Kezdőlap Címkék OBT

Címke: OBT

Esküt tett Handó utóda

Megválasztotta az Országgyűlés Senyei György Barnát kilenc évre az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökévé. Senyei Handó Tündét váltja, és ígérete szerint semmit se úgy csinál, mint elődje.

A parlament 151 igen szavazattal, 12 nem ellenében hozta meg döntését. A titkos szavazás eredményének kihirdetése után Senyei György Barna esküt tett. Senyei eddig a Fővárosi Ítélőtábla polgári-gazdasági ügyszakos megbízott tanácselnöke volt, Áder János köztársasági elnök javasolta az Országgyűlésnek Handó Tünde utódjául az OBH elnöki posztjára.

Az OBH első elnökét, Handó Tündét 2011 végén választotta meg az Országgyűlés kilenc évre, majd mandátumának lejárta előtt, november 4-én alkotmánybíróvá választották Stumpf István korábbi alkotmánybíró helyére.

Ahogy arról többször írtunk, Handó kilátástalan háborúba bonyolódott az OBH-t a törvény szerint ellenőrizni hivatott Országos Bírói Tanáccsal. Alighanem ezért inkább „levették a tábláról”, és több, mint egy évvel hivatala lejárta előtt alkotmánybírót csináltak belőle.

Senyei az OBT előtti meghallgatását sikerrel vette: egyhangú támogatást kapott kinevezéséhez. Programjának főbb pontjaiban ki nem mondva, de lényegében semmit se úgy csinálna, mint Handó: rendszeresen elmenne az OBT üléseire, törvényességet és békét akar, és nem akar élni a bírósági vezetői kinevezések pályázatainak eredménytelenné nyilvánításával, egyedi megbízásokkal.

Handótlanítják az OBH-t?

Egyhangú szavazással támogatja a bírósági hivatal leendő elnökét a bírói tanács, miután meghallgatta Senyei György Barnát. A két szervezet háborúban állt Handó Tünde idején. Senyei szinte mindenben mást ígér elődjével szemben.

Több órás meghallgatás után az Országos Bírót Tanács egyhangú szavazással támogatja az Országos Bírósági Hivatal leendő elnökének megválasztását – jelentette be honlapján az OBT. Senyei György Barnát, a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnökét Áder János jelölte az OBH elnöki tisztségére.

Senyei kinyilvánította, hogy

új alapokra kívánja helyezni az OBT-vel való együttműködést.

Arra törekszik, hogy az igazságszolgáltatást a békesség és rend jellemezze, az OBT és az OBH együttműködése a bíróságok törvényes működésének feltétele. Hangsúlyozta azt is, hogy személyesen kíván jelen lenni az OBT ülésein – olvasható a közleményben.

A jelölt hangsúlyozta a bírói hivatás tradicionális értékeit és az ítélkezési tapasztalat fontosságát, és utalt arra, hogy ezeknek az elveknek kell a bírói kinevezés, a vezetői kiválasztás és a bírák szakmai képzésében is előtérbe kerülniük. Szükségesnek látja a jövőben jobban elválasztani a szakmai és igazgatási feladatokat.

Fontosnak tartotta a bírák központi színhelyű képzéseinek visszaállítását, és a képzések előadóinak kiválasztásában a szakmai szempontok érvényesítését. A kezdő bírák képzésében a hangsúlyt inkább a helyi instruktori képzésre szeretné helyezni.

Kifejtette: úgy kíván eljárni, hogy a szervezet működését a jövőben a törvényesség jellemezze. A pályázatok kapcsán

az eredménytelenné nyilvánításokat és a vezetői megbízásokat a jövőben elkerülendőnek tartja.

Célja az is, hogy a bíróságról tájékoztató hírek a jövőben az ítélkezésről szóljanak.

Mindezek alapján az OBT Senyei szakmai

elképzeléseit meggyőzőnek találta és

– egyhangú szavazással – támogatta.

A közleményt sajtótájékoztatón az OBT szóvivője, Vadász Viktor bíró azzal egészítette ki, hogy Senyei arról biztosította az OBT tagjait,

nem ellenségeskedésre, hanem törvényes együttműködésre törekszik.

Az OBH és az OBT korábbi vitáira utaló újságírói kérdésre – miszerint eloszlottak-e az aggodalmak – az OBT szóvivője úgy reagált: nem oldódott meg minden probléma, de jó az irány,

„alappal bizakodhatunk”.

A többórás meghallgatás leiratát a napokban nyilvánosságra hozza az OBT.

A leendő OBH-elnök által elmondottak – ha valóra válnak – szinte teljes szakításként értelmezendők a Handó Tünde idején tapasztaltakkal. Handó „legfőbb bűne”, amit az OBT testületileg mondott ki, a vezetői pályázatok eredményeinek rendszeres figyelmen kívül hagyása volt. A neki nem tetsző jelöltek – helyben támogatott – pályázatait rendre eredménytelennek nyilvánította és ideiglenesen maga jelölt ki bírókat. Az emiatt (is) kitört háború nyomán Handó már el se ment az OBT üléseire, lényegében minden együttműködés megszakadt az OBH és a törvény szerint a működését ellenőrizni hivatott OBT között. Sőt, a bele szemben nemzetközi szakfórumon is szót emelőket egyszerűen hazaárulóknak nevezte, továbbá fegyelmiket indított ellenük.

Hosszú Handó árnyéka

Távozása után se csillapul a bírósági belháború Handó Tünde körül. A Magyar Bírói Egyesület elhatárolódott a 24 bírósági vezető Handónak írt csöpögő, bolsevik időket idéző hálálkodó levelétől.

Kiakadtak a MABIE-ben attól a merőben szokatlan, az elmúlt több, mint hat évtizedben a magyar közéletből eltűnt stílusban íródott levéltől, amit az Országos Bírósági Hivatal (OBH) – alkotmánybíróvá választott – távozott elnökéhez címzett 24 bírósági vezető, s amely a bíróságok hivatalos oldalán jelent meg a napokban.

A sokak (például a FüHü) által először viccnek, netán paródiának gondolt elköszönésben olyanokat találunk, mint „Soha el nem múló tudást, érzést kaptunk Tőled bírói hivatásról, bírói függetlenségről pártatlanságról, méltányosságról, elfogulatlanságról, igazságosságról, melyet ezúton is hálásan köszönünk.” Meg hogy „A hivatalba lépésed óta eltelt nyolc esztendő eredményei által hazánk bíróságainak történelemkönyve aranykort hirdető újabb fejezettel folytatódott”.

A MABIE a nyílt levelben írtaktól elhatárolódik és egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy

az abban írtak nem a bírói kar véleményét tükrözik, a levél stílusával és tartalmával nem tud azonosulni,

mert az nem felel meg a Bírák Etikai Kódexében foglalt elvárásoknak, az alkalmas a bírói hivatás méltóságának, pártatlanságának, illetve ezek látszatának veszélyeztetésére. Továbbá

„az aláíró vezetők megnyilvánulása saját méltóságukat és ezáltal az egész bírósági szervezet méltóságát is csorbítja”.

A MABIE a bírák nevében visszautasítja azt, hogy a távozó elnök tanította volna meg a bírói kart bírói hivatásra, függetlenségre, pártatlanságra, méltányosságra, elfogulatlanságra és igazságosságra, mint ahogy azt is, hogy a bírósági szervezetrendszer minden egyes eredményét egy személynek tulajdonítja.

Sőt, a MABIE

kifejezetten az elmúlt időszak történéseivel ellentétesnek ítéli

a levél a bírói önigazgatás „magasabb szintre” lépésével kapcsolatos állításokat. Szerintük az OBH (és egyes igazgatási vezetők) és az Országos Bírói Tanács (OBT) között az elmúlt másfél évben gerjesztett konfliktusok, az OBT működésének akadályozására és negligálására irányuló törekvések ezzel épp ellentétes irányba hatottak.

Vitatják a jelentős bírói béremelésre vonatkozó állítást is. Emlékeztetnek arra, hogy az elmúlt 8 évben elért jelképes mértékű illetményemelés eddig nem jelentett és az OBH által előterjesztett – és mára törvénytervezeti formát öltő – illetményemelési javaslat sem jelent pillanatnyilag érdemi előrelépést a beosztott és az alsóbb fokú bíróságokon ítélkező bírák számára. A MABIE már többször kiemelte, hogy az OBH által javasolt illetményemelés jelentős aránytalanságokat eredményez az ítélkező bíró és az igazgatási vezetők között, az utóbbiak javára. (Egyes számítások szerint a beosztott alacsonyabb szintű bírák körülbelül 25 százalék béremeléshez jutottak évek alatt, a bírósági vezetők kapnak jelentékeny, akár 60 százalékkal több javadalmazást.)

A MABIE köszönetet mond az ítélkező bíráknak és az igazságügyi alkalmazottaknak a bíróságok európai szinten is kimagasló eredményeiért és az elmúlt nyolc év sikereiért.

Paródia vagy komoly?

Szöveghűen közöljük a 24 bírósági elnök aláírásával kiadott Elnöki köszönet című levelet Handó Tündének címezve a hivatalos bírósági portálról. Handót éppen egy hónapja alkotmánybíróvá választotta a fideszes parlamenti kétharmad, noha még két éve volna az Országos Bírósági Hivatal élén. Ahonnan ezzel kivonták abból a tűzvonalból, amely Handó ténykedése az Országos Bírósági Hivatal élén és a bírói társadalom (Országos Bírói Tanács) között állt fenn.

A lelkes, az 50-es évek személyi kultuszát idéző méltatás utolsó sora szinte paródiába illik az előzmények tükrében.

„Soha el nem múló tudást, érzést kaptunk Tőled bírói hivatásról, bírói függetlenségről pártatlanságról, méltányosságról, elfogulatlanságról, igazságosságról, melyet ezúton is hálásan köszönünk.”

Az aláírók egyike a Győri Ítélőtábla elnöke, amelynek 14 (!) beosztott bírája tavaly októberben nyilatkozatban tiltakozott, mert szerintük

a megelőző OBT-küldöttgyűlés lezajlása törvénytelen volt.

Amelyre azért került sor, mert a Handó munkáját ellenőrizni akaró testület több tagját lemondásra kényszerítették, a jelölésekkor viszont az OBH-elnök pártját fogó elektorok megakadályozták a „nem megfelelő” bírák jelölését. A Handó-OBT-háborúban voltak még törvénytelenül eredménytelen vezetői pályázatok – amelyekről ugyancsak a Győri Ítélőtábla és a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezlete tett fel kérdéseket Handónak -, továbbá ítélőtáblára szóló valótlan indokú bírói kirendelések.

A mostanság kötelező Wass Albert-idézettel felvezetett szöveg a következő.

Kedves Elnök Asszony!

A hivatalba lépésed óta eltelt nyolc esztendő eredményei által hazánk bíróságainak történelemkönyve aranykort hirdető újabb fejezettel folytatódott, amelynek írásában jelentős szerepel vetted ki a részed. 2012 óta a bírósági szervezet mérföldes léptekkel haladt előre, melyek nyomán a siker, az eredményesség és a fejlődés hangjait visszhangozták a magyar igazságszolgáltatás „templomai”.

Köszönjük, hogy támogatásoddal az Alaptörvény szellemének legjobb értőivé, a merőben új eljárás jogi kódexrendszer legfelkészültebb alkalmazóivá váltunk, hogy iránymutatásod mellett a digitális fejlődés motorjai, és a társadalmi felelősségvállalás számos területének nagyszerű példái lettünk. Nem lehetünk elég hálásak azért, ahogy a bírósági szervezetet – a hagyományaiban rejlő értékek megőrzésével és ápolásával – átvezetted a 21. századba.

Irányításod mellett a magyar bíróságok ítélkezési teljesítménye Európa élvonalába repített bennünket, a jogszerűség-időszerűség-megalapozottság kihívásaira vitathatatlan eredményekkel válaszoltunk: a bíróságok ügyhátraléka és régi ügyeinek száma tovább csökkent, döntéseink elfogadottsága újfent javult.

Az innováció iránti elhivatottságodnak köszönhetően a bírósághoz fordulók a legmodernebb körülmények között, korszerű ügyfélközpontokban, egyszerűbben, gyorsabban intézhetik ügyeiket. A szervezet iránti közbizalom erősödött, az ügyfelek elégedettsége nőtt.

Magasabb szintre léptünk a bírói önigazgatás gyakorlásában és annak tökéletesítésében is. Soha annyi lehetőség nem kínálkozott a bíróságok dolgozóinak arra, hogy részt vállaljanak a szervezet működésében, és személyes közreműködésükkel, szerepvállalásukkal alakítsák annak sorsát, mint ma.

A bírói hivatás jelentőségét méltó módon elismerő illetmény iránti elszánt kitartásod célba ért, melynek eredményeként a bíró illetmény immár versenyképes jövedelmet, kiszámítható életpályát biztosít a hazánk bírói kara számára. Áldozatos és mindannyiunk iránt érzett felelősséggel végzett munkádnak hála a bírák és az igazságügyi alkalmazottak megbecsültsége megérdemelt helyre került. Köszönet és elismerés érte.

Soha el nem múló tudást, érzést kaptunk Tőled bírói hivatásról, bírói függetlenségről pártatlanságról, méltányosságról, elfogulatlanságról, igazságosságról, melyet ezúton is hálásan köszönünk.

Handót alkotmánybírói talárral jutalmazzák

Alkotmánybírónak jelöli a kormánypárt Handó Tündét. Ezzel újabb feltétlen hű tagja lesz a testületnek Stumpf István kiválása után. Handót ezzel kimenekítik a bírósági belháborúból.

A Fidesz-KDNP frakciószövetség Stumpf István korábbi alkotmánybírósági tag helyére Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét. A közlemény szerint a frakciószövetség a jelölésről tájékoztatta az Országgyűlés Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottságának elnökét.

Barátból nem barát

A 2010-ben megválasztott Stumpf Istvánnak lejáró mandátuma miatt kellett távoznia júliusban. Ő, bár az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere volt, 2010 után csöndben eltávolodott a kormánytól. Számtalan határozathoz csatolt ellenvéleményt tartalmazó álláspontot. Az Alkotmánybíróság tagjainak megbízatási ideje – 2011 óta – tizenkét év, és nem választhatók újra, kivéve azokat, akiket az Országgyűlés még a régi szabályok alapján kilenc évre választott meg, és eddig nem választott újra. Vagyis mód lett volna Stumpf újrajelölésére.

Az Orbán családi barát

Handótól nem várható ugyanez, közismerten családi baráti viszony fűzi a miniszterelnöki családhoz, férje, Szájer József pedig az Európai Parlamentben a Fidesz küldöttségvezetője, a jelenlegi alaptörvény (a „gránitszilárdságú”) főszerzője. Nem mellékesen 1983-1986 között a Bibó István Szakkollégium tagja volt, vagyis a „Fidesz-keltetőé”.

OBH-elnöki tevékenységében Handó lényegében kiállt a kormánynak a bíróságok szorosabb gyeplőre fogását kívánó törekvése mellett. Ennek sorában a tavaly januárban újjáalakult Országos Bírói Tanáccsal (OBT) – amely a törvény szerint az OBH ellenőrző szerve – lényegében permanens háborúba keveredett.

Szemben a bírói szervezettel

Az új OBH komolyan vette ellenőrző szerepét, és számos ügyben szállt szembe az OBH-val, illetve személyesen Handóval. Bő egy éve nyílt lázadás tört ki a bírák választott szervében: a Győri Ítélőtábla 14 bírója nyilatkozatban tiltakozik az Országos Bírói Tanács legutóbbi küldöttértekezletének szerintük törvénytelen lezajlása ellen. Pár hónappal korábban törvénytelennek nyilvánították Handó bírósági vezetői pályázati gyakorlatát. Azt, hogy megfelelő indoklás nélkül nyilvánított érvénytelennek bírói pályázatokat, döntéseiről nem tájékoztatta megfelelően a pályázókat és a véleményező testületeket, a vezetői kinevezések nem voltak átláthatóak és egyes esetekben az sem állapítható meg, hogy volt-e valós alapja a pályázatok eredménytelenné nyilvánításának.

A háborúskodás során volt olyan bíró, aki pert indított Handó ellen, aki viszont az OBH-val ment neki az OBT-nek, törvénytelennek nyilvánítva a testület működését. Sőt, egyenesen hazaárulónak nevezte azt, hogy azokat az OBT-tagokat, akik uniós szervezetet tájékoztattak az állapotokról.

Nem ő vívja tovább

A 2018-as OBH-beszámolóban is azt írja, hogy az OBT testületi működésénk „legitimitása megkérdőjelezhető”, majd hosszasan sorolja kifogásait velük szemben. Handó szerint

„az OBT és az OBH közötti viták jogalkotói lépések szükségességét vetik fel”,

akár az OBH és OBT közötti jogértelmezési kérdések feloldása fórumának meghatározását, az OBT összetételét és választását, az OBT illetve az OBH elnök jogköreit, de akár a bírói jogállási kérdéseket illetően is.

Ezt a küzdelmet azonban már nem Handóval fogják megvívni.

Tovább szürkül Ab

Az Alkotmánybíróságba kiemelkedő tudású elméleti jogászok (egyetemi tanárok vagy a Magyar Tudományos Akadémia doktorai), vagy legalább húsz évi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok kerülhetnek. Az első testület, Sólyom László elnökletével, nagyon komoly jogtudósokból állt. A Fidesz-érában aztán rendre olyanok kerültek be, akik legfeljebb a húsz évi szakmai gyakorlatot mutathatják fel.

Az Ab jelenlegi elnöke, Sulyok Tamás például jogtanácsos, majd ügyvéd volt megválasztásáig. 2013-ban PhD fokozatot szerzett, kutatási témája az ügyvédség alkotmányjogi helyzete. Hozzá hasonlóan több tagnak semmilyen valóban kiemelkedő tudományos munkássága sincs. Szívós Mária bírói karrier után lett Ab-tag; arról vált híressé, hogy a 2006-os kormányellenes tüntetéssorozatban a rendőrökre támadó huligánokat sorra helyezte szabadlábra. Salamon László és Balsai István pedig politikusból (a Fidesz-frakcióból) ült át az alkotmánybírói székbe.

A héten ülésezik az Országgyűlés – Keddi program

0

Kedden 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal veszi kezdetét a plenáris ülés.

A parlament ezután az Országos Bírósági Hivatal elnöke és az Országos Bírói Tanács közötti konfliktus ügyében foglalhat állást.

Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága azt javasolja a képviselőknek, hogy Handó Tündét ne fosszák meg az OBH elnöki tisztségétől. Handó Tünde jelezte, áll vizsgáló bizottság elé, szerinte mindig betartotta a törvényeket és tisztességesen végezte a munkáját.
Az OBT május 8-án egyebek mellett az Országos Bírói Hivatal elnökének kinevezési gyakorlatára, az előterjesztések benyújtásának megtagadására hivatkozva kezdeményezte leváltását.

Ezután interpellációikat és azonnali kérdéseiket tehetnek fel a képviselők.

Nyíltan lázadnak bírák Handó törvénysértései miatt

A Győri Ítélőtábla 14 bírója nyilatkozatban tiltakozik az Országos Bírói Tanács legutóbbi küldöttértekezletének szerintük törvénytelen lezajlása ellen. Az OBT hónapok óta vívja harcát Handó Tünde bírósági hivatali elnökkel szemben.

Hemzseg a törvénytelenségtől az OBT egy hete eredménytelenül lezárult küldöttgyűlése – olvasható blogjában közölt elemzésében Sándor Zsuzsa (kényszernyugdíjazott) egykori tanácsvezető bírótól. A küldöttértekezleten új póttagokat kellett volna választani a testületbe, de – szintén jogellenesen – eredménytelenül berekesztették.

Most a Győri Ítélőtábla 14 írta alá azt a nyilatkozatot, amelyben egyetértenek azzal, hogy

törvénytelen volt a küldöttgyűlés lezajlása.

Ezért támogatják, hogy hívjanak össze új értekezletet és válasszák meg az új póttagokat. Az ítélőtábla 24 bírója közül ennyien vállalták nevükkel is a tiltakozást: többségük beosztott bíró, de akad tanácselnök is.

Az OBT feladata az Országos Bírósági Hivatal (OBH) működésének ellenőrzése. Az OBH a bírósági szervezeti rendszer adminisztratív irányítója és a munkajogi viszonyok fenntartója. Vezetője Handó Tünde (a fideszes Szájer József EP-képviselő felesége), és barátja az Orbán családnak.

A korábbi OBT helyébe az év elején megválasztott új összetételű testület hirtelen komolyan vette az OBH ellenőrzését. Ennek sorában törvénytelenné nyilvánította több bírói álláspályázat érvénytelenné nyilvánítását és általában is Handó kinevezési gyakorlatát. Emiatt perekkel tarkított állóháború alakult ki az OBT és az OBH között, amelyben Handó hazaárulónak nevezte a tiltakozó bírákat. A felmentési idejét töltő Szepesházi Péter bíró egyenesen autokratikusnak nevezte az OBH működését, és szerinte “jól vizsgáznak” a függetlenségükért kiálló kollégái.

A küldöttgyűlést azért kellett összevonni, mert sok póttag (bírák véleménye szerint) Handó nyomására lemondott.

Az értekezletet „meghekkelték”,

nem engedték jelöltlistára venni a nem Handó-pártinak gondolt bírákat azok az elektorok, akik munkajogilag szorosan függenek Handótól, a jelöltek pedig törvénytelenül nem vállalták a tagságot.

Handóék visszavágnak a bíráknak

Az Országos Bírósági Hivatal szerint nem törvényes a bírói tanács működése, mert sem létszámában, sem a bírósági szintek képviseletében nem tesz eleget az előírásnak. Szerdán az Országos Bírói Tanács törvénytelennek találta az OBH elnökének eddigi bírói kinevezési és pályázatelbírálási gyakorlatát. Handó Tünde hivatala elutasítja a kritikát.

Felvette a kesztyűt az Országos Bírósági Hivatal (OBH), amelynek elnöke, Handó Tünde igen kemény kritikát kapott az Országos Bírói Tanács (OBT) szerdai ülésén. Amint arról beszámoltunk, az OBT áttekintette az OBH-elnök 2017 elejétől folytatott gyakorlatát a bírói és bírósági vezetői pályázatok eredménytelenné nyilvánításában.

Az OBT szerint ezek az eljárások nem törvényesek. Hiányzik, vagy nem jogszerű az indoklás, az elbírálások nem áttekinthetőek. Súlyosan elmarasztalták Handót amiatt, hogy megkerülve a törvényt adminisztratív áthelyezésbe burkolva valójában pályázatköteles bírósági vezetői feladattal rendelt ki bírót más bíróságra.

Az OBH elnöke az ülésen megkísérelte kimondatni, hogy a több hullámban megtörtént lemondások OBT-tagok és -póttagok közül működésképtelenné tették a testületet. Az indítványt a Kúria elnöke, Darák Péter és az OBT maga is elutasította.

Az OBH mostani közleménye megismétli Handó álláspontját. Szerintük az OBT létszáma 15 fő, a sarkalatos törvény azt is előírja, hogy valamennyi ítélkezési szintről megadott számú tagja van. Jelenleg az OBT nem rendelkezik 15 taggal és egyes bírósági szintek képviselete nem biztosított, ezért a testület működése nem tekinthető törvényesnek – fogalmaznak.

Ezzel folytatódik a szinte háborúskodássá fajult nézeteltérés, ami az OBT január végi újraválasztásával kezdődött. Akkor kiszorították a Handó – és általa a kormány – meghosszabbított kezeként működő korábbi tagokat, és Handóval szembenállónak ismert bírókat választottak be.

Az OBH szerint a jogszabályok szövegének értelmezésében mindig lehetnek értelmezési különbségek. Ebben a jogkérdésben valóban hiteles véleményt az Alkotmánybíróság fogalmazhatna meg.

Ezután a bíróságok adminisztratív irányítói posztját ellátó OBH az ő munkájának felügyeletére, ellenőrzésére jogosult OBT

konkrét megállapításaira tartalmában nem reflektál.

Szerintük a pályázatok elbírálásában a jogszabályoknak megfelelően vettek részt 2017-ben is. Abban az évben 274 bírói pályázat elbírálására került sor, melyekre összesen 1919 pályázó jelentkezett. A pályázatok 94,5 százaléka eredményesen zárult. Arra nem térnek ki, hogy az OBT van és kifogásolható az eredménytelenné nyilvánítás utáni ismételt pályáztatás.

Az OBH-ban várják a szerdai „sommás vélemény” alapjául szolgáló jelentést véleményezésre, hogy megismerjék a tagok és a tanácskozási joggal rendelkezők írásbeli észrevételeit, kérdéseit, és az OBT meglévő tagjainak ezeket tárgyaló megbeszéléséről a jegyzőkönyvet kézhez vehessék.

Mint írják, az OBH elnöke az elmúlt hat évben rendszeresen számot adott a bírósági pályázatok elbírálásáról a Kúria elnökét mindenkor magában foglaló OBT, a bírósági elnökök, valamint az Országgyűlés előtt, és mindig nyitott volt az akár a bírói kar felől, akár azon kívülről érkező jobbító szándékú észrevételekre, javaslatokra. Ennek is köszönhetőek a bírósági szervezet működésében elért eredmények, amelyekkel az Európai Bizottság által összeállított igazságügyi eredménytábla első harmadába kerülhetett a magyar igazságszolgáltatás – írja még Handó Tünde hivatala.

Amint az megírtuk, a háttérben a kormány kísérlete húzódik meg, hogy közvetlen irányítás alá vonhassa a bíróságokat. Az OBT részben ennek akar ellenállni.

Nyílt háború a bírósági szervezetben

Az elmúlt egy évben a bírói és bírósági vezetői pályázatok eredménytelenné nyilvánítása törvénytelen volt: ezt mondta ki a az Országos Bírói Tanács a kormány meghosszabbított kezének tartott Handó Tünde bírósági hivatali elnök ténykedéséről. Közben a kormány arra készül, hogy közvetlen irányítása alá vonja a bíróságokat. Az OBT-n belüli történéseknek már nemzetközi visszhangjuk van.

A jelek szerint nyílt háborúskodásig fajult az Országos Bírói Tanács (OBT) és az Országos Bírósági Hivatalt (OBH) vezető Handó Tünde közti vita. Szerdai ülésén az OBT megállapította: a 2017 elejétől ez év februárjáig terjedő időben Handó törvénytelenül járt el bírói és bírósági vezetői pályázatok eredménytelenné nyilvánításában – ez derül ki az OBT-ülés jegyzőkönyvéből.

Az ülést Handó megpróbálta megakadályozni, arra hivatkozva, hogy az OBT összesen hét tagjának lemondásával a testület működésképtelen. Ezt a Kúria elnöke, Darák Péter vitatta, az OBT pedig elvetette Handó javaslatát.

Az OBH a bírósági szervezet adminisztratív vezető hivatala, az OBT joga pedig ellenőrizni az OBH és elnöke munkáját. Erre január végéig nem került sor, akkor azonban a 15 tagú testületbe új tagokat választottak, s több olyan bíró került be soraiba, akik azt megelőzően személyesen is szembe kerültek Handóval; akadt, aki pert is indított vele szemben; egyúttal kiszavaztak olyanokat, akik Handó embereinek minősültek.

Handóról köztudomású, hogy

személyes baráti kapcsolat fűzi Orbán Viktorhoz, illetve feleségéhez, Lévai Anikóhoz,

Handó férje pedig Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő, a hatályos alaptörvény megfogalmazója.

Az OBT újjáalakulása meglehetősen viharos volt, a testület ugyanis azzal az igénnyel lépett fel új összetételében, hogy el kívánja végezni az OBH és elnöke feletti ellenőrzési feladatát.

Az OBT jegyzőkönyvéből az derül ki, hogy szinte

még meg se száradt a tinta az új összetételű OBT tagjainak január végi kinevezésén,

február 5-én és 8-án a Győri Ítélőtábla és a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezlete kérdéseket tett fel az OBT-nek Handó már idézett pályázati értékelési gyakorlatáról.

A megállapítások lényege az tehát, hogy az OBH elnöke törvénytelenül járt el: nem indokolta meg pályázatok érvénytelenné nyilvánítását, más esetben az indoklásban foglaltak nem felelnek meg a törvényi előírásnak; nem átláthatóak vezetői pályázatok elbírálásának folyamata – sorolja hosszasan az OBT verdiktje.

Egyik legsúlyosabb megállapítás az, hogy

Handó valótlan indokkal rendelt ki törvényszéki bírót ítélőtáblára.

Az ügyteher egyenletes elosztásának biztosítása vagy szakmai fejlődés elősegítése helyett valójában vezetői feladatra küldött bírókat. Magyarra lefordítva: nem írt ki pályázatot vezetői posztokra, hanem adminisztratív intézkedéssel saját hatáskörben helyezett át bírókat máshová munkavégzésre.

Ezzel pedig megkerüli a törvényes bírói és bírósági vezetői kinevezés rendjét. Fleck Zoltán jogszociológus a Független Hírügynökségnek korábban már elmondta: Handó sorra helyezte el saját embereit az alsó szintű bíróságokra. Szerinte

a januári „lázadás” az OBT-ben részben ezzel magyarázható.

Az OBT mindezek mellett a 2015 és 2017 közti – korábbi összetételében elfogadott – összes etikai állásfoglalását hatályon kívül helyezte, mert szerinte ilyen eljárásokra a törvény nem jogosítja fel.

Ugyancsak eltörölte azt a korábbi ajánlását az OBT, amely a bírói álláspályázatok elbírálásával, a pályázati rangsor kialakításakor adható pontszámokkal kapcsolatos miniszteri rendeletről szól. Az indok ugyanaz: ajánlásra nincs joga az OBT-nek.

Egyáltalán nem mellékes szála volt az OBT ülésének, hogy – amint azt az elején már említettük – öt tagja és két póttagja jelentette be lemondását, akik pótlásáról az OBT elnöke intézkedett. Négy tag és egy póttag már a közelmúltban bejelentette távozását, Fleck Zoltán akkor ezt úgy értékelte, hogy ezek a bírók talán most szembesültek az OBH feletti ellenőrzési tevékenységük esetleges személyi következményeivel.

Az akkori lemondások indoka – szakmai-vezetői feladatok, illetve családi ok – mindenesetre nehezen volt elhihető.

Az ülésen a tanácskozási joggal résztvevő Kúria-elnök, Darák Péter szállt szembe Handó Tündével. Szerinte ugyanis a póttagok megválasztásával az OBT működőképes, és a testület is ezt az álláspontot fogadta el.

Darák már a január végi újjáalakuló OBT-ülésen is jelentős szerepet töltött be. Lapbeszámoló szerint egyértelműen arra ösztönözte a testület tagjait, hogy lássák el törvényi feladatukat, az OBH ellenőrzését.

A most ugyancsak jelen lévő ügyvédi kamarai elnök, Bánáti János aggodalmát fejezte ki a nagy számú lemondás miatt. A jegyzőkönyvből kiderül, hogy az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózata osztja az aggódást, és levélben biztosította támogatásáról az OBT-t.

Az eseménysor nyilván nem független attól, hogy a kormány jó ideje próbálja meg szorosabb ellenőrzés alá vonni a bíróságokat, például annak érdekében, hogy a politikailag fontos, nagy horderejű ügyekben ne szülessenek számára kudarcot jelentő felmentő ítéletek. Eddig azonban kétharmados parlamenti többség híján erre nem volt módja. Most azonban már készen van a koncepció, amely szerint az OBH-t beáldozva-megszüntetve bevinnék a teljes igazgatást az igazságügyi tárcába; Handó a kormánynál is begyűjtött rossz pontokat, amikor szembeszegült a közigazgatásból érkező (tehát gyakorlatlan) bírói pályázatok pontozási arányainak megváltoztatásával.

Most pedig a HVG ír arról, hogy lényegében készen áll az ismételt benyújtásra a közigazgatási különbíróságokról szóló tervezet, amely kényes ügyeket (például választási fellebbezések, közbeszerzések, közérdekű adatok kiadása) bírálna el jól kiválasztott bírákkal.

Ugyancsak készen áll a terv arra, hogy nyugdíjba küldik az összes olyan bírót, aki már 1990-ben űzte ezt a hivatást.

Egy napja ez az ügy (ha a kormány végigviszi a bíróságokat megtörni óhajtott változásokat) óriási nemzetközi, uniós dimenzióba kerülhet. Az Európai Parlamentben szerdán ismertették az EU 2021 utáni költségvetésének főbb tételeit. Ekkor hangzott el hivatalosan is, hogy a támogatásokat jogállami feltételekhez akarják kötni. Ennek fő területe az igazságszolgáltatás, azon belül is a bíróságok függetlensége lenne.

Bíróságok átalakítása: közeleg a végső pont?

Beáldozzák Handó Tündét, egyúttal miniszteri kézbe veszik a bíróságok közvetlen irányítását: ez körvonalazódik a kiszivárgott tervekben. Ha ez megtörténik, az a végső pont a demokrácia életében – mondta a jogszociológus. Közben az uniós terv megfékezni éppen az ilyen folyamatokat.

Miután hirtelenjében lemondott az Országos Bírói Tanács (OBT) négy tagja és egy póttagja, elkezdődött a találgatás ennek okáról. A Független Hírügynökség múlt csütörtökön arról írt lehetséges háttérként, hogy a Handó Tündét szorosabban ellenőrizni kívánó testület emberei talán szembesültek az újabb kétharmados Fidesz-győzelemnek a bírói szervezetre váró következményeivel. Merthogy a január végén újraválasztott OBT akkor lényegében azzal az igénnyel lépett fel, hogy eleget tesz küldetésének és szorosabb felügyeletet gyakorol az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és elnöke, Handó munkája felett, amit a korábbi összetételben nem tett meg.

Az OBH januári újraválasztása igen viharos lefolyású volt, több új tag került szembe korábban Handó Tündével, illetve nem kerültek be többen az OBH emberei közül. A testület az OBH tényleges ellenőrzésének szándékával látott munkának.

A múlt heti történés szerint tehát a távozók jövőjük védelme érdekében inkább visszavonulót fújtak. Némileg más megvilágításba került ez az esemény, amikor – másnap – kiszivárgott, hogy készen áll a terv az OBH megszüntetésére és jogköreinek az igazságügyi tárcába olvasztására.

Ezzel olyan elképzelés körvonalazódik, amelyben a bírósági önigazgatást (az OBT-t) úgy alakítják át, megszüntetve kiegyensúlyozó szerepét, hogy egyúttal felszámolják az OBH-t is. Mindkét esetben a „komoly működési problémák” lehet az indok. (Az OBT 15 tagjából ment el 4 és egy póttag a senki által sem elhitt „szakmai-vezetői és családi okok” miatt, Handó pedig szintén “problémássá vált”.)

Nem kicsi a tét.

Az OBH a magyar igazságszolgáltatás irányító szerve,

amelynek élén 2012-es létrejötte óta Handó Tünde áll; Handó az Orbán család baráti körének tagja, a hatályos alaptörvényt megszövegező Szájer József felesége. Az OBH dönt bírák és a bírósági vezetők kinevezéséről és a bíróságok ügyelosztási rendjéről is. Ezzel pedig közvetve arra is befolyásuk lehet, hogy egy-egy ügyet melyik bíró tárgyalja.

Kényes, politikai tartalmú ügyekben azonban eddig a bíróságok inkább „rosszul teljesítettek”, nem hozták a kormány által elvárt ítéleteket (például a Sukoró-perben nem sikerült Gyurcsány Ferenc „bűnösségét” igazolni, eddig a „kémper” is léket kapott).

Ráadásul a Handó vezette OBH

az eddigi legkomolyabb beavatkozási kísérletet élesen ellenezte.

Tavaly októberben miniszteri rendeletben úgy módosították a bírói pályázatok elbírálását, hogy a kormányzati hivatalokból érkező pályázók dupla annyi pontot kaphatnak a szakmai múltjukra, mint a többiek. Az OBH még ennek tervezetét értékelve úgy fogalmazott, hogy nem támogatható, az a bírói álláshelyekre vonatkozó pályázati eljárás során adható pontszámok rendszerében több ponton hátrányos helyzetbe hozza a bírákat és a bírósági titkárokat. Ehhez a véleményhez csatlakozott a Magyar Bírói Egyesület.

Vagyis Handó kívül és belül egyaránt parazsat gyűjtött maga alá.

Lehet összefüggés az OBT-beli lemondások és az OBH megszüntetése szándékának kiszivárgása között – mondta a Független Hírügynökségnek Fleck Zoltán jogszociológus. Szerinte a legrosszabb variáció látszik kormányzati szándékként: a bírói és bírósági vezetők kinevezése, valamint az ügyelosztás teljes áthelyezése minisztériumi hatáskörbe. Demokráciákban a bírói tanácsok, önigazgatási szervek és a kormányzat között a hatáskörök megosztása figyelhető meg, de

az ügydöntő jogok a bírák szervezeteinél vannak.

A múlt heti történések láttán Fleck úgy véli, hogy „készül valami”. A Handó-féle modell megszüntetéséért nem fájna a szíve, de ennél sokkal rosszabb jöhet a kormányzati kétharmad birtokában – tette hozzá.

A hétvége eseménye a Financial Times híre arról, hogy a keleti EU-tagoktól a déli államokhoz csoportosítanának át rengeteg pénzt, továbbá elvárás lehet a jogállami keretek fenntartása is – írta erről a hvg.hu.

A „jogállami keretek” alatt mindenek előtt a bíróságok függetlenségét értik az unióban, s eddig elsősorban a lengyel igazságügyi „reform” láttán fogalmazták meg lehetséges válaszként a tervet (és indították el a “hetes cikk szerinti” eljárást). Fleck Zoltán szerint azonban

a magyar válság is régóta érik,

és ha a kormány – mint minden autokrata rezsim – tovább akar keményíteni politikáján, akkor a bíróságokhoz hozzá kell nyúlnia. A bíróságok függetlensége a végső pont a demokráciák életében: ha ez eltűnik, minden borul.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK