormányzat kétmilliárd forint értékű területet ingyenes átengedéséről

döntött az aréna és egy atlétikai csarnok kivitelezéséhez – írta meg a 24.hu.

A Fradié lesz a csarnok kezelése

És a legszebb a dologban, hogy egy tavaszi törvény egy fordulata alapján a csarnok a Ferencváros sportegyesület vagyonkezelésébe kerül, amelynek elnöke Kubatov Gábor Fidesz-alelnök. Vagyis az új csarnok a tervezett Fradiváros része lesz.

A napokban írtuk meg, hogy az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) mindenkinél többet, az uniós támogatások 3,84 százalékát ajánlja visszakérni az Európai Bizottságtól a 2014-18-as évekből. Ennek oka a rekordszámú és értékű szabálytalanságok, túlárazások, előre lejátszott tenderek, ahogyan az már a 2017-es jelentésben is olvasható.

Kiáramlik a befektetési tőke az ingatlanpiacról?

Egyre kisebb hozamot lehet elérni a kiadási célra vásárolt lakásokból, a folyamatos drágulást nem követi a bérlet díja. A szuperállampapír már egyértelmű versenytárssá lépett elő. Elkezdődhetett az üzleti célra vett lakások értékesítése.

Néhány nappal ezelőtt hívtuk fel a figyelmet egy érdekes jelre, amely akár tendenciává terebélyesedhet. Az egyik ingatlanos cég szakértője fogalmazta meg – miközben a fővárosban elszabadult ingatlanárak kapcsán az agglomeráció felértékelődéséről szólt -, hogy a nyár elején valamelyest visszaesett a vevői érdeklődés, és ezzel együtt az árak emelkedése is mintha megtorpant volna, amiben érdemleges változást a július 1-jei csok-változások sem eredményeztek.

Színre lépett a szuperpapír

A Balla Ingatlan dunakeszi irodájának vezetője, Balla Frigyes szerint mindennek köze lehet a Magyar Állampapír Pluszhoz: érdeklődőket vont el az ingatlanpiacról. A gyengülő érdeklődés következtében ma már nem tudják olyan rövid határidővel értékesíteni az ingatlanokat, mint az elmúlt években. Balla Frigyes nem is számít változásra a jövőben, vagyis az árakban inkább stagnálást valószínűsít, de úgy véli, hogy

ha az állampapírt még sokáig jegyzik, akkor akár árcsökkenés is kezdődhet.

Már akkor megjegyeztük, hogy ez az átáramlás minden bizonnyal a befektetési célú ingatlanok vevőit érinti. Most megnéztük, valóban gyakorolhat-e elszívó hatást a nem saját lakhatási célra vett ingatlanok elől a rendkívül attraktív MÁP Plusz. (Erről bővebben írtunk itt, a lényege: 5 év alatt évenként csaknem 5 százalék, összességében 27 százalékot meghaladó hozam, kamatadó-mentesen, ráadásul menet közben szinte költség nélküli kiszállást lehetővé téve.)

Minden harmadik új lakás üzleti célú, idén tetőzhet a piac

Az ingatlanos cég megfigyelését támasztja alá az OTP Bank Értéktérkép Lakóingatlan 2019/1. elemzése is, amely nem sokkal a MÁP Plusz június eleji megjelenése után készült. Ebben arról írnak, hogy a most már szinte csak a kormányzati kedvezményekkel, támogatásokkal (csok, falusi csok, fiatal házasok gyerekvállalásának támogatása) fenntartott kereslet-növekedés közepette megszerzett lakások országosan nagyjából egyharmadát, Budapesten és a Balatonnál viszont ennél is nagyobb részét befektetési céllal vásárolják. (Ez természetesen hozzájárult a gigantikus dráguláshoz.)

Az OTP szakértői az elmúlt bő három év látványos újlakás-piaci boomjában

erre az évre várják a legnagyobb átadási hullámot,

Budapesten például 14 ezer társasházi lakás építése fejeződhet be 2019-ben. Kiadhatóságuk és várható érték-növekedésük miatt az új lakások kedvelt célpontjai a befektetési céllal vásárlóknak. Saját tapasztalatukból is rögzítik azt a tényt, hogy sok fejlesztésben a vevők többsége ebből a körből kerül ki. Vagyis a frekventált területeken,

ahol idén tömeges átadások várhatók, az újonnan piacra kerülő bérleti kínálat lenyomhatja a bérleti díjakat.

Az új lakások megállíthatatlan drágulásával együtt mindez tovább csökkenti a bérleti hozamokat.

A drágulás maradhat

Márpedig az előrejelzés szerint

az új lakások drágulása nem áll le,

mert tavaly novemberben ugyan kitolták a kedvezményes, 5 százalékos áfa alkalmazását, de visszamenőleg, a hónap elején már kiadott építési engedélyekre. Ezek pedig lassan befejeződnek, a 2019 után eladott lakásoknál már a magas kulcs fog visszaállni. Ez pedig kínálat-csökkenéshez vezet, ami további áremelkedést válthat ki – írja az OTP elemzése. Ha szűkülő kínálatnál is, de az új lakások esetében tehát folyamatos drágulásra lehet még számítani, ami a használt-piacra is hatással lehet.

Ezek után nézzük, hogy milyen bérleti hozamot lehet ma elérni a lakáspiacon. (Vagyis az eredeti vételárnak és összes költségnek – beleértve a 15 százalékos szja-t is – hány százalékát lehet kapni évente; ebből számolható ki a befektetés  megtérülési ideje.) A számításhoz 50 négyzetméteres lakást vettek alapul, és folyamatos, hosszú távú kiadást, nem pedig lakáshotelt.

Szétnyílt az ár/bérleti díj-olló

Az átlagos nettó éves bérleti hozam (lakás, %) mutatja az ábra.

Forrás: OTP Értéktérkép Lakóingatlan 2019/1.

Az OTP az ingatlanpiaci forgalmi adatokból azt a következtetést vonta le az elmúlt éveket összevetve, hogy a bérleti hozam az elmúlt öt év alatt mindenhol csökkent. Ennek oka, hogy míg

a bérleti díjak a vizsgált településeken/budapesti kerületekben átlagosan 50 százalékkal nőttek

(a legkevésbé, 30 százalék alatt a II. kerületben és Győrben, míg a legjobban, 70 százalék felett a VII. és VIII. kerületben, valamint Pécsen és Szegeden),

a lakások ennél jóval nagyobb ütemben, 115 százalékkal drágultak

(legkevésbé, 75 százalékkal Pécsen, legjobban, 173 százalékkal a VII. kerületben).

Öt év alatt hozamban a legnagyobb, 5,3 százalékpont csökkenést a VI. kerület könyvelhette el, ahol 32 százalék bérleti díj növekedés áll szemben 144 százalékos lakásdrágulással. A pécsi átlaghozam viszont csak hajszállal esett vissza, köszönhetően a drágulás ütemével lépést tartó bérleti díjaknak. Ennek megfelelően a baranyai megyeszékhely 8,3 százalékos hozamszintje áll a lista élén, míg a fővárosi kerületek nagy részében 5–6,5 százalék közötti értékek adódnak. A legkisebb, 4,9 százalék a hozam az országosan legdrágább V. kerületben.

Mivel rövid távon még mindenképpen áremelkedés várható, ezek a hozamszintek minden bizonnyal tovább csökkennek, ami sok befektetőt eltántoríthat a vételtől.

Küszöbértéken a megtérülés, a bérlet viszont így is az egekben

Az OTP által kiszámolt hozamok közelítenek, sőt, a legtöbb helyen elérik azt a küszöbértéket, amit nemzetközileg a még elfogadható hányadnak tartanak: 5-6 százalék éves bérleti díj az ingatlannal kapcsolatos kiadások arányában. Vagyis míg pár éve tényleg jó buli volt vállalni az egyre dráguló lakásokat megvenni, mert az elérhető hozam igen magas volt, addig ma már ez egyre kevésbé áll így, vagyis sokkal lassabban hozza vissza a vételárat.

És kérdés, hogyan alakul a közeljövő. A vételárak és a bérleti díjak elszakadása egyértelműen annak tudható be, hogy lassan egyszerűen

elfogy az így is elszálló díjakat megfizetni képes bérlő

(akik egy része már amúgy is vállalta a rosszabb helyre, külső kerületbe vagy/és kisebb lakásba költözést a kisebb díj érdekében).

Inkább papírt venni és hátradőlni a fotelben?

Vagyis megalapozottnak tűnik az a kijelentés, hogy a MÁP Plusz kínálta – kockázatmentes, bárminemű közreműködést, erőfeszítést (befektetés figyelemmel kísérése) nélkülöző – lehetőség

ekkora hozammal egyértelműen versenyképes a lakáskiadással.

Természetesen aki hosszú távra, mondjuk tíz évre tervez, annak el kell gondolkodnia, mert arra semmi garancia sincs, hogy lesz újabb öt éves ciklusa a MÁP Plusznak. S hasonlóan fejtörést okoz annak is ez a helyzet, aki a közelmúltban vett üzleti célra lakást hitelből, amit a bérletből kell kitermelni.

Mindenesetre utalnak jelek arra, hogy egyre többen ugranak ki kiadásra vett ingatlanjukból, a piacon vannak erről információk. A június óta jegyezhető kötvény híre nyilván fokozatosan terjed, a havi jegyzések tendenciája csökkenő, de már így is nagyjából 1800 milliárd. A következő hónapok mutatják meg, hogy valóban lesz-e számottevő átterelődés az ingatlanpiacról erre a kényelmes pénzfialtatásra.

Azok nyertek, akik a panelre tettek

Az legfeljebb érdekesség, de az üzleti megfontolású lakásvásárlás megtérülése szempontjából koránt se mellékes, hogyan alakultak a bérleti díjak épülettípusok szerint. Sokakat meglepett pár éve a panelek váratlan népszerűvé válása. Az OTP adatai szerint egyértelmű, hogy a panelek bérleti díja öt év alatt jóval a téglalakások szintje felett, átlagosan kétszeresére nőtt, míg a panel- és téglalakások drágulásában csak minimális különbség van a panelek javára. Mára a kétféle ingatlantípus aktuális hozamszintjében nincsen jelentős különbség, ugyanakkor egyértelmű, hogy öt évvel ezelőttre visszatekintve a legjobb befektetést azok csinálták, akik panellakást vettek kiadási céllal.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!