Kezdőlap Címkék Legjobb idegennyelvű film

Címke: legjobb idegennyelvű film

Miféle szörnyeteg vagy te?

Végre Magyarországon is bemutatják az Egy fantasztikus nőt, amely idén megnyerte a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscart. Ha egy mondatban kell jellemezni Sebastián Lelio filmjét, általában az hangzik el, hogy egy transznemű nőről szól a film, holott a chilei rendező mélyen humanista alkotásában pont az a nagyszerű, hogy nem főszereplőjének nemi identitása lényeg benne.

Sebastián Lelio filmjét már az előtt is mindenki ünnepelte, hogy megnyerte volna Chile első Oscar-díját a legjobb idegennyelvű film kategóriájában, amelyért Enyedi Ildikó filmje, a Testről és lélekről is versenyben volt. Az Egy fantasztikus nő győzelme nem volt meglepetés, hiszen a témája miatt nagy figyelem irányult a filmre, illetve azért is, mert a főszereplő valóban egy transznemű színésznő, Daniela Vega. Pedig az Egy fantasztikus nőben pont az a jó, hogy senkit sem akar bekategorizálni.

A film első jeleneteiben egy jól működő párkapcsolatba nyerhetünk bepillantást: Marinának születésnapja van, amelyet párjával, Orlandóval ünnepelnek meg. Étterembe mennek, táncolnak, majd pedig szeretkeznek, és olyan meghittséget sugároz a kettősük, amelyet csak irigyelni lehet.

Egyetlen pillanatig sem merül fel az, hogy ne lennének „normális” pár,

pedig látjuk a nagy korkülönbséget és azt is tudjuk, hogy Marina transznemű. Ezek a dolgok azonban egyszerűen nem tűnnek fontosnak, mert ami fontos, az a Marina és Orlando (Francisco Reyes) közti viszony. Egészen addig a pontig, amíg Orlando rosszul lesz, és Marinának kell az éjszaka közepén kórházba vinnie őt.

Ezzel idillinek tűnő életük pillanatok alatt darabokra törik: Orlando meghal, és Marinának nem csak a szerelme elvesztésével kell megküzdenie, hanem azzal is, hogy Orlando halálával mintegy eltűnt a köré vont láthatatlan védőburok. Először a kórházban szegezik neki a bizalmatlan kérdést, hogy ki ő és milyen kapcsolatban volt a férfival. Rendőrt is hívnak rá, aki képtelen elfogadni azt, hogy Marina női néven mutatkozik be.

Attól a pillanattól kezdve, hogy Orlandót betolják a kórterembe, Marina folyamatos megpróbáltatásoknak van kitéve. Majd ahelyett, hogy nyugodtan gyászolhatná szerelmét, azzal is meg kell küzdenie, hogy a világ megpróbálja semmissé tenni kettejük kapcsolatát, perverz eltévelyedésnek bélyegezve azt. A rendőségen megalázó procedúrának teszik ki, mert szexuális bűncselekményt gyanítanak, Orlando volt felesége és fia pedig elvárja tőle, hogy egyik napról a másikra tűnjön el a férfi lakásából. Amellett, hogy mindent elvesznek tőle, ami a közös életüknek része volt, azt is megtiltják neki, hogy részt vegyen Orlando búcsúztatásán és temetésén.

Miközben darabokra hullik az élete, Marina saját identitásával is válságba kerül. Orlandóval való kapcsolatában ez fel sem merült, de most

többször is nekiszegezik a kérdést, hogy micsoda is ő valójában.

Marina egyre kevésbé magabiztosan hárítja ezeket a kérdéseket, mintha ahhoz, hogy harmóniában legyen magával, arra lenne szüksége, hogy Orlando szemén át lássa önmagát. Ezért is kapaszkodik mindenbe, ami szerelméhez köti.

Ennek nagyon szép szimbóluma, és egyben a film egyik legerősebb jelenete, amikor Marina elmegy a szaunába, hogy belenézzen Orlando öltözőszekrényébe, amelyről fogalma sincs, hogy mit rejthet. De ahhoz, hogy ezt megtehesse, mintegy kénytelen újra férfivá válni: le kell vetnie magáról azt az identitást, amelyben Orlando mellett biztonságban érezte magát, a világ azonban nem fogadja el. Ez a jelenet annyira plasztikusan ábrázolja, hogy mit vesztett el Marina Orlando halálával, hogy úgy éreztem, akár vége is lehetne itt a filmnek.

Sebastián Lelio azonban nem hagyta a mélyben Marinát, hanem tovább vitte a történetét, hogy bemutassa, mi jelentheti a kiutat ebből a helyzetből. Mi az, amiben Marina újra megtalálhatja önmagát. Különösen az a szép a film lezárásában, hogy ehhez ezúttal nem egy másik emberre volt szükség, hanem arra, hogy Marina kiaknázza saját tehetségét, így az egyébként elég nyomasztó film pozitív üzenettel engedi útjára a nézőt. Ez az üzenet ráadásul nagyon finom és csöppent sem szájbarágós, ami viszont nem mondható el a film egészéről. Lelio ugyanis rengeteg szimbólumot használ a szereplők közti viszony, és főleg Marina belső világának érzékeltetésére, amelyeknek egy része szépen belesimul a történetbe, néhány azonban túlzottan mesterkéltnek hat, és egyébként is egyértelmű dolgokat húz alá újra és újra.

A chilei rendező több jelenetben tudatosan is elemeli a valóságtól a filmjét, de ezek a részek nem feltétlenül adnak hozzá a történethez, vagy Marina helyzetének jobb megértéséhez. Összességében úgy tűnik, hogy az Egy fantasztikus nő olyan film, amelynél a téma erősebbre sikerült, mint a megvalósítás. Az viszont hatalmas fegyvertény, hogy bármikor, amikor a főhősnek nekiszegezik a kérdést, hogy te mi vagy, a néző nem azon gondolkozik, hogy ő milyen címkével látná el Marinát, hanem legszívesebben csak rávágná: ember. Lelio ugyanis ilyennek látja és láttatja Marinát: egy embernek, aki elvesztette szerelmét, és ebben a tragikus helyzetben újra meg kell találnia önmagát.

Ilyenek a Testről és lélekről Oscar-esélyei

Szerda hajnalban lezárult az Oscar-szavazás: az amerikai filmakadémia tagjainak egy hetünk volt eldönteni, hogy mely filmek és alkotók kapják a szobrocskát a 24 kategóriában. Ez már egymás után a harmadik olyan év, hogy magyar alkotásért is szoríthatunk majd a vasárnapi díjátadón, de a Testről és lélekről győzelme az előrejelzések szerint hatalmas meglepetés lenne a legjobb idegennyelvű film kategóriájában.

2016-ban, amikor hosszú idő után újra magyar film versenyzett a díjért, a filmes szaklapok és a fogadóirodák is egyértelműen a Saul fiát tartották a legesélyesebbnek, és igazuk is lett: Nemes Jeles László filmje megnyerte a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscart. Most ennyire egyértelmű éllovasa nincs a kategóriának, de a magyar jelöltet nem a favoritok között említik, sőt.

Enyedi Ildikó filmrendező, forgatókönyvíró, Borbély Alexandra színésznő és Morcsányi Géza dramaturg, műfordító, a film két fõszereplõje, valamint Mécs Mónika és Muhi András producerek, Szalai Károly vágó és Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója az Oscar-díjra jelölt Testrõl és lélekről címû film alkotóinak sajtótájékoztatóján
MTI Fotó: Mohai Balázs

A kifejezetten filmes és egyéb díjak esélylatolgatásával foglalkozó Goldderby szakértői a chilei Una Mujer Fantástica, angolul A Fantastic Woman című filmet tartják a legvalószínűbb győztesnek, emellett svéd A négyzet és az orosz Szeretet nélkül is a három legesélyesebb film között szerepel náluk, miközben a Testről és lélekről győzelmét tartják a legvalószínűtlenebbnek. Összességében a jelölt filmek közül 40/1 oddsszal áll náluk a magyar film, amely azt jelenti, hogy gyakorlatilag esélytelennek tartják. Egy másik aggregátor oldal, az awardswatch.com a szakértői vélemények alapján szintén a Testről és lélekrőlt tartja a legesélytelenebbnek.

Az Indiewire podcastjában azt emeli ki, hogy

nagyon erős a mezőny a legjobb idegennyelvű film kategóriájában idén,

és bármelyik film jó választás lenne, de az A Fantastic Woman a legesélyesebb. Az okok között szerepel, hogy Chilének ez lenne az első Oscarja, és mindössze másodjára kapott nevezést chile-i film, másrészt a főszereplője egy transzszexuális színésznő, Daniela Vega, aki fantasztikus alakítást nyújt. Illetve szerintük ez a legpopulárisabb, a nagyközönség számára legfogyaszthatóbb film az öt közül. Az egyik szakértő, Anne Thompson arról beszél, hogy az is nagyszerű lenne, ha a Testről és lélekről nyerne, mert tökéletes és művészi alkotás, de a történetnek helyet adó mészárszék sokakból ellenérzést válthat ki. Kiemeli azt is, hogy a Testről és lélekről az egyetlen olyan film a kategóriában, amelyet nő rendezett, ami viszont fontos lehet. A másik szakértő, Eric Kohn szerint a magyar film túl fura az amerikaiaknak európai művészfilmes értelemben, és A négyzetet is hasonlónak tartja ebből a szempontból.

Ennek kapcsán felmerül, hogy a 7258 tagot számláló Filmművészeti és Filmtudományi Akadémiából

700-800 olyan ember lehet, aki az összes filmet megnézi a kategóriában

– ugyanis elméletileg csak az szavazhat, aki mind az öt jelöltet látta – és ezek között nagyon sok az európai filmes. Ez azért lehet, mert az utóbbi időben jelentősen megnövekedett a külföldi tagok száma, ahogy az akadémia megpróbálta minél változatosabbá tenni a tagságát. A szakértők szerint előfordulhat, hogy emiatt fontos európai filmes díjakat elnyerő A négyzet felé billen a mérleg (Ruben Östlund filmje az Arany Pálmát és Európai Filmdíjat is megnyerte). Erre jutott a Rolling Stone magazin szakértője is, aki szintén A négyzetet tartja befutónak csakúgy, mint az AP hírügynökség filmes szakírói.

Már ebből is látszik, hogy megoszlanak a vélemények a győztesről (miközben több fontos filmes oldal még közzé sem tette a végső jóslatait), ráadásul a külföldi filmek esetében az Oscart megelőző nagy díjátadók sem feltétlenül jelentenek támpontot. Míg annak idején a Saul fia a Golden Globe-ot is megnyerte az Oscar előtt, idén a Golden Globe-ra jelölt legjobb idegennyelvű filmek közül kettő nem is került be az Oscar-jelöltek közé. Az egyik éppen Fatih Akin filmje, a Sötétben, amely pedig meg is nyerte az Aranyglóbuszt.

Nem látunk bele a kampányba, de nyilván a nem túl jó esélyekkel is összefügg, hogy a filmes lapok nem írnak olyan sokat Enyedi Ildikó filmjéről, mint annak idején a Saul fiáról: kevés olyan cikk jelent meg, amely kifejezetten a magyar filmmel foglalkozik. A Variety például néhány napja arról írt, hogy Kínában is országszerte mozikba kerül a Testről és lélekről a nemzeti artmozi szövetség jóvoltából. A film jogait néhány hónapja szerezte meg a pekingi székhelyű Kínai Filmarchívum, amely az előbb említett szövetségen keresztül fogja forgalmazni a filmet. Kiemelik, hogy a Testről és lélekről az első olyan európai alkotás lesz, amelyet a nemrég létrehozott artmozis szövetség terjeszt.

A Hollywood Reporter pedig, amely a napokban több más, a kategóriában versenyző filmmel is foglalkozott, Borbély Alexandráról, a Testről és lélekről női főszereplőjéről írt. A cikkben a színésznő arról beszél, hogy nemcsak szőke, szexi nőket akar játszani, ezért kifejezetten örül az olyan lehetőségeknek, mint a Testről és lélekről. Az oldal egyébként tévesen cseh színésznőnek nevezi a felvidéki származású Borbély Alexandrát, és kiemeli, hogy Mária megformálásáért 2017-ben Juliette Binoche és Isabelle Huppert elől vitte el legjobb színésznőnek járó Európai Filmdíjat.

A Testről és lélekről egyik producere, Muhi András az Oscar-jelölések bejelentése után a FüHü-nek arról beszélt, hogy jók a Testről és lélekről esélyei a versenyben, hiszen eddig aki látta, szerette a filmet, és sokkal könnyebben befogadható, mint például a fontos riválisnak tartott A négyzet.

A legjobb idegennyelvű film díjáért azok a nem Amerikában készült alkotások versenyezhetnek, amelyek döntően nem angol nyelvűek. Minden ország küldhet be nevezést, a jelöltek kiválasztására 2006-tól kezdve kétlépcsős rendszer van érvényben. A szakmai bizottságok először kilenc filmet emelnek ki a benevezettek közül, ez az úgynevezett shortlist vagy szűkített lista, majd ezek közül kisebb létszámú bizottságok titkos szavazáson választják ki a végső öt jelöltet. A díjazottról pedig az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia filmesekből álló, teljes, nemzetközi tagsága szavazhat.

A legjobb idegennyelvű film Oscarját hivatalosan a film alkotói kapják, és a ceremónián a rendező veszi át, de a küldő ország győzelmének szokták tekinteni. A Testről és lélekről a tizedik magyar film, amelyet jelöltek a kategória Oscarjára, és ha megkapná a díjat, a harmadik lenne, amely győzni tud Szabó István Mephistója és a Saul fia után.

Enyedi Ildikó filmje mágikus moziélmény a Los Angeles Times kritikusa szerint

Úgy tűnik, beindult a Testről és lélekről kampánya – legalábbis erre utal, hogy a napokban több cikk is megjelent az Oscar-díjra jelölt magyar filmről amerikai lapokban. A Los Angeles Times kritikusa ódákat zengett Enyedi Ildikó alkotásáról, amely egyébként mától érhető el a Netflixen az USA-ban.

Kenneth Turan filmkritikus már a címben mágikus moziélménynek nevezte a Testről és lélekről-t, amely szerinte méltán az egyik legünnepeltebb filmje az évnek. A Los Angeles Times-ban csütörtökön megjelent cikkében arról ír, hogy a Testről és lélekről olyan, mint a legjobb álmaink:

egyszerre ismerős, mégis csodálatosan különös, amelyben kivételes filmkészítői ötletekkel lehet találkozni.

Leírja, hogy Enyedi Ildikónak már a bemutatkozó filmje, a Az én XX. századom is emlékezetes volt, de 18 éve nem készített nagyjátékfilmet. Turan szerint a Testről és lélekről egy egyszerűségében is briliáns ötletre épül, amely tökéletesen ötvözi a mágikust a nagyon is világival (a film főszereplői, Mária és Endre ugyanazt álmodják, és ez a ráismerés hozza egymáshoz közel őket a való életben). A kritikus Herbai Máté operatőr teljesítményét is külön kiemeli, mint ami képileg is megjeleníti ezt a kettősséget.

Az Európai Filmdíjat elnyerő Borbély Alexandráról azt írja, hogy lenyűgözően profi, és meggyőzően ábrázolja a sebezhető Máriát, és azt is hangsúlyozza, hogy a másik főszereplő, Morcsányi Géza nem színész, hanem az ország egyik legfontosabb irodalmi szakembere. Egyetlen negatívumként a kritikus azt említi meg, hogy mozikban nem lehet látni a filmet, csak a Netflixen, így nagyvásznon nem élvezhető az alkotás. A cikket viszont azzal zárja, hogy bárhogyan is nézzük, hálásnak kell lennünk azért, hogy átélhetjük azt az élményt, amelyet a film jelent.

A kanadai National Post is azt emeli ki, hogy a Testről és lélekről az egyetlen olyan a legjobb idegennyelvű film kategóriájában versenyző alkotások közül, ami nem látható moziban, ami nagy kár azoknak, akiknek nincs Netflixe. A kritikus itt is arról ír, hogy a film a mágikus történetet egy nagyon is prózai közegbe, egy vágóhídra helyezi. Az egyetlen hibának azt látja, hogy Enyedi sok érdekes mellékkaraktert vezet be, akikkel azonban később nem törődik eléggé.

A Netflixre egyébként ma, február 2-án került fel a film, de Magyarországon csak később lesz látható a streamingszolgáltatónál, viszont cserébe 39 hazai moziban vetítik országszerte a Testről és lélekről-t.

Fájdalmas film a Testről és lélekről egyik nagy vetélytársa

Miközben a Testről és lélekről egy felemelő alkotás arról, hogy minden nehézség ellenére is rátalálhat az emberre az igazi szeretet, orosz vetélytársa végtelenül lehangoló képet fest érzelmi életünkről. A Szeretet nélkül, amelyet Enyedi Ildikó filmjével együtt a legjobb idegennyelvű film Oscar-díjára jelöltek, kímélet nélkül mutatja be, hogyan adják át egymásnak az emberek a feltétel nélküli szeretet hiányából adódó frusztrációjukat, tönkretéve ezzel a körülöttük lévők életét.

Nem könnyű végignézni Andrej Zvjagincev filmjét, aki már másodszor van versenyben a kategória Oscarjáért, hiszen 2015-ben a Leviatán miatt is jelölték, de végül „csak” Golden Globe-ot nyert. A Szeretet nélkül tulajdonképpen olyan, mintha a rendező arra kényszerítene, hogy a lehető legközelebbről kövessük nyomon olyan emberek kínlódását, akikről a hétköznapokban inkább elfordítanánk a tekintetünket. Hiszen általában úgysem avatkozhatunk bele abba, hogy valaki hogyan neveli félre a gyerekét, vagy teszi pokollá házastársa életét. A Szeretet nélkül viszont mindezt kendőzetlenül tárja elénk egy diszfunkcionális család életén keresztül, amely a szemünk láttára válik a szörnyűből elviselhetetlenné.

A Szeretet nélkül címe nem árul zsákbamacskát: ebben a filmben pont azok nem bírják elviselni a másikat, akik elvileg a legközelebbi szerettei egymásnak. Adott egy válófélben lévő pár, Zsenya (Mariana Szpivák) és Borisz (Alexej Rozin), akik már régen nem éreznek mást ebben a kapcsolatban, csak gyűlöletet és megvetést, és ezt minden adandó alkalommal ki is nyilvánítják a másiknak, hiszen még kénytelenek egy háztartásban élni. Nyilván ez sem egy szép téma, de sajnos elég hétköznapi, viszont ennél sokkolóbb az, ahogy a közös gyerekükkel bánnak. A 12 éves Aljosát (Matvej Novikov) egyikük sem szeretné magához venni, és miután a nagyi sem kér belőle, úgy döntenek, otthonba adják a gyereket. A kisfiú ép, egészséges, csak éppen nem szeretik eléggé a szülei, akik már

annyira továbblépnének új, nem közös életükbe, hogy inkább elhárítják a gyerekkel járó felelősséget.

Merész téma, hiszen szörnyű házasságot vagy egyedülálló apát/anyát gyakran látni filmeken, de olyan szülőt, pláne anyát, aki nem tudja szeretni a gyerekét, már ritkábban (a szintén nagyon fájdalmas Beszélnünk kell Kevinről juthat eszünkbe ebben a témában), és a Szeretet nélkül-ben még a felelősségérzet sem munkál eléggé Zsenyában. Pedig látszólag Aljosának megfelelően gondját viselték eddig: a fiú úgynevezett rendezett környezetben él, a szülőknek viszonylag jó állása van, a gyerek iskolába jár, megfelelően táplálják, van rendes szobája – csak éppen érzelmileg teljesen elhanyagolják. Először úgy tűnik, főként az anya a hibás abban, hogy Aljosa ilyen légkörben él, és a bennünk élő sztereotípiák miatt nyilván az ő közönye fáj jobban a nézőnek.

Pedig az apa sem jobb: látszik rajta a bűntudat, de inkább lelép otthonról, és elvárja, hogy a felesége viselje gondját a gyereknek, amíg meg nem szabadulnak tőle. Arra, hogy Borisz miért lett ilyen, elsősorban a felesége szeretetmegvonása, és már terhes új barátnője lehet a válasz, Zsenya esetében pedig egyértelművé teszi a film, hogy ő is hasonló környezetben nőtt fel.

Saját anyja sem szerette őt, így ő is képtelen volt örülni születendő gyerekének

– ahogy ezt ki is fejti új szerelmének, amikor már éppen érzelemmentes szörnyetegnek gondolnánk a nőt. Kiderül, hogy nagyon is tisztában van azzal, hogy amit tesz, mennyire elítélendő, sőt, még azzal is, hogy a saját anyja rossz példáját viszi tovább. Mégis így dönt eljövendő boldogsága érdekében, és nézőként képtelenek vagyunk felmenteni, hiába kerülünk mi is szembe a tényleg szörnyű nagymamával, akinek egyébként biztos van egy hasonló háttértörténete.

Forrás: Mozinet

A szülők életét hosszasan mutatja a film, de, habár gyakorlatilag ő film a központi alakja, Aljosáról alig tudunk meg valamit. Az anyja szerint kezelhetetlen és goromba, viszont ha valakit, őt nem lehet hibáztatni ezért. Komoly, befelé forduló fiúnak tűnik, aki csendesen szenved, de több nem derül ki róla, ami összhangban van azzal, hogy a saját szülei sem ismerik őt. Mégis letaglózó, hogy

majdnem két nap után tűnik fel nekik, hogy eltűnt.

Innentől kezdve a film arról szól, hogyan próbálják előkeríteni Aljosát, de úgy tűnik, itt is inkább az ezzel járó kényelmetlenség, meg a bűntudat, és nem gyerekük hiánya az, ami megviseli a szülőket. Szimbolikus jelentőségű, hogy valójában egy rakás idegen fekteti a legtöbb energiát Aljosa felkutatásába, hiszen még a rendőrséget sem nagyon foglalkoztatja egy kamaszfiú eltűnése. Ebben a helyzetben nem lehet és nincs is happy end, Zvjagincev pedig igazából le sem zárja a filmjét. Látjuk, hogy az élet Aljosával vagy nélküle, de megy tovább, viszont mivel nem pszichopatákról, csak nem túl jó emberekről szól a film, a rengeteg sérelem mindenkiben tovább munkálkodik, és feldolgozatlanul cipelik tovább a következő kapcsolatba, vagy adják tovább a következő generációnak.

A Szeretet nélkül-ben az erős sztori – a Testről és lélekről-höz hasonlóan – különleges képi világgal is társul. A film viszont néha kicsit vontatottnak is tűnhet a magányt és az ürességet újra meg újra az arcunkba toló, a szenvedést elnyújtó snittekkel, ezért érdekes kérdés, hogy az Oscarról döntő amerikai Filmművészteti és Filmtudományi Akadémia szavazói veszik-e maguknak a fáradságot, hogy kitegyék magukat annak a gyötrelemnek, amit a film megnézése jelent. Ez utóbbi megjegyzéssel senkit sem szeretnénk eltántorítani a Szeretet nélkül-től, hiszen már csak azért is érdemes végigszenvednünk a főszereplőkkel ezt a két órát, hogy elgondolkozzunk a saját kapcsolatainkon, illetve bepillantsunk a mai orosz valóságba, amiről szintén elég lesújtó látletet ad a film. De azért reméljük, hogy idén a pozitív üzenet lesz a nyerő az Oscaron.

Jók az esélyei Enyedi Ildikó filmjének az Oscarra a producer szerint

Az Oscar-díjak sorsáról döntő amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia elkezdte újragondolni magát, és egyre nyitottabb – erről beszélt Enyedi Ildikó azon a sajtótájékoztatón, amelyet a Testről és lélekről Oscar-jelölése után tartottak az alkotók részvételével. „Talán ennek köszönhető, hogy itt vagyunk” – mondta a rendező. Muhi András producer pedig a FüHü-nek arról beszélt, hogy nagyon jó esélyei vannak a filmnek arra, hogy megnyerje a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscart.

A kedd esti sajtóeseményen a délután bejelentett Oscar-jelölés kapcsán válaszoltak az újságírók kérdéseire az alkotók. Elmondták, hogy eddig is zajlott a film kampánya az Egyesült Államokban, de kevésbé látványosan, a díjátadóig hátralévő szűk hat hétben viszont rákapcsolnak majd. Mécs Mónika, a film egyik producere arról beszélt, hogy elsősorban az amerikai forgalmazón, a Netflixen múlik, hogy hogyan zajlik majd ez. „Azt csináljuk, amit mondanak” – fogalmazott a producer, de hozzátette, hogy valószínűleg új vetítéseket és közönségtalálkozókat szerveznek majd a filmnek, és elképzelhető, hogy ezekben Enyedi Ildikóra is számítanak majd. A rendező ezt azzal egészítette ki, hogy a hátralévő időszakban még hat vetítést tarthatnak a filmből az akadémia szavazóinak, és azt kell elérni, hogy ezek keretében minél többekhez eljusson a film.

Havas Ágnes, a Filmalap vezérigazgatója is részt vett a sajtótájékoztatón, aki elmondta, hogy mindenben támogatják a kampányt, akár anyagilag is, az alkotókkal és a forgalmazóval együttműködve. Hangsúlyozta, hogy egy összehangolt kampányra van szükség, amelyben a Netflix, a producerek és a a film külföldi sajtósai együtt dolgoznak a célért.

Morcsányi Géza, a film egyik főszereplője pedig arról beszélt, hogy számára a jelölés ékes bizonyítéka annak, hogy,

habár fontos a kampány, elsősorban nem a reklámban kell reménykedni.

Szerinte, ha egy műalkotásban benne van a potenciál, mint ahogy ezek szerint a Testről és lélekről-ben benne volt, akkor nagy kampány és sok pénz nélkül is képes feltűnést kelteni.

Enyedi Ildikó filmrendező, forgatókönyvíró, valamint Borbély Alexandra színésznő és Morcsányi Géza dramaturg, műfordító, a film fõszereplői
MTI Fotó: Mohai Balázs

Szóba került az is, hogy az elmúlt két évben két magyar film is Oscar-díjat nyert: Deák Kristóf Mindenki című rövidfilmje tavaly, Nemes Jeles Lászlótól a Saul fia pedig 2016-ban. Havas Ágnes elmondta, hogy sokat tanultak ennek a két alkotásnak az Oscar-kampányából, amelyet felhasználhatnak majd a Testről és lélekről kapcsán.

Enyedi Ildikót a kategória másik négy jelöltjéről is megkérdezték. A rendező arról beszélt, hogy mindegyik film kiváló alkotás, és büszkék rá, hogy ilyen társaságba kerültek. Hozzátette, hogy a Netflix is azt mondta nekik, hogy

idén kifejezetten erős a mezőny a legjobb idegennyelvű film kategóriájában.

A rendező tehát nem bocsátkozott esélylatolgatásba, Muhi András producer viszont a FüHü-nek arról beszélt, hogy nagyon jó esélyei vannak a Testről és lélekről-nek arra, hogy meg is nyerje a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscart. Azt is elmondta, hogy ő már akkor arra gondolt, hogy a Testről és lélekről akár az Oscarig is eljuthat, amikor még csak a forgatókönyvet látta (amelyet szintén Enyedi Ildikó jegyez). „Ilyen jó forgatókönyvet még életemben nem olvastam” – mondta. Arról is megkérdeztük, hogy az elmaradt Golden Globe-jelölés sem ingatta-e meg a filmbe vetett hitét, a producer pedig nagyon határozottan azt válaszolta, hogy nem, de hozzátette, hogy azóta sem érti, miért nem jelölték a magyar alkotást a második legfontosabb amerikai filmes díjra.

Balázs Ádám, a film zeneszerzője, Nagy Ervin színész, Szalai Károly vágó, Mécs Mónika producer, Herbai Máté operatőr, Borbély Alexandra, a film női főszereplője, Enyedi Ildikó filmrendező, forgatókönyvíró, Morcsányi Géza dramaturg, műfordító, a film férfi főszereplője, Muhi András producer és Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója
MTI Fotó: Mohai Balázs

Muhi András arról is beszélt, hogy nem jelent hátrányt a Testről és lélekről Oscar-esélyeire nézve, hogy két éve is magyar film nyert a legjobb idegennyelvű film kategóriájában, hiszen a szavazók nem erre koncentrálnak. Szerinte megnyugtató, hogy csak azok az akadémiai tagok szavazhatnak a díjról, akik mind az öt filmet látták, mert a Testről és lélekről már témájából adódóan is egy nagyon szerethető alkotás, amely megmozgatja mindenkinek a lelkét. Ennek kapcsán külön kitért A négyzet című filmre, amelyet a Testről és lélekről nagy riválisának tartanak, és az Európai Filmdíjat el is vitte Enyedi Ildikó alkotása elől. Muhi szerint viszonr az Oscar-versenyben a Testről és lélekről az esélyesebb, mert könnyebben befogadható bárki számára, mint a kifejezetten intellektuális témájú svéd nevezés, hiába nagyszerű az a film is.

Megkérdeztük arról is, hogy mennyire segítheti a magyar jelöltet az, hogy ez az egyetlen olyan alkotás a kategóriában, amelyet nő rendezett, hiszen a sok kritika miatt az akadémia egyre nagyobb teret igyekszik adni a női filmeseknek. Muhi András szerint ez biztos nem árt, főleg azok után, hogy a zaklatási botrány ráirányította a nők helyzetére a figyelmet a filmiparban. Lehet egy plusz érv, ami majd a Testről és lélekről mellett szól a szavazáskor, de úgy véli, hogy a film minden ehhez hasonló hátszél nélkül is megállja a helyét

„Egyszerűen szeretik”

– mondta arról, hogy a világon eddig mindenhol lelkesen fogadta a közönség a Testről és lélekről-t.

Kitért Enyedi Ildikó következő filmjére is, amely Füst Milán A feleségem története című könyvéből készül, és már javában zajlanak az előkészületei. Részleteket még maga a rendező sem árult el a sajtótájékoztatón a filmről, de annyit már lehet tudni, hogy egy nagyobb költségvetésű, koprodukcióban készülő alkotásról van szó, amelyhez már megtalálták a külföldi partnereket. Muhi András a FüHü-nek azt mondta, hogy a Testről és lélekről-höz hasonló remekmű várható, amely ugyanúgy versenyezhet majd a legfontosabb díjakért.

Kedden Szalai Károly vágó egy videót is feltett a Facebookra arról, hogyan reagált a stáb az Oscar-jelölésre:

Oscar-jelölések: a Testről és lélekről rákerült a szűkített listára

Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmje is szerepel a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjára esélyes művek szűkített listáján – jelentette be az amerikai filmakadémia Los Angelesben.

A kilenc filmből álló listán Fatih Akin török származású német rendező Aus dem Nichts című krimije (német-francia koprodukció), a Szeretet nélkül című orosz, az Una Mujer Fantástica című chilei dráma, a nemrég a legjobb európai filmnek választott A négyzet (svéd-német-francia), az izraeli Foxtrot, a libanoni The Insult, a szenegáli Felicité és a dél-afrikai The Wound szerepel még.

Az amerikai filmakadémia idén 92 alkotásból választotta ki a legjobb idegen nyelvű film szűkített listáján szereplő kilenc művet, amelyből a január közepén tartott vetítések alapján bizottságok választják ki a végső öt jelöltet. Ezeket január 23-án jelentik be – írja az MTI.

Utoljára 2016-ban jelöltek magyar filmet a kategóriában, Nemes Jeles László Saul fia című filmjét, amely meg is nyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscart.

A Testről és lélekről szombaton ismét begyűjtött egy fontos díjat: a női főszereplő, Borbély Alexandra Európai Filmdíjat kapott, a berlini ceremónián azonban a legjobb filmnek járó díjat A négyzet kapta.

Hétfőn kiderült, hogy Golden Globe-ra viszont nem jelölték Enyedi Ildikó filmjét. A legjobb idegen nyelvű film kategóriájában ott a A négyzet, az Una Mujer Fantástica, az Aus dem Nichts és a Szeretet nélkül mellett Angelia Jolie új filmje, a First They Killed My Father kapott jelölést – ez utóbbi film most az Oscar-versenyben még a szűkített listára sem került be.

Mécs Mónika a Testről és lélekről egyik producere múlt héten a FüHü-nek adott interjújában arról beszélt, hogy, mivel későn kezdődött a film kampánya, a Golden Globe- és Oscar-jelölésekkel kapcsolatban bármi megtörténhet, de ha ezek elmaradnak, akkor sem lehetnek csalódottak, annyi mindent nyert már a film.

A 90. Oscar-díjátadó ceremóniát 2017. március 4-én rendezik a hollywoodi Dolby Színházban.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!