Gyorsítanák a terhek mérséklését

0
300

A munkaadói terhek gyorsított ütemű mérséklését szeretné elérni a munkaadói oldal. Dávid Ferenccel, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének a főtitkárával a Versenyszféra Konzultációs Fórumának (VKF) csütörtöki ülése előtt beszéltünk.

A munkaadói terhek mérséklését ne öt, hanem hároméves ciklusban hajtsák végre, – ezt fogja javasolni a kormány, a munkaadók és a munkavállalók konzultációs fórumának csütörtökre összehívott következő ülésén – a munkaadók képviselője. A minimálbér, a garantált bérminimum és a reálbérek emeléséről, valamint a munkáltatói terhek csökkentéséről tavaly született háromoldalú megállapodásban foglaltakhoz képest kellene gyorsítani, mert borzasztóan kifeszített a munkaadók számára a minimálbér és a garantált bérminimum emelése – közölte a Független Hírügynökséggel Dávid Ferenc.

A programozott emelés

A korábbi években ilyentájt már folytak a kemény alkudozások a munkaadók, a munkavállalók és a kormány között arról, hogy  a következő esztendőben hány forintra emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum összege. Az idén ez elmarad, mivel tavaly több évre szóló megállapodást kötöttek a felek, amelynek részeként megegyeztek a 2018-as minimális bérek összegéről is. Ennek megfelelően az idei 127 500 forint után jövőre ennél 8 százalékkal többet, 138 000 forintot kapnak a minimálbéren foglalkoztatottak, illetve a 2017-es 138 ezer forint után 12 százalékkal magasabb lesz a garantált bérminimum összege (180 500).

Mindez bruttóban értendő, ugyanis a minimálbér nettója csak nem egészen 85 ezerre jön ki, amiközben az állam – a munkaadói és munkavállalói járulékból – ennél nem sokkal kevesebbhez, nem egészen 73 ezer forinthoz jut.  Az idei 161 ezer forintos garantált bárminimum után a borítékba 107 ezer forint  kerül, ám állambácsi összesen közel 92 ezer forintot zsebel utána be.

Azt már Dávid Ferenc mondja, hogy a nagy ellentmondás Magyarországon éppen a bruttó és a nettó bérek közötti nagy különbségnek köszönhető. Ezért, ha a kormány valóban szeretne tovább javítani a munkavállalók körülményein, akkor az államnak le kell mondania valamennyi bevételről.

Éppenséggel meg is teheti, hiszen az államkassza nagyot nyer a minimálbér és a garantált bérminimum emelésen.

 

Veszélyben a kis vidéki hazai cégek

Ráadásul az emelést sokan nem fogják bírni.

„Főleg a kicsi, hazai, vidéki vállalkozások lehetetlenednek el emiatt”

– hangsúlyozta Dávid Ferenc. Hiszen Budapesten előbb-utóbb a nagyobb béremelés is levezénylődik, merthogy a fogyasztás borzasztóan erős, de – mond egy általa személyesen ismert példát a főtitkár –, hogyan tudná osztrák megrendelője felé érvényesíteni egy nyírségi faluban működő, autóipari bérmunkát végző 15 fős kis cég a kötelező béremeléshez szükséges összeget?!

A fizetőképes kereslet hiánya miatt általában is fokozatosan le kell húzniuk a rolót  a helyi boltosoknak, fodrászoknak, stb. azokon a tipikusnak mondható vidéki kistelepüléseken – figyelmeztet –, ahol a fiatalok már elvándoroltak, a lakosság harmada nyugdíjas, a másik harmada közmunkás, a harmadik harmad pedig álláskeresési támogatásból él. Erre a helyzetre kellene válaszokat találni – hangoztatta a VOSZ főtitkára, aki szerint

„Nagyon rosszkedvűen ülnünk majd le.”

Minden viszonylagos

Dávid Ferenc azt persze elismeri, hogy a magyarországi minimálbér európai összehasonlításban a sor vége tájt kullog, ám erre is megismétli, hogy a terheket kellene csökkenteni a munkaadói oldalon.

Forrás: Eurostat

A vásárlóerő paritáson számolt mutatóban is csak némileg jobb a helyzet, amire Dávid Ferenc annyit mond:

„mindenki elfelejtkezik a hatékonyságról!”

Ausztriában például ez a négyszerese a magyarországinak – teszi hozzá.

Forrás: Eurostat

A hatéves megállapodás

– A minimálbér havi összegének az emeléséről 2017, illetve 2018. januárjától
– A garantált bérminimum havi összegének az emeléséről 2017, illetve 2018. januárjától;
– A társasági adókulcs mértékéről (2017 január 1-től egységesen 9 százalék);
– A munkaadók által fizetett szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentéséről;
– A szociális hozzájárulás csökkentéséről 2018 január 1-től (0,5 százalékkal 19,5 százalékra, ha a versenyszférában 2017-ben legalább 11 százalékkal nő a bruttó átlagkereset az I-III. negyedévben az előző évi azonos időszakhoz képest);
– A szociális hozzájárulás mértékének csökkentéséről 2019-től összesen négy alkalommal csökken 2-2 százalékponttal, ha a reálkereseti mutató 6 százalékkal nő.
– A minimálbér és a garantált bérminimum újabb felülvizsgálatáról 2018 után egyeztetnek majd.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .