Blogolda

Orbán: Már a miniszterelnök sem mondhatja el a véleményét?

– Miniszterelnök úr, köszönjük, hogy fogadott bennünket.

– A sajtó előtt mindig nyitva áll az ajtóm. A magyar emberek tájékoztatása mindennél fontosabb.

. Nem bánja, ha néhány, hogy úgy mondjam, keményebb kérdés is felteszünk?

– El is várom. Mi másról kellene beszélnünk, mint arról, ami az embereket érdekli.

– Köszönjük. Tehát az első kérdés: mit szól hozzá miniszterelnök úr, hogy ilyen szép az idő?

– Magyarország nemzetközileg egyre jobban elszigetelődik. A demokratikus országok vezetői szóba sem állnak velünk, csak néhány diktát…

– De miniszterelnök úr…

– Ami pedig a hazánkat fenyegető mingránsokat illeti: nincsenek ilyenek. Mi találtuk ki a Habonnyal az egészet…

– Látom, miniszterelnök úr vicces kedvében van. Ironizálni tetszik…

– Eszem ágában sincs viccelődni. Szomorú, ha egy ország miniszterelnöke idáig süllyed. Hogy gyűlöletet szít mások ellen. Ellenséget keres, ott is, ahol nincs. Milliárdokat költ uszító kampányra, propagandára, ahelyett, hogy az ország valós problémáival foglalkozna.

– Itt valami félreértés lehet. Miniszterelnök úr, az Ön sajtósa egészen más választ küldött nekem erre a kérdésre… De evezzünk más vizekre.

– Evezzünk. Először egy bohócot jelöltem köztársasági elnöknek…

– Schmitt Pálra méltóztatik gondolni?

– Igen. Találtam egy bohócot, akinek a múltja és a jelene is vállalhatatlan. Nagyon szórakoztató volt, gyakran megnevettetett.

– Ön szórakozott a köztársasági elnökön?

– Plagi bácsin? Igen. Ha tudná, milyen fárasztó egy kormányt vezetni. Hát még egy országot. Nagyon stresszes. Kell valami, hogy az ember kieressze a feszkót. Ha tudná, mennyit röhögtünk a Szijjártóval ezen a Schmitten…

– Szijjártóval?

– Persze. A Peticicán pedig a Lázárral együtt röhögtünk. Hogy mekkora nagy bazi házat vett magának Dunakeszin 167 millióért. Azt mondta, hogy a szülei egy élet verejtékes munkája…Kifeküdtem a röhögéstől…A Lázáron meg a Rogánnal röhögtünk. A londoni luxusútja… Milyen hülyén nézett ki, amikor magyarázkodott. Hát, az tényleg egy jó történet volt.

– Önök, miniszterelnök úr, Rogán Antallal együtt szórakoztak egy másik miniszter rovására?

– Várjon, még nincs vége… van egy papírzsebkendője, könnybe lábadt a szemem a röhögéstől… Szóval, a Rogánon pedig a Matolcsyval szórakoztunk. Hogy hetente nőtt egy szobával a lakása…Aztán az a helikopteres történet. Hát, ezt nem tényleg nem lehet kibírni… De a legviccesebb a Semjén volt. Egy törpepárt fősenkije, aki Svédországban háziasított rénszarvasra vadászik… Bocs, hátba tudna verni néhányszor? … Ha rossz napom van, mindig erre gondolok, és minden bajom elfelejtem.

Miniszterelnök úr, jól van? Ne hozassak egy pohár vizet?

– Egy pálinkát mondjuk, azt felhajtanék, ha lenne hozzá szotyola…

– Miniszterelnök úr, ezt a beszélgetést nem adhatjuk adásba.

– Nem? Én eddig úgy hittem, hogy Magyarországon sajtószabadság van. Milyen ország az, ahol már a miniszterelnök sem mondhatja el a véleményét?

Velünk van a baj, választókkal

Minden politikus és politikai párt azt mondja, hogy a nemzetet fogja szolgálni. Felvirágoztatja az országot, lakóinak életét jobbá teszi. Soha még senki nem állt elő olyan programmal, hogy szavazzanak rá, mert ő majd tönkre teszi az országot. Lebontja a jogállamot, növeli a korrupciót, padlóra küldi az egészségügyet, az oktatást.

Senki nem azt ígéri, hogy megválasztása esetén lopni fog és csalni. Helyzetbe hozza családtagjait, rokonait és üzletfeleit, és a nemzet javait, szétosztja a csókosok között.

És a dolog azért működik, mert mindig lesznek elegen, akik elhiszik, hogy a jelölt tényleg a nemzetet fogja szolgálni. Felvirágoztatja az országot, lakóinak életét jobbá teszi. Eszükbe sem jut, hogy akire szavaznak, tönkre fogja tenni az országot. Lebontja a jogállamot, növeli a korrupciót, padlóra küldi az egészségügyet, az oktatást. Lopni fog és csalni, családtagjait, rokonait és üzletfeleit hozza helyzetbe, az ország javait pedig szétosztja a csókosok között.

Az emberek rendre megszavazzák azokat, akikben aztán csalódnak. Lehet, le kellene váltani az embereket és olyanokat választani helyettük, akik nem azokra szavaznak, akik tönkre teszik az országot. Lebontják a jogállamot, növelik a korrupciót, padlóra küldik az egészségügyet, az oktatást. Lopnak és csalnak, helyzetbe hozzák családtagjaikat, rokonaikat és üzletfeleiket, az ország javait pedig szétosztják a csókosok között.

Vagyis, velünk van a baj, emberekkel. Ha nem olyanokat választanánk, akik tönkre teszik az országot, lebontják a jogállamot, növelik a korrupciót, padlóra küldik az egészségügyet, az oktatást, mindemellett lopnak és csalnak, családtagjaikat, rokonaikat és üzletfeleiket hozzák helyzetbe, az ország javait pedig szétosztják a csókosok között, jobb lenne az életünk.

Tessék minket leváltani!

Butí-tani

„A kormány tiszteletben tartja a CEU döntését és az oktatás szabadsága alapján ők oda mennek, ahova szeretnének”. Ezt Varga Judit EU-kapcsolatokért felelős államtitkár mondta az InfoRádió Aréna című műsorában

A kormány tehát nem gátolja meg, hogy a CEU elköltözzön Magyarországról. Nem húz fel kerítést az osztrák határra, hogy megakadályozza az egyetem elköltözését, nem fenyegeti meg az oktatókat és hallgatókat, hogyha a CEU Bécsben működik tovább, akkor visszamenőlegesen beleírja az alaptörvénybe, hogy ez bűncselekmény. Nem hullajt krokodilkönnyeket a kormány a CEU-ért, és nem is próbálja megakadályozni a távozását.

Aki ilyet mond, esetünkben Varga Judit államtitkár, az vagy gátlástalan gazember, vagy nem értette meg, hogy mi a feladata. Neki ugyanis azon kellene dolgoznia, mert ezért kapja a fizetését, hogy a magyar tudás minél korszerűbb és versenyképesebb legyen, hogy oktatásunk híre a világban ne romoljon tovább, hanem lehetőség szerint javuljon valamelyest. Ehhez képest Varga államtitkár rosszul gazdálkodik a rábízott javakkal, amikor hagyja, hogy egy nemzetközi hírű egyetem a jövőben ne a magyar embereknek hozzon dicsőséget, hanem az osztrákoknak termeljen pénzben is kifejezhető hasznot.

Persze, nem gondoljuk, hogy Varga államtitkár a saját ujjából szopta ezt a cinikus, pökhendi, lekezelő és ebből kifolyólag jelentős mértékben visszataszító kijelentést. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy Orbán Viktor tudta és beleegyezése nélkül ebben az országban egyetlen miniszter, vagy államtitkár sem mer dönteni semmiben, a CEU elüldözése ügyében pedig biztosak lehetünk abban, hogy igen magas helyről jött az ukáz.

Bár a döntés nem az övé, Varga Judit államtitkár ezzel együtt bizonyosan bűnrészesnek tekinthető. Nemcsak a már – CEU-ként – említett vagyon hűtlen kezelése miatt, hanem mert rossz ügy szolgálatába szegődött. Varga államtitkár egy olyan rendszernek lett a kiszolgálója, amely nem érdekelt a művelt emberfők képzésében, és azon dolgozik, hogy a magyar emberek minél nagyobb számban maradjanak iskolázatlanok, tájékozatlanok. Számtalanszor bebizonyosodott már a történelemben, hogy a tájékozatlan, tanulatlan embert sokkal könnyebb manipulálni, mint azt, akinek konkrét ismeretei vannak a világról. Aki semmit sem tud, vagy épphogy csak valamit, azzal bármilyen hazugságot el lehet hitetni, lehet őt riogatni Sorossal, Sargentinivel, a migránsokkal.

Akinek az az érdeke, hogy a tudás csak kevesek kiváltsága legyen, és a magyar emberek minél nagyobb számban alulinformált zombiként éljék le az életüket, az a magyar emberek ellen cselekszik, vagyis, hazaáruló.

Vajnáné szobabiciklivel emlékezett 1956 hőseire

Mindenkinek másként él a szívében 1956 emléke. Vajna Tímea, Andy Vajna filmbiztos felesége az Instagramon osztotta meg a nagyközönséggel, hogy ő mivel tette emlékezetessé az ünnepet. Amint az a mellékelt képen is látható, Vajnáné saját elmondása szerint lenyomott tíz kilométert a szobabiciklijén.

Én megettem egy nápolyit, de előtte még belebújtam a papucsomba. Jó helyről tudom, hogy a közelünkben lakó Málnavadász Lajosné a tulajdonát képező konzervnyitóval felbontott egy májkonzervet. Az utolsót ebben a hónapban, de nincs nagy baj, mert néhány hét múlva megérkezik a nyugdíja, és Erzsébet utalványt is kap majd a miniszterelnöktől, akkor vesz majd egy másik májkonzervet.

Lelkesné Fásult Margit hajléktalan 1956 emlékére megmutatta a személyi okmányait az őt igazoltató rendőröknek. A jelent az Instagramra ugyan nem került föl, de értesülésünk szerint közölte velük, hogy nem szeretne bemenni a hajléktalanszállóra, mert ott ellopják a dolgait és verekedés is előfordul.  A négy rendőr 1956 emlékének adózva figyelmeztette Lelkesné Fásult Margitot, hogy még két ilyen eset, és akkor szabálysértési eljárást kell indítaniuk ellene. Lelkesné Fásult Margit erre válaszul azt mondta, hogy … de ezt inkább nem írjuk le, mindenki képzeljen ide egy nyomdafestéket nem tűrő kifejezést.

Rettentő Géza zsebtolvaj 1956 emléke előtt tisztelegve ellopott egy pénztárcát a 6-os villamoson, a benne lévő pénzt italra és más földi hívságokra költötte, az iratokat pedig egy közeli szemetesbe hajította, remélve, hogy azok visszajutnak az általa meglopott illetőhöz.

Számos hasonló, hétköznapi esetet jegyeztek fel tegnap, október 23-án. Egyik megnyilvánulás sem volt ugyan annyira számottevő, mint Vajna Tímeáé, rajta kívül senki sem nyomott le tíz kilométert a szobabiciklijén, igaz, hétköznapi emberektől nem is várható el történelmi teljesítmény. Volt olyan honfitársunk, aki a hősük emléke előtt adózva, csakúgy, mint az év többi reggelén, fogat mosott, mások beágyaztak az éjszakai alvás után, és hallottunk olyat is, hogy valaki levitte a kutyáját sétálni. (Utóbbi hírt még ellenőriznünk kell.)

Teknősbika Lajos politikus úgy kívánt fejet hajtani az egykori hősök emléke előtt, hogy már napokkal az ünnep előtt elhatározta, hogy október 23-án nem fog hazudni. Ezt az ígéretét azonban nem tudta megtartani, ezért mindenkitől, de különösen azoktól, akiknek a szavazatára a következő választáson is számít, elnézést kér.

M. Lőrinc gázszerelő azzal emlékezett a forradalom hőseire, hogy aznap nem vásárolt se hotelt, se újságot, s bár szóba került egy kisebb húsüzem, valamint egy közepesnek mondható balatoni camping megvétele, az ünnepi áhítat hatása alatt erről is lemondott. O. Viktor miniszterelnök ünnepi beszédet mondott a Terror Háza előtt, és 1956 hőseire emlékezve aznap nem utazott meccsre magánrepülőgépen, viszont beszédében nem az oroszokat, hanem Brüsszelt és Sargentinit tette felelőssé a forradalom lángjának eltaposásáért.

Magyarországra jön a pápa

Csak még nem tudni, hogy mikor. Mindenesetre, ez is benne van a pakliban. Meg még sok minden más is. Például az, hogy nem jön. Ötven százalék esély van a látogatásra, mert félig már sikerrel jártunk: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Vatikánban tárgyalt Pietro Parolin szentszéki államtitkárral, és a tárgyaláson szó volt a pápa magyarországi látogatásának lehetőségéről.

Most már csak a Vatikán válaszára várunk.

Az MTI tudósításából kimaradt, hogy Semjén Zsolt azzal próbálta a pápa számára vonzóbbá tenni a magyarországi vizitet, hogy közölte a szentszék államtitkárával: Bayer Zsolt derék, liberális, genderben hívő marhának nevezte a pápát. Tájékoztatta arról is, hogy Bayer Zsolt nem más, mint Orbán Viktor miniszterelnök jó barátja, a Fidesz nevű párt 5-ös számú tagkönyvének birtokosa.

Semjén Zsolt elmondta az államtitkárnak, hogy a Fidesz az a párt, amelynek prominensei, köztük a jelenlegi miniszterelnök, a kilencvenes évek első felében „Csuhások, térdre!” bekiabálásokkal zavarták meg az akkori kereszténydemokraták parlamenti felszólalását.

Semjén Zsolt azt is közölte a Vatikán államtitkárával, hogy a magyar kormány elkötelezett a keresztény értékek védelméért. Ennek jól látható megnyilvánulása a hajléktalanok kriminalizálása, amely a legutóbbi időkben odáig fajult, hogy a hajléktalanság bűncselekménynek tekintendő, a törvény ellen vétő, vagyis létező hajléktalanokra elzárás, szerény, ám nekik az életet jelentő cókmókjaikra pedig, tárolási kapacitás hiányában, megsemmisítés vár.

Ugyancsak a tízparancsolat és a keresztényi értékek szellemében viszonyul a magyar kormány a menekültekhez. Akiket nem csupán ellenségnek tekint, de milliárdokat költ arra, hogy ez az ellenségkép a magyar közvéleményben is kialakuljon. Ennek hatása egyre inkább érezhető, vagyis elmondható, hogy a kormány nem a vakvilágba szórja az adófizetők milliárdjait. Számos alkalommal előfordult, hogy a lakosság egyes tagjai rendőrt hívtak migránsnak látszó emberekre, és ez tevékenység még akkor is számottevő, ha kiderült, hogy az illetők nem migránsok, hanem magyar állampolgárok, turisták, önkéntes segítők, vagy éppen ideiglenesen hazánkban állomásozó, nálunk továbbképzésen résztvevő szaúdi rendőrök voltak.

Semjén Zsolt azt is elmondta a szentszéki államtitkárnak, hogy a magyar kormány és a magyar püspöki kar szeretettel várja Ferenc pápát, és nem csupán a személyi biztonságát garantálják, de ígéretet tesznek arra is, hogy itt tartózkodása idején az utcai plakátokon, és a kormányhoz közeli sajtóban szüneteltetik a keresztényi értékekkel ellentétes megnyilvánulásokat, úgymint a szegényekkel és az üldözöttekkel szembeni kíméletlen bánásmódot, valamint az idegenek elleni gyűlöletkeltést.

Ennek fejében csupán annyit kérnek, hogy a pápa magyarországi látogatása idején tartózkodjon a magyar kormányt bíráló, annak kereszténységét megkérdőjelező megfogalmazásoktól, tovább, amennyiben beszédet mond, annak szövegét előre egyeztesse a magyar püspöki kar sajtóosztályával.

Elvtelen és káros

Sajnálatos, hogy számíthatnak a Fidesz itteni fiókszervezeteinek hathatós támogatására, akik Orbán-imádatuk jeleként, illetve egyházi sugallatra mennek a nyájjal, bele az elvtelen és káros, társadalmi szolidaritást és toleranciát leromboló, diszkriminatív és értelmetlen népszavazásba: kisebbségiként, kisebbségek ellen.

Az a fajta jobboldali populista, pontosabban alt-right politikai hitvallás, mely a szemünk láttára bármelyik hagyományos – konzervatív, liberális, vagy szocialista – politikai ideológia karikírozott, eltorzított változataként áll elő, alapjaiban paradox jelenség. Olyan nézőpontokat és politikai attitűdöket kapcsol egybe, mindenekelőtt érzelmi és nem a tényeknek való megfelelés szerint, melyek az analitikus, a racionális észjárás szerint össze nem illőek. Az így kialakuló proto-ideológia, mely a leginkább az “eredeti (olasz) fasizmushoz” hasonlatos (Jay Griffith), gyűlöletbeszédet, erőszakkultuszt, macsó magatartásokat, klerikális konzervativizmust (senkit ne tévesszen meg, hogy ezt keresztény kurzusként hirdetik), elegyít jobboldali libertariánus eszmékkel (a libertarizmusnak nincs köze a hagyományos liberális politikai filozófiákhoz, az anarchiához, a nihilizmushoz áll közel). Egyben anti-modernista, más megközelítésben decivilizációs és reakciós ideológia, nihilista, hiszen semmiféle koherens és távlatos programot nem ad, hatalomfetisiszta, de egyáltalán nem pragmatikus. Képviselői elit- és értelmiségellenességükről, a klímaváltozások tagadásáról, alternatív-tények és poszt-igazságok terjesztéséről ismerhetők meg. A szólászabadságot hazugságok, rágalmak és igazolhatatlan összeesküvés-elméletek erőszakos terjesztésére használják, minden lehetséges alkalommal megtámadva a politikailag korrekt beszéd létjogosultságát. Nem hisznek a szakszerűségben, sőt a nacionalista és rasszista elfogultságot használják tudományos tények tagadására, mítoszokat állítanak a valós történelem tényeinek helyére stb. Populizmusa teszi többé-kevésbé népszerűvé, és – a tömegdemokrácia szabályai szerint választásokkor – sikeressé is, ezt az irányzatot. Követői populista, elit-ellenes kirohanásokkal, a civilizációs eredmények, a haladás, kétségtelenül létező, negatív vonásainak a fölnagyításával, mértéktelen eltúlzásával fedik el azt, hogy számukra a hatalmon, sőt az abszolút hatalmon kívül semmi nem számít.

A populista alt-right legbefolyásosabb képviselője Vladimir Putyin orosz elnök, de nyilván Donald Trump is hozzá hasonló ideológiát próbál rákényszeríteni első körben a republikánusokra, azután az USA-ra. Őt időben megelőzi Orbán Viktor, aki nem csak régiónkban, a legőszintébben vállalja ennek az ideológiának a képviseletét, hiszen Orbánon kívül, nincs is olyan EU-s miniszter- vagy államelnök, aki Steve Bannon és Milo Yiannopoulos-al vagy a belga szélsőséges fiatalok csoportjával parolázna/fényképezkedne. De ez a lengyel Kaczynski, a francia Le Pen, a brit Farage, a holland Wilders, és az olasz Salvini politikai krédója is. És azután – talán a fönt említettektől kissé megkésve – ebbe az irányba tart Liviu Dragnea és a mögötte álló PSD-s társai, és szintén ebbe az irányba tájékozódik Călin Popescu Tăriceanu. Azután meg tetszik vagy sem, de sok mindenben Orbán és a PSD-ALDE kormánykoalícióhoz csatlakozó Fidesz itteni fiókpártja, vagy legalábbis a vezetőségének legbefolyásosabbjai: az elnök és a székelyföldi kiskirályok is, politikai filozófiájukat tekintve, az alt-right fele tartanak.

Az alt-right más és másképpen nevezi meg magát, illetve más és más társadalmi-politikai jelenségeket tematizál, régiónként, és országonként, de lényege ugyanaz: a gyűlöletkeltés, az erőszakkultusz, a háborús és botrányos nyelvezet, a civilizációs vívmányok lebontásának kísérlete, az anti-modernizmus, államimádat, nacionalizmus és rasszizmus, nőgyűlölet, homofóbia, bevándorlás és kisebbség-ellenesség, stb. A Putyin-féle hibrid diktatúrának és az Orbán-féle illiberális demokráciának, az idegengyűlöletnek és elitellenességnek ugyanaz a gyökere és a hátterében fölsejlő ideológiája, mint Trump protekcionizmusának, vagy Farage Brexitjének és EU-ellenességének, az alt-right.

Van abban valami véletlen, konjunkturális, hogy hol mit tematizál és helyez a politikai ágenda középpontjába a mozgalom. Magyarországon a Fidesz egész pályás letámadása – a torz választási rendszer következtében elnyert kétharmados parlamenti többségével a háttérben -, minden területet módszeresen próbál átállítani az alt-right szolgálatába, a saját oligarcha-osztály kiépítésétől kezdve, a kultúrharccal bezárólag, módszeresen. Lényegében, és szándéka szerint, ezt rögzíti, illetve leplezi le a Sargentini-Jelentés, mint az EU értékrendjétől, a liberális demokrácia szabályaitól való szándékos eltérést.

Romániában az igazságszolgáltatás megszállási kísérlete, melynek hátterében elsősorban a PSD vezéreinek korrupciós megvádoltsága/érintettsége áll, a DNA-t és a korrupció ellenes fellépést emelte ki, helyezte az alt-right alapon kiélesített támadások középpontjába. Csakhogy a kétharmad hiánya, illetve a civil társadalom ellenállása, valamint az elnöki hivatal és az EU pozicionálása következtében, az Orbán-modell közvetlenül nem alkalmazható. Dragnea és társainak A-terve – valószínű saját értékelésük szerint is – első körben elbukott. Az igazságszolgáltatás közvetlen megszállását célozta meg a tavaly január végi híres/hírhedt Iordache-féle 13-as kormányrendelet, és az összes azóta – a parlamenti különbizottság által kiokumulált – aggályos törvény-tervezet, de kudarcot vallottak.

Úgyhogy jöhet a B-terv amit az ortodox egyház és fanatikus hívőinek a segítségével próbálnak átvinni – elterelő hadműveletként, álszolidarítást teremtve, stb. -, mégpedig az alkotmány-módosítás. Ez a téma kitűnően illusztrálja azt, amit föntebb az alt-right sajátjaként fölsoroltam, kiválóan alkalmas populista szólamok és klerikális igények, valamint anti-modernista, reakciós álláspontok kifejtésére, decivilizációs, agresszív, macsó és ultramontán ötletek, gyűlöletbeszéd és intolerancia kiélésére. A “hagyományos család” védelme – bármit is jelentsen ez – főként olyanok szájából, akik igencsak libertariánusok saját magánéletük tekintetében (Dragnea “barátnője” fiatalabb menyénél, Tăriceau, ha jól számolok, ötödik feleségét “fogyasztja”, stb.), életmódjuk a vallás hirdette aszkétizmus ellentétje, stb., csak ürügy. Egyszerre igyekeznek ezáltal populista módon, azaz pillanatnyilag, az alt-right zászlaja alatt, egybekovácsolni manipulált tömegeket és elterelni a figyelmet a korrupcióról, az A-terv tarthatatlanságáról. De egyre nyilvánvalóbb, hogy tévednek Dragnea és társai, amikor azt képzelik, ha időt nyernek “életet”/szabadságot nyernek, még elég erős a civil ellenállás, ami egy kis európai hátszéllel, amit a külföldre szakadt román állampolgárok fújnak, sikerül leleplezni és megakadályozni őket, alig rejtett céljuk elérésében. Ahogy diverzió volt az augusztus tizedikei kiprovokált csendőrségi erőszak – ami egyre inkább lelepleződik – és a Giulianni-féle levél, éppen úgy nem a családról (annak definícióját is elvéti a javaslat), hanem a rejtegetni való araszoló alt-right projekt, a demokrácia ellehetetlenítéséről és a hatalom bebetonozási kísérletéről szól, a népszavazási kezdeményezés. Az alt-right populistáinak semmi sem drága, most a homofóbiára és gyűlöletre játszanak rá, a vallásos fundamentalizmus pre-modern érzelmi világára építenek kampánystratégiát.

Sajnálatos, hogy számíthatnak a Fidesz itteni fiókszervezeteinek hathatós támogatására, akik Orbán-imádatuk jeleként, illetve egyházi sugallatra mennek a nyájjal, bele az elvtelen és káros, társadalmi szolidaritást és toleranciát leromboló, diszkriminatív és értelmetlen népszavazásba: kisebbségiként, kisebbségek ellen.

Magyari Nándor László

Igazgatói intő Strasbourgból

Tisztelt Szülők! Tájékoztatjuk önöket, hogy fiuk magatartásában az utóbbi időkben kedvezőtlen változásokat tapasztaltunk. Bár e negatív elmozdulásnak voltak előjelei, mi, ameddig lehetett, türelmesen vártunk, mert bíztunk abban, hogy gyermekük szép szóval, meggyőzéssel, ha úgy tetszik, érvekkel is jobb belátásra bírható.

Ebbéli reményünkben azonban csalódnunk kellett: gyermekük magatartása nemhogy javult volna, de egyre inkább elhatalmasodtak a viselkedésében és személyiségében a laikus szem számára is jól látható zavarok. Nevezett gyermek gyakran verekszik társaival, főleg a nála kisebbekkel, ráadásul lop is tőlük. Mindezekre már több alkalommal felhívtuk az Önök nagybecsű figyelmét, de amint azt sajnálattal tapasztaltuk, a helyzet egyre csak romlott.

Azt sem hallgathatjuk el Önök előtt, hogy fiuk rendszeresen hazudik a társainak. Bármennyire is fájó, kedves szülők, az az igazság, hogy pajtásai, akik egykoron szerették, ma már utálják és undorodnak tőle. Nem szívesen mondunk ilyet, már csak azért sem, mert tőlünk mindig is távol álltak a kemény és sarkos megfogalmazások, de nem rejthetjük véka alá: gyermekük mára elviselhetetlenné és kibírhatatlanná vált. Egyre többen panaszkodnak rá, ám úgy tűnik, egyelőre mindhiába: esetében mind a baráti, mind pedig a hivatalos intelmek falra hányt borsónak bizonyulnak. Ha önmérsékletre, és a közösen elfogadott normák betartására intik, ő csak a vállát vonogatja, pökhendi és arrogáns válaszokat ad.

Nem ismer sem istent, sem embert, ha úgy látja jónak, nekimegy mindenkinek.

Pszichológusunk meglátása szerint gyermekük nem egyszerűen krónikus hazudozó, de olyan, mint egy, a társai amnéziájára építő szélhámos: a véleményét gyakran, látszólag minden értelmes ok nélkül változtatja. Ma ezt mondja, holnap meg azt, attól függően, hogy pillanatnyi érdekei alapján mit tart jónak. És meg kell mondanunk, az is aggodalomra ad okot, hogy másképp beszél óvodán kívül, és megint másképp társai körében. (Csupán miheztartás végett, valamint az Önök tájékoztatása céljából jelezzük: az ilyet a normális emberi kapcsolatokon alapuló társadalmakban – gyk.=gyengébbek kedvéért demokráciákban – kettős beszédnek nevezik.)

Kötelességünk megemlíteni, hogy a fiuk személyiségében beállt zavarok, a tevékenységében gyakorta fellelhető uszítás, valamint az ezzel rokon gyűlöletkeltés már közösségünk normális működését veszélyeztetik. Ezért kérjük Önöket, hogy kemény kézzel, az általunk normál üzemmenetben nem díjazott, ám az ő esetében egyedül célravezető – atyai pofonokban és eltángálásban megtestesülő – szigorral lépjenek fel vele szemben.

Éljen az örök és megbonthatatlan türk-magyar nyelvi rokonság!

„Mi Magyarországon élünk, magyarok vagyunk, magyarul beszélünk, ez egy egyedülálló és különös nyelv, amely a türk nyelvekkel áll rokonságban”.  Magyarország miniszterelnöke mondta ezt Kirgizisztánban, a Török Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsának konferenciáján Cholpon-Atában.

Megint tanultunk valamit. Török nyelvű állam vagyunk. Magyarul: türkök. Nincs ebben semmi trükk, szokjunk a gondolathoz Béláim. El lehet dobni a régi telefonkönyveket, hogy klasszikust idézzünk. Mert már semmi sem az, ami volt. Nem a finn-ugor nyelvcsaládba tartozunk, hanem a türkök közé.

Mondhatták volna hamarabb, előbb megokosodhattunk volna. De talán még most sem késő, még most is fel tudjuk ismerni a nagy tanulságot. Hogy tényleg nem kellenek a tudományok, a kiművelt emberfők kora lejárt.  Akadémikusok, filozófusok, megannyi fölösleges fazon.

A Kedves Vezető megmondja nekünk, hogy mi az irány. Most például azt, hogy nem a finn-ugorokkal rokon a nyelvünk, hanem a türkökével. Kitalálhattuk volna magunktól is. Ha máshonnan nem, hát onnan, hogy egyre több helyen hallani türk akcentussal beszélő magyarokat. Sejthettük volna, ha lett volna rá fülünk. Vagy szívünk.

Lehet, hogy jövőre ez is másképp lesz. Ha a Kedves Vezető úgy akarja, a japánokkal leszünk rokonok (bár, ha hihetünk Matolcsy Györgynek, akkor ez már tényként kijelenthető). Vagy a kenyaiakkal. Olyan országban, ahol bármi megtörténhet, ott többnyire minden meg is történik.

Mindenki nyugodjon le, mostantól a türkök rokonai vagyunk. Már évekkel ezelőtt megmondta a Kedves Vezető, hogy Keleten vagyunk otthon, Nyugaton idegenek vagyunk.

Most ne rúgózzunk azon, hogy ki beszélte be neki, hogy jó nekünk, ha azt mondja, hogy a magyar nyelv a türkkel rokon. Lehet, maga találta ki, megtetszett neki a gondolat, ilyet még sosem mondott, halljuk hát, hogyan hangzik. A vendéglátók is örülni fognak és miért ne szerezzen örömet az ember másoknak, főleg, ha ez nekünk nem kerül semmibe.

A bálnákkal is rokonok vagyunk, meg a koalákkal. Nem vicc, ugyanolyan komoly, mint amikor a királyi főtörténész azt mondja, hogy ami a zsidókkal Horthy alatt történt, az nem jogfosztás volt, hanem jogkorlátozás. Anyád, mondanám, ha lett volna neki ilyen.

Azt a finn-ugor marhaságot meg felejtsétek el szépen Béláim! Idáig hittünk benne, de most mondjátok meg őszintén: volt valami hasznunk belőle? Kaptunk a finn-ugoroktól gázt, olajat, vagy bármit? Mikor hívtak meg bennünket a  Harmadik Finn-Ugor Nomád Világjátékokra?

Na ugye, hogy na ugye!

A színész, akit felzsidóztak

2012. májusában az egri önkormányzat kulturális bizottságának ülésén úgy határoztak, hogy a városnak nincs szüksége Székhelyi József Villon estjére, mert ő – így hangzott el – egy SZDSZ-s büdös zsidó. Ezt írtam akkor erről.

Nem haragszik Székhelyi József az egriekre. Ha hívnák, ami persze nem mostanában lesz, szívesen elmenne oda megint. A Jászai-díjas színész úgy fogalmaz: nem őt sértették meg, hanem a hazát. És, hogy őt nem lezsidózták, hanem felzsidózták, „Én most sárga csillaggal járok az utcán, melyet büszkén viselek”.

Ilyen lett a világ. Persze, még nem teljesen ilyen, csak időnként ilyennek látszik. Az egriek sem olyanok, mint amilyennek a Fidesz által vezetett önkormányzatuk és a kormánypárti túlsúllyal rendelkező kulturális bizottságuk alapján gondolnánk őket. Az egriek éppen olyanok, mint a budapestiek, a békéscsabaiak, a székesfehérváriak. Vannak közöttük jók és rosszak, kövérek és soványak, hívők és istentelenek.

Sokfélék vagyunk, hál’ istennek, bár a rólunk élő kép már nem ennyire sokszínű. Az egriekről most az lett a közvélekedés, hogy ez egy antiszemita város. Ahol listázzák a fellépő művészeket, és származás, felekezet, világnézet alapján döntik el, hogy ki léphet fel Egerben, és ki nem.

Székhelyi József jelen állás szerint nemkívánatos személy Egerben. Pedig kiváló színész, még ellenlábasai is elismerik, hogy „Villonban például nagyon jó.” De hiába, hogy Villonban jó, Egerben mégsem kell, merthogy ő egy „SZDSZ-es büdös zsidó”.

Így hangzott el az önkormányzat kulturális bizottságának egyik összejövetelén, és nem tiltakozás volt a válasz, hanem hangos nevetés.

Ezzel együtt, nem gondolnám, hogy az egriek rosszabbak lennének, mint mások. Még csak azt sem hiszem, hogy meggondolatlanabbul, elővigyázatlanabbul választottak volna önkormányzatot, mint a többi helyen. Budapesten, Békéscsabán, vagy teszem azt, Székesfehérváron.

Lehet, naiv vagyok, de én a gyömrőiekről sem gondolnám, hogy aki Gyömrőn él, az mind büszke arra, hogy a korábban a szabadságról elnevezett tér néhány napja Horthy Miklós nevét viseli. Szerintem sok gyömrői szégyelli magát emiatt, megint mások örülnek, a legtöbben talán nem is foglalkoznak ezzel.

Utóbbiakat, akiknek mindegy, hogy mi történik körülöttük, azért nem menteném fel. Mert az nem érv, hogy mostanában a félelem miatt hallgatnak sokan. Lehet félni, sőt, kell is. Félni muszáj. Emberi tulajdonság a félelem, normális ember, ha félteni valója van, nem tehet mást, mint fél.

Félti magát, a hozzátartozóit, vagyonát, pénzét, egzisztenciáját. Félti az életét.

De, csak azért, mert fél az ember, még nem hallgathat. Ha soha nem szól senki, akkor mindenkinek mindig lesz félni valója.

Ha hallgatunk, mindig lesznek, akik következmények nélkül felzsidózhatják Székhelyi Józsefet, politikai és más szempontok alapján listázhatnak művészeket, tudósokat, teret nevezhetnek el Horthyról, és még sok minden más gazemberséget elkövethetnek.

Szólni kell, amíg még lehet. Szólni kell, mert csak így múlhat el az a világ, amitől félni kell.

A haza sólymai: nemzetállam az óvodában

A Haza Sólymai intézményt 1976-ban, Orbán Viktor előtt 42 évvel hozta létre a Román Kommunista Párt főtitkára. És olyannyira komolyan vette a feladatot, hogy a szervezetalapítás után egy évvel leszámolt az Arici pogonici (Tüskés hátú csorda hajtó) című gyermeklappal, és helyét a Haza Sólymai című kiadvány vette át 1977-től.

Nemzeti nevelés lesz Magyarországon az óvodákban. Végre, micsoda bűnös mulasztásnak, a legfiatalabb nemzedékkel szembeni nemtörődömségnek teszünk így végre büszke, öntudatos nemzethez méltón pontot a végére! Megkönnyebbült és hálatelt szívvel vesszük ezt így, a határon túli nemzettest részeként tudomásul. Nem is értem, hol késlekedett ezzel az ötlettel pártunk és ormányunk, amikor a szomszédos baráti országok ezt már évtizedekkel ezelőtt – a sötétnek nevezett nyolcvanas években bevezették, és ahhoz (forradalom, rendszerváltás ide vagy oda) azóta is következetesen ragaszkodnak. Sajnos a románok – amilyen sunyi, szőröstalpú, stréber egy népség – ebben is elöl járnak. Ott ugyanis nemcsak valami himi-humi pedagógiai programot vezettek be, nemcsak nemzeti identitás erősítő meséket, nemzettudatú altatókat, nemzetileg tiszta rágókákat és partedliket adtak a tejfogú generáció kezébe. Hanem tetőtől talpig trikolórba öltöztették az összes óvodást. Piros-sárga-kékben jártak akkor a „haza sólymai”, ahogy az óvodás és kisiskolás őrsöket, csoportokat nevezték.

Igen, jól látod kedves olvasó, sajnos a turul márkanév sem eredeti, a románok (Nicolae Ceausescu elvtárs) már azelőtt ellopták, mielőtt azt Mészáros Lőrinc kitalálhatta volna.

Ilyen lopósok a románok, tudjuk, min csodálkozunk? A Haza Sólymai intézményt 1976-ban, Orbán Viktor előtt 42 évvel hozta létre a Román Kommunista Párt főtitkára. És olyannyira komolyan vette a feladatot, hogy a szervezetalapítás után egy évvel leszámolt az Arici pogonici (Tüskés hátú csorda hajtó) című gyermeklappal, és helyét a Haza Sólymai című kiadvány vette át 1977-től. Előtte még azért hosszan nyilatkozott arról, hogy az Arici Pogonici ideológiailag túl könnyű és alkalmatlan arra a nevelő feladatra, amelyre a haza reménységeinek szüksége van. A szerkesztőség megszüntetése, átszervezése kísértetiesen hasonlít a Magyar Nemzet leépítésére, illetve arra, ahogy a Magyar Idők szerkesztőit csatornázzák át pártfeladatok elvégzésére. A Magyar Nemzet mellett én most nem lennék nyugodt a Tappancs Magazin szerkesztőségében sem.

A haza solymai óvodások és kisiskolások talpig piros sárga kékbe öltözve tanulták a nemzeti identitást, az ünnepi rendezvényeken való felvonulást, a politikusok óvodai látogatásakor illő viselkedést, a dáko-román kontinuitás elméletet, a zászlólobogtatást, illetve a hazafias énekek és gyermekjátékok éneklését 1989-ig. A forradalom után eltűnt ugyan a piros sárga kék egyenruha, de nem tűntek el a politikusok az óvodából (sőt megszaporodtak), a felvonulások és a zászlólobogtatás sem. Az egyenruhát a – kínai exportáruból népviseletté barkácsolt ruhák váltották fel. Ilyen kínairomán ruhatára majdnem minden romániai óvodának van. Székelyföldön van kínaiszékely változat is – javára legyen mondva a román nemzetállamnak, hogy teret ad a viselésének, vagy inkább a román nemzetállami oktatásnak ellenálló pedagógusoknak és szülőknek. Nagyon aranyosak a kissrácok, ahogy felvonulnak a fehér műszálas, fenékbetéses harisnyájukban, amelyet természetesen vitézkötés dúsít – hiszen ők székelyek. Van is némi feszkó, amikor a fenékbetésesek farkasszemet néznek a piros-sárga-kék szalaggal átkötött ujjasokban felsorakozó román csoportosokkal.

A nemzeti nevelés egy többnemzetiségű államban kicsit problémás, de vannak áthidaló megoldások. December elsején például a román csoportosok piros-sárga-kék gyurmából Románia, sőt Nagy-Románia térképét markolásszák ki apró kis nemzetileg fejlesztett kezecskéikkel. Az üres wc papír gurigákat is piros-sárga-kékre festik, és abból fűznek fel trikolóros wc-papír girlandot, hogy mindenkinek kellően eltöltse a nemzeti érzés a szívét, ha belép az óvodába. A magyar szülők és óvodások lehajtott fejjel vonulnak be a saját csoportjukba a folyosói nemzeti szín wc papír girlandok alatt, és veszik tudomásul, hogy nemzeti ünnep van. Mi mást tehetnének? Válaszul pedig papírból kis ellenálló mikulásokat készítenek és állítanak ki, hatalmas nagy, egészségügyi vattából formált szakállakkal. Ott állnak merőn a Mikulások szemben a piros sárga kék lobogókkal. Ennyi jutott nekünk. December elején a nemzetileg nem eléggé fejlett erdélyi magyar óvodások azért is a Mikulást várták eddig, akármennyire is a Román egyesülést ünnepli a román nemzet állam.

Nem tudom, most, hogy a magyar ormány is megpróbál a román nemzetállam nyomába iszkolni, és határon innen, határon túl 42 év késéssel megpróbálja bepótolni a nemzeti óvodapedagógiát, mi lesz? Félretesszük a vattaszakállas Mikulásokat, és átprofilozzuk magunkat a piros-fehér-zöld wc guriga festésre? És mikor jelenik majd meg a nemzetileg öntudatos óvodás magazin – mint Magyar Idők melléklet? Esetleg a pestisrácok oldalán egy interaktív mesefelület a pestibilinülők.hu?

Eljön az idő, az biztos, mert el kell jönnie végre! És lesz nemzeti feltámadás, és akkor majd összecsapnak a kis sólymok a kis turulokkal. És visszaveszik, ami jár nekik. A homokozó lapátot is, meg Erdélyt is. Isten őket úgy segélje!

Parászka Boróka (Éljen Eduárd!)

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK