Kezdőlap Címkék építőipar

Címke: építőipar

Nagyot bukott az építőipar augusztusban

Tíz százalékot zuhant egy hónap alatt az építőipar teljesítménye augusztusban és az éves adat is töredéke a korábban mérteknek. Ami a növekedés lassulását jelzi, az a szerződésállomány jelentős mérséklődése. Az ipar egésze lényegében már stagnál.

Bár egy adat nem adat, az kiolvasható a KSH legfrissebb jelentéséből, hogy karnyújtásnyira van a korábbinál érezhetően kisebb gazdasági növekedés. Ennek egyik mozgatórugója a belső kereslet: ezzel még nincs baj, a bérek változatlanul tolják felfelé a kiskereskedelmet. Másik ága az építőipari boom, amely felett azonban gyülekeznek a felhők.

A KSH mérése szerint 2019 augusztusában az építőipari

termelés értéke 5,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Ez negyede ötöde a korábbi időszakokban regisztrált számoknak.

A két építményfőcsoport termelése ellentétesen alakult: az épületeké 14,1 százalékkal emelkedett, az egyéb építményeké 3,5-del mérséklődött; az épületeknél lakó-, kulturális és ipari épületek építése eredményezte a növekedést.

Ami igazán figyelemre méltó, az az, hogy

az építőipar termelése 10,5 százalékkal csökkent a júliusihoz mérten.

Éves alapon augusztusban az épületek építésében 17,7 százalékkal nőtt, az egyéb építmények építésében 0,2-del csökkent, a speciális szaképítés termelése 2,7 százalékkal emelkedett. Az év első nyolc hónapjában az előző év azonos időszakához viszonyítva az építőipari termelés 29,6 százalékkal emelkedett.

Az adatokból az rajzolódik ki, hogy a változatlanul száguldó – és az árak növekedésében és testet öltő – lakásépítések, illetve a még töretlennek tűnő ipari beruházások cipelik magukkal az ágazatot. A lakások esetében azonban az árak sok helyen, például a fővárosban felette vannak a fizetőképes keresletnek, a lassulásra már nem sokat kell várni.

Erre utalhat a szerződésállomány alakulása.

A megkötött új szerződések volumene már csak 3,2 százalékkal nőtt, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 2,5 százalékkal egyenesen kisebb,

az egyéb építmények építésére vonatkozóké 10,1-del nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Az építőipari vállalkozások augusztus végi szerződésállománya 12,1 százalékkal elmaradt a 2018. augusztus végitől. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 49,8 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 25,6-del csökkent.

A másik friss adat az ipar egészéről tudósít. Az ágazati termelés volumene alig 0,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten, az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal csökkent. Utóbbi adat a nyári leállások miatt önmagában nem tragédia, de a megelőző hónapban is csupán 1,7 százalék volt a növekedés, júniusban pedig csaknem két százalék a csökkenés.

Az ipari termelés trendvonala március óta stagnálást mutat.

Vagyis az erőteljes költségvetési pénzinjekciókkal stimulált lakásépítések és egyre nagyobb támogatásokkal indított külföldi beruházások még nyomják felfelé a termelést, az erőteljes keresleti oldali béremelések pedig fenntartják a belső fogyasztás magas szintjét. A külvilágban egyre markánsabb növekedési visszaesés (Németországban egyenesen csökkenés) azonban már az év végére éreztetheti hatását.

Trükkös lakásáfa-enyhítés

Akinek egy hete megvolt az építési engedélye, annak 2023 végéig kitolódik a kedvezményes áfa. Ez a csúszásban lévő kivitelezések problémáját oldhatja meg, több új lakás emiatt nem épül.

A kormány törvényjavaslatot fog benyújtani a kedvezményes 5 százalékos lakásáfa határidejének megtoldására – közölte reggel Varga Mihály pénzügyminiszter. Eszerint 2023. december 31-ig továbbra is az 5 százalékos áfakulcs alkalmazható azon új lakóingatlanok értékesítésekor, amelyek 2018. november 1-én végleges építési engedéllyel rendelkeztek.

Vagyis amely tervezett fejlesztéseknek már egy hete megvolt az építési engedélyük, azok további öt évig élvezhetik az alacsony áfa előnyeit.

Ezzel a második enyhítéssel a kormány azon tud segíteni, hogy a keresletet kapacitással követni képtelen ágazatban ezrével vannak olyan kivitelezések, amelyek

tetemes csúszás miatt nem lesznek befejezhetők 2019. végéig.

Az eredeti szabály értelmében a kedvezményes áfa hatálya ekkor telt volna le, amely a 27 százalékra visszaugró adó miatt jelentős építőipari visszaesést jelzett előre.

Nemrégiben a kormány azzal állt elő, hogy a jövő év végén szerkezetkész ingatlanokra tette lehetővé az 5 százalékos kulcs átmeneti fenntartását. Ennek kockázatairól itt írtunk.

A mostani – véglegesnek látszó – módosítási javaslattal

aligha lesz több lakás a piacon,

mert a kivitelezők és az új lakást venni készülők is jó ideje azzal számoltak, hogy bő egy év múlva egyik napról a másikra szűnik meg az alacsony áfakulcs.

A legfrissebb statisztikai adat is azt mutatja, hogy a harmadik negyedévben kiadott 8500 építési engedély beleillik a trendbe: egyre kevesebben készülnek építkezést elindítani. Becslések szerint idén nagyjából 20 ezer, jövőre ennél valamivel talán több új lakás épülhet.

Az építőipar elégedett, válság előtti hangulatú

Noha nyolctizedük szakemberhiánnyal küzd, a költségek emelkedése nem áll meg, az építőipari cégek bizakodva néznek az év elé. Probléma lehet viszont az egy-másfél évvel ezelőtt kisebb áremelkedésre alapozott kivitelezői szerződésekkel. Egyéb sötét fellegek is gyűlhetnek az égen.

Az építőipari cégek elégedettek üzleti helyzetükkel, azt általában jónak ítélik meg, és alapvetően bizakodóan tekintenek a 2018-as évre. A piaci bizalmi index elérte a válság előtti szintet – olvasható az Építési Vállalkozások Országos Szövetsége (ÉVOSZ) helyzetértékelésében.

A tagjai körében végzett felmérés alapján az ÉVOSZ arra az eredményre jutott, hogy az ágazat cégeinek több mint kétharmada növekvő nettó árbevételt ért el tavaly, és erre számítanak idén is.

Ezt a kedvező képet azért némileg árnyalja, hogy az árbevétel arányos jövedelmezőség összességében igen lassan kúszik felfelé. A cégek több mint felénél ez csak az inflációt haladja meg, 10 százalék feletti eredményjavulás csupán minden tizediknél tapasztalható. Erre az évre pedig négytizedük a tendencia folytatódására számít, a többség viszont stagnálást vár.

Ebben nyilván komoly szerepe van annak, hogy

a költségek az infláció többszörösével emelkednek.

Tavaly az építőiparban átlagosan 13 százalékkal emelkedtek a bérek, ebben az évben újabb 9 százalékot terveznek. Az ÉVOSZ megjegyzi, hogy az ágazatban változatlanul alacsonyak a bérek, különösen a jól képzett szakmunkások körében.

Növeli a terheket a többi költségelem folyamatos emelkedése. Az építőanyagok, fuvardíjak, gépek bérleti díja idén is további 15 százalékkal lesznek magasabbak, egyes területeken az alvállalkozói árak és az élőmunka akár 20 százalékkal is drágulhat.

Ezek a számok viszont azzal járnak, hogy nagyon nehéz helyzet elé néznek azok a vállalkozások, amelyek egy-másfél évvel ezelőtt úgy kötöttek kivitelezői szerződést, hogy a szokásos 5-6 százalékos áremelkedéssel számoltak, miközben a költségek egyre csak nőnek.

Az ágazat

legsúlyosabb problémája a szakemberhiány.

A cégek 86 százaléka ezt nevezte meg legnagyobb akadályozó tényezőnek, az ezután következő hiátusok (kapacitás hiánya, elavultsága, magas adminisztrációs költségek, a foglalkoztatás drágasága) mind a 30 százalékos tartományban vannak.

A cégek 82 százalékának nincs a megrendelések teljesítéséhez szükséges megfelelő mennyiségű és minőségű alkalmazottja. A hiány felöleli az összes szakmát. A vállalkozások 52 százaléka létszámbővítést tervez, a többiek a jelenlegi fennmaradásával számolnak.

Az ÉVOSZ úgy értékeli a helyzetet, hogy a szakemberhiány és a létszámbővítési tervek a közeljövőben a legális bérek további emelkedésével járnak,

csökkenni fog a nem jogszerű foglalkoztatás aránya.

Arra nem térnek ki, hogy mi az alapja ennek az optimizmusnak abban az ágazatban, amelyben amúgy is kiemelkedően magas a fekete munka aránya, s amelyből egyre többször számolnak be arról, hogy a kötelező béremeléseket nem tudják kigazdálkodni a cégek.

Ez éppen az építőipar fölé terelhet sötét felleget. Az ÉVOSZ beszámolója szerint az ágazat megrendeléseinek közel felét már a magánberuházások teszik ki. Vagyis a változatlanul sok uniós hátterű állami megbízással szemben – alighanem a lakásépítések felfutása következtében – javult a magánmegrendelések aránya.

Márpedig a lakásárak ugyancsak megállíthatatlannak tetsző felfutása felveti a keresleti, fizetőképességi korlát kérdését. Amint arról nemrégiben két írásban (itt és itt) is beszámoltunk, a lakások drágulása elvitte a CSOK-os állami támogatás jelentős részét.

Az pedig a legnagyobb kérdőjel, hogy mi lesz a kedvezményes, 5 százalékos újlakás-áfa 2019 végén lejáró időszaka után. Egyelőre nincs jele annak, hogy a kormány meghosszabbítaná, a 22 százalékpontnyi (vissza-)emelkedés viszont megfizethetetlen magasságba lökné a lakásárakat. Emiatt már érezhetően megcsappant az új építkezések terveinek száma.

Az áremelkedés elvitte a CSOK-kedvezményt

A családi otthonteremtési kedvezmény hatására annyit drágultak a lakások, hogy ez elvitte az egy vagy két gyerek után felvehető támogatást. Igazi segítséget csak a magas jövedelmű háromgyerekesek kaphatnak – írja elemzésében a GKI. Szerintük az átgondolatlansággal az építőipart támogatják, nem a lakást vásárlókat.

A CSOK 2015-ös bevezetése után 2017 végén a támogatással együtt is nehezebb volt lakáshoz jutni, mint másfél-két évvel korábban – vonta le a következtetést a GKI Gazdaságkutató Zrt. Egy 60 négyzetméteres használt lakás ára 1,9 millióval, új építésűként 2,3 millióval drágult (ráadásul eközben az áfa 27-ről 5 százalékra esett, ami 3,3 milliót eredményezett volna). Budapesten és a nagyobb településeken pedig az átlagnál is nagyobb volt az áremelkedés.

A CSOK keretében a legtöbben az 1 vagy 2 gyerek utáni kedvezményt tudják igénybe venni:

előbbi 600 ezret „ér”, utóbbi 1,4 milliót használt, 2,6 milliót új lakás esetén.

Ezen idő alatt az építési engedélyek száma megduplázódott, az új lakások ára 12, a használtaké 18 százalékkal ment fel. Mindez azt eredményezte – amit a példa is mutat -, hogy az áfa „elnyelődésével” együtt az egy-kétgyerekesek kedvezményét meghaladóan kerülnek többe a lakások.

A drágulásban természetesen szerepe van a piac természetes mozgásának, annak, hogy a hirtelen megugrott kereslet automatikusan felfelé nyomja az árakat. De annak is, hogy 2015 júliusában szinte minden előzmény nélkül vezették be a csok-ot, az építőipar kapacitásai ezt nem tudták követni, ráadásul az uniós finanszírozású beruházások lényegében kimerítették az ágazat teljesítőképességét.

A GKI-ban megjegyzik, hogy

igazán jól csak azok a magas jövedelműek jártak,

akik (kevesen) megfelelnek a CSOK 10+10 feltételeinek (három meglévő vagy “beígért” gyerek). Ők megkapják a maximum 10 milliós vissza nem térítendő támogatást és a legfeljebb 10 milliós kedvezményes hitelt, de csak új lakásra.

A GKI értékelése szerint az alapvetően pozitív elgondolás a kapkodás és az átgondolatlan döntések miatt felemás eredményeket hozott. A CSOK sokkal inkább az építőipart, semmint a lakásvásárlókat támogatta.

Hatszázezer felett az új lakás négyzetmétere

0

Jövőre a jelentősen megemelkedő áfaszint miatt visszaesik a frissen piacra kerülő lakások száma, mielőtt az idén akár a tavalyi sokéves rekordot is meghaladó eredmény lehetséges a piacon.

 

Tavaly a második félévében 4800 új társasházi lakást adtak el Budapesten, s az első hat hónap 4300-as darabszámával együtt az egész éves értékesítési volumen 9100 lakás volt – utoljára 2006-ban volt ilyen magas szinten a kereslet. A csúcsidőszak 2003-2006 között az eladott újépítésű lakások száma éves szinten meghaladta a tízezret. A mélypontot pedig  2012-ben regisztrálták, amikor 1500 ingatlan talált gazdára.

Két év óta – a fővárosban akkorra már amúgy is élénkülő keresletet – a megemelt csok támogatás, illetve az 5%-ra csökkentett áfa indukálta kínálatbővülés fűti

– mutat rá az OTP Budapesti Újlakás Értéktérképe. Ha azonban 2020-tól újra 27%-ra emelkedik az új lakások áfája, az további áremelkedést generál ebben a szegmensben. Félő, hogy ez a mostani keresleti boom végét jelentené, s így középtávon – mivel a használt lakások árát is nagyban az újaké húzza fel – mindjobban a lakásbérlet felé terelné az embereket – áll az elemzésben.

Forrás: OTP Budapesti Újlakás Értéktérkép

A piaci boom egyik árnyoldalakként az eredetileg meghirdetett átadási dátumhoz képest, elsősorban az építőipari kapacitáshiány miatt egyre több épület átadása késik. Az OTP Jelzálogbank adatbázisában nagyjából a beruházások 80%-ában kellett a két frissítés között eltelt fél év alatt legalább negyed évvel kitolni az átadás dátumát. Emellett arról is egyre több esetben hallani, hogy a növekvő építőipari költségek mellett a beruházók és kivitelezők tapasztalatlansága, illetve a 2019 végi dátum miatti kapkodás minőségi problémákat eredményez az új lakásoknál – hívja fel a figyelmet az elemzés.

Dráguló lakások
A vásárlók egyre több pénzt kénytelenek áldozni egy új lakás megvásárlására. A tavalyi nagyjából 550 ezer Ft/ m²-es budapesti átlag után az idei átadású új lakások átlagára 620 ezer Ft/ m²  közelébe emelkedhet. 2019-ben pedig már a 660 ezres átlag négyzetméterárral kell ismerkednie a fővárosiaknak; ezen belül pedig az I., II., V. és XII. kerületekben keresők hétszámjegyű képzeletbeli árcédulákkal találkozhatnak.    

120 perc – 2018. Január 20. 8:00

0

A szenátus nem szavazta meg a kormány finanszírozását

Az amerikai szenátus nem szavazta meg a szombat hajnali határidőig a kormányzati hivatalok és ügynökségek munkájának finanszírozását biztosító törvényt. Éjfélkor –  Trump elnökségének első évfordulóján – máris elkezdődött a kormányhivatalok és intézmények fokozatos bezárása. Mitch McConnell, a republikánus frakció vezetője a demokratákat okolta a kudarcért, Chuck Schumer, a demokrata párti szenátorok csoportjának vezetője azonban válaszában megjegyezte, hogy republikánusok is voksoltak a törvény ellen. (BBCMTI)

Élénkítenék a magyar-ausztrál gazdasági kapcsolatokat

Tovább mélyülhetnek az elmúlt években erősödésnek indult magyar-ausztrál kapcsolatok – a mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, amikor tárgyalt Steven Ciobo ausztrál kereskedelemért, turizmusért és beruházásokért felelős miniszterrel. A kapcsolatok bővítésében az egészségügy, a biotechnológia, a járműipar és elektronika területén működő innovatív magyar cégek mellett fontos szerep juthat az Ausztráliában élő magyar diaszpórának is. (FüHü)

Az építőipar éve volt 2017

4 ezer új céggel, 6 éves cégalapítás rekorddal zárt az építőipar 2017-ben. A tömeges cégalapítás mellé egész évben felfelé ívelő termelési adatok társultak, tehát nem túlzás azt állítani, hogy igen erős éve volt az építőiparnak 2017-ben – tette közzé elemzését az Opten. A céginformációs cég ugyanakkor rámutat, hogy  megalapítottnál több, közel 4400 cég szűnt meg az ágazatban, minden 12. cég megszűnik egy éven belül, s a cégek ilyen arányú cserélődése nem kedvez a hosszú távú stabilizálódásnak. A fizetési problémák a cégek jelentős részét érintik. (FüHü)

Hosszú Katinka a motivációra és a forma tartására koncentrál

Hosszú Katinka a molcsapat.hu-nak adott interjújában a többi között azt mondta, hogy a 29. Felé közeledve számára már nem a fejlődés a legfontosabb, hanem formája szinten tartása, és még egy dolog: a motiváció megtalálása jelent kihívást. „Nem elég, hogy mindenki téged akar megverni, de te is annak tudatában készülsz, hogy te vagy a legjobb abban, amit csinálsz, így extra motivációt kell találnod a mindennapokhoz. Erre törekszem” – mondta. (molcsapat.hu)

 

Húsz milliárddal szórja meg a kormány az építőipart

0

Pár héten belül 20 milliárd forint értékű pályázati keretet nyit a kormány építőipari cégek számára technológiai fejlesztésre, hogy bővíthessék kapacitásaikat a lakásigények kielégítése érdekében – jelentette be a nemzetgazdasági miniszter.

Kapacitásbővítésre és technológiaváltásra ad 20 milliárdos pályázati pénzt a kormány még decemberben – mondta el Varga Mihály, miután találkozott az Építési Vállalkozások Országos Szakszövetsége (Évosz) elnökével, Koji Lászlóval, és az ágazat húsz legnagyobb cégének képviselőivel az építőipari ágazati konzultáción.

A cél az építőipari teljesítmény növelése, hogy a jelenlegi 3,4 százalékról 5-6 százalékra emelkedjen részesedése a bruttó hazai termékből.

Idén eddig 27 százalékkal nőtt az építőipar teljesítménye,

és több embert foglalkoztat, mint korábban – mondta a nemzetgazdasági miniszter.

A kormány egyelőre nem vizsgálja meg az új lakások áfájának ügyét, de szükség esetén megteszi – derült ki Varga szavaiból. Mint ismert, 2019 végéig tart az öt éves átmeneti idő, amíg 27 helyett 5 százalék kedvezményes áfa járul az új lakások árára. Ennek visszaállása szakértők szerint azonnal lefékezheti az ingatlanépítéseket, s jelenleg alig van 2018 utáni megrendelés új lakásra.

A miniszter elmondta, hogy folytatódik a panelprogram, a 800 ezres lakásállomány felújítása, továbbá a családi otthonteremtési támogatás.

Koji László annak fontosságáról beszélt, hogy a kormányzat mint a legnagyobb megrendelő próbálja minél inkább ellátni kiegyenlítő szerepét, mert az ágazatnak nagyon nehéz követni a kereslet jelenleg tapasztalható nagy arányú hullámzását. Úgy fogalmazott, folyamatos megrendelések esetén az építőipar bátrabban kezd a szükséges fejlesztésekbe.

Ha ismer valaki egy embert, szóljon

Már egy egyszerű lift építése is nehézségbe ütközik, hónapokat csúszik a szakemberhiány miatt, mert nincs, aki elkészítse a zsaluzatot. A munkaerő megtartása éppen az építőiparban és a kicsi cégeknél a legnehezebb, miközben az ágazat száguldani látszik. A cégek fele a helyzet súlyosbodásával számol.

Horrorisztikus történeteket mesélnek arról, hogyan szipkázzák el egymástól a munkaerőt cégek, elsősorban az építőiparban: látatlanban ígérnek rá 100-200 ezer forintot a fizetésre. Hiány van szinte minden munkakörben. Már egy „egyszerű”, belpesti bérház liftjének építése is hónapokat csúszott, mert nem volt, aki megcsinálja a zsaluzatot az új liftszekrényhez.

Közben pedig az építőipar szinte megállíthatatlanul száguld: a legújabb statisztika szerint az ágazat augusztusban

egy év alatt csaknem 37 százalékkal növelte teljesítményét,

a megelőző hónaphoz képest pedig közel 10 százalékkal (a szerény tavalyi adatok ismeretében is komoly növekedés ez). Ám mind gyakrabban érkezik hír hónapokat csúszó vagy el se induló építkezésekről.

A szakember-hiány viszont általános. A magyarországi cégek 36 százaléka szembesült ezzel az elmúlt egy évben, legnagyobb mértékben (43 százalék) az 50 fősnél kisebbek küzdenek ezzel, a létszám növekedésével kissé enyhül ez a nyomás – derül ki a Magyar Kereskedelmi Kamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének nyári adatokat tartalmazó felméréséből. Ennél is több, 38 százalék az üzletvitel egyik legnagyobb akadályaként a munkaerő-hiányt jelölte meg. Az ábrán látszik, hogyan szökell felfelé évek óta.

A válaszadók megoszlása aszerint, hogy cégüket mely esetekben érintették a munkaerőhiányra visszavezethető nehézségek. N=144 (százalék)

És emberhiány van (a régi reklámszlogent idézve) minden szinten szinte minden. Se új, se régi, se fiatal, se tapasztaltabb nincs elegendő.

A válaszadók megoszlása aszerint, hogy cégüket mely esetekben érintették a munkaerőhiányra visszavezethető nehézségek (százalék)

A vállalkozások tipikus reakciója a fizetésemelés, amely minden más eszközt megelőz. A sor végén a részben inkább hangulatjavító intézkedések vannak. Az ábrából kitűnik, hogy a cégek júliusban már alig terveztek további béremelést (januártól kell a 15 és 25 százalékkal megnövelt minimálbért és garantált bérminimumot fizetniük).

A vállalkozások meglévő munkahelyei megtartása érdekében tett, illetve tervezett lépései (százalék)

A nagy (250 fős feletti) cégek a legkisebb arányban éltek a fizetések emelésének eszközével, igyekeztek a többi lehetőséget (például cafeteria, továbbképzések) arányosan elosztani – valószínűsíthetően ebben a vállalatméretben relatíve a legjobbak a javadalmazások amúgy is.

Az adatokból az is kihámozható, hogy eddig a nagyobb méret mellett az exportáló és a valamilyen arányban külföldi tulajdonú cégek vették viszonylag legkönnyebben a szakember-hiány okozta akadályt.

A pici, belső piacra dolgozó hazai tulajdonú cégek vannak ezzel szemben a legsanyarúbb helyzetben. S ezen belül is

az építőipar számít igazán válság sújtotta vidéknek: a béremelésen kívül szinte semmilyen

egyéb eszközzel se tudtak élni a munkaerő megtartása-megszerzése érdekében.

A válaszadó cégvezetők 49 százaléka arra számít, hogy a következő egy évben romlani fognak a munkaerő-hiányból fakadó problémák, 45 százalék stagnálást vár, alig 5 százalék remél javulást. És 2018-ban jön az újabb 8 százalékos (minimálbér) és 12 (szakmunkás bérminimum) kötelező emelés.

Fehéredik az építőipar?

0

A magyar gazdaságra nem jellemző tendenciák érvényesülnek az építőiparban: nem csak több az újonnan megalakuló cég, mint a megszűnő, de a munkaerő is egyre szívesebben megy oda. Vagy legalábbis egyre inkább bejelentettek dolgoznak az ágazatban. A megyei helyzetkép is érdekesen alakul.

Az építőipar idei teljesítményéről eddig is pozitív hírek érkeztek, s ezek sorát most szaporította az Opten céginformációs cég jelentése is. Eszerint ugyanis miközben a legtöbb hazai ágazatban a cégtörlések száma meghaladja az alapításokét, az építőiparban az idén gyakorlatilag folyamatosan magas a cégalapítási arány. Igaz, csak minimálisan: ugyanis 1022 cégalapítás mellett 1017 cégtörlés történt.

Forrás: Opten

Fehéredik az ágazat

A pozitív képhez nagyban hozzájárul az alkalmazottak számának folyamatos emelkedése is. A nyári alkalmazotti létszám ugyan tartalmazhat szezonalitási hatásokat, ugyanakkor a hosszabb távú trend is azt mutatja, hogy egyértelműen javul az ágazati foglalkoztatás.

„A kimutatott növekményben ugyanakkor a termelési felfutás mellett a szektor fehéredése is szerepet játszik”

– mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs cég igazgatója.

Az alap cégstatisztikák mellett a Központi Statisztikai Hivatal adatai is kedvező fejleményekről adnak számot: mind a termelés, mind a szerződésállomány növekvő tendenciát mutat, mindegyik építményfőcsoport tekintetében. A pozitív adatok alól egyetlen kivétel, hogy júliusban az épületek építésére kötött új szerződések volumene csökkent.

Forrás: KSH

Megyei helyzetkép

Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) nyári hónapokra vonatkozó értéke az építőiparban átlagosan 17 százalék körül mozgott.

Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Zala, Veszprém és Vas megyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye produkálta.

Forrás: Opten

Kifullad az építőipar lendülete?

0

Júliusban 22,7 százalékkal nőtt az építőipar termelése az előző évihez képest, ami harmadik havi mérséklődést mutat. A növekedést az ipari és raktárépületek, illetve az infrastruktúrális beruházások húzzák. A megkötött új szerződések mennyisége bő ötödével esett egy év alatt – derül ki a KSH statisztikájából.

A nyár (és az év közepén) 22,7 százalékkal nőtt az építőipar termelése a tavaly júliusihoz képest. Ehhez hozzá tartozik azonban, hogy egy éve csaknem 17 százalékos visszaesés volt, ehhez az alacsony bázishoz képest mérendő a mostani adat.

Ezzel harmadik hónapja folyamatosan kisebb értékeket mér

a statisztikai hivatal: az ideális időjárási körülmények közepette májusban 35,4, júniusban is 27,2 százalék volt az éves teljesítmény-emelkedés.

A nagy egészen belül az épületek termelése 15,1, az egyéb építményeké 32,4 százalékkal gyarapodott. Előbbi kategóriában júliusban is az ipari és raktárépületek játszottak főszerepet, utóbbiban pedig az út-, vasút- és közműépítések.

A lassuló dinamikára utal az is, hogy júliusban egy hónap alatt 2,1 százalékkal csökkent az ágazat termelése.

A fél éves termelési mutató 26,2 százalékkal haladta meg a 2016-os első hathavit.

Az újonnan megkötött szerződések értéke egy esztendő alatt mérsékelten, 3,8 százalékkal gyarapodott, ezen belül az épületeké egyenesen csökkent 21,9 százalékkal, és csak a nagy infrastrukturális beruházások köre szélesedett csaknem 40 százalékkal. A hó végi szerződésállomány értéke is az egyéb építményeknél mutat nagy, 132 százalékos növekedést, az épületeké 15,6 percenttel bővült egy év alatt.

Az épületeken belül külön a lakásépítésekről nem szól a KSH adatsora.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK