Érdekes

Nem lett turista-attrakció az úszó vb

Noha hivatalosan „történelmi” volt az idei nyár a magyar turizmus életében, az adatok szerint azonban éppen a legnagyobb attrakciónak szánt vizes vb idején, júliusban visszaesett a fővárosi szállodák vendégforgalma. Ezzel párhuzamosan a budapesti szállodák az országos átlag duplájával, 37 százalékkal emelték áraikat.

Júliusban a külföldiektől származó szállásdíjbevételek 30,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a belföldi vendégek 8,1 százalékkal költöttek többet szállásdíjra – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfői adatsorából.

Ezzel „történelmi nyarat zárt a magyar turizmus” – értékelte legott az adatokat Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója – az MTI tudósítása szerint.

Az év első hét hónapjában a szálláshelyek 17,1 százalékkal több, 253 milliárd forint bruttó árbevételt értek el. Ezen belül a szállásdíjbevétel 19,5 százalékkal nőtt, 151 milliárd forint volt. A vendégéjszakában mért forgalom a szállodákban, panziókban és kempingekben bővült, a közösségi szálláshelyeken és üdülőházakban csökkent.

A KSH azonban azt is közölte, hogy

a turisztikai régiók közül csak Budapest-Közép-Dunavidéken volt visszaesés.

A fővárosi szállodák vendégforgalmának csökkenése 2,4 százalék volt az egy évvel korábbitól.

Vélhetően a fővárosi hotelek így se bosszankodtak a forgalom láttán, mert

amíg a szállodai szobák bruttó átlagára 18,7 százalékkal növekedett, addig Budapesten 37 százalékkal.

A külföldi vendégek átlagosan 29,4, a belföldiek 7,6 százalékkal nagyobb szállásdíjat fizettek, mint tavaly júliusban. (Vagyis a külföldiek, köztük a vizes vb-re érkezett küldöttségek bizonyára az eleve drágább 4-5 csillagos szállodákat részesítették előnyben.)

A német vendégek 11,3, az oroszok 31,4, a kínai és japán vendégek 21,8, illetve 76,3 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek Magyarországon, mint tavaly júliusban. Franciaországból 10,0, Írországból 14,2, Portugáliából 14,8 és Lengyelországból is 8,8 százalékkal nőtt az idegenforgalom. Ugyanakkor Ausztriából 5,6, az Egyesült Királyságból 9,3, Olaszországból 14,4, Spanyolországból pedig 7,3 százalékkal csökkent a turisták által eltöltött vendégéjszakák száma.

A belföldi vendégek száma 1,6 százalékkal, 853 ezerre nőtt tavaly júliushoz képest, az általuk eltöltött éjszakák száma 2 millió 416 ezer volt. A turisztikai régiók többségében emelkedett vagy stagnált, a Balatonnál, Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon kismértékben csökkent a vendégéjszakák száma. A belföldivendég-éjszakák 37 százalékát a Balatonnál, 12 százalékát Észak-Magyarországon regisztrálták a kereskedelmi szálláshelyek.

Tíz éve történt: Vizsgálja az ügyészség a Magyar Gárdát

0

A parlamentben jelentette be Kovács Tamás legfőbb ügyész, hogy a Fővárosi Főügyészség vizsgálja a Magyar Gárda működését – írta 10 évvel ezelőtt, 2007. szeptember 10-én a Független Hírügynökség.

Kovács Tamás Gusztos Péter SZDSZ-es frakcióvezető-helyettes kérdésére válaszolva elmondta, hogy

a Magyar Gárda nyilvántartásba vételének nem volt törvényes akadálya, így azt nem lehetett megtagadni,

most azonban több bejelentés nyomán vizsgálatot folytat a Fővárosi Főügyészség a gárda működésével kapcsolatban. Vizsgálják például azt, hogy olyan kérdéseket tesznek fel a szervezetbe belépni szándékozóknak az adatlapon, amelyek adatvédelmi aggályokat vetnek fel.

Gusztos Péter viszontválaszában emlékeztetett arra, hogy

bíróság már egyszer oszlatott fel egyesületet,

a Vér és Becsületet, méghozzá azért, mert az egyenruha és a bajtárs megszólítás alapján bizonyítottnak látta, hogy katonai szervezetről van szó, a bejegyzés alapján egyébként „szegény zenészek megsegítésére” létrejövő egyesület esetében.

Véradás az amerikai követségen: Emlékezzünk szeptember 11-re!

0

7. alkalommal rendezi meg az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége a Magyar Vöröskereszttel együttműködve az „Emlékezzünk szeptember 11-re” véradónapot.(Amerikában ez a nap a Nemzeti szolgálat és emlékezés napja)

Mint Kardos István a magyar Vöröskereszt főigazgatója elmondta , az első hat alkalommal összesen

körülbelül 400-an adtak vért

és a mostani alkalommal is ötvennél több véradóra számítanak.Követségi alkalmazottak, itt élő amerikaiak egyaránt adnak vért ezen a napon.

Az eseményre eljött az amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője David Kostelancik is. A vizsgálatok után a Vöröskereszt főigazgatójával egyszerre adtak vért. 

Tíz éve történt: Miniszteri rendelettel javítanák a kórházi ellátást és higiéniát

0

2007. szeptember 9-én arról írt a Független Hírügynökség, hogy Horváth Ágnes akkori egészségügyi miniszter bejelentette: miniszteri rendeletben kívánják itthon szabályozni, hogy mi mindent kellene megtenniük a kórházaknak az étkeztetés és a higiéniai körülmények javításáért.

A SZDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy október elejéig szülessen meg a koalíciós megállapodás a társadalombiztosítás átalakításáról, hiszen csak így lehet a következő évben beindítani az új biztosítókat – mondta a tájékoztatón résztvevő Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője.

Az egészségügyi miniszter szakértői bizottság létrehozását tervezte, amelynek az lesz a feladata, hogy megállapítsa, mi az a minimális komfort, amely minden betegeknek jár a kórházakban – mondta Horváth Ágnes. Szabályozni akarják például azt, hogy

a bennfekvőknek hányszor kell naponta gyümölcsöt és zöldséget kapniuk, vagy milyen tisztálkodószerekről kell gondoskodnia az intézménynek.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy a héten döntés született arról: a társadalombiztosítás megtakarításaiból 25 milliárd forintot osztanak szét a kórházak között, és ebből 3 milliárdot kifejezetten a betegek kórházi ellátásának javítására szánnak.

Horváth Ágnes bejelentette:

a hálapénz visszaszorítása mellett a tárca a jövőben kiemelten foglalkozik majd a szülések szabályozásával is.

Például azzal, hogy milyen kötelezettségei vannak ebben a társadalombiztosításnak, illetve milyen körülményeket kell teremtenie annak az évi több száz kismamának, akik otthon akarnak szülni. Azért is kell világos szabályozás, mert ez az a terület, amely a legjobban érintett a hálapénz szempontjából – tette hozzá.

Horn Gábor azt mondta: az utóbbi 15-20 évben nem fordult elő Magyarországon, hogy folyamatosan csökkentek a gyógyszerárak, az egészségügyi kasszának többlete lett, és igazi lépések történtek a hálapénz visszaszorítására. Most ez a helyzet, de

minden visszasüllyedhet a korábbi állapotba, ha nem sikerül a koalíciós partnereknek megállapodnia a biztosítási rendszer átalakításáról

– utalt az SZDSZ ügyvivője az MSZP-vel fennálló vitára.

Hangsúlyozta: azért nem támogatják a szocialisták 7 egybefüggő régióra osztott biztosítási modelljét, mert szerintük ez az új rendszer lényegét, a versenyt, és ezzel az egészségügyi ellátás minőségének javulását zárná ki. „7 kis állami országos egészségbiztosítási pénztár jönne létre, amelyet semmi sem motiválna arra, hogy versenyezzen a többivel. Ez még a jelenlegi rendszernél is rosszabb lenne” – mondta az ügyvivő. Szerinte ahhoz, hogy biztosítók között valódi verseny legyen, a magánbefektetőknek menedzser jogokat kell adni. Ha kisebbségi tulajdonosok lesznek is, lehetne például vétójoguk, vagy ők nevezhetnék ki a vezérigazgatót.

Bekötötte a biztonsági övét?

0

Ha nem, a hétvégén duplán is rosszul járhat. Ugyanis a rendőrség szeptember 11. és 13. között a passzív biztonsági eszközök használatát ellenőrzi Magyarország közútjain.

A TISPOL Műveleti Csoportjának éves ellenőrzési terve alapján, a TISPOL SEATBELT európai szintű ellenőrzés során 2017. szeptember 11. és szeptember 13. között a TISPOL tagállamok rendőri erői – így a magyar rendőrség is – fokozott figyelmet fordít a biztonsági öv, a gyermekbiztonsági rendszerek és a bukósisak előírásszerű használatának ellenőrzésére – olvasható a Police.hu-n. A passzív biztonsági eszközök használata nélkül jelentősen megnő a halálos sérülések esélye. A biztonsági öv és a gyermekbiztonsági rendszerek használati arányának tovább növelése nélkülözhetetlen a balesetben elhunytak számának, valamint a sérülések súlyossági fokának csökkentése érdekében.

Az ellenőrzés kiterjed az illegális migráció, az embercsempészet, a kábítószerrel, valamint a lőfegyverrel kapcsolatos, illetve a vagyon elleni bűncselekmények felderítésére, megszakítására is.

Kolosi cáfolja a Figyelőt

0

„A Figyelőnek bíróság előtt kell majd felelnie hazug állításaiért” – szögezte le Facebook posztjában az RTL vezérigazgató-helyettese. Kolosi Péter a hetilap eheti számában megjelent cikkre reagált. Azt „ egyértelműen azzal a szándékkal írták, hogy azt a hamis látszatot keltse, hogy az RTL Magyarországon veszteséges, amelytől tulajdonosai meg akarnak szabadulni”.

A Figyelő – az RTL megkérdezése nélkül – írt az RTL Magyarország üzleti eredményeiről, és ezzel szoros összefüggésben a magyar televíziós reklámpiac méretéről. A szerző szándékai egyértelműek: dezinformálni, az RTL Magyarország üzleti hírnevét aláásni. Mindeközben társaságunkat üzleti adatok meghamisításával vádolja – írja Kolosi, aki részletesen megálaszolja a cikket.

Az állítólagos veszteség

A cikk – nem nevesített – szerzője azt állítja, hogy az RTL-en kívül mindenki nagyon derülátó, egy 8,6% os dinamikával bővülő piacon, amit csak az RTL nevez stagnálónak. „Beszámol az RTL Csoport (luxemburgi anyacégünk) éves jelentésében megtalálható üzemi nyereségről, amely 12 mio €, azaz kb. 3,6 md Ft (ez konszolidáltan, az összes kábelcsatornánk és az RTL Klub, valamint minden más tevékenységünk számait mutatja), majd az adózás utáni eredményt már inkább csak a Magyar RTL Zrt. éves beszámolójából (azaz kizárólag az RTL Klub, kábelcsatornák nélküli, önmagában valóban veszteséget termelő tevékenységéből) szedi.

„Így gondol minket veszteségesnek.”

A reklámpiac mérete

A reklámpiac 2016-os méretéről valóban eltért a piac és a TV2 véleménye. Az állami költések az elmúlt hat évben a hatszorosára, de 2016-hoz képest is  duplájára nőttek, s a piac ezen szeletéhez a szereplők nagyon jelentős része semmilyen, vagy csak nagyon kis részben férhet hozzá.

„A „közel 10 százalékos” piacbővülés csak ezzel a kb. 6 md Ft hozzáadásával igaz, amit nagyrészt maga a TV2 kapott”

írja Kolosi, aki szerint a televíziós reklámpiac állami reklámköltések, valamint ügynökségi bónuszok nélkül csökkent tavaly.

Nézettségi ellentmondások

A szebb napokat megért Figyelőben megjelenő írást néhány óra múlva már a hirado.hu is átvételre érdemesnek találta. Miközben az origo éppen terjedelmes nézettségi összefoglalót tett közzé arról, hogy a TV2 megelőzte nézettségben az RTL Klubot. A bemutatott TV2-es grafikonok nem a piac jelentős része, és az RTL által is használt 18-49-es korosztályban, de még csak nem is a

TV2 által használt 18-59-ben láthatók.

Ezekben ugyanis az állításból egy szó sem igaz.

Az origo – és néhány órán belül 5-6 más, már előre pontosan megjósolható oldal – által megjelentetett TV2-es adatok most éppen a 18 éven felüli, – vagy ahogy versenytársunk még nevezi – „választókorú nézők”-re vonatkozik – olvasható a posztban.

„A fenti írásokból teljesen egyértelmű, hogy a tegnapi napon az RTL Magyarország ellen összehangolt, hazugságokkal és csúsztatásokkal teli, támadás indult. Pont olyan, amihez hasonlót a magyar média mostanival azonos szereplőitől már többször láthattunk.”

Kolosi egy megtörtént esetről is beszámol, egy olyanról, amely szerinte valóban érdemes a feldolgozásra.  „Az elmúlt év utolsó hónapjaiban társaságunk ügyvédi felszólítást kapott több, mint 4 md forint megfizetésére a TV2-nek. Egyáltalán nem értettük, hogy a minden valódi jogalapot nélkülöző ügyvédi levélnek mi az értelme. A felszólításnak nem tettünk eleget, de természetesen ezek után sem történt semmi (értsd: a TV2 nem indított pert). Majd ezek után csodálkozva láttuk a TV2 éves beszámolójában az – egyébként önmagában is gigantikus 7,5 Md veszteségről szóló jelentést. Azért csodálkoztunk ezen, mert összeadva a TV2 tavalyi, nyilvánosan is tudható költéseit és befektetéseit, véleményünk és becslésünk szerint tavalyi veszteségük akár a 12 md Ft-ot is elérhette. Felmerült a gondolat, nem arról lehet-e szó, hogy a nekünk küldött értelmetlen levélben szereplő 4 md-os összeget tüntetik fel a könyveikben elhatárolt nyereségként, hogy ezzel csökkentsék kimutatott veszteségüket.  Mi ezt a nyilvános adatokból kideríteni nem tudjuk, de látva a Figyelő szakmai „alaposságát” és agilitását, nekik talán sikerülhet választ kapni erre, a piac számára igen csak érdekes kérdésre.” – írja végezetül Kolosi.

Megint tolvajok miatt panaszkodnak ferihegyi utasok

0

Eltűnt egy Budapestről Londonba utazó magyar család pénze a feladott bőröndjükből. A FüHünek azt mondták, azért tették oda, mert a kézipoggyászukból már loptak korábban, a feladott csomagból viszont eddig nem. Ugyanaznap egy Isztambulból Budapestre érkező másik utas azt vette észre, miután megérkezett, letörték a bőröndje zárját, és teljesen feltúrták a csomagját.

A Liszt Ferenc Repülőtér
fotó: MTI/MTVA/Bizományosi: Balaton József

Budapestről ment Londonba csütörtök délután Anett a családjával. Azt mondta a FüHünek, hogy kisbabájuk miatt nagyon siettek, ezért csak otthon nézték át a csomagjaikat. Akkor vette észre, hogy az egyik bőröndből hiányzik egy boríték, amelyben, ahogy fogalmazott, „rengeteg pénz” volt, valamint egy óra is eltűnt.

Pedig épp azért tette a feladott csomagjába őket, mert, ahogy mondta,

„régebben már vettek ki kézipoggyászból is értéket, emiatt nem mertük beletenni.”

Ráadásul annyi cuccuk volt, hogy attól is tartottak, valaki észrevétlenül belenyúlhat. A feladott csomagjaikból viszont még soha nem loptak – eddig. Azt mondta:

„Az egész azért igazán felháborító, mert én fizetek azért, hogy a táskámat elhozzák A-ból B-be.”

A reptéri dolgozók miatt viszont egyik légitársaság se vállal felelősséget.

Anett azt mondta, elismeri, hogy ők is hibáztak, hogy a csomagba tették a pénzt, „de azt nem ismerem el, hogy emberek életét lopják ki a bőröndből. Azt nem ismerem el, hogy több havi munkánk veszett kárba”.

Egy másik utas ugyancsak csütörtökön Isztambulból érkezett haza Budapestre. Amikor, egyébként hosszas várakozás után, megkapta a bőröndjét, azonnal észrevette, hogy

eltörték rajta a számzárat.

A FüHünek elmondta: ahogy kinyitotta, látta, hogy valaki fel is túrta a benne lévő ruhákat, a neszesszerjét és a bőrönd belső zsebét pedig eltépték, pár száz forintnyi aprót vittek el. Szerinte pénzt vagy drága ékszereket kereshettek, ezért tépték fel a kis zsebeket, tasakokat.

illusztráció
MTI Fotó: Földi Imre

Egyikük sem érti, miért pont az ő bőröndjükbe nyúltak bele, hiszen kívülről semmi nem látszott rajtuk. Arra gyanakodnak, hogy az átvilágításon tűnhetett fel valami a tolvajok esetleges társának – ezt feltételezné, hogy az indulásnál történt a lopás.

Mindketten feljelentést tettek.

Azt persze egyelőre nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a budapesti reptéren történt a lopás (az isztambuli reptérre is sokan panaszkodnak), de az gyanús, hogy több eset is volt ugyanazon a napon, nagyjából ugyanabban az időben.

A Liszt Ferenc Repülőtér Facebook-oldalán egyébként sok a panasz a lopásokra. Van, aki azt írja, hogy cigarettát lopnak ki rendszeresen a csomagjából, másnak 200 eurója tűnt el. Más arról írt, hogy szintén a bőröndje zárját tették tönkre, tőle parfümöt és ruhákat loptak el.

Hardy Mihály, a repülőtér szóvivője a FüHünek azt mondta,

„örök macska-egér játék”

folyik, a világ összes repülőterén. Mint mondta, keményen küzdenek a hasonló esetek ellen, a rakodást végző cégekkel közösen.

A csomagok feladás után egy zárt rendszeren haladnak keresztül, amelyet végig kamerákkal figyelnek. Ennek végén a földi kiszolgáló cégek emberei rakják őket kocsira, majd pakolják be a csomagtérbe a repülőn. Van olyan légitársaság, amely már ezeket is bekamerázta, de, ahogy Hardy Mihály mondta,

ezek a kamerák nem biztos, hogy minden sarkot látnak,

és ezt az esetleges tolvajok pontosan tudják.

Ő azt tanácsolja az utasoknak, hogy semmiképp ne tegyenek pénzt, ékszert, vagy bármilyen értéket a feladott bőröndbe.

A pénzköteg ugyanis látszik az átvilágításkor is.

Arra is figyelmeztet, hogy amikor esetleg a kézipoggyászát veszik el valakinek felszállás előtt, akkor is gondolja végig, mi van benne, és szedjen ki belőle minden értékes dolgot.

Felszálló utasok Ferihegyen
MTI Fotó: Földi Imre

Megkerestük a légitársaságot is, amellyel Anett utazott. Levélben azt írták: a poggyászok kezelését „földi kiszolgáló partnerek végzik az egyes repülőterekkel kötött megállapodások” alapján. Panaszt ott lehet tenni, ahova megérkezik az utas. Azt is írják, hogy minden panaszt egyénileg vizsgálnak ki, és

szoros figyelemmel kísérik földi kiszolgáló partnereik működését.

Az elmúlt öt évben, vagyis 2012 eleje óta összesen 727 nyomozás indult csomaglopás miatt a ferihegyi repülőtéren – ezt akkor árulta el a 444.hu-nak a rendőrség, amikor sérült keze buktatott le egy reptéri tolvajt. Egy, Anetthez hasonlóan Londonba repülő utas megérkezése után vette észre, hogy a bőröndjében minden ruháját összevérezte valaki. Egy másik utas is hasonló panasszal jelentkezett. El is fogták az egyik budapesti rakodómunkást, akinek visszavonták a belépőkártyáját.

Hardy Mihály azt is mondta a Fühünek, hogy a rakodó cégek embereire is nagyon szigorú szabályok vonatkoznak.

Nem lehet náluk például mobiltelefon, és készpénzből is csak annyi, ami mondjuk az ebédjükre elég.

Ezeket kifele menet is ellenőrzik. Van, ahol a rakodást is videóra veszik.

Szerinte egyébként a Liszt Ferenc Repülőtér a panaszok szempontjából az „európai középmezőnybe” tartozik. Sok lopásról tudnak például angliai repülőtereken: volt olyan, ahol hatszor annyi panasz érkezett egy légitársasághoz, mint ugyanennek a társaságnak más járatain. Azt mondja: ha valaki ilyet tapasztal, azonnal vegyen fel jegyzőkönyvet a légitársaságnál, és tegyen minél előbb feljelentést a rendőrségen.

Murányi jött és megy

0

Megbízott főszerkesztőként viszi tovább Murányi András a zoom.hu irányítását.

Az internetes felületek egyik legfrissebb műhelye augusztusban indult el tesztüzemmódban, a volt Index főszerkesztő-helyettes Zappe Gábor vezetésével. A Tarjányi Péter vállalkozó, amúgy biztonságpolitikai szakértő tulajdonolta hírportál azonban máris váltott; a tulajdonos-főszerkesztő közötti szakmai és munkaszervezési viták okán

Zappe közös megegyezéssel otthagyta a zoom.hu-t.

A FüHü információi szerint Murányi, aki a Népszabadság bezárásig sikeresen vitte az addig legnagyobb országos politikai napilapot, és aki hosszú ideig nem is akart a médiában elhelyezkedni,

nem akarja véglegesen átvenni a főszerkesztői posztot,

egy idő után – nyilván azt követően, hogy megtalálják az utódot – vissza szeretne térni a hírigazgatói poszthoz, tekintettel arra, hogy abban a szerepkörben a portfolió további médiavállalkozásait össze kell hangolni.

Lapszem – 2017. szeptember 8. péntek

0

Szeptember 8. van, péntek, Mária és Adrienn napja, mi már meg is néztük, miről írnak a mai újságok.

Kampányképzést kapnak a fideszes polgármesterek

A Magyar Nemzet arról ír, hogy külön képzést kapnak a fideszes polgármesterek a jövő tavaszi országgyűlési választásokra. Megszerezték azt a levelet, amelyet kiküldtek a településvezetőknek, konkrét utasításokkal.

A képzést a Fidesz pártalapítványa végzi majd,

hétvégente, Lakiteleken.

A Fidesznél a diplomáciát is kampányüzemmódba kapcsolják, a nagykövetek is felkészítést kapnak a választásokra.

Be kell fogadnia a menekülteket

Nem igaz, hogy Magyarországnak nem kell befogadnia menedékkérőket az Európai Unió Bíróságának szerdai döntése nyomán – ezt mondta a Népszavának Lehóczki Balázs, a bíróság magyar ügyekkel foglalkozó szóvivője. A bírósági ítélet és az uniós jogszabály együtt róják ezt a kötelezettséget a magyar hatóságokra.

Lehóczki néhány tízmillió euróra taksálná azt a büntetést, amit Magyarországnak esetleg fizetnie kellene, ha nem tartja be a határozatot.

Új tanú Portik ügyében

Egy közismert magyar bűnöző szerint Jozef Rohác elárulta neki a börtönben, hogy nem Portik Tamás adta a megbízást Boros Tamás felrobbantására – írja a Magyar Idők.

Portik ügyvédei ezért kérik a perújrafelvételt.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségen azt mondták a lapnak: 15 napon belül kialakítják az álláspontjukat az indítvánnyal kapcsolatban.

Portik Tamást jogerősen 13 év fegyházra ítélték, miután bizonyítottnak találták, hogy ő adott megbízást 1996-ban a szlovák Jozef Rohácnak, hogy ölje meg Boros „Óriás” Tamást.

Ezrektől vették el az iskoláztatási támogatást

A hvg.hu arról ír, hogy sokkal kevesebb az igazolatlan hiányzás, mint néhány éve, de így is több ezer családtól veszik el az iskoláztatási támogatást az iskolakerülés miatt. Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó kérdezte erről a kormányt. Rétvári Bence államtitkár válaszából kiderült, az előző tanévben 3217 iskolás volt, aki legalább 50 órát hiányzott igazolatlanul. E felett megvonják a családtól az iskoláztatási támogatást.

Az államtitkár szerint a 2009/10-es tanévben még 13 ezer esetben volt legalább 50 óra igazolatlan hiányzás.

Tíz éve történt – Tiltakozás a közvagyon eladása ellen

0

2007. szeptember 8-án a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy az Élőlánc Magyarországért közéleti mozgalom demonstrációján több ezren tüntettek a Pénzügyminisztérium előtt.

A tüntetésen felszólalók a közvagyon eladása ellen tiltakoztak, egyebek mellett a kormányzati épületek, valamint az egészségügyi és kulturális intézmények értékesítésének leállítását követelték – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.

A tüntetés békésen zajlott, atrocitás nem történt.

Csaknem 1500-an indultak el szombaton délután 4-kor a Hősök teréről az Andrássy úton át a Pénzügyminisztériumhoz, a József nádor téri épülethez érve azonban már több ezresre duzzadt a tömeg. A szervezők bejelentették, hogy hétfő délután 5 órától hajnali 2-ig a Parlament előtt fognak tüntetni.

Az indulás előtt a Hősök terén is többen felszólaltak. Az állami vagyon eladása ellen tiltakoztak, valamint

a Gyurcsány-kormány távozását és azonnali előrehozott választásokat követeltek.

A résztvevők többségénél nemzeti színű lobogó volt, de többen árpádsávos zászlókkal érkeztek. Sokan a Kossuth téren kora délután befejeződött demonstrációról mentek át a Hősök terére.

Hatvan aláíró kezdeményezéséhez csatlakozva az Élőlánc Magyarországért közéleti mozgalom szervezte a tiltakozó megmozdulást a szerintük alkotmánysértő vagyontörvény ellen. A tüntetést támogatta a Professzorok Batthyány Körének elnöksége, valamint a MAGOSZ és a Magyarországért Egyesület.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!