Határon innen és határon túl

0
1284
Sinopharm

Vadai Ágnes, a DK országgyűlési képviselője írásbeli kérdéssel fordult a miniszterelnökhöz a határon túli magyar állampolgárok Magyarországon történő koronavírus-betegséggel szembeni védőoltása ügyében.

Legegyszerűbb, ha idemásolom a kérdésnek a megszólítás és aláírás közötti szövegét, érdemes elolvasni:

„Többször volt már szó arról, hogy a COVID-19 elleni védőoltást a járvány elleni védekezés keretében adják, ilyen módon az nem társadalombiztosítási jogviszonyhoz kötött, hanem állampolgári jogon jár. A környező országokban azonban több mint egymillió magyar állampolgár él, ha tehát Magyarországra beutaznak és igénylik, az oltást nekik is meg kell kapniuk.

Kérdezem ezért miniszterelnök urat:

  • Számításba vették-e a határon túl élő magyar állampolgárokat is a vakcinák rendelésekor?
  • Szerepelnek-e ők is a kormány állítólagos oltási tervében?
  • Nekik is regisztrálniuk kellett-e ahhoz, hogy megkaphassák az oltást?
  • Ha igen, hányan regisztráltak?
  • Az ottani nyugdíjasok is megkapták-e az értesítő levelet és a levélben történő regisztráció lehetőségét?
  • Hol kaphatják meg az oltást azok, akik közülük nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel?
  • Vonatkozott-e rájuk is a vakcinakiosztás eddigi gyakorlata? (legidősebbek: Pfizer vagy Moderna, 60 év alatti krónikus betegek: Astra Zeneca, 65 év fölöttiek: Sinopharm, stb.)
  • Eddig hány határon túli magyar állampolgár kapta meg Magyarországon az első, és hányan a második oltást?
  • Hányan kaptak a Magyarországon ez idő szerint alkalmazott egyes vakcinákból?”

Vadait meghívták az Egyenes Beszédbe, ahol a műsorvezető arról faggatta, hogy tulajdonképpen mi is a célja a kérdéssel, ugye nincs az ellen kifogása, hogy a magyar állam a határon túl élő magyarokat is beoltja. Vadai válasza lényegében az volt, hogy nem, ő csak kérdez, és szörnyű, hogy valakit már azért is támadnak, hazaárulónak tekintenek, hogy a dolgot egyáltalán szóba hozza.

Felidézte azt a szóbeszédet is, hogy Kárpátaljáról nagy számban jönnek át a határon oltásért az ott élő, magyar állampolgársággal is rendelkező magyarok és ukránok.

Ukrajnában ugyanis csak pénzért, rengeteg pénzért lehet ma hozzájutni az oltáshoz.

Gulyás Gergely miniszter mai sajtótájékoztatóján a Magyar Nemzet által feltett kérdésre is válaszolt, amely Vadai kérdését uszításnak minősítette. Gulyás válaszában azzal nyugtatta meg a közvéleményt, hogy Magyarországon csak az jogosult oltásra, akinek mint járulékfizetőnek, nyugdíjasnak vagy diáknak TAJ-száma van. Szerinte kettős állampolgárság alapján nem oltanak határon túliakat. Hogy mi történt ténylegesen, arról nem beszélt.

Vadai kérdése mindenesetre jogos. Az ügy alapot ad arra, hogy megismételjem az álláspontomat egy alapvető kérdésben.

Ami az oltást illeti, szeretném leszögezni azt, amit Vadai Ágnes – hangsúlyozom – nem mondott sem az írásbeli kérdésben, sem az Egyenes Beszédben, én viszont mondom:

szerintem a nem Magyarországon élők koronavírussal szembeni oltása nem a magyar állam dolga, hanem azé az országé, ahol életvitelszerűen élnek.

Erre van egy egyszerű érv: az Európai Unió a népességszám arányában osztja szét a gyártók által szállított vakcinát a tagországok között, aminek az a logikája, hogy egy-egy államnak a népszámláláskor ott megszámolt, a területén bejelentett személyek egészségéről kell gondoskodnia.

Ez az elv pedig nemcsak az EU tagállamai között érvényes.

A védőoltás közegészségügyi feladat, amelyet minden állam adóbefizetésekből finanszíroz, és az oltások elosztásakor méltányos figyelembe venni, hogy ki melyik államban fizet (vagy korábban, aktív korában fizetett) adót.

Oltani egy-egy országban tehát nem az állampolgárokat, hanem az országlakosokat (inhabitants, Einwohner, жители) helyes. Gulyás Gergely miniszter is hasonló álláspontot képviselt a sajtótájékoztatón.

Ez az ügy újra megmutatja, hogy mennyire abszurd a 2010-ben módosított magyar állampolgársági törvény, amely kérelmükre letelepedés nélkül is magyar állampolgárságot ad a külföldön élő magyar nemzetiségű, magyar felmenőkkel rendelkező személyeknek, és amelyet immár a hat ellenzéki párt szövetsége is deklaráltan vállal. (A DK a választójogot illetően tartja fenn különvéleményét, magát az állampolgárságot illetően már feladta azt az elutasító álláspontot, amelyet a 2010-es szavazásnál Gyurcsány Ferenc és Molnár Csaba a szavazatával kifejezett.)

Érdekes ebből a szempontból, hogy amikor Orbán Viktor a kínai vakcina mellett érvelt, rendszeresen hivatkozott arra, hogy azzal már nagy számban oltottak be vajdasági magyarokat. Nem merült fel sem benne, sem hallgatóságában, hogy az ő oltásuk nem a szerb, hanem a magyar állam dolga lenne.

Megismétlem az álláspontomat.A magyar államnak minden olyan támogatást meg kell adnia a szomszéd országokban kisebbségi sorban élő magyaroknak, közösségeiknek és intézményeiknek, amelyek azt szolgálják, hogy anyanyelvükön fejezhessék ki magukat a nyilvánosságban, anyanyelvi kultúrájukat ápolhassák, anyanyelvi oktatásban részesülhessenek az óvodától az egyetemig, kisebbségi intézményeiket működtethessék, és kapcsolatot tarthassanak Magyarországgal. Ilyen ügyekben 1990 óta minden magyar kormány támogatta a kisebbségi magyarság intézményeit.

Ugyanakkor nem feladata a magyar államnak, hogy a szomszéd országokban élő kisebbségi magyarok gazdasági tevékenységét, vállalakozásit, lakásépítkezését, jóléti ellátását, egészségügyi ellátását finanszírozzák, hiszen e tevékenységek működtetése a nyelvi, nemzetiségi hovatartozástól függetlenül történik.

Nem várható el a Magyarországon élőktől, dolgozóktól, hogy adóbefizetéseikkel az állam ilyen tevékenységét finanszírozzák.

Ezt a különbségtételt ma nemcsak az Orbán-kormány és intézményei nem teszik meg, hanem az ellenzéki pártok és a független véleményformálók sem.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .