Gazdasági szempontból nincs alapja a „válságnak”

0
1570
Az apokalipszis egyelőre elmarad. Forrás: maxpixel.net

A jelenlegi gazdasági folyamatok alapján alaptalan a nagy gazdasági válság jövendölése a makroelemző szerint. Semmi olyan nem történt, ami miatt június elején hirtelen erről kellene beszélni – mondta Oblath Gábor. Szerinte jelentős megszorításra készülhet a kormány, amit a külföldre akar rákenni.

Sokan kapták fel fejüket, amikor a hónap elején Kötcsén zárt „családi körben” arról beszélt Orbán Viktor, hogy újabb nagy válság közeleg a világban, sok országban magas az eladósodottság, eltűnik az olcsó pénz a piacról, meg itt a kereskedelmi háború.

Már akkor azt mondta a Független Hírügynökségnek Inotai András kutatóprofesszor, hogy Orbán hazug kommunikációval akarja elterelni a figyelmet az elmúlt nyolc év elhibázott gazdaságpolitikájáról.

Ugyanezt a véleményt fogalmazta meg most kérdésünkre Oblath Gábor. A Kopint-Tárki tudományos tanácsadója, elismert makroközgazdász szerint szakmája felől nézve értelmezhetetlen az orbáni fordulat és annak indoklása. Kockázatok mindig vannak a világgazdaságban, de főigazságként felvetni az általános krízist nem reális.

Makrogazdasági szempontból nincs értelme

– szögezte le.

Egyetért azzal a felvetéssel, hogy az Orbán által felsorolt körülmények mind ismertek jó ideje, az Egyesült Államok által bevezetett különvámok és az ezek nyomán kibontakozható világkereskedelmi háború veszélye is hónapok óta tudhatók.

Oblath inkább

arra tippel, hogy megszorításokra készül a kormány,

amely eredetileg – noha tagadta – neoliberális gazdaságpolitikát vezetett be. Brutális jövedelemátcsoportosítást hajtott végre a vagyonosok javára a szegényektől, de mára ezt jelentősen vegyítette a komoly béremelésekkel, amely szélesebb rétegek számára juttatott valamennyi pénzt.

Más kutatók is azt emelik ki, hogy mostanra Európa egyik legnagyobb jövedelem-újraelosztó gazdaságpolitikája lett a magyarországi. A két-számjegyű béremelkedéseknek pedig nincs fedezetük a gazdasági növekedésben. Ebből kell tehát visszavenni, máskülönben csak az adósság terhére tartható fenn ez az ütem.

Tulajdonképpen erre figyelmeztette a magyar kormányt az Európai Bizottság országjelentése, legutóbb pedig a pénzügyminisztereket tömörítő Ecofin is. Jelentős költségvetési korrekciót szorgalmaz, felszólította a magyar kormányt, hogy folytassa a strukturális hiány kiigazítását.

Úgy látják ugyanis, hogy – noha a célként kitűzött 3 százalék alatt van a büdzsé deficitje – a látható folyamatokkal nem lesz fenntartható a hiány. Ez a bruttó hazai termékre (GDP) vetítve mintegy másfél százalékos kiigazítást tenne szükségessé,

ami megközelítőleg 700 milliárd forint kiadáscsökkentéssel

(vagy bevételnöveléssel) érhető el.

Így látja ezt Vértes András, a GKI elnöke is. Úgy véli:

ezért is kezdtek el beszélni Orbán és emberei világgazdasági válságról

és erre való hivatkozással szükségessé váló magyar gazdaságpolitikai fordulatról. Osztja a véleményt Oblath Gábor is.

Ez azonban akkor igazán veszélyes a magyar gazdaságra nézve, ha megtörténik az, amit a kormány tervez, hogy még idén, legkésőbb jövőre lehívja és el is költi a 2021-ig tartó uniós ciklusban nekünk odaígért támogatás teljes összegét. Amint erről a napokban írtunk, a keret 94 százalékáról a kormány meghozta a döntést, de kifizetés eddig csak 14 százalékban történt. Jelenleg a pénz egy részét a költségvetés terhére előlegezi meg a kormány.

Az elemzői véleményekből legvalószínűbb okként az vélelmezhető, hogy ha nem marad jelentős uniós támogatási összeg, akkor

kiürül a kassza,

és a jelenlegi számítások szerint a magyar gazdaság növekedése a mostani 4 százalék körülinek felére (vagy az alá) fog zuhanni. Hasonlóan ahhoz, ahogyan 2016-ban, amikor a két uniós költségvetési ciklus váltása miatt éppen alig érkezett pénz, több, mint egy százalékpontnyit esett a GDP bővülése egy éven belül.

A „nagy válság” tükrében különös, hogy a kötcsei programhirdetés után beterjesztett 2019-es költségvetésben

nincs szó várható krízisről.

Változatlanul magas, 4 százalékot meghaladó növekedést irányoz elő a kormány, a tartalékok megnövelése mellett lényegében csak az egyszámjegyű szja elvetése árulkodik arról, hogy a kormány megváltozó széljárásra számít. Az igaz, hogy mindeközben folytatják az elmúlt évek gyakorlatát, a jóléti kiadásokra terhére végrehajtott költségvetés-átalakítást: jövőre az inflációt beszámítva reálértéken csökken az egészségügy és az oktatás pénze.

A megszorítás lehetőségét persze szóban elveti a kormány. Masszív és földrengésbiztos költségvetést állítottak össze – nyilatkozta nemrégiben Orbán. Arra is felhívta viszont a figyelmet, könnyen lehet, hogy a következő évek gazdasági válságban fognak telni, de azt szeretné, hogy ha így lesz, akkor se legyenek megszorítások, amihez pedig fegyelmezett gazdálkodás kell.

Az ellentmondásos kommunikáció abban is testet ölt, hogy a kormány iránti ellenségességgel egyáltalán nem vádolható Költségvetési Tanács (Kovács Árpád elnök, Domokos László számvevőszéki és Matolcsy György nemzeti banki vezető) se ír ilyen veszélyekről a 2019-es költségvetéshez kötelezően készített véleményükben. Sőt, idézik nemzetközi szervezetek (OECD, Európai Bizottság, Nemzetközi Valutaalap) előrejelzéseit, amelyekben a következő két évben

a világgazdaság növekedésének gyorsulását várják.

Erőteljesen „megjelenhetnek” veszélyt hordozó körülmények – írja a KT, megemlítve olyan tényezőket is, amelyeket Orbán hangoztat, ám tényként, de legalábbis közeli vészként nem számolnak ilyen rosszabbodással a külső feltételekben.

A kormánnyal kritikus elemzők persze mondanak hasonlókat, több problémára is felhívják a figyelmet (például a versenyképesség alig javulására,  vagy arra, hogy a beruházások között csak a közpénzesek növekednek, a magánszektoré nem). Ahhoz hasonlót, amiről most Orbán beszél(t), mély, átfogó válságot egyelőre nem látnak. Problémák persze vannak, elsősorban a miénkhez hasonló kicsi és a külvilági folyamatoknak erősen kiszolgáltatott országokra nézve, de ezek

apokaliptikus képet egyelőre nem festenek a falra.

Ami azt támasztja alá, hogy a költségvetési tervezet elkészítésekor se számoltak ilyen komolyan romló fordulattal a Pénzügyminisztériumban. Sőt, elődjében, a szintén Varga vezette Nemzetgazdasági Minisztériumban egy hónapja még olyan konvergencia-programot készítettek és adtak át az Európai Bizottságnak, amelyben négy évig a jelenlegi kedvező nemzetközi légkör fennmaradására alapozva folyamatos fellendülést irányoznak elő a magyar gazdaságban.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .