Kezdőlap Címkék VKF

Címke: VKF

Karácsonyi munkaszünet: 60-80 milliárd tét

A munkaadók tiltakoztak a december 24-e munkaszünetté nyilvánítása ellen, a kormány nem foglalt állást a konzultáción – mondta fuhu.hu-nak Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. A tét: 60-80 milliárd forint kiesés a gazdaságban. A munkáltatók terheik gyorsabb csökkentését kérték a kormánytól. Itt 90 milliárdról van szó.

A munkáltatók tiltakoztak a Versenyszféra és Kormány Konzultációs Fórumán (VKF) csütörtökön, hogy munkaszüneti nappá nyilvánítsák december 24-ikét – mondta el a fuhu.hu-nak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Dávid Ferenc közölte, hogy az unió tagállamai közül mindössze hatban nem dolgoznak Karácsony első napján.

Tiltakoznak az ötletszerűen előhúzott újabb munkaszünetek bevezetése ellen, mert hol lesz a határ: később

bemondja valaki vízkeresztet, hamvazó szerdát, Nagyboldogasszony napját?

– kérdezte a VOSZ-főtitkár. Ha bevezetnék 24-ikét, jó eséllyel állna össze négy egybefüggő nap, akkor meg 23-át akarná valaki pihenőnappá tenni – mondta el.

Hatvan-nyolcvan milliárd forint termeléskiesésről van szó naponta – szögezte le Dávid Ferenc. A kormány nem foglalt állást a már népszavazáson lévő kezdeményezésről.

A munkáltatók azt kérték a VKF-en, hogy a foglalkoztatókat terhelő járulék gyorsabban, lehetőleg három év alatt csökkenjen – mondta el Dávid Ferenc. Erre akkor van lehetőség, ha bírja a költségvetés, márpedig minden egy százalékpont 90 milliárd forintot „ér” – mondta el. Erről bővebben itt írtunk.

Beszéltek a minimálbér emelésének tapasztalatairól, bár, mint az korábban már tudható volt, részletes és megbízható adatok nincsenek arról, hogy a körülbelül 12 százalékos emelkedés a minimálbér (15 százalék) és szakmunkás bérminimum (25 százalék) átlagában ágazatonként, területenként, vállalati méret szerint.

Így a munkáltatók is csak abból az általános tapasztalatból indulhatnak ki, hogy a hazai tulajdonú, vidéki és kicsi (főként 10 fő alatti) cégek vannak általában is a legnehezebb helyzetben, ezért körükben várható, hogy ezt a pénzt nem tudják kigazdálkodni a jó esetben 3 százalékos bevétel-gyarapodásból. Elsősorban a kereskedelmi és ipari „kicsik”, amelyek külföldi bérmunkáik é s hazai multi-beszállítói áraiban nem tudják elismertetni a béremelés miatti többletköltséget.

Az ideit jövőre újabb, 8, illetve 12 százalékos kötelező emelés következik.

Az elemzők egy része sokezer vállalkozás csődjét vizionálja a tehernövekedés miatt.

A január elseje óta élő minimálisbér-emelés első tapasztalatairól készültek felmérések tavasszal kérdőíves megkereséssel, ezekből azonban még nem lehet messzemenő következtetést levonni. Jelenleg azt sem tudja senki pontosan, mi az oka annak, hogy a belső fogyasztás a keresetek nagy arányú bővülésétől komolyan elmaradva, alig 4-5 százalékkal futott fel eddig.

A felméréseket korábban készítő kutatóintézetek a fuhu.hu-nak egyaránt azt válaszolták, hogy az elmúlt hónapokban nem indult újabb vizsgálat. (Ötezer cégre kiterjedő kérdezés tízmillió forintba is belekerülhet.) A VOSZ pedig azért nem tud többet, mert tagjaik nem válaszolnak az ilyen kényesnek tartott tudakozódásra.

Az idei alapadatokból, például a mérlegbeszámolókból jövő nyáron fog tudni valamilyen első elemzést készíteni a NAV. Ebből azonban nem derül ki, hány embert érintenek a változások, a bérekre vonatkozó adatok feldolgozására két évre lesz szükség, a cégbezárások hátterének feldolgozása pedig három évig is eltarthat – mondták el az egyik kutatóintézetben.

A legfrissebb rövid vizsgálatot a Kopint-Tárki készítette nemrégiben. Ebből is mindössze az derül ki, hogy Magyarországon a feldolgozóiparban az összes alágazat kilátása igen jó, bár a termelési prognózisok folyamatosan, trendszerűen rosszabbodnak, de még így is jóval a sok évi átlag felett vannak. A magyar feldolgozóipar legnagyobb problémája jelenleg a polarizáltság. „Statisztikailag jól megfogható, szignifikáns különbség van a kis- és a nagyvállalatok között, ez utóbbiak javára. A 10 fő alatt foglalkoztató vállalatok sokkal rosszabb helyzetben vannak, mind a szubjektív, mind az objektív mutatók alapján. Az ágazat legkomolyabb akadályozó tényezője a munkaerőhiány, amellyel a kisebb cégek vélhetően nem tudnak megküzdeni.”

Ami bizonyosnak látszik, az a munkáltatói és alkalmazotti adók egy részének mérséklődése 2018-tól. A törvényjavaslatot szerdán nyújtották be az Országgyűlésnek. A munkaadók tiltakoztak a december 24-e munkaszünetté nyilvánítása ellen, a kormány nem foglalt állást a konzultáción – mondta fuhu.hu-nak Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. A tét: 60-80 milliárd forint kiesés a gazdaságban. A munkáltatók terheik gyorsabb csökkentését kérték a kormánytól. Itt 90 milliárdról van szó.

Gyorsítanák a terhek mérséklését

A munkaadói terhek gyorsított ütemű mérséklését szeretné elérni a munkaadói oldal. Dávid Ferenccel, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének a főtitkárával a Versenyszféra Konzultációs Fórumának (VKF) csütörtöki ülése előtt beszéltünk.

A munkaadói terhek mérséklését ne öt, hanem hároméves ciklusban hajtsák végre, – ezt fogja javasolni a kormány, a munkaadók és a munkavállalók konzultációs fórumának csütörtökre összehívott következő ülésén – a munkaadók képviselője. A minimálbér, a garantált bérminimum és a reálbérek emeléséről, valamint a munkáltatói terhek csökkentéséről tavaly született háromoldalú megállapodásban foglaltakhoz képest kellene gyorsítani, mert borzasztóan kifeszített a munkaadók számára a minimálbér és a garantált bérminimum emelése – közölte a Független Hírügynökséggel Dávid Ferenc.

A programozott emelés

A korábbi években ilyentájt már folytak a kemény alkudozások a munkaadók, a munkavállalók és a kormány között arról, hogy  a következő esztendőben hány forintra emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum összege. Az idén ez elmarad, mivel tavaly több évre szóló megállapodást kötöttek a felek, amelynek részeként megegyeztek a 2018-as minimális bérek összegéről is. Ennek megfelelően az idei 127 500 forint után jövőre ennél 8 százalékkal többet, 138 000 forintot kapnak a minimálbéren foglalkoztatottak, illetve a 2017-es 138 ezer forint után 12 százalékkal magasabb lesz a garantált bérminimum összege (180 500).

Mindez bruttóban értendő, ugyanis a minimálbér nettója csak nem egészen 85 ezerre jön ki, amiközben az állam – a munkaadói és munkavállalói járulékból – ennél nem sokkal kevesebbhez, nem egészen 73 ezer forinthoz jut.  Az idei 161 ezer forintos garantált bárminimum után a borítékba 107 ezer forint  kerül, ám állambácsi összesen közel 92 ezer forintot zsebel utána be.

Azt már Dávid Ferenc mondja, hogy a nagy ellentmondás Magyarországon éppen a bruttó és a nettó bérek közötti nagy különbségnek köszönhető. Ezért, ha a kormány valóban szeretne tovább javítani a munkavállalók körülményein, akkor az államnak le kell mondania valamennyi bevételről.

Éppenséggel meg is teheti, hiszen az államkassza nagyot nyer a minimálbér és a garantált bérminimum emelésen.

 

Veszélyben a kis vidéki hazai cégek

Ráadásul az emelést sokan nem fogják bírni.

„Főleg a kicsi, hazai, vidéki vállalkozások lehetetlenednek el emiatt”

– hangsúlyozta Dávid Ferenc. Hiszen Budapesten előbb-utóbb a nagyobb béremelés is levezénylődik, merthogy a fogyasztás borzasztóan erős, de – mond egy általa személyesen ismert példát a főtitkár –, hogyan tudná osztrák megrendelője felé érvényesíteni egy nyírségi faluban működő, autóipari bérmunkát végző 15 fős kis cég a kötelező béremeléshez szükséges összeget?!

A fizetőképes kereslet hiánya miatt általában is fokozatosan le kell húzniuk a rolót  a helyi boltosoknak, fodrászoknak, stb. azokon a tipikusnak mondható vidéki kistelepüléseken – figyelmeztet –, ahol a fiatalok már elvándoroltak, a lakosság harmada nyugdíjas, a másik harmada közmunkás, a harmadik harmad pedig álláskeresési támogatásból él. Erre a helyzetre kellene válaszokat találni – hangoztatta a VOSZ főtitkára, aki szerint

„Nagyon rosszkedvűen ülnünk majd le.”

Minden viszonylagos

Dávid Ferenc azt persze elismeri, hogy a magyarországi minimálbér európai összehasonlításban a sor vége tájt kullog, ám erre is megismétli, hogy a terheket kellene csökkenteni a munkaadói oldalon.

Forrás: Eurostat

A vásárlóerő paritáson számolt mutatóban is csak némileg jobb a helyzet, amire Dávid Ferenc annyit mond:

„mindenki elfelejtkezik a hatékonyságról!”

Ausztriában például ez a négyszerese a magyarországinak – teszi hozzá.

Forrás: Eurostat

A hatéves megállapodás

– A minimálbér havi összegének az emeléséről 2017, illetve 2018. januárjától
– A garantált bérminimum havi összegének az emeléséről 2017, illetve 2018. januárjától;
– A társasági adókulcs mértékéről (2017 január 1-től egységesen 9 százalék);
– A munkaadók által fizetett szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentéséről;
– A szociális hozzájárulás csökkentéséről 2018 január 1-től (0,5 százalékkal 19,5 százalékra, ha a versenyszférában 2017-ben legalább 11 százalékkal nő a bruttó átlagkereset az I-III. negyedévben az előző évi azonos időszakhoz képest);
– A szociális hozzájárulás mértékének csökkentéséről 2019-től összesen négy alkalommal csökken 2-2 százalékponttal, ha a reálkereseti mutató 6 százalékkal nő.
– A minimálbér és a garantált bérminimum újabb felülvizsgálatáról 2018 után egyeztetnek majd.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK